BELÜGYMINISZTER
2
B/4.. szám
Beszámoló ¼az Országgyûlésnek
az országgyûlési képviselô-választás megszervezésével és lebonyolításával
kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról
Az 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 53. § (2) bekezdésében
elôírt kötelezettségemnek megfelelôen az országgyûlési képviselô-választás
1994. május 8-ai (elsô) és május 29-ei (második) fordulója állami feladatainak
megszervezésérôl, technikai lebonyolításáról, a választási szervek mellett
müködô munkacsoportok tevékenységérôl, valamint a választások számítógépes
rendszereinek müködésérôl a következôkben számolok be.
1. A választások elôkészítésének és lebonyolításának jogi feltételeit a Vjt.
módosításáról szóló törvények és a belügyminiszter végrehajtási rendeletei
megteremtették. Az Országgyûlés 1993. december 22-én fogadta el az
országgyûlési képviselôk választásáról szóló törvény módosítását. A választás
kitûzése után benyújtott és elfogadott újabb törvénymódosító javaslat - amely
az igazolással való szavazást korlátozta - a választások tisztaságának
biztosítása szempontjából szükséges volt.
A belügyminiszter már 1993. december 6 - án kiadta a felkészülés
technikai megkezdése érdekében a névjegyzékek, szavazókörök kialakításának
szabályozására vonatkozó rendeletet, ami lehetôvé tette, hogy az elôkészítô
munka felgyorsuljon. 1994. január és március között további belügyminiszteri
rendeletek jelentek meg: a választójoggal nem rendelkezô személyekrôl történô
adatszolgáltatás rendje; a választási munkacsoportok feladatai; a választási
3
eljárás határidôi, határnapjai; a választás pénzügyi tételei és normatívái. A
rendeletek megteremtették a választások igazgatás-szervezési feltételeit.
A Vjt. módosítása eljárási - technikai szempontból egyértelmûen
szükségesnek bizonyult, mely nagy mértékben könnyítette a végrehajtást. A
törvény végrehajtása során két tartalmi kérdés okozott politikai vitákat: az
ajánlószelvények ellenôrzése és az érvénytelen szavazatok megállapítása. Ezen
túlmenôen néhány egyéb eljárási kérdés pontosabb vagy részletesebb
szabályozása iránti igény is felmerült a gyakorlati tapasztalatok alapján. E
tapasztalatok és a Vjt. módosítása körüli hosszas politikai és szakmai viták
arra hívják fel a figyelmet, hogy a választási jogszabályok felülvizsgálatát a
parlamenti ciklus elsô felében célszerû¾ elvégezni.
Az Alkotmánybírósághoz mintegy 10 javaslat érkezett a Vjt., illetôleg a
belügyminiszteri rendeletek alkotmánysértônek vélt rendelkezései miatt,
azonban az Alkotmánybíróság mindegyik kezdeményezést elutasította.
2. A Kormány már 1993. júliusában jóváhagyta az országgyûlési választások
igazgatási és számítástechnikai korszerûsítésére készült elôterjesztést, az
Országgyûlés pedig 1994. március 2-án fogadta el a választás költségvetését. A
biztosított pénzügyi keretek lehetôséget adtak az igazgatási folyamatok
megfelelô színvonalú kialakítására, korszerû¾ számítástechnikai hálózat
kiépítésére, az egyéb dologi feltételek (pl.nyomtatványok, szavazóurnák)
kultúrált elôállítására és a közremüködôk szerény mértékû¾ díjazására.
3. A fejlesztési döntések végrehajtása során több területen jelentôs -
egyes esetekben kiemelkedô - eredmények születtek:
4
a.) A Belügyminisztérium irányításával továbbfejlesztésre került a
Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatokat és a
Fôvárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatot a
központi telephelyekkel (Belügyminisztérium Választási és Informatikai
Fôosztály, Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Fôosztály, Duna
Palota és Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal) összekötô
hálózat. Ez tette lehetôvé azt, hogy a 148 egyéni választókerületi székhely
település polgármesteri hivatalaitól gyorsan és pontosan áramoljanak az
adatok a választási szervek, a pártok és a televízión keresztül a
választópolgárok felé. További komplex - a következô választásig megoldandó
- híradástechnikai és számítástechnikai feladatot jelent a hálózat
müködésbiztonságának fokozása, beleértve a hálózatvezérlés kiterjesztését a
polgármesteri hivatalok gépeire.
b.) Minden választási részfolyamatot állami szoftver segített, amely
ingyenesen került az önkormányzatokhoz, jelentôsen korszerüsítve és
gyorsítva az adatok feldolgozását.
c.) Az országgyûlési egyéni választókerületek székhelyén müködô 148
polgármesteri hivatal, valamint a megyei TÁKISZ-ok (FÁKISZ), továbbá a
fôvárosi, megyei közgyûlés fôjegyzôje a személyi számítógépnél nagyobb
teljesítmény¾, középkategóriájú számítógépet vásárolhatott. 508
körjegyzôség, illetve községi polgármesteri hivatal számára pedig személyi
számítógépek kerültek beszerzésre.
Ezeket a beszerzéseket jelentôsen megkönnyítette, hogy az 50 % - os
5
önkormányzati hozzájárulás 50 % - os állami pénzügyi támogatással került
kiegészítésre.
A beszerzett számítógépek - a választási célokon túl - egyéb
államigazgatási és önkormányzati feladatok ellátását is támogathatják, és
jelentôsen segíthetik az önkormányzatoknál az informatikai kultúra
fejlesztését.
d.) A választás elsô és második fordulójában felhasznált nagy mennyiségû¾
nyomtatvány és szavazólap (kb. 160 tonna) elsô ízben került kultúrált módon
- szavazókörönként elôre csomagolva - leszállításra a polgármesteri
hivatalokba, tehermentesítve ezzel a köztisztviselôi kart.
4. A választások elôkészítésének fontos állomása volt a közremü¾ködôk
képzése és felkészítése a feladatokra. A Belügyminisztérium számos
konzultációt, tanfolyamot szervezett és több alkalommal tartott próbákat a
közremüködôk felkészültségének és a hálózat m¾ködôképességének ellenôrzése
céljából.
A 13 kötetbôl álló "Választási Füzetek" címû¾ sorozat, amely a jogszabályok
ismertetése mellett aprólékos részletességgel mutatta be az egyes
részfolyamatokat, jelentôsen hozzájárult a szavazatszámláló bizottságok, a
jegyzôk és a választási munkacsoportok szakmai felkészítéséhez.
5. A választási eredmények összesítése gyors és pontos volt. A választás
elsô fordulójának éjszakáján (május 8.) a szavazóhelyiségek bezárását követô 5
órán belül 90 százalékos, két és félórával késôbb megközelítôleg 100
százalékos, a második forduló éjszakáján (május 29.) - alig 4 órával a
szavazás befejezése után - 100 százalékos volt a feldolgozási szint. Az
6
elôzetes adatok mindössze 0,1 százalékkal tértek el a hivatalos eredménytôl,
ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedô teljesítmény. Ez a
számítástechnika sikere mellett a választási apparátus, a köztisztviselôk
gyors és pontos munkájának köszönhetô.
A választások tisztasága és jogszerûsége mindvégig biztosított volt. Ezt
nagymértékben segítette, hogy a helyi, területi és az országos választási
munkacsoportok, valamint a választási bizottságok, továbbá a jelöltet, listát
állító pártok között bizalmi légkör alakult ki a választások elôkészítése és a
szavazatok összesítése során. A négy évvel ezelôtti általános bizalmatlanság
megszünt. A köztisztviselôk ellen nem érkeztek bejelentések, hogy valamely
párt kampányát meg nem engedett eszközökkel támogatták volna.
A pártok, jelöltek rendszeresen igényelték a választási munkacsoportok
technikai, esetenként érdemi segítségét a választási eljárásokban. Külön
kiemelésre méltó, hogy a választás eredményérôl a pártok a székházaikban
közvetlen számítógépes adatszolgáltatást is kaphattak, továbbá az Országos
Választási Munkacsoport mágneses adathordozón valamennyi párt részére
hozzáférhetôvé tette az eredményeket. Elismerést vívott ki a pártok és
független jelöltek számára készült tájékoztató füzet, továbbá a választást
követô napon a választás eredményérôl négy nyelven készült kiadvány.
A választásokkal kapcsolatos adatok értékesítése során a választási
munkacsoportok, valamint az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó
Hivatal a szabályokat betartotta és ezzel hozzájárult a pártok
7
kampánytevékenységének eredményességéhez.
A választások tisztaságát igazolta - amint ezt az Országos Választási
Bizottság beszámolója tartalmazza - a jogorvoslati kérelmek alacsony száma.
Ugyancsak bizonyította a választások törvényes rendjét az is, hogy a kétszer-
többször szavazók száma elenyészô volt (az elsô fordulóban 22 fô, a második
fordulóban 14 fô).
6. A Belügyminisztérium az Országos Választási Iroda útján ellátta az
Országos Választási Bizottság titkársági teendôit is. Hasonló feladatot
végeztek a fôjegyzôk és jegyzôk a különbözô szint¾ választási bizotttságok
mellett.
7. A választási munkacsoportok jó kapcsolatot alakítottak ki a sajtó
képviselôivel, elôsegítve ezzel a választópolgárok minél nagyobb számú
megjelenését a választáson és biztosítva a választási eljárás nyilvánosságát.
A Magyar Rádió, a Magyar Televízió és az MTI a számítógépes rendszerbôl
közvetlen tájékoztatást kapott, így a választópolgárok teljes körben és
folyamatosan tájékozódhattak a választások részeredményeirôl. Különösen jól
müködött a Teletext adatközlése. A Duna Palotában - a választás mindkét
fordulójának napján - a sajtó képviselôi folyamatos tájékoztatást kaptak.
8. A választás lebonyolítására biztosított 1,384 milliárd forintos
költségkeret - az elôzetes számítások szerint - várhatóan elegendô.
A beszerzések, fejlesztések - az erre vonatkozó jogszabályoknak
8
megfelelôen - pályázat útján valósultak meg. A jegyzôk, fôjegyzôk pénzügyi
elszámoltatása jelenleg folyik. Ennek befejezése 1994. július végére,
augusztus közepére várható. Ezután az Állami Számvevôszék teljeskörüen
felülvizsgálja a választási költségvetés végrehajtását.
9. A pártok és független jelöltek választási kampányának állami
támogatásához 100 MFt állt rendelkezésre, amit a jogosultak határidôben és
rendben megkaptak. A pénzügyi elszámolás folyamatban van.
10. Az "Alapítvány a választásokért", amelyet a Kormány engedélyével a
Belügyminisztérium támogat, rendkívül hatékony tevékenységet fejtett ki a
választópolgárok közszolgálati jelleg¾ tájékoztatásában, a sajtó
képviselôinek, továbbá a választási munkacsoportoknak a szakmai
felkészítésében. A közvéleményben egyértelmüen pozitív visszhangot keltett az
elôször szavazó választópolgároknak adott emlékérem.
11. A Magyar Köztársaság elnöke, miniszterelnöke, valamint az Országos
Választási Bizottság a választás elôkészítéséért, annak törvényes rendben és
technikailag magas színvonalon való lebonyolításáért elismerését és köszönetét
fejezte ki az abban résztvevô mintegy 15 ezer köztisztviselônek és 60 ezer
szavazatszámláló és választási bizottsági tagnak.
12. A választások elsô és második fordulójára 12 országból összesen 31
nemzetközi megfigyelô érkezett. A nemzetközi megfigyelôk jelentései
megállapították, hogy Magyarországon a választás törvényes rendben folyt le és
külön kiemelték a választás technikai lebonyolításának magas szintjét. Ennek
kapcsán felmerült a magyar választás technikai rendszerének export lehetôsége
9
is.
.... ..... ..... ...... ....
Összességében megállapítható, hogy az 1994. évi országgyûlési
képviselôválasztás elôkészítése és lebonyolítása demokratikus módon és
törvényes rendben történt. A választási szervek tagjai, a köztisztviselôk,
valamint a közremüködô szervek és intézmények feladataikat magas színvonalon
látták el.
Ennek köszönhetôen a választás szervezési és informatikai szempontból
nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedô színvonalú volt.
Kérem a Tisztelt Országgyûlést, hogy beszámolómat és a mellékelt határozati
javaslatot fogadja el.
Budapest, 1994. június 22.
Dr. Kónya Imre
10
11
HATÁROZATI JAVASLAT
Az Országgyûlés a belügyminiszter beszámolóját az országgyûlési képviselôk
1994. évi választásának megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos
állami feladatok végrehajtásáról tudomásul veszi.