Országgyûlési képviselõ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr !
A Házszabály 94. §. (1) bekezdése és 102. §. (1) bekezdése
alapján a helyi önkormányzati képviselõk jogállásának egyes kérdéseirõl
szóló T/5158.. számú törvényjavaslathoz a következõ
módosító javaslatokat
terjesztem elõ:
1.
A törvényjavaslat 5. §. b.) és c.) pontja a következõképpen
módosul:
" Az önkormányzati képviselõ nem lehet
...
b.) az önkormányzat feladatkörébe tartozó feladatot a
képviselõ-testülettel kötött vállalkozási, megbízási, vagy egyéb
munkavégzésre irányuló szerzõdés alapján ellátó választópolgár,
természetes személy, illetve jogi személy tagja, vagy vezetõ
tisztségviselõje. "
c.) a képviselõ-testület által létrehozott közalapítvány
kezelõ szervének tisztségviselõje tagja.
Indoklás: A természetes személyek mellett célszerû a
szabályozást oly módon kiterjeszteni, hogy a jogi személyek tagjaira,
illetve vezetõ tisztségviselõire is vonatkozzon.
Az alapítványok "tisztségviselõi" kifejezés helyett a "tag"
kifejezés használata jobb, mivel az alapítvány kuratóriumának minden
tagja tisztségviselõnek tekinthetõ.
2.
A törvényjavaslat a következõ 11-12. §-okkal egészül ki,
"Bejelentési- és vagyonnyilatkozattételi kötelezettség" címszó alatt, a
többi §. számozása pedig értelemszerûen változik:
"Bejelentési és vagyonnyilatkozattételi kötelezettség
-2-
11.§. (1) Az önkormányzati képviselõ a megbízólevelének
átvételét követõ 30 napon belül köteles írásban bejelenteni a szervezeti
és mûködési szabályzatban meghatározott bizottság elnökének, hogy
a.) mely cégekkel áll munkaviszonyban, illetve folyamatos, vagy
rendszeresen ismétlõdõ (vállalkozási, megbízási, vagy egyéb,
munkavégzésre irányuló) jogviszonyban
b.) mely gazdasági társaságban tulajdonos, vezetõ
tisztségviselõ, felügyelõ bizottsági elnök vagy tag, mely alapítvány
kuratóriumának tagja
c.) az elõzõ pontokban foglaltakon túlmenõen azt, ha bármely
oknál fogva személyesen, közvetlenül, vagy közvetetten érintett az
önkormányzat tulajdonában lévõ vagyon hasznosítása esetén, illetve
minden olyan esetben, amikor az önkormányzat, az önkormányzat tulajdoni
részvételével mûködõ gazdasági társasága, illetve intézménye egy
jogügyletben érdekelt fél, kivéve az önkormányzat tevékenységi körébe
esõ és bárki által igényelhetõ szolgáltatásokat.
(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdésben említett
jogviszonyok késõbb keletkeznek, a bejelentést a létrejöttüktõl
számított 10 munkanapon belül köteles megtenni az önkormányzati
képviselõ.
(3) Amennyiben az önkormányzati képviselõ érdekeltsége az adott
jogügylet létrejöttét követõ 1 naptári éven belül következik be, arról
az illetékes bizottság elnökét utólagosan kell tájékoztatni.
(4) Az önkormányzati képviselõ az önkormányzati vagyon
hasznosításával kapcsolatos érdekeltségét köteles elõzetesen írásban
bejelenteni az illetékes bizottság elnökének.
(5) Pályázatok kiírása esetén az önkormányzati képviselõ a
pályázat benyújtását megelõzõen köteles bejelenteni írásban az illetékes
bizottság elnökének, ha a pályázaton részt kíván venni.
(6) Az az önkormányzati képviselõ, aki önkormányzati vagyon
nyilvános hasznosításán, vagy egyéb, önkormányzathoz kapcsolódó
pályázaton indulni kíván, vagy akinek közeli hozzátartozója,
munkáltatója, vagy olyan természetes, illetve jogi személy indul, akivel
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetve, ha a
képviselõnek az ügyben bármilyen személyes érdekeltsége áll fenn, a
pályázatok kiírásában, elbírálásában és a döntés meghozatalában ne
vegyen részt.
(7) Az önkormányzati képviselõ abban az ügyben, amelyben az
érdekeltsége fennáll, érdekeltsége bejelentését követõen fejtse ki
véleményét és szavazzon a képviselõ-testület ülésén, illetve a
bizottsági üléseken.
-3-
(8) Az önkormányzati képviselõ a 11. §-ban foglalt
érdekeltségére vonatkozó bejelentést a közeli hozzátartozója, illetve
élettársa vonatkozásában is köteles megtenni.
(9) A bejelentéseket az illetékes bizottsághoz kell megtenni,
azokat a bizottság tartja nyilván. A bizottság megállapítja, ha a
képviselõ a bejelentést elmulasztotta és errõl tájékoztatja a képviselõ-
testület nyilvános ülését. A bizottság a döntés elõtt köteles kikérni a
jegyzõ állásfoglalását, de ez az állásfoglalás a bizottságot döntésében
nem köti.
12. §. (1) Az önkormányzati képviselõ a mandátuma
érvényességének megállapításától számított 30 napon belül, majd
megbízatásának megszünésétõl számított 30 napon belül köteles a
polgármesternél vagyon-, jövedelem és gazdasági érdekeltségi
nyilatkozatot (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) tenni. A képviselõ
köteles saját nyilatkozatához csatolni a vele közös háztartásban élõ
házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a nyilatkozatát.
(2) Vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén - annak benyújtásáig -
a képviselõ tiszteletdíjban nem részesülhet, képviselõi jogait nem
gyakorolhatja. A képviselõi megbízás megszünése után kötelezõ
vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén a képviselõ a korábbi
vagyonnyilatkozatban meghatározott vagyonösszeg alapulvételével
késedelmi kamatot köteles fizetni. A képviselõ-testület határozatban
állapítja meg a vagyonnyilatkozat elmulasztásának tényét, és azt, hogy
emiatt a képviselõ kamatot köteles fizetni az önkormányzatnak. A
határozatnak arra is utalnia kell, hogy a késedelmi kamat a képviselõ
megbízatásának megszünését követõ egy év leteltével bíróság által
végrehajthatóvá válik. A késedelmi kamat mértéke minden naptári nap után
a felszámítás idõpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének
365-öd része. Ha a volt képviselõ a megbízatás megszünését követõ egy
éven belül még nem tette meg vagyonnyilatkozatát, akkor a képviselõ-
testület a késedelmi kamat egy évre kiszámított összegének a bírósági
végrehajtását köteles kérni. A további kamatfizetési kötelezettség ezzel
megszünik."
Indoklás: Az önkormányzat vagyonhasznosításához kapcsolódó
ügyekre vonatkozó bejelentést (nyilatkozatot) és az önkormányzati
képviselõ vagyonnyilatkozatát azért célszerû beemelni a törvénybe, hogy
a gazdasági ügyek átláthatóak legyenek, el lehessen kerülni a korrupció
és a visszaélés lehetõségét.
3.
A törvényjavaslat 12. §-a a következõ (3) bekezdésével egészül
ki:
-4-
"(3) E törvény alkalmazásában köztisztviselõ az, akinek a
közszolgálati jogviszonyára köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi
XXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."
Indoklás: A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.
törvény szélesebb és szûkebb értelemben szól a köztisztviselõkrõl.
Rendelkezései a köztisztviselõk, ügykezelõk, fizikai alkalmazottak
közszolgálati jogviszonyára egyaránt kiterjednek. Az
összeférhetetlenségi szabálynál szélesebb közt indokolt figyelembe
venni.
Annak érdekében, hogy a törvény alkalmazása során értelmezési
viták ne legyenek, indokolt kimondani: a szélesebb kör, a
köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozók nem
lehetnek önkormányzati képviselõk a törvényjavaslatban megjelölt
esetekben.
Veszprém, l998. február 16.
Dióssy László
SZDSZ
Eleje Honlap