Az Országgyûlés elutasította napirendre tûzését!
(1994. szeptember 5-én)
Elvi állásfoglalás-javaslat a szomszédos országokkal kötendõ politikai
alapszerzõdésekrõl.
/Dr. Torgyán József (FKgP) képviselõ önálló indítványa/
1./ Az I. világháborút lezáró békeszerzõdések folytán Magyarország új
államhatárain kívül többmillió magyar a szomszédos országokban kisebbségi létre
kényszerült. Az elmúlt 75 év történelme igazolja, hogy a szomszédos országok
mindenkori politikai vezetése idõnként visszatérõen is tartott az I.
világháborúban megcsonkított Magyarország erõszakos határrevíziós kísérletérõl, s
a területén élõ magyar nemzetiségû kisebbségeket egy ilyen valós vagy vélt
reviziós politika nemkívánatos potenciális támogatójának tekintette. Ez is
motiválta az elmúlt évtizedekben az egyes szomszédos országokban idõnként
jelentkezõ magyar kisebbség-ellenes intézkedéseket (nyelvhasználat korlátozása,
utazási nehézségek, továbbtanulási-, érvényesülési akadályok, nemzeti
egybetartozás szimbólumainak, történelmi emlékek, emlékhelyek felszámolása, stb.)
E jelenségek a Magyar Köztársaság mindenkori politikai vezetése figyelmét
folyamatosan ráirányították ugyan a kérdés megoldatlanságára, de a kölcsönös
bizalmatlanság megújuló légkörében e potenciális feszültségforrás megszüntetése
érdekében mindeddig nem sikerült hatékony lépéseket tenni. A Magyar Köztársaság
Országgyûlésének megítélése sezrint minden meg kell tenni azért, hogy Helsinki
szellemében - az erõszakos határmegváltoztatásról való kölcsönös lemondás
alapulvételével - Közép-Európában felszámolják e potenciális feszültség okait.
2./ A nemzeti kisebbségek jogainak intézményes és tartós biztosítása, esetenként
a pozitív diszkrimináció eszközrendszerének alkalmazása az alapvetõ emberi jogok
tiszteletben tartásának egyik legfõbb mércéje. A Magyar Köztársaság bel-, és
külpolitikájában egyaránt törekszik ennek érvényesítésére.
Az Országgyûlés felhívja a Kormányt, hogy évente számoljon be az Országgyûlés
elõtt a Magyarországon élõ nemzeti kisebbségek helyzetérõl, az ezen a területen
tapasztalt pozitiv és esetleg negativ jelenségekrõl, a Kormány tett
intézkedéseirõl, valamint ismertesse az érintett kisebbségek észrevételeit is.
Az Országgyûlés rendkívüli jelentõséget tulajdonít a szomszédos országokkal
kötendõ politikai alapszerzõdéseknek, ezért felhívja a Kormányt, hogy e
szerzõdések elõkészítésének állásáról a szerzõdések aláírása elõtt szükség
szerinti gyakorisággal, de legalább évente számoljon be az Országgyûlésnek. E
beszámolóban térjen ki auz adott országban élõ magyar kisebbség helyzetére, s
ismertesse a nemzeti identitásuk megõrzése érdekében addig intézményesen és
tartósan alkalmazott garanciák hatékonyságát is, s a szerzõdést csak az
Országgyûlésben képviselettel rendelkezõ pártok képviselõcsoportjainak
egyetértésével írja alá.
Indoklás
Az I. világháború óta a szomszédos országokkal kialakított viszonyunk javítása
egyetemes magyar érdek. Indokolt, hogy az Országgyûlés történelmi felelõssége
tudatában átfogóan és folyamatosan kapjon tájékoztatást e kérdésben.
Budapest, 1994. július 4.
Dr. Torgyán József
FKgP