Országgyûlési határozati javaslat a Magyar Köztársaság országgyûlésének
Házszabályáról
/Dr. Bihari Mihály (MSZP), Dr. Dávid Ibolya (MDF), Dr. Gáspár Miklós (KDNP), Dr.
Gyõriványi Sándor (FKgP), Dr. Hack Péter (SZDSZ), Dr. Trombitás Zoltán (FIDESZ)
képviselõk önálló indítványa/
Az Országgyûlés az Alkotmány 24. §-a (4) bekezdése szerint mûködésének
szabályait és tárgyalási rendjét az alábbi Házszabályban állapítja meg:
I. RÉSZ
AZ ORSZÁGGYÛLÉS MEGALAKULÁSA
Az alakuló ülés összehívása
1. §
Az újonnan megválasztott Országgyûlést a köztársasági elnök a választást
követõ egy hónapon belüli idõpontra hívja össze.
A megbízólevél benyújtása
2. §
(1) Az országgyûlési képviselõk általános választásán megválasztott
képviselõk a megbízólevelüket az Országgyûlés alakuló ülését megelõzõen a
köztársasági elnöknél nyújtják be.
(2) Az idõközi választáson megválasztott és a pártlistáról üresedés miatt
kijelölt képviselõ megbízólevelét az Országyûlés elnökénél nyújtja be.
Az alakuló ülés vezetése
3. §
(1) Az Országgyûlés alakuló ülését a köztársasági elnök nyitja meg. Ezt
követõen tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételérõl, majd felkéri a legidõsebb
képviselõt a korelnöki, a négy legfiatalabb képviselõt a korjegyzõi feladatok
ellátására.
(2) Ha a képviselõ a felkérést visszautasítja, a korban soron következõ
képviselõt kell felkérni.
H/26.. szám
4. §
(1) Az alakuló ülést az Országgyûlés tisztségviselõinek megválasztásáig a
korelnök vezeti.
(2) Az Országgyûlés fõtitkára az Országgyûlés tisztségviselõinek
megválasztásáig a korelnök irányítása alatt végzi az Országgyûlés ülésével
kapcsolatos tevékenységet.
A választással kapcsolatos jelentések
5. §
(1) A korelnök és a korjegyzõk hivatalba lépése után
a) az országgyûlési képviselõk választásáról az Országos Választási
Bizottság nevében annak elnöke,
b) a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezésérõl és
technikai lebonyolításáról a belügyminiszter
számol be az Országgyûlésnek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott beszámoló jelentések elfogadásáról az
Országgyûlés a képviselõk eskütétele után határoz.
A megbízólevelek vizsgálata
6. §
(1) A jelentések elhangzása után a korelnök és a korjegyzõk - mint
mandátumvizsgáló bizottság - a választási iratok (választási bizottságok
jegyzõkönyvei, képviselõknek a megbízás elfogadására, illetõleg az
összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozatai, pártlisták, megbízólevelek)
alapján megvizsgálják a képviselõk megbízólevelének szabályszerûségét.
(2) A korelnök és a korjegyzõk megbízólevelét a névsor szerint elsõnek
igazolt öt képviselõbõl álló bizottság vizsgálja meg. E bizottság azonnal
megalakul, s tagjai sorából elõadót választ. Ha a korelnök vagy korjegyzõ a
névsor szerinti elsõ öt képviselõ közé tartozna, vagy ha a névsor szerinti elsõ
öt képviselõ valamelyike a felkérést visszautasítja, a bizottság tagja a sorban
õt követõ képviselõ.
7. §
H/26.. szám
(1) A mandátumvizsgálat eredményérõl elõször a 6. § (2) bekezdésében
meghatározott bizottság elõadója, majd ezt követõen a korelnök tesz jelentést az
Országgyûlésnek.
(2) Az idõközi választás során megválasztott, továbbá a területi, illetve az
országos listán az érintett párt által üresedés miatt kijelölt képviselõ
megbízólevelét a mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó bizottság vizsgálja meg.
A vizsgálat eredményérõl a bizottság elõadója az Országgyûlés legközelebbi ülésén
tesz jelentést.
(3) A mandátumvizsgálat eredményérõl készített jelentéshez módosító
javaslatot nem lehet fûzni. A mandátumokat az Országgyûlés vita nélkül igazolja.
Az eskütétel
8. §
(1) A képviselõk a mandátumvizsgálat eredményérõl szóló határozat
meghozatalát követõen - az alakuló ülésen - esküt tesznek, és aláírják az
esküokmányt.
(2) Az eskü szövegét a Házszabály 1. számú melléklete tartalmazza.
(3) Az alakuló ülésrõl távollevõk, továbbá a 7. § (2) bekezdése szerint
igazolt képviselõk az Országgyûlés elnöke elõtt teszik le az esküt, és írják alá
az esküokmányt.
(4) A képviselõ az eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig - az alakuló
ülés megtartásával szükségszerûen együttjáró feladatok elvégzésének kivételével -
nem vehet részt az Országgyûlés munkájában; tiszteletdíjat és költségtérítést
csak akkor vehet - visszamenõleg is - kézhez, illetõleg kedvezményt akkor veheti
igénybe, miután esküt tett.
A képviselõcsoport megalakulásának bejelentése
9. §
(1) A képviselõcsoportok megalakulásának bejelentésére az alakuló ülésen, az
eskütételt követõen kerül sor.
(2) A képviselõcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia
kell a képviselõcsoport elnevezését, a csoport vezetõjének és az esetleges egyéb
tisztségviselõk nevét, valamint a képviselõcsoport névsorát.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat a korelnökhöz, a változásokat az
Országgyûlés elnökéhez írásban kell bejelenteni.
H/26.. szám
(4) Az alakuló ülést követõen megalakult képviselõcsoportok esetén a (2)-(3)
bekezdésben, valamint a 14-15. §-ban foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell.
Az Országgyûlés tisztségviselõinek megválasztása
10. §
(1) A képviselõcsoport-vezetõk indítványára a korelnök az alakuló ülésen
javaslatot tesz az Országgyûlés elnökének személyére, valamint az alelnökök és
jegyzõk számára és személyére.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott javaslathoz módosító javaslatot nem
lehet fûzni, arról az Országgyûlés vita nélkül, titkos szavazással határoz.
11. §
(1) Az Országgyûlés - az Országgyûlésben képviselettel rendelkezõ pártok
képviselõcsoportjai vezetõinek javaslata alapján - titkos szavazással
megválasztja az Országgyûlés elnökét, alelnökeit és a jegyzõket. Az alelnökök és
a jegyzõk számáról az Országgyûlés dönt.
(2) A szavazatok leadása után a korjegyzõk a korelnök felügyelete alatt
összeszámlálják a szavazatokat és a korelnök kihirdeti az eredményt.
(3) Ha valamelyik tisztségviselõ megválasztásánál nincs meg a szükséges
többség, e tisztség tekintetében az alakuló ülésen megismételt szavazást kell
tartani.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott okból megismételt szavazás során - ha a
tisztségre több jelölt volt - a két legtöbb szavazatot kapott elnökjelöltre,
illetõleg a legtöbb szavazatot kapott, meg nem választott jelöltek közül eggyel
több jelöltre lehet szavazni, mint ahány alelnököt vagy jegyzõt kell még
megválasztani.
(5) Ha a megismételt szavazás is eredménytelen, a be nem töltött tisztségre
új jelölést és szavazást kell tartani.
A Házbizottság megalakulása
12. §
(1) A képviselõcsoport-vezetõk nevének bejelentése (9. § (1)-(2) bekezdés),
továbbá az Országgyûlés elnökének és alelnökeinek a megválasztása (10-11. §) után
a Házbizottság (24. § (1) bekezdés) nyomban megalakul.
H/26.. szám
(2) A Házbizottság tagjainak névsorát a korelnök az alakuló ülésen ismerteti
az Országgyûlés elõtt, ezt követõen az elnöklést átadja az Országgyûlés
megválasztott elnökének.
H/26.. szám
II. RÉSZ
AZ ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕK ÉS A
KÉPVISELÕCSOPORTOK
1. fejezet
A KÉPVISELÕK
A képviselõk jogai és kötelezettségei
13. §
(1) Az országgyûlési képviselõk tevékenységüket a köz érdekében végzik. E
tevékenységükre nézve nem utasíthatóak.
(2) Amennyiben törvény kivételt nem tesz, az Országgyûlés tisztségeire,
illetve bizottságaiba bármelyik képviselõ megválasztható.
(3) A képviselõ joga és kötelessége, hogy kezdeményezõen részt vegyen az
Országgyûlés munkájában, elõsegítse annak eredményes mûködését, közremûködjön az
éves program kialakításában. Kötelessége részt venni az Országgyûlés ülésein,
továbbá annak a bizottságnak az ülésein, amelynek tagja.
(4) A képviselõ köteles képviselõi tevékenységét az Alkotmánynak és a
törvényeknek megfelelõen végezni, valamint a Házszabály elõírásait betartani.
2. fejezet
A KÉPVISELÕCSOPORTOK
Az országgyûlési képviselõcsoportok megalakítása
14. §
(1) Az ugyanazon párthoz tartozó országgyûlési képviselõk országgyûlési
tevékenységük összehangolására képviselõcsoportot hozhatnak létre.
(2) Az ugyanazon párthoz tartozó képviselõk csak egy képviselõcsoportot
alakíthatnak.
(3) E § alkalmazásában azt a képviselõt kell párthoz tartozónak tekinteni,
aki
a) párt tagja vagy
b) párt támogatásával indult a választáson vagy
H/26.. szám
c) olyan független, illetve függetlenné vált képviselõ, akinek
csatlakozását a képviselõcsoport elfogadta.
(4) A képviselõcsoport a tagjai sorából vezetõt választ, illetve más közös
ügyeket intézõ megbízottat választhat. A képviselõcsoport vezetõjének
akadályoztatása esetén a képviselõcsoport vezetõjének helyettese mindazon jogokat
gyakorolja, amelyeket a Házszabály a képviselõcsoport vezetõjének biztosít.
15. §
(1) Képviselõcsoportot legalább tizenöt képviselõ alakíthat. Minden
képviselõ csak egy képviselõcsoportnak lehet a tagja.
(2) A képviselõ a képviselõcsoportból kiléphet. A képviselõcsoport a tagját
kizárhatja. A kilépett vagy kizárt képviselõt függetlennek kell tekinteni; az így
függetlenné vált képviselõ a kilépését vagy kizárását követõ hat hónap
elteltével bármely képviselõcsoporthoz csatlakozhat.
A képviselõcsoport gazdálkodása
16. §
(1) A képviselõcsoportok mûködésének költségeirõl az Országgyûlés
költségvetésén belül, elkülönítve kell gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti keret terhére a képviselõcsoport vezetõjének
rendelkezése alapján vállalhat kötelezettséget és teljesíthet kifizetést.
(3) A képviselõcsoport gazdálkodására a központi költségvetési szervek
gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
H/26.. szám
A képviselõcsoport megszûnése
17. §
(1) Megszûnik a képviselõcsoport, ha tagjainak száma tizenöt fõ alá csökken
vagy ha a képviselõcsoport ezt határozatában kimondja.
(2) A képviselõcsoport volt vezetõje a megszûnés tényét köteles
haladéktalanul, de legkésõbb három napon belül bejelenteni az Országgyûlés
elnökének. E határidõ elmulasztása esetén az Országgyûlés elnöke a
képviselõcsoport megszûnését hivatalból megállapíthatja.
(3) Nem szûnik meg a képviselõcsoport tagjai számának tizenöt fõ alá
csökkenése esetében, ha a hiányzó mandátum az országgyûlési képviselõk
választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 46. §-ának (5) bekezdése alapján -
az ott megjelölt idõn belül - betölthetõ.
A csoportalakítás és a tájékoztatás szabályozása
18. §
(1) A pártok képviselõcsoportjain kívül - a képviselõi tevékenységgel
összefüggõ célra - létrehozott más (pl. szakmai, területi) csoportok a Házszabály
alkalmazásában nem minõsülnek képviselõcsoportnak.
(2) Az Országgyûlés épületében a képviselõcsoport, a képviselõcsoporton
kívül létrehozott más csoport és a képviselõ csak az Országgyûlés tevékenységével
kapcsolatban tarthat tájékoztatást a tömegtájékoztatási szervek részére.
III. RÉSZ
AZ ORSZÁGGYÛLÉS SZERVEZETE
1. fejezet
AZ ORSZÁGGYÛLÉS TISZTSÉGVISELÕI
Az Országgyûlés elnöke
19. §
(1) Az Országgyûlés elnöke biztosítja az Országgyûlés jogainak gyakorlását,
gondoskodik az Országgyûlés tekintélyének megóvásáról, az Országgyûlés rendjének
és biztonságának fenntartásáról, valamint az Országgyûlés munkájának
megszervezésérõl.
(2) Az Országgyûlés elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatai
körében
H/26.. szám
a) képviseli az Országgyûlést más állami, illetve társadalmi
szervezetekkel való kapcsolatban,
b) képviseli az Országgyûlést a nemzetközi kapcsolatokban;
c) összehívja az Országgyûlés ülésszakát, s ezen belül az egyes
üléseket;
d) megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd berekeszti az
üléseket; engedélyezi a felszólalásokat, ügyel a Házszabály betartására,
kihirdeti a szavazás eredményét és ügyel az ülések rendjére;
e) az üléseken a tanácskozási rend érdekében bármikor felszólalhat, de
ha az ügy érdemében kíván szólni, az elnöki teendõket köteles átadni;
f) tanácskozási joggal részt vehet bármelyik bizottság ülésén, s
elnököl a Házbizottság ülésein;
g) összehangolja a bizottságok mûködését;
h) elõkészítés, illetõleg intézkedés céljából kiadja a hatáskörrel
rendelkezõ bizottságnak az Országgyûléshez érkezett indítványokat és
beadványokat;
i) kinevezi és felmenti az Országgyûlés fõtitkárát és a fõtitkár
helyetteseit, továbbá a közgyûjtemény vezetõk pályázati rendjére vonatkozó
jogszabályok alapján az Országgyûlési Könyvtár (a továbbiakban: Könyvtár)
fõigazgatóját és fõigazgató-helyetteseit; az általa kinevezett vezetõket illetõen
- a fõtitkár-helyettesek és a Könyvtár fõigazgató-helyettesei kivételével -
munkáltatói jogkört gyakorol;
j) jóváhagyja az Országgyûlés hivatali szerveinek Szervezeti és
Mûködési Szabályzatát;
k) jóváhagyja az Országgyûlés költségvetésének összeállítását és
ellenõrzi annak végrehajtását;
l) megteszi az Országgyûlés biztonsága érdekében szükséges
intézkedéseket;
m) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára a Házszabály,
illetve a törvények meghatároznak.
(3) Az elnök a hozzá benyújtott indítványok napi jegyzékét haladéktalanul
megküldi a képviselõk számára. Az indítványról bármely képviselõ kérésére az
Országgyûlés Hivatala másolatot ad. Az elnök a hozzá benyújtott indítványok egy-
egy teljes sorozatát megküldi a képviselõcsoportok vezetõinek.
H/26.. szám
Az Országgyûlés alelnökei
20. §
(1) Az Országgyûlés alelnökei az elnök által meghatározott rendben
helyettesítik az Országgyûlés elnökét a 19. §-ban meghatározott feladatok
végrehajtásában.
(2) Az Országgyûlés elnökét tartós akadályoztatása esetén a legnagyobb
taglétszámú képviselõcsoporthoz tartozó alelnök - az õ akadályoztatása esetén a
következõ legnagyobb taglétszámú képviselõcsoporthoz tartozó alelnök -
helyettesíti. Azonos taglétszámú képviselõcsoport esetén a helyettesítõ alelnököt
a Házbizottság jelöli ki.
(3) Az elnököt helyettesítõ alelnök jogai és kötelezettségei - a kinevezési
és felmentési jog kivételével - az elnökével azonosak.
Az Országgyûlés jegyzõi
21. §
(1) Az Országgyûlés jegyzõi
a) közremûködnek az Országgyûlés ülésének vezetésében,
b) a kézfelemeléssel történõ szavazásnál - amennyiben szükséges -
összeszámolják a szavazatokat,
c) a titkos szavazásnál szavazatszámláló bizottságként járnak el,
d) felolvassák az országgyûlési iratokat, eskütételnél elõolvassák az
eskü szövegét,
e) vezetik a felszólalásra jelentkezett képviselõk névsorát,
f) jelzik a beszédidõ lejártát,
g) hitelesítik az Országgyûlés szó szerinti jegyzõkönyvét.
(2) Az Országgyûlés ülésén - az elnök által meghatározott sorrendben -
egyidejûleg két jegyzõ teljesít szolgálatot, akik közül lehetõleg egy
kormánypárthoz, egy ellenzéki párthoz tartozik.
A tisztségviselõk megbízatásának megszûnése
22. §
(1) Az Országgyûlés tisztségviselõjének megbízatása megszûnik:
H/26.. szám
a) képviselõi megbízatásának megszûnésével,
b) a képviselõcsoportból való kilépésével vagy kizárásával, független
képviselõ esetében pedig valamelyik képviselõcsoporthoz való csatlakozásával,
c) képviselõcsoport megszûnésével,
d) felmentésével.
(2) A tisztségviselõ felmentésérõl a Házbizottság javaslata alapján az
Országgyûlés a 10. § (2) bekezdésének szabályai szerint határoz.
2. fejezet
A HÁZBIZOTTSÁG
23. §
A Házbizottság:
a) állást foglal az Országgyûlés ülésszakonkénti és heti
munkarendjérõl,
b) javaslatot készít az ülések napirendjére, menetrendjére,
idõtartamára és a felszólalási idõkeretekre;
c) megvitatja az Országgyûlés mûködését érintõ önálló indítványokat, és
ezekkel kapcsolatban állást foglal;
d) az állandó és az ideiglenes bizottságok elnöke, alelnökei, tagjai
sorában bekövetkezett üresedés esetén javaslatot tesz az Országgyûlésnek az üres
hely betöltésére;
e) egyezteti az Országgyûlés mûködésével kapcsolatos vitás kérdéseket;
f) az Országgyûlés elnökének tartós akadályoztatása esetén a 20. § (2)
bekezdése alapján helyettesítõ alelnököt jelöl;
g) állást foglal a nemzetközi kapcsolatok szervezésére vonatkozó
ügyekben, elõkészíti az ünnepi eseményeket;
h) állást foglal a parlamenti munka sajtónyilvánosságával kapcsolatos
kérdésekben;
i) meghallgatja és véleményezi az Országgyûlés elnökének kinevezési
hatáskörébe tartozó tisztségre jelöltként bemutatott személyeket;
j) kialakítja az Országgyûlés költségvetése elkészítésének elveit;
H/26.. szám
k) az elnök felkérésére megvitatja az Országgyûléshez (annak
tisztségviselõihez) érkezett jelentõsebb beadványokat (petíciókat, felhívásokat,
nyílt leveleket stb.) és véleményezi az ezekkel kapcsolatos esetleges
intézkedéseket;
l) megállapítja a távolmaradás igazolásának rendjét;
m) javaslatot tesz arra, hogy az Országgyûlés valamely ügy tárgyalása
során a Házszabály rendelkezéseitõl térjen el (139. §);
n) javaslatot tesz arra, hogy az Országgyûlés a kapcsolódó módosító
javaslatok benyújtására a 101. § (1) bekezdésében meghatározottnál rövidebb
határidõt szabjon;
o) javaslatot tesz az Országgyûlés tisztségviselõinek felmentésére (22.
§ (2) bekezdés);
p) javaslatot tesz a bizottság elnökének, alelnökének felmentésére (32.
§ (2) bekezdés);
q) megvitatja a Házbizottság tagjai által elõterjesztett egyéb
kérdéseket.
A Házbizottság tagjai
24. §
(1) A Házbizottság elnöke az Országgyûlés elnöke, tagjai: az Országgyûlés
alelnökei és minden képviselõcsoport vezetõje.
(2) A Házbizottságban csak a képviselõcsoport vezetõje rendelkezik szavazati
joggal.
A Házbizottság ülésének résztvevõi
25. §
(1) A Házbizottság ülésén a Házbizottság tagjain kívül csak az Országgyûlés
elnöke által meghívott személyek vehetnek részt.
(2) Állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vehet a Házbizottság
ülésén a Kormány képviselõje.
(3) A Házbizottság ülésén a képviselõcsoport vezetõje - akadályoztatása
esetén megbízottja - szavazati joggal vesz részt.
H/26.. szám
A Házbizottság mûködése
26. §
(1) A Házbizottság ülését az Országgyûlés elnöke hívja össze és vezeti.
(2) A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik képviselõcsoport
vezetõje kéri.
(3) A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés
hiányában a 23. § a), e), f), l) pontjáról az Országgyûlés, egyéb esetekben az
elnök dönt.
(4) A Házbizottság ülésérõl szó szerinti jegyzõkönyv készül. Egyebekben a
Házbizottság mûködési rendjét - a Házszabály rendelkezéseit figyelembe véve -
maga határozza meg.
3. fejezet
Bizottsági elnöki értekezlet
27. §
(1) A Bizottsági elnöki értekezlet elnöke az Országgyûlés elnöke, tagjai az
Országgyûlés állandó bizottságainak elnökei.
(2) A Bizottsági elnöki értekezlet javaslatot tesz
a) a Házbizottságnak az Országgyûlés heti munkarendjére,
b) a Házbizottságnak az Országgyûlés üléseinek napirendjére és
menetrendjére,
c) az elnöknek a bizottság kijelölésére (79. §).
(3) A Bizottsági elnöki értekezlet ülését az Országgyûlés elnöke hívja össze
és vezeti.
(4) A Bizottsági elnöki értekezlet határozatait szótöbbséggel hozza. A
Bizottsági elnöki értekezleten szavazati joggal az állandó bizottságok elnökei
rendelkeznek.
4. fejezet
AZ ORSZÁGGYÛLÉS BIZOTTSÁGAI
Az állandó bizottságok létrehozása
H/26.. szám
28. §
(1) Az Országgyûlés megalakulását követõen hozza létre állandó bizottságait.
Az Országgyûlés bizottságot egyébként bármikor létrehozhat, átalakíthat és
megszüntethet.
(2) Az állandó bizottságok száma és feladatköre alapvetõen a kormányzat
felépítéséhez igazodik. Kötelezõ létrehozni a honvédelemmel, az
alkotmányossággal, a költségvetéssel, külügyekkel, továbbá a mentelmi,
összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó
bizottságokat.
Az állandó bizottságok hatásköre
29. §
(1) Az állandó bizottság az Országgyûlés kezdeményezõ, javaslattevõ,
véleményezõ, a 99. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében ügydöntõ és a
kormányzati munka ellenõrzésében közremûködõ szerve, amely az Alkotmányban, a
Házszabályban és más törvényekben, továbbá az Országgyûlés határozataiban
meghatározott hatáskörét gyakorolja.
(2) Az állandó bizottság egyes feladatai elvégzésére tagjai sorából
albizottságokat hozhat létre. Az albizottság mûködésének szabályaira - az
albizottság eltérõ rendelkezése hiányában -, az állandó bizottság mûködésére
vonatkozó szabályokat megfelelõen alkalmazni kell.
(3) Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, mely a
bizottság hatáskörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági
hatását figyelemmel kíséri.
(4) Az albizottság megalakításáról a bizottság az Országgyûlést
haladéktalanul tájékoztatja.
30. §
(1) Az Országgyûlés törvényjavaslat (85. §), határozati javaslat (87. §),
politikai nyilatkozattervezet (88. §) és jelentés (89. §) (a továbbiakban
együtt: döntési javaslat) készítésére kérheti fel az állandó bizottságot.
(2) Az Országgyûlés elnöke által kijelölt bizottság ajánlást (100. § (2)
bekezdés) készít az Országgyûléshez benyújtott döntési javaslathoz.
(3) Az állandó bizottság a mûködési területét érintõ bármely kérdést
megtárgyalhat, és abban állást foglalhat. A bizottság állásfoglalását
nyilvánosságra hozhatja.
H/26.. szám
A bizottságok megalakítása
31. §
(1) Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak
számára, elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására - a 33. § (1)-(2)
bekezdésében foglaltak alapján - a képviselõcsoportok vezetõi ajánlásának
megfelelõen, a Házbizottság terjeszt elõ javaslatot az Országgyûlésnek.
(2) A javaslatot az Országgyûlés elnöke ismerteti. A javaslatra csak a
képviselõcsoport vezetõje tehet módosító javaslatot, arról az Országgyûlés vita
nélkül határoz.
A bizottsági megbízatások megszûnése
32. §
(1) Az országgyûlési bizottság elnökének, alelnökének, tagjának megbízatása
megszûnik:
a) a bizottság megbízatásának megszûnésével,
b) képviselõi megbízatásának megszûnésével,
c) a képviselõcsoportból való kilépésével vagy kizárásával, független
képviselõ esetében pedig valamelyik képviselõcsoporthoz való csatlakozásával,
d) a képviselõcsoport általi visszahívással,
e) a képviselõcsoport megszûnésével,
f) felmentésével.
(2) A felmentésrõl, illetve a megüresedett hely betöltésérõl a Házbizottság
javaslata alapján az Országgyûlés a 31. § rendelkezései szerint határoz.
H/26.. szám
A bizottsági tagok
33. §
(1) Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként minden
képviselõcsoportból annyi képviselõ vehet részt, amennyi a képviselõcsoportok
közötti létszámaránynak megfelel.
(2) A képviselõcsoportok vezetõi az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen is
megállapodhatnak. Az állandó bizottságokban bizottságonként a képviselõcsoportok
legalább egy-egy képviselõjének helyet kell kapnia.
(3) Az Országgyûlés úgy is határozhat, hogy valamely bizottságba mind a
kormánypárti képviselõcsoport(ok), mind az ellenzéki képviselõcsoport(ok)
együttesen ugyanannyi képviselõt jelölhetnek (paritásos bizottság).
Az ideiglenes bizottságok
34. §
(1) Az Országgyûlés bármely kérdés megvizsgálására vizsgálóbizottságot
küldhet ki, továbbá a bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a
határozatban megállapított ideig történõ intézésére eseti bizottságot alakíthat
(a vizsgáló és az eseti bizottság a továbbiakban együtt: ideiglenes bizottság).
(2) Az ideiglenes bizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz
nem lehet módosító javaslatot benyújtani.
Az eseti bizottságokra vonatkozó külön szabályok
35.§
(1) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és
megbízatásának terjedelmét az Országgyûlés az eseti bizottság felállításakor
határozza meg.
(2) Az eseti bizottság elnökének, tisztségviselõinek és tagjainak jelölésére
és megválasztására a 31. §-t, megbízatásuk megszûnésére a 32. §-t kell alkalmazni
azzal, hogy az eseti bizottság tagjainak legfeljebb a fele nem országgyûlési
képviselõ is lehet.
(3) Az eseti bizottság mûködésének szabályaira, - az Országgyûlés vagy az
eseti bizottság eltérõ rendelkezése hiányában -, az állandó bizottság mûködésére
vonatkozó szabályokat megfelelõen alkalmazni kell.
H/26.. szám
A vizsgáló bizottságra vonatkozó külön szabályok
36. §
(1) A vizsgáló bizottság létrehozatalára, mûködésére, elnevezésére, a
vizsgálat tárgyának meghatározására és a vizsgáló bizottság megszûnésére az eseti
bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az e §-ban foglalt
eltérésekkel.
(2) A vizsgáló bizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselõk legalább
egyötöde indítványozza.
(3) A vizsgáló bizottság tagja csak országgyûlési képviselõ lehet.
(4) A vizsgáló bizottságot a 33. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen
kell megalakítani. A Kormány vagy bármely kormányzati szerv, továbbá valamely
minisztérium tevékenységét vizsgáló bizottság elnöke ellenzéki képviselõ.
(5) A vizsgáló bizottság tevékenységérõl jelentést készít, amelynek
tartalmaznia kell:
a) a bizottság feladatát;
b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati
módszereket;
c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;
d) annak indokolását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra
alapította;
e) a vizsgálat által érintett szerv vagy személy észrevételeit a
lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;
f) - ha ez a bizottság feladata volt - javaslatot a szükséges
intézkedésekre.
(6) A vizsgáló bizottság elnevezését, valamint a vizsgálat tárgyát érintõ
módosító javaslatot nem lehet benyújtani.
A bizottsági tagok helyettesítése
37. §
(1) A bizottsági tag a bizottság ülésein személyesen vagy helyettese útján
vesz részt.
H/26.. szám
(2) A bizottsági tag távolléte esetére csak ugyanazon bizottság tagjának (a
továbbiakban: helyettes) adhat eseti képviseleti megbízást.
(3) A képviseleti megbízás egyetlen bizottsági ülésre szól.
(4) A képviseleti megbízást legkésõbb az ülés megkezdésekor az elnöknek be
kell mutatni vagy egy korábbi bizottsági ülésen jegyzõkönybe kell mondani.
(5) A helyettes jogai és kötelezettségei azonosak a bizottsági tagéval, de a
helyettesítés nem terjed ki a bizottsági elnöki és alelnöki jogok gyakorlására.
(6) A helyettes egy bizottsági ülésen csak egy bizottsági tag
helyettesítésére jogosult.
(7) A helyettesítésrõl szóló felhatalmazást a Házszabály 2. számú melléklete
szerinti formanyomtatványon az ülés megkezdése elõtt a bizottság elnökének kell
átadni. A felhatalmazást a jegyzõkönyvhöz kell csatolni.
V. RÉSZ
AZ ORSZÁGGYÛLÉS TÁRGYALÁSI RENDJE
1. fejezet
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
Az Országgyûlés ülésszakai és ülései
38. §
(1) Az Országgyûlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február
elsejétõl június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétõl december
tizenötödikéig.
(2) Az ülésszak ülésekbõl, az ülés ülésnapokból áll. Az ülés összehívásakor
jelezni kell az ülésnapok várható számát.
(3) Az Országgyûlés - megalakulását követõ harminc napon belül, egyébként
minden ülésszak végén - a Házbizottság és a Kormány együttes javaslata alapján
elfogadja a következõ ülésszak jogalkotási programját és tárgyalási rendjének
tervét.
A rendkívüli ülésszak és a rendkívüli ülés
39. §
(1) A köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselõk egyötödének írásbeli
kérelmére az Országgyûlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze
H/26.. szám
kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt idõpontot és
napirendet meg kell jelölni. Az Országgyûlés elnökének lehetõleg a javasolt, de
legkésõbb az azt követõ nyolc napon belüli idõpontra kell az Országgyûlést
összehívnia.
(2) Az Országgyûlés elnöke rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést hív
össze az Alkotmányban és a Házszabályban meghatározott okból.
(3) A rendkívüli ülésszak és a rendkívüli ülés során a Házszabály
rendelkezéseit a következõ eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a rendkívüli ülésszak vagy a rendkívüli ülés összehívása iránti
kérelemmel egyidejûleg a napirendre javasolt önálló indítványt is be kell
nyújtani;
b) a rendkívüli ülésszak és a rendkívüli ülés napirendjén csak olyan
önálló indítvány szerepelhet, amelynek benyújtása az a) pont szerint történt.
(4) A (3) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a rendkívüli ülésszak
és a rendkívüli ülés alatt benyújtott interpellációra és kérdésre.
A tanácskozás nyelve
40. §
(1) Az Országgyûlés ülésén a tanácskozás nyelve a magyar.
(2) Ha a képviselõ anyanyelve nem magyar, anyanyelvén is felszólalhat. A
tolmácsolásról az Országgyûlés Hivatala gondoskodik.
(3) A nem magyar anyanyelvû képviselõ részére - kérésére folyamatos
tolmácsolásról kell gondoskodni.
(4) Az Országgyûlés hivatalos iratait a nem magyar anyanyelvû képviselõ
részére - kérelmére - a képviselõ anyanyelvére az Országgyûlés Hivatala
lefordíttatja.
A nyilvánosság
41. §
(1) Az Országgyûlés ülései nyilvánosak. Az Országgyûlés üléseinek
jegyzõkönyvei és azok irattári mellékletei a nyilvánosság számára az Országgyûlés
Könyvtárában hozzáférhetõek.
H/26.. szám
(2) A köztársasági elnök, a Kormány, továbbá bármely képviselõ kérelmére az
Országgyûlés a képviselõk kétharmadának szavazatával zárt ülés tartását is
elhatározhatja.
(3) A zárt ülés csak a (2) bekezdésben meghatározott adat tárgyalásának
idejéig tarthat.
(4) A zárt ülésrõl készült jegyzõkönyvnek az államtitkot, szolgálati titkot,
illetõleg nyilvánosságra nem hozható egyéb adatot tartalmazó részét az
Országgyûlés elnöke titkos iratként kezeli.
(5) A zárt ülésen meghozott döntés titkosságáról az Országgyûlés külön
határoz.
42. §
(1) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a tömegtájékoztatási szervek
képviselõit is - csak a karzat kijelölt helyein foglalhat helyet, és a
véleménynyilvánítás bármely - az ülés rendjét zavaró - formájától tartózkodni
köteles.
(2) Az ülés rendjének megzavarása esetén az elnök a hallgatóságot vagy annak
egy részét az ülésrõl kiutasíthatja.
(3) A zárt ülésen a képviselõkön kívül csak a tanácskozási joggal rendelkezõ
személyek (45. § (1) bek.), az Országgyûlés fõtitkára, továbbá az Országgyûlés
hivatali szervezetének oda beosztott munkatársai és a jegyzõkönyvvezetõk vehetnek
részt.
A határozatképesség
43. §
(1) Az Országgyûlés akkor határozatképes, ha a képviselõknek több, mint a
fele, illetõleg - ha az Alkotmány vagy más törvény a határozathozatalhoz
szükséges létszámot ettõl eltérõen szabályozza - a meghatározott számú képviselõ
jelen van.
(2) Ha az Országgyûlés nem határozatképes, az elnök megállapítja a hiányzó
képviselõk névsorát, a napirendi pont tárgyalását elhalasztja, és a bejelentés
nélkül távol lévõk jegyzékét az Országgyûlés legközelebbi ülésén közzéteszi. Az
ülést a következõ napirendi pont tárgyalásával kell folytatni. Amennyiben az
elnök az Országgyûlés határozatképességét utóbb megállapítja, döntése alapján a
határozathozatalra vissza lehet térni.
(3) A napirendrõl történõ szavazásnál, az ügyrendi javaslatról történõ
szavazásnál, valamint az 51. § (4) bekezdése esetében az Országgyûlés
kézfelemeléssel szavaz (60. § (2) bekezdés a) pont).
H/26.. szám
A jelenlét
44. §
(1) A képviselõ az Országgyûlés szavazásain köteles jelen lenni.
(2) A képviselõnek járó alapdíj összege arányosan csökken, ha a képviselõ a
tárgyhónap napirendben elõre feltüntetett szavazásainak több, mint egyharmadán
igazolatlanul nem vesz részt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtásának szabályait a Házbizottság
állapítja meg.
H/26.. szám
Az Országgyûlés ülésének résztvevõi
45. §
(1) A köztársasági elnök, a Kormány tagja, az Alkotmánybíróság elnöke, a
Legfelsõbb Bíróság elnöke, a legfõbb ügyész, az országgyûlési biztos, az Állami
Számvevõszék elnöke és a Magyar Nemzeti Bank elnöke részt vehet és felszólalhat
az Országgyûlés ülésén.
(2) Ha a Házszabály kivételt nem tesz, a köztársasági elnök, a
miniszterelnök, továbbá - a Kormány megbízásából - a Kormány tagja bármikor
felszólalhat.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt vagy a helyettesítésére jogosult személy
köteles részt venni az Országgyûlés ülésén, ha a napirenden lévõ önálló
indítványnak õ az elõterjesztõje, illetõleg, ha az interpellációt vagy a kérdést
neki kell megválaszolnia.
(4) A Kormány tagja vagy a helyettesítésére jogosult személy akkor is
köteles részt venni az Országgyûlés ülésén, ha a napirenden lévõ törvényjavaslat,
határozati javaslat vagy jelentés az õ feladatkörét érinti.
(5) Az Országgyûlés a képviselõk egyötödének írásban tett javaslatára egyéb
esetekben is kötelezheti az (1) bekezdésben felsorolt személyeket - a
köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsõbb Bíróság elnöke
kivételével - az Országgyûlés ülésén való megjelenésre.
Az önálló indítványok benyújtásának bejelentése
46. §
(1) Az ülés kezdetén az elnök ismerteti a benyújtott önálló indítványokat
(84. § (1) bek.) és sürgõsségi javaslatokat (92. §).
(2) Az önálló indítványt és a sürgõsségi javaslatot az elõterjesztõ
legfeljebb két perc idõtartamban szóban is megindokolhatja. A sürgõsség
kérdésében az Országgyûlés - a benyújtást követõ ülés elsõ ülésnapján - vita
nélkül határoz.
A napirend megállapítása
47. §
(1) Az ülés napirendjére az elnök a Házbizottság ajánlása alapján tesz
javaslatot. E javaslatot legkésõbb az ülést megelõzõ napon meg kell küldeni a
képviselõknek, a köztársasági elnöknek és a Kormány tagjainak.
H/26.. szám
(2) A szavazások idõpontját - az elõre nem tervezhetõ, pl. ügyrendi
szavazások kivételével - a napirendi javaslatban fel kell tüntetni.
(3) Az ülés megkezdéséig a Kormány vagy legalább tizenöt képviselõ -
indokolással ellátott - javaslatot nyújthat be a napirendi javaslat módosítására.
(4) Az ülésen az elnök ismerteti a Házbizottság napirendi javaslatát, a
napirendre tett eltérõ javaslatokat, továbbá a Házbizottságnak a tanácskozás
menetrendjére, idõtartamára és a felszólalási idõkeretekre vonatkozó javaslatát.
(5) Ha a jelentéshez törvényjavaslat vagy határozati javaslat, illetõleg a
törvényjavaslathoz határozati javaslat kapcsolódik, az indítványokat együtt kell
tárgyalni.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott javaslatokról - elõször a tárgysorozati
javaslat megváltoztatására tett javaslatokról - az Országgyûlés vita nélkül
határoz.
Az ülés vezetése
48. §
(1) Az ülést az elnök nyitja meg, vezeti és rekeszti be. Az ülés
berekesztése elõtt a Házbizottság javaslatának megfelelõen vagy az Országgyûlés
határozata alapján gondoskodik a következõ ülés összehívásáról.
(2) Az elnök az alelnökök véleményének meghallgatása után határozza meg,
hogy az alelnökök mikor, illetve milyen sorrendben vezetik az Országgyûlés
ülését.
(3) Ha a választott jegyzõk az Országgyûlés ülésén nem állnak kellõ számban
rendelkezésre, az ülést vezetõ elnök az Országgyûlés más tagját kéri fel a
jegyzõi feladatok ellátására.
A vita megnyitása
49. §
Az elnök köteles megnyitni a vitát a napirenden szereplõ minden napirendi
pont felett, kivéve, ha ezt a Házszabály kizárja vagy feltételhez köti.
A napirendhez kapcsolódó felszólalás
50. §
H/26.. szám
(1) A napirendi ponthoz való hozzászólásra az ülésnap megnyitása elõtt
írásban kell jelentkezni a soros jegyzõnél.
(2) A vita közben további vagy ismételt felszólalásra az elnök ad engedélyt.
(3) A hozzászólók sorrendjét az elnök határozza meg akként, hogy lehetõség
szerint egymás után egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselõ kapjon szót,
mindig másik képviselõcsoportból.
(4) A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele
céljából bármelyik képviselõ kétperces hozzászólásra kérhet szót. Ha a Házszabály
a felszólalók számát korlátozza, illetõleg az Országgyûlés a napirendi pontot
idõkeretben tárgyalja, a képviselõ csak akkor kérhet szót, ha a korábbi
felszólalás õt személyében érintette. A felszólalást az elnök engedélyezi.
(5) A napirendi pont elõterjesztõje és a hatáskörrel rendelkezõ bizottság
elnöke (elõadója) a határozathozatalt megelõzõen bármikor felszólalhat.
(6) A törvényjavaslat egészérõl történt szavazás (105. § (7) bek.) után
minden képviselõcsoport legfeljebb háromperces nyilatkozatban megindokolhatja a
képviselõcsoport szavazatát.
(7) Ha a (2), illetve a (4) bekezdés eseteiben az elnök nem adja meg a
szót, a képviselõ kérésére e tárgyban az Országgyûlés vita nélkül határoz.
H/26.. szám
A napirenden kívüli felszólalás
51. §
(1) A napirenden nem szereplõ, országos jelentõségû, halaszthatatlan és
rendkívüli ügyben (a továbbiakban: rendkívüli ügy) az ülésnap napirendi
pontjainak a napirend tárgyalása elõtt - a felszólalás tárgyát és okát megjelölve
- a képviselõcsoport nevében annak vezetõje felszólalásra jogosult. A
felszólalási kérelmet az ülés megnyitása elõtt legalább egy órával át kell adni
az elnöknek. Az elnök a kérelemrõl tájékoztatja a Kormányt és a hatáskörrel
rendelkezõ bizottság elnökét.
(2) Rendkívüli ügyben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után
felszólalásra - az (1) bekezdésben meghatározott módon - bármely képviselõ
felszólalásra jelentkezhet.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti felszólalással kapcsolatos észrevétel
céljából a Kormány képviselõje, az állandó bizottság elnöke, valamint az, aki
személyében érintett, továbbá a képviselõcsoport vezetõje kétperces hozzászólásra
kérhet szót.
(4) Ha a (2)-(3) bekezdésben felsorolt esetekben az elnök nem adja meg a
szót, a képviselõ kérésére e tárgyban az Országgyûlés vita nélkül határoz.
(5) A felszólalás felett vitának és határozathozatalnak egyebekben helye
nincs.
Felszólalás ügyrendi javaslat tárgyában
52. §
(1) A napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot érintõen bármelyik
képviselõ bármikor, öt percre szót kérhet és ügyrendi javaslatot tehet. Az
ügyrendi javaslat elhangzása után képviselõcsoportonként legfeljebb egy
képviselõ, továbbá az elsõként szólásra jelentkezõ független képviselõ
hozzászólása engedélyezhetõ, egyébként az Országgyûlés a javaslatról vita nélkül
határoz.
(2) Az elnök elsõbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat
elõterjesztõjének.
H/26.. szám
A tanácskozások idõkerete
53. §
(1) Az Országgyûlés a Házbizottság javaslatára bármely napirendi pont
idõkeretben történõ tárgyalását határozhatja el. Bármely képviselõcsoport-vezetõ
kérésére a tárgyban - a 50. § (4) bekezdésében szabályozott felszólalások után -
az Országgyûlés határoz.
(2) Az általános, a részletes és a záróvitára külön idõkeretet kell
megállapítani.
(3) A döntési javaslat tárgyalására rendelkezésre álló idõt a következõ
módon kell felosztani:
a) a kormánypárti, illetve az ellenzéki képviselõknek együttesen azonos
idõ áll a rendelkezésére;
b) a javaslatot benyújtó miniszter vagy képviselõ nyitó- és
záróbeszéde, a kijelölt bizottság többségének, - ha van kisebbségi vélemény -
kisebbsége álláspontjának ismertetése, továbbá a képviselõcsoport
zárónyilatkozata (50. § (6) bek.) nem számít bele az idõkeretbe;
c) a vita közben felszólaló kormánytag beszédideje a kormánypárti
képviselõk idejébe számít be;
d) a kormánypárti, illetve az ellenzéki képviselõk között az idõkeret
felét a képviselõcsoportok között egyenlõen, a másik felét - az ellenzéki
képviselõk közé számítva a független képviselõket is - a képviselõk számával
arányosan kell felosztani, csoportonként legkevesebb tizenöt percet biztosítva;
e) vita közben a kétperces felszólalásokat - az ügyrendi hozzászólások
kivételével - bele kell számítani az idõkeretbe.
(4) Az általános vita idõkeretét a képviselõk egyötödének írásbeli kérelmére
a) minõsített többséget igénylõ döntési javaslat tárgyalása és a
miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány esetén nem lehet
tíz óránál,
b) a Magyar Köztársaság éves költségvetésérõl szóló törvényjavaslat
tárgyalásánál nem lehet harminc óránál,
c) a Magyar Köztársaság éves költségvetésének végrehajtásáról szóló
törvényjavaslat zárszámadási, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
költségvetésérõl szóló törvényjavaslat tárgyalásánál nem lehet tizenöt óránál,
H/26.. szám
d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének
végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál nem lehet nyolc óránál
kevesebben meghatározni.
(5) A soros jegyzõ méri és képviselõcsoportonként összesíti a képviselõk
által igénybe vett beszédidõt. Jelzi az elnöknek, ha a képviselõcsoport vagy a
képviselõ beszédidejét kitöltötte.
A tárgyra térés és a szó megvonása
54. §
(1) Az elnök azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, felszólítja, hogy
térjen a tárgyra, egyidejûleg figyelmezteti az esetleges második felszólítás
következményeire.
(2) Azt a felszólalót, aki felszólalása során az Országgyûlés tekintélyét
vagy valamelyik országgyûlési képviselõt sértõ kifejezést használ, illetõleg, ha
egyébként a Házszabálynak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó
szabályait megszegi, az elnök rendre utasítja, egyidejûleg figyelmezteti az
esetleges második felszólítás következményeire.
(3) Az elnök megvonja a szót attól a felszólalótól, akit beszéde során
kétszer szólították fel arra, hogy térjen a tárgyra, vagy kétszer utasították
rendre. Nem lehet megvonni a szót, ha az elnök az elsõ alkalommal nem
figyelmeztette a képviselõt a második felszólítás következményeire.
(4) Ha a felszólaló kitöltötte a saját vagy a képviselõcsoportja
beszédidejét (53. §), az elnök egyszeri figyelmeztetés után megvonja tõle a szót.
(5) Akitõl a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
H/26.. szám
(6) Az (5) bekezdés alkalmazása során
a) az általános, a részletes és a záróvita,
b) bármely vitában a kétperces szókérés,
c) az interpelláció elmondása és a viszontválasz
külön ügynek minõsül.
Az ülés félbeszakítása
55. §
(1) Ha az Országgyûlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a
tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott idõre
félbeszakíthatja.
(2) Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket; az ülés
ezzel félbeszakad és csak elnöki összehívásra folytatódik.
Tárgyalási szünet elrendelése
56. §
A Kormány vagy bármelyik képviselõcsoport vezetõjének kérésére az elnök - a
napirendi pont tárgyalása közben - egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet
el. A szünet idõtartama legfeljebb két óra lehet.
Az ülés elnapolása
57. §
(1) A köztársasági elnök az Országgyûlés ülését - egy ülésszak alatt egy
alkalommal - legfeljebb harminc napra elnapolhatja. Az elnapolást az Országgyûlés
elnökénél kell írásban bejelenteni.
(2) Az elnapolás tartama alatt az Országgyûlés elnöke a képviselõk
egyötödének írásbeli kérelmére - a kérelem kézhezvételétõl számított nyolc
napnál nem távolabbi idõpontra - köteles az Országgyûlést összehívni.
A napirendi pont tárgyalásának elnapolása
58. §
H/26.. szám
(1) Az elõterjesztõ javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását.
Errõl az Országgyûlés vita nélkül határoz.
(2) Ha az elõterjesztõ az elnapolást követõ nyolc napon belül nem kéri a
vita folytatását, az elõterjesztést visszavontnak kell tekinteni.
(3) A vita lezárására vonatkozó javaslat a szavazásnál megelõzi az
elnapolásra vonatkozó javaslatot.
A vita lezárása
59. §
(1) Ha az indítványhoz - részletes vitában a tárgyalás alatt álló részhez -
több felszólaló nincs és a vita lezárását a napirend tartalmazza, az elnök a
vitát lezárja.
(2) Ha az indítványhoz - részletes vitában a tárgyalás alatt álló részhez -
valamennyi képviselõcsoportnak lehetõsége volt álláspontja kifejtésére, az
indítvány elõterjesztõje vagy legalább tizenöt képviselõ írásban javasolhatja a
vita lezárását. Az Országgyûlés e kérdésben vita nélkül határoz. Részletes
tárgyalás esetén a vita lezárása csak a tárgyalás alatt álló részre vonatkozhat.
(3) Ha az Országgyûlés a vitát lezárta, képviselõcsoportonként egy-egy
képviselõ és az elsõként szólásra jelentkezett független képviselõ, valamint a
hatáskörrel rendelkezõ bizottság elnöke (elõadója) legfeljebb öt percben még
felszólalhat.
(4) Ha az Országgyûlés a vitát lezárta, utoljára az elõterjesztõ kap szót.
(5) Az (1)-(4) bekezdések idõkeret megállapítása esetén nem alkalmazhatók.
H/26.. szám
A nyílt szavazás
60. §
(1) Az Országgyûlés az Alkotmányban vagy törvényben meghatározott
kivételekkel minden kérdésben nyílt szavazással határoz.
(2) A nyílt szavazás történhet
a) kézfelemeléssel,
b) szavazatszámláló gép alkalmazásával,
c) kézfelemeléssel és szavazatszámláló gép együttes alkalmazásával.
(3) Az elnök megállapítja a szavazás eredményét. Ha a kézfelemeléssel
történõ szavazás eredménye felõl kétség merül fel, bármely képviselõ kérésére a
szavazást szavazatszámláló gép alkalmazásával meg kell ismételni.
(4) A nyílt szavazás módját - a Házbizottság javaslata alapján - az
Országgyûlés határozza meg.
(5) Az Országgyûlés a (3) és (4) bekezdés szerinti javaslatról vita nélkül
határoz.
(6) Ha a nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történt /(2)
bekezdés b), c) pontja/, a szavazás eredményét rögzítõ számítógépes lista
hitelesített példányát a jegyzõkönyvhöz mellékelve meg kell õrizni.
A név szerinti szavazás
61. §
(1) Nyílt szavazás esetén a szavazás megkezdése elõtt a képviselõk egyötöde
javasolhatja a név szerinti szavazást. Egy képviselõ ugyanazon döntési javaslat
esetében egy alkalommal javasolhat név szerinti szavazást. E tárgyban az
Országgyûlés vita nélkül határoz.
(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottságok létszáma és
összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggõ
(ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.
62. §
(1) A név szerinti szavazás esetén a jegyzõ ABC sorrendben felolvassa a
képviselõk névsorát. A képviselõk felállva "igen", "nem", "tartózkodom"
nyilatkozattal szavaznak.
H/26.. szám
(2) A jegyzõ a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat
összeszámolja, és a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja az elnöknek.
A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
(3) A külön hitelesített névsort a jegyzõkönyvhöz kell csatolni.
A titkos szavazás
63. §
(1) Az Alkotmányban vagy más törvényben meghatározott esetekben a szavazás
titkosan történik.
(2) A titkos szavazásnál a jegyzõk szavazatszámláló bizottságként járnak el.
(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna
igénybevételével történik.
(4) A szavazásról jegyzõkönyv készül, amelyet a jegyzõk írnak alá.
A szavazás rendje
64. §
(1) Az Országgyûlés a határozatait - az Alkotmányban, a Házszabályban és
külön törvényben meghatározott kivételekkel - a jelen lévõ képviselõk több, mint
felének szavazatával hozza.
(2) Az elnök csak szavazategyenlõség esetén és utólag szavaz. Ez esetben az
elnök szavazata dönt. A szavazásban részt nem vevõ elnököt a szavazás
eredményének megállapításakor nem kell jelenlévõnek tekinteni.
(3) Titkos szavazásnál szavazategyenlõség esetén a szavazást meg kell
ismételni.
(4) Szavazni csak személyesen lehet.
(5) A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
A jegyzõkönyv
65. §
(1) Az Országgyûlés ülésén elhangzottakról szó szerinti jegyzõkönyvet kell
vezetni, amelyet a soros jegyzõk hitelesítenek.
H/26.. szám
(2) A jegyzõkönyv irattári mellékletét képezi:
- a tárgyalás alá vont irat,
- a felolvasott átirat,
- a számítógépes szavazási lista,
- a név szerinti szavazás névsora,
- a titkos szavazás jegyzõkönyve,
- az aláírt esküokmány,
- az írásbeli választ igénylõ kérdés és az arra adott válasz.
66. §
(1) A jegyzõkönyv elkészítésérõl az Országgyûlés elnöke gondoskodik.
(2) A szó szerinti jegyzõkönyvbe az ülésen elhangzott minden nyilatkozatot,
felszólalást és közbeszólást fel kell venni, és fel kell tüntetni benne a tetszés
és rosszallás hangos kifejtését is.
(3) A képviselõ vagy más felszólaló a jegyzõkönyv hitelesítését és
közszemlére tételét követõ három napon belül írásban kérheti a jegyzõkönyvbe
felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. Erre a hitelesítõ jegyzõk
meghallgatása után - a következõ ülésen - az elnök tesz javaslatot, amirõl az
Országgyûlés vita nélkül határoz.
(4) A szó szerinti jegyzõkönyvet - a mellékletek nélkül - a (3) bekezdés
szerinti eljárást követõ tizenöt napon belül kinyomtatva ki kell adni az
országgyûlési képviselõknek, a köztársasági elnöknek, a Kormány tagjainak, az
Alkotmánybíróság elnökének, a Legfelsõbb Bíróság elnökének, a legfõbb ügyésznek,
az országgyûlési biztosoknak, az Állami Számvevõszék elnökének, a Magyar Nemzeti
Bank elnökének, továbbá el kell juttatni a Fõvárosi, megyei és az egyetemi
könyvtáraknak.
(5) A jegyzõkönyvek alapján ülésszakonként ki kell adni a tárgymutatót és
névmutatót is tartalmazó Országgyûlési Naplót. A kiadásról az Országgyûlés elnöke
gondoskodik.
(6) A szó szerinti jegyzõkönyvet és az Országgyûlési Naplót el kell helyezni
az Országgyûlési Könyvtárban.
2. fejezet
A BIZOTTSÁG ÜLÉSEZÉSÉNEK RENDJE
67. §
(1) Megalakulása után a bizottság meghatározza ülésezésének rendjét.
(2) Az Országgyûlés ülésszaka alatt a bizottság rendszeresen ülésezik.
H/26.. szám
(3) Két ülésszak között a bizottság akkor tart ülést, ha a Házbizottság vagy
a bizottság tagjainak legalább egyötöde írásban kéri.
(4) Az Országgyûlés ülésének idõtartama alatt - kivéve a szavazások idejét -
a bizottság ülést tarthat.
(5) A bizottsági ülést a bizottság elnöke a napirendi javaslatot tartalmazó
meghívó elküldésével írásban - kivételesen szóban, a napirendi javaslat
közlésével - hívja össze.
H/26.. szám
A bizottsági ülés nyilvánossága
68. §
(1) A bizottság üléseinek nyilvánosságára az Országgyûlés ülésére vonatkozó
rendelkezések az irányadók.
(2) A bizottsági ülésen az elõterjesztõ a tárgyalt napirendi ponthoz
módosító javaslatot (kapcsolódó módosító javaslatot) benyújtó képviselõ
tanácskozási joggal vehet részt. Más képviselõ számára a bizottság szótöbbséggel
hozzászólási jogot adhat.
(3) A bizottsági tagok kétötödének kérésére a bizottság meghallgatást tart.
(4) A bizottság köteles évente legalább egy alkalommal meghallgatni azt a
minisztert, akit kinevezése elõtt meghallgatott.
69. §
(1) Államtitok, szolgálati titok vagy nyilvánosságra nem hozható személyes
adat védelme érdekében a bizottság zárt ülést tart. Az elõterjesztõ vagy bármely
bizottsági tag javaslatára a bizottság zárt ülés tartását rendelheti el.
(2) A zárt ülésen a köztársasági elnökön, az Országgyûlés elnökén, a
bizottság tagjain, továbbá a bizottság elnöke által az adott napirendi ponthoz
meghívott személyek vehetnek részt. A bizottság szótöbbséggel más - nem
bizottsági tag - országgyûlési képviselõ jelenlétéhez is hozzájárulhat.
Határozatképesség, tanácskozóképesség
70. §
(1) A bizottság határozatképességéhez a bizottsági tagok több, mint felének
jelenléte szükséges. Határozatképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó
képviselõt jelenlévõnek kell tekintetni.
(2) A bizottság tanácskozóképességéhez a bizottsági tagok több, mint
egyharmadának a jelenléte szükséges. A bizottság tanácskozóképességének
megállapítására csak akkor van szükség, ha azt bármelyik bizottsági tag kéri.
Tanácskozóképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó képviselõt
jelenlévõnek kell tekintetni.
(3) Ha a bizottság határozatképtelen, a következõ bizottsági ülésen az
ugyanazon napirendi pontok tekintetében a bizottság a megjelentek számára
tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy a 24 óránál késõbbi idõpontra
összehívott megismételt bizottsági ülésre szóló meghívóban erre a következményre
a képviselõk figyelmét felhívták, továbbá, hogy azon a bizottság elnöke
(alelnöke), valamint legalább egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselõ jelen
H/26.. szám
van. Határozatképtelenség miatt megismételt bizottsági ülést 24 órán belül csak
akkor lehet tartani, ha a megismételt ülésen az összes bizottsági tag legalább
fele jelen van, és az ülés megtartása mellett szavaz. Az így megismételt ülést
csak akkor lehet megtartani, ha legalább egy ellenzéki képviselõ jelen van.
(4) A (3) bekezdés rendelkezései kivételes eljárás esetén nem alkalmazhatók.
A bizottsági ülésre meghívottak
71. §
(1) A napirendi pont elõterjesztõje, a köztársasági elnök, az Országgyûlés
elnöke és alelnökei, továbbá - ha a tárgyalt napirendi pont feladatkörét érinti -
a Kormány tagja, illetõleg ha a napirendi pont a felsorolt állami szervek
szervezetét, hatáskörét vagy költségvetését érinti (az Alkotmánybíróság elnöke, a
Legfelsõbb Bíróság elnöke, a legfõbb ügyész, az országgyûlési biztos, az Állami
Számvevõszék elnöke és a Magyar Nemzeti Bank elnöke) az állandó bizottság
ülésének összehívásával egyidejûleg meghívást kap az ülésre.
(2) Az (1) bekezdés alapján meghívott személyek tanácskozási joggal vesznek
részt a napirendi pont tárgyalásán. Az ülésen a meghívottat a helyettesítésére
jogosult személy is képviselheti. A bizottság ülésén a Kormány döntésre
felhatalmazott képviselõje vesz részt.
72. §
A törvényjavaslathoz, határozati javaslathoz vagy politikai nyilatkozat-
tervezethez módosító javaslatot benyújtó képviselõt a bizottsági ülésrõl
lehetõleg 24 órával korábban értesíteni kell. A javaslat a képviselõ távollétében
is elbírálható.
A szakértõk
73. §
(1) A bizottság elnöke a bizottság ülésére szakértõt hívhat meg, aki az
ülésen tanácskozási joggal vesz részt. Szakértõ meghívására - a szakértõ
személyének megjelölésével vagy anélkül - a bizottság tagjai is tehetnek
javaslatot, melyrõl a bizottság dönt.
(2) Minden képviselõcsoport tagjai - képviselõcsoportonként - egy-egy
szakértõt vihetnek magukkal a bizottság ülésére, az adott napirendi pont
tárgyalására. A bizottság ülésein ezek a szakértõk akkor szólalhatnak fel, ha
erre a bizottság engedélyt ad.
A bizottsági ülés vezetése
H/26.. szám
74. §
(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke készíti elõ, hívja össze és
vezeti.
(2) A bizottság elnöke engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az
üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, kimondja a bizottság
határozatát és aláírja az ülésrõl készült jegyzõkönyvet.
(3) Az Országgyûlés minden bizottságba alelnököt (alelnököket) választ. A
bizottság alelnöke az elnök által rá bízott feladatokat látja el.
(4) A bizottság elnökét tartós akadályoztatása esetén az általa kijelölt
alelnök helyettesíti. Az elnököt helyettesítõ alelnök jogai és kötelezettségei az
elnökével azonosak.
A napirend megállapítása
75. §
(1) A bizottság a napirendjét - a bizottság elnökének a bizottság tagjaihoz
elõzetesen írásban eljuttatott javaslata alapján - a bizottsági ülés megnyitása
után, maga állapítja meg. Az ülést megelõzõen bizottsági tag további napirendi
javaslatot juttathat el az elnökhöz írásban, amelyet az elnök köteles a
bizottsági ülést megelõzõen a bizottság tagjaihoz eljuttatni.
(2) A bizottság az ülés folyamán a napirendet módosíthatja, de csak akkor
bõvítheti ki, ha ezzel a bizottság jelenlévõ tagjainak több, mint kétharmada
egyetért.
(3) A bizottság a hozzászólások idõtartamát képviselõcsoportonként azonos
idõtartamra korlátozhatja.
A vita lezárása
76. §
A napirendi pont esetében a vita lezárására a 61. § szabályait kell
alkalmazni.
A szavazás
77. §
(1) A bizottság a határozatait - ha a Házszabály eltérõen nem rendelkezik -
a jelen lévõ tagjai több mint felének szavazatával hozza.
H/26.. szám
(2) A bizottság elnöke a bizottsági tagokkal együtt szavaz.
(3) Az állandó bizottság állásfoglalásait az Országgyûlés ülésén a bizottság
által kijelölt elõadó ismerteti.
(4) A szavazás után a bizottság kisebbségben maradó tagjai bejelenthetik,
hogy kisebbségi véleményt terjesztenek elõ. Az ilyen kisebbségi véleményt az
Országgyûlés ülésén, a bizottság többségi véleményének ismertetése után a
kisebbségi álláspontot képviselõ bizottsági tagok által maguk közül választott
elõadó ismerteti.
A jegyzõkönyv
78. §
A bizottság ülésérõl szó szerinti jegyzõkönyv készül.
A bizottság kijelölése
79. §
(1) Az Országgyûlés elnöke - a Házszabályban foglaltakra is tekintettel - a
döntési javaslat vagy bizottsági ajánlás elkészítésére:
a) egy bizottságot jelöl ki, mely más bizottságokat véleményadásra
kérhet fel, vagy
b) javaslatot tesz az Országgyûlésnek eseti bizottság alakítására,
illetõleg
c) két vagy több bizottságot jelöl ki.
(2) A nem kijelölt bizottság a törvényjavaslatról, határozati javaslatról
vagy politikai nyilatkozat-tervezetrõl kialakított véleményét - ha az nem egyezik
a döntési javaslattal - módosító javaslatként nyújthatja be az Országgyûlésnek.
Több bizottság közös eljárása
80. §
(1) Több bizottság közös eljárása esetén ezen bizottságok együttes ülést is
tarthatnak.
(2) Az együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön kell megtartani.
H/26.. szám
(3) Ha a közösen eljáró bizottságok együttes álláspontot alakítottak ki,
akkor az együttes álláspont kialakításánál és a kisebbségi vélemény
elõterjesztésénél e fejezet rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell.
A bizottságok mûködési rendje
81. §
(1) A bizottságok mûködési rendjüket - a Házszabály rendelkezéseit
figyelembe véve - maguk határozzák meg.
(2) A képviselõk számára lehetõséget kell biztosítani az adott ügyben
érintett, az Országgyûlés fõtitkára által vezetett jegyzékben szereplõ
bejegyzett, országos érdekképviseletek véleményének a megismerésére.
(3) Ha a Házszabály vagy a bizottság ügyrendje a bizottság mûködésére külön
rendelkezéseket nem tartalmaz, akkor a bizottság tárgyalásai során az
Országgyûlés üléseire vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni
azzal, hogy az Országgyûlés eljárásán a bizottság eljárását kell érteni.
A bizottságok mûködési költségei
82. §
(1) A bizottságok mûködésének költségeirõl az Országgyûlés költségvetésén
belül, elkülönítve kell gondoskodni.
(2) Az ideiglenes bizottságok költségeire az Országgyûlés költségvetésén
belül - csak erre a célra felhasználható - bizottsági tartalékalapot kell
képezni.
Külföldi delegációban részt vevõ képviselõ beszámolója
83. §
Az Országgyûlés külföldi delegációjában (személyre szóló meghívó, bizottsági
és parlamenti delegáció) részt vevõ országgyûlési képviselõ a külügyekkel
foglalkozó bizottságnak és a delegáció megbízatása szerint hatáskörrel rendelkezõ
bizottságoknak beszámolót készít.
3. fejezet
AZ INDÁTVÁNYOK TÁRGYALÁSA
1. Az önálló és a nem önálló indítványok
H/26.. szám
Az indítványok típusai
84. §
(1) Az Országgyûlés tárgysorozatába önálló napirendi pontként felvehetõ
indítványok (a továbbiakban: önálló indítványok):
a) a törvényjavaslat,
b) a határozati javaslat,
c) a politikai nyilatkozat-tervezet,
d) a jelentés,
e) az interpelláció,
f) a kérdés.
(2) Önálló indítványhoz kapcsolódóan benyújtható indítványok (a
továbbiakban: nem önálló indítványok):
a) a sürgõsségi javaslat,
b) a kivételességi javaslat,
c) a módosító javaslat,
d) a bizottsági ajánlás.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül más anyag az Országgyûlés
tárgysorozatára nem kerülhet. A Házszabály szerint elõterjeszthetõ egyéb
javaslatok, kérelmek, indítványok nem minõsülnek az (1)-(2) bekezdés szerinti
indítványnak; ezekre a Házszabály megfelelõ rendelkezéseit kell alkalmazni.
A törvényjavaslat
85. §
(1) A törvényjavaslat az Országgyûlés hatáskörébe tartozó jogszabály
megalkotása iránti javaslat, amely tartalmazza a törvény javasolt szövegét.
(2) Törvényjavaslatot
a) a köztársasági elnök,
b) a Kormány,
H/26.. szám
c) az országgyûlési bizottság,
d) a képviselõ
nyújthat be.
(3) A törvényjavaslatot a tartalmát jellemzõ címmel és indokolással kell
ellátni. Ha a törvényjavaslat törvényt kíván módosítani vagy hatályon kívül
helyezni, a címben ezt jelezni kell.
86. §
Ha - a törvényjavaslat általános vitája megkezdéséig - ugyanabban a tárgyban
azonos idõszakban, vagy ugyanazt a törvényt illetõen több törvényjavaslatot is
benyújtottak,
a) a 85. § (2) bekezdés szerinti sorrendben elõbb álló javaslata a
hátrább állót,
b) az egyenlõ sorban állók javaslatai közül a korábbi javaslat a
késõbbit
megelõzi.
A határozati javaslat
87. §
(1) A határozati javaslat az Országgyûlés jogszabályi formát nem igénylõ
döntése iránti szövegszerû indítvány, amely tartalmazza a határozat javasolt
szövegét.
(2) Határozati javaslatot a 85. § (2) bekezdésének a)-e) pontjában
felsoroltak terjeszthetnek elõ.
(3) A határozati javaslatot a tartalmát jellemzõ címmel és indokolással kell
ellátni. Ha a határozati javaslat országgyûlési határozatot kíván módosítani vagy
hatályon kívül helyezni, a címben ezt kell jelezni.
A politikai nyilatkozat
88. §
(1) Az Országgyûlés - a jelenlévõ képviselõk kétharmadának szavazatával -
bármely politikai kérdésben nyilatkozatot tehet.
(2) Nyilatkozat-tervezetet az 85. § (2) bekezdésének a)-d) pontjában
felsoroltak terjeszthetnek elõ.
A jelentés
H/26.. szám
89. §
(1) A jelentés valamely megtett intézkedésrõl, elvégzett vizsgálatról vagy
valamely szerv tevékenységérõl tájékoztatja az Országgyûlést.
(2) Jelentést a 85. § (2) bekezdésének a)-c) pontjában felsoroltak, továbbá
a legfõbb ügyész, az országgyûlési biztos, az Állami Számvevõszék elnöke, a
Magyar Nemzeti Bank elnöke valamint azok tesznek, akiket törvény erre kötelez.
(3) Az Alkotmány, valamint külön törvény alapján beszámolásra kötelezettek
beszámolóját a Házszabály alkalmazása során jelentésnek kell tekinteni.
(4) A jelentéssel együtt az arra jogosult törvényjavaslatot és határozati
javaslatot is benyújthat.
Az interpelláció
90. §
(1) Az országgyûlési képviselõ az Alkotmányban meghatározottakhoz - a
feladatkörükbe tartozó minden ügyben - magyarázat kérése céljából interpellációt
intézhet.
(2) Az interpelláció tárgyát címszerûen meg kell jelölni.
(3) Az interpellációban meg kell jelölni a címzettet és azt, hogy miért a
címzett illetékes a válaszadásra.
(4) Az Országgyûlés elnöke visszautasítja azt az interpellációt, amelyet nem
az (1)-(3) bekezdés szerint nyújtottak be. Errõl az Országgyûlést a soron
következõ ülésnapon tájékoztatja.
H/26.. szám
A kérdés
91. §
(1) Az országgyûlési képviselõ az Alkotmányban meghatározottakhoz - a
feladatkörükbe tartozó minden ügyben - felvilágosítás kérése céljából kérdést
nyújthat be.
(2) A kérdés tárgyát címszerûen meg kell jelölni, és utalni kell arra is,
hogy a kérdezõ a választ az Országgyûlés ülésén szóban, vagy ülésen kívül,
írásban kéri. A 90. § (3)-(4) bekezdés rendelkezéseit a kérdés esetén is
alkalmazni kell.
A sürgõsségi javaslat
92. §
(1) Az önálló indítvány elõterjesztõje javasolhatja az Országgyûlésnek az
indítvány sürgõs tárgyalását.
(2) A sürgõsségi javaslatot indokolni kell.
(3) A képviselõ által benyújtott sürgõsségi javaslathoz - az interpelláció
és a kérdés sürgõs tárgyalása kérésének kivételével - legalább ötven képviselõ
támogató aláírása szükséges.
A kivételességi javaslat
93. §
A törvényjavaslat és a határozati javaslat elõterjesztõje javasolhatja az
Országgyûlésnek az indítvány kivételes eljárásban (123-127. §) történõ
tárgyalását.
A módosító javaslat
94. §
(1) A törvényjavaslathoz, a határozati javaslathoz és a politikai
nyilatkozat-tervezethez az Országgyûlés bizottsága és az országgyûlési képviselõ
- a Házszabályban meghatározott kivételekkel - módosító javaslatot nyújthat be.
(2) Az elõterjesztõ a saját indítványához - a 106. § (2) bekezdésében
foglalt eset kivételével - módosító javaslatot nem nyújthat be.
(3) Ha a benyújtott törvényjavaslat vagy határozati javaslat jogszabály vagy
országgyûlési határozat módosítására irányul, akkor a módosító javaslat nem
H/26.. szám
terjedhet ki a jogszabály, illetõleg a határozat módosítással nem érintett
részeire, kivéve, ha ez a szabályszerû módosító javaslat tartalma miatt
nyilvánvalóan szükséges.
(4) A módosító javaslatot indokolni kell.
(5) Ha a módosító javaslat a központi költségvetés kiadásának növelését vagy
bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési
egyensúly megõrzése érdekében javasolt megoldást is.
A bizottsági ajánlás
95. §
(1) A kijelölt bizottság az Országgyûlés elnöke által a részére kiadott
törvényjavaslathoz, határozati javaslathoz, politikai nyilatkozat-tervezethez és
jelentéshez a törvényjavaslat, a határozati javaslat és a politikai nyilatkozat-
tervezet esetében a benyújtott módosító javaslatokat is értékelõ ajánlást nyújt
be az Országgyûlésnek.
(2) A kijelölt bizottságnak a törvényjavaslat általános vitájához készített
ajánlásában a bizottság a 100. § (1) bekezdésében és a 97. § (2) bekezdésében
foglaltakat is vizsgálja.
(3) A kijelölt bizottság a törvényjavaslat részletes vitájához készített
ajánlásában azt is vizsgálja, hogy a törvényjavaslat, a határozati javaslat,
illetve a bizottság által támogatott módosító javaslat
a) összhangban áll-e az Alkotmánnyal, továbbá más törvénnyel, illetve
beilleszthetõ-e a hatályos magyar jogrendszerbe,
b) rendelkezései egymással nem ellentétesek-e,
c) megfelel-e a jogszabály-szerkesztés és a nyelvhelyesség követelmé-
nyeinek.
(4) Az Országgyûlés elnöke vagy legalább tizenöt képviselõ írásbeli
indítványára az Országgyûlés határidõt szabhat a bizottsági ajánlás
elkészítésére. A határidõt úgy kell megszabni, hogy a bizottságnak az általános
vitára benyújtandó ajánlása elkészítésére legalább tizenöt, a részletes vitára
benyújtandó ajánlása elkészítésére legalább harminc nap álljon rendelkezésére.
A Költségvetési és az Alkotmányügyi bizottság ajánlása
96. §
H/26.. szám
(1) A költségvetéssel foglalkozó állandó bizottság (a továbbiakban:
Költségvetési bizottság) - ha nem kijelölt bizottságként jár el - az elnök vagy a
kijelölt bizottság felkérésére ajánlást nyújt be, továbbá saját kezdeményezésére
ajánlást nyújthat be minden olyan törvényjavaslathoz, határozati javaslathoz és
ezekhez kapcsolódó módosító javaslathoz, amelynek a központi költségvetésre
jelentõs kihatása van.
(2) A Költségvetési bizottság ajánlásában értékeli, hogy a javaslat
a) összhangban van-e a költségvetésre vonatkozó szabályokkal;
b) a költségvetés szempontjából megvalósítható-e, illetõleg hogyan
valósítható meg.
(3) Az Alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottság (a
továbbiakban: Alkotmányügyi bizottság) - ha nem kijelölt bizottságként jár el -
az elnök vagy a kijelölt bizottság felkérésére ajánlást nyújt be, továbbá saját
kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden törvényjavaslathoz a 95. § (3)
bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kérdésekrõl. Az Alkotmányügyi bizottság
szükség szerint módosító javaslatot tesz.
(4) Az e §-ban szabályozott esetekben a Költségvetési, illetõleg az
Alkotmányügyi bizottságra a kijelölt bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni.
Az indítványok szabályszerûsége
97. §
(1) Az indítványnak tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell
lennie.
(2) A törvényjavaslat és a módosító javaslat indokolásában meg kell jelölni
az elfogadás esetén várható társadalmi és számszerûsített becsült gazdasági
hatásokat.
(3) Az Országgyûlés elnöke a hozzá benyújtandó iratokra nézve nyomtatványok
alkalmazását rendelheti el.
(4) A nem alakszerûen benyújtott indítványt az elnök visszautasíthatja.
2. Az önálló indítványok tárgyalása
A törvényjavaslat tárgyalása
98. §
H/26.. szám
(1) A törvényjavaslatot az Országgyûlés elnökénél kell benyújtani.
(2) Az elnök a törvényjavaslat benyújtását az Országgyûlés következõ
ülésének elsõ ülésnapján bejelenti, megjelölve egyúttal a kijelölt bizottságot.
(3) A képviselõ által benyújtott törvényjavaslatot az Országgyûlés csak
abban az esetben veszi tárgysorozatba, ha azt a kijelölt bizottság támogatja.
(4) A képviselõ által benyújtott törvényjavaslatot az Országgyûlés elnöke
kiadja a hatáskörrel rendelkezõ bizottságnak, amely harminc napon belül - ha a
képviselõ sürgõs tárgyalást kért, nyolc napon belül - határoz az indítvány
tárgysorozatba vételérõl.
(5) Ha a képviselõ által benyújtott, és a bizottság által az (1) bekezdés
alapján elutasított törvényjavaslat tárgysorozatba vételét a képviselõcsoport
nevében annak vezetõje kéri, a tárgysorozatba vételrõl az Országgyûlés - az
elõterjesztõ legfeljebb ötperces felszólalása után - határoz. A tárgysorozatba
vétel tárgyában képviselõcsoportonként egy képviselõ és az elsõként felszólalásra
jelentkezett független képviselõ legfeljebb két perc idõtartamban felszólalhat,
majd az elõterjesztõ a felszólalásokra legfeljebb két perc idõtartamban
válaszolhat. Ilyen tárgysorozatba vétel iránti kérelmet minden képviselõcsoport
kizárólag a rendes ülésszakon, és ülésszakonként legfeljebb öt alkalommal
nyújthat be.
H/26.. szám
99. §
(1) Az elõterjesztõ kérheti a törvényjavaslat sürgõs tárgyalását.
(2) Az Országgyûlés a sürgõsségi javaslatról vita nélkül határoz. Ha olyan
törvényjavaslat sürgõs tárgyalását kérték, amelynek elfogadásához a képviselõk
minõsített többségének szavazata szükséges, a sürgõsség kérdésében is ugyanolyan
többséggel kell határozni.
(3) Ha az Országgyûlés elrendelte a törvényjavaslat sürgõs tárgyalását, a
törvényjavaslatot - a bizottsági elõkészítést is figyelembe véve - legkorábban az
elrendelést követõ ülésen lehet, legkésõbb a sürgõsség elrendelésétõl számított
harminc napon belül kell napirendre tûzni.
100. §
(1) A törvényjavaslat tárgyalása általános vitával nyílik meg. Az általános
vita a törvényjavaslat egésze vagy egyes részei szükségességének és szabályozási
elveinek, továbbá részletes vitára bocsáthatóságának megvitatásából áll. A vita
kiterjedhet a 95. § (3) bekezdés a) pontjában írtakra is.
(2) Az általános vita megkezdésének napját úgy kell meghatározni, hogy a
kijelölt bizottság általános vitát elõkészítõ ajánlását - amennyiben az nem
szóban hangzik el - a képviselõk legkésõbb az ülés elõtt három nappal kézhez
kapják. Sürgõs tárgyalás esetén ettõl a szabálytól el lehet térni.
(3) A vitában elsõként a törvényjavaslat elõterjesztõje kap szót, ezután -
ha az elõterjesztõ nem a Kormány volt - a Kormány képviselõje. Ezt követõen a
kijelölt bizottság elõadója foglalja össze a bizottság ajánlását, majd - ha van
kisebbségi vélemény - a bizottság kisebbsége ismerteti véleményét. Ezek után a ki
nem jelölt, de a törvényjavaslat által hatáskörében érintett bizottság elnöke
(elõadója), majd a képviselõcsoportok tagjai, s ezt követõen a független
képviselõk szólalhatnak fel. Az általános vita lezárását megelõzõen az
elõterjesztõnek viszontválaszra van joga.
101. §
(1) A törvényjavaslathoz módosító javaslatot az általános vita lezárásáig, a
módosító javaslathoz kapcsolódó további módosító javaslatot a záróvita lezárásáig
lehet benyújtani. A kijelölt bizottság, valamint az Alkotmányügyi bizottság a 96.
§ (3) szerinti eljárásában a részletes vita lezárásáig nyújthat be módosító
javaslatot.
A Házbizottság javaslatára bármelyik képviselõ javaslatára az Országgyûlés a
kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására ennél rövidebb határidõt szabhat.
Ezek a szabályok a 106. § (2) bekezdésében meghatározott módosító javaslatra nem
vonatkoznak.
(2) A módosító javaslatot az elnök állásfoglalás céljából kiadja a kijelölt
bizottságnak.
H/26.. szám
(3) A kijelölt bizottság a módosító javaslatokat értékeli és állást foglal,
hogy azokat támogatja-e vagy sem. A bizottság a részletes vitát elõkészítõ
ajánlásában terjeszti az Országgyûlés elé a 105. § (1) bekezdése szerint
szavazásra bocsátandó módosító javaslatokat, és tájékoztatja az Országgyûlést a
szavazásra nem kerülõ módosító javaslatokról.
(4) A kapcsolódó módosító javaslatot az elnök kiadja a kijelölt bizottságnak
véleményezésre. A bizottság a benyújtott kapcsolódó módosító javaslatokról - a
(3) bekezdésben meghatározott módon - kiegészítõ ajánlásban tájékoztatja az
Országgyûlést.
102. §
(1) Az elõterjesztõ a törvényjavaslatát a zárószavazás megkezdéséig bármikor
visszavonhatja, a részletes vita lezárása után azonban ehhez az Országgyûlés
hozzájárulása szükséges.
(2) Az elõterjesztõ az (1) bekezdésben meghatározott szabályok szerint a
javaslatot átdolgozásra visszakérheti. Az átdolgozott és újra benyújtott
törvényjavaslatot sürgõsséggel kell megtárgyalni, kivéve, ha a visszakérés és az
újbóli benyújtás között több, mint három hónap telt el.
(3) A módosító javaslat (kapcsolódó módosító javaslat) elõterjesztõje
módosító javaslatát a részletes vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás
megkezdéséig bármikor visszavonhatja. Ez a visszavonás nem érinti a visszavont
módosító javaslathoz kapcsolódó módosító javaslat érvényességét. Ha a visszavont
módosító javaslatot más a saját javaslataként változatlanul fenntartja, s a
visszavonás után azt bejelenti, a javaslat tovább tárgyalható.
(4) Ha a módosító javaslat (kapcsolódó módosító javaslat) elõterjesztõje a
módosító javaslatát megváltoztatja, a kijelölt bizottság elnökének javaslatára az
Országgyûlés dönt arról, hogy kiadja-e a javaslatot a kijelölt bizottságnak
véleményezésre.
(5) A módosító javaslat (kapcsolódó módosító javaslat) megváltoztatására a
benyújtására meghatározott szabályok irányadók.
103. §
(1) Az általános vita lezárása után az Országgyûlés dönt arról, hogy a
törvényjavaslatot részletes vitára bocsátja-e.
(2) Ha a törvényjavaslathoz az általános vita lezárásáig módosító javaslatot
nem terjesztettek elõ, részletes vitára nem kerül sor, és az általános vita
lezárása után a törvényjavaslat elfogadásáról kell dönteni.
(3) Ha az Országgyûlés a törvényjavaslatot nem bocsátja részletes vitára,
azt az elõterjesztõ harminc napon belül, átdolgozva benyújthatja. E határidõ
H/26.. szám
elmulasztása esetén a törvényjavaslatot visszavontnak kell tekinteni. Az
átdolgozott törvényjavaslatra az újonnan benyújtott javaslatra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
104. §
(1) A részletes vita a törvényjavaslat módosításokkal érintett
rendelkezéseinek és a bizottság ajánlásának megvitatásából áll.
(2) A vitát - a rendelkezések sorrendjének betartásával - minden önálló
rendelkezésre vonatkozóan, végül pedig a bevezetésre és a címre vonatkozóan kell
megnyitni és lezárni.
(3) A részletes vitában kizárólag a módosító javaslathoz vagy a módosító
javaslattal érintett részhez lehet hozzászólni.
(4) Az Országgyûlés a vita során a korábban meghatározott tárgyalási
sorrendet megváltoztathatja; elrendelheti több részletrendelkezés tárgyalásának
összekapcsolását, illetõleg az ugyanazon tárgyat érintõ különbözõ módosító
javaslatok vitáját elkülönítheti.
H/26.. szám
105. §
(1) A részletes vita lezárása után a módosító javaslatokról történõ szavazás
következik. Szavazni csak arról a módosító javaslatról (kapcsolódó módosító
javaslatról) kell,
a) amely elnyerte a kijelölt - több kijelölt bizottság esetén bármelyik
- bizottság jelenlévõ tagjai egyharmadának támogatását, vagy
b) amelyet a kijelölt bizottság nyújtott be, vagy
c) amelyrõl a szavazást a képviselõcsoport vezetõje írásban kérte.
(2) Az (1) bekezdés c) pont szerinti jogával egy képviselõcsoport vezetõ egy
döntési javaslat határozathozatalakor legfeljebb öt alkalommal élhet.
(3) Azokról a módosító javaslatokról (kapcsolódó módosító javaslatokról),
amelyekkel a Kormány egyetért, az Országgyûlés egy szavazással szavaz. Bármely
képviselõcsoport vezetõje írásban kérheti, hogy valamely módosító javaslatról
(kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyûlés külön szavazzon.
(4) A szavazás elõtt a törvényjavaslat elõterjesztõje nyilatkozik, egyetért-
e a módosító javaslattal.
(5) Ha a törvényjavaslat adott részéhez több módosító javaslatot nyújtottak
be, a szavazás során az alábbi sorrendben kell szavazni:
a) az adott rész elhagyását javasoló,
b) módosító javaslatot módosítani kívánó,
c) tartalmilag több módosítást kívánó módosító javaslat.
(6) A módosítással érintett rendelkezések feletti szavazás során a
törvényjavaslat eredeti szövegérõl nem kell szavazni.
(7) A részletes vita és a módosítással érintett rendelkezések feletti
szavazás után - legkorábban e szavazást követõ öt nap elteltével - zárószavazást
kell tartani a törvényjavaslat egészérõl.
(8) A részletes vita lezárását követõen - legkésõbb a zárószavazást megelõzõ
48 órával - a zárószavazásra bocsátandó egységes javaslatot a frakcióvezetõknek
és az Alkotmányügyi bizottságnak meg kell küldeni, a képviselõk számára
hozzáférhetõvé kell tenni.
106. §
(1) A részletes vita lezárását követõ szavazás során csak arról a módosító
javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) kell szavazni,
H/26.. szám
a) amely elnyerte a kijelölt - több kijelölt bizottság esetén bármelyik
- bizottság jelenlévõ tagjai egyharmadának támogatását, vagy
b) amelyet a kijelölt bizottság, az Alkotmányügyi bizottság, illetõleg
a Költségvetési bizottság nyújtott be, vagy
c) amelyrõl a szavazást a képviselõcsoport vezetõje írásban kérte.
(2) Azokról a módosító javaslatokról (kapcsolódó módosító javaslatokról),
amelyekkel a Kormány egyetért, az Országgyûlés egy szavazással szavaz. Bármely
képviselõcsoport vezetõje írásban kérheti, hogy valamely módosító javaslatról
(kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyûlés külön szavazzon.
(3) A szavazás elõtt a törvényjavaslat elõterjesztõje nyilatkozik, egyetért-
e a módosító javaslattal.
(4) Ha a törvényjavaslat adott részéhez több módosító javaslatot nyújtottak
be, a szavazás során - lehetõség szerint - a következõ sorrendben kell szavazni:
a) az adott rész elhagyását javasoló,
b) tartalmilag több módosítást magában foglaló módosító javaslat,
c) kapcsolódó módosító javaslatot módosítani kívánó,
d/ egyéb módosító javaslat.
(5) A módosítással érintett rendelkezések feletti szavazás során a
törvényjavaslat eredeti szövegérõl nem kell szavazni.
(6) A részletes vita és a módosítással érintett rendelkezések feletti
szavazás után - legkorábban e szavazást követõ öt nap elteltével - zárószavazást
kell tartani a törvényjavaslat egészérõl.
(7) A részletes vita lezárását követõen - legkésõbb a zárószavazást megelõzõ
48 órával - a zárószavazásra bocsátandó egységes javaslatot az elõterjesztõ
ellenjegyzésével a Kormánynak, a frakcióvezetõknek és az alkotmányügyi
bizottságnak meg kell küldeni, a képviselõk számára pedig hozzáférhetõvé kell
tenni.
107. §
(1) Az Országgyûlés által elfogadott törvényt az Országgyûlés elnöke tizenöt
napon belül aláírja, majd haladéktalanul megküldi a köztársasági elnöknek.
(2) Az Országgyûlés felkérheti az elnököt, hogy a köztársasági elnöktõl a
törvény sürgõs kihirdetését kérje. Errõl az Országgyûlés vita nélkül határoz.
H/26.. szám
108. §
(1) Az Országgyûlés által elfogadott törvény népszavazással való
megerõsítését a népszavazásról szóló 1989. évi XVII. törvény 5. §-ának (1)
bekezdése alapján az arra jogosultak a zárószavazás megkezdése elõtt, írásban
javasolhatják.
(2) Az Országgyûlés a törvény elfogadását követõ ülésén a határozati
javaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezések (111. §) szerint határoz a
népszavazásra bocsátás felett azzal, hogy a javaslatot nem kell bizottsági
elõkészítésre kiadni.
(3) Ha az Országgyûlés elrendelte a törvény népszavazásra bocsátását, a
törvényt akkor kell a köztársasági elnökhöz aláírásra megküldeni, ha a
népszavazás azt megerõsítette.
109. §
(1) Ha a köztársasági elnök a kihirdetésre megküldött törvényt aláírás elõtt
észrevételeinek közlésével megfontolás végett visszaküldi, azt az Országgyûlés a
legközelebbi ülésének napirendjére tûzi.
(2) A köztársasági elnök átiratát az Országgyûlés elnöke kiadja az
Alkotmányügyi, valamint a kijelölt bizottságnak. Az eljárásra ezt követõen a 106.
§ (3)-(4) bekezdését kell megfelelõen alkalmazni.
110. §
Ha a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek
nyilvánított rendelkezés miatt visszaküldi a törvényt az Országgyûlésnek, az
elnök felhívja az Alkotmányügyi bizottságot és a kijelölt bizottságot az
Alkotmánybíróság határozatának megfelelõ módosító javaslat elõterjesztésére. Az
eljárásra ezt követõen a 107. § (3)-(4) bekezdését kell megfelelõen alkalmazni.
A határozati javaslat tárgyalása
111. §
(1) A határozati javaslat tárgyalására a 98-107. §-okat a (2)-(5)
bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell megfelelõen alkalmazni.
(2) Az Országgyûlés határozatát a hivatalos lapban közzé kell tenni. A
határozatokat az elnök és a soros jegyzõk írják alá. E határozatok közzétételérõl
az Országgyûlés elnöke gondoskodik.
(3) A zárt ülésen hozott határozat közzétételérõl az Országgyûlés esetenként
dönt.
H/26.. szám
A politikai nyilatkozat-tervezet tárgyalása
112. §
(1) A politikai nyilatkozat-tervezet tárgyalására a 98-107. §-okat kell
megfelelõen alkalmazni.
(2) A politikai nyilatkozat közzétételének módjáról az Országgyûlés
esetenként dönt.
H/26.. szám
A jelentés tárgyalása
113. §
(1) A jelentés tárgyalására a 98-102. §-okat kell megfelelõen alkalmazni,
azzal az eltéréssel, hogy az elõterjesztéshez módosító javaslatot nem lehet
tenni. A jelentésnek csak általános vitája van, amely a jelentésben foglalt
intézkedések, megállapítások megalapozottságáról folyik.
(2) A jelentés elfogadásáról az Országgyûlés dönt.
Az interpelláció tárgyalása
114. §
(1) Az interpellációt az Országgyûlés elnökénél kell benyújtani. Az
interpellációnak tartalmaznia kell a vele kapcsolatos tények és körülmények
közlését. Az interpellációt úgy kell megfogalmazni, hogy arra röviden és
tárgyszerûen lehessen válaszolni.
(2) Az Országgyûlés ülésének napirendjében feltüntetett idõpontban hetente
legalább hatvan percet kell tárgyalni. Az interpellációkat benyújtásuk
idõsorrendjében kell napirendre tûzni. Valamennyi képviselõcsoport számára
lehetõvé kell tenni, hogy legalább egy - általa benyújtott - interpelláció
tárgyalására sor kerüljön.
(3) Ha az interpelláció az egész Kormány mûködését érinti, a miniszterelnök
válaszol, ha több minisztert érint vagy az érintett miniszter személye kérdéses,
a miniszterelnök jelöli ki a válaszadó minisztert.
115. §
(1) Az Országgyûlés csak azt az interpellációt tárgyalhatja, amelyet az
ülésnapot legalább 4 nappal megelõzõ munkanapon déli 12 óráig benyújtottak.
(2) A képviselõ az interpellációt legkésõbb az interpelláció elhangzásáig
visszavonhatja. Ha a képviselõ az interpelláció elhangzásának a napirend szerint
várható idõpontjában nincs jelen, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni.
(3) Az interpelláció - az írásban benyújtott szöveggel egyezõ tartalommal -
két perc idõtartam alatt terjeszthetõ elõ. A válaszra három perc, a válasz
elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre. E
határidõk túllépését követõen az elnök megvonja a szót.
(4) Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt vagy
körülményt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott.
116. §
H/26.. szám
(1) Minden interpellációra az Országgyûlés ülésén kell választ adni. Az
interpellált megindokolt kérésére az Országgyûlés engedélyezheti, hogy a választ
30 napon belül írásban közölje. Ebben az esetben a kérést és a választ az
Országgyûlés jegyzõkönyvébe kell foglalni.
(2) Az írásban megadott választ az interpelláló képviselõnek és az
Országgyûlés elnökének kell eljuttatni. Az Országgyûlés elnöke gondoskodik az
írásban adott válasznak a képviselõkhöz való eljuttatásáról. A válasz benyújtását
követõ ülésen az interpellációt tárgyalni kell.
(3) A válasz után - az írásban adott válasz esetében is - az interpelláló
képviselõnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra
adott válasz értékelésén, illetõleg az értékelés indokolásán. Ha a képviselõ a
választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról az Országgyûlés dönt.
(4) Ha az Országgyûlés a választ elutasította, az interpellációt a
hatáskörrel rendelkezõ bizottságnak kell kiadni. Az interpelláció tárgyalását az
Országgyûlés a bizottsági jelentés beérkezését követõen a következõ ülésén
napirendre tûzi, és a bizottság javaslata alapján a következõ döntések egyikét
hozza:
a) utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ;
b) elfogadja a bizottság ülésén az interpellált által kiegészített
választ;
c) megerõsíti korábbi elutasító döntését és a bizottságot intézkedési
javaslat kidolgozására kéri fel.
H/26.. szám
A kérdés tárgyalása
117. §
A kérdés benyújtására és megválaszolásának elintézésére a 114. § és a 116. §
rendelkezéseit a következõ eltérésekkel kell alkalmazni:
a) csak az a kérdés tárgyalható, amelyet az ülésnapot legalább három
nappal megelõzõ munkanapon déli 12 óráig megküldtek a kérdezettnek;
b) a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két perc áll
rendelkezésre;
c) kérdés esetében a képviselõnek viszontválaszra nincs joga, és az
Országgyûlés a válasz elfogadásáról nem határoz.
Az azonnali kérdések és válaszok órája
118. §
(1) Az Országgyûlés ülésén a napirendben feltüntetett idõpontban hetente
legalább hatvan percet kell biztosítani kérdés közvetlen feltevésére és
megválaszolására (azonnali kérdések órája).
(2) Az azonnali kérdések órájának napján legkésõbb az ülésnap megnyitását
megelõzõen egy órával bármely képviselõcsoport vezetõje a tárgy feltüntetésével
kérheti, hogy az általa megjelölt képviselõ az azonnali kérdések órájának
keretében kérdést tehessen fel.
(3) Az azonnali kérdések órájában az Alkotmány szerint válaszadásra
kötelezettek kötelesek az ülésteremben tartózkodni. A válaszadásra kötelezett
halaszthatatlan közfeladata ellátása esetén elõzetesen tájékoztatja az
Országgyûlés elnökét, és megjelöli a helyette válaszadásra feljogosított
személyt.
(4) Ha a miniszterelnök vagy a miniszter nem személyesen válaszol, a
képviselõ személyes válaszadást kérhet. Ebben az esetben a megkérdezett legkésõbb
a harmadik soron következõ azonnali kérdések órájában köteles személyesen
válaszolni.
(5) A kérdés elmondására és a válaszadásra két-két perc áll rendelkezésre. A
képviselõnek és a megkérdezettnek egyperces viszontválaszra van joga. Az utolsó
szó joga a megkérdezettet illeti meg.
(6) Ha több képviselõcsoport vezetõje is kéri kérdés feltevését, a
rendelkezésre álló idõt a képviselõcsoportok között egyenlõen kell felosztani.
H/26.. szám
4. fejezet
KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK
A költségvetési törvényjavaslatra vonatkozó eljárás
119. §
(1) A Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló törvényjavaslat (a
továbbiakban: költségvetési törvényjavaslat) tárgyalásakor és
határozathozatalakor a Házszabály általános rendelkezéseit a 119-120. §-okban
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A költségvetési törvényjavaslat sürgõs tárgyalását nem lehet kérni.
(3) Az állami költségvetésrõl és végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot
minden bizottság külön véleményezi. A bizottságok véleményét a Költségvetési
bizottság foglalja össze és terjeszti az Országgyûlés elé.
(4) A költségvetési törvényjavaslat költségvetési elõirányzatának
megváltoztatására irányuló módosító javaslatot a Házszabály 3. számú melléklete
szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
(5) A Költségvetési bizottság - az Országgyûlésnek november 30-ig
meghozandó, a következõ évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat központi
költségvetési fejezeteinek bevételi és kiadási fõösszegérõl, a hiány, illetve a
többlet mértékérõl való határozathozatalát megelõzõen - a részletes vitát
elõkészítõ ajánlásának (101. § (3) bek.) I. részében azokat a módosító
javaslatokat és bizottsági állásfoglalásokat teszi közzé, amelyek a költségvetési
törvényjavaslatnak a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak
fejezetenkénti összegét és fõösszegét, továbbá a költségvetési hiány, illetve
többlet mértékét érintik. Az e kérdéseket nem érintõ módosító javaslatokat - azok
szövegszerû ismertetése nélkül - az ajánlás II. részében kell feltüntetni.
120. §
(1) Az Országgyûlésnek november 30-ig döntenie kell az ajánlás I. részében
foglalt módosító javaslatokról, továbbá valamennyi fejezeti összegrõl; nem kell
dönteni az ajánlás II. részében felsorolt módosító javaslatokról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határozathozatal során - a módosító
javaslatokról való döntést követõen - a központi költségvetés bevételeinek és
kiadásainak fejezetenkénti összegére, a fõösszegére, továbbá a hiány, illetve
többlet mértékére a Költségvetési bizottság módosító javaslatot készít, amelyrõl
az Országgyûlés haladéktalanul, vita nélkül határoz.
(3) A határozathozatalt követõ napon a Költségvetési bizottság tájékoztatja
az Országgyûlést a költségvetési törvényjavaslat azon részeirõl, amelyekrõl az
Országgyûlés határozott.
H/26.. szám
(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követõen sor kerül a részletes
vita újbóli megnyitására. A tájékoztatást követõ nyolc napon belül a fejezetek
bevételi, kiadási fõösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét nem érintõ
kapcsolódó módosító javaslatot lehet benyújtani.
(5) Az újból megnyitott részletes vita lezárását követõen a Költségvetési
bizottság újabb ajánlást készít, amely a 119. § (5) bekezdése szerinti ajánlás
II. részében szereplõ, elfogadásra ajánlott módosító javaslatok számát és teljes
szövegét, továbbá a részletes vita újbóli megnyitása után beérkezett és
elfogadásra ajánlott kapcsolódó módosító javaslatok számát és teljes szövegét
tartalmazza.
A nemzetközi szerzõdésekre vonatkozó eljárás
121. §
(1) A nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásokban a Házszabály
általános rendelkezéseit a 121-122. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A nemzetközi szerzõdés megerõsítése, az ahhoz való csatlakozás vagy
annak elfogadása iránti határozati javaslatot - a létrehozott szerzõdés szövegét
mellékelve - a Kormány terjeszti elõ. A határozati javaslatnak ki kell terjednie
arra, hogy a határozat közlésével a nemzetközi szerzõdés szövegét is közölni
kell-e.
(3) A határozati javaslathoz a szerzõdés tárgya szerint hatáskörrel
rendelkezõ bizottság készít ajánlást.
(4) A határozati javaslatnak a megkötött nemzetközi szerzõdés szövegét
tartalmazó részéhez módosító javaslatot nem lehet benyújtani.
(5) A nemzetközi szerzõdés megkötése elõtt a Kormánynak tárgyalási
felhatalmazásra való megkeresésérõl - a nemzetközi szerzõdés által hatáskörében
érintett bizottság állásfoglalását kikérve - a külügyekkel foglalkozó bizottság
foglal állást. A nemzetközi szerzõdés megköthetõségérõl a külügyekkel foglalkozó
bizottság vagy tagjai egyharmadának kérésére az Országgyûlés határoz.
122. §
(1) A nemzetközi szerzõdés kihirdetése iránti törvényjavaslatot - amelynek
része a megkötött szerzõdés - a Kormány terjeszti elõ.
(2) A törvényjavaslathoz a szerzõdés tárgya szerint hatáskörrel rendelkezõ
bizottság készít ajánlást.
(3) A törvényjavaslatnak a megkötött nemzetközi szerzõdés szövegét
tartalmazó részére módosító javaslatot nem lehet benyújtani.
H/26.. szám
A kivételes eljárás
123. §
(1) Az elõterjesztõ a törvényjavaslat vagy határozati javaslat (a
továbbiakban e címben együtt: törvényjavaslat) benyújtásakor kérheti a kivételes
eljárásban történõ tárgyalást.
(2) Ha az Alkotmány értelmében a törvény elfogadásához az országgyûlési
képviselõk, illetve a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának igenlõ
szavazata szükséges, továbbá a Magyar Köztársaság éves költségvetésérõl, illetve
annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál a kivételes eljárás nem
kérhetõ.
(3) Ha a Kormány az általa benyújtott elõterjesztés kivételes eljárású
tárgyalása során javasolja, hogy az elõterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi
szavazás is legyen, akkor a kivételes eljárást azonnal meg kell szakítani, és a
törvényjavaslat tárgyalását az általános rendelkezéseknek, illetõleg a 133. §-nak
megfelelõen újra meg kell kezdeni.
(4) A kivételes eljárás során a törvényjavaslat benyújtására, illetve
tárgyalására irányadó általános rendelkezéseket a 123-127. §-okban foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
124. §
(1) A kivételes eljárásban történõ tárgyalásról - az elõterjesztõ esetleges
felszólalása után - az Országgyûlés vita nélkül határoz. A kivételes eljárásban
történõ tárgyalás elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk négyötödének
szavazata szükséges.
(2) A kivételes eljárásban tárgyalandó törvényjavaslat sürgõs tárgyalását a
törvényjavaslat benyújtásakor kell kérni. A sürgõsség tárgyában történõ
határozathozatalra az (1) bekezdés irányadó.
(3) A kivételes eljárás elrendelése után az Országgyûlés elnöke nyomban
kijelöli azt a bizottságot, amely a törvényjavaslat vitáját lefolytatja.
125. §
(1) A kivételes eljárást elrendelõ határozat meghozatalát követõ huszonegy
napon belül lehet a törvényjavaslathoz módosító javaslatot elõterjeszteni.
(2) Sürgõs tárgyalás esetén a módosító javaslatok benyújtásának határideje a
sürgõsségrõl hozott országgyûlési határozat meghozatalától számított nyolc nap.
H/26.. szám
(3) A módosító javaslatok benyújtására meghatározott határidõ lejárta után a
bizottsági vita lezárásáig csak a korábban benyújtott módosító javaslatokhoz
kapcsolódóan lehet módosító javaslatot beterjeszteni. Ezt a rendelkezést a
kijelölt bizottságra nem kell alkalmazni.
126. §
(1) A kijelölt bizottság véleményezi a törvényjavaslatot és dönt a módosító
javaslatok támogatásáról.
(2) A bizottság ülésén az országgyûlési képviselõk felszólalhatnak.
(3) A bizottság üléseinek nyilvánosságára az Országgyûlés ülésére vonatkozó
szabályok az irányadók azzal, hogy a kivételes tárgyalás során a bizottság az
országgyûlési képviselõket kizáró zárt ülést nem tarthat.
127. §
(1) A törvényjavaslat kivételes és sürgõs tárgyalása esetén a kijelölt
bizottság vitájának lezárását követõ ülésnapon a törvényjavaslatot az
Országgyûlés napirendjére kell tûzni.
(2) Az ülésen való tárgyalás során elõször a törvényjavaslat elõterjesztõje,
majd - amennyiben a törvényjavaslatot nem a Kormány terjesztette elõ - a Kormány
képviselõje szólal fel. Ezt követõen a kijelölt bizottság képviselõje ismerteti a
bizottság ajánlását. A képviselõcsoportok álláspontját csoportonként egy-egy
képviselõ fejtheti ki. A független képviselõk közül az elsõként szólásra
jelentkezett nyilváníthat véleményt. Az elõterjesztõnek a határozathozatal elõtt
viszontválaszra van joga.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott felszólalások után az Országgyûlés - a
kijelölt bizottság által támogatott módosító javaslatokkal együtt - a
törvényjavaslat egészének elfogadásáról határoz.
(4) A 106. § rendelkezéseit a kivételes eljárás esetén is alkalmazni kell.
A politikai vita
128. §
(1) A Kormány vagy a képviselõk legalább egyötödének írásbeli indítványára -
az indítványban megjelölt átfogó politikai témakörben - az Országgyûlés vitát
tart. Ilyen indítványt kizárólag a rendes ülésszakon lehet benyújtani. Minden
képviselõ ülésszakonként legfeljebb két politikai vita tartására irányuló
indítványt támogathat.
(2) A politikai vitát az Országgyûlés az indítvány benyújtásától számított
tizennégy napon túl és huszonnyolc napon belül tartja meg.
H/26.. szám
(3) A politikai vita tárgyalására az 53. § alkalmazásával idõkeretet kell
szabni; az idõkeret négy óránál kevesebb nem lehet. A politikai vita a Kormány
nyilatkozatával kezdõdik, és a Kormány viszontválaszával zárul.
A mentelmi és összeférhetetlenségi ügyek intézése
129. §
(1) Az országgyûlési képviselõk mentelmi és összeférhetetlenségi ügyeinek
intézése során a Házszabály általános rendelkezéseit a 129-130. §-okban foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az Országgyûlés elnöke a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló
indítványt (az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény
- a továbbiakban: Já.tv. - 3. § (2)-(3) bek.), a mentelmi jog megsértését
kifogásoló bejelentést (Já.tv. 4.§ (2) bek.), valamint az összeférhetetlenség
kimondására irányuló indítványt (Já.tv. 8. § (2) bek.), haladéktalanul átadja
megvizsgálásra az Országgyûlés mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel
foglalkozó állandó bizottságának (a továbbiakban: mentelmi bizottság) és errõl az
Országgyûlést tájékoztatja. Ha az Országgyûlés nem ülésezik, az Országgyûlés
elnöke dönt arról, hogy a mentelmi, illetõleg az összeférhetetlenségi ügy
elbírálása céljából szükség van-e rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés
összehívására.
(3) A bizottság elnöke a mentelmi és összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról,
idejérõl és helyérõl köteles az érintett képviselõt értesíteni. Ha a képviselõ
megjelenik, kérésére meg kell õt hallgatni, de a bizottság ülésén egyébként -
kivéve a mentelmi jog megsértése tárgyában tartott ülést - nem lehet jelen.
(4) A Mentelmi bizottság az ügy kézhezvételétõl számított harminc napon
belül
a) a mentelmi jog megsértése ügyében javaslatot tesz az Országgyûlés
elnökének,
b) a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány tárgyában
határozati javasolatot nyújt be az Országgyûlésnek;
c) az összeférhetetlenség kimondására irányuló határozati javaslathoz
ajánlást nyújt be az Országgyûlésnek.
(5) A mentelmi és az összeférhetetlenségi ügyben benyújtott határozati
javaslathoz más bizottság nem nyújthat be ajánlást.
130. §
H/26.. szám
(1) Az Országgyûlés a mentelmi és összeférhetetlenségi ügyben a határozati
javaslatot sürgõsséggel tárgyalja.
(2) A határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet fûzni, arról az
Országgyûlés vita nélkül határoz. A határozathozatal elõtt a képviselõ
felszólalhat.
(3) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntéshez a jelenlévõ
képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.
A vezetõ közjogi tisztségek betöltõinek
megválasztása
131. §
(1) A vezetõ közjogi tisztségek betöltõinek megválasztása során a Házszabály
általános rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az Országgyûlés az Alkotmányban, illetõleg külön törvényekben
megállapított szabályok szerint választja meg a köztársasági elnököt, a
miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, a Legfelsõbb Bíróság elnökét, a
legfõbb ügyészt, az országgyûlési biztosokat, továbbá az Állami Számvevõszék
elnökét és alelnökeit.
(3) A választás titkos szavazással történik, kivéve, amikor az Országgyûlés
a miniszterelnök megválasztásáról határoz.
(4) Ha törvény valamely tisztségviselõ megválasztása vagy kinevezése elõtt a
jelölt országgyûlési bizottság elõtt történõ meghallgatását írja elõ, az erre
hatáskörrel rendelkezõ bizottság a jelöltet meghallgatja, és a személyi
javaslatot véleményezi.
(5) Az Országgyûlés által választott tisztségviselõk esetében a kialakított
véleményt a bizottság elõadója az Országgyûlés ülésén ismerteti. A többi
jelöltrõl a véleményt a bizottság elnöke a javaslattételi és a kinevezési jogkör
gyakorlójának küldi meg.
(6) A (2) bekezdésében felsorolt személyek a megválasztásuk, a miniszterek a
kinevezésük után - ha a rájuk vonatkozó szabályok nem írnak elõ más esküszöveget
- az Országgyûlés elõtt a Házszabály 4. számú melléklete szerinti esküt tesznek,
és aláírják az esküokmányt. Az eskü letételének elmulasztására a 8. § (4)
bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
A köztársasági elnök megbízatása megszûnésével és helyettesítésével
kapcsolatos eljárási szabályok
132. §
H/26.. szám
(1) Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során
összeférhetetlenségi ok merül fel, az eljárásra az országgyûlési képviselõk
összeférhetetlenségi ügyének intézésére a Házszabályban meghatározott
rendelkezéseket kell alkalmazni, a következõ eltérésekkel:
a) kijelölt bizottságként az Alkotmányügyi bizottság jár el,
b) a határozat meghozatalához a képviselõk kétharmadának szavazata
szükséges,
c) a szavazás titkos.
(2) Ha a köztársasági elnök az Országgyûléshez intézett nyilatkozatával
lemond a megbízatásáról, a nyilatkozatára a határozati javaslatra meghatározott
szabályokat a következõ eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a lemondó nyilatkozat feletti vitát és szavazást legkésõbb a lemondó
nyilatkozat beérkezésétõl számított tizenöt napon belül kell megtartani; ha az
Országgyûlés az említett idõpontban nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy
rendkívüli ülést kell összehívni;
b) a lemondó nyilatkozatot nem kell kiadni bizottsági elõkészítésre;
c) a lemondó nyilatkozathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani,
de bármely képviselõcsoport vagy legalább tizenöt képviselõ legkésõbb az e
napirendi pont tárgyalásának megkezdése elõtti napon írásban javasolhatja, hogy
az Országgyûlés kérje a köztársasági elnöktõl elhatározásának újbóli
megfontolását; ilyen javaslat esetén elõször e javaslatról kell szavazni;
d) ha a köztársasági elnök elhatározásának fenntartásáról írásban
értesíti az Országgyûlést, az a)-c) pontok szerint kell eljárni, de vitát már
nem lehet nyitni, és az Országgyûlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja
meg.
(3) A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt
megsértõ köztársasági elnökkel szemben indítványozott felelõsségre vonás esetén a
határozati javaslat tárgyalására vonatkozó szabályokat a következõ eltérésekkel
kell alkalmazni:
a) kijelölt bizottságként az Alkotmányügyi bizottság jár el,
b) a határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani;
c) a határozat meghozatalához a képviselõk kétharmadának szavazata
szükséges;
d) a szavazás titkos.
H/26.. szám
(4) Ha a köztársasági elnök feladatának ellátásában átmenetileg
akadályoztatva van, ennek megállapításáról és a köztársasági elnököt helyettesítõ
országgyûlési elnök feladatát ellátó alelnök kijelölésérõl az Országgyûlés
egyszerre határoz. Határozati javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány és
bármely országgyûlési képviselõ nyújthat be.
(5) Ha valamelyik képviselõ határozati javaslatot nyújt be annak
megállapítása iránt, hogy a köztársasági elnök a feladatköre ellátását
lehetetlenné tevõ állapotban van, a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó
szabályokat a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
A bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás
133. §
(1) A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványra és a
Kormány bizalmi szavazásra vonatkozó javaslatára (a továbbiakban együtt:
bizalmatlansági indítvány) a határozati javaslatra és ennek tárgyalására
meghatározott szabályokat a következõ eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a bizalmatlansági indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a
beterjesztéstõl számított három nap után, legkésõbb a beterjesztéstõl számított
nyolc napon belül kell megtartani; ha az Országgyûlés az említett idõpontban nem
ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni;
b) a bizalmatlansági indítványt nem kell kiadni bizottsági
elõkészítésre;
c) a bizalmatlansági indítványhoz módosító javaslatot nem lehet
benyújtani.
(2) Ha a Kormány a miniszterelnök útján azt javasolja, hogy az általa
benyújtott elõterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen. A
javaslatot az Országgyûlés ülésén szóban is - legkésõbb a benyújtott
elõterjesztés egésze feletti végsõ szavazás megkezdése elõtt - elõ lehet
terjeszteni.
V. RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. fejezet
AZ ORSZÁGGYÛLÉS KÖLTSÉGVETÉSE
Az Országgyûlés költségvetésének elõkészítése,
elfogadása és végrehajtása
H/26.. szám
134. §
(1) Az Országgyûlés a saját költségvetését - a központi költségvetés
részeként - maga állapítja meg. Az Országgyûlés költségvetési fejezetén belül a
Könyvtár költségvetése elkülönítve szerepel.
(2) Az Országgyûlés költségvetési tervét az Országgyûlés elnökének
irányítása mellett a fõtitkár, a Könyvtár elkülönített költségvetési tervét a
fõigazgató készíti el, és azt - a Házbizottság egyetértésével, a Költségvetési
bizottság véleményének beszerzése után - az Országgyûlés elnöke a költségvetési
törvényjavaslat elkészítéséhez a Kormány rendelkezésére bocsátja.
(3) Az Országgyûlés költségvetésének végrehajtásáért a fõtitkár, a Könyvtár
elkülönített költségvetésének végrehajtásáért a fõigazgató felelõs.
(4) Az Országgyûlés és a Könyvtár költségvetésének végrehajtását az Állami
Számvevõszék ellenõrzi.
2. fejezet
VEGYES RENDELKEZÉSEK
Az Országgyûléshez érkezett beadványok
135. §
(1) Az Országgyûléshez érkezett beadványokat az elnök - tárgyuk szerint - az
ügyben hatáskörrel rendelkezõ bizottságnak vagy hivatali szervnek adja át
intézkedésre.
(2) Az Országgyûléshez érkezett beadványokról nyilvántartást kell vezetni,
amelyben fel kell tüntetni az intézkedésre vonatkozó adatokat. Ezeket a
beadványokat a képviselõk bármikor megtekinthetik.
(3) A képviselõk, a képviselõcsoportok és a bizottságok a hozzájuk érkezett
beadványokat önállóan dolgozzák fel, és a közérdekû bejelentésekrõl,
javaslatokról és panaszokról szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve
intézik el azokat.
A határidõk
136. §
(1) A határidõket napok szerint kell számítani, kivéve, amikor a Házszabály
ülésnapot említ.
H/26.. szám
(2) A határidõbe a kezdõnap nem számít bele. Kezdõnap az a nap, amelyre a
határidõ megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik.
(3) Ha a határidõ utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidõ az azt
követõ legközelebbi munkanapon jár le.
(4) A határidõ az utolsó nap végével jár le.
A mulasztás igazolása
137. §
(1) Ahol a Házszabály a mulasztás igazolására lehetõséget ad, ott az
igazolást annál a személynél kell benyújtani, akinél az elmulasztott cselekményt
teljesíteni kell. Ha a cselekményt az Országgyûlésnél kell teljesíteni, az
igazolást az Országgyûlés elnökénél kell benyújtani.
(2) Az igazolással együtt az elmulasztott cselekményt - ha arra még
lehetõség van - pótolni kell.
(3) Az igazolási kérelmet az (1) bekezdésben megjelölt személy bírálja el.
Jogorvoslatnak helye nincs.
A titokvédelem
138. §
(1) Az, akinek az Országgyûlés mûködése során államtitok vagy szolgálati
titok jut tudomására, illetõleg birtokába, a titokvédelemre vonatkozó általános
szabályok szerint köteles azt megõrizni.
(2) Az Országgyûlés mûködésével kapcsolatban a titokvédelemre vonatkozó
külön szabályokat a Házszabály 5. számú mellékletében meghatározott Titokvédelmi
Rendtartás tartalmazza.
A Házszabálytól való eltérés
139. §
(1) Kivételesen, a Házbizottság javaslatára az Országgyûlés a jelenlévõ
képviselõk négyötödének szavazatával - képviselõcsoportonként legfeljebb egy
felszólaló meghallgatását követõen - úgy határozhat, hogy valamely ügy tárgyalása
során a Házszabály rendelkezéseitõl eltér.
H/26.. szám
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az az
Alkotmányba vagy más törvénybe ütközik, valamint az Alkotmány és a Házszabály
tárgyalása során.
Az országos érdekképviseleti szervezetek
jegyzékbe vétele
140. §
(1) Az Országgyûlés fõtitkára jegyzéket vezet azokról a bejegyzett országos
érdekképviseleti szervezetekrõl, amelyek kérik jegyzékbe vételüket.
(2) A jegyzékbe vételi kérelemben meg kell jelölni az érdekképviseleti
szervezet
- nevét, székhelyét, címét;
- mûködési területét (célját);
- ügyintézõ és képviseleti szervét;
- képviseletére jogosult személyeket, ezek címét.
(3) Az Országgyûlés elnöke a jegyzékbe vett érdekképviseleti szervezetek
listáját évente hivatalos lapban közzéteszi.
Értelmezõ rendelkezések
141. §
A Házszabály alkalmazásában
1. Ügyrendi javaslat: A plenáris vagy bizottsági ülés vezetésével, rendjével
összefüggõ, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintõ - döntést igénylõ -
eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
2. Tárgysorozat: Valamennyi önálló indítvány, nem önálló indítvány, egyéb
tárgyalást és/vagy döntést igénylõ - nem eljárási kérdést tartalmazó - ügy (a
továbbiakban e §-ban együtt: ügy), amely automatikusan vagy külön döntés alapján
a plenáris és/vagy bizottsági ülés napirendjére kerülhet.
3. Javaslat tárgysorozatba vétele: A tárgysorozatba nem automatikusan kerülõ
ügyek tárgysorozatba vételére vonatkozó javaslat.
4. Napirend: A tárgysorozaton lévõ ügyek közül egy adott ülésen tárgyalt ügyek
összessége.
5. Napirendi javaslat: Javaslat arra, hogy a tárgysorozaton lévõ ügyek közül
melyek képezzék egy adott ülés napirendjét.
H/26.. szám
6. Napirendi pont: A tárgysorozat egy-egy olyan ügye, amely a napirend önálló
részét képezi.
7. Módosító javaslat: A tárgysorozaton lévõ törvényjavaslat, határozati
javaslat, politikai nyilatkozat-tervezet szövegének konkrétan megjelölt részére
vonatkozó - attól való eltérési szándékot kifejezõ - írásbeli beadvány.
8. Kapcsolódó módosító javaslat: Olyan - a részletes vita során benyújtott -
módosító javaslat, amely a döntési javaslat módosító javaslattal már érintett,
vagy azzal összefüggõ rendelkezésére vonatkozik; tartalma szerint az alap
módosító javaslat továbbfejlesztése.
9. Hatáskörrel rendelkezõ bizottság: Az a bizottság, amely egy adott ügy
vitelére az országgyûlési bizottságok hatáskörérõl szóló országgyûlési határozat
szerint hatáskörrel rendelkezik.
10. Kijelölt bizottság: Az a bizottság, amelyet az elnök egy adott ügy vitelére
felkért.
3. fejezet
AZ ORSZÁGGYÛLÉS HIVATALI SZERVEI ÉS
AZ ORSZÁGGYÛLÉSI KÖNYVTÁR
Az Országgyûlés Hivatala
142. §
Az Országgyûlés Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) az Országgyûlés
munkaszervezete. Feladata, hogy biztosítsa az Országgyûlés folyamatos mûködését
és segítse a képviselõk és az Országgyûlés tisztségviselõi tevékenységét.
143. §
(1) A Hivatal az Országgyûlés ülésszakai, ülései, továbbá a bizottsági
ülések elõkészítése és lefolytatása keretében:
a) jogi-szakmai segítséget nyújt a bizottságoknak az indítványok és
ajánlások elkészítésében;
b) szakmai észrevételeket tesz a kijelölt bizottság részére a
benyújtott törvényjavaslatokról, határozati javaslatokról és az ezekhez
benyújtott módosító javaslatokról abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a
95. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek;
c) az Alkotmányügyi bizottság mellé állandó kodifikációs csoportot, a
többi bizottság mellé kodifikátort rendel, szükség szerint egy kodifikátor több
bizottság munkáját is segítheti;
H/26.. szám
d) gondoskodik az ülések elõkészítésérõl, az indítványok
sokszorosításáról, eljuttatja a képviselõkhöz és az ülések résztvevõihez az
ülések tárgyalási anyagát és egyéb tájékoztató anyagokat;
e) közremûködik az Országgyûlés ülései zavartalan menetének
biztosításában, jogi-szakmai segítséget nyújt az elnöknek, illetve az alelnöknek
az ülések vezetésénél;
f) gondoskodik az Országgyûlés jegyzõkönyvének szerkesztésérõl és
kiadásáról, valamint az Országgyûlési Napló megjelentetésérõl;
g) szerkeszti, illetve kihirdetésre elõkészíti a törvényeket és az
Országgyûlés határozatait;
h) az Országgyûlés elnöke iránymutatásának megfelelõen elõkészíti a
Házbizottság üléseit, és gondoskodik a házbizottsági ülés jegyzõkönyvének
elkészítésérõl;
i) közremûködik az Országgyûlés bizottságai üléseinek elõkészítésében,
gondoskodik a meghívók és a tárgyalási anyagok kézbesítésérõl, ellátja nyújt a
bizottságok adminisztrációját;
j) gondoskodik a képviselõk tájékoztatásáról és a tájékoztatást
szolgáló információs rendszer mûködtetésérõl; e feladat ellátásában együttmûködik
az Országgyûlési Könyvtárral.
k) az elfogadott törvényeket, országgyûlési határozatokat és egyéb
döntéseket az elfogadástól számított 3 munkanapon belül az Országgyûlés elnökének
megküldi, és gondoskodik a parlamenti információs rendszerben történõ
hozzáférhetõségrõl.
(2) A Hivatal az Országgyûlés gazdasági, mûszaki és általános igazgatási
ügyeinek intézése keretében:
a) kidolgozza és végrehajtja az Országgyûlés költségvetését;
b) kezeli az Országgyûlés ingatlan és ingó vagyonát;
c) ellátja az Országgyûlés mûködésével kapcsolatos általános igazgatási
és ügyviteli feladatokat;
d) gondoskodik az Országgyûlés mûködéséhez szükséges technikai, mûszaki
feltételekrõl, helyiségekrõl;
e) gondoskodik a képviselõket és a képviselõcsoportokat megilletõ
jogosultságok biztosításáról;
H/26.. szám
f) végrehajtja az Országgyûlés elnökének a rend fenntartására és az
Országgyûlés biztonságának megóvására tett intézkedéseit;
g) kialakítja az Országgyûlés üléstermében, - a parlamenti
hagyományoknak megfelelõen, a képviselõcsoport-vezetõkkel és a független
képviselõk megbízottjával történt egyeztetés után - a képviselõcsoportok helyét
és a képviselõk ülésrendjét;
h) felügyel arra, hogy az Országgyûlés és a bizottságok tanácskozásain,
továbbá az Országgyûlés épületében illetéktelenek ne tartózkodjanak, és
gondoskodik a belépõk kiadásáról;
i) ellátja az Országgyûlés Hivatalával kapcsolatos személyzeti és
munkaügyi feladatokat.
(3) A Hivatal az Országgyûlés elnöke és alelnökei titkársági feladatainak az
ellátása keretében:
a) intézi az Országgyûléshez, valamint az Országgyûlés elnökéhez
érkezett közérdekû bejelentésekkel, javaslatokkal és panaszokkal kapcsolatos
téndõket;
b) ellátja az Országgyûléshez érkezett népszavazás iránti kezdeményezés
és népi kezdeményezés átvételével és döntésre való elõkészítésével kapcsolatos
feladatokat;
c) közremûködik az Országgyûlés elnökének az Országgyûlésben
képviselettel nem rendelkezõ pártokkal, valamint a társadalmi szervezetekkel való
kapcsolatának szervezésében.
(4) A Hivatal az Országgyûlés két- és többoldalú nemzetközi kapcsolataival
összefüggõ hivatali tevékenység ellátása keretében:
a) közremûködik az Országgyûlés nemzetközi kapcsolatainak
szervezésében;
b) biztosítja a kiutazó és fogadó delegációk felkészítését;
c) közremûködik a nemzetközi rendezvények elõkészítésében és
lebonyolításában.
(5) A Hivatal az Országgyûléssel kapcsolatos sajtótevékenység ellátása
keretében:
a) gondoskodik az Országgyûlés hivatalos sajtóközleményeinek a
tömegtájékoztatási szervekhez történõ eljuttatásáról;
H/26.. szám
b) szervezi az Országgyûlés testületeinek, tisztségviselõinek és
rendezvényeinek sajtónyilvánosságát;
c) biztosítja a sajtó munkatársainak tájékoztatását az Országgyûlés
mûködésérõl.
144. §
(1) A Hivatalt az Országgyûlés elnöke iránymutatásának megfelelõen az
Országgyûlés fõtitkára vezeti.
(2) A fõtitkár részt vesz az Országgyûlés ülésén, de nem szólalhat fel.
(3) A fõtitkárt a fõtitkárhelyettesek az ülésen való részvételre is
kiterjedõ joggal helyettesítik. Az Országgyûlés Hivatalában legfeljebb két
fõtitkár-helyettes tevékenykedhet.
(4) A fõtitkár - az elnöktõl átruházott jogkörben - a Hivatal dolgozóit
illetõen gyakorolja a munkáltatói jogokat; egyes munkáltatói jogok gyakorlását a
szervezeti egység vezetõjének átengedheti.
(5) A képviselõcsoportok tevékenységét segítõ szakértõket és ügyviteli
dolgozókat az Országgyûlés fõtitkára a képviselõcsoport vezetõjének javaslatára,
alkalmazza. A fõtitkár - jogszabálysértés esetét kivéve - a képviselõcsoport
vezetõjének javaslatait az alkalmazás, illetve annak megszüntetése tárgyában
köteles elfogadni. E dolgozókkal szemben az egyéb munkáltatói jogokat -
átruházott hatáskörben - a képviselõcsoport vezetõje gyakorolja.
Az Országgyûlési Könyvtár
145. §
(1) A Könyvtár országos hatáskörû, nyilvános tudományos szakkönyvtár.
Alapszolgáltatásai ingyenesek. Térítésmentes könyvtári és információs
szolgáltatásokat nyújt az Országgyûlés, a képviselõk, a bizottságok, a
képviselõcsoportok, az említettek mellett dolgozó szakértõk és az Országgyûlés
hivatali szervezetei számára. Egyébként szolgáltatásai térítés ellenében vehetõk
igénybe.
(2) A Könyvtár az Országgyûlés költségvetésében részére elkülönített
költségvetésbõl önállóan gazdálkodik.
(3) A Könyvtár vezetõje a fõigazgató, aki a Könyvtár dolgozóit illetõen
gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(4) A Könyvtár mûködése felett az Országgyûlés elnöke felügyeletet gyakorol.
H/26.. szám
4. fejezet
HATÁLYBALÉPTETÕ RENDELKEZÉSEK
Hatályba lépés
146. §
(1) Ez az országgyûlési határozat - a 141. § 9. pontja kivételével -
..................... lép hatályba. A hatályba lépést megelõzõen benyújtott
önálló és nem önálló indítványok tárgyalására akkor kerül sor, ha benyújtásuk - a
Házszabály elõírásainak megfelelõen - megtörténik.
(2) Ezen országgyûlési határozat 141. § 9. pontja az országgyûlési
bizottságok hatáskörérõl szóló országgyûlési határozat hatálybalépése napján lép
hatályba.
(3) Ezen országgyûlési határozat hatálybalépésével egyidejûleg a hatályát
veszti az Országgyûlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegérõl szóló
8/1989. (VI.8.) OGY határozat, továbbá az ezt módosító 31/1990. (III.25.) OGY
határozat, 74/1990. (X.26.) OGY határozat, 25/1991. (IV.20.) OGY határozat,
53/1991. (X.5.) OGY határozat, 69/1991. (XII.14.) OGY határozat, 51/1992.
(IX.11.) OGY határozat, 65/1992. (X.16.) OGY határozat, 74/1992. (XI.6.) OGY
határozat és 75/1992. (XI.6.) OGY határozat.
H/26.. szám
1. számú melléklet
az ...../1994. ( ) OGY
határozathoz
E s k ü s z ö v e g
az országgyûlési képviselõk eskütételéhez
Én ........................................, a Magyar Köztársaság
Országgyûlésének képviselõje esküszöm, hogy képviselõi tisztségem ellátása során
hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hû leszek; az Alkotmányt és az
alkotmányos jogszabályokat megtartom, a tudomásomra jutott titkot megõrzöm;
munkám során választóim akaratához és megbízatásomhoz híven, lelkiismeretesen
járok el, és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság
fejlõdését elõmozdítsam, népének boldogulását elõsegítsem.
Budapest, 19.... évi .................. hó ..... napján
...............................
aláírás
H/26.. szám
2. számú melléklet
a ..../1994. ( ) OGY
határozathoz
Eseti képviseleti megbízás
A Házszabály 37. § (2) bekezdése szerint ........................
képviselõnek a/az ........................ bizottság tagjának* a/az
........................ bizottság ........................-i ülésére -
távollétem miatt - eseti megbízást adok.
Budapest, 199......................
.........................................
............................................
... megbízott
megbízó
a .................... bizottság tagja*
a .................... bizottság tagja*
____________________
* A Házszabály 37. § (2) bekezdése szerint a bizottsági tag távolléte esetére
* A Házszabály 37. § (2) bekezdése szerint a bizottsági tag távolléte esetére
_________________________________________________________________________________
csak ugyanazon bizottság tagjának adható képviseleti megbízás.
csak ugyanazon bizottság tagjának adható képviseleti megbízás.
______________________________________________________________
H/26.. szám
3. számú melléklet
az ...../1994. ( ) OGY
határozathoz
ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
az Országgyûlés elnökének
Helyben.
Tisztelt Elnök úr/Asszony!
A Magyar Köztársaság .......... évi (költségvetésérõl) pótköltségvetésérõl*
szóló, .......... számon benyújtott törvényjavaslat költségvetési
elõirányzataihoz - a Házszabály 120. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen
-
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
kapcsolódó módosító javaslatot *
terjesztek elõ.
A módosító javaslat összegszerûségében növeli a törvényjavaslat
.......... § .......... bekezdésében foglalt elõirányzatot, .......... Ft-tal, **
.......... § .......... bekezdésében foglalt elõirányzatot, .......... Ft-tal, **
.......... számú mellékletének ........................ rendelkezését,
.......... Ft-tal, ***
.......... számú mellékletének ........................ rendelkezését,
.......... Ft-tal, ***
A módosító javaslat összegszerûségében csökkenti a törvényjavaslat
.......... § .......... bekezdésében foglalt elõirányzatot, .......... Ft-tal, **
.......... § .......... bekezdésében foglalt elõirányzatot, .......... Ft-tal, **
.......... számú mellékletének ........................ rendelkezését,
.......... Ft-tal, ***
.......... számú mellékletének ........................ rendelkezését,
.......... Ft-tal, ***
____________________
* A nem kívánt szövegrész törlendõ.
______________________________________
** A nem kívánt szövegrész törlendõ, és nem kell feltüntetni a törvényjavaslat
_________________________________________________________________________________
kiadási, illetve bevételi fõösszegeit, valamint ezek különbözetét.
__________________________________________________________________
*** A nem kívánt szövegrész törlendõ és nem kell feltüntetni a központi
_________________________________________________________________________________
költségvetés mérlegére és az elkülönített állami pénzalapok mérlegére való
____________________________________________________________________________
hivatkozást.
____________
H/26.. szám
J A V A S L A T A K Ö L T S É G V E T É S I E L Õ I R Á N Y Z A T O K M Ó D
O S Á T Á S Á R A
Millió forintban, egy tizedessel!
+--------------------------------------------------------------------------------+
Feje-| |Al- |Elõir|Kie- |Feje-| |Al-|Elõir| K I A D Á S O K
| |
| Eredeti |Javasolt |Módosított
| |
zet |Cím |cím |csop.|melt |zet |Cím|cím|csop.|-------------------------------
| |
------|elõirányzat|módosítás|elõirányzat
| |
szám |szám|szám|szám |e.sz.|név |név|név|név | Kiemelt elõirányzat neve
| |
| | (+ -) |
| |
+--------------------------------------------------------------------------------+
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
|--------------------------------------------------------------------------------|
Feje-| |Al- |Elõir|Kie- |Feje-| |Al-|Elõir| B E V É T E L E K
| |
| Eredeti |Javasolt |Módosított
| |
zet |Cím |cím |csop.|melt |zet |Cím|cím|csop.|-------------------------------
| |
------|elõirányzat|módosítás|elõirányzat
| |
szám |szám|szám|szám |e.sz.|név |név|név|név | Kiemelt elõirányzat neve
| |
| | (+ -) |
| |
+--------------------------------------------------------------------------------+
H/26.. szám
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
| | | | |
| |
| | |
| |
+--------------------------------------------------------------------------------+
| |
Az ûrlapon egyetlen tartalmilag-logikailag összetartozó, részelemeiben
| |
egymástól elválaszthatatlan elõirányzat-módo-
| |
sítás tüntethetõ fel (pl. kiadások, illetve bevételek közötti átcsoportosítás;
| |
vagy kiadások vagy bevételek növelése/
| |
/csökkentése azonos jogcímen több fejezetnél, több címnél stb.; vagy pl.
| |
bevételek emelése annak érdekében, hogy a
| |
kiadásokat is növelni lehessen, vagy fordítva). A fõösszegek elfogadásáig nem
| |
feltétel egyensúlyban lévõ, "null-szal-
| |
dós" javaslat elõterjesztése. A fejezeti kiadási vagy bevételi fõösszeg, a
| |
költségvetés kiadási vagy bevételi fõösz-
| |
szege, valamint a hiány/többlet összege a fejezeten belüli címek, alcímek,
| |
elõirányzat-csoportok, kiemelt elõirányza-
| |
tok módosításának következményeként (összeadás, kivonás) változhatnak. A
| |
kiadásokat, bevételeket részletezõ (1. és 2.
| |
számú) mellékletek módosítására irányuló javaslat összefüggésben állhat a
| |
törvényjavaslat más mellékleteivel, illetve
| |
a részelõirányzatokat, normatívákat tartalmazó mellékletek összefüggésben
| |
állhatnak a kiadásokat, bevételeket rész-
| |
letezõ mellékletekkel, továbbá a normaszövegben szereplõ rendelkezésekkel.
| |
H/26.. szám
| |
| |
A javaslat indokolása további oldalakon folytatódhat.
| |
+--------------------------------------------------------------------------------+
| |
I n d o k o l á s
Budapest, 199...........................
.................................
aláírás
H/26.. szám
4. számú melléklet
az ...../1994. ( ) OGY
határozathoz
E s k ü s z ö v e g
az Országgyûlés elõtt esküt tevõ, vezetõ közjogi tisztséget betöltõ
személyek eskütételéhez
Én ........................................ esküszöm, hogy hazámhoz, a
Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hû leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos
jogszabályokat megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megõrzöm;
................. feladataimat a Magyar Köztársaság fejlõdésének elõmozdítása és
az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem.
Budapest, 19.... évi .................. hó ..... napján
................................
aláírás
H/26.. szám
5. számú melléklet
az ...../1994. ( ) OGY
határozathoz
Az Országgyûlés Titokvédelmi Rendtartása
Ez a Rendtartás az Országgyûlésen belül létrejött, vagy az Országgyûléshez,
bizottságaihoz vagy tagjaihoz eljuttatott, szigorúan titkos vagy titkos kezelésû
ügyiratok készítésének, nyilvántartásának, kezelésének, továbbításának,
õrzésének, irattározásának és megsemmisítésének, valamint az államtitok és a
szolgálati titok védelmének szabályait tartalmazza.
Fogalom-meghatározások
1. Államtitok az az adat, amelynek illetéktelen személy tudomására jutása
veszélyezteti a Magyar Köztársaság biztonságát, vagy más fontos politikai,
gazdasági, illetõleg honvédelmi érdekét és
a) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1987. évi 5.
törvényerejû rendelet (a továbbiakban: tvr.) vagy más jogszabály, illetve
b) a tvr. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vezetõ
az államtitoknak tekintendõ adatok körébe (államtitokkör) sorolta.
2. Államtitoknak minõsül a Magyar Köztársaságnak más állammal, kormánnyal,
vagy nemzetközi szervezettel folytatott tárgyalásának a felek által államtitoknak
minõsített adata, valamint minden más olyan adat is, amit más állam vagy
nemzetközi szervezet államtitoknak minõsített, és a Magyar Köztársaság vagy
valamely szerve rendelkezésére bocsátott.
3. Szolgálati titok az az adat, amelynek illetéktelen személy tudomására
jutása az Országgyûlés mûködésének rendjét vagy biztonságát veszélyezteti.
A Rendtartás hatálya
4. Minden olyan adathordozót, amely államtitoknak minõsíthetõ adatot
tartalmaz, szigorúan titkos minõsítésû ügyiratként kell kezelni.
5. Adathordozó lehet:
H/26.. szám
a) irat, rajz, vázlat, terv, fénykép, film, modell, térkép,
dokumentáció, mágneses és más adathordozó, valamint - megjelenési formájától
függetlenül - minden más eszköz,
b) számítástechnikai eljárás, számítástechnikai rendszeren
feldolgozásra kerülõ, államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó irat, illetve
adat (a) és b) a továbbiakban együtt: irat).
6. Az országgyûlési képviselõ, a képviselõ és a képviselõcsoport mellett
mûködõ munkatárs (szakértõ, gépírói és hivatali személyzet stb.), az Országgyûlés
hivatali szervezetének alkalmazottja, aki munkája vagy feladatkörének ellátása
során államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratot (a továbbiakban
együtt: titkos irat) készít, felhasznál, leír, sokszorosít, kezel, továbbít,
ellenõriz, megismer, vagy bármely más módon államtitok vagy szolgálati titok
birtokába jut, köteles azt megõrizni.
Az irat minõsítése
7. A titkos irat a szerint, hogy milyen védelmet igényel, a következõk
szerint minõsíthetõ:
a) "szigorúan titkos" ügyirat minden olyan irat, amely államtitkot
tartalmaz,
b) "titkos" ügyirat minden olyan irat, amely szolgálati titkot
tartalmaz.
8. A Rendtartás 12. pontjában meghatározottakon túl, a 7. pont szerinti
minõsítésre - az Országgyûlés hivatali szervezete tekintetében - az Országgyûlés
elnöke jogosult.
9. A minõsítési jelöléssel egyidõben fel kell tüntetni annak érvényességi
idejét. Az érvényességi idõpont lejártát követõen, az irat minõsítése külön
intézkedés nélkül megszünik.
10. A titkos irat készítõje az iratot megfelelõ jelöléssel látja el. A
minõsítés vagy annak módosítása alkalmával a minõsítõ az alkalmazott minõsítési
jelölést keltezéssel és aláírással látja el. Ha az iratot a minõsítõ írja alá, a
minõsítési jelölést nem kell külön aláírni.
Az államtitok és a szolgálati titok köre
11. Ha az Országgyûlés az Alkotmány 23. §-a értelmében zárt ülést tart, az
ülés jegyzõkönyvének azt a részét, amely államtitkot, szolgálati titkot vagy
olyan személyes adatot tartalmaz, amelyet sem törvény alapján, sem az érintett
személy belégyezésének hiányában nem lehet nyilvánosságra hozni, titkos iratként
kell kezelni.
H/26.. szám
12. Az Országgyûlés ülése dönt arról, hogy mely adatot minõsít
államtitoknak. A minõsítést kezdeményezhetik mindazok, akik a zárt ülés
elrendelését indítványozhatják, továbbá ilyen értelmû elõterjesztést tehet az
Országgyûlés hatáskörrel rendelkezõ bizottsága is.
A titkos irat kezelése a bizottságokban
13. Ha a bizottság titkos iratban foglaltakat tárgyal, a bizottság elnöke
intézkedik a zárt ülés elrendelésérõl és gondoskodik arról, hogy illetéktelen
személy ne tartózkodjon az ülésteremben.
14. Külön rendelkezés nélkül titkos iratnak minõsül a bizottságok zárt
ülésein keletkezett valamennyi olyan ügyirat, illetõleg az ügyiratnak az a része,
amely államtitkot, szolgálati titkot vagy olyan személyes adatot tartalmaz,
amelyet sem törvény alapján, sem az érintett belégyezésének hiányában nem lehet
nyilvánosságra hozni.
15. "Szigorúan titkos" vagy "titkos" minõsítésû ügyek tárgyalása során csak
a határozatokat kell jegyzõkönyvbe venni.
16. Ha az egyik bizottság titkos iratot egy másik bizottsághoz továbbít, ezt
csak az ülésre és legfeljebb annak tartamára lehet kiadni. Az ülés felfüggesztése
esetén gondoskodni kell az ügyirat megfelelõ õrzésérõl.
17. Ha a bizottsági ülés során vagy annak befejezésekor derül ki, hogy
államtitok vagy szolgálati titok körébe tartozó kérdés is felmerült, a bizottság
utólagosan is elrendelheti a titokvédelemhez szükséges biztonsági intézkedéseket.
A titkos ügykezelés (TÜK) alapelvei
18. Az Országgyûlés elnöke gondoskodik az Országgyûlés, az országgyûlési
bizottságok, illetve a hivatali szervek tudomására jutott államtitkok és
szolgálati titkok védelmének megszervezésérõl és kialakításáról.
19. Az Országgyûlés elnöke a 18. pontban meghatározott feladatát az
Országgyûlés fõtitkára útján is elláthatja.
20. A fõtitkár felelõs az államtitok és a szolgálati titok megõrzését
biztosító személyi és tárgyi feltételek megteremtéséért.
21. Az Országgyûlésben keletkezett, illetõleg az Országgyûléshez, a
bizottságok tagjaihoz vagy a képviselõkhöz továbbított titkos iratot a
........................... Fõosztály keretében mûködõ TÜK iroda tartja
nyilván.
22. A titkos iratot a jogosult részére írásban kell átadni.
H/26.. szám
23. Titkos irat átvevõje az iratról másolatot, kivonatot csak a TÜK iroda
útján készíthet. A másolatot a továbbiakban úgy kell kezelni, mint az eredeti
iratot.
24. Az Országgyûlés elnöke a fõtitkár útján gondoskodik arról, hogy az
államtitkot vagy a szolgálati titkot tartalmazó irat csak a szükséges mértékben
és csupán a jogosultak számára váljon ismertté.
25. Az országgyûlési képviselõ az Országgyûlés TÜK irodájában õrzött titkos
iratokba külön felhatalmazás nélkül betekinthet. Ha az országgyûlési képviselõ az
Országgyûlés vagy bizottság ülésén államtitokra vagy szolgálati titokra vonatkozó
közlést kíván tenni, köteles erre való utalással zártülés tartását javasolni. Ha
zárt ülés elrndelésére nem kerül sor, a szükséges mértékben az állam- vagy
szolgálati titok az ülésteremben közölhtõ.
26. Ha az országgyûlési képviselõ államtitkot vagy szolgálati titkot
tartalmazó irat birtokába jut, annak tartalmát más számára nem teheti
hozzáférhetõvé.
27. Az Országgyûlés hivatali szervezetének alkalmazottja csak abban az
esetben juthat titkos irat birtokába, ha az Országgyûlés elnöke vagy az általa
felhatalmazott vezetõ a titkos ügykezelésre feljogosította és írásban kötelezte
titoktartásra.
28. Az országgyûlési képviselõcsoport vagy a képviselõ mellett mûködõ
szakértõ és más alkalmazott csak abban az esetben juthat titkos irat birtokában,
ha - a képviselõcsoport mellett mûködõ alkalmazott esetén - a képviselõcsoport
vezetõje, illetõleg - a képviselõ mellett mûködõ alkalmazott esetén - a képviselõ
a titkos ügykezelésre feljogosította, és írásban kötelezte a titoktartásra.
29. A titkos ügykezelésre feljogosított alkalmazott (27. és 28. pont)
titoktartási nyilatkozatának egy példányát az alkalmazott személyi anyagában, egy
példányát pedig a TÜK irodában kell megõrizni.
30. A titkos iratokat elkülönítve a TÜK iroda õrzi.
TÜK irat megsemmisítése
31. A "szigorúan titkos" vagy "titkos" minõsítésû iratokat, amennyiben azok
már feleslegessé váltak és további megõrzésük szükségtelen, a TÜK iroda
megsemmisíti.
TÜK irat továbbítása
32. A titkos irat továbbítása az Országgyûlés tagjaihoz vagy más jogosult
személyekhez a TÜK irodán keresztül történik.
H/26.. szám
Sürgõs esetben - a TÜK iroda utólagos értesítése mellett - az átvételre
jogosított személyhez közvetlenül is kézbesíthetõ az irat.
TÜK irat elvitele
33. Titkos irat az Országgyûlés, illetve az Irodaház épületébõl csak az
Országgyûlés elnöke vagy az általa felhatalmazott vezetõ engedélyével vihetõ el.
H/26.. szám
34. A 33. pont szerint engedélyezett elvitel esetén gondoskodni kell a
titkos irat folyamatos és biztonságos õrizetérõl. Az elvitelre engedélyt kapott
személy a titkos iratot száraz bélyegzõvel ellátott lemezszekrényben vagy
biztonsági zárral ellátott páncélszekrényben õrzi; ezek hiányában a titkos iratot
állandóan magánál tartja.
35. A titkos iratot nem szabad nyilvános helyen olvasni vagy tárgyalni.
36. A titkos irat elvitelére engedélyt kapott személy az irat eltûnését,
jogosulatlan személy által történt megismerését, vagy annak kísérletét
haladéktalanul köteles bejelenteni az Országgyûlés elnökének.
Záró rendelkezés
37. Az Országgyûlés felhatalmazza elnökét, hogy e Rendtartás alapján
kibocsássa az Országgyûlés hivatali szervezetére vonatkozó TÜK szabályzatot.