T/5095/71..

Dr. Gál Zoltán úrnak

az Országgyûlés elnökének

Helyben

Tisztelt Elnök Úr!

A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése

alapján az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerekrõl szóló T/5095..

számú törvényjavaslathoz a következõ

m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t

terjesztjük elõ:

1. A javaslat 5. §-a az alábbiak szerint módosul:

5. §

(1) Gyógyszert gyártani csak a külön jogszabályban

meghatározott hatóság által kiadott, e tevékenység végzésére

jogosító engedély birtokában lehet.

(2) A gyógyszergyártási engedély kiadásának feltétele, hogy

a gyógyszergyártó feleljen meg [a "Helyes Gyógyszergyártási

Gyakorlat" nemzetközi irányelveit rögzítõ, továbbá] a külön

jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek.

[(3) A "Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlat" nemzetközi

irányelveit a népjóléti miniszter (a továbbiakban: miniszter) a

tárca hivatalos lapjában közzéteszi.]

[(4)] (3) A gyógyszergyártás személyi és tárgyi feltételei

[meglétének, illetve a "Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlat"

követelményei] teljesítésének ellenõrzését, továbbá hatósági

felügyeletét az külön jogszabályban meghatározott hatóság végzi.

[(5)] (4) Ha a (4) bekezdés szerinti hatóság ellenõrzése

során megállapítja, hogy a gyártási engedély jogosultja nem

teljesíti a gyógyszergyártás - e törvényben, illetve a

végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott - személyi és

tárgyi feltételeit, kezdeményezi az engedélyezõnél a gyártási

engedély visszavonását.

2. A javaslat 10. §-a az alábbiak szerint módosul:

10. §

(1) A klinikai gyógyszervizsgálat engedélyezése és végzése

során az egészségügyrõl szóló törvény emberen végzett orvostudományi

kutatásokra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt

eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A vizsgálati készítmény klinikai vizsgálatához a

készítmény 6. § (1) bekezdése szerinti hatóságnak az Egészségügyi

Tudományos Tanács szakmailag illetékes kutatásetikai bizottsága

egyetértésével kiadott engedélye is szükséges.

(3) A klinikai vizsgálatot engedélyezõ hatóság az engedély

kiadása elõtt a benyújtott dokumentáció alapján megvizsgálja, hogy a

lefolytatandó klinikai vizsgálat megfelel-e a vizsgálat tárgyi és

személyi feltételeit meghatározó jogszabályi követelményeknek. [,

valamint a "Helyes Klinikai Gyakorlat" nemzetközi szakmai

irányelveinek. A "Helyes Klinikai Gyakorlat" nemzetközi irányelveit

a miniszter a tárca hivatalos lapjában közzéteszi.]

(4) A vizsgálatok végzésének és ellenõrzésének szabályait, a

klinikai vizsgálat iránti kérelemhez benyújtandó dokumentáció körét,

valamint a kutatásetikai bizottság illetékességét külön jogszabály

állapítja meg.

(5) A klinikai vizsgálat engedélyezési eljárásának

idõtartama a kérelem benyújtását követõ 60 nap, ezen belül az etikai

jóváhagyás elkészítésének határideje legfeljebb 42 nap.

(6) [A "Helyes Klinikai Gyakorlat" követelményeit a

forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerekkel - azok

alkalmazási elõírása szerint - végzett klinikai vizsgálat során is

be kell tartani.] A klinikai vizsgálatok megkezdését a 6. § (1)

bekezdés szerinti hatóságnak be kell jelenteni.

4. A javaslat 15. §-a az alábbiak szerint módosul:

15. §

(1) A gyógyszerek biztonságos alkalmazhatóságát vizsgáló

laboratóriumokat a külön jogszabályban meghatározott hatóság a

jogszabályban megállapított szakmai szabályok, [illetve a "Helyes

Laboratóriumi Gyakorlat" nemzetközi irányelvei] betartása

szempontjából rendszeresen ellenõrzi. [A "Helyes Laboratóriumi

Gyakorlat" nemzetközi irányelveit a miniszter a tárca hivatalos

lapjában közzéteszi.]

(2) A klinikai vizsgálatokat végzõ egészségügyi intézeteket

a külön jogszabályban meghatározott hatóság a jogszabályban

megállapított szakmai szabályok [, illetve a "Helyes Klinikai

Gyakorlat" nemzetközi irányelvei] betartása szempontjából

rendszeresen ellenõrzi.

5. A javaslat 21. §-a az alábbiak szerint módosul:

Záró rendelkezések

21. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) az emberi alkalmazásra szolgáló gyógyászati termékekre

vonatkozó "Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlat"-ról szóló , a

Bizottság 91/356/EGK irányelvének figyelembevételével az 5. §-ban

meghatározott gyógyszergyártás személyi és tárgyi feltételeit, a

hatósági jogkör jogosultját, valamint az engedélyezés

feltételeit,

b) a kábítószerként, illetve pszichotrop anyagként

minõsített gyógyszer gyártására, az e termékekkel folytatott

nagykereskedelmi tevékenységre vonatkozó részletes szabályokat, az

engedélyezés feltételeit és a hatósági jogkör gyakorlóit,

c) nemzetközi egyezmények értelmében kábítószernek vagy

pszichotrop anyagnak minõsülõ gyógyszerek tudományos célra történõ

felhasználásának, illetve beszerzésének körét

rendeletben szabályozza.

(2) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy

a) a gyógyszertörzskönyvre vonatkozó, illetve a gyógyszer-

törzskönyvezéssel kapcsolatos eljárás részletes szabályait, az

engedélyezés feltételeit, továbbá a forgalomból való kivonás

rendjét,

b) az emberi alkalmazásra szolgáló gyógyászati termékekre

vonatkozó "Helyes Laboratóriumi Gyakorlat"-ról szóló, a Tanács

88/18/EGK irányelvének figyelembevételével a gyógyszerek

biztonságos alkalmazhatóságát vizsgáló laboratóriumok mûködésére

és felügyeletére vonatkozó részletes szabályokat

b) az e törvény hatálya alá tartozó gyógyszerek különbözõ

típusait,

c) a klinikai vizsgálatok szakmai feltételeit, a klinikai

vizsgálatok engedélyezéséhez szükséges dokumentációt, a

kutatásetikai bizottság illetékességét, valamint klinikai

vizsgálatok végzésének és ezek ellenõrzésének szakmai

feltételeit,

d) a"Helyes Klinikai Gyakorlat"-ról szóló a Tanács

75/318/EGK irányelvének figyelembevételével a gyógyszernek nem

minõsülõ gyógyhatású anyag vagy termék gyógyszerré történõ

átminõsítésének feltételeit,

e) a gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenység részletes

szabályait, valamint az akut életveszély elhárításához szükséges

gyógyszerek körét,

f) az orvosi gyógyszerrendelés szabályait,

g) az intézeti gyógyszerellátás szabályait,

h) az 5. § (2) bekezdésében, 11. § (2) bekezdésének a)

pontjában meghatározott személyek szakképesítési követelményeit ,

i) a kábítószert vagy pszichotrop anyagot tartalmazó

gyógyszerek gyógyszertári forgalmazását, gyógyintézeti

felhasználásának és nyilvántartásának rendjét, valamint a

gyógyszertárból történõ kiadásának szabályait,

j) az emberi felhasználásra kerülõ tápszerek

forgalmazásának és kiadásának szabályait, továbbá az emberi

szervezetbe nem kerülõ, illetve emberi szervezettel nem érintkezõ

diagnosztikumok körét

rendeletben szabályozza.

Indokolás:

A módasítás indoka a jogharmonizációs kötelezettségek

teljesítésének megfelelõ értelmezésébõl következik.

A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok

tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991.

december 16-án aláírt, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai

Megállapodás rendelkezik a magyar jogszabályoknak a közösségi

jogszabályokhoz való közelítése, közkeletû néven a jogharmonizáció

szükségességérõl. Így az Európai Megállapodás 67. Cikkének értelmében

"Magyarország biztosítja, hogy, amennyire lehetséges, jövõbeni

jogszabályai a Közösség jogszabályaival összeegyeztetõk lesznek". Az

egyezmény 68. Cikke exemplikatív felsorolást nyújt azokról a

területekrõl, amelyeken a jogharmonizáció különösen fontos, e

területek közé tartozik többek között az egészségvédelem is.

Az Európai Megállapodás a jogharmonizáció konkrét technikái

szempontjából nem ad egyértelmû útmutatást, a jogszabályok

közelítésének kötelezettségvállalása tehát pusztán annyit jelent, hogy

Magyarország saját Alkotmányának és jogrendjének megfelelõ jogalkotási

úton létrehozott jogszabályainak tartalmát - figyelembe véve a

jogszabályok összhangjának követelményét, és az egyes rendelkezések

várható hatását a jogrendszer egészének értelmezésével - amennyire

lehetséges, a Közösségek megfelelõ jogforrásainak követelményeihez

igazítja. A jogharmonizáció tehát a belsõ jogforrások tartalmának a

közösségi viszonyokhoz való alakítását, nem nemzetközi jogi, vagy

"európai jogi" normák átvételét, különösen nem a Közösségek egyes

jogszabályainak közvetlen hatályát jelenti.

A Törvényjavaslat 5. §. (2) bekezdés rendelkezésének

értelmében a gyógyszergyártási engedély kiadásának feltétele a "Helyes

Gyógyszergyártási Gyakorlat" követelményeinek betartása. A (3)

bekezdés szerint pedig a "Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlat"

nemzetközi irányelveit a miniszter a tárca hivatalos lapjában

közzéteszi. Hasonlóan az elõbbiekhez, a klinikai vizsgálat

engedélyezéséhez a 10. §. (3) bekezdése alapján a "Helyes Klinikai

Gyakorlat" rendelkezéseinek kell megfelelni, amelyeket szintén a

miniszter tesz közzé a tárca hivatalos lapjában, a "Helyes

Laboratóriumi Gyakorlat" rendelkezéseivel együtt, amelyeknek a

betartását a külön jogszabályban meghatározott hatóság a 15. §. (1) és

(2) bekezdések értelmében rendszeresen ellenõrzi. E megoldás

jogtechnikai szempontból megkérdõjelezhetõ, a jogalkotásról szóló

1987. évi XI. törvénnyel nem összeegyeztethetõ, így alkotmányos

aggályokat is felvet.

A "Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlat", "Helyes Klinikai

Gyakorlat", "Helyes Laboratóriumi Gyakorlat" nemzetközi irányelvei

közösségi jogforrások, nevezetesen a Tanács 88/18/EGK irányelve, a

Bizottság 91/356/EGK irányelve, és a Tanács 75/318/EGK irányelv

mellékletének 4/B része rögzíti e szabályokat. Az irányelv, mint

közösségi jogforrás sajátosságai a következõk: az irányelv az Európai

Közösségek jogalkotói aktusának eredménye, a Római Szerzõdés 189.

Cikkének értelmében irányelvet a Tanács és a Bizottság alkot. Az

irányelv csakis a benne kitûzött célok tekintetében kötelezi a

tagállamokat, a konkrét formák és eljárások megválasztása a tagállamok

hatáskörébe tartozik. Így az irányelv a tagállami jogrendszerek

harmonizálásának legfõbb eszköze, a végrehajtásban a tagállami

intézkedésekre támaszkodik elsõsorban. Az irányelv ezért fõszabályként

közvetlenül nem alkalmazható, közvetlen hatályát csak kivételképpen,

egyes esetekben engedte meg eddigi gyakorlatában a Bíróság,

nevezetesen a "vertikális közvetlen hatály" koncepciójának

kidolgozásával. (Ennnek értelmében az irányelv végrehajtásának

elmulasztásáért a Bíróság elõtt természetes vagy jogi személy a

címzett tagállammal szemben eljárást indíthat.) Az irányelv említett

sajátosságaiból, a közvetlen hatály hiányából és a tagállami

jogalkotói vagy hatósági aktus szükségességébõl következik az

irányelvek azon általánosan megfigyelhetõ vonása, hogy rendelkezéseik

adott formájukban ritkán alkalmasak a közvetlen alkalmazásra, hiszen

nem is arra valók.

Magyarország szempontjából az Európai Közösségek közösségi

aktussal létrehozott jogforrásai, így a Tanács és a Bizottság

rendeletei, irányelvei természetesen egészen másképpen kezelendõk,

mint valamelyik tagállam esetében. A Magyar Köztársaság, mint a

nemzetközi jog alanya, nemzetközi jogi kötelezettségvállalásáról az

Alkotmány 7. §. (1) bekezdése szerint a következõt rögzíti: "A Magyar

Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan

elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi

kötelezettségek és a belsõ jog összhangját." Magyarország szemszögébõl

is igazolt tehát az a nézet, mely szerint a nemzetközi jog forrásai a

nemzetközi szokásjog és a nemzetközi szerzõdések, az Alkotmány

mindkettõt elismeri, ha nem is rendezi egyértelmûen a nemzetközi és a

belsõ jog viszonyának kérdését. Az Európai Közösségek jogforrásai és a

magyar jogrendszer közötti összekötõ kapocs az 1994. évi I. törvénnyel

kihirdetett Európai Megállapodás. A korábban kifejtettek értelmében

ezen egyezmény nem tartalmaz Magyarország számára olyan

kötelezettséget, amely szerint közösségi rendeletet, irányelvet, vagy

más aktust a maga eredeti formájában, közvetlenül érvényesíteni

kellene Magyarországon. A "Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlat",

"Helyes Klinikai Gyakorlat", és a "Helyes Laboratóriumi Gyakorlat"

irányelvek szó szerinti alkalmazását és érvényesítését tehát formális

jogi szempontok, illetve nemzetközi kötelezettségeink semmiképpen sem

támasztják alá.

Tisztázatlan, és ezért súlyos aggályokat felvetõ megoldás,

hogy a Törvényjavaslat szerint egyébként hatósági felügyeleti,

ellenõrzõ tevékenység során számonkérhetõ irányelveket pusztán a

miniszter a tárca hivatalos lapjában kívánja közzétenni. E közzététel

a jogalkotási törvény értelmében nem teremt jogforrást, szerencsére,

hiszen a pusztán a miniszteri lapban kihirdetettek jogforrási jellege

súlyosan sértené a jogállamiság eszméjét. Ellenben a jogalkotásról

szóló 1987. évi XI. törvény az "állami irányítás egyéb jogi eszközei"

kategóriában rendelkezik a miniszter által kiadható irányelvrõl. A

hivatkozott törvény 55. § értelmében

" (1) A miniszter és az országos hatáskörû szerv vezetõje

irányelvet és tájékoztatót adhat ki.

2) Az irányelv ajánlást ad a jogszabály végrehajtásának fõ irányára

és módszerére. ...

3) Az irányelv és a tájékoztató az azt kiadó szerv hivatalos

lapjában közzétehetõ."

A Helyes Klinikai, Gyógyszergyártási és Laboratóriumi

Gyakorlat elvei megjelenésükben leginkább ezen, miniszter által

kiadható irányelvekre emlékeztetnek. Amennyiben annak tekinti õket a

törvényalkotó, akkor nem alapozhatja részben sem rájuk a hatósági

ellenõrzõ tevékenységet, hiszen a jogszabályi jelleg hiányában nem

keletkeztethetnek a jogalanyokra közvetlenül vonatkozó

kötelezettségeket.

A Tanács és a Bizottság hivatkozott irányelveinek a

jogharmonizáció jelszavával a magyar jogrendszerbe ültetése a

Törvényjavaslat által felkínált megoldással, fentiek értelmében, két

okból is aggályos: egyrészt ezek az irányelvek nem arra, és nem úgy

készültek, hogy egy állam jogrendje szó szerint és közvetlenül

próbálja õket alkalmazni, másrészt a kiválasztott megjelenítési forma

nem alkalmas és nem használható arra, hogy a benne foglaltak a törvény

erejénél fogva kikényszeríthetõk legyenek. A Törvényjavaslat megoldása

a dogmatikai és alkotmányossági aggályokon túl a puszta célszerûség

követelményének sem felel meg, hiszen jogbizonytalanságot, a

követelmények kiszámíthatatlanságát és kiismerhetetlenségét

eredményezi.

A megoldás a beépíteni szándékozott irányelv megjelölésével a

törvényjavaslat záró rendelkezései között rendeletben történõ

beépítésre adott felhatalmazás a jogforrási hierarchia tiszteletben

tartásával.

Budapest, 1998. február 24.

Molnár Gyula Pozsgai Balázs

országgyûlési képviselõ országgyûlési

képviselõ

dr. Nagy Sándor

országgyûlési képviselõ

Eleje Honlap