Módosító javaslat!
G á l Z o l t á n úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94.§ (1) bekezdése és 102.§ (1) bekezdése
alapján az országgyûlési képviselõk választásáról szóló 1989. évi
XXXIV. törvény módosításáról szóló T/5390.. számú törvényjavaslathoz az
alábbi
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
nyújtjuk be:
A törvényjavaslat 2. §-a a következõképpen módosuljon:
"2.§
(1) A Vjt. [a következõ 5/A. §-sal egészül ki:
" 5/A. § (1) Kisebbségi listát állíthatnak az országos
kisebbségi önkormányzatok. Az országos kisebbségi önkormányzattal nem
rendelkezõ kisebbségek bíróság által bejegyzett országos szervezetei
akkor állíthatnak kisebbségi listát, ha legalább ezer
választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlást összegyûjtenek.
Egy azonos kisebbséghez tartozó több országos szervezet közül az
állíthat kisebbségi listát, amely az Országos Választási Bizottsághoz
több érvényes ajánlást nyújt be. Azonos számú ajánlás esetén sorsolás
dönt.
(2) Egy választópolgár csak egy kisebbségi listát ajánlhat.
Ajánlást az Országos Választási Bizottság által hitelesített ajánlási
íveken lehet gyûjteni. Az aláírásgyûjtésre a választási eljárásról
szóló 1997. évi C. törvény szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
(3) Az országos kisebbségi önkormányzatok, illetõleg
szervezetek (a továbbiakban: kisebbségi jelölõ szervezet) közösen is
állíthatnak kisebbségi listát, továbbá listáikat kapcsolhatják. Párt
és kisebbségi jelölõ szervezet nem állíthat közös listát, és listáikat
sem kapcsolhatják.
(4) A kisebbségi listán legfeljebb tizenöt jelölt állítható. A
jelölteket az országos önkormányzat közgyûlésén, titkos szavazással
választják. A közgyûlési szavazólapra az kerülhet fel, akit a
közgyûlés tagjainak több mint egynegyede támogatott. A szavazólapra
való felkerülést nyílt szavazással dönti el a közgyûlés. A kisebbségi
listán jelölt - a törvényes feltételeken túl - az lehet, aki a
kisebbség országgyûlési képviseletét vállalja, s akit a közgyûlés
tagjainak több mint fele megszavazott. A kisebbségi listára a
közgyûlés szavazatai alapján, a közgyûlés által kialakított szavazati
sorrendben kerülnek fel a jelöltek. Szavazategyenlõség esetén sorsolás
dönt.
(5) Az országos önkormányzattal nem rendelkezõ kisebbségek
szervezetei a jelölteket az egyesülési jogról szóló 1989. évi II.
törvényben meghatározott legfelsõbb szervük ülésén választják.
(6) A kisebbségi listán szereplõ személy más jelöltséget nem
vállalhat.
(7) Ugyanazon kisebbségi jelölõ szervezet csak egy - önálló,
közös vagy kapcsolt - listát állíthat."] 5. § (4) bekezdése a
következõ szöveggel bõvül:
/:Országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét
területi választókerületben állított listát.:/ "Országos listát
állíthatnak továbbá az országos kisebbségi önkormányzatok és a nemzeti
és etnikai kisebbségek azon társadalmi szervezetei, amelyek
alapszabályukban az országgyûlési képviselõválasztás kiírását
megelõzõen legalább három éven keresztül folyamatosan feltüntetik egy
meghatározott magyarországi nemzeti vagy etnikai kisebbség
képviseletét (a továbbiakban: kisebbségi szervezetek), mely esetben az
országos listaállításhoz legalább ezer, de a listán szereplõ
jelöltenként legalább kétszázötven választópolgárnak az aláírásával
hitelesített ajánlása szükséges. Az ajánlás megtételére kizárólag az e
törvény melléklete szerinti "Ajánlási szelvény" szolgál. A
választópolgár csak akkor ajánlhat kisebbségi országos listát, ha
egyéni jelöltet nem ajánl."
(2) A Vjt. 5. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"A pártok - közös egyéni választókerületi jelölés alapján -
közösen is állíthatnak területi és országos listát, továbbá listáikat
kapcsolhatják. Az országos kisebbségi önkormányzatok és kisebbségi
szervezetek közösen is állíthatnak országos listát, mely esetben
együttesen kell megfelelniük a (4) bekezdésben meghatározott
feltételnek, továbbá listáikat egymás közt kapcsolhatják. Párt és
kisebbségi jelölõ szervezet nem állíthat közös listát, és listáikat
nem kapcsolhatják."
(3) A Vjt. 5. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(6) A területi és az országos pártlistán háromszor annyi
jelölt állítható, mint az adott listán megszerezhetõ mendátumok száma.
Az országos kisebbségi önkormányzatok és kisebbségi szervezetek által
állított országos listán legfeljebb tizenöt jelölt állítható. Ha a
bejelentett jelöltek száma kevesebb, mint a lista által elért
mandátumok száma, akkor a ki nem adható mandátum betöltetlen marad."
(4) A Vjt. 5. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"Ugyanaz a személy egyidejûleg egy egyéni választókerületben,
egy területi listán és ugyanannak a pártnak országos listáján, illetve
egy egyéni választókerületben és egy országos kisebbségi önkormányzat
vagy kisebbségi szervezet országos listáján lehet jelölt. Amennyiben a
jelölt az egyéni választókerületben mandátumot szerez, õt a területi
listáról illetõleg az országos listáról törölni kell. Ha a mandátumot
a területi listán a jelölt megszerzi, a pártjelölt nevét az országos
listáról törölni kell."
I n d o k o l á s
A benyújtott törvényjavaslatnak a kisebbségi listákon történõ
jelölésre vonatkozó rendelkezései ellentétesek a választójog
egynlõségére vonatkozó alkotmányos elvvel. Indokolt a kisebbségi
listákra történõ jelölés szabályait a választójog egyenlõségének
elvével összhangba hozni.
A benyújtott törvényjavaslat csak az országos kisebbségi
önkormányzatoknak teszi lehetõvé országos kisebbségi lista állítását,
és ezzel egy évekkel korábbi, más funkciójú választás eredményét viszi
át az országggyûlési képviselõválasztásra. Ez nyilvánvalóan sérti a
választójog alapelveit. A javaslat az országos kisebbségi
önkormányzatok mellett a kisebbségi társadalmi szervezeteknek is
megadja a listaállítás lehetõségét, és a lista állítását egységesen
állampolgárok ajánlásának megszerzéséhez köti.
A módosító javaslat a kisebbségi listák állítását is
ajánlószelvények összegyûjtéséhez köti. A választópolgárok
ugyanazokkal az ajánlószelvényekkel ajánlhatnak kisebbségi listát,
mint amelyekkel egyéni jelölteket ajánlhatnak. Egy választópolgár vagy
egyéni jelöltet, vagy kisebbségi listát ajánlhat. A kisebbségi
listákkal kapcsolatban a pozitív megkülönböztetés a szükséges
ajánlószelvények alacsonyabb számában fejezõdik ki.
Budapest, 1997. február 16.
Bauer Tamás Mészáros István László
SZDSZ SZDSZ
Eleje Honlap