MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/32.. számú
t ö r v é n y j a v a s l a t
a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
módosításáról
Elõadó: Kuncze Gábor
Budapest, 1994. augusztus 26.
- 2 -
A helyi önkormányzatokról szóló - az 1992. évi LV.
törvénnyel kiegészített - 1990. évi LXV. törvény (Ötv.)
módosítására az Országgyûlés a következõ törvényt
alkotja:
1. §
Az Ötv. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat
képviselõ-testülete - annak felhatalmazására bizottsága,
a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi
önkormányzat testülete, a polgármester -, illetõleg a
helyi népszavazás hozhat. Törvény a polgármesternek,
fõpolgármesternek, megyei közgyûlés elnökének kivételesen
önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg."
2. §
Az Ötv. 7. §-a helyébe a következõ rendelkòzés lép:
"7. § (1) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján
kormányrendelet kivételesen a polgármestert, a
fõpolgármestert, a megyei közgyûlés elnökét
államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel.
Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot,
hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzõnek, a
fõjegyzõnek és kizételesen a képviselõ-testület hivatala
ügyintézõjének is.
(2) Törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján
kormányrendeletben elõírt esetekben honvédelmi, polgári
védelmi, katasztrófa elhárítási ügyekben a polgármester,
a fõpolgármester, a megyei közgyûlés elnöke részt vesz az
országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és
végrehajtásában.
(3) Ha a polgármester, a fõpolgármester, a megyei
közgyûlés elnöke az (1) és (2) bekezdésben biztosított
saját államigazgatási feladatkörében, illetve az
államigazgatási hatósági hatáskörben jár el, a képviselõ-
testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül."
3. §
(1) Az Ötv. 8. §-ának (4) bekezdésében "az alapfokú
oktatásról," szövegrész helyébe "az óvodai nevelésrõl, az
általános iskolai oktatásról és nevelésrõl" szövegrész
lép.
(2) Az Ötv. 8. §-ának (5) bekezdése a következõ mondattal
egészül ki:
"A képviselõ-testület a szervezeti és mûködési
szabályzatában határozza meg, mely önszervezõdõ
közösségek képviselõit illeti meg tevékenységi körében
tanácskozási jog a képviselõ-testület és bizottsága
ülésein."
4. §
(1) Az Ötv. 9. §-ának (2) bekezdése a "képviselõ-testület
bizottságai," szövegrészt követõen "a részönkormányzat
testülete," szövegrésszel egészül ki.
(2) Az Ötv. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(3) A képviselõ-testület egyes hatásköreit a
polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat
testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére
ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e
hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább
nem ruházható."
5. §
Az Ötv. 11. §-ának (2) bekezdése a "képviselõ-testület
bizottságának," szövegrészt követõen a "részönkormányzat
testületének" szövegrésszel egészül ki.
6. §
Az Ötv. 12. §-a a következõ (3)-(6) bekezdésekkel egészül
ki és a § jelenlegi (5) bekezdésének számozása (7)
bekezdésre módosul:
"(3) A képviselõ-testület ülése nyilvános.
(4) A képviselõ-testület:
a/ zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés,
vezetõi megbízás adása, illetõleg visszavonása, fegyelmi
eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és
állásfoglalást igénylõ személyi ügy tárgyalásakor, ha az
érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele;
továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és
kitüntetési ügy tárgyalásakor;
b/ zárt ülést rendelhet el a jelenlévõ képviselõk
kétharmadának igen szavazatával a vagyonával való
rendelkezés, az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a
nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(5) A zárt ülésen a képviselõ-testület tagjai, a
kisebbségi szószóló és a jegyzõ, továbbá meghívása esetén
az érintett és a szakértõ vesz részt. Törvény elõírhatja,
mely esetben kötelezõ az érintett meghívása.
(6) A képviselõ-testület a döntéseit (határozat,
rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást
tarthat a (4) bekezdésben foglalt ügyekben. A (3)-(5)
bekezdésben foglaltak a bizottságra is vonatkoznak."
7. §
Az Ötv. 14. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"14. § (1) A képviselõ-testület akkor határozatképes, ha
az ülésen a települési képviselõknek több mint a fele
jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévõ
települési képviselõk több mint a felének igen szavazata
szükséges.
(2) A képviselõ-testület döntéshozatalából kizárható az,
akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen
érinti. A települési képviselõ köteles bejelenteni a
személyes érintettséget. A kizárásról az érintett
települési képviselõ kezdeményezésére vagy bármely
települési képviselõ javaslatára a képviselõ-testület
dönt. A döntéshez minõsített többség szükséges. A kizárt
települési képviselõt a határozatképesség szempontjából
jelenlévõnek kell tekinteni."
8. §
Az Ötv. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) A minõsített többséghez a megválasztott települési
képviselõk több mint a felének a szavazata szükséges."
9. §
Az Ötv. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép és a § a következõ (3) bekezdéssel
egészül ki:
"(2) A képviselõ-testület ülésének a jegyzõkönyvét a
polgármester és a jegyzõ írja alá. A jegyzõkönyvet az
ülést követõ tizenöt napon belül a jegyzõ köteles
megküldeni a fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal
vezetõjének.
(3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével -
betekinthetnek a képviselõ-testület elõterjesztésébe és
ülésének a jegyzõkönyvébe. A zárt ülésrõl külön
jegyzõkönyvet kell készíteni."
10. §
(1) Az Ötv. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) A képviselõ-testület a mûködésének részletes
szabályait a szervezeti és mûködési szabályzatról szóló
rendeletében határozza meg."
(2) Az Ötv. 18. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül
ki:
"(3) A képviselõ-testület a megbízatásának lejárta elõtt
név szerinti szavazással, minõsített többségû döntéssel
kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben hetvenöt
napon belüli idõpontra idõközi választást kell kiírni. A
képviselõ-testület az új képviselõ-testület alakuló
üléséig, a polgármester az új polgármester
megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét.
A képviselõ-testület feloszlása nem mondható ki a
választást követõ hat hónapon belül, illetõleg a
megbízatásának lejártát megelõzõ egy éven belül. Az
idõközi választás költségét az önkormányzat viseli."
11. §
(1) Az Ötv. 19. §-a (1) bekezdésének negyedik mondata
helyébe a következõ mondat lép: "A települési képviselõ
az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követõ ülésen
a 32. § szerint esküt tesz."
(2) Az Ötv. 19. §-a (2) bekezdése c/ pontjának utolsó
mondata helyébe a következõ mondat lép:
"Kezdeményezheti, hogy a képviselõ-testület vizsgálja
felül bizottságának, a polgármesternek, a
részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi
önkormányzat testületének a képviselõ-testület által
átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;"
(3) Az Ötv. 19. §-a (2) bekezdése a következõ f/ ponttal
egészül ki:
(A települési képviselõ:)
"f/ köteles részt venni a képviselõ-testület munkájában,
ellátni a képviselõ-testület által meghatározott
feladatot."
12. §
Az Ötv. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) A képviselõ-testület a települési képviselõnek, a
bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak
törvény keretei között - rendeletében meghatározott
tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg."
13. §
(1) Az Ötv. 22. §-a (1) bekezdésének második mondatában a
"pénzügyi ellenõrzõ bizottságot" szövegrész helyébe a
"pénzügyi bizottságot" szövegrész lép.
(2) Az Ötv. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) A képviselõ-testület a kisebbségi jelöltként
mandátumot nyert tagjai kezdeményezésére kisebbségek
ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre."
14. §
Az Ötv. 23. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A bizottság határozatképességére és
határozathozatalára a képviselõ-testületre vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni."
15. §
Az Ötv. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a
települési képviselõk közül kell választani. A
polgármester, az alpolgármester,20. §pviselõ-testület
hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke,
tagja.
16. §
Az Ötv. 25. §-a (2) bekezdésének elsõ mondata "a
bizottság" szövegrészt követõen "a részönkormányzat
testülete" szövegrésszel egészül ki.
17. §
Az Ötv. 26. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"26. § A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit
vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy.
A személyes érintettséget az érdekelt köteles
bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester,
bizottsági tag esetén a bizottság dönt."
18. §
Az Ötv. 31. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"31. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség
egyidejû betöltetlensége, illetõleg tartós
akadályoztatásuk esetére a szervezeti és mûködési
szabályzat rendelkezik a képviselõ-testület
összehívásának, vezetésének a módjáról."
19. §
Az Ötv. 32. §-ának elsõ mondata helyébe a következõ
mondat lép:
"A polgármester tagja a képviselõ-testületnek, a
megválasztását követõen esküt tesz a képviselõ-testület
elõtt.
20. §
Az Ötv. a következõ 33/A. és 33/B. §-sal egészül ki:
"33/A. § (1) A polgármester nem lehet: köztársasági
elnök; az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok
országgyûlési biztosa; a nemzeti és etnikai kisebbségi
jogok országgyûlési biztosa; az Állami Számvevõszék
elnöke, elnökhelyettese és számvevõje; a kormány tagja;
államtitkár, helyettes államtitkár; a fõvárosi, megyei
közigazgatási hivatal vezetõje és köztisztviselõje; az
Állami Vagyonügynökség ügyvezetõ igazgatója és más
alkßlmazottja; bíró, ügyész, közjegyzõ, bírósági
végrehajtó; a fegyveres erõk, a rendvédelmi szervek
hivatásos áll´mÓnyú tagja; közigazgatási szerv olyan
köztisztviselõje, akinek feladatkörébe az adott
önkormányzatot érintõ ügyek tartoznak; más
önkormányzatnál polgármester, alpolgármester vagy más
települési önkormányzat képviselõ-testületének tagja;
ugyanannál az önkormányzatnál intézményvezetõ, illetve az
a közalkalmazott, aki a vezetõi megbízást a képviselõ-
testülettõl kapja.
(2) A polgármester és hozzátartozója nem lehet tagja,
vezetõ tisztségviselõje annak a gazdasági társaságnak,
szövetkezetnek, amelynek a helyi önkormányzat, illetõleg
a helyi önkormányzat által alapított költségvetési vagy
gazdálkodó szervezet tagja.
(3) A fõállású polgármester:
a/ a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztõi, mûvészeti
és jogi oltalom alá esõ szellemi tevékenység kivételével
egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt - az
országgyûlési képviselõi megbízatás kivételével - nem
létesíthet;
b/ a képviselõ-testület hozzájárulása nélkül nem lehet
felügyelõ bizottság, igazgatótanács tagja, gazdasági
társaság vezetõ tisztségviselõje, szövetkezet
tisztségviselõje, alapítvány kezelõ szervezetének tagja,
tisztségviselõje.
(4) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a
megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok
felmerülésétõl számított harminc napon belül köteles
megszüntetni.
(5) Ha a polgármester a (4) bekezdésben foglalt
kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselõ
indítványára - a képviselõk közül választott háromtagú
bizottság javaslata alapján - a képviselõ-testület
megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló
körülmények fennállását és kimondja az
összeférhetetlenséget, illetõleg dönthet a hozzájárulás
megadásáról, ha e törvény ezt lehetõvé teszi.
33/B. § (1) A polgármester sorozatos törvénysértõ
tevékenysége, mulasztása miatt a képviselõ-testület -
minõsített többséggel hozott határozata alapján -
keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi
önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fõvárosi
bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése
érdekében. Egyidejûleg kérheti a polgármesternek e
tisztségébõl történõ felfüggesztését is. A bíróság a
keresetet soron kívül bírálja el.
(2) A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról
szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben
viszontkeresetnek,
szünetelésnek és egyezségnek nincs helye."
21. §
Az Ötv. 34. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"34. § A képviselõ-testület - a saját tagjai közül a
polgármester javaslatára, a képviselõ-testület
megbízatásának idõtartamára - a polgármester
helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert
választ, alpolgármestereket választhat. Az alpolgármester
a polgármester irányításával látja el feladatait."
22. §
(1) Az Ötv. 35. §-a (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) A polgármester az önkormányzati, valamint az
államigazgatási feladatait, hatásköreit (7. § /1/ és /2/
bek.) a képviselõ-testület hivatalának közremûködésével
látja el."
(2) Az Ötv. 35. §-a (2) bekezdésének bevezetõ része, a/,
c/, d/ és e/ pontjai helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(2) A polgármester a képviselõ-testület döntései szerint
és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.
A polgármester:
a/ a jegyzõ javaslatainak figyelembevételével
meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat
munkájának a szervezésében, a döntések elõkészítésében és
végrehajtásában,"
"c/ a jegyzõ javaslatára elõterjesztést nyújt be a
képviselõ-testületnek a hivatal belsõ szervezeti
tagozódásának, munkarendjének meghatározására,
d/ a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a
kiadmányozás rendjét,
e/ gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az
alpolgármester, a jegyzõ és az önkormányzati
intézményvezetõk tekintetében."
(3) Az Ötv. 35. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül
ki:
"(3) A polgármester, ha a képviselõ-testület döntését az
önkormányzat érdekeit sértõnek tartja, ugyanazon ügyben
egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt
megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követõ három
napon belül nyújthatja be, a képviselõ-testület a
benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt."
23. §
(1) Az Ötv. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) A képviselõ-testület - pályázat alapján - a
jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek
megfelelõ jegyzõt nevez ki. A képviselõ-testület a
jegyzõ, a fõjegyzõ javaslatára - a jegyzõre vonatkozó
szabályok szerint - községben kinevezhet, más
önkormányzatnál kinevez aljegyzõt a jegyzõ
helyettesítésére, a jegyzõ által meghatározott feladatok
ellátására. A kinevezés határozatlan idõre szól."
(2) Az Ötv. 36. §-a (2) bekezdésének bevezetõ része, a/
és b/ pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(2) A jegyzõ vezeti a képviselõ-testület hivatalát. A
jegyzõ:
a/ gondoskodik az önkormányzat mûködésével kapcsolatos
feladatok ellátásáról;
b/ a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a
kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a
képviselõ-testület hivatalának köztisztviselõi
tekintetében. A kinevezéshez, felmentéshez, jutalmazáshoz
- a polgármester által meghatározott körben - a
polgármester egyetértése szükséges ;"
(3) Az Ötv. 36. §-a (4) bekezdésének helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(4) A községi körjegyzõségnél a körjegyzõ a
polgármesterek egyetértésével nevezi ki, menti fel és
jutalmazza a hivatal dolgozóit, és gyakorolja a
munkáltatói jogokat. A polgármesterek megállapodhatnak az
egyetértési jog gyakorlásáról. Ha nem tudnak
megállapodni, akkor a képviselõ-testületek együttes ülése
jelöli ki az egyetértési jogot gyakorló polgármestert."
24. §
Az Ötv. 37. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"37. § (1) A háromezernél kevesebb lakosú községben a
polgármesteri tisztség társadalmi megbízatásban is
betölthetõ. Fõállású a polgármester, ha fõállású
polgármesterként választották meg.
(2) A polgármesteri tisztség betöltésének módját a
képviselõ-testület a megbízatás idõtartamán belül egy
esetben a polgármester egyetértésével változtathatja meg.
(3) Fõállású alpolgármester a háromezernél több lakosú
önkormányzatnál választható."
25. §
Az Ötv. 39. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata helyébe
a következõ mondat lép:
"A körjegyzõség fenntartásának költségeihez az érdekelt
képviselõ-testületek - eltérõ megállapodás hiányában - a
települések lakosságszámának arányában járulnak hozzá."
26. §
Az Ötv. 40. §-a (1) bekezdésének harmadik mondatában a
"többséggel" szövegrész helyébe a "minõsített többséggel"
szövegrész lép.
27. §
Az Ötv. 41. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal
egészül ki:
"A központi költségvetés pénzügyi kedvezményekkel
ösztönözheti társulás létesítését és mûködését."
28. §
Az Ötv. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(3) A megállapodást meg kell küldeni a fõvárosi, megyei
közigazgatási hivatal vezetõjének, aki tizenöt napon
belül tehet törvényességi észrevételt."
29. §
Az Ötv. a következõ 45. §-sal egészül ki:
"45. § (1) A helyi népszavazásban és népi
kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi
önkormányzati választáson választójogosult.
(2) A helyi népszavazás
a/ érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele
szavazott, és
b/ eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a
megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
(3) Helyi népszavazás, népi kezdeményezés ügyében
aláírást gyûjteni a települési önkormányzat jegyzõje
(fõvárosi ügyben a fõvárosi, megyei ügyben a megyei
fõjegyzõ) által az átadását követõ három napon belül -
hitelesített (aláírt és pecséttel ellátott) ív másolatán
lehet. Helyi népszavazás kezdeményezése esetén minden
aláírást gyûjtõ ívnek azonos módon tartalmaznia kell
a/ a népszavazásra bocsátandó kérdést (kérdéseket),
b/ az aláíráshoz szükséges rovatokat (személyazonosító
jel, vagy személyazonosító adatok, olvasható név és
lakcím, aláírás).
(4) A jegyzõ megtagadja az aláírást gyûjtõ ív
hitelesítését, ha a megfogalmazott kérdésben helyi
népszavazás nem írható ki, ha az ív nem felel meg a (3)
bekezdés a/ és b/ pontjában foglaltaknak. A jegyzõ
határozata ellen három napon belül kifogást lehet
benyújtani a helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti
Központi Kerületi Bírósághoz. A bíróság a kifogásról a
beérkezésétõl számított három napon belül nem peres
eljárásban határoz.
(5) A jegyzõ az aláírást gyûjtõ íven a hitelesítéskor
feltünteti az önkormányzati rendelet alapján szükséges
aláírások számát. Aláírást gyûjteni az aláíró ívek
hitelesítésétõl számított legfeljebb harminc napig lehet.
Az aláírt ívek legkésõbb az ezt követõ nyolcadik napon
adhatók át a polgármesternek."
30. §
(1) Az Ötv. 46. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül
ki:
"(2) Az (1) bekezdés a/ - c/ pontjában foglalt esetekben
a helyi népszavazásban az érintett településrész, község
választópolgárai vehetnek részt."
(2) Az Ötv. 46. §-a (4) bekezdésének c/ pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
(Nem rendelhetõ el helyi népszavazás:)
"c/ a képviselõ-testület hatáskörébe tartozó szervezeti,
mûködési, személyi kérdésekben, a képviselõ-testület
feloszlásának a kimondásáról."
31. §
Az Ötv. 50. §-a a következõ (1) bekezdéssel egészül ki és
a § jelenlegi szövege a (2) bekezdés számozást kapja:
"(1) A helyi népszavazás lebonyolításánál a helyi
önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról
szóló törvénynek a választók nyilvántartásáról, a
szavazókörökrõl, a választási szervekrõl, a szavazásról
szóló rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. A
képviselõ-testület a helyi népszavazás kiírásakor az
önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról
szóló törvényben elõírt határidõktõl, határnapoktól
eltérhet. A helyi népszavazás eredményérõl a választási
bizottság tájékoztatja a képviselõ-testületet."
32. §
Az Ötv. 52. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezések lépnek:
"(1) A helyi választópolgárok kezdeményezésére új község
alakítható az olyan elkülönült, legalább háromszáz lakosú
lakott településrészbõl, amely feltételei alapján képes
az önkormányzati jogok gyakorlására, a 8. § (4)
bekezdésében meghatározott feladatok teljesítésére a
szolgáltatások színvonalának csökkenése nélkül. Új község
alakításának feltétele, hogy a mûködés pénzügyi
feltételei mind a megmaradó, mind az új község esetében
pótlólagos támogatás nélkül rendelkezésre álljanak.
(2) Új község alakításának a kezdeményezése esetén a
falugyûlés legalább három tagú elõkészítõ bizottságot
választ a településrészen lakó települési képviselõkbõl,
ha nincs elég települési képviselõ, vagy azok a
megbízatást nem vállalják, akkor más választópolgárokból.
Az elõkészítõ bizottság javaslatot tesz az új község
területére, szakértõi vélemény alapján a község
elnevezésére, a vagyon, valamint a vagyoni jogok és
kötelezettségek megosztására, a költségek viselésére. A
javaslat elkészítéséhez - az elõkészítõ bizottság
felkérésére - a megyei közigazgatási hivatal vezetõje
vagy más szerv szakmai segítséget adhat."
33. §
Az Ötv. 53. §-a a következõ elsõ mondattal egészül ki:
"Községegyesítés megszüntetésének a kezdeményezése az 52.
§-ban foglalt feltételekkel és eljárással történhet."
34. §
Az Ötv. 54. §-a (1) bekezdésének elsõ mondatában az "új
község" szövegrész helyébe az "új település" szövegrész
lép.
35. §
Az Ötv. 56. §-a (3) bekezdésének második mondatában "a
befogadó megye" szövegrész helyébe "az érintett megye"
szövegrész lép.
36. §
Az Ötv. 59. §-ának elsõ mondatában "A község" szövegrész
helyébe "A nagyközség" szövegrész lép.
37. §
(1) Az Ötv. 61. §-ának (1) bekezdése az elsõ mondatát
követõen a következõ mondattal egészül ki:
"A megyeszékhely város megyei jogú."
(2) Az Ötv. a következõ 61/A. §-sal egészül ki:
"61/A. § A megyei jogú városi és a megyei közgyûlés
egyeztetõ bizottságot hoz létre a közös feladatokban való
együttmûködés elõkészítésére és összehangolására. A
bizottság tíz tagú, a tagokat fele-fele arányban a megyei
jogú városi, illetõleg a megyei közgyûlés választja. A
bizottság megállapítja szervezetének és mûködésének
részletes szabályait. A bizottság elnöki tisztségét -
megállapodás szerint - felváltva a megyei jogú város
polgármestere, illetve a megyei közgyûlés elnöke látja
el. Az egyeztetõ bizottság a munkájába más érintett
megyék képviselõit is bevonhatja."
38. §
(1) Az Ötv. VII. fejezete helyébe a következõ fejezet
lép:
"VII. fejezet
A FÕVÁROS
Általános rendelkezések
62. § (1) A fõváros önkormányzatára - a fõvárosnak az
országban betöltött különleges szerepére és sajátos
helyzetére figyelemmel - e törvény rendelkezéseit az e
fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A fõváros kétszintû önkormányzata (a továbbiakban: a
fõváros önkormányzati rendszere) a fõváros és kerületei
önkormányzataiból áll.
(3) A fõváros képviselõ-testülete a fõvárosi közgyûlés.
(4) A fõvárosi közgyûlés ülésén a fõvárosi közgyûlés
szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott módon
tanácskozási joggal vesz részt a kerületi képviselõ-
testület által megbízott kerületi küldött.
(5) A kerületben polgármestert, a fõvárosban
fõpolgármestert választanak. A fõvárosi közgyûlés
fõpolgármester-helyetteseket választhat. Ha a
fõpolgármester-helyettes nem tagja a közgyûlésnek,
megválasztásával nem válik a közgyûlés tagjává, de a
közgyûlés ülésein elõterjesztési és tanácskozási jog
illeti meg, a zárt ülésen részt vehet.
(6) A fõvárosi kerületi képviselõ-testület hivatalát a
jegyzõ, a fõvárosi közgyûlés hivatalát (a fõpolgármesteri
hivatalt) a fõjegyzõ vezeti. A fõvárosi közgyûlés -a 36.
§ (1) bekezdésében foglalt szabályok szerint - több
aljegyzõt is kinevezhet.
(7) A kerületi képviselõ-testület a 28. § szabályai
szerint városrészi önkormányzatot hozhat létre. A
fõvárossal 1950. január 1-jén egyesített, korábban önálló
településen kötelezõ a városrészi önkormányzat
létrehozása, ha az érintett választópolgároknak a helyi
népszavazás szabályai szerint érvényes és eredményes
népszavazása a városrészi önkormányzat létrehozása
mellett foglalt állást.
(8) A fõvárosi közgyûlés rendeletével átruházhatja
bizottságára, a fõpolgármesterre a 9. § (4) bekezdés
szerinti intézménye vezetõinek választását, kinevezését,
megbízását (10. § b/ pontja); a fõvárosi közgyûlés és a
kerületi képviselõ-testület átruházhatja a 10. § l/
pontjában foglalt hatáskörét.
A helyi önkormányzati feladat- és hatásköröknek a
fõvárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztása
63. § (1) A fõváros és a fõvárosi kerület törvényben
meghatározott önálló feladat- és hatáskörû települési
önkormányzat. A fõvárosi kerületi önkormányzat -törvény
keretei között -önállóan gyakorolja a települési
önkormányzatokat megilletõ feladat- és hatásköröket. A
kerületi önkormányzat mûködési területén köteles
gondoskodni az óvodai nevelésrõl, az általános iskolai
nevelésrõl és oktatásról, egészségügyi és a szociális
alapellátásról, valamint feladatkörében az egészséges
ivóvízellátásról, a helyi közutak fenntartásáról, a
nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülésérõl.
(2) A fõvárosi önkormányzat ellátja azokat a kötelezõ és
önként vállalt helyi, települési önkormányzati feladat-
és hatásköröket, melyek a fõváros egészét vagy egy
kerületet meghaladó részét érintik, valamint amelyek a
fõvárosnak az országban betöltött különleges
szerepköréhez kapcsolódnak, e körben rendeletalkotási jog
illeti meg. Az önkormányzati feladat- és hatáskört
megállapító törvény - az (1) bekezdésnek megfelelõen -
meghatározza, hogy az a fõvárosban a fõvárosi, illetve a
kerületi önkormányzat feladata, hatásköre.
(3) A kerületi képviselõ-testület a mûködési területén,
illetve a kerületi képviselõ-testületek egyike vagy a
képviselõ-testületek társulása több kerületre kiterjedõen
az érintett képviselõ-testületekkel és a fõvárosi
közgyûléssel kötött megállapodás alapján - átvállalhatja
a fõvárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó
közszolgáltatás szervezését.
(4) A közgyûlés saját feladat- és hatáskörében
megállapodás alapján feladat- és hatásköröket adhat át a
kerületi önkormányzatnak. A közgyûlés az átadott
feladatés hatáskörök arányában az ellátásukhoz szükséges
anyagi feltételeket köteles a kerületi önkormányzatnak,
illetve azok társulásainak biztosítani.
(5) A feladatátadás-átvétel feltételeit és kezdõ
idõpontját megállapodásban kell rögzíteni; a megállapodás
határozott idõtartamra is vonatkozhat.
63/A. § A fõvárosi önkormányzat feladat- és hatásköre
különösen:
a/ meghatározza a fõváros városfejlesztési és
városrehabilitációs programját, valamint általános
rendezési tervét, megalkotja Budapest városrendezési
szabályzatát; rendeletében védetté nyilvánítja a fõváros
városképe, történelme szempontjából meghatározó épített
környezetét, különös tekintettel a világörökség részévé
nyilvánított épületekre, építményekre és területekre,
szabályozza ezen védett értékek fenntartásának,
felújításának, karbantartásának feltételeit;
b/ ellátja a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat,
ennek keretében: elkészíti a lakásépítési és
lakásrehabilitációs tervet és összehangolja
megvalósítását; meghatározza a lakásépítés támogatásának
rendszerét, létrehozza az önkormányzati tulajdonú
lakásokra vonatkozó lakbérövezeteket, dönt a
lakbérmegállapítás és a lakásfenntartási támogatás
elveirõl, szabályozza az önkormányzati lakáshoz jutás és
az önkormányzati tulajdonú lakások cseréjének
feltételeit;
c/ gondoskodik a katasztrófamegelõzés és -elhárítás
önkormányzati feladatainak ellátásáról;
d/ gondoskodik az egy kerületet meghaladó víz-,
egészséges ivóvíz-, gáz, távhõszolgáltatási,
vízrendezési, szenny- és csapadékvízelvezetési,
szennyvíztisztítási feladatokról, közremûködik a fõváros
energiaellátásának, közvilágításának biztosításában;
gondoskodik a fõváros ár- és belvízvédelmérõl, ennek
körében különösen a fõváros ár- és belvízvédelmi
létesítményei fenntartásáról, fejlesztésérõl;
e/ gondoskodik a hulladékártalmatlanítás önkormányzati
feladatainak ellátásáról; biztosítja a
településtisztaságot, gondoskodik a települési kommunális
szilárd és folyékony hulladék gyûjtésérõl,
elhelyezésérõl, ártalmatlanításáról és hasznosításáról,
kijelöli az elhelyezéshez szükséges lerakóhely területét;
f/ kijelöli a köztemetõk létesítésére, bõvítésére
alkalmas területet, gondoskodik a tulajdonát képezõ
köztemetõk fenntartásáról, üzemeltetésérõl;
g/ ellátja a fõváros tömegközlekedési és
forgalomtechnikai feladatait, kijelöli a fõútvonalakat, a
tömegközlekedés által igénybe vett útvonalakat, ellátja
Budapest területén a fõvárosi önkormányzat tulajdonában
lévõ országos közutak, közúti hidak, alul- és felüljárók
- az autópályák és autóutak kivételével - üzemeltetését,
fenntartását és fejlesztését, valamint a kerületi
önkormányzatok tulajdonában lévõ tömegközlekedés által
igénybe vett utak üzemeltetését, fenntartását és
fejlesztését;
h/ rendeletében szabályozza a fõváros parkolási és
parkolásgazdálkodási rendszerét, a kiemelten védett és
védett parkolási övezeteket, az alkalmazható várakozási
díjak megállapítását, a közterülethasználatot és a
közterület rendjét, a közterületfelügyelet szervezetét és
feladatait;
i/ megállapítja a fõváros idegenforgalmi koncepcióját, a
feladatok ellátása érdekében létrehozza és mûködteti
turisztikai szervezetét;
j/ közremûködik a fogyasztóvédelmi feladatok ellátásában;
kijelöli a vásárcsarnokok és piacok létesítésére
megfelelõ területeket, és rendeletében szabályozza és
ellátja a tulajdonában lévõ (résztulajdonában lévõ)
piacok és vásárcsarnokok fenntartásával, fejlesztésével
és mûködtetésével kapcsolatos feladatokat;
k/ a kerületi képviselõ-testületek véleményének
kikérésével elnevezi a városrészeket, a több kerületet
érintõ, valamint a személynevet viselõ közterületeket,
közterület nevében személynevet határoz meg, az ilyen
közterület nevét megváltoztathatja, utcanevet védetté
nyilvánít;
l/ ellátja az önkormányzati levegõtisztaság-,
vízminõségvédelmi feladatokat, kijelöli, fejleszti és
fenntartja a rendeletében meghatározott módon a fõváros
városképe szempontjából védendõ természeti környezetet,
közcélú zöldterületet;
m/ közremûködik a foglalkoztatási gondok megoldásában;
n/ gondoskodik az egynél több kerületet, illetõleg a
fõváros területét is meghaladó ellátási kötelezettség
körében: a középiskolai, a szakiskolai és a kollégiumi
ellátásról; a mûvészeti, a közgyûjteményi feladatok
ellátásáról; az alapellátást meghaladó egészségügyi
szakellátás és szakosított szociális ellátásról; a
gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység biztosításáról,
fejlesztésérõl; részt vesz az egynél több kerületet
érintõ közoktatási, közmûvelõdési, tudományos, mûvészeti,
sporttevékenység összehangolásában;
o/ fõvárosi információs rendszert mûködtet.
A fõvárosi önkormányzatok társulásai
63/B. § (1) A fõvárosi kerületi önkormányzatok és a
fõvárosi önkormányzat szabadon társulhatnak egymással
vagy más, fõvároson kívüli helyi önkormányzattal.
(2) A fõvárosi önkormányzat és az érintett kerületi
önkormányzatok a fõvároson kívüli helyi önkormányzatokkal
fõvároskörnyéki (agglomerációs) társulást hozhatnak
létre, különösen a fõvároskörnyéki tervek elkészítésére,
a tömegközlekedés összehangolására, a vízgazdálkodásra, a
szennyés csapadékvízelvezetési, szennyvíztisztítási
feladatokra, a katasztrófa-elhárításra, az épített és
természeti környezet értékeinek megóvására, az
energiaellátási feladatok megoldásában való
közremûködésre, a közcélú és kommunális célú beruházások
összehangolására és a fõvároskörnyéki szolgáltatást
biztosító oktatási, egészségügyi és szociális ellátás
megszervezésére.
(3) A társu|ás létrehozását, mûködésére, a költségek
viselésére vonatkozó rendelkezéseket megállapodásban kell
rögzíteni.
A fõvárosi településrendezés szabályai
63/C. § (1) A közgyûlés a fõváros egységes
településpolitikájának biztosítása érdekében - a Kormány
és a kerületi képviselõ-testületek véleményének
kikérésével - meghatározza a fõváros általános rendezési
tervét, a fõváros városfejlesztési és városrehabilitációs
programját. A fõváros általános rendezési tervében
kijelölhetõ a fõváros több kerületének ellátását
biztosító közszolgáltatás területe, létesítmény
helyszíne, nyomvonalai. Az ilyen kijelölt területeken,
nyomvonalakon, illetve a közszolgáltatást nyújtó
létesítmények tekintetében a jegyzõi hatáskört a fõvárosi
közigazgatási hivatal vezetõje gyakorolja.
(2) A kerületi képviselõ-testület - a fõváros általános
rendezési terve szerint, annak keretei között - a kerület
egészére meghatározza a kerület részletes fejlesztési
programját, a kerületi alaptervet, a kerület részletes
rendezési tervét és azok szabályozási elõírásait.
(3) A közgyûlés rendeletében szabályozza a fõváros
általános rendezési terve, a kerületi alaptervek és a
részletes rendezési tervek összhangjához szükséges
követelményeket. Ebben meghatározza, hogy a tervezési
folyamatban a kerületi és a fõvárosi önkormányzatot mely
esetekben illeti meg véleményezési, egyetértési jog, és
mely esetekben kötelezõ a kölcsönös tájékoztatási,
illetve tervezési együttmûködés.
A fõváros és a kerületi önkormányzatok gazdálkodása
64. § (1) Az önkormányzati bevételek a fõvárosi és a
kerületi önkormányzat által ténylegesen gyakorolt
feladatés hatáskör arányában illetik meg a fõvárosi,
illetve a kerületi önkormányzatokat.
(2) Amennyiben törvény a fõvárosi önkormányzatot a
fõváros érdekkörét vagy gazdasági lehetõségeit meghaladó
regionális, illetve országos feladatok ellátására
kötelezi, az Országgyûlés biztosítja az ellátásukhoz
szükséges anyagi feltételeket, dönt a központi
hozzájárulás mértékérõl és módjáról.
(3) A fõvárosi önkormányzatot, illetve a kerületi
önkormányzatokat önállóan és közvetlenül megilletik az
alábbi bevételek:
a/ a feladat ellátáshoz kapcsolódó normatív központi
hozzájárulás;
b/ a címzett és céltámogatások;
c/ a saját tevékenységbõl, vállalkozásból és az
önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség,
osztalék, kamat és bérleti díj;
d/ az átvett pénzeszközök;
e/ a tulajdonában lévõ közterületek hasznosítása után
járó díj.
(4) A fõvárosi önkormányzatot és a kerületi
önkormányzatot osztottan megilletõ bevételek:
a/ a magánszemélyek jövedelemadójából az állami
költségvetésrõl szóló törvény alapján a települési
önkormányzatokat megilletõ rész;
b/ az egyéb központi adó;
c/ az állandó népességhez kapcsolódó központi
hozzájárulás, kivéve a 64/B. § a/ pontban foglaltakat;
d/ a helyi adókból származó bevételek.
(5) A (4) bekezdésben felsorolt bevételeknek a fõvárosi
önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti
megosztását a fõvárosi közgyûlés rendeletében a kerületi
képviselõ-testületek véleményének kikérésével határozza
meg. A véleményadásra legalább tíz napot kell
biztosítani.
(6) A közgyûlés rendeletében a kerületek részére célés
címzett támogatási rendszert vezethet be. A közgyûlés
rendeletében határozhatja meg azokat a fejlesztési
célokat, amelyek megvalósításához a kerületi képviselõ-
testületek a közgyûléstõl cél- és címzett támogatást
igényelhetnek.
(7) A fõvárosi és a kerületi önkormányzatok saját
vagyonukkal önállóan gazdálkodnak, annak kezelésével más
szervet is megbízhatnak.
64/A. § A kerületi önkormányzat kizárólagos bevétele a
szabálysértési bírság letiltás útján befolyó összege.
64/B. § A fõvárosi önkormányzat kizárólagos bevételei:
a/ a normatív központi hozzájárulás igazgatási és
közmûvelõdési feladatokra;
b/ a vadászati jog értékesítésébõl származó bevétel az
érintett települések önkormányzataival kötött
megállapodás szerint területarányosan meghatározott
része;
c/ a fõvárosi önkormányzat részére törvényben
megállapított körben a befolyt környezetvédelmi és
mûemlékvédelmi bírság;
d/ az illetékek a külön törvényben meghatározottak
szerint;
e/ a 64. § (2) bekezdése alapján járó központi támogatás.
64/C. § (1) A fõvárosi közgyûlés és a kerületi képviselõ-
testület saját éves költségvetést határoz meg az
államháztartásról szóló törvény szabályai szerint.
(2) Mindaddig, amíg a fõvárosi közgyûlés az érintett
forrásoknak a fõvárosi önkormányzatok közötti
megosztásáról nem dönt, az állandó népességszám egészéhez
kapcsolódó kivéve a 64/B. § a/ pontját -normatív központi
hozzájárulások és az átengedett központi adókból az
önkormányzatokat megilletõ rész idõarányos összegét a
Pénzügyminisztérium a fõvárosi önkormányzatnak utalja. A
fõvárosi önkormányzat gondoskodik annak továbbutalásáról.
A fõvárosi és a kerületi önkormányzatok érdekvédelmének
alapvetõ elvei
65. § (1) A fõvárosi önkormányzat képviseli a fõváros
egészének érdekeit. A kerületi struktúrát érintõ
kérdésekben a kerületek véleményét is ki kell kérni. A
fõvárosi önkormányzat álláspontjának kialakítása elõtt a
fõpolgármester kikéri az érintett kerületi önkormányzatok
véleményét, arról a közgyûlést és a döntéshozó szervet
tájékoztatja. A kerületi véleményadásra tíz napnál csak
rendkívül indokolt esetben biztosítható rövidebb
határidõ.
(2) A fõvárosi és a kerületi önkormányzatok gazdasági
alapjait, feladat- és hatáskörét érintõ jogszabály,
kormányzati döntés elõkészítésébe a fõvárosi
önkormányzatot megfelelõ határidõ biztosításával be kell
vonni.
A fõvárosi közgyûlés és a kerületi képviselõ-testületek
rendeletalkotása
65/A. § (1) Törvény határozza meg, hogy rendelkezései
végrehajtására a közgyûlés, illetve a kerületi
képviselõtestület alkothat rendeletet.
(2) A közgyûlés feladatkörében alkotott rendelete
végrehajtása érdekében felhatalmazást adhat kerületi
képviselõ-testületnek rendeletalkotásra. Az e tárgykörben
alkotott kerületi rendelet nem terjeszkedhet túl a
fõvárosi közgyûlés rendeletében foglalt felhatalmazáson.
A kerületi képviselõtestület rendelete nem lehet
ellentétes a közgyûlés rendeletével.
(3) A fõpolgármester a fõvárosi közgyûlés
rendelettervezeteit tájékoztatásul megküldi a kerületi
polgármestereknek. A kerületi polgármester a kerületi
képviselõtestület rendelet-tervezeteit tájékoztatásul
megküldi a fõpolgármesternek.
(4) A kerületi képviselõ-testület rendeletét -amennyiben
azt nem az önkormányzat hivatalos lapjában hirdették ki -
a kihirdetés után meg kell küldeni tájékoztatásul a
fõpolgármesternek. A megküldésrõl a polgármester
gondoskodik.
A kerületi tagozódás megváltoztatása
66. § (1) A fõváros határán belül a kerületi tagozódás
megváltoztatását bármelyik területileg közvetlenül
érintett kerületi önkormányzat képviselõ-testülete vagy a
fõvárosi önkormányzat közgyûlése kezdeményezheti az
Országgyûlésnél.
(2) A kerületi önkormányzat képviselõ-testülete vagy a
fõvárosi önkormányzat közgyûlése az Országgyûléshez
kezdeményezést csak a változásban érintett többi kerületi
képviselõ-testület, illetve a fõvárosi közgyûlés
véleményével nyújthatja be.
(3) A kerületi tagozódás megváltoztatásának
kezdeményezése esetén az érintett kerületi önkormányzat
képviselõtestülete a kerületi tagozódás megváltoztatása
kérdésében helyi népszavazást köteles kitûzni.
(4) Amennyiben a kerületi tagozódás megváltoztatásának
kezdeményezõje a fõváros közgyûlése, a helyi népszavazást
a tervezett területi változással érintett kerületekben a
kerületi képviselõ-testület köteles kitûzni. Ebben az
esetben a helyi népszavazás költségeit a fõvárosi
önkor}ányzat viseli.
(5) Fõvárosi kerület területrészének más kerülethez való
csatolását az érintett kerületi önkormányzatok képviselõ-
testületei -a fõvárosi közgyûlés állásfoglalásával -
kezdeményezhetik az Országgyûlésnél.
66/A. § (1) A fõváros határával közvetlenül érintkezõ
fõvárosi kerület képviselõ-testülete helyi népszavazással
kezdeményezheti a kerületnek vagy városrészi
önkormányzatának a fõvárosból való kiválását és önálló
önkormányzattá nyilvánítását.
(2) A fõvároshoz csatlakozni kívánó, vele határos
települési önkormányzat képviselõ-testülete a csatlakozás
kérdésében saját településén helyi népszavazást köteles
kitûzni.
66/B. § Amennyiben az új kerületi tagozódás a fõváros
közigazgatási határát is érinti, a kezdeményezés a helyi
népszavazás eredményével az Országgyûléshez csak a
fõvárosi közgyûlés, az érintett települési önkormányzat
képviselõ-testülete, valamint a változással érintett
határos megye közgyûlésének véleményével nyújtható be.
66/C. § A 66., 66/A. és 66/B. §-ban megjelölt
kezdeményezési jogosultság a Kormányt is megilleti. Ilyen
esetben a helyi népszavazást a tervezett területi
változtatással közvetlenül érintett települési
önkormányzat köteles kiírni. A népszavazás költségét a
Kormány viseli.
66/D. § Új kerületi tagozódást és a kerületi határok
megváltoztatását az önkormányzati képviselõ-testület a
megbízatásának lejárta elõtt tizenkét hónapon belül nem
kezdeményezheti.
A fõvárosi fõpolgármester és a fõvárosi kerület
polgármestere, valamint a fõvárosi fõjegyzõ és a kerületi
jegyzõ államigazgatási feladatainak és hatásköreinek
gyakorlásáról
67. § (1) A fõváros sajátos helyzetére figyelemmel
törvény vagy kormányrendelet egyes államigazgatási
hatósági ügyeket a fõvárosi kerületi polgármester helyett
a fõpolgármester hatáskörébe utalhat, egyes
államigazgatási hatósági ügyekben a fõjegyzõt elsõ fokú
hatósági jogkörrel ruházhatja fel az egész országra vagy
a fõváros egészére kiterjedõ illetékességgel.
(2) A fõvárosi kerületi képviselõ-testületek
megállapodhatnak abban, hogy egyes államigazgatási
hatósági ügyfajtákat több kerületre, illetõleg a fõváros
egészére kiterjedõ társulásban látnak el.
(3) Törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján a
közgyûlés rendeletében több kerületre, illetõleg a
fõváros egészére kiterjedõ társulás létrehozását
kötelezõvé teheti egyes államigazgatási hatósági
ügyfajták intézésére; elrendelheti egyes hivatali
szo|gáltatások (pl. ügyfélszolgálati irodák, egymenetes
és rövidített határidejû ügyintézés) egységes és
összehangolt ellátását.
A fõvárosi önkormányzatok tulajdonára vonatkozó szabályok
68. § (1) Az alapfokú közszolgáltatást (alapellátást)
nyújtó intézményhez tartozó - a 107. § (2) bekezdése
alapján a fõvárosi önkormányzat tulajdonába került -
vagyont (vagyonrészt) a fõvárosi önkormányzat köteles az
illetékes kerületi önkormányzat használatába átadni,
kivéve, ha a kerületi önkormányzat a közszolgáltatást nem
vállalhatja, vagy ha a közszolgáltatás a fõvárosi
közgyûlés feladat- illetve hatáskörébe tartozik.
(2) A nem alapfokú közszolgáltatást (nem alapellátást)
nyújtó intézményhez tartozó - a 107. § (2) bekezdése
alapján a fõvárosi önkormányzat tulajdonába került -
vagyont (vagyonrészt) a fõvárosi önkormányzat köteles a
kerületi önkormányzat használatába átadni, ha:
a/ a kerületi önkormányzat a 63. § (3) bekezdése alapján
vállalja az intézményhez kapcsolódó nem alapfokú
szolgáltatás ellátását;
b/ az önkormányzati feladat- és hatáskör gyakorlását a
fõvárosi önkormányzat a kerületi önkormányzatnak a 63. §
(4) bekezdése alapján átadja,
c/ az intézményben végzett közszolgáltatás a kerületi
önkormányzat kötelezõ feladata.
(3) A feladatot a fõvárosi önkormányzat akkor köteles
ismételten ellátni, ha az átadott vagy az azt
helyettesítõ az átadott vagyon eredeti rendeltetési
céljának megfelelõ vagyont (vagyonrészt) a kerületi
önkormányzat a fõvárosi önkormányzat használatába adja.
(4) A 107. § (2) bekezdése alapján a kerületi
önkormányzat tulajdonába került kötelezõ közszolgáltatás
céljára szolgáló vagyont (vagyonrészt) a fõvárosi
önkormányzat részére használatra át kell adni, ha a
tulajdonos kerületi önkormányzat a közszolgáltatást nem
vállalja vagy nem vállalhatja, vagy ha a közszolgáltatás
a fõvárosi önkormányzat feladat- illetve hatáskörébe
tartozik.
(5) A tulajdonos kerületi önkormányzat által nem vállalt
közszolgáltatás gyakorlásához szükséges vagyon
(vagyonrész) esetében a (4) bekezdésben foglaltakat kell
alkalmazni, ha a fõvárosi önkormányzat a közszolgáltatást
el kívánja látni.
68/A. § (1) A 107. § alapján a fõvárosi önkormányzatok
tulajdonában lévõ azt a vagyont (vagyonrészt), amely nem
a fõvárosi önkormányzatok törvényben meghatározott
feladat-és hatáskörének gyakorlását, illetve nem a
fõpolgármester, a polgármester, a fõjegyzõ, a jegyzõ, a
képviselõ-testület hivatala ügyintézõje számára
törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladat-
és hatáskör gyakorlását szolgálja, - ha az más szerv
jogszabályban elõírt feladatának ellátáshoz szükséges -
miniszter kérelmére a feladatot ellátó szerv használatába
kell átadni.
(2) A miniszter a 107. § (2) bekezdésében említett
szervek, illetve jogutód szerveik feladatait ellátó
centrális alárendeltségû államigazgatási szervek, állami
intézmények mûködéséhez szükséges vagyon (vagyonrész)
használatba adását kérheti.
68/B. § (1) A 68. és 68/A. § alapján a tulajdonos
önkormányzat térítés nélkül köteles a használati jogot
átadni.
(2) A használatra való átadásról vita esetén a fõvárosi
vagyonátadó bizottság dönt.
(3) A vagyont eredeti rendeltetési céljára kell
használatba átadni.
(4) A vagyon eredeti rendeltetési céljának azt a
közszolgáltatást kell tekinteni, amelynek ellátásához
1991. július 10-én a vagyon feltételül szolgált.
68/C. § (1) A fõvárosi és a fõvárosi kerületi
önkormányzatokról szóló 1991. évi XXIV. törvény alapján
használati jogot szerzõ önkormányzat a használatba
átadott vagyon eredeti rendeltetését a tulajdonos
önkormányzat hozzájárulásával változtathatja meg. A
hozzájárulás nem tagadható meg, ha a használó
önkormányzat a vagyon eredeti rendeltetési céljának
megfelelõ közszolgáltatást biztosítja.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit értelemszerûen
alkalmazni kell, ha a vagyont (vagyonrészt) törvény
alapján a 68/A. § (2) bekezdésében említett szerv
használja.
68/D. § A fõvárosban a helyi közutak és mûtárgyaik, a
terek, parkok tulajdonjogát a fõvárosi és a kerületi
önkormányzatok egymásra átruházhatják."
39. §
(1) Az Ötv. 69. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe
a következõ mondat lép:
"A megyei önkormányzat területi önkormányzat, köteles
ellátni azokat a törvényben elõírt feladatokat, amelyek
megoldására települési önkormányzat nem kötelezhetõ."
(2) Az Ötv. 69. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezések lépnek és a § jelenlegi (3) és (4)
bekezdésének számozása (5) és (6) bekezdésre módosul:
"(2) A körzeti jellegû közszolgáltatást biztosító megyei
intézmény székhelye szerinti település önkormányzata a
megyei önkormányzat egyetértésével - az intézmény
fenntartását, fejlesztését és irányítását a megyei
önkormányzattól átvállalhatja.
(3) A megyei önkormányzat a körzeti közszolgáltatást
biztosító megyei intézmény székhelye szerinti települési
önkormányzat kérésére az intézmény fenntartását,
fejlesztését és irányítását a települési önkormányzatnak
- legalább hárooéves idõtartamra - átadja, ha a megelõzõ
négy év átlagában a településen lakóhellyel rendelkezõ
lakosok közül került ki az intézményi szolgáltatást
igénybe vevõk többsége.
(4) A közszolgáltatási feladatot ellátó intézmény
átadását, átvételét megállapodásba kell foglalni."
40. §
Az Ötv. 70. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"70. § (1) A megyei önkormányzat kötelezõ feladatként
gondoskodik különösen:
a/ a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról
(gimnázium és kollégiuma fenntartásáról akkor, ha a
települési önkormányzat nem vállalja); a természet és a
társadalom megyében lévõ muzeális emlékeinek, valamint a
történeti iratoknak a gyûjtésérõl, õrzésérõl, tudományos
feldolgozásáról; a pedagógiai szakmai tanácsadásról és
szolgáltatásokról; a megyei testnevelési-,
sportszervezési és ifjúsági feladatokról;
b/ az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés
alatt álló gyermekek oktatásáról; a többi tanulóval
együtt nem foglalkoztatható fogyatékos gyermekek
oktatásáról, nevelésérõl, gondozásáról; a fekvõbeteg
ellátásról (járóbeteg szakellátásról akkor, ha a
települési önkormányzat a fenntartását nem vállalja),
valamint a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmény
fenntartásáról; a szakosított szociális szolgáltatások
területi összehangolásáról; továbbá gondoskodik egyes
szakosított ellátás körébe tartozó feladatokról;
c/ az épített és természeti környezet védelmével
kapcsolatos feladat- és hatáskörei ellátásáról; a megyei
idegenforgalmi értékek feltárásáról, a megyei
idegenforgalmi célkitûzések meghatározásáról, a
teljesítésükben résztvevõk tevékenységének
összehangolásáról; a térségi foglalkoztatási feladatok
ellátásáról, továbbá közremûködik a területi információs
rendszer kialakításában.
(2) A területfejlesztési feladatok, illetõleg a
kormányzati területi fejlesztési programok
összehangolását - a külön törvényben megállapított
feladatkörben és szervezetben - a megyei
területfejlesztési tanács végzi.
(3) A megyei önkormányzat a törvényi kötelezettségeinek
teljesítésén túl szabadon vállalhat olyan közfeladatokat,
amelyeket törvény nem utalt más szerv kizárólagos
feladat- és hatáskörébe, illetve amelynek gyakorlása nem
sérti a megye által képviselt községek és városok
érdekeit."
41. §
Az Ötv. 71. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) A megyei önkormányzat közgyûlése saját
feladatkörében rendeletet alkothat, a döntési hatáskörébe
tartozó ügyekben megyei népszavazást rendelhet el."
42. §
Az Ötv. 72. §-a (1) bekezdésének második mondatában a
"képviselõ-testület (a továbbiakban: megyei közgyûlés)"
szövegrész helyébe a "közgyûlés" szövegrész lép, és az
(1) bekezdés jelölés megszûnik.
43. §
Az Ötv. 73. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"73. § A megyei közgyûlés elnökét a megyei közgyûlés
saját tagjai sorából - titkos szavazással választja a
megbízatásának idõtartamára."
44. §
(1) Az Ötv. 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) A megyei közgyûlés tisztségviselõi: az elnök, a
saját tagjai közül választott alelnök (alelnökök), akiket
a közgyûlés titkos szavazással választ."
(2) Az Ötv. 74. §-a (2) bekezdésének elsõ mondatában a
"pénzügyi ellenõrzõ bizottságát" szövegrész helyébe a
"pénzügyi bizottságát" szövegrész lép.
45. §
Az Ötv. 76. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"76. § A megyei önkormányzat szervezetére és mûködésére a
69-75. §-ban nem szabályozott kérdésekben a települési
önkormányzatokra elõírtakat megfelelõen alkalmazni kell."
46. §
(1) Az Ötv. 79. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon
nyilvánítható, amely közvetlenül kötelezõ önkormányzati
feladatés hatáskör ellátását vagy a közhatalom
gyakorlását szolgálja."
(2) Az Ötv. 79. §-a (2) bekezdésének a/ pontja "a terek,
parkok" szövegrészt követõen "- a 68/D. §-ban foglalt
kivétellel -" szövegrésszel egészül ki.
47. §
Az Ötv. 86. §-ának (1) bekezdésében a "fejlesztési és
rekonstrukciós feladatok" szövegrész helyébe a
"beruházási feladatok" szövegrész lép.
48. §
Az Ötv. 92. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"92. § (1) A helyi önkormányzatok gazdálkodásának
ellenõrzését az Állami Számvevõszék végzi. Az Állami
Számvevõszék a helyi önkormányzatoknál:
a/ négyévenként átfogó gazdasági ellenõrzést végez,
különös tekintettel a normatív költségvetési támogatás,
cél, címzett és egyéb, az államháztartás más
alrendszerétõl kapott támogatás igénybevételére és
elszámolására;
b/ ellenõrzi az államháztartásra vonatkozó jogszabályok
megtartását, az államháztartási pénzeszközök gazdaságos,
takarékos és szabályszerû önkormányzati felhasználását;
c/ vizsgálatot folytathat a 92. § (5) bekezdésében,
valamint a 98. § (2) bekezdés e/ pontjában foglalt
esetekben.
(2) Az Állami Számvevõszék - az (1) bekezdés a/-c/
pontjaiba foglalt - ellenõrzéseit az Önkormányzati és
Területi Igazgatósága útján látja el.
(3) A helyi önkormányzat gazdálkodásának belsõ
ellenõrzését, valamint a saját intézmények pénzügyi
ellenõrzését a polgármesteri hivatalnak, a jogszabályban
meghatározott képesítésû belsõ ellenõre végzi.
(4) A pénzügyi bizottság - egyebek között - az
önkormányzatnál és intézményeinél:
a/ véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a
végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló
tervezeteit;
b/ figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek
alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a
vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását,
értékeli az azt elõidézõ okokat;
c/ vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági
megalapozottságát, ellenõrizheti a pénzkezelési
szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati
fegyelem érvényesítését.
(5) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a
képviselõ-testülettel haladéktalanul közli. Ha a
képviselõtestület a vizsgálati megállapításokkal nem ért
egyet, a vizsgálati jegyzõkönyvet megküldi az Állami
Számvevõszéknek."
49. §
Az Ötv. 95. §-ának a/ pontjában "a köztársasági
megbízott" szövegrész helyébe "a fõvárosi, megyei
közigazgatási hivatal vezetõje" szövegrész lép.
50. §
(1) Az Ötv. 96. §-ának c/ pontja "a fõpolgármester,"
szövegrészt követõen "a fõvárosi, megyei közigazgatási
hivatal" szövegrésszel egészül ki.
(2) Az Ötv. 96. §-ának d/ és e/ pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
(A belügyminiszter:)
"d/ közremûködik a helyi önkormányzatok mûködésével
összefüggõ településfejlesztés, valamint a megyei
önkormányzatok mûködésével összefüggõ fejlesztés,
tervezés és gazdálkodás kormányzati feladatainak
ellátásában;
e/ megbízza a fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal
vezetõit és irányítja tevékenységüket."
51. §
Az Ötv. 97. §-ának a/ pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(A miniszter:)
"a/ rendeletben határozza meg a polgármester, a
fõpolgármester, a megyei közgyûlés elnöke, a jegyzõ, a
fõjegyzõ, a fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal
vezetõje államigazgatási feladatai ellátásának szakmai
szabályait, és ellenõrzi azok érvényesülését;"
52. §
Az Ötv. 97. §-át követõ alcíme helyébe a következõ alcím
és 98. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal
98. § (1) A fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal
(továbbiakban: közigazgatási hivatal) államigazgatási
feladatokat ellátó költségvetési szerv. A közigazgatási
hivatal mûködésének költségeit az Országgyûlés a
költségvetési törvény "Belügyminisztérium" fejezetében,
elkülönítetten biztosítja.
(2) A közigazgatási hivatal vezetõje a fõvárosban és a
megyében
a/ ellátja a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi,
valamint a kisebbségi települési önkormányzatok
törvényességi ellenõrzését, a mérlegeléssel hozott
önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerûségét
vizsgálhatja;
b/ törvényben vagy kormányrendeletben megállapított
ügyekben elsõ fokú hatósági jogkört gyakorol és az
államigazgatási eljárás általános szabályai szerint
felettes szervként elbírálja a jogorvoslatokat minden
olyan államigazgatási hatósági ügyben, amelyben elsõ
fokon a polgármester, a fõpolgármester, a megyei
közgyûlés elnöke vagy a megyei jogú város kerületi
hivatalának vezetõje, illetõleg a jegyzõ, fõjegyzõ járt
el, és amelyben a jogorvoslati eljárásra nem valamely
centrális alárendeltségû államigazgatási szerv jogosult;
e körben ellenõrzést folytathat;
c/ ellátja a törvényben vagy törvényi felhatalmazás
alapján a Kormány által hatáskörébe utalt államigazgatási
feladatokat;
d/ összehangolja igazgatásszervezési szempontból a
közigazgatási hivatal és a fõváros, a megye területén
mûködõ más államigazgatási szervek tevékenységét. Ha az
államigazgatási szerv illetékességi területe több megyére
terjed ki, a feladatot a szerv székhelye szerint
illetékes közigazgatási hivatal vezetõje látja el;
e/ a törvényességi ellenõrzés során szerzett
tapasztalatai alapján az önkormányzat gazdálkodását
érintõ vizsgálat lefolyatását kezdeményezheti az Állami
Számvevõszéknél;
f/ összehívja a képviselõ-testület ülését, ha a 12. § (1)
bekezdése szerint tett indítványnak a polgármester
tizenöt napon belül nem tesz eleget;
g/ a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben az
önkormányzat kérésére szakmai segítséget nyújt.
(3) A közigazgatási hivatal vezetõje törvényességi
ellenõrzési jogkörében vizsgálja, hogy a helyi
önkormányzat, a helyi kisebbségi, valamint kisebbségi
települési önkormányzat
a/ szervezete, mûködése, döntéshozatali eljárása,
b/ döntései (rendelete, határozata),
c/ bizottsága, részönkormányzata, polgármestere által
hozott önkormányzati határozat megfelel-e a
jogszabályoknak.
(4) Nem terjed ki a közigazgatási hivatal vezetõjének
törvényességi ellenõrzési jogköre - az (5) bekezdésben
foglalt kivétellel - azokra a helyi önkormányzat, helyi
kisebbségi, valamint kisebbségi települési önkormányzat,
illetve szerveik által hozott határozatokra, amelyek
alapján
a/ munkaügyi vitának, illetve közszolgálati jogviszonyból
származó vitának,
b/ külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy
államigazgatási eljárásnak van helye.
(5) A közigazgatási hivatal vezetõjének törvényességi
ellenõrzési jogköre kiterjed a (4) bekezdésben felsorolt
határozatokra is a (3) bekezdés a) pontjában
meghatározott körben, továbbá a (4) bekezdés a) pontja
esetében, ha a határozat a munkavállaló javára történõ
jogszabálysértést tartalmaz."
53. §
(1) Az Ötv. 99. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) A közigazgatási hivatal vezetõje a törvényességi
ellenõrzés körében - határidõ tûzésével - felhívja az
érintettet a törvénysértés megszüntetésére. Az érintett a
felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a
megadott határidõn belül az annak alapján tett
intézkedésrõl vagy egyet nem értésérõl a közigazgatási
hivatal vezetõjét tájékoztatni."
(2) Az Ötv. 99. §-a (2) bekezdésének bevezetõ része és b/
pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(2) Ha a megadott határidõn belül intézkedés nem
történt, a közigazgatási hivatal vezetõje
kezdeményezheti:"
"b/ a törvénysértõ határozat bírósági felülvizsgálatát;"
(3) Az Ötv. 99. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép, és a § a következõ (4) bekezdéssel
egészül ki:
"(3) A jogszabálysértés megszüntetésére a pert a helyi
önkormányzat, a helyi kisebbségi, valamint kisebbségi
települési önkormányzat, illetve a polgármester ellen a
megadott határidõ lejártától számított harminc napon
belül lehet megindítani. A kereset benyújtásának - a (4)
bekezdésben megjelölt esetet kivéve - a döntés
végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a végrehajtás
felfüggesztését a bíróságtól lehet kérni.
(4) A közigazgatási hivatal vezetõje - ha a
jogszabálysértõ döntés végrehajtása a közérdek súlyos
sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna - a döntés
kézhezvételétõl számított nyolc napon belül
Alkotmánybírósághoz, bírósághoz fordul, errõl a (3)
bekezdés szerinti érintettet egyidejûleg értesíti. A
kereset benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó
hatálya van."
54. §
Az Ötv. 100. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"100. § (1) A közigazgatási hivatal vezetõjét - pályázat
alapján - a belügyminiszter bízza meg a külön jogszabály
által elõírt képesítési feltételekkel rendelkezõk közül.
(2) A belügyminiszter irányítja a közigazgatási hivatal
vezetõjének tevékenységét és gyakorolja felette a
munkáltatói jogokat.
(3) A közigazgatási hivatal vezetõje vezeti a hivatalt és
gyakorolja a hivatal dolgozói feletti munkáltatói
jogokat.
(4) A közigazgatási hivatal vezetõje feladat-és
hatáskörének részletes szabályait a Kormány rendeletben
állapítja meg."
55. §
Az Ötv. 102. §-a (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) Az országos önkormányzati érdekképviseleti
szervezetek véleményét ki kell kérni az önkormányzatokat
érintõ jogszabályok és más állami döntések tervezeteivel
kapcsolatban. Az érdekképviseleti szervek álláspontjáról
a központi döntést hozó szervet tájékoztatni kell."
56. §
Az Ötv. a 102. §-át követõen a következõ X/A. fejezettel
egészül ki:
"X/A. fejezet
A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
102/A. § E törvény rendelkezéseit a nemzeti és etnikai
kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény
(továbbiakban: Nek.tv.) alapján létrejött helyi
kisebbségi önkormányzat mûködésére az ebben a fejezetben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
102/B. § (1) A települési önkormányzat képviselõ-
testülete alakuló ülésén dönt a Nek.tv. 22. §-a alapján a
kisebb ségi önkormányzattá nyilvánításról, illetve a
kisebbségi képviselõk az alakuló üléstõl számított három
napon belül döntenek a közvetett módon létrejövõ helyi
kisebbségi önkormányzat megalakításáról.
(2) A helyi kisebbségi települési önkormányzattá
nyilvánításhoz a kisebbségi képviselõk több mint a
felének igen szavazata is szükséges.
(3) A közvetett módon létrejövõ, illetve ennek hiányában
a közvetlen módon megválasztott helyi kisebbségi
önkormányzat testülete alakuló ülését a települési
önkormányzat képviselõ-testülete alakuló ülését követõ
tizenöt napon belül össze kell hívni. Az alakuló ülést a
helyi kisebbségi önkormányzat korelnöke, illetve a
közvetlenül megválasztott helyi kisebbségi önkormányzat
esetében a választási bizottság elnöke hívja össze.
(4) Ha a helyi kisebbségi önkormányzat kezdeményezi, a
települési önkormányzat képviselõ-testülete a Nek.tv. 27.
§ (1) bekezdése alapján megalkotandó - a kisebbségi
önkormányzat önállóságát nem sértõ - rendeletet a
kezdeményezéstõl számított kilencven napon belül köteles
elfogadni.
102/C. § (1) A helyi kisebbségi önkormányzati feladatés
hatáskörök a helyi kisebbségi önkormányzat testületét
illetik meg. A testület a hatáskörét az elnökre, a
bizottságra átruházhatja.
(2) A települési önkormányzat képviselõ-testülete
feladat- és hatáskörét - a hatósági, valamint a közüzemi
szolgáltatásokkal összefüggõ feladat- és hatáskörök
kivételével - a helyi kisebbségi önkormányzat
testületére, annak kezdeményezésére átruházhatja.
(3) A helyi kisebbségi önkormányzat testülete ülését az
elnök hívja össze és vezeti. A testület döntését
határozati formában hozza.
(4) Minõsített többség (15.§ (2) bek.) szükséges a helyi
kisebbségi önkormányzat
a/ szervezeti és mûködési szabályzatának megalkotásához;
b/ a települési önkormányzat által rendelkezésére
bocsátott források tervezésérõl és felhasználásáról szóló
döntéséhez;
c/ a települési önkormányzat vagyonán belül a részére
elkülönített vagyon használatáról szóló döntéséhez;
d/ intézményalapításról, helyi kisebbségi önkormányzati
társulás létrehozásáról szóló döntéséhez;
e/ érdekképviseleti szervhez történõ csatlakozásához,
külföldi önkormányzattal való együttmûködési megállapodás
megkötéséhez;
f/ elnökének, elnökhelyettesének megválasztásához.
(5) A helyi kisebbségi önkormányzat testülete ülésérõl
jegyzõkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és a
testület által kijelölt jegyzõkönyv-hitelesítõ ír alá.
(6) A helyi kisebbségi önkormányzat szervezeti és
mûködési rendjét szabályozó határozatában dönt:
a/ szervezetének és mûködésének részletes szabályairól;
b/ a helyi kisebbségi önkormányzat részére elkülönített
vagyon használatáról;
c/ a helyi kisebbségi önkormányzati társulás
létrehozásáról.
(7) A helyi kisebbségi önkormányzat szervezeti és
mûködési rendjét szabályozó határozatot a helyben
szokásos módon ki kell hirdetni. A kihirdetésrõl a jegyzõ
gondoskodik.
102/D. § (1) A helyi kisebbségi önkormányzat testületének
tagja a kisebbségi ügyekben az adott helyi kisebbség
érdekeit képviseli. A helyi kisebbségi önkormányzat
tagjainak jogai, kötelességei azonosak.
(2) A kisebbségi önkormányzatok bizottságot
(bizottságokat) hozhatnak létre.
(3) A bizottságot a helyi kisebbségi önkormányzat
elnökének indítványára össze kell hívni.
102/E. § A helyi kisebbségi önkormányzat tagjai közül
társadalmi megbízatású elnököt és az elnök
helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettest
választ. Az elnök képviseli a helyi kisebbségi
önkormányzatot, tanácskozási joggal részt vehet a
települési önkormányzat képviselõ-testülete ülésén.
102/F. § (1) A kisebbségi önkormányzat feladatai
hatékonyabb ellátására szabadon társulhat más
önkormányzattal. A társulás feltételeit megállapodásban
kell rögzíteni.
(2) Közös kisebbségi testület létrehozása esetén az
érintett szomszédos települési önkormányzatok képviselõ-
testületei - a közös kisebbségi testület véleményét
figyelembe véve - megállapodás alapján szabályozzák, hogy
melyik polgármesteri hivatal segíti a közös kisebbségi
testület ügyvitelét."
57. §
Az Ötv. 103. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a
következõ (1)-(3) bekezdések lépnek, és a jelenlegi (3)
bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
"(1) E törvény alkalmazásában:
a/ a képviselõ-testület hatáskörébe tartozó választás,
kinevezés, vezetõi megbízás joga - az alpolgármester,
fõpolgármester-helyettes, megyei közgyûlés elnöke,
alelnöke választásának kivételével - magában foglalja a
felmentés, a megbízás visszavonásának jogát;
b/ az egyéb munkáltatói jogon a kinevezés, vezetõi
megbízás, felmentés, vezetõi megbízás visszavonása, az
összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás
megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével
minden más munkáltatói jogot kell érteni;
c/ az intézmény alapításának joga magában foglalja az
intézmény megszüntetésének, átszervezésének jogát;
d/ a 36. § (2) bekezdés b/ pontjában említett munkáltatói
jog magába foglalja a képviselõ-testület hivatala
ügykezelõ és fizikai alkalmazottai feletti munkáltatói
jogot is.
(2) A 33/A. és 33/B. §-ok alkalmazásában a polgármesteren
az alpolgármestert, a megyei közgyûlés elnökét,
alelnökét, a fõpolgármestert, a fõpolgármester
helyettesét is érteni kell, azzal az eltéréssel, hogy a
fõvárosi kerületi polgármester a fõvárosi közgyûlés tagja
lehet.
(3) A fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal a
köztársasági megbízott és hivatala jogutódja."
58. §
Az Ötv. 105. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"105. § A körjegyzõséghez tartozó községeket - ha az
érdekeltek nem tudnak megállapodni - a megyei
közigazgatási hivatal vezetõje jelöli ki. A lakosság
érdekeit sértõ kijelölés ellen a képviselõ-testület a
belügyminiszterhez fordulhat. A belügyminiszter döntése
ellen jogorvoslatnak nincs helye."
59. §
Az Ötv. 107. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A helyi önkormányzat tulajdoni igényét a vagyonátadó
bizottságnál 1995. március 31-ig terjesztheti elõ, e
határidõ után az önkormányzat tulajdoni igénye bírósági
eljárásban érvényesíthetõ."
60. §
Az Ötv. 111. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"111. § E törvény alapján indított perben - a 33/B. §
kivételével - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi
III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit kell
alkalmazni."
61. §
Az Ötv. 115. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A 70. § (3) bekezdése szerinti megyei
területfejlesztési tanács a területfejlesztésrõl szóló
törvény rendelkezései szerint, de legkésõbb 1995. június
30-áig jön létre."
62. §
(1) Ez a törvény a helyi önkormányzati képviselõk 1994.
évi választásának napján lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát
veszti:
a/ az Ötv. 36. §-a (3) bekezdésének második mondata, 61.
§-a (5) bekezdésének utolsó mondata, 72. §-ának (2)
bekezdése, 75. §-a (1) bekezdésének második mondata, 75.
§-a (2) bekezdésének második mondata, 94. §-ának a/ és c/
pontja és 103. §-ának (4) bekezdése;
b/ a helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggõ
kiegészítõ és átmeneti szabályokról szóló 1990. évi
LXXXIII. törvény 1. §-a, 4-12. §-a, a 13. § (2)
bekezdése, 14. §-a, és az e törvényt módosító 1991. évi
LXXVI. törvény;
c/ a köztársasági megbízott jogállásáról, hivataláról és
egyes feladatairól szóló 1990. évi XC. törvény;
d/ a helyi önkormányzatok és szerveik a köztársasági
megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségû
szervek feladat- és hatásköreirõl szóló 1991. évi XX.
törvény 58. §a;
e/ a fõvárosi és a fõvárosi kerületi önkormányzatokról
szóló 1991. évi XXIV. törvény 1-29. §-ai;
f/ a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.
törvény 3. §-ában az "és a köztársasági megbízottra"
szövegrész;
g/ az állampolgári jogok országgyûlési biztosáról szóló
1993. évi LIX. törvény 3. § (3) bekezdésében a
"köztársasági megbízott" szövegrész;
h/ a honvédelemrõl szóló 1993. évi XC. törvény (Hvt.) 15.
§-a (4) bekezdésének d/ pontja;
i/ a köztársasági megbízottak mûködési területét
meghatározó régiókról szóló 66/1990. (VIII.14.) OGY
határozat;
j/ a köztársasági megbízott egyes feladatairól szóló
77/1992. (IV.30.) Kormányrendelet.
(3) Ahol jogszabály köztársasági megbízottat, illetve a
köztársasági megbízott hivatalát, vagy annak vezetõjét
említi, azon
a/ a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõjét,
illetve a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatalt,
b/ a Hvt. és a végrehajtásáról rendelkezõ jogszabályok
tekintetében a megyei közgyûlés elnökét, a fõvárosban a
fõpolgármestert kell érteni.
(4) A képviselõ-testületek az alakuló ülésüket követõ fél
éven belül felülvizsgálják, megalkotják a szervezeti és
mûködési szabályzatukat."
63. §
(1) A Hvt. 15. §-a (4) bekezdésének a/ és b/ pontja
helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
(Tagjai:)
"a/ a megyei (fõvárosi) közigazgatási hivatal vezetõje;
b/ a megyei (fõvárosi) fõjegyzõ;".
(2) A Hvt. 16. §-a (1) bekezdésének b/ pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
(A védelmi bizottság honvédelmi igazgatási jogkörében)
"b/ irányítja a polgármester honvédelmi tevékenységét,
ellátja a hatáskörébe utalt polgári védelmi
feladatokat;".
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
T/32.. számú törvényjavaslat szövegével
egységes szerkezetbe foglalt szövege
1994. augusztus
------------------------------
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénynek
a T/32.. számú törvényjavaslat szövegével
egységes szerkezetbe foglalt szövege1
Az Országgyûlés - követve hazánk haladó önkormányzati
hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Karta
alapkövetelményeit - elismeri és védi a helyi közösségek
önkormányzáshoz való jogait.
A helyi önkormányzás lehetõvé teszi, hogy a
választópolgárok helyi közössége - közvetlenül, illetõleg
a választott helyi önkormányzata útján - önállóan és
demokratikusan intézze a helyi érdekû közügyeit.
Az Országgyûlés, támogatva a helyi közösségek önszervezõ
önállóságát, segíti az önkormányzáshoz szükséges
feltételek megteremtését, elõmozdítja a közhatalom
demokratikus decentralizációját.
Az Országgyûlés e célok megvalósítása érdekében a
következõ törvényt alkotja:
I. fejezet
A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Az önkormányzati jogok
1. § (1) A község, a város, a fõváros és kerületei,
valamint a megye önkormányzata (a továbbiakban: helyi
önkormányzat) a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi
érdekû közügyekben (a továbbiakban: helyi közügy)
önállóan jár el.
(2) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való
ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi
gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és
anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.
____________________
1 A szövegrészek közül a normál betûtípussal szedett
válto- zatlan marad, a (zárójelbe helyezett) kimarad az
Ötv.-bõl, a dõlt, vastag betûtípussal jelzett szövegrész
a T/32.. számú törvényjavaslat szövege.
(3) A helyi önkormányzat - a törvény keretei között -
önállóan szabályozhatja, illetõleg egyedi ügyekben
szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó
helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve
bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja
felül.
(4) A helyi önkormányzat - a választott helyi képviselõ-
testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével -
önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló
megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv
hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az
önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért.
Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem
veszélyeztetheti a törvény által kötelezõen elõírt
önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.
(5) Törvény a helyi önkormányzatnak kötelezõ feladat- és
hatáskört is megállapíthat. A kötelezõen ellátandó
önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával
egyidejûleg az Országgyûlés biztosítja az ellátásukhoz
szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési
hozzájárulás mértékérõl és módjáról.
(6) A helyi önkormányzat a törvény keretei között:
a/ önállóan alakíthatja szervezetét és mûködési rendjét,
önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket
és elismerõ címeket alapíthat;
b/ önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik,
bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a
kötelezõ önkormányzati feladatok ellátásáról egységes
költségvetésébõl gondoskodik. Saját felelõsségére
vállalkozói tevékenységet folytathat. Kiegészítõ állami
támogatásra jogosult az önhibáján kívül hátrányos
helyzetben lévõ települési önkormányzat;
c/ szabadon társulhat más helyi önkormányzattal,
érdekeinek képviselete és védelme céljából területi,
valamint országos érdekképviseleti szervezetbe
tömörülhet, feladat- és hatáskörében együttmûködhet
külföldi helyi önkormányzattal, beléphet nemzetközi
önkormányzati szervezetekbe.
2. § (1) A helyi önkormányzat érvényre juttatja a
népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon,
széleskörû nyilvánosságot teremtve kifejezi és
megvalósítja a helyi közakaratot.
(2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselõ-
testülete - annak felhatalmazására bizottsága, a
részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi
önkormányzat testülete, a polgármester -, illetõleg a
helyi népszavazás hozhat. Törvény a polgármesternek,
fõpolgármesternek, megyei közgyûlés elnökének kivételesen
önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg.
(3) A helyi önkormányzat véleményt nyilváníthat és
kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem
tartozó, de a helyi közösséget érintõ ügyekben. A helyi
önkormányzatnak a döntésre jogosult szerv a jogszabályban
elõírt határidõn belül érdemi választ köteles adni.
3. § Az önkormányzati jogokat, illetõleg az önkormányzat
hatáskörének jogszerû gyakorlását az Alkotmánybíróság,
illetõleg a bíróság védi.
4. § Az 1 - 3. §-ban biztosított önkormányzati jogok
minden helyi önkormányzat tekintetében egyenlõek.
5. § A helyi önkormányzati jogok a településen
választójoggal rendelkezõ lakosok (továbbiakban:
választópolgárok) közösségét illetik meg. A
választópolgárok az önkormányzati testületbe választott
képviselõik útján, és a helyi népszavazáson való
részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való
közösségi jogaikat.
Feladatok és hatáskörök
6. § (1) A községnek, városnak, fõvárosnak és
kerületeinek (továbbiakban: települési önkormányzat), a
megyei önkormányzatnak egymástól eltérõ feladat- és
hatáskörei lehetnek:
a/ a helyi önkormányzatok a helyi igényektõl és
teljesítõképességtõl függõen egymástól eltérõ
önkormányzati feladat- és hatásköröket vállalhatnak;
b/ törvény a nagyobb lakosságszámú és teljesítõképességû
önkormányzatoknak - más helyi önkormányzatokhoz képest -
több kötelezõ feladat- és hatáskört állapíthat meg. A
kisebb lakosságszámú település önkormányzata - amennyiben
saját maga vagy társulásával arról közösen gondoskodni
tud mûködési területén önként vállalhatja a törvény által
a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatnak,
illetve megyei önkormányzatnak kötelezõen elõírt
közszolgáltatás megszervezését. Ilyen esetben
költségvetése számára igényelheti az átvállalt feladattal
arányos fedezet biztosítását.
(2) A helyi önkormányzat önként vállalt, illetõleg
kötelezõen elõírt feladat- és hatáskörei a helyi közügyek
széles körét fogják át. Törvény kivételesen utalhat helyi
közügyet más szervezet feladat- és hatáskörébe.
(3) A megyei és a települési önkormányzatok között nincs
függõségi viszony, a kölcsönös érdekek alapján
együttmûködnek.
7. § (1) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján
kormányrendelet kivételesen a polgármestert, a
fõpolgármestert, a megyei közgyûlés elnökét,
államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel.
Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot,
hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzõnek, a
fõjegyzõnek és kivételesen a képviselõ-testület hivatala
ügyintézõjének is.
(2) A törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján
kormányrendeletben elõírt esetekben - honvédelmi, polgári
védelmi, katasztrófa elhárítási ügyekben - a
polgármester, a fõpolgármester, a megyei közgyûlés
elnöke, részt vesz az országos államigazgatási feladatok
helyi irányításában és végrehajtásában.
(3) Ha a polgármester, a fõpolgármester, a megyei
közgyûlés elnöke az (1) és (2) bekezdésben biztosított
saját államigazgatási feladatkörében, illetve
államigazgatási hatósági hatáskörben jár el, a
képviselõtestület nem utasíthatja, döntését nem
bírálhatja felül.
II. fejezet
A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT
A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei
8. § (1) A települési önkormányzat feladata a helyi
közszolgáltatások körében különösen: a
településfejlesztés, a településrendezés,az épített és
természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a
vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a
köztemetõ fenntartása, a helyi közutak és közterületek
fenntartása, helyi tömegközlekedés, a településtisztaság
biztosítása; gondoskodás a helyi tûzvédelemrõl,
közbiztonság helyi feladatairól; közremûködés a helyi
energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az
óvodáról, az alapfokú nevelésrõl, oktatásról, az
egészségügyi, a szociális ellátásról való gondoskodás; a
közösségi tér biztosítása; közmûvelõdési, tudományos,
mûvészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és
etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása;
az egészséges életmód közösségi feltételeinek
elõsegítése.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési
önkormányzat maga határozza meg, - a lakosság igényei
alapján, anyagi lehetõségeitõl függõen - mely
feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.
(3) Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti
arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi
feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a
település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb
feltételektõl függõen eltérõen is megállapíthatók.
(4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az
egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésrõl, az
általános iskolai oktatásról és nevelésrõl, az
egészségügyi és a szociális alapellátásról, a
közvilágításról, a helyi közutak és a köztemetõ
fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és etnikai
kisebbségek jogainak érvényesülését.
(5) A települési önkormányzat a feladatai körében
támogatja a lakosság önszervezõdõ közösségeinek a
tevékenységét, együttmûködik e közösségekkel. A
képviselõ-testület a szervezeti és mûködési
szabályzatában határozza meg, mely önszervezõdõ
közösségek képviselõit illeti meg tevékenységi körében
tanácskozási jog a képviselõ-testület és bizottsága
ülésein.
9. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati
feladat- és hatáskörök a képviselõ-testületet illetik
meg. A képviselõ-testületet a polgármester képviseli.
(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselõ-testület és
szervei: a polgármester, a képviselõ-testület
bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselõ-
testület hivatala látják el.
(3) A képviselõ-testület egyes hatásköreit a
polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat
testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére
ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e
hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább
nem ruházható.
(4) A képviselõ-testület a feladatkörébe tartozó
közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt,
vállalatot, más szervezetet (a továbbiakban együtt:
intézmény) alapíthat, kinevezi a vezetõiket. 1993.
december 31. napját követõen vállalat már nem létesíthetõ
gazdasági vállalkozás céljára a képviselõ-testület
gazdasági társaságot alapíthat vagy szövetkezet
alapítását kezdeményezheti.
10. § A képviselõ-testület hatáskörébõl nem ruházható át:
a/ a rendeletalkotás;
b/ szervezetének kialakítása és mûködésének
meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt
választás, kinevezés, megbízás;
c/ a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati
jelképek, kitüntetések és elismerõ címek meghatározása,
használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása;
d/ a gazdasági program, a költségvetés megállapítása,
döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról,
a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv
jóváhagyása, a képviselõ-testület által meghatározott
értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás,
továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás
átvétele, és átadása;
e/ önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz,
érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;
f/ megállapodás külföldi önkormányzattal való
együttmûködésrõl, nemzetközi önkormányzati szervezethez
való csatlakozás;
g/ intézmény alapítása;
h/ közterület elnevezése, emlékmû állítás;
i/ eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
j/ a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása;
k/ állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény
átszervezésérõl, megszüntetésérõl, ellátási,
szolgáltatási körzeteirõl, ha a szolgáltatás a települést
is érinti;
l/ véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az
érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja
elõ;
m/ amit törvény a képviselõ-testület át nem ruházható
hatáskörébe utal.
11. § (1) A képviselõ-testület önkormányzati hatósági
ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs
helye.
(2) A polgármester (fõpolgármester), valamint a
képviselõ-testület bizottságának, a részönkormányzat
testületének önkormányzati jogkörben hozott hatósági
határozata ellen a képviselõ-testülethez lehet
fellebbezést benyújtani.
(3) A képviselõ-testület (1) és (2) bekezdés alapján
hozott határozatának a felülvizsgálatát
jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni
a határozat közlésétõl számított harminc napon belül. A
pert az önkormányzat ellen kell indítani.
A képviselõ-testület mûködése
12. § (1) A képviselõ-testület szükség szerint, a
szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott számú,
de évente legalább hat ülést tart. Az ülést össze kell
hívni a települési képviselõk egynegyedének vagy a
képviselõ-testület bizottságának az indítványára.
(2) A képviselõ-testület elnöke a polgármester, aki
összehívja és vezeti a képviselõ-testület ülését.
(3) A képviselõ-testület ülése nyilvános.
(4) A képviselõ-testület:
a/ zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés,
vezetõi megbízás adása, illetõleg visszavonása, fegyelmi
eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és
állásfoglalást igénylõ személyi ügy tárgyalásakor, ha az
érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele;
továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és
kitüntetési ügy tárgyalásakor;
b/ zárt ülést rendelhet el a jelenlévõ képviselõk
kétharmadának igen szavazatával a vagyonával való
rendelkezés, az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a
nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(5) A zárt ülésen a képviselõ-testület tagjai, a
kisebbségi szószóló és a jegyzõ, továbbá meghívása esetén
az érintett és a szakértõ vesz részt. Törvény elõírhatja,
mely esetben kötelezõ az érintett meghívása.
(6) A képviselõ-testület a döntéseit (határozat,
rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást
tarthat a (4) bekezdésben foglalt ügyekben. A (3)-(5)
bekezdésben foglaltak a bizottságokra is vonatkoznak.
(7) A helyi képviselõk és polgármesterek általános
választásán a nemzeti vagy etnikai kisebbség legtöbb
szavazatot kapott jelöltje kisebbségének helyi
szószólójává válik. Amennyiben nem tagja a képviselõ-
testületnek, annak ülésein tanácskozási joggal részt
vehet. Egyéb jogosítványait a nemzeti és etnikai
kisebbségek jogairól szóló törvény szabályozza.
13. § A képviselõ-testület évente legalább egyszer, elõre
meghírdetett közmeghallgatást tart, amelyen az
állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek
képviselõi közérdekû kérdést és javaslatot tehetnek.
14. § (1) A képviselõ-testület akkor határozatképes, ha
az ülésen a települési képviselõknek több mint a fele
jelen van. (A határozathozatalhoz a jelenlévõ települési
képviselõk több, mint a felének az egybehangzó szavazata
szükséges.) A javaslat elfogadásához a jelenlévõ
települési képviselõk több mint a felének igen szavazata
szükséges.
(2) A képviselõ-testület döntéshozatalából kizárható az,
akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen
érinti. A települési képviselõ köteles bejelenteni a
személyes érintettséget. A kizárásról az érintett
települési képviselõ kezdeményezésére vagy bármely
települési képviselõ javaslatára a képviselõ-testület
dönt. A döntéshez minõsített többség szükséges. A kizárt
települési képviselõt a határozatképesség szempontjából
jelenlévõnek kell tekinteni.
((3) Szavazategyenlõség esetén - ha a szervezeti és
mûködési szabályzat másként nem rendelkezik - a
képviselõtestület a következõ ülésén újból határoz,
ismételt szavazategyenlõség esetén a polgármester
szavazata dönt.)
15. § (1) Minõsített többség szükséges a 10. § a/, b/,
e/, f/, g/, pontban foglalt ügyek, továbbá a szervezeti
és mûködési szabályzatban meghatározott ügyek
eldöntéséhez.
(2) A minõsített többséghez (a szervezeti és mûködési
szabályzatban elõírt, de legalább) a megválasztott
települési képviselõk több mint a felének a szavazata
szükséges. (A jelenlévõ települési képviselõk
kétharmadának a sza vazata szükséges a szervezeti és
mûködési szabályzat elfogadásához.)
16. § (1) A képviselõ-testület a törvény által nem
szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére,
továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak
végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzati rendeletet a képviselõ-testület
hivatalos lapjában, illetõleg a helyben szokásos - a
szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott -
módon ki kell hírdetni.
(3) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a
jegyzõ írja alá. Kihírdetésérõl a jegyzõ gondoskodik.
17. § (1) A képviselõ-testület ülésérõl jegyzõkönyvet
kell készíteni, amely a megjelent képviselõk és
meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a
tanácskozás lényegét és a hozott határozatokat
tartalmazza. A jegyzõkönyv elkészítésérõl a jegyzõ
gondoskodik.
(2) A képviselõ-testület ülésének jegyzõkönyvét a
polgármester és a jegyzõ írja alá. A jegyzõkönyvet az
ülést követõ tizenöt napon belül a jegyzõ köteles
megküldeni a fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal
vezetõjének.
(3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével -
betekinthetnek a képviselõ-testület elõterjesztésébe és
ülésének a jegyzõkönyvébe. A zárt ülésrõl külön
jegyzõkönyvet kell készíteni.
18. § (1) A képviselõ-testület a mûködésének részletes
szabályait, a szervezeti és mûködési szabályzatról szóló
rendeletében határozza meg.
(2) A képviselõ-testület meghatározza azoknak a
fórumoknak a rendjét (község- várospolitikai fórum,
városrész tanácskozás, falugyûlés stb.), amelyek a
lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen
tájékoztatását, a fontosabb döntések elõkészítésébe való
bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról és az ott
felmerült kisebbségi véleményekrõl tájékoztatni kell a
képviselõ-testületet.
(3) A képviselõ-testület a megbízatásának lejárta elõtt
név szerinti szavazással, minõsített többségû döntéssel
kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben hetvenöt
napon belüli idõpontra idõközi választást kell kiírni. A
képviselõ-testület az új képviselõ-testület alakuló
üléséig, a polgármester az új polgármester
megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét.
A képviselõ-testület feloszlása nem mondható ki a
választást követõ hat hónapon belül, illetõleg a
megbízatásának lejártát megelõzõ egy éven belül. Az
idõközi választás költségét az önkormányzat viseli.
A települési képviselõ
19. § (1) A települési képviselõ a település egészéért
vállalt felelõsséggel képviseli a választóinak az
érdekeit. Részt vehet a képviselõ-testület döntéseinek
elõkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és
ellenõrzésében. A települési képviselõk jogai és
kötelességei azonosak. (A települési képviselõ a
képviselõi tevékenysége során hivatalos személyként jár
el.) A települési képviselõ az alakuló ülésen, illetve a
megválasztását követõ ülésen a 32. § szerint esküt tesz.
(2) A települési képviselõ:
a/ a képviselõ-testület ülésén a polgármestertõl
(alpolgármestertõl), a jegyzõtõl, a bizottság elnökétõl
ön kormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre
az ülésen - vagy legkésõbb tizenöt napon belül írásban -
érdemi választ kell adni;
b/ kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a
jegyzõkönyvhöz kell mellékelni; illetõleg kérésére a
véleményét rögzíteni kell a jegyzõkönyvben;
c/ tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság
ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság
feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a
bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és
tárgyalására a települési képviselõt meg kell hívni.
Kezdeményezheti, hogy a képviselõ-testület vizsgálja
felül bizottságának, a polgármesternek, a
részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi
önkormányzat testületének - a képviselõtestület által
átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;
d/ megbízás alapján képviselheti a képviselõ-testületet;
e/ a képviselõ-testület hivatalától igényelheti a
képviselõi munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli
közremûködést. Közérdekû ügyben kezdeményezheti a
képviselõtestület hivatalának intézkedését, amelyre a
hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni;
f/ köteles részt venni a képviselõ-testület munkájában,
ellátni a képviselõ-testület által meghatározott
feladatot.
20. § (1) A települési képviselõt a testületi munkában
való részvételhez szükséges idõtartamra a munkahelyén fel
kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett
jövedelmét a képviselõ-testület téríti meg, melynek
alapján a települési képviselõ társadalombiztosítási
ellátásra is jogosult. A képviselõ-testület átalányt is
megállapíthat.
(2) A képviselõ-testület a települési képviselõnek, a
bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak
- törvény keretei között - rendeletében meghatározott
tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.
21. § A képviselõ-testület a polgármesternek, bármely
települési képviselõnek a javaslatára a települési
képviselõk közül tanácsnokokat választhat. A tanácsnok
felügyeli a képviselõ-testület által meghatározott
önkormányzati feladatkörök ellátását.
A képviselõ-testület bizottságai
22. § (1) A képviselõ-testület határozza meg bizottsági
szervezetét, és választja meg bizottságait. A képviselõ-
testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi
(ellenõrzõ) bizottságot választ. Törvény más bizottság
megalakítását is elrendelheti.
(2) A képviselõ-testület a kisebbségi jelöltként
mandátumot nyert (nemzetiségi, etnikai kisebbséget
képviselõ) tagjai kezdeményezésére kisebbségek ügyeivel
foglalkozó bizottságot hoz létre.
23. § (1) A bizottság - a feladatkörében - elõkészíti a
képviselõ-testület döntéseit, szervezi és ellenõrzi a
döntések végrehajtását. A képviselõ-testület határozza
meg azokat az elõterjesztéseket, amelyeket bizottság
nyújt be, továbbá amely elõterjesztések a bizottság
állásfoglalásával nyújthatók be a képviselõ-testületnek.
(2) A képviselõ-testület döntési jogot adhat
bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja,
önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat
meg bizottságának.
(3) A bizottság határozatképességére és
határozathozatalára a képviselõ-testületre vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.
24. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a
felét a települési képviselõk közül kell választani. A
polgármester, az alpolgármester, a képviselõ-testület
hivatalának dolgozója nem lehet bizottság elnöke, tagja.
(2) A bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre
szerinti területen szolgáltatást nyújtó jelentõsebb
szervezet képviselõjét, társadalmi szervezet küldöttjét,
a szolgáltatást igénybe vevõ más választópolgárt.
25. § (1) A bizottságot a polgármester indítványára össze
kell hívni.
(2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság, a
részönkormányzat testülete döntésének a végrehajtását, ha
az ellentétes a képviselõ-testület határozatával, vagy
sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett
döntésrõl a képviselõtestület a következõ ülésén határoz.
26. § A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit
vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy.
A személyes érintettséget az érdekelt köteles
bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester,
bizottsági tag esetén a bizottság dönt. (A bizottság
elnöke, tagja adott ügyben elfogultságát bejelentheti, ez
esetben a vitában, a döntéshozatalban nem vehet részt.)
27. § A bizottság a feladatkörében ellenõrzi a képviselõ-
testület hivatalának a képviselõ-testület döntéseinek az
elõkészítésére, illetõleg végrehajtására irányuló
munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a
képviselõ-testület álláspontjától, céljaitól való
eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a
szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a
polgármester intézkedését kezdeményezheti.
28. § (1) A képviselõ-testület - szervezeti és mûködési
szabályzatában - településrészi önkormányzatot hozhat
létre települési képviselõkbõl, más választópolgárokból.
A településrészi önkormányzati testület vezetõje
települési képviselõ.
(2) A képviselõ-testület a településrészt érintõ ügyekben
egyes hatásköreit átruházhatja a településrészi
önkormányzatra, anyagi eszközöket adhat számára.
29. § A bizottságok mûködésének ügyviteli feladatait a
képviselõ-testület hivatala látja el. A településrészi
önkormányzati testület munkájának segítésére a képviselõ-
testület hivatali kirendeltségeket hozhat létre, amelyek
egyben a lakossági ügyintézésben ügyfélszolgálati
teendõket is elláthatnak.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyzõ
30. § A képviselõ-testület az alakuló ülését a választást
követõ tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a
legidõsebb települési képviselõ, mint korelnök vezeti.
31. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek
egyidejû betöltetlensége, illetõleg tartós
akadályoztatásuk esetére a szervezeti és mûködési
szabályzat rendelkezik a képviselõ-testület
összehívásának, vezetésének a módjáról.
32. § A polgármester tagja a képviselõ-testületnek, a
megválasztását követõen esküt tesz a képviselõ-testület
elõtt. Az eskü szövege:
"Én ........................ esküszöm, hogy hazámhoz, a
Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hû leszek, az
Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az
állami és szolgálati titkot megõrzõm; megbízatásomhoz
híven, pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a
legjobb tudásom szerint, minden igyekezetemmel
...............(település neve) javát szolgálom."
33. § A polgármester tekintetében a képviselõ-testület
gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály
keretei között határozza meg. A polgármester az
államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok
szerint felelõs.
33/A (1) A polgármester nem lehet: köztársasági elnök; az
Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok
országgyûlési biztosa; a nemzeti és etnikai kisebbségi
jogok országgyûlési biztosa; az Állami Számvevõszék
elnöke, elnökhelyettese és számvevõje; a kormány tagja;
államtitkár, helyettes államtitkár; a fõvárosi, megyei
közigazgatási hivatal vezetõje és köztisztviselõje; az
Állami Vagyonügynökség ügyvezetõ igazgatója és más
alkalmazottja; bíró, ügyész; közjegyzõ, bírósági
végrehajtó; a fegyveres erõk, a rendvédelmi szervek
hivatásos állományú tagja; közigazgatási szerv olyan
köztisztviselõje, akinek feladatkörébe az adott
önkormányzatot érintõ ügyek tartoznak; más
önkormányzatnál polgármester, alpolgármester vagy más
település önkormányzata képviselõ-testületének tagja;
ugyanannál az önkormányzat nál intézményvezetõ, illetve
az a közalkalmazott, aki vezetõi megbízást a képviselõ-
testülettõl kapja.
(2) A polgármester és hozzátartozója nem lehet tagja,
vezetõ tisztségviselõje annak a gazdasági társaságnak,
szövetkezetnek, amelynek a helyi önkormányzat, illetõleg
a helyi önkormányzat által alapított költségvetési vagy
gazdálkodó szervezet tagja.
(3) A fõállásu polgármester:
a/ a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztõi, mûvészeti
és jogi oltalom alá esõ szellemi tevékenység kivételével
egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt - az
országgyûlési képviselõi megbízatás kivételével - nem
létesíthet;
b/ a képviselõ-testület hozzájárulása nélkül nem lehet
felügyelõ bizottság, igazgatótanács tagja, gazdasági
társaság vezetõ tisztségviselõje, szövetkezet
tisztségviselõje, alapítvány kezelõ szervezetének tagja,
tisztségviselõje.
(4) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a
megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok
felmerülésétõl számított harminc napon belül köteles
megszüntetni.
(5) Ha a polgármester a (4) bekezdésben foglalt
kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselõ
indítványára - a képviselõk közül választott háromtagú
bizottság javaslata alapján - a képviselõ-testület
megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló
körülmények fennállását és kimondja az
összeférhetetlenséget, illetõleg dönthet a hozzájárulás
megadásáról, ha e törvény ezt lehetõvé teszi.
33/B. (1) A polgármester sorozatos törvénysértõ
tevékenysége, mulasztása miatt a képviselõ-testület -
minõsített többséggel hozott határozata alapján -
keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi
önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fõvárosi
bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése
érdekében. Egyidejûleg kérheti a polgármesternek e
tisztségébõl történõ felfüggesztését is. A bíróság a
keresetet soron kívül bírálja el.
(2) A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról
szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben
viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs
helye.
34. § A képviselõ-testület - a saját tagjai közül a
polgármester javaslatára, a képviselõ-testület
megbízatásának idõtartamára - a polgármester
helyettesítésére, munkájának a segítésére (egyes
önkormányzati feladatok ellátására) alpolgármestert
választ, alpolgármestereket választhat. (Az
alpolgármesterre megfelelõen irányadók a polgármesterre
vonatkozó szabályok.) Az alpolgármester a polgármester
irányításával látja el feladatait.
35. § (1) A polgármester az önkormányzati, valamint az
államigazgatási feladatait, hatásköreit (7. § (1) és (2)
bekezdés) a képviselõ-testület hivatalának
közremûködésével látja el.
(2) A polgármester a képviselõ-testület döntései szerint
és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. A
polgármester:
a/ a jegyzõ javaslatainak figyelembevételével
meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat
munkájának a szervezésében, a döntések elõkészítésében és
végrehajtásában,
b/ dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt
államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes
hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,
c/ a jegyzõ javaslatára elõterjesztést nyújt be a
képviselõ-testületnek a hivatal belsõ szervezeti
tagozódásának, munkarendjének meghatározására;
d/ a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a
kiadmányozás rendjét,
e/ (kinevezi a hivatal dolgozóit, és gyakorolja a
munkáltatói jogokat; továbbá), gyakorolja az egyéb
munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyzõ és az
önkormányzati intézményvezetõk tekintetében.
(3) A polgármester, ha a képviselõ-testület döntését az
önkormányzat érdekeit sértõnek tartja, ugyanazon ügyben
egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt
megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követõ három
napon belül nyújthatja be, a képviselõ-testület a
benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.
36. § (1) A képviselõ-testület - pályázat alapján - a
jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek
megfelelõ jegyzõt nevez ki. A képviselõ-testület a
jegyzõ, a fõjegyzõ javaslatára - a jegyzõre vonatkozó
szabályok szerint - községben kinevezhet, más
önkormányzatnál kinevez aljegyzõt a jegyzõ
helyettesítésére, a jegyzõ által meghatározott feladatok
ellátására. A kinevezés határozatlan idõre szól.
(2) A jegyzõ vezeti a képviselõ-testület hivatalát. A
jegyzõ:
a/ (a polgármester irányításával) gondoskodik az
önkormányzat mûködésével kapcsolatos feladatok
ellátásáról;
b/ (vezeti a hivatalt, megszervezi a hivatal munkáját) a
hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás
rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselõ-
testület hivatalának köztisztviselõi tekintetében. A
kinevezéshez, felmentéshez, jutalmazáshoz - a
polgármester
által meghatározott körben - a polgármester egyetértése
szükséges;
c/ döntésre elõkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó
államigazgatási ügyeket;
d/ dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a
polgármester ad át;
e/ tanácskozási joggal vesz részt a képviselõtestület, a
képviselõ-testület bizottságának ülésén;
f/ dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
(3) A jegyzõ köteles jelezni a képviselõ-testületnek, a
bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél
jogszabálysértést észlel. (Ilyen észrevételét a
képviselõ-testület jegyzõkönyvének felterjesztésekor a
jegyzõkönyvhöz csatolja.)
(4) A községi körjegyzõségnél a körjegyzõ a
polgármesterek egyetértésével nevezi ki, menti fel és
jutalmazza a hivatal dolgozóit, és gyakorolja a
munkáltatói jogokat. A polgármesterek megállapodhatnak az
egyetértési jog gyakorlásáról, ha nem tudnak
megállapodni, akkor a képviselõ-testületek együttes ülése
jelöli ki az egyetértési jogot gyakorló polgármestert.
(5) Ha a körjegyzõség székhelye város, a körjegyzõi
feladatokat a városi jegyzõ látja el.
37. § (1) A háromezernél kevesebb lakosú községben a
polgármesteri tisztség társadalmi megbízatásban is
betölthetõ. Fõállású a polgármester, ha fõállású
polgármesterként választották meg.
(2) A polgármesteri tisztség betöltésének módját a
képviselõ-testület a megbízatás idõtartamán belül egy
esetben a polgármester egyetértésével változtathatja meg.
(3) Fõállású alpolgármester a háromezernél több lakosú
önkormányzatnál választható.
A képviselõ-testület hivatala
38. § A képviselõ-testület egységes hivatalt hoz létre -
polgármesteri hivatal elnevezéssel - az önkormányzat
mûködésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre
való elõkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos
feladatok ellátására.
Körjegyzõség
39. § (1) Az ezernél kevesebb lakosú, a megyén belül
egymással határos községek az igazgatási feladataik
ellátására körjegyzõséget alakítanak és tartanak fenn.
Ezernél több, de kétezernél kevesebb lakosú község is
részt vehet körjegyzõségben, körjegyzõség székhelye
kétezernél több lakosú település is lehet. A körjegyzõség
fenntartásának költségeihez az érdekelt képviselõ-
testületek - eltérõ megállapodás hiányában - a
településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá.
(2) Az ezernél kevesebb lakosú község képviselõtestülete
is létrehozhat önálló hivatalt, ha a képesítési
követelményeknek megfelelõ jegyzõt nevez ki.
(3) A körjegyzõséghez csatlakozni, abból kiválni a
naptári év elsõ napjával lehet. A döntést a kiválásról és
a csatlakozásról legalább hat hónappal korábban kell
meghozni.
40. § (1) Körjegyzõség alakításáról az érdekelt
települések képviselõ-testületei állapodnak meg. A
körjegyzõt a képviselõ-testületek együttes ülése nevezi
ki. A körjegyzõ kinevezéséhez a körjegyzõséghez tartozó
képviselõ-testületek mindegyikének minõsített többséggel
hozott egybehangzó döntése szükséges. A körjegyzõség
munkájával kapcsolatos kérdésekben szükség szerint a
képviselõ-testületek együttes ülésen határoznak.
(2) A körjegyzõ ellátja a képviselõ-testületek, a
bizottságok és a települési képviselõk mûködésével
kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek
hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések
elõkészítését és végrehajtását.
(3) A körjegyzõ vagy megbízottja köteles mindegyik
képviselõ-testület ülésén részt venni és ott a szükséges
tájékoztatást megadni.
(4) A körjegyzõ évente beszámol minden képviselõ-
testületnek a körjegyzõség munkájáról.
(5) A körjegyzõ vagy megbízottja a képviselõtestületek -
egyeztetett - szervezeti és mûködési szabályzatában
meghatározott gyakorisággal, hetente legalább egy napon
köteles minden községben ügyfélfogadást tartani.
(6) A körjegyzõség mûködésének ellenõrzését, a feladatok
egyeztetését az érdekelt községek polgármesterei
együttesen végzik.
III. fejezet
A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSAI
41. § (1) A települési önkormányzatok képviselõ-
testületei feladataik hatékonyabb, célszerûbb megoldására
szabadon társulhatnak. A társulásnak a 42-44. §-ban
foglaltakon kívül más formái is lehetnek. A központi
költségvetés pénzügyi kedvezményekkel ösztönözheti
társulás létesítését és mûködését.
(2) A társulás nem sértheti az abban résztvevõk
önkormányzati jogait.
(3) A társulás jogi személy. Székhelyérõl és
képviseletérõl a társulást létrehozó megállapodás
rendelkezik.
(4) A települési önkormányzatok képviselõ-testületei
között a társulások mûködése során felmerülõ vitás
kérdésekben a bíróság dönt.
Hatósági igazgatási társulás
42. § (1) A képviselõ-testületek megállapodással egyes
államigazgatási hatósági ügyfajták szakszerû intézésére
hatósági igazgatási társulást hozhatnak létre.
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a/ a társulás résztvevõinek nevét, székhelyét,
b/ a társulásban intézendõ ügyek megjelölését,
c/ a társulás vezetõjének és alkalmazottainak kinevezési
módját, a munkáltatói jogok gyakorlásának a rendjét, a
költségek viselésének arányát,
d/ a társulásba való belépés, illetõleg a kiválás
szabályait,
e/ a társulás mûködési területén a helyszíni ügyintézés
rendjét.
(3) A megállapodást meg kell küldeni a fõvárosi, megyei
közigazgatási hivatal vezetõjének, aki tizenöt napon
belül tehet törvényességi észrevételt.
Intézményirányító társulás
43. § (1) Az érdekelt képviselõ-testületek
megállapodhatnak két vagy több községet, illetõleg várost
és községet ellátó egy vagy több intézmény közös
irányításában (alapításában, fenntartásában és
fejlesztésében). Eltérõ megállapodás hiányában a közös
intézmények fenntartásához az érdekelt képviselõ-
testületek a településük lakosságszámának arányában
járulnak hozzá.
(2) A megállapodásban meg kell határozni:
a/ a közös intézmény tevékenységi és ellátási körét,
b/ az egyes képviselõ-testületek pénzügyi
hozzájárulásának arányát,
c/ az intézmény fenntartásával kapcsolatos jogokat és
kötelezettségeket, valamint azok gyakorlásának a módját,
d/ a megállapodás felmondásának a feltételeit.
(3) A közös intézménnyel kapcsolatos feladatok
ellátására, hatáskörök gyakorlására az érdekelt
képviselõtestületek - a település lakosságának számával
arányos létszámú - bizottságot hoznak létre. A bizottság
maga választja elnökét és határozza meg ügyrendjét.
(4) A bizottság ülését össze kell hívni, ha azt bármely
résztvevõ település bizottsági tagjai együttesen,
továbbá, ha az intézmény vezetõje kezdeményezi.
Közös képviselõ-testület
44. § (1) A települési képviselõ-testület más települési
képviselõ-testülettel közös képviselõtestületet
alakíthat.
(2) Közös képviselõ-testület alakítása esetén a
képviselõ-testületek részben vagy egészben egyesítik a
költségvetésüket, közös hivatalt tartanak fenn és
intézményeiket közösen mûködtetik.
(3) Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az adott
települést érintik, az egyes települések
képviselõtestülete önállóan dönt.
(4) A közös képviselõ-testület alakuló ülésén határozatba
foglalja a megalakulását, a székhelyét, a hozzá tartozó
települések felsorolását. A közös képviselõ-testület dönt
a szervezetérõl, mûködési rendjérõl. A közös
képviselõtestület ülését össze kell hívni bármely
résztvevõ település polgármesterének a kezdeményezésére .
(5) Közös testület alakítható úgy is, hogy az érdekelt
települési képviselõ-testületek a települések
lakosságszámának arányában választják meg a tagjait a
települési képviselõk közül.
(6) A közös képviselõ-testület, ha megfelel a 69.§ (2)-
(4) bekezdésben foglalt feltételeknek, e szabályok
szerint körzeti jellegû közszolgáltatás megszervezését
vállalhatja.
IV. fejezet
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
45. § (1) A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben
az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson
választójogosult.
(2) A helyi népszavazás
a/ érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele
szavazott, és
b/ eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a
megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
(3) Helyi népszavazás, népi kezdeményezés ügyében
aláírást gyûjteni a települési önkormányzat jegyzõje
(fõvárosi ügyben a fõvárosi, megyei ügyben a megyei
fõjegyzõ) által - az átadását követõ három napon belül -
hitelesített (aláírt és pecséttel ellátott) ív másolatán
lehet. Helyi népszavazás kezdeményezése esetén minden
aláírást gyûjtõ ívnek azonos módon tartalmaznia kell
a/ a népszavazásra bocsátandó kérdést (kérdéseket),
b/ az aláíráshoz szükséges rovatokat (személyazonosító
jel, vagy személyazonosító adatok, olvasható név és
lakcím, aláírás).
(4) A jegyzõ megtagadja az aláírást gyûjtõ ív
hitelesítését, ha a megfogalmazott kérdésben helyi
népszavazás nem írható ki, ha az ív nem felel meg a (3)
bekezdés a/-b/ pontjában foglaltaknak. A jegyzõ
határozata ellen három napon belül kifogást lehet
benyújtani a helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti
Központi Kerületi Bírósághoz. A bíróság a kifogásról a
beérkezésétõl számított három napon belül nem peres
eljárásban határoz.
(5) A jegyzõ az aláírást gyûjtõ íven a hitelesítéskor
feltünteti az önkormányzati rendelet alapján szükséges
aláírások számát. Aláírást gyûjteni az aláíró ívek
hitelesítésétõl számított legfeljebb harminc napig lehet.
Az aláírt ívek legkésõbb az ezt követõ a nyolcadik napon
adhatók át a polgármesternek.
46. § (1) A képviselõ-testület helyi népszavazást köteles
kiírni a következõ kérdésekben:
a/ a községegyesítésnek és a községegyesítés
megszüntetésének kezdeményezése,
b/ új község alakításának kezdeményezése,
c/ közös képviselõ-testület alakítása, a közös képviselõ-
testületbõl való kiválás, továbbá
d/ abban az ügyben, amelyet az önkormányzati rendelet
meghatároz.
(2) Az (1) bekezdés a/ - c/ pontjában foglalt esetekben a
helyi népszavazásban az érintett településrész, község
választópolgárai vehetnek részt.
(3) A képviselõ-testület helyi népszavazást rendelhet el:
a/ a képviselõ-testület hatáskörébe tartozó ügyben,
b/ az önkormányzati rendelet megerõsítésére,
(4) Nem rendelhetõ el helyi népszavazás:
a/ a költségvetésrõl való döntésre,
b/ a helyi adónemeket, illetõleg mértéküket megállapító
rendelet tárgyában,
c/ a képviselõ-testület hatáskörébe tartozó szervezeti,
mûködési, személyi kérdésekben, a képviselõ-testület
feloszlásának a kimondásáról.
47. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél
kezdeményezheti:
a/ a települési képviselõk legalább egynegyede,
b/ a képviselõ-testület bizottsága,
c/ a helyi társadalmi szervezet vezetõ testülete,
d/ az önkormányzati rendeletében meghatározott számú
választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok
tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok
huszonöt százalékánál.
(2) A képviselõ-testület köteles kitûzni a helyi
népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében
meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.
(3) A helyi népszavazásra irányuló kezdeményezésrõl a
képviselõ-testület a legközelebbi ülésén, de legkésõbb
egy hónapon belül határoz. A helyi népszavazást az
elrendelésétõl számított két hónapon belül kell
megtartani. A helyi népszavazás egy napra, vagy egymást
követõ napokra is kitûzhetõ.
(4) A képviselõ-testület az ötszáz lakoson aluli
községben a helyi népszavazást a falugyûlés hatáskörébe
utalhatja, azzal a feltétellel, hogy a falugyûlés döntése
abban az esetben számít népszavazási döntésnek, ha a
falugyûlésen a választópolgároknak több mint a fele jelen
van.
48. § A népszavazás eredménye kötelezõ a képviselõ-
testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a
népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselõ-testület
dönthet. Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy
éven belül nem lehet kitûzni, akkor sem, ha a helyi
népszavazás eredménytelen volt.
49. § (1) Népi kezdeményezés útján a képviselõ-testület
elé terjeszthetõ minden olyan ügy, amelynek eldöntése a
képviselõ-testület hatáskörébe tartozik.
(2) A képviselõ-testület önkormányzati rendeletében
meghatározott - a választópolgárok öt százalékánál nem
kevesebb és tíz százalékánál nem nagyobb - számú
választópolgár a népi kezdeményezést a polgármesternek
nyújthatja be. A képviselõ-testület a népi kezdeményezés
tárgyalásáról a legközelebbi ülésén, de legkésõbb egy
hónapon belül dönt. A képviselõ-testület köteles
megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet a
képviselõ-testület által meghatározott számú
választópolgár indítványozott.
50. § (1) A helyi népszavazás lebonyolításánál a helyi
önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról
szóló törvénynek a választók nyilvántartásáról, a
szavazókörökrõl, a választási szervekrõl, a szavazásról
szóló rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. A
képviselõ-testület a helyi népszavazás kiírásakor az
önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról
szóló törvényben elõírt határidõktõl, határnapoktól
eltérhet. A helyi népszavazás eredményérõl a választási
bizottság tájékoztatja a képviselõ-testületet.
(2) A képviselõ-testület önkormányzati rendeletben
szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés
további feltételeit, az eljárás rendjét.
51. § Az Alkotmánybírósághoz alkotmányossági panaszt
lehet benyújtani a helyi népszavazás elrendelésének
jogszabálysértõ elutasítása, lebonyolítása, illetõleg a
helyi népi kezdeményezés tárgyalásának jogellenes
elutasítása miatt. Az alkotmányossági panaszt a
jogszabálysértéstõl számított tizenöt napon belül lehet
benyújtani.
V. fejezet
A KÖZSÉG, A VÁROS ÉS TERÜLETÜK
52. § (1) A helyi választópolgárok kezdeményezésére új
község alakítható az olyan elkülönült, legalább háromszáz
lakosú lakott településrészbõl, amely feltételei alapján
képes az (alapvetõ) önkormányzati jogok gyakorlására, a
8. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok
teljesítésére a szolgáltatások színvonalának csökkenése
nélkül. (A község alakítás feltétele a kiépült helyi
közszolgáltatások, legalább alsótagozatos általános
iskola, körzeti orvosi rendelõ fenntartása - a
szolgáltatások szinvonalának jelentõs csökkenése nélkül -
úgy, hogy erre a megmaradó község a saját területén is
képes maradjon.) Új község alakításának feltétele, hogy a
mûködés pénzügyi feltételei mind a megmaradó, mind az új
község esetében pótlólagos támogatás nélkül rendelkezésre
álljanak.
(2) Új község alakításának a kezdeményezése esetén a
falugyûlés legalább három tagú elõkészítõ bizottságot
választ a településrészen lakó települési képviselõkbõl,
ha nincs elég települési képviselõ, vagy azok a
megbízatást nem vállalják, akkor más választópolgárokból.
Az elõkészítõ bizottság javaslatot tesz az új község
területére, szakértõi vélemény alapján a község
elnevezésére, a vagyon, valamint a vagyoni jogok és
kötelezettségek megosztására, a költségek viselésére. A
javaslat elkészítéséhez - az elõkészítõ bizottság
felkérésére - a megyei közigazgatási hivatal vezetõje
vagy más szerv szakmai segítséget adhat.
(3) Az elõkészítõ bizottság a javaslatát ismerteti a
lakossággal. Az elõkészítõ bizottság javaslatára a
képviselõ-testület határozatába foglalja az új község
alakításának a kezdeményezését. Az esetleg eltérõ
kisebbségi véleményt is tartalmazó községalakítási
kezdeményezésrõl a köztársasági elnök dönt.
(4) Az új község külterülete a belterülethez kapcsolódó,
egybefüggõ terület. Eltérõ megállapodás hiányában a
település külterületét a belterületi népességgel
arányosan kell megosztani.
53. § Községegyesítés megszüntetésének a kezdeményezése
az 52. §-ban foglalt feltételekkel és eljárással
történhet. Községegyesítés megszüntetése esetén - eltérõ
megállapodás hiányában - a községek területe azonos a
községegyesítést megelõzõ területükkel.
54. § (1) Helyi népszavazás alapján az érintett
képviselõ-testületek határozatukkal kezdeményezik az
egybeépült községek, illetõleg város és község
egyesítését, egyidejûleg javaslatot tesznek az új
település nevére. A megszûnt község a nevét
településrész-névként megtartja.
(2) Az egyesülés során a községek valamennyi joga és
kötelezettsége az új községre, illetõleg a városra száll
át.
55. § A képviselõ-testület a településrész lakóhelyi
közösségének - kezdeményezésére - kizárólag a
településrészt érintõ ügyekben önkormányzati jogokat
adhat. Nem tagadhatja meg a kizárólag a településrészt
érintõ hatáskör átruházását:
a/ az egyesítéssel létrejött településrésztõl,
b/ a külterületi lakotthelytõl,
c/ az olyan üdülõterülettõl, amelynek népessége eléri a
település állandó lakosságának egynegyedét.
56. § (1) Az érintett képviselõ-testületek
megállapodhatnak területrész átadásáról, átvételérõl,
vagy cseréjérõl.
(2) Lakott területrész átadása esetén az ott lakó
választópolgárok - falugyûlésen vagy helyi népszavazással
kinyilvánított - többségi támogatása szükséges a
megállapodáshoz. Lakott területrész átadása nem tagadható
meg, ha azt az ott lakó választópolgárok többsége helyi
népszavazással kezdeményezi.
(3) A települési képviselõ-testület minõsített többségû
határozattal kezdeményezheti, hogy az Országgyûlés a
települést a területével határos másik megye területéhez
csatolja át. Más megyéhez csatlakozni kívánó település
fogadásáról az érintett megye képviselõ-testülete állást
foglal.
57. § A területváltozás költségeit az a község, város
viseli, amelynek javára történt a területátcsatolás. A
területváltozás a naptári év elsõ napjával lép hatályba.
58. § A község, a város nevét úgy kell megállapítani,
hogy ne lehessen összetéveszteni az országban levõ más
helység nevével. Községegyesítés megszüntetését követõen
a község általában az egyesítés elõtti nevét használja.
Új községnévrõl a lakossági állásfoglalás elõtt kérni
kell a földrajzi nevekben illetékes szerv szakmai
véleményét.
59.§ A nagyközség a várossá nyilvánítását
kezdeményezheti, ha a városi cím használatát fejlettsége
térségi szerepe indokolja. A képviselõ-testület a
kezdeményezését a belügyminiszter útján terjeszti a
köztársasági elnök elé.
60. § A városban mûködõ, községekre is kiterjedõ
illetékességû állami szervek illetékességi területét
összehangoltan, a lakosság számára kedvezõ módon kell
meghatározni.
VI. fejezet
A MEGYEI JOGÚ VÁROS
61. § (1) Az Országgyûlés - a képviselõ-testület
kérelmére - az ötvenezernél nagyobb lakosságszámú várost
megyei jogú várossá nyilváníthatja. A megyeszékhely város
megyei jogú. A megyei jogú város települési önkormányzat,
és területén - megfelelõ eltérésekkel - saját
hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és
hatásköröket is.
(2) A megyei jogú város képviselõ-testülete a közgyûlés.
(3) A megyei jogú városban a közgyûlés kerületeket
alakíthat, és kerületi hivatalokat hozhat létre.
(4) A megyei jogú város kerületi hivatalának vezetõje az
elöljáró, aki a megyei jogú város polgármesterének a
felhatalmazása alapján gyakorolja a polgármestert
megilletõ egyes hatósági jogköröket.
(5) A megyei jogú város közgyûlése kinevezi a kerületi
hivatalok vezetõit, továbbá a kerület területén
megválasztott képviselõkbõl kerületi képviselõ-testületet
hozhat létre. (A kerületi képviselõ-testület jogi
személy.)
61/A. § (6) A megyei jogú városi és a megyei közgyûlés
egyeztetõ bizottságot hoz létre a közös feladatokban való
együttmûködés elõkészítésére és összehangolására. A
bizottság tíz tagú, a tagokat fele-fele arányban a megyei
jogú városi, illetõleg a megyei közgyûlés választja. A
bizottság megállapítja szervezetének és mûködésének
részletes szabályait. A bizottság elnöki tisztségét -
megállapodás szerint - felváltva a megyei jogú város
polgármestere, illetve a megyei közgyûlés elnöke látja
el. Az egyeztetõ bizottság munkájába más érintett megyék
képviselõit is bevonhatja.
VII. fejezet
A FÕVÁROS
Általános rendelkezések
62. § (1) A fõváros önkormányzatára - a fõvárosnak az
országban betöltött különleges szerepére és sajátos
helyzetére figyelemmel - e törvény rendelkezéseit az e
fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A fõváros kétszintû önkormányzata (a továbbiakban: a
fõváros önkormányzati rendszere) a fõváros és kerületei
önkormányzataiból áll.
(3) A fõváros képviselõ-testülete a fõvárosi közgyûlés.
(4) A fõvárosi közgyûlés ülésén a fõvárosi közgyûlés
szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott módon
tanácskozási joggal vesz részt a kerületi
képviselõtestület által megbízott kerületi küldött.
(5) A kerületben polgármestert, a fõvárosban
fõpolgármestert választanak. A fõvárosi közgyûlés
fõpolgármester-helyetteseket választhat. Ha a
fõpolgármester-helyettes nem tagja a közgyûlésnek,
megválasztásával nem válik a közgyûlés tagjává, de a
közgyûlés ülésein elõterjesztési és tanácskozási jog
illeti meg, a zárt ülésen részt vehet.
(6) A fõvárosi kerületi képviselõ-testület hivatalát a
jegyzõ, a fõvárosi közgyûlés hivatalát (a fõpolgármesteri
hivatalt) a fõjegyzõ vezeti. A fõvárosi közgyûlés a 36. §
(1) bekezdésében foglalt szabályok szerint - több
aljegyzõt is kinevezhet.
(7) A kerületi képviselõ-testület a 28. § szabályai
szerint városrészi önkormányzatot hozhat létre. A
fõvárossal 1950. január 1-jén egyesített, korábban önálló
településen kötelezõ a városrészi önkormányzat
létrehozása, ha az érintett választópolgároknak a helyi
népszavazás szabályai szerint érvényes és eredményes
népszavazása a városrészi önkormányzat létrehozása
mellett foglalt állást.
(8) A fõvárosi közgyûlés rendeletével átruházhatja
bizottságára, a fõpolgármesterre a 9. § (4) bekezdés
szerinti intézménye vezetõinek választását, kinevezését,
megbízását (10. § b/ pontja); a fõvárosi közgyûlés és a
kerületi képviselõ-testület átruházhatja a 10. § l/
pontjában foglalt hatáskörét.
A helyi önkormányzati feladat- és hatásköröknek a
fõvárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztása
63. § (1) A fõváros és a fõvárosi kerület törvényben
meghatározott önálló feladat- és hatáskörû települési
önkormányzat. A fõvárosi kerületi önkormányzat - törvény
keretei között - önállóan gyakorolja a települési
önkormányzatokat megilletõ feladat- és hatásköröket. A
kerületi önkormányzat mûködési területén köteles
gondoskodni az óvodai nevelésrõl, az általános iskolai
nevelésrõl és oktatásról, egészségügyi és a szociális
alapellátásról, valamint feladatkörében az egészséges
ivóvízellátásról, a helyi közutak fenntartásáról, a
nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülésérõl.
(2) A fõvárosi önkormányzat ellátja azokat a kötelezõ és
önként vállalt helyi, települési önkormányzati feladat-
és hatásköröket, melyek a fõváros egészét vagy egy
kerületet meghaladó részét érintik, valamint amelyek a
fõvárosnak az országban betöltött különleges
szerepköréhez kapcsolódnak, e körben rendeletalkotási jog
illeti meg. Az önkormányzati feladat- és hatáskört
megállapító törvény - az (1) bekezdésnek megfelelõen -
meghatározza, hogy az a fõvárosban a fõvárosi, illetve a
kerületi önkormányzat feladata, hatásköre.
(3) A kerületi képviselõ-testület a mûködési területén,
illetve a kerületi képviselõ-testületek egyike vagy a
képviselõ-testületek társulása több kerületre kiterjedõen
- az érintett képviselõ-testületekkel és a fõvárosi
közgyûléssel kötött megállapodás alapján - átvállalhatja
a fõvárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó
közszolgáltatás szervezését.
(4) A közgyûlés saját feladat- és hatáskörében
megállapodás alapján feladat- és hatásköröket adhat át a
kerületi önkormányzatnak. A közgyûlés az átadott
feladatés hatáskörök arányában az ellátásukhoz szükséges
anyagi feltételeket köteles a kerületi önkormányzatnak,
illetve azok társulásainak biztosítani.
(5) A feladatátadás-átvétel feltételeit és kezdõ
idõpontját megállapodásban kell rögzíteni; a megállapodás
határozott idõtartamra is vonatkozhat.
63/A. § A fõvárosi önkormányzat feladat- és hatásköre
különösen:
a/ meghatározza a fõváros városfejlesztési és
városrehabilitációs programját, valamint általános
rendezési tervét, megalkotja Budapest városrendezési
szabályzatát; rendeletében védetté nyilvánítja a fõváros
városképe, történelme szempontjából meghatározó épített
környezetét, különös tekintettel a világörökség részévé
nyilvánított épületekre, építményekre és területekre,
szabályozza ezen védett értékek fenntartásának,
felújításának, karbantartásának feltételeit;
b/ ellátja a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat,
ennek keretében: elkészíti a lakásépítési és
lakásrehabilitációs tervet és összehangolja
megvalósítását; meghatározza a lakásépítés támogatásának
rendszerét, létrehozza az önkormányzati tulajdonú
lakásokra vonatkozó lakbérövezeteket, dönt a
lakbérmegállapítás és a lakásfenntartási támogatás
elveirõl, szabályozza az önkormányzati lakáshoz jutás és
az önkormányzati tulajdonú lakások cseréjének
feltételeit;
c/ gondoskodik a katasztrófamegelõzés és -elhárítás
önkormányzati feladatainak ellátásáról;
d/ gondoskodik az egy kerületet meghaladó víz-,
egészséges ivóvíz-, gáz, távhõszolgáltatási,
vízrendezési, szenny- és csapadékvízelvezetési,
szennyvíztisztítási feladatokról, közremûködik a fõváros
energiaellátásának, közvilágításának biztosításában;
gondoskodik a fõváros ár-és belvízvédelmérõl, ennek
körében különösen a fõváros ár-és belvízvédelmi
létesítményei fenntartásáról, fejlesztésérõl;
e/ gondoskodik a hulladékártalmatlanítás önkormányzati
feladatainak ellátásáról; biztosítja a
településtisztaságot, gondoskodik a települési kommunális
szilárd és folyékony hulladék gyûjtésérõl,
elhelyezésérõl, ártalmatlanításáról és hasznosításáról,
kijelöli az elhelyezéshez szükséges lerakóhely területét;
f/ kijelöli a köztemetõk létesítésére, bõvítésére
alkalmas területet, gondoskodik a tulajdonát képezõ
köztemetõk fenntartásáról, üzemeltetésérõl;
g/ ellátja a fõváros tömegközlekedési és
forgalomtechnikai feladatait, kijelöli a fõútvonalakat, a
tömegközlekedés által igénybe vett útvonalakat, ellátja
Budapest területén a fõvárosi önkormányzat tulajdonában
lévõ országos közutak, közúti hidak, alul- és felüljárók
- az autópályák és autóutak kivételével - üzemeltetését,
fenntartását és fejlesztését, valamint a kerületi
önkormányzatok tulajdonában lévõ tömegközlekedés által
igénybe vett utak üzemeltetését, fenntartását és
fejlesztését;
h/ rendeletében szabályozza a fõváros parkolási és
parkolásgazdálkodási rendszerét, a kiemelten védett és
védett parkolási övezeteket, az alkalmazható várakozási
díjak megállapítását, a közterülethasználatot és a
közterület rendjét, a közterületfelügyelet szervezetét és
feladatait;
i/ megállapítja a fõváros idegenforgalmi koncepcióját, a
feladatok ellátása érdekében létrehozza és mûködteti
turisztikai szervezetét;
j/ közremûködik a fogyasztóvédelmi feladatok ellátásában;
kijelöli a vásárcsarnokok és piacok létesítésére
megfelelõ területeket, és rendeletében szabályozza és
ellátja a tulajdonában lévõ (résztulajdonában lévõ)
piacok és vásárcsarnokok fenntartásával, fejlesztésével
és mûködtetésével kapcsolatos feladatokat;
k/ a kerületi képviselõ-testületek véleményének
kikérésével elnevezi a városrészeket, a több kerületet
érintõ, valamint a személynevet viselõ közterületeket,
közterület nevében személynevet határoz meg, az ilyen
közterület nevét megváltoztathatja, utcanevet védetté
nyilvánít;
l/ ellátja az önkormányzati levegõtisztaság-,
vízminõségvédelmi feladatokat, kijelöli, fejleszti és
fenntartja a rendeletében meghatározott módon a fõváros
városképe szempontjából védendõ természeti környezetet,
közcélú zöldterületet;
m/ közremûködik a foglalkoztatási gondok megoldásában;
n/ gondoskodik az egynél több kerületet, illetõleg a
fõváros területét is meghaladó ellátási kötelezettség
körében: a középiskolai, a szakiskolai és a kollégiumi
ellátásról; a mûvészeti, a közgyûjteményi feladatok
ellátásáról; az alapellátást meghaladó egészségügyi
szakellátás és szakosított szociális ellátásról, a
gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység biztosításáról,
fejlesztésérõl; részt vesz az egynél több kerületet
érintõ közoktatási, közmûvelõdési, tudományos, mûvészeti,
sporttevékenység összehangolásában,
o/ fõvárosi információs rendszert mûködtet.
A fõvárosi önkormányzatok társulásai
63/B. § (1) A fõvárosi kerületi önkormányzatok és a
fõvárosi önkormányzat szabadon társulhatnak egymással
vagy más, fõvároson kívüli helyi önkormányzattal.
(2) A fõvárosi önkormányzat és az érintett kerületi
önkormányzatok a fõvároson kívüli helyi önkormányzatokkal
fõvároskörnyéki (agglomerációs) társulást hozhatnak
létre, különösen a fõvároskörnyéki tervek elkészítésére,
a tömegközlekedés összehangolására, a vízgazdálkodásra, a
szenny-és csapadékvízelvezetési, szennyvíztisztítási
feladatokra, a katasztrófa-elhárításra, az épített és
természeti környezet értékeinek megóvására, az
energiaellátási feladatok megoldásában való
közremûködésre, a közcélú és kommunális célú beruházások
összehangolására és a fõvároskörnyéki szolgáltatást
biztosító oktatási, egészségügyi és szociális ellátás
megszervezésére.
(3) A társulás létrehozását, mûködésére, a költségek
viselésére vonatkozó rendelkezéseket megállapodásban kell
rögzíteni.
A fõvárosi településrendezés szabályai
63/C. § (1) A közgyûlés a fõváros egységes
településpolitikájának biztosítása érdekében - a Kormány
és a kerületi képviselõ-testületek véleményének
kikérésével - meghatározza a fõváros általános rendezési
tervét, a fõváros városfejlesztési és városrehabilitációs
programját. A fõváros általános rendezési tervében
kijelölhetõ a fõváros több kerületének ellátását
biztosító közszolgáltatás területe, létesítmény
helyszíne, nyomvonalai. Az ilyen kijelölt területeken,
nyomvonalakon, illetve a közszolgáltatást nyújtó
létesítmények tekintetében a jegyzõi hatáskört a fõvárosi
közigazgatási hivatal vezetõje gyakorolja.
(2) A kerületi képviselõ-testület - a fõváros általános
rendezési terve szerint, annak keretei között - a kerület
egészére meghatározza a kerület részletes fejlesztési
programját, a kerületi alaptervet, a kerület részletes
rendezési tervét és azok szabályozási elõírásait.
(3) A közgyûlés rendeletében szabályozza a fõváros
általános rendezési terve, a kerületi alaptervek és a
részletes rendezési tervek összhangjához szükséges
követelményeket. Ebben meghatározza, hogy a tervezési
folyamatban a kerületi és a fõvárosi önkormányzatot mely
esetekben illeti meg véleményezési, egyetértési jog, és
mely esetekben kötelezõ a kölcsönös tájékoztatási,
illetve tervezési együttmûködés.
A fõváros és a kerületi önkormányzatok gazdálkodása
64. § (1) Az önkormányzati bevételek a fõvárosi és a
kerületi önkormányzat által ténylegesen gyakorolt
feladatés hatáskör arányában illetik meg a fõvárosi,
illetve a kerületi önkormányzatokat.
(2) Amennyiben törvény a fõvárosi önkormányzatot a
fõváros érdekkörét vagy gazdasági lehetõségeit meghaladó
regionális, illetve országos feladatok ellátására
kötelezi, az Országgyûlés biztosítja az ellátásukhoz
szükséges anyagi feltételeket, dönt a központi
hozzájárulás mértékérõl és módjáról.
(3) A fõvárosi önkormányzatot, illetve a kerületi
önkormányzatokat önállóan és közvetlenül megilletik az
alábbi bevételek:
a/ a feladat ellátáshoz kapcsolódó normatív központi
hozzájárulás;
b/ a címzett és céltámogatások;
c/ a saját tevékenységbõl, vállalkozásból és az
önkormányzati vagyonhozadékából származó nyereség,
osztalék, kamat és bérleti díj;
d/ az átvett pénzeszközök;
e/ a tulajdonában lévõ közterületek hasznosítása után
járó díj.
(4) A fõvárosi önkormányzatot és a kerületi
önkormányzatot osztottan megilletõ bevételek:
a/ a magánszemélyek jövedelemadójából az állami
költségvetésrõl szóló törvény alapján a települési
önkormányzatokat megilletõ rész;
b/ az egyéb központi adó;
c/ az állandó népességhez kapcsolódó központi
hozzájárulás, kivéve a 64/B. § a/ pontban foglaltakat;
d/ a helyi adókból származó bevételek.
(5) A (4) bekezdésben felsorolt bevételeknek a fõvárosi
önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti
megosztását a fõvárosi közgyûlés rendeletében a kerületi
képviselõ-testületek véleményének kikérésével határozza
meg. A véleményadásra legalább tíz napot kell
biztosítani.
(6) A közgyûlés rendeletében a kerületek részére cél- és
címzett támogatási rendszert vezethet be. A közgyûlés
rendeletében határozhatja meg azokat a fejlesztési
célokat, amelyek megvalósításához a kerületi képviselõ-
testületek a közgyûléstõl cél- és címzett támogatást
igényelhetnek.
(7) A fõvárosi és a kerületi önkormányzatok saját
vagyonukkal önállóan gazdálkodnak, annak kezelésével más
szervet is megbízhatnak.
64/A. § A kerületi önkormányzat kizárólagos bevétele a
szabálysértési bírság letiltás útján befolyó összege.
64/B. § A fõvárosi önkormányzat kizárólagos bevételei:
a/ a normatív központi hozzájárulás igazgatási és
közmûvelõdési feladatokra;
b/ a vadászati jog értékesítésébõl származó bevétel az
érintett települések önkormányzataival kötött
megállapodás szerint területarányosan meghatározott
része;
c/ a fõvárosi önkormányzat részére törvényben
megállapított körben a befolyt környezetvédelmi és
mûemlékvédelmi bírság;
d/ az illetékek a külön törvényben meghatározottak
szerint;
e/ a 64. § (2) bekezdése alapján járó központi támogatás.
64/C. § (1) A fõvárosi közgyûlés és a kerületi képviselõ-
testület saját éves költségvetést határoz meg az
államháztartásról szóló törvény szabályai szerint.
(2) Mindaddig, amíg a fõvárosi közgyûlés az érintett
forrásoknak a fõvárosi önkormányzatok közötti
megosztásáról nem dönt, az állandó népességszám egészéhez
kapcsolódó - kivéve a 64/B. § a/ pontját - normatív
központi hozzájárulások és az átengedett központi adókból
az önkormányzatokat megilletõ rész idõarányos összegét a
Pénzügyminisztérium a fõvárosi önkormányzatnak utalja. A
fõvárosi önkormányzat gondoskodik annak továbbutalásáról.
A fõvárosi és a kerületi önkormányzatok érdekvédelmének
alapvetõ elvei
65. § (1) A fõvárosi önkormányzat képviseli a fõváros
egészének érdekeit. A kerületi struktúrát érintõ
kérdésekben a kerületek véleményét is ki kell kérni. A
fõvárosi önkormányzat álláspontjának kialakítása elõtt a
fõpolgármester kikéri az érintett kerületi önkormányzatok
véleményét, arról a közgyûlést és a döntéshozó szervet
tájékoztatja. A kerületi véleményadásra tíz napnál csak
rendkívül indokolt esetben biztosítható rövidebb
határidõ.
(2) A fõvárosi és a kerületi önkormányzatok gazdasági
alapjait, feladat- és hatáskörét érintõ jogszabály,
kormányzati döntés elõkészítésébe a fõvárosi
önkormányzatot megfelelõ határidõ biztosításával be kell
vonni.
A fõvárosi közgyûlés és a kerületi képviselõ-testületek
rendeletalkotása
65/A. § (1) Törvény határozza meg, hogy rendelkezései
végrehajtására a közgyûlés, illetve a kerületi
képviselõtestület alkothat rendeletet.
(2) A közgyûlés feladatkörében alkotott rendelete
végrehajtása érdekében felhatalmazást adhat kerületi
képviselõ-testületnek rendeletalkotásra. Az e tárgykörben
alkotott kerületi rendelet nem terjeszkedhet túl a
fõvárosi közgyûlés rendeletében foglalt felhatalmazáson.
A kerületi képviselõ-testület rendelete nem lehet
ellentétes a közgyûlés rendeletével.
(3) A fõpolgármester a fõvárosi közgyûlés rendelet-
tervezeteit tájékoztatásul megküldi a kerületi
polgármestereknek. A kerületi polgármester a kerületi
képviselõtestület rendelet-tervezeteit tájékoztatásul
megküldi a fõpolgármesternek.
(4) A kerületi képviselõ-testület rendeletét - amennyiben
azt nem az önkormányzat hivatalos lapjában hirdették ki -
a kihirdetés után meg kell küldeni tájékoztatásul a
fõpolgármesternek. A megküldésrõl a polgármester
gondoskodik.
A kerületi tagozódás megváltoztatása
66. § (1) A fõváros határán belül a kerületi tagozódás
megváltoztatását bármelyik területileg közvetlenül
érintett kerületi önkormányzat képviselõ-testülete, vagy
a fõvárosi önkormányzat közgyûlése kezdeményezheti az
Országgyûlésnél.
(2) A kerületi önkormányzat képviselõ-testülete vagy a
fõvárosi önkormányzat közgyûlése az Országgyûléshez
kezdeményezést csak a változásban érintett többi kerületi
képviselõ-testület, illetve a fõvárosi közgyûlés
véleményével nyújthatja be.
(3) A kerületi tagozódás megváltoztatásának
kezdeményezése esetén az érintett kerületi önkormányzat
képviselõ-testülete a kerületi tagozódás megváltoztatása
kérdésében helyi népszavazást köteles kitûzni.
(4) Amennyiben a kerületi tagozódás megváltoztatásának
kezdeményezõje a fõváros közgyûlése, a helyi népszavazást
a tervezett területi változással érintett kerületekben a
kerületi képviselõ-testület köteles kitûzni. Ebben az
esetben a helyi népszavazás költségeit a fõvárosi
önkormányzat viseli.
(5) Fõvárosi kerület területrészének más kerülethez való
csatolását az érintett kerületi önkormányzatok képviselõ-
testületei -a fõvárosi közgyûlés állásfoglalásával -
kezdeményezhetik az Országgyûlésnél.
66/A. § (1) A fõváros határával közvetlenül érintkezõ
fõvárosi kerület képviselõ-testülete helyi népszavazással
kezdeményezheti a kerületnek vagy városrészi
önkormányzatának a fõvárosból való kiválását és önálló
önkormányzattá nyilvánítását.
(2) A fõvároshoz csatlakozni kívánó, vele határos
települési önkormányzat képviselõ-testülete a csatlakozás
kérdésében saját településén helyi népszavazást köteles
kitûzni.
66/B. § Amennyiben az új kerületi tagozódás a fõváros
közigazgatási határát is érinti, a kezdeményezés a helyi
népszavazás eredményével az Országgyûléshez csak a
fõvárosi közgyûlés, az érintett települési önkormányzat
képviselõtestülete, valamint a változással érintett
határos megye közgyûlésének véleményével nyújtható be.
66/C. § A 66., 66/A. és 66/B. §-ban megjelölt
kezdeményezési jogosultság a Kormányt is megilleti. Ilyen
esetben a helyi népszavazást a tervezett területi
változtatással közvetlenül érintett települési
önkormányzat köteles kiírni. A népszavazás költségét a
Kormány viseli.
66/D. § Új kerületi tagozódást és a kerületi határok
megváltoztatását az önkormányzati képviselõ-testület a
megbízatásának lejárta elõtt tizenkét hónapon belül nem
kezdeményezheti.
A fõvárosi fõpolgármester és a fõvárosi kerület
polgármestere, valamint a fõvárosi fõjegyzõ és a kerületi
jegyzõ államigazgatási feladatainak és hatásköreinek
gyakorlásáról
67. § (1) A fõváros sajátos helyzetére figyelemmel
törvény vagy kormányrendelet egyes államigazgatási
hatósági ügyeket a fõvárosi kerületi polgármester helyett
a fõpolgármester hatáskörébe utalhat, egyes
államigazgatási hatósági ügyekben a fõjegyzõt elsõ fokú
hatósági jogkörrel ruházhatja fel az egész országra vagy
a fõváros egészére kiterjedõ illetékességgel.
(2) A fõvárosi kerületi képviselõ-testületek
megállapodhatnak abban, hogy egyes államigazgatási
hatósági ügyfajtákat több kerületre, illetõleg a fõváros
egészére kiterjedõ társulásban látnak el.
(3) Törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján a
közgyûlés rendeletében több kerületre, illetõleg a
fõváros egészére kiterjedõ társulás létrehozását
kötelezõvé teheti egyes államigazgatási hatósági
ügyfajták intézésére; elrendelheti egyes hivatali
szolgáltatások (pl. ügyfélszolgálati irodák, egymenetes
és rövidített határidejû ügyintézés) egységes és
összehangolt ellátását.
A fõvárosi önkormányzatok tulajdonára vonatkozó szabályok
68. § (1) Az alapfokú közszolgáltatást (alapellátást)
nyújtó intézményhez tartozó -a 107. § (2) bekezdése
alapján a fõvárosi önkormányzat tulajdonába került -
vagyont (vagyonrészt) a fõvárosi önkormányzat köteles az
illetékes kerületi önkormányzat használatába átadni,
kivéve, ha a kerületi önkormányzat a közszolgáltatást nem
vállalhatja, vagy ha a közszolgáltatás a fõvárosi
közgyûlés feladat- illetve hatáskörébe tartozik.
(2) A nem alapfokú közszolgáltatást (nem alapellátást)
nyújtó intézményhez tartozó -a 107. § (2) bekezdése
alapján a fõvárosi önkormányzat tulajdonába került -
vagyont (vagyonrészt) a fõvárosi önkormányzat köteles a
kerületi önkormányzat használatába átadni, ha:
a/ a kerületi önkormányzat a 63. § (3) bekezdése alapján
vállalja az intézményhez kapcsolódó nem alapfokú
szolgáltatás ellátását;
b/ az önkormányzati feladat- és hatáskör gyakorlását a
fõvárosi önkormányzat a kerületi önkormányzatnak a 63. §
(4) bekezdése alapján átadja,
c/ az intézményben végzett közszolgáltatás a kerületi
önkormányzat kötelezõ feladata.
(3) A feladatot a fõvárosi önkormányzat akkor köteles
ismételten ellátni, ha az átadott vagy az azt
helyettesítõ - az átadott vagyon eredeti rendeltetési
céljának megfelelõ - vagyont (vagyonrészt) a kerületi
önkormányzat a fõvárosi önkormányzat használatába adja.
(4) A 107. § (2) bekezdése alapján a kerületi
önkormányzat tulajdonába került kötelezõ közszolgáltatás
céljára szolgáló vagyont (vagyonrészt) a fõvárosi
önkormányzat részére használatra át kell adni, ha a
tulajdonos kerületi önkormányzat a közszolgáltatást nem
vállalja vagy nem vállalhatja, vagy ha a közszolgáltatás
a fõvárosi önkormányzat feladat- illetve hatáskörébe
tartozik.
(5) A tulajdonos kerületi önkormányzat által nem vállalt
közszolgáltatás gyakorlásához szükséges vagyon
(vagyonrész) esetében a (4) bekezdésben foglaltakat kell
alkalmazni, ha a fõvárosi önkormányzat a közszolgáltatást
el kívánja látni.
68/A. § (1) A 107. § alapján a fõvárosi önkormányzatok
tulajdonában lévõ azt a vagyont (vagyonrészt), amely nem
a fõvárosi önkormányzatok törvényben meghatározott
feladatés hatáskörének gyakorlását, illetve nem a
fõpolgármester, a polgármester, a fõjegyzõ, a jegyzõ, a
képviselõ-testület hivatala ügyintézõje számára
törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladat-
és hatáskör gyakorlását szolgálja, - ha az más szerv
jogszabályban elõírt feladatának ellátáshoz szükséges -
miniszter kérelmére a feladatot ellátó szerv használatába
kell átadni.
(2) A miniszter a 107. § (2) bekezdésében említett
szervek, illetve jogutód szerveik feladatait ellátó
centrális alárendeltségû államigazgatási szervek, állami
intézmények mûködéséhez szükséges vagyon (vagyonrész)
használatba adását kérheti.
68/B. § (1) A 68. és 68/A. § alapján a tulajdonos
önkormányzat térítés nélkül köteles a használati jogot
átadni.
(2) A használatra való átadásról vita esetén a fõvárosi
vagyonátadó bizottság dönt.
(3) A vagyont eredeti rendeltetési céljára kell
használatba átadni.
(4) A vagyon eredeti rendeltetési céljának azt a
közszolgáltatást kell tekinteni, amelynek ellátásához
1991. július 10-én a vagyon feltételül szolgált.
68/C. § (1) A fõvárosi és a fõvárosi kerületi
önkormányzatokról szóló 1991. évi XXIV. törvény alapján
használati jogot szerzõ önkormányzat a használatába
átadott vagyon eredeti rendeltetését a tulajdonos
önkormányzat hozzájárulásával változtathatja meg. A
hozzájárulás nem tagadható meg, ha a használó
önkormányzat a vagyon eredeti rendeltetési céljának
megfelelõ közszolgáltatást biztosítja.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit értelemszerûen
alkalmazni kell, ha a vagyont (vagyonrészt) törvény
alapján a 68/A. § (2) bekezdésében említett szerv
használja.
68/D. A fõvárosban a helyi közutak és mûtárgyaik, a
terek, parkok tulajdonjogát a fõvárosi és a kerületi
önkormányzatok egymásra átruházhatják, de e törzsvagyon
forgalomképtelen jellege (79. § (2) bek. a/ pontja) nem
változik.
VIII. fejezet
A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT
A megyei önkormányzat feladata és hatásköre
69. § (1) A megyei önkormányzat területi önkormányzat,
köteles ellátni azokat a törvényben elõírt feladatokat,
amelyek megoldására települési önkormányzat nem
kötelezhetõ. Törvény a megyei önkormányzat kötelezõ
feladatává teheti az olyan körzeti jellegû
közszolgáltatás biztosítását, amely a megye egész
területére vagy nagy részére kiterjed. Törvény kötelezõ
megyei feladatként írhatja elõ az olyan körzeti jellegû
közszolgáltatás megszervezését, ahol a szolgáltatást
igénybe vevõk többsége nem a szolgáltatást nyújtó
intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat
területén lakik.
(2) A körzeti jellegû közszolgáltatást biztosító megyei
intézmény székhelye szerinti település önkormányzata
saját önként vállalt önkormányzati feladatkörébe vonhatja
az intézmény fejlesztését és irányítását, ha a megelõzõ
négy év átlagában a településen állandó lakóhellyel
rendelkezõ lakosok közül került ki az intézményi
szolgáltatást igénybe vevõk többsége.)
(2) A körzeti jellegû közszolgáltatást biztosító megyei
intézmény székhelye szerinti település önkormányzata - a
megyei önkormányzat egyetértésével - az intézmény
fenntartását, fejlesztését és irányítását a megyei
önkormányzattól átvállalhatja.
(3) A megyei önkormányzat a körzeti közszolgáltatást
biztosító megyei intézmény székhelye szerinti települési
önkormányzat kérésére az intézmény fenntartását,
fejlesztését és irányítását a települési önkormányzatnak
- legalább hároméves idõtartamra - átadja, ha a megelõzõ
négy év átlagában a településen lakóhellyel rendelkezõ
lakosok közül került ki az intézményi szolgáltatást
igénybe vevõk többsége.
(4) A közszolgáltatási feladatot ellátó intézmény
átadását, átvételét megállapodásba kell foglalni.
(5) A törvényben kötelezõ megyei feladatként elõírt
közszolgáltatások körében a települési önkormányzat -
saját maga vagy társulásával közösen - önként vállalt
önkormányzati feladatként új körzeti intézményt hozhat
létre, új körzeti szolgáltatást szervezhet meg.
(6) A (2) és (3) bekezdésben szabályozott esetekben a
települési önkormányzat - az átvett vagy átvállalt
feladatokkal arányos - bevételi támogatásban részesül. A
székhelytelepülés a megyei önkormányzattól, illetve az
állami költségvetésbõl átengedett bevételi támogatáson
túl nem igényelhet más kiegészítõ állami vagy megyei
támogatást, és nem utasíthatja el az általa mûködtetett
közszolgáltatás iránt nem helyben jelentkezõ igények
kielégítését.
70. § (1) A megyei önkormányzat kötelezõ feladatként
gondoskodik különösen:
a/ a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról
(a gimnázium és kollégiuma fenntartásáról csak akkor, ha
a települési önkormányzat nem vállalja); a természet és a
társadalom megyében lévõ muzeális emlékeinek, valamint a
történeti iratoknak a gyûjtésérõl, õrzésérõl, tudományos
feldolgozásáról; a pedagógiai szakmai tanácsadásról és
szolgáltatásokról; a megyei testnevelési-,
sportszervezési és ifjúsági feladatokról;
b/ az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés
alatt álló gyermekek oktatásáról, a többi tanulóval
együtt nem foglalkoztatható fogyatékos gyermekek
oktatásáról, nevelésérõl, gondozásáról; a fekvõbeteg
ellátásról (a járóbeteg szakellátásról akkor, ha a
települési önkormányzat a fenntartását nem vállalja),
valamint a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmény
fenntartásáról; a szakosított szociális szolgáltatások
területi összehangolásáról; továbbá gondoskodik egyes
szakosított ellátás körébe tartozó feladatokról;
c/ az épített és természeti környezet védelmével
kapcsolatos feladat- és hatáskörei ellátásáról; a megyei
idegenforgalmi értékek feltárásáról, a megyei
idegenforgalmi célkitûzések meghatározásáról, a
teljesítésükben résztvevõk tevékenységének
összehangolásáról; a térségi foglalkoztatási feladatok
ellátásáról, továbbá közremûködik a területi információs
rendszer kialakításában.
(2) A területfejlesztési feladatok, illetõleg a
kormányzati területi fejlesztési programok
összehangolását - a külön törvényben megállapított
feladatkörben és szervezetben - a megyei
területfejlesztési tanács végzi.
(3) A megyei önkormányzat a törvényi kötelezettségeinek
teljesítésén túl szabadon vállalhat olyan közfeladatokat,
amelyeket (jogszabály) törvény nem utalt más szerv
kizárólagos feladat- és hatáskörébe, illetve amelynek
gyakorlása nem sérti a megye által képviselt községek és
városok érdekeit.
71. § (1) A megyei önkormányzat a saját terve és
költségvetése alapján bevételeivel szabadon gazdálkodik,
rendelkezik a törvényben meghatározott megyei
önkormányzati tulajdonnal és vállalkozási tevékenységet
folytathat. Feladatainak eredményesebb ellátása érdekében
szabadon társulhat más megye és bármely település
önkormányzatával.
((2) Törvényi felhatalmazás alapján a megyei önkormányzat
- saját tevékenységi körében - rendeletet alkothat és a
megyében népszavazást rendelhet el.)
(2) A megyei önkormányzat közgyûlése saját feladatkörében
rendeletet alkothat, a döntési hatáskörébe tartozó
ügyekben megyei népszavazást rendelhet el.
A megyei önkormányzat szervezete
72. § A megyei önkormányzat jogi személy. Feladatait és
hatáskörét a közgyûlés (képviselõ-testület (a
továbbiakban: megyei közgyûlés)) látja el. A megyei
önkormányzatot a közgyûlés elnöke képviseli.
((2) A megyei közgyûlésnek 10000 lakosonként egy, de
legalább ötven tagja van.)
(73. § (1) A megyei közgyûlés tagjait a települési
önkormányzat képviselõ-testületének tagjai által
megválasztott küldöttek választják meg.
(2) Az egy vagy több települési önkormányzat küldöttei
által körzetenként megválasztható megyei közgyûlési tagok
számát - a lakosság számával arányosan - a megyei
közgyûlés állapítja meg.
(3) Minden települési önkormányzat képviselõ-testülete -
kétharmados többséggel, titkos szavazással - három
küldöttet választ. A küldöttek közül legalább kettõt a
képviselõ-testület tagjaiból kell megválasztani.
(4) A képviselõ-testület a megválasztott három küldött
közül az egyiket a megyei közgyûlés tagjának jelöli.
(5) A küldöttek gyûlésén a küldöttek ajánlásával - a
küldöttek közül - további jelölteket lehet állítani. A
jelölés nyílt szavazással történik.
(6) Minden jelöltet fel kell venni a szavazólapra. A
szavazás titkos. A küldött annyi jelöltre szavazhat,
amennyi a megválasztható megyei közgyûlési tagok száma.
(7) A megyei közgyûlés tagjai - a megválasztható tagok
száma szerint - azok a jelöltek, akik a legtöbb
szavazatot kapták.
(8) Érvénytelen az a szavazólap, amelyen több jelölt
kapott szavazatot, mint a megválasztható közgyûlési tagok
száma.)
73. § A megyei közgyûlés elnökét a megyei közgyûlés -
saját tagjai sorából - titkos szavazással választja a
megbízatásának idõtartamára.
74. § (1) A megyei közgyûlés tisztségviselõi: az elnök, a
saját tagjai közül választott alelnök, (alelnökök),
akiket a közgyûlés titkos szavazással választ.
(2) A megyei közgyûlés köteles megalakítani a pénzügyi
(ellenõrzõ) bizottságát. Emellett a megyei közgyûlés
meghatározott feladatainak eredményesebb ellátása
érdekében - a tanácsnoknak választott megyei képviselõk
és más megyei képviselõk tagsági többségét biztosítva -
szabadon alakíthat bizottságokat. A megyei közgyûlés a
bizottság további tagjait a szolgáltatást nyújtók és
igénybe vevõk, valamint a szolgáltatásban más módon
érdekeltek képviselõibõl választja meg. A bizottság
elnöke megyei tanácsnok.
75. § (1) A megyei testületek és tisztségviselõk munkáját
megyei önkormányzati hivatal segíti, melynek feladata a
döntések szakmai elõkészítése, valamint a döntések
végrehajtásának szervezése és ellenõrzése. (A megyei
hivatalt a közgyûlés elnöke irányítja.)
(2) A hivatal vezetõjét: a megyei fõjegyzõt a megyei
közgyûlés nevezi ki határozatlan idõre. (A megyei
közgyûlés elnöke gyakorolja a hivatal dolgozóival
kapcsolatos munkáltatói jogokat, valamint a fõjegyzõ
tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat.)
(3) A megyei közgyûlés meghatározza a hivatal belsõ
szervezetét és mûködésének szabályait, biztosítja a
hivatal mûködésének dologi feltételeit.
(76. § A megyei önkormányzat mûködésére a települési
önkormányzatokra elõírt szabályokat megfelelõen
alkalmazni kell.)
76. § A megyei önkormányzat szervezetére és mûködésére a
69-75. §-ban nem szabályozott kérdésekben a települési
önkormányzatokra elõírtakat megfelelõen alkalmazni kell.
IX. fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGI ALAPJAI
77. § (1) Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt.
Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési
bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.
(2) Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás
része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az
önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstõl
elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más
költségvetési kapcsolatokkal kötõdik.
Az önkormányzat vagyona
78. § (1) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és
a helyi önkormányzatot megilletõ vagyoni értékû jogokból
áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását
szolgálják.
(2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon
(79. §), amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell
nyilvántartani. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz
csatolt leltárban kell kimutatni.
79. § (1) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon
nyilvánítható, amely közvetlenül kötelezõ önkormányzati
feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom
gyakorlását szolgálja.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy
forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes:
a/ forgalomképtelenek a helyi közutak és mûtárgyaik, a
terek, parkok - 68/D. §-ában foglalt kivétellel - és
minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy a
helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít;
b/ korlátozottan forgalomképesek a közmûvek, intézmények
és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által
meghatározott ingatlanok és ingók. A törzsvagyon
korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény vagy a
helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek
szerint lehet rendelkezni.
80. § (1) A helyi önkormányzatot - e törvényben
meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok
és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a
tulajdonost megilletik, illetõleg terhelik. A tulajdonost
megilletõ jogok gyakorlásáról a képviselõ-testület
rendelkezik.
(2) A helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgy vagy
vagyonrész elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba
való bevitelét, illetõleg más célú hasznosítását
önkormányzati rendeletben helyi népszavazáshoz kötheti.
(3) A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelezõ
feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az
önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben
felelõssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának
mértékét.
(4) A helyi önkormányzat társulásba bevitt (43-44. §)
vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell
nyilvántartani, a vagyonszaporulat a társult helyi
önkormányzatok közös vagyona, és arra a Polgári
Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell
alkalmazni.
Az önkormányzat bevételei
81. § (1) Az önkormányzat a helyi lakosság
szükségleteibõl és a jogszabályokból adódó feladatait
saját költségvetési szerv útján, más gazdálkodó szervezet
támogatásával, szolgáltatások vásárlásával, illetve egyéb
módon látja el. Az önkormányzat feladataihoz igazodóan
választja meg a gazdálkodás formáit és a pénzügyi
elõírások keretei között önállóan alakítja ki az
érdekeltségi szabályokat.
(2) Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit
saját bevételekbõl, átengedett központi adókból, más
gazdálkodó szervektõl átvett bevételekbõl, központi
költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint
támogatásokból teremti meg.
82. § (1) Saját bevételek:
a/ törvényben rögzített módon a települési önkormányzatok
által megállapított és kivetett helyi adók;
b/ saját tevékenységbõl, vállalkozásból és az
önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség,
osztalék kamat és bérleti díj;
c/ illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint;
d/ átvett pénzeszközök;
e/ az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt
környezetvédelmi és mûemlékvédelmi bírság külön
jogszabályban megállapított hányada;
f/ az önkormányzat közigazgatási területén a vadászati
jog értékesítésébõl származó bevétel;
g/ a helyi önkormányzat egyéb bevételei.
(2) Saját bevételnek minõsül a tanácsok által alapított
és a tanácsok felügyelete alatt állt, nem közüzemi
vállalatoknak az Állami Vagyonügynökség által történt
értékesítésébõl származó összeg külön törvényben
meghatározott része.
83. § Az Országgyûlés által külön törvényben átengedett
központi adók:
a/ a magánszemélyek jövedelemadójának meghatározott
része,
b/ az egyéb megosztott adók.
84. § (1) Az Országgyûlés normatív költségvetési
hozzájárulást állapít meg a települések lakosságszámával,
egyes korcsoportokkal, intézményi ellátottakkal arányosan
és egyéb mutatók alapján.
(2) Az állami költségvetési törvényben meghatározott
összeg - közvetlenül, felhasználásra vonatkozó kötött ség
nélkül - megilleti a helyi önkormányzatokat, illetõleg
törvény által meghatározott körben a feladatot ellátó
önkormányzatot.
85. § (1) Az Országgyûlés meghatározza a társadalmilag
kiemelt célokat. A célonkénti támogatások mértékét és
feltételeit törvény tartalmazza.
(2) A helyi önkormányzatok egyedileg és közösen is
igényelhetnek céltámogatást. A feltételeknek megfelelõ
önkormányzat a céltámogatásra jogosult.
(3) A céltámogatás kizárólag az adott célra használható
fel.
86. § (1) Az Országgyûlés egyes nagy költségigényû
(fejlesztési és rekonstrukciós) beruházási feladatok
megvalósítására meghatározott helyi önkormányzatoknak
címzett támogatást nyújthat.
(2) A címzett támogatás kizárólag a meghatározott célra
fordítható.
87. § (1) Önállósága és mûködõképessége védelme érdekében
kiegészítõ állami támogatás illeti meg az önhibáján kívül
hátrányos pénzügyi helyzetben lévõ települési
önkormányzatot. A támogatás feltételérõl és mértékérõl az
Országgyûlés az állami költségvetési törvényben dönt.
(2) Új önkormányzati feladat megállapítása esetén az
Országgyûlés egyidejûleg biztosítja az ellátáshoz
szükséges pénzügyi fedezetet.
(3) A 84. §-ban megjelölt állami támogatások összege a
költségvetési év során nem mérsékelhetõ.
Az önkormányzat gazdálkodása
88. § A helyi önkormányzat:
a/ alapítványt hozhat létre és közérdekû
kötelezettségvállalást tehet;
b/ hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki; ennek
fedezetéül állami hozzájárulás és az önkormányzati
törzsvagyon nem használható fel;
c/ dönt a célhoz nem kötött forrásai betétként történõ
elhelyezésérõl, az állami hozzájárulás kivételével;
d/ dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételérõl.
89. § (1) A helyi önkormányzat az intézményét
támogatásban részesíti. Nem vonhatja el és a támogatásba
nem számíthatja be az intézménynek a kötelezõ térítési
díjon kívüli bevételeit.
(2) Az intézmény a támogatást és saját bevételeit
önállóan használja fel, a használatában lévõ ingatlanokat
és ingókat - az alapfeladata sérelme nélkül - bevételei
növelésére fordíthatja.
(3) A helyi önkormányzat a más által fenntartott
intézmények mûködéséhez támogatást nyújthat.
90. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának
biztonságáért a képviselõ-testület, a gazdálkodás
szabályszerûségéért a polgármester felelõs.
(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az
önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami
költségvetés nem tartozik felelõsséggel.
(3) Az önkormányzat fizetésképtelenné válását a hitelezõk
kérelmére a bíróság állapítja meg.
(4) A fizetõképesség helyreállítása érdekében az
önkormányzat köteles felfüggeszteni - a hatósági és az
alapvetõ lakossági szolgáltatások kivételével - a
feladatok finanszírozását.
Tervezés, számvitel, információ
91. § (1) Az önkormányzat meghatározza gazdasági
programját és költségvetését.
(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait
az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás
rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami
költségvetési törvény határozza meg.
(3) Az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat
érintõ feladatait a Pénzügyminisztérium és a
Belügyminisztérium végzi.
(4) Az országgyûlési költségvetési döntéseket az
önkormányzati érdekszövetségekkel lefolytatott egyeztetés
után, a véleményük figyelembevételével kell meghozni.
Ellenõrzés
(92. § (1) A helyi önkormányzatok gazdálkodását az Állami
Számvevõszék ellenõrzi.
(2) A saját intézmények pénzügyi ellenõrzését a helyi
önkormányzat látja el.)
92. § (1) A helyi önkormányzatok gazdálkodásának
ellenõrzését az Állami Számvevõszék végzi. Az Állami
Számvevõszék a helyi önkormányzatoknál:
a/ négyévenként átfogó gazdasági ellenõrzést végez,
különös tekintettel a normatív költségvetési támogatás,
cél, címzett és egyéb, az államháztartás más
alrendszerétõl kapott támogatás igénybevételére és
elszámolására;
b/ ellenõrzi az államháztartásra vonatkozó jogszabályok
megtartását, az államháztartási pénzeszközök gazdaságos,
takarékos és szabályszerû önkormányzati felhasználását;
c/ vizsgálatot folytathat a 92. § (5) bekezdésében,
valamint a 98. § (2) bekezdés e/ pontjában foglalt
esetekben.
(2) Az Állami Számvevõszék - az (1) bekezdés a/c/
pontjaiba foglalt - ellenõrzéseit az Önkormányzati és
Területi Igazgatósága útján látja el.
(3) A helyi önkormányzat gazdálkodásának belsõ
ellenõrzését, valamint a saját intézmények pénzügyi
ellenõrzését a polgármesteri hivatalnak, a jogszabályban
meghatározott képesítésû belsõ ellenõre végzi.
(4) A pénzügyi bizottság - egyebek között - az
önkormányzatnál és intézményeinél:
a/ véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a
végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló
tervezeteit;
b/ figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek
alakulását - különös tekintettel a saját bevételekre - a
vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását,
értékeli az azt elõidézõ okokat;
c/ vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági
megalapozottságát, ellenõrizheti a pénzkezelési
szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati
fegyelem érvényesítését.
(5) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a
képviselõ-testülettel haladéktalanul közli. Ha a
képviselõ-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért
egyet, a vizsgálati jegyzõkönyvet megküldi az Állami
Számvevõszéknek.
X. fejezet
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK, AZ
ÖNKORMÁNYZATI JOGOK VÉDELME
A központi állami szerveknek a helyi önkormányzatok kal
kapcsolatos feladata és hatásköre
93. § (1) Az Országgyûlés törvényben szabályozza:
a/ a helyi önkormányzatok jogállását, kizárólagos
feladat- és hatáskörét, a kötelezõen ellátandó
feladatait, kötelezõ szervtípusait, mûködésének
garanciáit, anyagi eszközeit és gazdálkodásának alapvetõ
szabályait;
b/ a helyi önkormányzati képviselõk jogállását,
megválasztásuk rendjét, jogait és kötelezettségeit.
(2) Az Országgyûlés a Kormánynak - az Alkotmánybíróság
véleményének kikérése után elõterjesztett - javaslatára
feloszlatja azt a helyi képviselõ-testületet, amelynek
mûködése az Alkotmánnyal ellentétes (Alkotmány 19. § (3)
bek.l/ pont). Ha az Országgyûlés az önkormányzati
képviselõ-testületet feloszlatja, egyidejûleg 60 napon
belüli idõpontra kitûzi az idõközi választást.
(3) Az Országgyûlés a feloszlatásról a soron következõ
ülésén határoz. E napirend tárgyalására meg kell hívni az
érintett önkormányzat polgármesterét. A polgármester
jogosult a feloszlatásra vonatkozó javaslattal
kapcsolatban a képviselõ-testület álláspontját a
határozathozatal elõtt ismertetni.
(4) Az Országgyûlés dönt az állam területi tagozódásáról,
továbbá - az érintett önkormányzatok véleményének
kikérése után - a megyék összevonásáról,
szétválasztásáról, határainak megváltoztatásáról,
elnevezésérõl és székhelyérõl, a megyei jogú várossá
nyilvánításról, valamint a fõvárosi kerületek
kialakításáról.
94. § A köztársasági elnök:
a/ (kitûzi a helyi önkormányzati általános választásokat
(Alkotmány 30/A. § (1) bek. d/ pont);)
b/ az érintett önkormányzatok kezdeményezésére dönt a
városi cím adományozásáról, továbbá a község
alakításáról, egyesítésérõl, a községegyesítés
megszüntetésérõl, a város, község elnevezésérõl;
c/ (kinevezi a köztársasági megbízottat;)
d/ köztársasági biztost nevez ki meghatározott
önkormányzati, továbbá az államigazgatási feladatok
ellátásának irányítására - az új képviselõ-testület
megválasztásáig terjedõ idõre -, ha az Országgyûlés a
helyi képviselõtestületet feloszlatja.
95. § A Kormány:
a/ a belügyminiszter közremûködésével, (a köztársasági
megbízott) a fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal
vezetõje útján biztosítja a helyi önkormányzatok
törvényességi ellenõrzését;
b/ javaslatot terjeszt az Országgyûléshez az Alkotmánnyal
ellentétesen mûködõ helyi képviselõ-testület
feloszlatására;
c/ rendeletben határozza meg a helyi közszolgálat
képesítési elõírásait;
d/ irányítja az államigazgatási feladatok ellátását és
gondoskodik végrehajtásuk feltételeirõl;
e/ dönt az államigazgatási szerv és a helyi önkormányzat
között keletkezõ - jogilag szabályozott más eljárás
keretébe nem tartozó - vitában.
96. § A belügyminiszter:
a/ elõkészíti az Országgyûlés és a köztársasági elnök
hatáskörébe tartozó területszervezési döntéseket;
b/ kezdeményezi a Kormánynál az Alkotmánnyal ellentétesen
mûködõ helyi képviselõ-testület feloszlatására vonatkozó
országgyûlési elõterjesztés benyújtását;
c/ közremûködik a helyi önkormányzatok feladatát és
hatáskörét, a polgármester, a fõpolgármester, a fõvárosi,
megyei közigazgatási hivatal tevékenységét érintõ
jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és
egyedi állami döntések tervezeteinek elõkészítésében;
d/ (összehangolja) közremûködik a helyi önkormányzatok
mûködésével összefüggõ településfejlesztés, valamint a
megyei önkormányzatok mûködésével összefüggõ fejlesztés,
tervezés és gazdálkodás kormányzati feladatainak
ellátásában;
e/ (a Kormány felhatalmazása alapján irányítja a
köztársasági megbízottak tevékenységét.) megbízza a
fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetõit és
irányítja tevékenységüket.
97. § A miniszter:
a/ rendeletben határozza meg a polgármester, a
fõpolgármester, a megyei közgyûlés elnöke, a jegyzõ, a
fõjegyzõ, a fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal
vezetõje államigazgatási feladatai ellátásának szakmai
szabályait, és ellenõrzi azok érvényesülését;
b/ rendeletben szabályozza a helyi önkormányzatok által
fenntartott intézmények mûködésének szakmai
követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési
elõírásait, ellenõrzi az elõírások érvényesülését;
c/ az a/ és b/ pontban említett ellenõrzés eredményérõl
tájékoztatja a helyi önkormányzatot, javaslatot tesz a
hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezheti, hogy a
képviselõ-testület tárgyalja meg az ellenõrzés
tapasztalatait, törvénysértés esetén tájékoztatja a
törvényességi ellenõrzést ellátó szervet;
d/ tájékoztatja a helyi önkormányzatot a központi
ágazatpolitikai célokról, a szabályozási eszközökrõl, és
biztosítja számukra az ágazati feladatok ellátásához
szükséges információt;
e/ a helyi önkormányzatoktól - ágazati feladatai körében
- adatokat és tájékoztatást kérhet, amelyet az
önkormányzat köteles teljesíteni;
f/ az állami költségvetésrõl szóló törvényben
meghatározott címen és feltételekkel a helyi önkormányzat
részére pénzügyi támogatást nyújthat.
A fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal
98. § (1) A fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal
(továbbiakban: közigazgatási hivatal) államigazgatási
feladatokat ellátó költségvetési szerv. A közigazgatási
hivatal mûködésének költségeit az Országgyûlés a
költségvetési törvény "Belügyminisztérium" fejezetében,
elkülönítetten biztosítja.
(2) A közigazgatási hivatal vezetõje a fõvárosban és a
megyében
a/ ellátja a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi,
valamint a kisebbségi települési önkormányzatok
törvényességi ellenõrzését, a mérlegeléssel hozott
önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerûségét
vizsgálhatja;
b/ törvényben vagy kormányrendeletben megállapított
ügyekben elsõ fokú hatósági jogkört gyakorol és az
államigazgatási eljárás általános szabályai szerint
felettes szervként elbírálja a (hatáskörébe tartozó)
jogorvoslatokat minden olyan államigazgatási hatósági
ügyben, amelyben elsõ fokon a polgármester, a
fõpolgármester, a megyei közgyûlés elnöke vagy a megyei
jogú város kerületi hivatalának vezetõje, illetõleg
jegyzõ, fõjegyzõ járt el, és amelyben a jogorvoslati
eljárásra nem valamely centrális alárendeltségû
államigazgatási szerv jogosult; e körben ellenõrzést
folytathat;
c/ ellátja a törvényben vagy törvényi felhatalmazás
alapján a Kormány által hatáskörébe utalt (egyéb)
államigazgatási feladatokat;
d/ összehangolja igazgatásszervezési szempontból a
közigazgatási hivatal és a fõváros, a megye területén
mûködõ más államigazgatási szervek tevékenységét. Ha az
államigazgatási szerv illetékességi területe több megyére
terjed ki, a feladatot a szerv székhelye szerint
illetékes közigazgatási hivatal vezetõje látja el;
e/ a törvényességi ellenõrzés során szerzett
tapasztalatai alapján az önkormányzat gazdálkodását
érintõ vizsgálat lefolyatását kezdeményezheti az Állami
Számvevõszéknél;
f/ összehívja a képviselõ-testület ülését, ha a 12. § (1)
bekezdése szerint tett indítványnak a polgármester
tizenöt napon belül nem tesz eleget;
g/ a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben az
önkormányzat kérésére szakmai segítséget nyújt.
(3) A közigazgatási hivatal vezetõje törvényességi
ellenõrzési jogkörében vizsgálja, hogy a helyi
önkormányzat, a helyi kisebbségi, valamint kisebbségi
települési önkormányzat
a/ szervezete, mûködése, döntéshozatali eljárása,
b/ döntései (rendelete, határozata),
c/ bizottsága, részönkormányzata, polgármestere által
hozott önkormányzati határozat megfelel-e a
jogszabályoknak.
(4) Nem terjed ki a közigazgatási hivatal vezetõjének
törvényességi ellenõrzési jogköre - az (5) bekezdésben
foglalt kivétellel - azokra a helyi önkormányzat, helyi
kisebbségi, valamint kisebbségi települési önkormányzat,
illetve szerveik által hozott határozatokra, amelyek
alapján
a/ munkaügyi vitának, illetve közszolgálati jogviszonyból
származó vitának,
b/ külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy
államigazgatási eljárásnak van helye.
(5) A közigazgatási hivatal vezetõjének törvényességi
ellenõrzési jogköre kiterjed a (4) bekezdésben felsorolt
határozatokra is a (3) bekezdés a) pontjában
meghatározott körben, továbbá a (4) bekezdés a) pontja
esetében, ha a határozat a munkavállaló javára történõ
jogszabálysértést tartalmaz.
99. § (1) A közigazgatási hivatal vezetõje a
törvényességi ellenõrzés körében - határidõ tûzésével -
felhívja az érintettet a törvénysértés megszüntetésére.
Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles
megvizsgálni és a megadott határidõn belül az annak
alapján tett intézkedésrõl vagy egyet nem értésérõl a
közigazgatási hivatal vezetõjét tájékoztatni.
(2) Ha (a helyi képviselõ-testület) a megadott határidõn
belül (nem intézkedett) intézkedés nem történt (a
törvénysértés megszüntetésére) a közigazgatási hivatal
vezetõje kezdeményezheti:
a/ az Alkotmánybíróságnál a törvénysértõ önkormányzati
rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését;
b/ a törvénysértõ határozat (belsõ szabályzat és, egyéb
döntés) bírósági felülvizsgálatát;
c/ a hatáskörrel rendelkezõ képviselõ-testület
összehívását a törvénysértés megszüntetésére, a
képviselõtestület tisztségviselõje felelõsségének
megállapítását.
(3) A jogszabálysértés megszüntetésére a pert a helyi
önkormányzat, a helyi kisebbségi, valamint kisebbségi
települési önkormányzat, illetve a polgármester (az
önkormányzat) ellen a megadott határidõ lejártától
számított harminc napon belül lehet megindítani. A
kereset benyújtásának - a (4) bekezdésben megjelölt
esetet kivéve - a döntés végrehajtására halasztó hatálya
nincs, de a végrehajtás felfüggesztését a bíróságtól
lehet kérni.
(4) A közigazgatási hivatal vezetõje - ha a
jogszabálysértõ döntés végrehajtása a közérdek súlyos
sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna - a döntés
kézhezvételétõl számított nyolc napon belül
Alkotmánybírósághoz, bírósághoz fordul, errõl a (3)
bekezdés szerinti érintettet egyidejûleg értesíti. A
kereset benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó
hatálya van.
100. § (1) A közigazgatási hivatal vezetõjét - pályázat
alapján - a belügyminiszter bízza meg a külön jogszabály
által elõírt képesítési feltételekkel rendelkezõk közül.
(2) A belügyminiszter irányítja a közigazgatási hivatal
vezetõinek tevékenységét és gyakorolja felettük a
munkáltatói jogokat.
(3) A közigazgatási hivatal vezetõje vezeti a hivatalt és
gyakorolja a hivatal dolgozói feletti munkáltatói
jogokat.
(4) A közigazgatási hivatal vezetõje feladat-és
hatáskörének részletes szabályait a kormány rendeletben
állapítja meg.
A felterjesztési jog
101. § (1) A képviselõ-testület az önkormányzati jogokat,
illetõleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét
érintõ bármely kérdésben - közvetlenül vagy
érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben
hatáskörrel rendelkezõ állami szerv vezetõjéhez
fordulhat, és
a/ tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési
kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt:
tájékoztatás) kérhet;
b/ javaslatot tehet, intézkedés megtételét
kezdeményezheti;
c/ az általa irányított szerv mûködésével, illetõleg az
általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási
eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt
nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak
megváltoztatását vagy visszavonását.
(2) A megkeresett szerv a megkeresésre harminc napon
belül köteles érdemben válaszolni.
(3) Ha a tájékoztatás, illetõleg a válaszadás vagy az
intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe tartozik,
az köteles a megkeresést három napon belül áttenni a
hatás körrel rendelkezõ szervhez, és errõl a megkeresõ
helyi önkormányzatot egyidejûleg tájékoztatni.
A helyi önkormányzatok érdekképviselete
102. § (1) A helyi önkormányzatok az önkormányzati jogok
és érdekek kollektív képviseletének, védelmének és
érvényesülésének elõmozdítása, valamint az önkormányzati
mûködés fejlesztése céljából érdekképviseleti
szervezeteket hozhatnak létre.
(2) Az országos önkormányzati érdekképviseleti
szervezetek véleményét ki kell kérni az önkormányzatokat
érintõ jogszabályok és más állami döntések tervezeteivel
kapcsolatban. Az érdekképviseleti szervek álláspontjáról
a központi döntést hozó szervet tájékoztatni kell.
XI/A fejezet
A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
102/A. § E törvény rendelkezéseit a nemzeti és etnikai
kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény
(továbbiakban: Nek. tv.) alapján létrejött a helyi
kisebbségi önkormányzat mûködésére az ebben a fejezetben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
102/B. § (1) A települési önkormányzat képviselõ-
testülete alakuló ülésén dönt a Nek. tv. 22. §-a alapján
a kisebbségi önkormányzattá nyilvánításról, illetve a
kisebbségi képviselõk az alakuló üléstõl számított három
napon belül döntenek a közvetett módon létrejövõ helyi
kisebbségi önkormányzat megalakításáról.
(2) A helyi kisebbségi települési önkormányzattá
nyilvánításhoz a kisebbségi képviselõk több mint a
felének igen szavazata is szükséges.
(3) A közvetett módon létrejövõ, illetve ennek hiányában
a közvetlen módon megválasztott helyi kisebbségi
önkormányzat testülete alakuló ülését a települési
önkormányzat képviselõ-testülete alakuló ülését követõ
tizenöt napon belül össze kell hívni. Az alakuló ülést a
helyi kisebbségi önkormányzat korelnöke, illetve a
közvetlenül megválasztott helyi kisebbségi önkormányzat
esetében a választási bizottság elnöke hívja össze.
(4) Ha a helyi kisebbségi önkormányzat kezdeményezi, a
települési önkormányzat képviselõ-testülete a Nek.tv.
27.§ (1) bekezdése alapján megalkotandó - a kisebbségi
önkormányzat önállóságát nem sértõ - rendeletet a
kezdeményezéstõl számított kilencven napon belül köteles
elfogadni.
102/C. § (1) A helyi kisebbségi önkormányzati feladatés
hatáskörök a helyi kisebbségi önkormányzat testületét
illetik meg. A testület a hatáskörét az elnökre, a
bizottságra átruházhatja.
(2) A települési önkormányzat képviselõ-testülete
feladat- és hatáskörét - a hatósági, valamint a közüzemi
szolgáltatásokkal összefüggõ feladat- és hatáskörök
kivételével - a helyi kisebbségi önkormányzat
testületére, annak kezdeményezésére átruházhatja.
(3) A helyi kisebbségi önkormányzat testülete ülését az
elnök hívja össze és vezeti. A testület döntését
határozati formában hozza.
(4) Minõsített többség (15.§ (2) bek.) szükséges a helyi
kisebbségi önkormányzat
a/ szervezeti és mûködési szabályzatának megalkotásához;
b/ a települési önkormányzat által rendelkezésére
bocsátott források tervezésérõl és felhasználásáról szóló
döntéséhez;
c/ a települési önkormányzat vagyonán belül a részére
elkülönített vagyon használatáról szóló döntéséhez;
d/ intézményalapításról, helyi kisebbségi önkormányzati
társulás létrehozásáról szóló döntéséhez;
e/ érdekképviseleti szervhez történõ csatlakozásához,
külföldi önkormányzattal való együttmûködési megállapodás
megkötéséhez;
f/ elnökének, elnökhelyettesének megválasztásához.
(5) A helyi kisebbségi önkormányzat testülete ülésérõl
jegyzõkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és a
testület által kijelölt jegyzõkönyv-hitelesítõ ír alá.
(6) A helyi kisebbségi önkormányzat szervezeti és
mûködési rendjét szabályozó határozatában dönt:
a/ szervezetének és mûködésének részletes szabályairól;
b/ a helyi kisebbségi önkormányzat részére elkülönített
vagyon használatáról;
c/ a helyi kisebbségi önkormányzati társulás
létrehozásáról;
(7) A helyi kisebbségi önkormányzat szervezeti és
mûködési rendjét szabályozó határozatot a helyben
szokásos módon ki kell hirdetni. A kihirdetésrõl a jegyzõ
gondoskodik.
102/D. § (1) A helyi kisebbségi önkormányzat testületének
tagja a kisebbségi ügyekben az adott helyi kisebbség
érdekeit képviseli. A helyi kisebbségi önkormányzat
tagjainak jogai, kötelességei azonosak.
(2) A kisebbségi önkormányzatok bizottságot
(bizottságokat) hozhatnak létre.
(3) A bizottságot a helyi kisebbségi önkormányzat
elnökének indítványára össze kell hívni.
102/E. § A helyi kisebbségi önkormányzat tagjai közül
társadalmi megbízatású elnököt és az elnök
helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettest
választ. Az elnök képviseli a helyi kisebbségi
önkormányzatot, tanácskozási joggal részt vehet a
települési önkormányzat képviselõ-testülete ülésén.
102/F. § (1) A kisebbségi önkormányzat feladatai
hatékonyabb ellátására szabadon társulhat más
önkormányzattal. A társulás feltételeit megállapodásban
kell rögzíteni.
(2) Közös kisebbségi testület létrehozása esetén az
érintett szomszédos települési önkormányzatok képviselõ-
testületei - a közös kisebbségi testület véleményét
figyelembe véve - megállapodás alapján szabályozzák, hogy
melyik polgármesteri hivatal segíti a közös kisebbségi
testület ügyvitelét.
XI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
103. § (1) E törvény alkalmazásában:
a/ a képviselõ-testület hatáskörébe tartozó választás,
kinevezés, vezetõi megbízás joga - az alpolgármester,
fõpolgármester-helyettes, megyei közgyûlés elnöke,
alelnöke választásának kivételével - magában foglalja a
felmentés, a megbízás visszavonásának jogát;
b/ az egyéb munkáltatói jogon a kinevezés, vezetõi
megbízás, felmentés, vezetõi megbízás visszavonása, az
összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás
megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével
minden más munkáltatói jogot kell érteni;
c/ az intézmény alapításának joga magában foglalja az
intézmény megszüntetésének, átszervezésének jogát;
d/ a 36. § (2) bekezdés b/ pontjában említett munkáltatói
jog magába foglalja a képviselõ-testület hivatala
ügykezelõ és fizikai alkalmazottai feletti kinevezési
jogát is.
(2) A 33/A. és a 33/B. §-ok alkalmazásában a
polgármesteren az alpolgármestert, a megyei közgyûlés
elnökét, alelnökét a fõpolgármestert, a fõpolgármester
helyettesét is érteni kell, azzal az eltéréssel, hogy a
fõvárosi kerületi polgármester a fõvárosi közgyûlés tagja
lehet.
(3) A fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal a
köztársasági megbízott és hivatala jogutódja.
(4) A megszûnõ tanács és szervei jogutóda a helyi
önkormányzat.
104. § (1) A törvény hatálybalépésekor fennálló közös
tanács (a továbbiakban: közös tanács) társközségének új
képviselõ-testülete 1990. november 30-ig dönt arról, hogy
a/ intézményeit önállóan, vagy más képviselõ-testülettel
közösen tartja fenn,
b/ körjegyzõséget hoz létre, (mely községekkel, milyen
székhellyel), vagy önálló hivatalt alakít, és jegyzõt
nevez ki,
c/ közös képviselõ-testületet alkot, (mely községgel,
milyen székhellyel).
(2) A közös tanács társközségei - ha nem alakítanak közös
képviselõ-testületet - megállapodnak a meglévõ vagyon
megosztásában.
(3) A közös tanács székhelyének képviselõ-testülete nem
tagadhatja meg, hogy a település körjegyzõség székhelye
legyen.
105. § A körjegyzõséghez tartozó községeket - ha az
érdekeltek nem tudnak megállapodni - a megyei
közigazgatási hivatal vezetõje jelöli ki. A lakosság
érdekeit sértõ kijelölés ellen a képviselõ-testület (a
köztársasági megbízott útján) a belügyminiszterhez
fordulhat. A belügyminiszter döntése ellen jogorvoslatnak
nincs helye.
106. § A közös tanács által alapított, több községet
ellátó intézmény az érdekelt községek közös tulajdonába
kerül. Ha a közös intézmény a községek között
megosztható, a megosztásban az érintett képviselõ-
testületek 1990. december 31-i hatállyal
megállapodhatnak.
107. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzatok
tulajdonába kerülõ vagyontárgyak köre a következõ:
a/ az önkormányzat közigazgatási területén lévõ
ingatlanok, erdõk és vizek törvényben meghatározott köre;
b/ a tanácsok által alapított és a tanácsok felügyelete
alatt álló közüzemi célra alapított állami gazdálkodó
szervezetek, továbbá a költségvetési üzemek vagyona és az
e szervezetekbõl átalakuló gazdasági társaságokban az
államot megilletõ vagyonrész;
c/ a lakossági szükségleteket kielégítõ közmûvek
építményei, vonalas létesítményei, berendezései a
település belterületi határán belül, az állam kizárólagos
tulajdonába tartozó létesítmények kivételével;
d/ a tanácsok kezelésében, illetõleg tulajdonosi
irányítása alatt álló oktatási, kulturális, egészségügyi,
szociális, sport és egyéb intézmények vagyona;
e/ a tanácsi, illetõleg a tanácsi ingatlankezelõ szervek
kezelésében lévõ állami bérlakások;
f/ a középületek és a hozzájuk tartozó földek, a központi
állami feladatokat szolgáló épületek kivételével;
g/ a tanács valamennyi pénzvagyona, értékpapírja és más
vagyoni joga.
(2) A tanács és szervei, valamint intézményei kezelésében
lévõ állami ingatlanok, erdõk, vizek, - kivéve a védett
természetvédelmi területeket és a mûemlékileg védett
épületeket, építményeket, területeket - pénz és
értékpapírok, a törvény hatálybalépésének napján e
törvény erejénél fogva a helyi önkormányzatok tulajdonába
kerülnek.
(3) A külön törvényben meghatározott, állami tulajdonban
lévõ földek, erdõk, más ingatlanok, vizek, valamint az
összes természetvédelem alatt álló területek és
mûemlékileg védett épületek, építmények, területek,
továbbá a közmûvek létesítményei, az (1) bekezdés b/
pontjában említett szervezetek vagyonának önkormányzati
tulajdonába adására, az önkormányzatok és a vállalatok
közötti megosztására a kormány megyei (fõvárosi)
vagyonátadó bizottságokat hoz létre, amelyek döntenek e
dolgok önkormányzati tulajdonba adásáról és a vagyoni
terhek rendezésérõl. A vagyonátadó bizottságban részt
vesznek az épített és a természeti környezetvédelemért
felelõs országos szervezetek képviselõi is.
(4) A vagyonátadásig a (3) bekezdésben említett
vagyontárgyak csak a vagyonátadó bizottság, illetve a
természeti vagy mûemléki értékük miatt védett, az
illetékes országos fõhatóság hozzájárulásával
forgalomképesek.
(5) A vagyonátadó bizottság döntésével a helyi
önkormányzat tulajdonába kerül az e törvény kihírdetése
napján az önkormányzat belterületéhez tartozó állami
tulajdonban lévõ föld, a kizárólag állami tulajdonba
kerülõ földek kivételével.
(6) A több helyi önkormányzat szükségletét kielégítõ
közüzemi és kommunális vállalatok, továbbá a közmûvek
települések közötti építményei, vonalas létesítményei,
berendezései és a települések közötti helyi közutak - ha
az érintett helyi önkormányzatok másként nem állapodnak
meg - a vagyonátadó bizottság döntése alapján a megyei
önkormányzat tulajdonába vagy az érintett települési
önkormányzatok közös tulajdonába kerülnek.
(7) A helyi önkormányzat tulajdoni igényét a vagyonátadó
bizottságnál 1995. március 31-ig terjesztheti elõ, e
határidõ után az önkormányzat tulajdoni igénye bírósági
eljárásban érvényesíthetõ.
108. § A nagyközségi címet használhatják azon települések
képviselõ-testületei, amelyek a törvény hatályba
lépésekor nagyközségi tanácsok voltak, továbbá amelyek
területén legalább ötezer lakos él.
109. § Az önkormányzati hatósági ügyben folyó eljárásra -
az e törvényben foglalt eltérésekkel - az államigazgatási
eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I.
törvényt kell megfelelõen alkalmazni.
110. § E törvény 14. § (2) bekezdésének és 26. §
alkalmazásában hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és
ennek házastársa, a testvér, a házastárs, az élettárs.
111. § E törvény alapján indított perben (11. § (3)
bekezdésében és 99. § (3) bekezdésében említett
eljárásra) a 33/B. § kivételével - a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX.
fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni. (E törvény
41.§ (4) bekezdésben foglalt esetben a perre kizárólag a
megyei bíróság székhelyén mûködõ helyi bíróság illetékes,
Budapest területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár
el.)
112. § E törvény 8.§ (4) bekezdésében elõírt az
egészséges ivóvíz ellátásának biztosításáról minden
községben legkésõbb az 1990. évben megválasztott helyi
önkormányzati képviselõ-testület megbízatásának a
lejártáig kell gondoskodni.
113. § Ez a törvény az önkormányzati képviselõ-testületek
tagjai 1990. évi választásának napján lép hatályba.
114.§ Az Alkotmánybíróság - a Kormány indítványa alapján
- véleményt nyilvánít a helyi képviselõ-testület
mûködésének alkotmányellenességérõl.
115.§ (1) E törvény hatályba lépésével hatályát veszti:
a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény és az azt
módosító 1983. évi 26. törvényerejû rendelet 1-18. §-a,
1985. évi IV. törvény, 1987. évi 21. törvényerejû
rendelet, 1990. évi XXII. törvény 1-3. §-a, az
ügyészségrõl szóló, módosított 1972. évi V.tv. (Ütv.) 5.§
(2) bekezdés a/ pontjából "a Minisztertanács" szövegrész,
13.§ (1) bekezdésébõl az "és a tanácsok" szövegrész,
valamint a 13.§ (2) bekezdés d/ pontja,
a népszavazásról és a népi kezdeményezésrõl szóló 1989.
évi XVII. törvénynek a helyi népszavazásról és népi
kezdeményezésrõl szóló rendelkezései,
az állami kitüntetésekrõl szóló 1976. évi 3. törvényerejû
rendelet 3. § (3) bekezdésébõl "a tanács helyi jellegû",
18. § (1) bekezdésébõl "valamint a tanács" szövegrész,
a megyei irányításban közremûködõ városok, városi jogú
nagyközségek és a városkörnyéki községek kijelölésérõl
szóló 23/1983. NET határozat, ez azonban nem érinti az
egyes állami szerveknek e határozat alapján megállapított
illetékességi területét;
a megyék nevének, székhelyének és területének
megállapításáról szóló 4343/1949. (XII.14.) MT rendelet
és az azt módosító 96/1989. (VIII.31.) MT rendelet,
a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtására
kiadott 11/1971. (III.31.) Korm. rendelet és az azt
módosító 50/1983. (XII.28.) MT rendelet 1-34. §-a,
25/1985. (V.6.) MT rendelet, 33/1986. (VIII.26.) MT
rendelet, 1. §-a, 86/1988. (XII.15.) MT rendelet,
44/1990. (III. 13.) MT rendelet 1-3. §-a,
az elöljáróságokról szóló 9/1985. (III.7.) MT rendelet,
a tanácsi mûvelõdési intézmények létesítésének, illetõleg
megszüntetésének általános szabályairól szóló 34/1986.
(VIII.26.) MT rendelet,
a helyi címer és zászló alkotásáról, használatáról, a
díszpolgári cím adományozásáról szóló 1006/1974. (II.22.)
MT határozat és az azt módosító 44/1990. (III.13.) MT
rendelet 15-16. §-a,
a tanácsok által alapítható kitüntetésekrõl és egyéb
elismerésekrõl szóló 1033/1977. (VIII.17.) MT határozat
és az azt módosító 1006/1985. (III.1.) MT határozat II.
része,
a tanácsi egészségügyi és szociális intézményekrõl szóló
1055/1983. (XII.28.) MT határozat,
az elöljáró tiszteletdíjának megállapításáról szóló
1/1985. (III.28.) MTTH rendelkezés és az azt módosító
3/1987. (XII.14.) MTTH rendelkezés.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Ütv. 13.§
(2) bekezdés c/ pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
c/ a hatáskörébe tartozó területi és helyi szerveknél
általános érvényû rendelkezés (szabályzat, alapszabály,
stb.) kiadását, módosítását vagy egyes rendelkezéseinek
hatályon kívül helyezését kezdeményezheti.
(3) Az Országgyûlés felhatalmazza az igazságügyi
minisztert, hogy a népszavazásról és a népi
kezdeményezésrõl szóló 1989. évi XVII. törvény hatályos
szövegét, a szükséges szerkesztéssel, közzétegye.
(4) A 70. § (3) bekezdése szerinti megyei
területfejlesztési tanács a területfejlesztésrõl szóló
törvény rendelkezései szerint, de legkésõbb 1995. június
30-áig jön létre.
62. §
(1) Ez a törvény a helyi önkormányzati képviselõk 1994.
évi választásának napján lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát
veszti:
a/ az Ötv. 36. §-a (3) bekezdésének második mondata, 61.
§-a (5) bekezdésének utolsó mondata, 72. §-ának (2)
bekezdése, 75. §-a (1) bekezdésének második mondata, 75.
§-a (2) bekezdésének második mondata, 94. §-ának a/ és c/
pontja és 103. §-ának (4) bekezdése;
b/ a helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggõ
kiegészítõ és átmeneti szabályokról szóló 1990. évi
LXXXIII. törvény 1. §-a 4-12. §-a, a 13. § (2) bekezdése,
14. §-a, és az e törvényt módosító 1991. évi LXXVI.
törvény;
c/ a köztársasági megbízott jogállásáról, hivataláról és
egyes feladatairól szóló 1990. évi XC. törvény;
d/ a helyi önkormányzatok és szerveik a köztársasági
megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségû
szervek feladat- és hatásköreirõl szóló 1991. évi XX.
törvény 58. §-a;
e/ a fõvárosi és a fõvárosi kerületi önkormányzatokról
szóló 1991. évi XXIV. törvény 1-29. §-ai;
f/ a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.
törvény 3. §-ában az "és a köztársasági megbízottra"
szövegrész;
g/ az állampolgári jogok országgyûlési biztosáról szóló
1993. évi LIX. törvény 3. § (3) bekezdésében a
"köztársasági megbízott" szövegrész;
h/ a honvédelemrõl szóló 1993. évi XC. törvény (Hvt.) 15.
§-a (4) bekezdésének d/ pontja;
i/ a köztársasági megbízottak mûködési területét
meghatározó régiókról szóló 66/1990. (VIII.14.) OGY
határozat;
j/ a köztársasági megbízott egyes feladatairól szóló
77/1992. (IV.30.) kormányrendelet.
(3) Ahol jogszabály köztársasági megbízottat, a
köztársasági megbízott hivatalát vagy annak vezetõjét
említi, azon
a/ a megyei, a fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõjét,
illetve a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatalt;
b/ a Hvt. és a végrehajtásáról rendelkezõ jogszabályok
tekintetében a megyei közgyûlés elnökét, a fõvárosban a
fõpolgármestert kell érteni.
(4) A képviselõ-testületek az alakuló ülésüket követõ fél
éven belül felülvizsgálják, megalkotják a szervezeti és
mûködési szabályzatukat."
63. §
(1) A Hvt. 15. §-a (4) bekezdésének a/ és b/ pontja
helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
(Tagjai:)
"a/ a megyei (fõvárosi) közigazgatási hivatal vezetõje;
b/ a megyei (fõvárosi) fõjegyzõ."
(2) A Hvt. 16. §-a (1) bekezdésének b/ pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
(A védelmi bizottság honvédelmi igazgatási jogkörében)
"b/ irányítja a polgármester honvédelmi tevékenységét,
ellátja a hatáskörébe utalt polgári védelmi feladatokat;"
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
1994. AUGUSZTUS
T/32.. SZÁMÚ
TÖRVÉNYJAVASLAT INDOKOLÁSA
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKRÓL SZÓLÓ 1990. ÉVI LXV. TÖRVÉNY
MÓDOSÍTÁSÁHOZ
Általános indokolás
Az 1990-ben létrehozott helyi önkormányzati rendszerünk
jogállamunk fontos intézménye. Az önkormányzatok a
társadalom helyi alappillérei, a demokratikus
közhatalom gyakorlói. Az átfogó felelõsségû, önálló
helyi önkormányzatok lehetõvé tették és teszik a
közhatalom decentralizációját. Az elmúlt évek igazolták,
hogy helyi önkormányzataink mûködõképesek, a
közfeladatok, a helyi közügyek jelentõs részét
eredményesen oldják meg.
A gyakorlati tapasztalatok ugyanakkor felhívták a
figyelmet szabályozási ellentmondásokra és
hiányosságokra. Önkormányzati rendszerünk bevált
alapértékeinek megõrzése mellett a tapasztalatok
összegezése, tudományos, szakmai elemzések alapján
szükséges a helyi önkormányzatokra vonatkozó törvények
módosítása; több területen a továbbfejlesztés. A Kormány
az önkormányzati önállóság biztosítékainak a megõrzését
célul kitûzve az önkormányzatokra vonatkozó törvények
összehangolt módosítását kezdeményezi.
A benyújtott Javaslat alapvetõen az 1994. évi
önkormányzati általános választásokat megelõzõen
szükséges, ezekhez is kapcsolódó, megfelelõen
elõkészített, egyeztetett módosításokat tartalmazza.
Döntõen az államháztartási reformmal összefüggõ kérdések
szükséges törvényi rendezésére 1995ben indokolt
visszatérni. A Javaslat figyelemmel van arra, hogy minden
olyan területet átfogjon, amelyeket még az önkormányzati
választások elõtt kell módosítani.
Az önkormányzati választási reformmal összefüggésben a
helyi önkormányzatokról szóló törvénybõl indokolt
kiiktatni a választási szabályokat, amelyeket a
választójogi törvényjavaslat foglal magába.
A javaslatok fõ forrása az önkormányzati mûködés, az
önkormányzatok (polgármesterek, képviselõk, jegyzõk)
által is felvetett kezdeményezések.
A Javaslat érvényesíti az Alkotmánybíróság
önkormányzatokat érintõ döntéseit, hasznosítja a bírósági
gyakorlat tapasztalatait, kidolgozott jogértelmezéseit.
A Javaslat célja, hogy önállóbban, eredményesebben,
kevesebb belsõ feszültséggel mûködjenek az
önkormányzatok.
Munkájuk legyen még nyitottabb. A Javaslat
továbbfejleszti az önkormányzaton belüli feladat- és
hatáskör megosztását.
Elvi jelentõségû a kisebbségi önkormányzatok mûködését
érintõ részek beépítése a helyi önkormányzatokról szóló
törvénybe.
A Javaslat az általánossá váló közvetlen választáson túl
is erõsíti a polgármester szerepét önkormányzati
ügyekben, kivételesen megteremtve a lehetõséget önálló
önkormányzati döntéséhez. Az önkormányzati vezetés
egységének megszilárdítása érdekében a polgármesteré a
javaslattétel joga a helyettesére, továbbá a polgármester
irányítja az alpolgármester munkáját. Erõsíti a Javaslat
a polgármester és a jegyzõ együttmûködését, közös
felelõsségét. A munkáltatói jogok gyakorlójává a jegyzõ
válik, az önkormányzati követelmények érvényesítését
egyes ügyekben a polgármester egyetértése biztosítja.
A Javaslat kifejezésre juttatja az önkormányzati
képviselõk fokozottabb felelõsségét. Az egyes helyeken
elmélyült ellentmondások helyi feloldására lehetõvé teszi
a képviselõtestület feloszlásának a kimondását.
A legtöbb ellentmondást az elmúlt években a középszintû
igazgatás mutatta fel. A középszintû igazgatást jobban a
megyei önkormányzatokra, mint területi önkormányzatokra
indokolt építeni. A megyei önkormányzatok szerepe
elsõsorban a körzeti közszolgáltatásokban növekedhet. A
területfejlesztésben a késõbb megalakítandó
területfejlesztési tanácsok külön törvény alapján -
kaphatnak szerepet.
A regionális köztársasági megbízott intézménye nem vált
be. Hivatalai viszont eredményes munkát végeztek a
törvényességi ellenõrzésben, az igazgatásban. A
fõvárosban és a megyében - a Belügyminisztérium
szerveként - mûködõ közigazgatási hivatalok tevékenysége,
az alapvetõ funkciók megõrzésével erõsíthetõ a
törvényesség fokozottabb érvényesítésében, az
igazgatásszervezési feladatokban.
A közigazgatási reform egyik döntõ része a dekoncentrált
szervezetek rendszerének általános felülvizsgálata, ami
több ütemben végezhetõ el. A Javaslat hozzájárul ahhoz,
hogy egyes feladatokat az önkormányzatok vegyenek át.
A Javaslat - tartalmát és terjedelmét tekintve - jelentõs
változásokat fogalmaz meg a fõváros önkormányzati
rendszerének a javítására, a kialakult ellentmondások
feloldására. A fõváros önkormányzatának újraszabályozása
az önkormányzati törvény részeként történik (a külön
törvény hatályon kívül helyezésével). A Javaslat a
fõváros egységes, hatékonyabb önkormányzati rendszerét
kívánja kialakítani, ami összhangban van a fõváros
települési, területi és országos szerepkörével. A
fõvárosban továbbra is kétszintû önkormányzat mûködik. A
kerület a kerületen belül megoldható, a fõváros az egy
kerületet meghaladó feladatokat és hatásköröket önállóan
látja el. A Javaslat kialakítja a kölcsönös együttmûködés
alapvetõ feltételeit, garanciáit és megõrzi az eddigi
külön törvény gyakorlatban bevált elemeit.
A Javaslat több rendelkezése kívánja elõsegíteni,
ösztönözni a helyi önkormányzatok együttmûködését,
társulását (pl. pénzügyi kedvezményekkel, az
együttmûködés intézményes formával a fõvárosi
agglomerációban, a megyei jogú városok és a megyei
önkormányzatok kapcsolatában).
A helyi önkormányzatok belsõ és külsõ pénzügyi gazdasági
ellenõrzésének kiépítéséhez a Javaslat megteremti az
alapvetõ feltételeket, szabályokat.
A Javaslat számos olyan részterületre is kiterjed, ahol a
színvonalasabb önkormányzati munka egyértelmûbb
szabályozást igényel.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A kisebbségi önkormányzatok megalakulása, a
részönkormányzatok szerepének a növelése indokolja az
önkormányzati döntéshozók körének a bõvítését. A Javaslat
több rendelkezése erõsíti a polgármester szerepét az
önkormányzati tevékenységben. A választási szabályok
szerint minden települési polgármestert (a fõvárosi
fõpolgármestert is) közvetlenül választanak meg a
választópolgárok. A Javaslat megõrzi az önkormányzati
rendszer alapelvét, amely szerint az önkormányzati
feladatok és hatáskörök címzettje a képviselõ-testület. A
helyi önkormányzás folyamatossága érdekében viszont - a
tapasztalatok alapján, a gyakorlat igényét figyelembe
véve - szûk körben, kivételesen indokolt, hogy törvény a
polgármesternek önkormányzati feladatot és hatáskört
állapíthasson meg.
Az 2. §-hoz
Az 1990-ben kijelölt megyei önkormányzati szerep nem
igényelte, hogy a fõjegyzõ államigazgatási feladatot,
hatáskört, hatósági jogkört kapjon. A törvényalkotó a
térségi szolgáltatásokat nyújtó intézményfenntartáson túl
nem kívánt államigazgatási feladatot, hatáskört adni a
megyei önkormányzatnak. Részben ennek következményeként
megnõtt a közvetlen miniszteri irányítású - dekoncentrált
- megyei, regionális államigazgatási szervek száma. Ezek
felülvizsgálata szükséges, feladatkörük átrendezése egyes
ügyekben oly módon történhet, hogy azok a megyei
önkormányzathoz, a megyei fõjegyzõhöz kerülhetnek. A
Javaslat ennek alapján, továbbá a megyei önkormányzati
feladatokhoz kapcsolódó igazgatási teendõknek megyei
önkormányzathoz telepítése lehetõségét kívánja
megteremteni. A honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa
elhárítási ügyekben az országos államigazgatási teendõk
helyi végrehajtásában a polgármester mellett a megyei
közgyûlés elnöke is indokolt, hogy feladatot, hatáskört
kapjon a törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján
kormányrendeletben elõírt esetekben.
A 3. §-hoz
A helyi önkormányzatokról szóló törvényt követõen
megalkotott közoktatási törvény miatt szövegpontosítás
indokolt. Önkormányzataink mûködésének fontos alapelve
szerint a helyi közakarat érvényre juttatása azt igényli,
hogy az önkormányzatok a helyi közügyeket széles körû
nyilvánosságot teremtve demokratikusan intézzék. Az
alapelv érvényesülését több részletszabály szolgálta.
Ennek ellenére az elsõ ciklusban önkormányzataink kissé
befelé fordultak. A helyi társadalmak demokratikus
átalakulása hosszabb folyamat. A részvételi demokrácia
kibontakoztatásához további garanciák indokoltak. A
polgárok önszervezõdõ közösségei, a civil szervezetek a
helyi önkormányzás fontos részeseivé válhatnak, ha
képviselõik tanácskozási jogot is kapnak a bizottságok és
a képviselõ-testületek ülésein. Indokolt ezért, hogy a
szervezeti és mûködési szabályzat kötelezõen határozza
meg az ülésre meghívandó civil szervezetek körét. A helyi
sajátosságokat ugyanis a helyi szabályozás képes
figyelembe venni, miután egyes szervezetek vezetõi
önkormányzati képviselõk, illetõleg a megfelelõ bizottság
tagjai is lehetnek. Mindezekre is figyelemmel az adott
önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzata jelölheti
meg a helyben mûködõ civil szervezetek azon körét,
amelyek képviselõinek tanácskozási jogot ad a képviselõ-
testület és bizottságai ülésén. A szervezeti és mûködési
szabályzat a polgármester, a bizottság elnöke
kötelességévé teheti, hogy a tárgyalt napirendhez
igazodóan abban a körben tevékenykedõ civil szervezetek
képviselõjét meghívja az ülésre.
A 4-5. §-hoz
Részönkormányzatokat viszonylag kis számban hoztak létre
a települési képviselõ-testületek. Szerepüket erõsíteni,
számukat növelni célszerû. Ennek elõsegítése érdekében
tartalmazza a Javaslat, hogy a részönkormányzatok
önkormányzati feladatokat látnak el, a képviselõ-testület
egyes hatásköreit a részönkormányzat testületére is
ruházhatja a bizottságokhoz hasonlóan. Ebbõl következõen
a polgármester felfüggesztési joga kiterjesztendõ a
részönkormányzat testületének döntésére is. A kisebbségi
önkormányzatok ugyancsak önkormányzati feladatokat látnak
el, s a hatáskör átruházást is indokolt lehetõvé tenni. A
polgármestert e tekintetben nem illeti meg a
felfüggesztési jog, mivel a kisebbségi önkormányzat
önálló.
A 6. §-hoz
1990-ben az Ötv. az ülések nyilvánossága általános elvén
túl a képviselõ-testületet hatalmazta fel arra, hogy
indokolt esetben zárt ülést tartson, és titkosan
történjék a szavazás. (Egyedül a polgármester
választásakor írta elõ a titkos szavazást.) Az Ötv.
megalkotása idején még hiányoztak a személyes adatok
védelmének alkotmányos szabályai.
Az Alkotmánybíróság [33/1992.(V.29.) AB határozat]
megsemmisítette az Ötv. 12. § (3) és (4) bekezdését,
valamint 17.§ (3) bekezdését. Abból az alkotmányos elvbõl
indult ki, hogy a közérdekû adatok nyilvánossága és
megismerhetõsége az Alkotmányban biztosított alapvetõ
jog. Ezzel ellentétesnek ítélte az Ötv. idézett
rendelkezéseit, mivel - az indokolt esetben
megfogalmazással - szinte teljes körû mérlegelési
lehetõséget adtak a nyilvánosság kizárására, a zárt ülés
elrendelésére.
Az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában
rámutatott: a közérdekû adatok nyilvánosságát szabályozó,
valamint a magántitok és a személyes adatok védelmérõl
szóló átfogó törvény alapján, egységes koncepció és
értékrend szellemében állapíthatók meg az önkormányzati
törvényben a személyes adatok önkormányzati szervek
általi védelmére vonatkozó rendelkezések.
Az Országgyûlés - az Alkotmánybíróság döntését követõen -
megalkotta a személyes adatok védelmérõl, a közérdekû
adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt.
E törvény alkalmazásában személyes adat a meghatározott
természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az
adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.
A Javaslat fõ szabályként megerõsíti a nyilvánosság
elvét, rendeli el a képviselõ-testületi ülések
nyilvánosságát. A testületi ülések nyilvánossága a
közérdekû adatok nyilvánosságának, a választópolgárok
ellenõrzési jogának alapvetõ garanciája.
A Javaslat az Adatvédelmi törvény elveivel és
rendelkezéseivel összhangban azokban a tételesen
felsorolt tárgykörökben teszi lehetõvé, illetõleg rendeli
el kötelezõen a zárt ülést, amely ügyekben felmerül a
személyes adatok védelme. A személyes adatokkal való
önrendelkezési jog alapján a Javaslatban megjelölt
esetekben az érintett hozzájárulhat a nyilvános
tárgyaláshoz.
Az önkormányzat vagyonnal, tulajdonnal rendelkezik, a
piaci élet szereplõje. Mint minden más piaci szereplõnek,
az önkormányzatnak is lehetnek üzleti titkai, érdekei.
Ezek, valamint a pályázatok nyilvános tárgyalása adott
esetben hátrányos helyzetbe hozná az önkormányzatokat,
valamint az ügyben érintettet. A Javaslat ezért az
önkormányzat és az érintett érdekében lehetõvé teszi a
zárt ülés elrendelését. A zárt ülés elrendeléséhez
azonban minõsített többség, a jelenlévõ képviselõk
kétharmadának támogató szavazata szükséges.
Garanciális szabály az is, hogy a nyilvános ülésen - fõ
szabályként - nyílt szavazással hozza döntéseit a
képviselõtestület. Titkos szavazás elrendelésére tehát
szûk körben, a zárt ülésen tárgyalható, tárgyalandó
ügyekben kíván lehetõséget adni a Javaslat. Miután zárt
ülésrõl van (lehet) szó, a titkos szavazás elrendelésérõl
a képviselõ-testület dönthet. Mind a zárt ülés, mind a
titkos szavazás szabályai - azonos értékeket védve - a
bizottságokra is vonatkoznak.
A 7. §-hoz
1990-ben, a Kormány javaslata ellenére, az Országgyûlés
nem találta indokoltnak a tartózkodás szabályozását.
Ennek mellõzése miatt viszont a hatályos törvényszöveg
eltérõ értelmezésre ad lehetõséget. Kialakult a hatályos
szabályozás olyan értelmezése is, amely szerint - adott
feltételek esetén - a javaslatot a testület sem el nem
fogadta, sem el nem vetette, érvényes döntés nem
született. Ily módon nehézkessé vált a testületek
mûködése. A hiányzó rendelkezést - a tartózkodás
szabályozását - a szervezeti és mûködési szabályzatok
különféle felfogás szerint pótolták, amelyek tekintetében
alkotmányossági aggályok merültek fel. Az eltérõ
értelmezés az Alkotmánybíróság és a Legfelsõbb Bíróság
állásfoglalását váltotta ki a tartózkodás értelmezésérõl.
A Javaslat egyértelmû szabállyal a vissza-visszatérõ
vitákat kívánja lezárni. A javasolt megoldás esetén a
szavazategyenlõség a korábbi szabályozását hatályon kívül
kell helyezni.
Az adott ügyben való személyes érintettség következménye,
hogy a települési képviselõ a döntéshozatalból kizárható.
A képviselõ kötelességévé szükséges tenni, hogy jelentse
be a személyes érintettséget. Ez a kötelezettség a
bizottsági döntésnél is fenn áll.
A települési képviselõ kizárása a döntéshozatalból
értelmezési gondokhoz vezetett. Fõként kisebb létszámú
testületeknél a döntéshozatalból való kizárás azt is
jelenti, hogy az adott ügyben nem lehet döntést hozni,
amennyiben a kizárt települési képviselõt nem tekintjük
jelenlévõnek. A döntéshozatal érdekében a Javaslat a
döntéshozatalból kizárt települési képviselõt
jelenlévõnek tekinti, így még fenntartja a döntés
lehetõségét.
A 8. §-hoz
Az általános szabály szerint a minõsített többséghez a
megválasztott - a választójogi törvényben meghatározott
számú - települési képviselõ több mint a felének a
szavazata szükséges. (A választójogi törvényben
meghatározott testületi létszám eggyel akkor nõ, ha a
polgármestert nem választották meg egyben települési
képviselõnek is.) Ennél magasabb minõsített többséget is
megállapíthatott a szervezeti és mûködési szabályzat. A
gyakorlatban számos, feloldhatatlan feszültséget
eredményezett a magasabb minõsített többség, valamint a
szervezeti és mûködési szabályzat elfogadásához elõírt
kétharmados szavazati többség. A gyakorlatban
egyértelmûvé vált, hogy a mûködõképes helyi
önkormányzáshoz az alapvetõ ügyekben többségi támogatás,
a települési képviselõk több mint felének támogatása
szükséges, egyben elégséges. Magasabb arány
mûködésképtelenséghez, döntésképtelenséghez vezet, a
magasabb arány elõírására adott felhatalmazás ezért
elhagyandó.
A szervezeti és mûködési szabályzat elfogadásának a
jelenlévõ képviselõk kétharmadának szavazatához kötése
ellentmondásokhoz vezetett. Az Ötv. kifejezetten nem
mondta ki, bár rendelkezéseibõl következett, hogy a
szervezeti és mûködési szabályzatot rendeletbe kell
foglalni. Így azután alacsony részvétel esetén igen kevés
szavazattal vált elfogadhatóvá a szervezeti és mûködési
szabályzat. A települési képviselõk teljes (közel teljes)
jelenléte esetén viszont -a magas követelmény miatt - a
testület nem volt képes elfogadni a szabályzatot. A
mûködés gyakorlati tapasztalataiból következik, hogy el
kell hagyni a kétharmados szabályt, ugyanakkor
kifejezetten is ki kell mondani, hogy a szervezeti és
mûködési szabályzat formája rendelet (Ötv. 18. § (1)
bek.).
A 9. §-hoz
Különösen a nagyobb önkormányzatoknál az ülés
jegyzõkönyvét 8 napon belül nem lehetett elkészíteni,
erre 15 napot célszerû adni.
A közérdekû adatok nyilvánosságának alkotmányos elvébõl
következik az az általános rendelkezés, hogy a
választópolgárok nemcsak a nyilvános képviselõ-testületi
ülésen vehetnek részt, hanem betekinthetnek a testületi
elõterjesztésekbe, a testületi ülések jegyzõkönyveibe. A
személyes adatok, az önkormányzat és az érintettek üzleti
érdekeinek, titkainak védelme érdekében a zárt ülésrõl
külön jegyzõkönyvet kell készíteni, amibe már nem illeti
meg a választópolgárokat a betekintési jog.
A 10. §-hoz
Az eltérõ értelmezés megszüntetése, a minõsített többségû
elfogadás követelménye miatt kell kimondani a szervezeti
és mûködési szabályzat rendeleti formáját.
Az elmúlt négy év alatt az Országgyûlés egy
képviselõtestületet oszlatott fel alkotmányellenes
mûködése miatt. Az a testület mûködésképtelenné vált,
miután a testületi tagok több mint a fele helyben
kibékíthetetlen ellentétbe került a polgármesterrel. Jó
néhány más képviselõ-testület is eljutott azonban - a
ciklus második felétõl - a mûködésképtelenség határáig.
Kivételként ugyan, de a jövõben sem zárható ki, hogy a
polgármester és a testület többsége között a további
együttmûködést kizáró ellentét keletkezik. Ilyen esetben
- fejlett önkormányzati rendszerekben is - helyi
megoldást jelent az, ha a testület kimondhatja a saját
feloszlását, s ez együtt jár a polgármester tisztségének
a megszûnésével. (Nem hoz megoldást a képviselõk
egyenkénti lemondása. A gyakorlati tapasztalatok szerint
ezt nem teszik meg.) A képviselõ-testület feloszlása
esetén a választópolgárok közössége oldhatja meg a
konfliktust azzal, hogy együttmûködésre képes testületet
és polgármestert választanak.
A Javaslat a testület önfeloszlatását korlátok között
kívánja tartani. A választópolgárok elõtti felelõsség
vállalása megkívánja a név szerinti szavazást. A
választást követõ fél éven belül még nem, az általános
választásokat megelõzõ egy éven belül pedig már nem
indokolt megengedni az önfeloszlást.
A 11. §-hoz
1990-ben a törvényalkotó a települési képviselõk
kötelezettségeit nem részletezte. A Javaslat több
megoldása a települési képviselõk felelõsségét kívánja
erõsíteni. A felelõsség kifejezésre jut abban, hogy a
települési képviselõ (is) esküt tesz. A települési
képviselõ, mint hivatalos személy büntetõjogi védelmérõl
a Btk. rendelkezik, más tekintetben a települési
képviselõ nem végez olyan tevékenységet, melyben
hivatalos személyként jár el.
A képviselõ-testület tagjainak jogai és kötelességei
között indokolt szabályozni, hogy a képviselõ-testület
tagja kezdeményezheti, a képviselõ-testület vizsgálja
felül bizottságának, valamint a polgármesternek a
képviselõ-testület által a polgármesterre átruházott
önkormányzati ügyben hozott döntését. A felülvizsgálatra
vonatkozó kezdeményezés nem terjed ki azonban az olyan
polgármesteri döntésekre, amelyeket törvény közvetlenül a
polgármester hatáskörébe utal.
A települési képviselõ alapvetõ kötelessége, ezt
vállalta, hogy részt vegyen a képviselõ-testület
munkájában, a testület által meghatározott feladatokat
lássa el. A kötelezettségek elmulasztása azzal járhat,
hogy a képviselõ-testület csökkenti, megvonja a
települési képviselõ tiszteletdíját, természetbeni
juttatását.
A 12. §-hoz
Módosító indítvány eredményeként az Ötv. 20. § (2)
bekezdése többféle értelmet kapott, a gyakorlatban
többféle, egymástól eltérõ értelmezés alakult ki. Egyik
lehetséges értelmezése kizárta azt, hogy az önkormányzati
képviselõk tiszteletdíjat kapjanak. A Javaslat
pontosabban határozza meg a tiszteletdíjban,
természetbeni juttatásban részesíthetõk körét, ezzel
megadja a külön törvény szabályozásának alapjait.
A 13. §-hoz
A Javaslat - összhangban a 92. § új (5) bekezdésében
megállapított bizottsági feladatokkal - pontosítja a
pénzügyi bizottság elnevezést. Miután a pénzügyi
bizottság nem csupán ellenõrzési feladatokat lát el, az
erre való utalást az elnevezésbõl kiiktatja.
Egyértelmûbbé teszi továbbá a kisebbségi képviselõ
fogalmát.
A 14. §-hoz
A Javaslat hiányzó rendelkezést pótol a bizottságok
határozatképessége, határozathozatala tekintetében,
amikor a képviselõ-testületre vonatkozó szabályok
alkalmazását írja elõ.
A 15. §-hoz
Joghézagot pótol a Javaslat, amikor kimondja, hogy a
polgármester, az alpolgármester nem lehet bizottság
elnöke, tagja. Önkormányzati rendszerünkben mind a
bizottságoknak, mind a polgármesternek
(alpolgármesternek) elkülönülõ, önálló szerepe,
feladatköre van. A polgármesternek önálló hatáskörei
vannak a bizottságokkal szemben, ez kizárja, hogy akár a
polgármester, akár az õt helyettesítõ alpolgármester a
bizottságban tevékenykedjen.
A 16. §-hoz
A hatáskör átruházásának szélesítése a felfüggesztési
jognál is megjelenik.
A 17. §-hoz
A személyes érintettséget a bizottságnak is be kell
jelenteni.
A 18. §-hoz
Az önkormányzati választójogi törvény javaslata szerint
minden települési polgármestert közvetlenül választanak a
választópolgárok. A polgármester megválasztásának
szabályait az önkormányzati képviselõk és polgármesterek
választásáról szóló törvény tartalmazza. Ennek elfogadása
esetén az Ötvben a testület általi polgármester-választás
szabályait hatályon kívül kell helyezni.
A gyakorlatban több önkormányzatnál elõfordult, hogy nem
választottak alpolgármestert. (Ez eddig nem volt
kötelezõ.) Olyan esetek is elõfordultak, hogy a
polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyaránt
betöltetlen volt. Ilyen esetekre hiányzott a szabály a
testületi ülés összehívására, vezetésére: néhány
önkormányzat a szervezeti és mûködési szabályzatában a
korelnököt hatalmazta fel az ülés összehívására,
vezetésére, másutt bizottsági elnök kapott ilyen át
meneti felhatalmazást. Az elõfordult esetek nyomán a
szabályozást minden képviselõ-testületnek kötelezõvé kell
tenni, így megszüntethetõ a joghézag.
A 19. §-hoz
A javaslatok szerint minden települési polgármestert
közvetlenül választanak. Szerepkörébõl következik a
polgármester a megválasztásával a testület tagjává válik,
akkor is, ha nem választották meg külön önkormányzati
képviselõnek is. Törvény azonban ezt eddig csak a
tízezernél több lakosú önkormányzatra mondta ki. A
tízezernél kevesebb lakosú községek tekintetében bírósági
állásfoglalás adott ilyen tartalmú értelmezést. A
polgármester a testület tagjaként lehet annak elnöke,
láthatja el a helyi önkormányzással kapcsolatos
feladatait, hatásköreit. A jogbiztonságot a törvény
kifejezett rendelkezése megszilárdítja.
A 20. §-hoz
A polgármesteri összeférhetetlenség körét 1990-ben a
polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl
szóló - feles - törvény (1990. évi LXVII. törvény, a
továbbiakban: Ptv.) határozta meg. Az 1994. évi LVII.
törvény két korábbi összeférhetetlenséget (nem lehet
országgyûlési képviselõ, pártban tisztséget nem viselhet)
megszüntetett.
Garanciális okokból a Javaslat a polgármesteri
összeférhetetlenséget a kétharmados törvénybe emeli be.
Az összeférhetetlenség fõbb esetei nem változnak, néhány
részében egyértelmûbb. A Ptv.-t lehetett úgyis
értelmezni, hogy kizárta a települési polgármestert a
megyei közgyûlésbõl. A Javaslat szerint a polgármester
nem lehet más önkormányzatnál polgármester,
alpolgármester (pl. a községi polgármester nem lehet
megyei közgyûlési elnök, a kerületi polgármester nem
lehet fõpolgármester). A polgármester nem lehet más
települési önkormányzat képviselõ-testületének tagja, de
a kerületi polgármester tagja lehet a fõvárosi
közgyûlésnek.
A gyakorlati tapasztalatok szerint összeférhetetlen, ha a
polgármester olyan önkormányzati intézményvezetõ, aki
felett a munkáltatói jogokat a képviselõ-testület
gyakorolja. Méginkább az, ha az egyéb munkáltatói jogok a
polgármester hatáskörébe kerülnek.
A Javaslat a korábbiaknál lényegesen szigorúbban
állapítja meg a gazdasági összeférhetetlenség eseteit.
A Javaslat a jogok és kötelezettségek között általában
jobb egyensúlyt kíván teremteni. A polgármester
megnövekedett szerepének ellensúlyaként alkalmazható az
önfeloszlatás. A polgármester önállóságának növelése
magában rejti a lehetõségét (az elmúlt évek is több
példát szolgáltattak) a sorozatos polgármesteri
törvénysértésnek. Ezzel szemben fellép a törvényességi
ellenõrzés, törvénysértés megszüntetése viszont hosszabb
folyamat. A képviselõ-testületet is indokolt
felhatalmazni arra, hogy a polgármester e tisztségének a
megszüntetése iránt a választott tisztség megszüntetése
iránt. A választott tisztség esetleges megszüntetése
indokolja, hogy az ügyben a megyei, fõvárosi bíróság és
soron kívül járjon el.
A 21. §-hoz
Az Ötv. keret jelleggel adott szabályozást az
alpolgármesterre, azzal, hogy a részletezõbb
szabályozásra a gyakorlati tapasztalatok alapján legyen
lehetõség. Ez több okból szükséges is. Kisebb
önkormányzatoknál abból támadtak mûködési zavarok, hogy
nem választottak alpolgármestert, nagyobb
önkormányzatoknál pedig elõfordult, hogy a képviselõ-
testület az alpolgármestert állította szembe a
polgármesterrel.
(Hatáskört például a polgármesternek nem adott, számosat
viszont az alpolgármesterre ruházott.) Következményeként
több önkormányzatnál megbomlott a vezetés egysége. A
polgármesterek közvetlen választása után már nem tartható
fenn az, hogy kívülrõl válasszák az alpolgármestert. (A
fõváros kivétel, ez külön szabályozást igényel.)
A gyakorlati tapasztalatok elemzése alapján, a
polgármesterek közvetlen választására figyelemmel, a
Javaslat szerint az alpolgármestert a képviselõ-testület
tagjai közül kell választani. A mûködõképesség érdekében
legalább egy alpolgármestert kötelezõ választani minden
önkormányzatnál.
Egységes önkormányzati vezetés úgy biztosítható, ha a
polgármester választhatja ki helyettesét (helyetteseit),
vagyis a polgármester - és csak a polgármester - tehet
javaslatot az alpolgármester megválasztására. Ez a
megoldás is erõsíti a polgármester szerepét. A vezetés
egységének biztosítékaként a Javaslat szerint érvényesül
a polgármesteri irányítás az alpolgármester tekintetében
is: a polgármester feladatot, utasítást, felhatalmazást
adhat az alpolgármesternek és ellenõrzi azok
teljesítését.
A 22-23. §-okhoz
A gyakorlati tapasztalatok az önkormányzaton belül az
irányítási, vezetési viszonyok szabályozásának a
továbbfejlesztését, részletezését igénylik.
A Javaslat egyértelmûvé teszi, hogy a képviselõ-testület
döntései szerint és saját jogán, a folyamatos
önkormányzati irányítást a polgármester végzi a
képviselõ-testület hivatala tekintetében. A Javaslat az
önkormányzati feladatokban (elõkészítésben,
végrehajtásban), a hivatal megszervezésében, a hivatal
munkájában a polgármester és a jegyzõ együttes, közös
felelõsségét kívánja erõsíteni. Ez olyan módon érhetõ el,
ha a polgármester irányító munkája során figyelembe veszi
a jegyzõ javaslatát, a jegyzõ javaslata alapján dönt,
tesz elõterjesztést.
1990-ben a törvényalkotó a munkáltatói jogokat a
polgármesternek adta. Következményeként a hivatalt vezetõ
jegyzõ nem rendelkezik munkáltatói jogokkal a hivatal
vezetéséhez. A szabályozás ellentétekre vezetett. Az
Országgyûlés 1992-ben megalkotta a köztisztviselõk
jogállásáról szóló XXIII. törvényt, s ezután már nem
szükséges fenntartani a polgármester kizárólagos
munkáltatói jogát. A hivatal vezetése, a hivatal szakmai
munkájáért viselt felelõsség indokolja, hogy a jegyzõ
legyen a munkáltatói jogok gyakorlója.
Az alapvetõ munkáltatói jogokat (kinevezés, felmentés,
jutalmazás) a jegyzõ a polgármesterrel egyetértésben
gyakorolja. Ennek révén érvényesíthetõk az önkormányzati
szempontok, követelmények az apparátus tekintetében a
polgármester és a jegyzõ közös felelõsségében. Különösen
a nagyobb apparátusokra figyelemmel indokolt
felhatalmazást adni arra, hogy a polgármester
meghatározza azt a kört (akár a jogok, akár a
köztisztviselõk körét), melyben az egyetértési jogot
gyakorolni kívánja. A Javaslat egyértelmûvé teszi, hogy a
kiadmányozási jogot mind a polgármester, mind a jegyzõ a
saját hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében szabályozza.
(Jogi ellentmondás volt, hogy a jegyzõ önállóan járt el
az államigazgatási hatáskörében, hatósági jogkörében, a
kiadmányozási jogot viszont a polgármester szabályozta.)
Számos esetben gondot okozott a távollevõ jegyzõ
helyettesítése, noha ez megfelelõ belsõ szabályozással a
jelenlegi szabályozás szerint megoldható lett volna. Az
egyértelmûbb szabályozás értelmében a Javaslat bevezeti
az aljegyzõ intézményét. A községben a képviselõ-testület
saját belátása szerint, a munka függvényében kinevezhet
aljegyzõt. Városban, kerületben,a fõvárosi és megyei
önkormányzatnál a Javaslat kötelezõvé teszi az aljegyzõ
kinevezését a jegyzõ által meghatározott feladatok
ellátására, a jegyzõ helyettesítésére. Az aljegyzõ
kinevezése a jegyzõre vonatkozó szabályok (pályázat,
képesítési követelmény stb.) szerint történik. Az
aljegyzõ nem feltétlenül függetlenített köztisztviselõ.
Általában helyén való, szakmailag kívánatos, hogy az
aljegyzõ az egységes hivatal valamely belsõ szervezeti
egységének egyidejû operatív vezetõje is legyen.
A gyakorlati tapasztalatok szerint az önkormányzatok
igénylik az önkormányzati intézményvezetõk egyéb
munkáltatói jogai gyakorlásának egyszerûbb szabályozását.
Ilyen eseti döntésekre a képviselõ-testületek általában
külön nem hívhatók össze. Az erõsebb polgármesteri
szereppel összhangban a Javaslat az önkormányzati
intézményvezetõk egyéb munkáltatói jogának gyakorlására a
polgármestert hatalmazza fel.
A Javaslat az önkormányzati jogok és érdekek
érvényesíthetõsége érdekében lehetõvé teszi, hogy a
polgármester egy alkalommal kezdeményezhesse a döntés
ismételt megtárgyalását, amennyiben a képviselõ-testület
döntését az önkormányzat érdekeit sértõnek tarja. Ez
esetben a megfelelõ határidõ betartásával a képviselõ-
testületnek lehetõsége nyílik e döntés ismételt
megfontolására, esetleg annak megváltoztatására.
Körjegyzõség esetén célszerû, ha a polgármesterek
megállapodnak az egyetértési jog gyakorlásáról.
Megállapodásuk hiányában a képviselõ-testületek együttes
ülése jelöli ki az egyetértési jogot gyakorló
polgármestert.
A 24. §-hoz
Az Ötv. az ötezernél több lakosú községnél írta elõ
kötelezõen a polgármesteri tisztség fõállásban történõ
ellátását, ennél kevesebb lakosnál engedte meg a
társadalmi megbízatást. Az önkormányzatok munkájának a
tapasztalatai, fõként a költségvetés nagysága, az
önkormányzati intézmények száma, a közszolgáltatások
széles köre, az önkormányzati tulajdonnal való
rendelkezés mind azt igazolják, hogy - a jelenlegi
feltételek, körülmények, adottságok között - háromezernél
több lakosú önkormányzatnál már fõállásban láthatók el a
polgármesteri feladatok. A Javaslat ezekre a
tapasztalatokra alapoz.
1990-ben a törvényalkotó a képviselõ-testületre bízta
annak eldöntését, hogy a megválasztott polgármester
fõállásban, vagy társadalmi megbízatásúként lássa el a
feladatkörét. Több községi önkormányzatnál ez a megoldás
feszültséghez vezetett. A képviselõ-testületek egyoldalú
testületi döntései miatt lemondtak megválasztott
polgármesterek.
A megbízatás idõtartama alatt is néhány képviselõ-
testület megváltoztatta - a szervezeti és mûködési
szabályzatának módosításával - a polgármesteri tisztség
betöltésének a módját, a fõállású polgármestert
társadalmivá minõsítette, s így a bíróságok döntöttek a
vitában.
A Javaslat abból indul ki, hogy az egyoldalú döntés
ellentétekhez vezethet. Erre tekintettel indokolt: a
háromezernél kevesebb lakosú községben a választópolgárok
döntsék el azt is, hogy milyen módon lássák el a
polgármesteri feladatokat. A polgármesterjelölt
(jelöltek) nyilatkozzanak arról, hogy fõállásúként, vagy
társadalmi megbízatásúként kívánják ellátni a
polgármesteri feladatokat. Így a választópolgárok, amikor
a polgármesterrõl döntenek, egyben döntenek a tisztség
betöltésének módjáról is.
A feltételek, körülmények módosulása kivételesen
indokolhatja a változtatást a polgármesteri tisztség
betöltésének a módjában. Erre azonban a megbízatás
idõszakán belül legfeljebb egyszer kerülhet sor. Az
ellentétek megelõzése érdekében tartalmazza a Javaslat,
hogy a megbízatás idõtartamán belül - egyoldalú döntéssel
nem, csak közös megegyezéssel - a polgármester
egyetértésével lehet megváltoztatni a polgármesteri
tisztség betöltésének a módját.
A községekben az alpolgármesteri tisztség általában
ellátható társadalmi megbízatásban. A háromezernél több
lakosú önkormányzatnál a gyakorlati igények szerint a
feladatok már indokolttá tehetik, hogy legyen fõállású
alpolgármester.
A 25-26. §-hoz
Általános elvként bevált, egyes helyzetekben merevnek
bizonyult az a megoldás, hogy a körjegyzõség
fenntartásának költségeihez az érdekelt képviselõ-
testületek a településük lakosságszáma arányában járulnak
hozzá. A társulások alapelvének az átvétele célszerû: az
említett szabály az eltérõ megállapodás hiányában
érvényesüljön. Az eltérõ megállapodásra törvényi
felhatalmazás indokolt.
Az általános szabállyal való összhangot teremti meg a
minõsített többség megfogalmazása.
A 27-28. §-hoz
A helyi önkormányzatok lassan bontakozó, de már sokféle
társulásainak további kiszélesítése, az együttmûködés
ösztönzése pénzügyi kedvezményekkel segíthetõ elõ.
A megállapodást a megyei közigazgatási hivatal
vezetõjének kell megküldeni.
A 29-31. §-hoz
Az Ötv. a helyi népszavazásban, népi kezdeményezésben
résztvevõk körét tekintve az Alkotmány 70. § (1)
bekezdését ismételte meg. Ezen túl megengedte az
üdülõtulajdonosok részvételét a helyi népszavazásban az
üdülõterületen az üdülõterületet érintõ ügyekben.
Az Alkotmánybíróság (18/1993.(III.19.) AB határozat)
megsemmisítette az Ötv. 45. § (1) és (2) bekezdését, 46.
§ (2) bekezdését, 52. § (3) bekezdésének második mondatát
és 53.§ elsõ mondatát.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az önkormányzati
képviselõk választásáról szóló törvény (Övtv.) az
Alkotmány 70. § (1) bekezdésénél szélesebb körben ad
jogot az önkormányzati választásokon való részvételre. A
választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk
választott képviselõtestület útján, illetõleg helyi
népszavazással gyakorolják.
A helyi önkormányzás közvetett, illetõleg közvetlen
gyakorlásában az alanyi körnek azonosnak kell lenni. Az
Alkotmánybíróság elvi és gyakorlati szempontból sem
találta alkotmányosnak az üdülõtulajdonosok részvételi
lehetõségét a helyi népszavazásban.
Az Ötv. a helyi népszavazásban, ahhoz kapcsolódó
eljárásokban (egyes §-aiban) a részvételre jogosult
alanyi kör megjelölésére eltérõ kifejezéseket használt
(46.§ (2) bekezdésben: "választói"; 52. § (3) bekezdésben
"A lakosság falugyûlésen vagy a településrészen tartott
helyi népszavazással kezdeményezi a községalakítást."; az
53.§ elsõ mondata pedig visszautalt az 52. §-ra. A
Javaslat ezért a helyi népszavazás alanyi körét az Övtv-
vel azonosan javasolja megállapítani, az idézett §-ok
megsemmisített részeiben pedig a választópolgár fogalmat
használja. (A választópolgár fogalmát az Övtv. határozza
meg.)
Az Ötv. a helyi népszavazás és népi kezdeményezés
alapvetõ rendelkezésein túl a helyi népszavazás
érvényességi-eredményességi feltételeinek, valamint az
eljárás részleteinek a megállapítását az önkormányzati
rendeletalkotás körébe utalta.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a
választópolgárok közösségének a helyi önkormányzáshoz
való alapvetõ joga az önkormányzati jogok anyajogát
jelenti. A helyi önkormányzás joga - noha az Alkotmány
nem az ún. alapvetõ jogok között szabályozza -
tartalmánál fogva az Alkotmánybíróság állásfoglalása
szerint az alapvetõ jogokhoz hasonló védelemben részesül.
Így az Alkotmány 8.§ (2) bekezdése szerint e jogra
vonatkozó alapvetõ szabályokat is csak törvény
állapíthatja meg. Az Alkotmánybíróság arra a
következtetésre jutott, hogy a jogbiztonság - és a helyi
önkormányzás helyi népszavazás útján történõ,
korlátozástól mentes gyakorlása érdekében
elengedhetetlen, hogy a helyi önkormányzáshoz való jog,
mint alapjog, helyi népszavazás útján történõ
gyakorlásával összefüggõ garanciális jelentõségû
rendelkezéseket törvény állapítsa meg. ( A helyi
önkormányzatok ugyanis általában az Övtv. megfelelõ
alkalmazását rendelték el, ami ilyen általános utalással
bizonytalanságot eredményezett.)
Az Alkotmánybíróság állásfoglalása alapján a Javaslat
meghatározza a helyi népszavazás érvényességének és
eredményességének feltételeit. Miután az önkormányzati
választójogi törvény érvényességi feltételt nem állapít
meg, a Javaslat az Alkotmánybíróság több határozatában
kifejtett azon elvet követi, hogy a választópolgárok
egyszerû többségének akarata jusson érvényre.
Az eljárási garanciák körében a Javaslat kötelezõvé teszi
az aláírást gyûjtõ ívek hitelesítését. Felhatalmazza a
jegyzõt, fõjegyzõt a hitelesítés megtagadására, bírósági
kereset benyújtásának lehetõségével. Gyakran volt vita
arról, hogy az önkormányzat rendelete alapján pontosan
hány aláírást kell gyûjteni. A törvényességet erõsíti, az
utólagos vitákat megelõzheti, ha a jegyzõ a szükséges
aláírások számát a hitelesítéskor rájegyzi az ívre.
Az önkormányzat nem tartható bizonytalan helyzetben a
helyi népszavazás kitûzése tekintetében. A Javaslat
szerint ezért az aláírásokat harminc napig lehet
gyûjteni, s azt követõen jogvesztõ határidõvel adhatók át
a polgármesternek.
Az eljárás törvényi garanciái érdekében a Javaslat
pontosan megjelöli a helyi önkormányzati képviselõk és
polgármesterek választásáról szóló törvénynek azon
szabálycsoportjait, amelyeket alkalmazni kell a helyi
népszavazásnál: (a választók nyilvántartása;
szavazókörök; a választási szervek ellátják feladatukat a
helyi népszavazásnál is; a szavazás).
A Javaslat alapján a képviselõ-testület felhatalmazást
kap arra, hogy eltérjen az önkormányzati választójogi
törvényben meghatározott határidõktõl, határnapoktól, a
helyi népszavazásnál ugyanis általában rövidebb határidõk
alkalmazhatók.
Az 32-33. §-hoz
A helyi népszavazás ügyében hozott alkotmánybírósági
határozat több szövegpontosítást igényel, a Javaslat
ezeket tartalmazza.
Az Ötv. 52. §-a a községgé nyilvánítás feltételeként
határozta meg - többek között - az alsó tagozatos
általános iskola, orvosi rendelõ fenntartását a
településen. Célja az volt, hogy az a településrész, ahol
már van legalább alsó tagozatos iskola, orvosi rendelõ,
az válhasson községgé. A törvény céljától eltérõen a
gyakorlatban ott is alsó tagozatos iskolát építettek,
vagy berendeztek, ahol ez nem is volt indokolt. de így
megteremtették a községgé nyilvánítás egyik feltételét. A
törvényi szabályozás tehát indokolatlan beruházásokhoz
vezetett, ezért e feltételt célszerû hatályon kívül
helyezni. Ugyanakkor a községek szétaprózódása sem
támogatható. Településszerkezetünk figyelembevételével a
legalább háromszáz lakosú és a tovább fejlõdésre is képes
településrész önálló községgé nyilvánítására indokolt
lehetõséget adni. A gyakorlati tapasztalatok alapján
viszont ki kell zárni az olyan kezdeményezéseket, amelyek
forráshiányos önkormányzatot eredményeznének akár az új,
akár a megmaradó község esetében.
Hiányzott a szabályozás arra az esetre, amikor a községgé
nyilvánítandó településrészen nem lakott települési
képviselõ, vagy nem vállalta a kezdeményezés
elõkészítésében való részvételt. A Javaslat indokoltnak
tartja, hogy ilyen esetben az elõkészítõ bizottságot más
választópolgárokból alakítsák meg.
A 34-35. §-hoz
Az egyesítés nemcsak új községet hozhat létre, ezért
helyesebb az új település megfogalmazás. A megyék közötti
átcsatolás elõkészítése hívta fel a figyelmet arra, hogy
az érintett és nemcsak a befogadó megye állásfoglalását
is kérni kell.
Az 36. §-hoz
A várossá nyilvánítás feltételeit 1990-ben tágan
állapította meg a törvényalkotó. A mérlegelési jogkör
megtartása mellett a Javaslat a várossá nyilvánítható
települések körét a nagyközségekben vonja meg. (A
nagyközség fogalmát az Ötv. 108. §-a adja.)
A 37. §-hoz
Az 1990-ben megállapított feltételek alapján az
ötvenezernél több lakosú városok kérelmére az
Országgyûlés húsz várost megyei jogú várossá
nyilvánított. Két megyeszékhely város - lakosságszáma
miatt - nem kaphatott ilyen jogot. A megyeszékhely
városok szerepe, intézményhálózata alapján indokolt, hogy
a törvény alapján kapják meg a megyei jogot.
Célszerû, hogy a törvényalkotás is ösztönözze a megyei
jogú városok és a megyei önkormányzatok együttmûködését
az egymást kölcsönösen érintõ feladatok megoldásában. A
Javaslat az együttmûködés intézményes biztosítékaként
egyeztetõ bizottság alakítását teszi kötelezõvé.
A 38. §-hoz
A Javaslat szerint - az Alkotmány rendelkezéseivel
összhangban - a fõváros és kerületei választópolgárai
önkormányzáshoz való jogukat a fõváros és kerületeiben
választott képviselõ-testületek által gyakorolják.
A Javaslat fenntartja az egy településen belül két
szinten elhelyezkedõ önkormányzati rendszert. Kifejezésre
juttatja, hogy a fõvárosi és a kerületi önkormányzatok
között alá- fölérendeltséget megjelenítõ hierarchikus
kapcsolat nincs. A Javaslat általános rendelkezései
szerint a fõ város önkormányzati rendszerében a fõvárosi,
valamint a fõvárosi kerületi önkormányzatok alapjogaikat
tekintve egyenlõek.
A Javaslat a fõvárosra vonatkozó rendelkezéseket az Ötv.
külön fejezetében foglalja össze, a fõvárosi és a
kerületi önkormányzatokról szóló külön törvény egyidejû
hatályon kívül helyezésével. Az átalakítással létrejött
struktúra igazodik a fõváros települési, területi és
országos szerepköréhez és intézményesen biztosítja a
fõváros egységes, hatékony mûködését.
(Az Ötv. 62. §-ához)
A fõvárosi közgyûlés, a polgármester és a fõpolgármester
választása részletes szabályait a helyi és kisebbségi
önkormányzati képviselõk, továbbá a polgármesterek
választásáról szóló törvény tartalmazza. A választásra
vonatkozó külön törvényi szabályozással összhangban a
közvetlen módon választott közgyûlés munkájában a
kerületi képviselõ-testületek által delegált kerületi
küldöttek is részt vesznek. A küldött a közgyûlésen
tanácskozási joggal vesz részt, a közgyûlés munkájához
kapcsolódó egyéb jogosítványait a közgyûlés, szervezeti-
és mûködési szabályzatában állapíthatja meg. Itt indokolt
rendezni a kerületi küldöttet megilletõ, a fõvárosi
bizottság mûködéséhez kapcsolódó tanácskozási jogot is.
A fõvárosi közgyûlés hivatali szervezetét a
fõpolgármesteri hivatalt a fõjegyzõ, a kerületi hivatalt
a jegyzõ vezeti. A jegyzõ és fõjegyzõ önállóan gyakorolja
saját államigazgatási feladat- és hatáskörét, közöttük
hierarchikus, alá-, fölérendeltségi kapcsolat nincs.
A településrészi önkormányzatok létrehozására, mûködésére
vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni a
kerületi képviselõ-testület által létrehozandó városrészi
önkormányzatokra. A Javaslat - az egyes városrészek
polgárainak igényeire - kötelezõvé teszi a korábban
önálló településen a városrészi önkormányzat
létrehozását, amennyiben az érintett választópolgárok azt
- külön szabályok szerint - kezdeményezik.
A fõvárosi közgyûlés munkájának hatékonyabbá tétele
érdekében lehetõvé teszi a Javaslat, hogy közgyûlés
átruházhassa intézménye, más szervezete vezetõjének
megbízását, felmentését. A kerületi képviselõ-testület és
a fõvárosi közgyûlés rendeletével átruházhatja törvény
által biztosított véleménynyilvánítási jogát.
(Az Ötv. 63-63/A. §-aihoz)
A Javaslat - tekintettel arra, hogy a fõváros területén
mind a fõvárosi önkormányzat, mind a kerületi
önkormányzatok települési önkormányzatként is mûködnek -
meghatározza a munkamegosztás alapvetõ elveit, amelynek
célja az, hogy a városon belül ne legyen párhuzamos
feladatellátás, s ugyanakkor ellátatlan feladatok se
maradjanak a fõvárosban.
A Javaslat szabályai lehetõséget biztosítanak a kerületi
önkormányzatok számára, hogy megfelelõ feltételekkel
átvállalják a fõvárosi önkormányzat feladat- és
hatáskörébe tartozó közszolgáltatások megszervezését. E
jogosultság a kerületi önkormányzat mellett a kerületi
képviselõ-testületek társulását is megilleti. A
közszolgáltatások szervezésének átvállalására a fõvárosi
közgyûlés és a kerületi képviselõ-testület által kötött
megállapodás alapján kerülhet sor. Kiemelendõ: a feladat
átvállalására úgy kerüljön sor, hogy ezáltal sem az
ellátás színvonala, sem az ellátási kör hátrányosan nem
változhat.
A Javaslatban meghatározott garanciális szabályok keretei
között a fõvárosi önkormányzat a kerületi
önkormányzatoknak feladat- és hatáskörébõl átadhat,
illetve ezeket a kerületi önkormányzatok átvehetik,
ezáltal biztosítja a feladatok megfelelõ keretek közötti
áramoltatását és abban a megfelelõ rugalmasságot.
A Javaslat a feladatátadást az önkormányzatok
megállapodásához köti, egyben megfogalmazza, hogy az
átadott feladatok és hatáskörök arányában a szükséges
anyagi feltételeket is biztosítani kell a kerületek
számára. A Javaslat ezen túlmenõen nem korlátozza a
fõvárosi közgyûlést és a kerületi képviselõ-testületet
abban, hogy a feladatátadás, -átvétel részletes
szabályait tartalmazó megállapodásban milyen kérdéseket
szabályozzanak.
A feladatmozgás széleskörû elõkészítõ, szervezõ munkát,
valamint a végrehajtási feltételek megteremtését igényli
mindkét féltõl. Az ellátási kötelezettség kezdõ idõpontja
is a szuverén és kölcsönösen egyenrangú felek
megállapodása alapján rendezõdik.
A megállapodásban indokolt rendezni a megállapodásban
foglaltak ellenõrzésére, a megszûnésére vonatkozó
szabályokat is. A feladatátadás, -átvétel általában
határozatlan idõtartamú, de a Javaslat szerint határozott
idõtartamra is vonatkozhat. A kerületi önkormányzat által
önként vállalt vagy kötelezõ feladatot a közgyûlés csak
megállapodás alapján veheti át.
A Javaslat megjelöli azokat a kötelezõ feladat- és
hatásköröket, amelyek a fõváros mûködése szempontjából
kiemelkedõ feladatok, továbbá érdektartalmukat tekintve a
fõváros egésze szempontjából csak egységes szemlélettel
ítélhetõk és oldhatók meg.
A feladatok között elsõ helyen szerepelteti a Javaslat a
fõváros városfejlesztési és városrehabilitációs
programjának a meghatározását (kidolgozását és
elfogadását), a fõváros városképe és történelme
szempontjából meghatározó épített és természeti környezet
védelmét. A közgyûlés rendeletével határozza meg - és
egyben védettség alá is helyezi ezen épületeket és
területeket, szabályozza a fenntartás, felújítás és
karbantartás feltételeit.
A lakásgazdálkodással kapcsolatos kötelezõ fõvárosi
feladatok meghatározásával a fõvárosi önkormányzati
lakásokra vonatkozó szabályozás egységes keretek között
történõ meghatározása, a lakásépítési és a
lakásrehabilitációs tevékenység összehangolása
biztosítható.
A Javaslat a fõváros hatáskörébe utalja az egynél több
kerületet, illetõleg a fõváros területét is meghaladó
középfokú oktatási feladatok ellátását: a középiskolai
(gimnáziumi), szakiskolai, valamint a kollégiumi
ellátásról való gondoskodást.
A Javaslat meghatározza és a fõvárosi specialitásokat
figyelembe véve részletezi a fõvárosi önkormányzat
közszolgáltatási, szabályozási feladatait. A 8. § (1)
bekezdéséhez viszonyítva új feladatként kerül
meghatározásra pl. a fõvárosi parkolásgazdálkodás
szabályozása, a fõvárosi tulajdonban vagy résztulajdonban
lévõ piacok és vásárcsarnokok fenntartása, valamint a
fõváros információs rendszerének mûködtetése.
(Az Ötv. 63/B. §-ához)
A fõvárosi közgyûlés és a kerületi képviselõ-testület
szabadon társulhat egymással vagy a fõvároson kívüli
önkormányzattal.
Budapest és az agglomeráció kapcsolatát az önkormányzati
és a közigazgatási rendszerben is indokolt leképezni.
Egyelõre nem indokolt általános hatáskörû "harmadik
szintû" önkormányzati egység létrehozása az agglomerációs
társulás feladatainak ellátására.
A Javaslat szerint a fõváros környéki (agglomerációs)
társulás létrehozását a fõvárosi közgyûlés, illetve az
érintett, kerületi és a fõvároson kívüli települési
önkormányzat képviselõ-testülete kezdeményezheti,
hozhatja létre. A törvény nem határozza meg az
agglomerációs településeket, a települések önkormányzati
megállapodására bízva annak meghatározását.
A Javaslat példálódzó jelleggel sorolja fel azokat a
feladat-és hatásköröket, amelyek ellátására megalakulhat
a speciális városkörnyéki társulás. Az önkormányzati
autonómia alapján az érintett önkormányzatok szabadon
dönthetnek arról, hogy a felsorolt feladatok közül
melyeket látnak el, illetve azokon kívül közösen mely
feladatok ellátását vállalják.
(Az Övt. 63/C. §-ához)
A Javaslat külön is rendelkezik a kerületi alaptervrõl, a
részletes rendezési tervrõl, valamint szabályozási
elõírásairól, amely alapját képezi a helyi tervezési,
valamint fejlesztési célkitûzések megvalósításának. A
kerületi alapterv lényegében a kerület általános
rendezési tervének felel meg, amely elnevezése miatt sem
téveszthetõ össze a fõváros általános rendezési tervével.
Az alapterv egyébként a fõváros általános rendezési terve
alapján készül.
A Javaslat külön szabályozza a fõváros egységes
településpolitikájának biztosítása érdekében a fõváros
városfejlesztési programjára, valamint a Fõváros
Általános Rendezési Tervének elfogadására vonatkozó
kérdéseket. E terv célja, hogy elõírja a fõváros
egészének alapvetõ területi, szerkezeti,
területfelhasználási stb. szempontjait és
környezetvédelmi követelményeit. Az épített és természeti
környezet összhangjának biztosítása érdekében a Fõvárosi
Általános Rendezési Terv irányelvekben határozza meg az
ún. kerületi alapterv fõbb tartalmi elemeit, különös
tekintettel az országos, illetve a fõvárosi jelentõségû
területekre, épületegyüttesekre.
E dokumentumok elfogadása egységes fõvárosi szemléletet
igényel, ugyanakkor nem mellõzhetõ az önálló kerületi
érdekek figyelembevétele sem. Ezért a Javaslat a fõvárosi
program és terv elfogadását megelõzõen elõírja a kerületi
önkormányzatok véleményének kötelezõ kikérését. Mindez
arra irányul, hogy a fõváros egésze szempontjából
kiemelkedõ jelentõségû döntések elõkészítésénél az eltérõ
érdekeltségû önkormányzatok között véleménycserén alapuló
elõzetes konszenzus is kialakulhasson.
A fõváros kiemelt helyzetére, az országban betöltött
szerepére tekintettel különösen fontos jelentõségû az
Általános Rendezési Terv, amely hosszabb idõre
meghatározza a település szerkezetét, fejlõdésének és
fejlesztésének irányait.
Emiatt is indokolt az, hogy a terv elfogadása elõtt, a
kerületek mellett a Kormány is véleményt nyilváníthasson
a rendezési tervben foglalt elképzelésekrõl, a fõváros
városrehabilitációs és városfejlesztési programjáról,
amelyeknek jónéhány kapcsolódási pontja lehet a
kormányzati munkával is.
A területfejlesztési koncepciók és rendezési tervek
tekintetében szabályozási hierarchia érvényesül. A
fõvárosi fejlesztési koncepciót és az általános rendezési
tervet (szabályozási elõírás) a fõvárosi önkormányzat
határozza meg, a Kormány és a kerületi önkormányzatok
véleményének kikérésével. A kerületek ennek keretei
között határozzák meg a részletes fejlesztési
koncepciójukat, alapterveiket, részletes rendezési
tervüket (szabályozási elõírásaikat).
A fõvárosi önkormányzat rendeletében szabályozza a tervek
összhangjához szükséges követelményeket, meghatározza,
hogy a tervezési folyamat során a kerületek és a fõvárosi
önkormányzat mely esetekben rendelkeznek véleményezési,
egyetértési joggal, és mely esetekben kötelezõ a
kölcsönös tájékoztatási kötelezettség, tervezési
együttmûködés. A fõváros általános rendezési tervében
kijelölhetõ a fõváros jelentõs részének ellátását
szolgáló közszolgáltatás helyszíne is.
A Javaslat a több kerület ellátását biztosító
közszolgáltatás megvalósításához kapcsolódó, egyébként a
kerületi jegyzõ hatáskörébe tartozó elsõ fokú
államigazgatási feladat-és hatásköröket a fõvárosi
közigazgatási hivatal vezetõje hatáskörébe utalja. Ezzel
biztosítható, hogy az államigazgatási feladat- és
hatáskörökben a döntés önkormányzati szervtõl független
szerv gyakorolja, kizárva a jegyzõvel, illetve a
fõjegyzõvel felmerülõ esetleges összeférhetetlenségi
helyzetet.
(Az Ötv. 64-64/C. §-aihoz)
Általános elvként a Javaslat rögzíti, hogy a fõváros
önkormányzati rendszerében az önkormányzati bevételek a
ténylegesen gyakorolt feladat- és hatáskörök arányában
illetik meg a fõvárosi és a kerületi önkormányzatokat, a
gazdálkodás rendezõ elveként szolgál a bevételi források
négyes csoportosítása.
Az elsõ csoportba azok a bevételek tartoznak, amelyek a
fõvárosban valamennyi önkormányzatot - a fõvárosi és a
kerületi önkormányzatokat önállóan - és közvetlenül
megilletik. A közterületek hasznosítása után járó
díjtételek ahhoz az önkormányzathoz folynak be, amelynek
az adott közterület a vagyoni körébe tartozik. Címzett-
és céltámogatást a fõvárosi és a kerületi önkormányzatok
egyedileg és közösen is igényelhetnek. A kerületi
önkormányzatokat illeti meg kizárólagos bevételként a
szabálysértési bírság letiltása útján befolyt összege.
A második csoportba azok a bevételi források kerültek
meghatározásra, amelyek esetében a fõvárosi közgyûlésnek
- a kerületi képviselõ-testületek véleményének
kikérésével alkotott rendeletben - kell döntenie a
megosztásról a fõvárosi, illetve a kerületi
önkormányzatok között.
A fõvárosi önkormányzat a kerületek számára speciális
cél-és címzett támogatási rendszert vezethet be
rendeletével. Ezzel nemcsak a térségi fejlesztések
támogatása, hanem az összfõvárosi méretekben jelentkezõ,
infrastrukturális ellátottság területén jelentkezõ
indokolatlan különbségeket is mérsékelni tudja a fõváros
közgyûlése az egyes városrészek, kerületek között.
A megosztott bevételek közé tartozik a fõvárosi közgyûlés
és a kerületi képviselõ-testületek által kivetett
valamennyi helyi adó is, melynek felosztásáról a
közgyûlés rendelkezik a kerületi képviselõ-testületek
véleményének kikérésével.
A negyedik csoportba azok a bevételi források tartoznak,
amelyek kizárólag a fõváros bevételei. A fõvárosi
önkormányzatnak a fõvárosnak az országban betöltött
különleges szerepére tekintettel olyan feladatokat is el
kell látnia, amelyek meghaladják érdekkörét és gazdasági
lehetõségeit.
Azonban ezeknek a feladatoknak az ellátásához a központi
költségvetés biztosítja a megfelelõ támogatást, a
települési önkormányzatokat általában megilletõ
támogatási formákon kívül is. A mûemlékvédelmi és
környezetvédelmi bírság bevételi oldala igazodik az
önkormányzati vagyon szabályozási kérdéseihez.
A fõvárosi önkormányzat bevételei gyakorlatilag az általa
mûködtetett azon intézmények fenntartásához nyújtanak
fedezetet, amelyekhez az ellátottak után normatív
költségvetési hozzájárulást biztosít az éves állami
költségvetési törvény. A Javaslat kifejezésre juttatja,
hogy a fõvárosi és kerületi önkormányzatok saját éves
költségvetése egymástól elkülönül.
(Az Ötv. 65. §-ához)
Garanciális jelentõségû, hogy a fõváros önkormányzati
rendszerében valamennyi önkormányzat részt vehessen a rá
vonatkozó jogi szabályozás elõkészítésében, a reá
vonatkozó kérdésekben az önálló érdekérvényesítésben.
A fõváros egészét érintõ kérdésekben a fõváros közgyûlése
képviseli az önkormányzati érdekeket. E körben az
érintett kerületek véleményének kikérése a fõpolgármester
számára kötelezõ, az eltérõ véleményeket is köteles a
véleményezés során az arra illetékes szerveknek
továbbítani. A Javaslat szerint a kerületi struktúrát
érintõ szabályozás elõkészítése során a kerületek
véleményét külön ki kell kérni.
A Javaslat szerint a fõvárosi önkormányzat részére
feladat-és hatáskört megállapító törvény elõkészítésébe a
fõvárosi közgyûlést be kell vonni. Ehhez kapcsolódó
garanciális szabály az, hogy a fõvárosi önkormányzat
álláspontjának kialakítása elõtt köteles kikérni az
érintett kerületi ön kormányzatok véleményét, valamint
annak kialakítására megfelelõ határidõt kell biztosítani.
(Az Ötv. 65/A-B. §-aihoz)
A fõváros önkormányzati rendszerének eltérõ sajátosságai,
az önkormányzati rendszer kétszintûsége, valamint az
önkormányzati jogok, a felelõsségi körök, illetve
funkciók megosztottsága a fõvárosban lévõ önkormányzatok
rendeletalkotásánál is az általánostól eltérõ
szabályozást igényelnek.
Ez az eltérõ sajátosság kifejezõdik abban, hogy a
Javaslat szerint törvény végrehajtására rendeletet a
fõvárosban az az önkormányzat alkothat, amelyiket a
rendeletalkotás jogával a törvény felhatalmazott. Ha
törvény a rendeletalkotás jogával a települési képviselõ-
testületeket ruházza fel és nem mondja ki, hogy a
fõvárosi önkormányzatok közül melyik önkormányzatot
illeti a felhatalmazás, a rendeletalkotás joga a kerületi
képviselõ-testületet illeti, összhangban a törvény 8. §
/1/ bekezdésével.
A fõvárosi önkormányzatot feladatai tekintetében
megilleti a szabályozás (rendeletalkotás) döntõen
Budapest egészére vagy egy kerületet meghaladó részére,
az alkotmányos szabályozással összhangban. A
rendeletalkotás annyiban hierarchikus, hogy a fõvárosi
önkormányzat feladatkörében alkotott rendelete
felhatalmazást adhat a kerületi önkormányzatoknak a
további részletezõ helyi rendeletalkotásra. E körben a
kerületi rendelet nem terjeszkedhet túl a
felhatalmazáson, nem lehet ellentétes a fõvárosi
rendelettel.
A kerületet önállóan is megilleti feladatkörében a helyi
önkormányzati rendeletalkotás joga, melynél nem
érvényesül a fõvárosi rendeletalkotási hierarchia.
A törvény által nem szabályozott helyi társadalmi
viszonyok önkormányzati rendeletben történõ
szabályozásánál az általános szabályok az irányadók. Az
Alkotmány 44/A. § /2/ bekezdése szerint a helyi
önkormányzat képviselõ-testülete feladatkörében alkot
rendeletet. A feladatkör meghatározásához támpontot ad az
önkormányzati törvény, a hatásköri törvény, valamint más
törvények.
Amennyiben a törvény által nem szabályozott társadalmi
viszony rendezésére alkotott közgyûlési rendelet egy
adott társadalmi viszonyt nem a fõváros egészére
kiterjedõ területi hatállyal szabályoz, ilyen esetben nem
kizárt, hogy azok az önkormányzatok amelyekre a rendelet
hatálya nem terjed ki, az adott kérdést önállóan is
szabályozhassák. A lokálisan elkülöníthetõ, az egy
kerületet érintõ szabályozatlan társadalmi viszonyoknál a
kerületek rendeletalkotása az elsõdleges.
A kerületi és a fõvárosi önkormányzatok közötti
együttmûködés hatékonyabbá tétele érdekében, a kölcsönös
tájékoztatás miatt a fõpolgármesternek, illetve a
polgármesternek gondoskodnia kell a rendelettervezetek
kölcsönös megküldésérõl. A kerületi képviselõ-testület
rendeletét, amennyiben azt nem a kerületi önkormányzat
hivatalos lapjában hirdeti ki, a kihirdetés után meg kell
küldeni fõpolgármesternek.
(Az Ötv. 66-66/B. §-aihoz)
A Javaslat rendelkezik arról, hogy a jelenlegi
városszerkezeti tagozódásnak megfelelõen a fõváros
területe kerületekre tagozódik, s minden fõvárosi
kerületben települési önkormányzat mûködik. A kerületi
határok megváltoztatásának hatásköre az Országgyûlést
illeti meg (93. § (4) bek.).
A Javaslat a kerületi tagozódás megváltoztatásának
kezdeményezési jogával felruházza a változtatásban
közvetlenül érintett fõvárosi kerületi önkormányzat
képviselõ-testületét, illetve a fõvárosi közgyûlést.
Garanciális szabály, hogy a kezdeményezés az
Országgyûléshez csak helyi népszavazás eredménye alapján
és a területi változtatásban közvetlenül érintett
önkormányzati képviselõ-testületek véleményével nyújtható
be.
A Javaslat a kerületi tagozódás azon speciális esetérõl
is rendelkezik, amikor ez egyben a fõváros külsõ
közigazgatási határainak a módosulását is eredményezi.
Lehetõséget kíván biztosítani arra, hogy a kerületek
(városrészi önkormányzatok) a fõvárosból való kiválás
jogával élhessenek, ha önálló önkormányzat mûködtetésére
alkalmasak.
Ugyancsak rendezi a szabályozás azt a lehetõséget, amikor
a fõvároson kívüli - vele határos - települési
önkormányzat kíván a fõvároshoz csatlakozni. A Javaslat
itt is tartalmazza azokat a garanciákat, amelyek e
kérdések konszenzussal történõ rendezéséhez szükségesek.
A Javaslat a Kormánynak is biztosítani kívánja azt a
jogosultságot, hogy a kerületi tagozódás megváltoztatását
kezdeményezze. Az önkormányzatok ebben az esetben is
jogosultak helyi népszavazás útján véleményük
kinyilvánítására.
A Javaslat a kezdeményezés jogát határidõhöz köti, mivel
a városszerkezet átalakítása alapos döntéselõkészítõ
munkát igényel.
(Az Ötv. 67. §-ához)
A Javaslat ezen rendelkezései külön szabályokat
tartalmaznak azokra az Ötv.-ben egyébként meghatározott
kérdésekre, amelyek törvényi szinten, mint fõvárosi
sajátosságok eltérõ szabályozást kívánnak meg más, a
fõvároson kívüli önkormányzatokhoz képest. A Javaslat
szerint a fõváros sajátos helyzetére figyelemmel
kormányrendelet egyes államigazgatási hatósági ügyeket a
fõvárosi kerületi polgármester helyett a fõvárosi
fõpolgármester hatáskörébe utalhat.
Hasonló okból válik szükségessé az, hogy a magasszintû
jogszabályok a fõvárosi fõjegyzõt bizonyos kiemelt
ügyekben elsõ fokú hatósági jogkörrel ruházzák fel.
Az államigazgatási ügyek szakszerû és hatékony elbírálása
érdekében a kerületi képviselõ-testületek hatósági
igazgatási társulást hozhatnak létre. Törvény vagy
kormányrendelet felhatalmazása alapján a fõvárosi
közgyûlés rendeletében társulás létrehozását kötelezõvé
teheti, egyes hatósági hivatali szolgáltatások egységes
és összehangolt ellátását elrendelheti.
(Az Ötv. 68-68/D. §-aihoz)
Az 1. § /6/ bekezdése értelmében az önkormányzatok a
törvény keretei között rendelkeznek önállóan
tulajdonukkal.
A 79. § (2) bekezdés b/ pontja pedig elõírja, hogy a
törzsvagyon tárgyairól törvényben meghatározott
feltételek szerint lehet rendelkezni. A Javaslat e
felhatalmazások alapján a feladat-és hatáskörök, valamint
a gyakorlásukhoz szükséges vagyoni feltételek
összhangjának megteremtése érdekében korlátozza a
tulajdonos önkormányzatokat. Kötelezõvé teszi az
önkormányzati feladat-és hatáskörök gyakorlásához, a
közszolgáltatások ellátásához szükséges önkormányzati
vagyon más önkormányzatok részére történõ használatba
adását.
A Javaslat azt az elvet érvényesíti, hogy az alapfokú
közszolgáltatásokhoz szükséges vagyon a kerületi
önkormány zatok használatába kerüljön akkor is, ha a
kezelõi jog alapján a 107. § (2) bekezdésébõl következõen
a vagyon a fõváros tulajdonát képezi. Kivételként
állapítja meg azt az esetet, amikor a kerületi
önkormányzat az alapfokú közszolgáltatást nem
vállalhatja, mert pl. azt a törvény kivételesen a
fõvárosi önkormányzat kizárólagos feladatává teszi. A nem
alapfokú közszolgáltatásoknál ugyancsak elsõbbséget
élveznek a kerületek. Az ilyen célokat szolgáló vagyont a
kerület használatába kell átadni. Értelemszerû, hogy e
kötelezettség fennáll azon fõvárosi tulajdon esetében is,
amely a kerület részére törvényben elõírt kötelezõ
közszolgáltatás céljára szolgál.
A kerületi önkormányzatoknak ad választási lehetõséget a
Javaslat azon rendelkezése is, amely a kerületi
önkormányzat tulajdonát képezõ vagyon használatra való
átadását szabályozza. A kerület akkor köteles a kötelezõ
önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását biztosító
vagyonát a fõvárosnak átadni, ha a fõváros helyett nem
vállalja a kötelezõ közszolgáltatás gyakorlását, illetve
a hatáskör kizárólagos jellege miatt nem vállalhatja.
A közvagyon rendeltetésszerû használatát kívánja
biztosítani az a rendelkezés, amely a nem kötelezõen
elõírt közszolgáltatás feltételéül szolgáló kerületi
tulajdonú vagyon használatra való átadását rendeli el, ha
a tulajdonos önkormányzat nem, de a fõvárosi önkormányzat
a közszolgáltatást fenn kívánja tartani.
A Javaslat illetékes kerületi önkormányzatot említ, amely
alatt a vagyon fekvése szerinti, illetve a feladatot
ellátó kerületi önkormányzatot, valamint a társulásban
résztvevõ kerületi önkormányzatokat kell érteni.
A több célú, különbözõ fajtájú és szintû szolgáltatásokat
nyújtó önkormányzati vagyonra tekintettel a Javaslat le
hetõséget ad arra, hogy vagyonrészek használatba adására
is sor kerülhessen. A költségvetési szempontokra is
tekintettel a Javaslat a térítés nélküli használatra való
átadást írja elõ.
Az önkormányzati tulajdon célszerû hasznosítását teszi
lehetõvé az a rendelkezés, amely lehetõséget ad a
használatra átadott vagyon eredeti rendeltetésének
megváltoztatására. Ugyanakkor a tulajdonos önkormányzat
érdekeit védve ezt a tulajdonos hozzájárulásához köti. A
folyamatos közszolgáltatást biztosítja, hogy a
használónak a vagyon eredeti rendeltetésének megfelelõ
közszolgáltatást továbbra is nyújtania kell, különben a
használati mód megváltoztatásához a tulajdonos nem
köteles hozzájárulni.
A Javaslat biztosítja annak lehetõségét, hogy a
fõvárosban a helyi közutak és mûtárgyai, a terek, parkok
tulajdonjogát a fõvárosi, kerületi önkormányzatok
egymásra átruházhassák. Az átruházott vagyon továbbra is
forgalomképtelen marad a 79. § (2) bekezdés a/ pontja
alapján más jogalanyok tekintetében.
A 39. §-hoz
Az önkormányzati megye a középszintû közigazgatás egyik
jelentõs résztvevõje. A megyei önkormányzat és a
települési önkormányzatok közötti munkamegosztásban a
továbbiakban sem módosul az az elv, hogy - az
érdekeltségüktõl és a teljesítõképességüktõl függõen -
elsõsorban a települési önkormányzatok látják el a helyi
közügyeket. A megye a jövõben ugyan nagyobb stabilitással
- de változatlanul kisegítõ (szubszidiárius) jelleggel -
végzi a kistérségi, körzeti önkormányzati
közszolgáltatásokat.
A fenti elvek jegyében a Javaslat megfogalmazza, hogy a
megyei önkormányzat területi önkormányzat. E meghatározás
nem hierarchikus viszonyt fejez ki, nincs alá- és
fölérendeltség a megyei önkormányzat és a települési
önkormányzatok között. A Javaslat azzal, hogy a megyei
önkormányzatot területi önkormányzatként határozza meg,
alapot teremt a megyei, illetõleg a települési
önkormányzati típusok, szintek közötti funkcióbeli
különbségek megjelenítésére, kifejezésre juttatására. A
megyei és a települési önkormányzatok egyaránt helyi
önkormányzatok, de részben eltérõ feladatokat
teljesítenek.
A Javaslat az elõzõ választási ciklus - sok vitát kiváltó
- szabályozásán változtatva azt kívánja biztosítani, hogy
az érintett települési önkormányzat és a megyei
önkormányzat között indokolt igény esetén - alapvetõen
megállapodáson alapuló - feladatátadás-átvétel jöhessen
létre. Azokban a közszolgáltatásokban is, amelyekben a
megyei önkormányzat bír feladatellátási felelõsséggel, a
Javaslat megteremti a lehetõséget arra, hogy a körzeti
jellegû közszolgáltatást biztosító megyei önkormányzattól
- annak egyetértésével - a megyei intézmény székhelye
szerinti települési önkormányzat átvállalhassa az
intézmény fenntartását, fejlesztését és irányítását. A
körzeti kötelezõ közszolgáltatást nyújtó intézmény
települési önkormányzat által történõ átvételét több
tényezõ indokolhatja. Így: a körzeti ellátásban részt
vevõ önkormányzatok anyagi teherbíróképessége, az
intézmény mûködési adottságai, a kialakult jó
hagyományok. Ilyen esetekben a megyei önkormányzat
nyilvánvalóan egyetértését adja a feladatteljesítés
átvállalásához. Másrészt továbbra is fenntartja a
Javaslat azt a lehetõséget, mely szerint a megyei
önkormányzat a körzeti közszolgáltatást biztosító megyei
intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat
kérésére, az intézmény fenntartását, fejlesztését és
irányítását átadja a települési önkormányzatnak. Ehhez
azonban a Javaslat feltételeket is támaszt. Egy részt a
települési önkormányzatnak azt kell - tapasztalati adatok
alapján - igazolnia, hogy a megelõzõ négy év átlagában a
településen lakóhellyel rendelkezõ lakosok közül került
ki az intézményi szolgáltatást igénybe vevõk többsége.
Másrészt pedig a Javaslat egy minimális idõtartamot -
legalább három évet - jelöl meg az intézményirányítás
viszonylagos stabilizálása érdekében az átadásra és a
feladatteljesítésre. A közszolgáltatási feladat átadás-
átvételét -az érintett önkormányzatok - megállapodásba
foglalják. A Javaslat nem részletezi a megállapodás
tartalmát, esetleges kötelezõ törvényi elemeit, mert az
önkormányzatokra bízza a szükséges és elégséges átadási-
átvételi feltételek megegyezésen alapul rögzítését.
40. §-hoz
A Javaslat a megyei önkormányzat közszolgáltatási
feladat- és hatásköreinek viszonylagos stabilitására
törekszik.
Szûk körben bõvíti a megyei önkormányzat kötelezõ
feladatés hatásköreit a több településre kiterjedõ, a
települési érdekeken túlmutató önkormányzati
szolgáltatások ellátása tekintetében. Az elmúlt idõszak
tapasztalatai ugyanis azt támasztották alá, hogy a
körzeti ellátást biztosító egyes szakintézmények
(kórházak, szakiskolák, szakmunkásiskolák) fenntartása,
fejlesztése - a kis- és a középvárosokban - jelentékeny
pénzügyi és szakmai terhet jelentett. Ezért a Javaslat
általános szabályként ezeket a körzeti közszolgáltatási
közügyeket megyei önkormányzati kötelezõ feladatként
határozza meg. Ezáltal lehetõvé válik a feladatellátáshoz
kapcsolódó anyagi erõk integrálása, az intézmények
szakmai kihasználásának hatékonyabb biztosítása. A
Javaslat a megyei önkormányzatok számára azoknak a
közszolgáltatási feladatoknak a teljesítését (intézmények
fenntartását, fejlesztését, irányítását) írja elõ,
amelyek közös jellemzõje, hogy települési szinten nem
vagy csak gazdaságtalanul volnának megoldhatók.
A Javaslat oldja a megyei önkormányzat kötelezõ
feladatellátási feladatait a gimnázium és kollégiuma
fenntartásánál, a járóbeteg szakellátásnál. Ilyenkor, ha
e szolgáltatások teljesítését a települési önkormányzat
vállalja, az is végzi. A tapasztalat azt mutatja, hogy
ezen intézmények esetében a települések vállalják azok
fenntartását, mert sok esetben a feladat ellátása
szorosan kapcsolódik az alapellátáshoz, és nagyobbrészt a
székhely települések lakói, illetve közvetlen környezetük
veszik igénybe e szolgáltatásokat.
További feladatként fogalmazza meg a Javaslat a térségi
foglalkoztatási feladatok, a megyei sportszervezési, a
gyermek és ifjúsági feladatok ellátását, a szakosított
szociális ellátások területi összehangolását, továbbá az
egyes szakosító ellátás körébe tartozó feladatokról
történõ gondoskodást. E körben a térségi érdekeltséget, a
feladatmegoldási képességet kívánja erõsíteni alapvetõen
megyei önkormányzati szervezõ és koordináló tevékenység
révén.
A Javaslat megjelöli azokat a megyei önkormányzati
kötelezõ feladatokat, amelyeket a közszolgáltatási
intézmények irányításán túlmenõen az ágazati feladatok és
hatáskörök gyakorlása során a megyei önkormányzat ellát.
Így: az épített és a természeti környezet védelmének
önkormányzati teendõi, a megyei idegenforgalmi értékek
feltárása, e célkitûzések meghatározása, a térségi
foglalkoztatási feladatok ellátásáról való gondoskodás,
továbbá a területi információs rendszer kialakításában
való részvétel.
A területfejlesztés az állam és az önkormányzatok közös
feladata. Új típusú intézményként határozza meg a
Javaslat a megyei területfejlesztési tanács felállítását.
A tanácsot a területfejlesztési törvény rendelkezése
szerint, de legkésõbb 1995. június 30-áig létre kell
hozni, annak érdekében, hogy a területfejlesztési
feladatok, valamint a kormányzati területfejlesztési
programok összehangolása idõben megtörténhessen.
A 41. §-hoz
A Javaslat a megyei önkormányzat rendeletalkotási
tárgyköreit kizárólag a saját feladat- és hatásköréhez
igazítva állapítja meg. A népszavazás elrendelését pedig
a döntési hatáskörében teszi lehetõvé. A települési
önkormányzatokéhoz képest a szabályozási kör szûkítése a
megyei feladat-és hatáskörök sajátosságából fakad. A
törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok
megyei szabályozása azonban nem sértheti a települési
önkormányzatok önálló szabályozási jogosultságát.
A 42-45. §-hoz
A megyei önkormányzat képviselõ-testülete a megyei
közgyûlés. Ezt szövegpontosítással a Javaslat kifejezésre
juttatja. A megyei önkormányzat képviselõi választását a
helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek
választásáról szóló törvény szabályozza, erre utalás
történik.
A Javaslat szerint a megyei közgyûlés elnökét a megyei
testület minõsített többséggel, titkos szavazással, a
közgyûlés megbízásának idõtartamára választja, a saját
tagjai sorából. A megyei közgyûlés, alelnökét
(alelnökeit) is a közgyûlési tagok sorából választják
meg.
A Javaslat VIII. fejezete a megyei képviselõ-testületre
és szerveire vonatkozóan, továbbra is csak azon fõ
szabályokat tartalmazza, amelyek eltérést jelentenek a
települési önkormányzatokhoz képest. Ezért a megyei
önkormányzat szervezetére és mûködésére - a fejezetben
nem szabályozott kérdésekben - a települési
önkormányzatokra elõírtakat kell megfelelõen alkalmazni.
A 46. §-hoz
A Javaslat meghatározza a törzsvagyon fogalmát. Az az
önkormányzati tulajdon nyilvánítható törzsvagyonnak,
amely közvetlenül kötelezõ önkormányzati feladat- és
hatáskör ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálja.
Utalást tesz továbbá arra a fõvárosi szabályra, mely
szerint a helyi közutak és mûtárgyaik, a terek, a parkok
tulajdonjogát a fõvárosi, kerületi önkormányzatok
egymásra átruházhatják, de e törzsvagyon forgalomképtelen
jellege ezáltal nem változik. A fõváros és a kerületi
önkormányzatok közötti átruházás lehetõségét -
megállapodásban - a gyakorlatban felmerült igények teszik
szükségessé.
A 47. §-hoz
A Javaslatban szövegpontosításra került sor. A
fejlesztési és rekonstrukciós feladatok összevont
terminológiája a beruházási feladatmegnevezés.
A 48. §-hoz
Az önkormányzatok gazdálkodását az elmúlt négy év
folyamán az Állami Számvevõszék ellenõrizte. A
Számvevõszék területi szervei megfelelõ kiépítettsége
hiányában, illetõleg a központi szervezet korlátozott
létszám-ellátottsága következtében azonban csak az
önkormányzatok viszonylag kis hányadának átfogó gazdasági
ellenõrzésére kerülhetett sor.
A Javaslat az önkormányzatok gazdálkodásának ellenõrzését
erõsíteni kívánja. Ennek érdekében elõírja a helyi ön
kormányzatoknál a négyévenkénti átfogó ellenõrzés
lefolytatását, az államháztartásra vonatkozó jogszabályok
megtartásának, az államháztartási pénzeszközök gazdaságos
felhasználásának ellenõrzését. A jelzett ellenõrzést az
Állami Számvevõszék az Önkormányzati és Területi
Igazgatósága útján látja el. A további részletszabályok
az Állami Számvevõszékrõl szóló törvény módosítása útján
állapíthatók meg.
Jelentõs szerepet kap a helyi önkormányzatok
gazdálkodásának belsõ ellenõrzése. Ezt a feladatot a
polgármesteri hivatalnak a jogszabályban meghatározott
képesítésû belsõ ellenõre végzi.
Az önkormányzatnál és intézményeinél a Javaslat szerint
konkrét feladatokat kap a képviselõ-testület pénzügyi
bizottsága. Egyebek mellett véleményezi az éves
költségvetési javaslatot, figyelemmel kiséri a
költségvetési bevételek alakulását, ellenõrizheti a
bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését. A
pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a
képviselõ-testülettel közli. A képviselõtestület és a
bizottság vitája esetén a képviselõ-testület a vizsgálat
megállapításait az Állami Számvevõszékhez küldi meg,
amely vizsgálatot folytathat az ügyben.
A 49-53. §-hoz
A Javaslat az 1990-ben létrehozott köztársasági
megbízotti jogintézményt megszünteti. A zárórendelkezések
között kimondja, hogy a fõvárosi, megyei közigazgatási
hivatal a köztársasági megbízott és hivatala jogutódja. A
megszûnõ köztársasági megbízotti jogintézmény helyett -
feladatainak részleges átalakításával - a fõvárosban és a
megyékben államigazgatási feladatot ellátó költségvetési
szervként a továbbiakban közigazgatási hivatal mûködik.
Az átalakítás alapvetõ célja az, hogy az 1990-ben
politikai kompromisszum eredményeként létrejött
köztársasági megbízotti intézményt - amelynek
tevékenységére mind a közigazgatáspolitikai, mind pedig a
végrehajtó jellegû államigazgatási tevékenység jellemzõ
volt - kifejezetten államigazgatási feladatok ellátására
rendelje és így helyezze el azt az állami szervezet
rendszerében.
A politikai elemektõl mentes közigazgatási hivatal olyan
államigazgatási szerv, amelyet a belügyminiszter irányít.
Alapvetõ rendeltetése továbbra is a helyi önkormányzatok
törvényességi ellenõrzésének operatív elvégzése.
A Javaslat természetszerûleg kiterjeszti a törvényességi
ellenõrzést a helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi
települési önkormányzatokra is, összhangban a nemzeti és
etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény
rendelkezéseivel.
A Javaslat a köztársasági megbízott jogállására és egyes
feladataira vonatkozó külön törvény, illetve
kormányrendelet alapvetõ rendelkezéseit átvette. Így a
legfontosabb törvényi rendelkezések az Ötv-be kerülnek és
csak az eljárási részletszabályokra kell külön
kormányrendeletet alkotni.
A fentieknek megfelelõen a külön törvénybõl - amely így
hatályon kívül helyezhetõ - vette át a szakmai
segítségnyújtás kötelezettségére vonatkozó szabályt,
amely csak feladatkörében terheli a közigazgatási
hivatalvezetõt.
Az államigazgatási hatósági feladatok körében -
összhangban az Áe. szabályaival - a Javaslat rögzíti,
hogy a közigazgatási hivatal vezetõje jogorvoslati
jogkörében eljárva felettes szervnek minõsül, e körben
ellenõrzést is folytathat. Azokban az ügyekben tehát,
amelyekben a polgármester, fõpolgármester, a megyei
közgyûlés elnöke vagy a megyei jogú város kerületi
hivatalának vezetõje, illetõleg a jegyzõ vagy a fõjegyzõ
járt el - ha a jogorvoslati eljárás nem valamely
centrális államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik - a
közigazgatási hivatal vezetõje felettes szervként eljár,
de az egyedi ügyek jogorvoslásán túlmenõen, ezen
ügykörökben átfogó hatósági szakmai ellenõrzést is
végezhet.
A Javaslat szûkíti a közigazgatási hivatal vezetõje
összehangoló szerepkörének határait. Azt kizárólag
igazgatásszervezési szempontból teszi lehetõvé. Az
igazgatásszervezési szempontú összehangolás azt célozza,
hogy a közigazgatási hivatal és az illetékességi
területén mûködõ más államigazgatási szerv tevékenysége
között kialakuljon az ügyfeleket szolgáló összhang, pl.
az ügyfélfogadás rendjének célszerû, az ügyfeleket
szolgáló egymáshoz igazítása, a szükséges hatósági
információk kölcsönös biztosítása.
Az önkormányzatok gazdálkodásának ellenõrzését ugyan az
Állami Számvevõszék végzi, de a közigazgatási hivatal
vezetõje törvényességi ellenõrzési jogkörében eljárva
számos a gazdálkodás jogszerûségére vonatkozó információ
birtokába jut, elsõsorban a képviselõ-testületek
jegyzõkönyveinek vizsgálata során. A Javaslat
feljogosítja a közigazgatási hivatal vezetõjét, hogy ha a
törvényességi ellenõrzés alkalmával az önkormányzat
gazdálkodását érintõ mulasztás vagy jogszabálysértés
gyanúját észleli, felkérje az Állami Számvevõszéket
vizsgálat lefolytatására és a szükséges intézkedések
megtételére.
Az Ötv. 12. § (1) bekezdés alapján a polgármester köteles
összehívni a képviselõ-testület ülését a települési
képviselõk egynegyedének vagy a képviselõ-testület
bizottságának indítványára. Amennyiben a polgármester
vagy tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester nem
tesz eleget a fenti kötelezettségének, a Javaslat szerint
a közigazgatási hivatal vezetõje hívja össze a képviselõ-
testület ülését. A rendelkezés törvénybe iktatását az
indokolja, hogy a polgármester jogsértõ mulasztása rövid
idõn belül orvosolható legyen, a képviselõ-testület a
szükséges intézkedéseket meghozhassa, mûködése
folyamatossá váljon.
A törvényességi ellenõrzés körét, terjedelmét az 1990.
évi XC. törvény most már hatályon kívül kerülõ egyes
rendelkezéseit felhasználva állapítja meg a Javaslat. A
korábbinál pontosabban határozza meg az ide vonatkozó
szabályokat. A közigazgatási hivatal vezetõje
törvényességi ellenõrzési joga kiterjed a helyi
önkormányzat, a helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi
települési önkormányzat döntéshozatali eljárására is.
A Javaslat szerint nem tartoznak a törvényességi
ellenõrzés körébe azok a határozatok, amelyek alapján
külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy
államigazgatási eljárásnak, illetve munkaügyi vitának,
vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának van
helye. E rendelkezések a szükségtelen eljárási
párhuzamosságok kiküszöbölésére irányulnak, ugyanakkor
meg kívánják akadályozni, hogy súlyos törvénysértések
orvosolatlanul maradjanak. Ezért a Javaslat szerint
kiterjed a törvényességi ellenõrzés azokra a
határozatokra is, amelyek esetén ugyan van helye külön
jogszabályban meghatározott eljárásnak, de a munkavállaló
javára történt jogszabálysértés. Így a közigazgatási
hivatal vezetõje jogosult vizsgálni pl. kinevezés,
választás, egyéb munkaügyi kérdés esetében azt, hogy a
képviselõ-testület rendelkezett-e hatáskörrel, a
szükséges eljárási szabályokat betartotta-e, noha az
esetleges késõbbi munkaügyi vita elbírálása a bíróság
hatásköre.
A Javaslat a törvényességi ellenõrzés eszközrendszerét
bõvíti arra az esetre, ha jogszabálysértõ önkormányzati
döntés végrehajtása a közérdek súlyos sérelmével vagy
elháríthatatlan kárral járna. A közigazgatási hivatal
vezetõje ezt a képviselõ-testület jegyzõkönyvébõl, a
számára kézbesített döntésbõl vagy egyéb információ
alapján képes megállapítani.
Ez esetben a döntés kézhez vételétõl számított nyolc
napon belül Alkotmánybírósághoz, a bírósághoz fordul. A
bírósági kereset benyújtásának halasztó hatálya van. Az
alkotmánybírósági indítvány benyújtásának jogi
következménye késõbb, az Alkotmánybíróságról szóló
törvény módosítása alkalmával határozható meg.
A 54. §-hoz
A közigazgatási hivatal vezetõjét a belügyminiszter bízza
meg. A hivatalvezetõi megbízás pályázat alapján nyerhetõ
el. Közigazgatási hivatal vezetõjének a külön jogszabály
által elõírt képesítési feltételekkel rendelkezõk
pályázhatnak. A hivatal vezetõjének szakmai tevékenységét
a belügyminiszter irányítja és gyakorolja felette a
munkáltatói jogokat. A hivatalt a közigazgatási hivatal
vezetõje vezeti, õ a hivatal dolgozói feletti munkáltatói
jogok gyakorlója. A közigazgatási hivatal vezetõje
feladat- és hatáskörének részletes szabályait a Kormány
rendeletben állapítja meg. A fentiekbõl következik, hogy
a közigazgatási hivatal ugyan a Belügyminisztérium - mint
a közigazgatásért általánosságban felelõs tárca -
irányítása alatt mûködik, de szakmai tevékenységét, a
saját feladat- és hatáskörükben az ágazati minisztériumok
is irányítják.
A 55. §-hoz
Az országos önkormányzati érdekképviseletek szerepét
kívánja erõsíteni a Javaslat azzal, hogy kihangsúlyozza:
az országos érdekképviseleti szervezetek véleményét ki
kell kérni az önkormányzatokat érintõ jogszabályok és más
állami döntések tervezeteivel kapcsolatban. A hatályos
szabályozás ehhez képes gyengébb jogosítványt
tartalmazott. Pusztán lehetõvé tette, hogy az országos
önkormányzati érdekképvisele ti szervezetek véleményt
nyilvánítsanak a jogszabályokra, döntési tervezetekre.
56. §-hoz
Az Országgyûlés a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól
szóló 1993. évi LXXVII.tv. (a továbbiakban: Nek. tv.)
megalkotása során úgy döntött, hogy a kisebbségi
települési önkormányzatokra, valamint a helyi kisebbségi
önkormányzatokra - törvény eltérõ rendelkezése hiányában
- a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseit
kell megfelelõen alkalmazni. E fejezet célja, hogy a
települési önkormányzatok, valamint a helyi kisebbségi
önkormányzatok számára zökkenõmentes, hatékony
együttmûködésük érdekében - elõsegítse a helyi
önkormányzatokról szóló törvény, valamint a nemzeti és
etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény együttes
alkalmazását.
A Javaslat a települési önkormányzat képviselõ-
testületének alakuló ülésén kötelezõen meghozandó
döntésekrõl rendelkezik. Az alakuló ülésen kell dönteni
arról, hogy a települési önkormányzat - a feltételek
megléte esetén - átalakul-e kisebbségi települési
önkormányzattá. Amennyiben a képviselõ-testület nem
alakul át, azonban közvetett módon lehetséges a helyi
kisebbségi önkormányzat megalakulása, a kisebbségi
képviselõk - a települési képviselõ-testület alakuló
ülésétõl számított három napon belül - külön ülésen
döntenek a helyi kisebbségi önkormányzat megalakításáról.
A rendelkezés a kisebbségek érdekképviselete,
önkormányzatuk létrehozása szempontjából lényegbe vágó
döntést rövid határidõhöz köti.
Ugyancsak határidõhöz köti a Javaslat a helyi kisebbségi
önkormányzat testülete alakuló ülésének összehívását. A
települési önkormányzat képviselõ-testületének alakuló
ülésétõl számított 15 napon belül kell összehívni a
közvetett módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzat
alakuló ülését. Ha ilyen nem jött létre - ugyanezen
idõpontig kell a közvetlenül választott kisebbségi
önkormányzat alakuló ülését is összehívni.
A két rendelkezés révén biztosított, hogy rövid határidõn
belül tisztázódik alakul-e és ha igen, milyen kisebbségi
önkormányzat az adott településen, továbbá az is, hogy az
errõl szóló döntést követõen ugyancsak meghatározott idõn
belül az adott kisebbségi önkormányzat alakuló ülését is
megtartják.
A Javaslat határidõt (90 nap) állapít meg a helyi
kisebbségi önkormányzat mûködését elõsegítõ, a Nek. tv.
27. § (1) bekezdése alapján kötelezõen megalkotandó
rendelet elfogadására, ha a megalkotását a helyi
kisebbségi önkormányzat kezdeményezi. A képviselõ-
testületnek azonban e rendeletet külön kezdeményezés
hiányában is meg kell alkotnia.
A Javaslat szabályozza a települési önkormányzat
képviselõtestülete feladat- és hatáskörei átruházásának
lehetõségét és körét. Ennek alapján a települési
önkormányzat, ha a helyi kisebbségi önkormányzat
kezdeményezi, átruházhatja egyes hatáskörét a helyi
kisebbségi önkormányzat testületére. A (hatósági,
közüzemi szolgáltatásokkal összefüggõ feladat- és
hatáskörök) és az Ötv. 10.§-ában felsorolt hatáskörök nem
ruházhatók át.
A Javaslat a helyi kisebbségi önkormányzat testülete
vezetõjének, az elnöknek feladatává teszi a testület
ülésének összehívását és vezetését. Rögzíti, hogy a helyi
kisebbségi önkormányzat testületének döntése határozat,
rendeleltet nem alkot.
A helyi kisebbségi önkormányzat testületének döntései
közül minõsített többséghez kötötteket a Javaslat külön
megjelöli, követve ebben az Ötv. általános
szabályozásának rendjét.
A Javaslat kötelezõen írja elõ, hogy a helyi kisebbségi
önkormányzat testületi ülésérõl jegyzõkönyvet kell
készíteni. A jegyzõkönyv elkészítésérõl és aláírásáról
való gondoskodás - az Ötv. általános szabályaitól
eltérõen - az elnök feladata. A jegyzõkönyvet az elnök és
a jegyzõkönyv-hitelesítõ írja alá. Az adminisztrációs
munkát - a kisebbségi önkormányzat igényei szerint - a
jegyzõnek segítenie kell.
A Javaslat meghatározza a helyi kisebbségi önkormányzat
szervezeti és mûködési szabályzatának kiemelt
kérdésköreit is. A szabályzatot tartalmazó határozat
kihirdetése azért szükséges, mert a kisebbséghez tartozó
állampolgárok ennek ismeretében képesek ellenõrizni a
testület, a kisebbségi önkormányzat mûködésének
megfelelõségét. A kihirdetésrõl a települési önkormányzat
jegyzõje gondoskodik.
A helyi kisebbségi önkormányzat képviselõje - a
kisebbségi önkormányzat létrejövetelének módjától
függetlenül azonos jogokkal és kötelezettségekkel bír. A
helyi kisebbségi önkormányzat bizottságokat is
létrehozhat, tekintettel azonban arra, hogy ez az
önkormányzat maga is speciális feladat-és hatáskörrel
bír, nem indokolt kötelezõ bizottságok létrehozásának
törvényi elrendelése.
A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke indítványozhatja a
bizottság összehívását. A bizottság összehívására,
ülésének vezetésére egyébként - a Nek. tv. 24.§
értelmében - az Ötv. általános szabályai alkalmazhatók.
Az elnöknek a Nek. tv. 26.§-a alapján joga van
megkereséssel fordulni bármely közigazgatási szerv
vezetõjéhez. A Javaslat az önkormányzat, mint
közigazgatási szerv tekintetében a legszélesebb körû
szakmai információkkal rendelkezõ tisztségviselõt, a
jegyzõt jelöli meg, akihez az elnök megkereséssel
fordulhat. Ez természetesen nem zárja ki a polgármester
megkeresését, de az esetek zömében - különösen hatósági
vonatkozású ügyekben - célszerû a jegyzõ megkeresése.
A Javaslat szabályozza a helyi kisebbségi önkormányzat
vezetõjének elnevezését és az elnök általános képviseleti
jogát. Az elnevezés szabályozásának célja annak kizárása,
hogy egy településen belül azonos elnevezéssel (pl.
polgármester) két vagy több önkormányzati, illetve
kisebbségi önkormányzati vezetõ tisztség legyen
betölthetõ.
Az elnök - amennyiben nem tagja települési önkormányzat
képviselõ-testületének - tanácskozási joggal részt vehet
a testület ülésein.
A Javaslat biztosítja a helyi kisebbségi önkormányzat
társuláshoz, közös kisebbségi testület létrehozásához
való jogát. Társulás lehetséges mind a helyi kisebbségi
önkormányzatok, mind pedig a helyi kisebbségi és a helyi
önkormányzatok között.
Közös kisebbségi testület létrehozása esetén a Javaslat
rendezi, hogy az érintett települési önkormányzatok közül
melyik hivatala lássa el a közös kisebbségi testület
ügyviteli teendõit.
Az 57. §-hoz
A Javaslat eddig hiányzó, az önkormányzatok által is
igényelt értelmezõ szabályokat tartalmaz az egységes
gyakorlat érdekében.
Az 58. §-hoz
Az elmúlt idõben kis számban, évente három-négy ügyben -
kivételesen - vált szükségessé körjegyzõségi kijelölés.
Egyes körjegyzõségek felbomlásával ugyanis egy-egy
törpeközség igazgatás nélkül maradhatna kijelölés
hiányában. Az egyes ügyek rövid idõn belüli lezárása
érdekében a belügyminiszter döntése után indokolt kizárni
a külön jogorvoslatot.
A kijelölés esetén a belügyminiszter nem államigazgatási
jogkörben jár el, hanem az önkormányzati munkáért felelõs
közjogi feladatkörében.
Az 59. §-hoz
A helyi önkormányzatok tulajdoni igényét elbíráló
vagyonátadási hatósági munkát célszerû volna mielõbb
lezárni.
Ennek elõsegítésére - ismerve a már folyamatban levõ
munkateher nagyságát - a Javaslat 1995. március 31-ében
állapítja meg a helyi önkormányzatok tulajdoni igénye
bejelentésének utolsó határnapját. A késõbb felszinre
kerülõ igények már csak a polgári peres eljárásban,
bíróság elõtt lesznek érvényesíthetõk.
A feladatváltozás következtében használati jogot szerzõ
önkormányzat a használatba átadott vagyon eredeti
rendeltetését a tulajdonos önkormányzat hozzájárulásával
változtathatja meg. A fõvárosban a helyi közutak és
mûtárgyaik, a terek, a parkok tulajdonjogát a fõvárosi,
kerületi önkormányzatok - a törzsvagyoni jelleg
fenntartása mellett egymásra átruházhatják, s ezáltal a
gyakorlatban rendezhetnek felmerülõ ügyeket.
A 60-61. §-hoz
A Javaslat szövegpontosítás és határidõt ad a
területfejlesztési tanács megalakítására.
A 62-63. §-hoz
Néhány önkormányzat arra hivatkozással nem alkotott
szervezeti és mûködési szabályzatot, hogy a törvény nem
állapított meg erre határidõt. Az Alkotmánybíróság
(2099/E/1991/2. AB határozat) rámutatott: A jogállamiság
egyik alapvetõ követelménye, hogy a közhatalommal
rendelkezõ szervek jog által meghatározott szervezeti
keretek között, a jog által meghatározott mûködési
rendben, a jog által a polgárok számára megismerhetõ és
kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki
a tevékenységüket. A Javaslat ennek az alkotmányos
követelménynek az érvényesítése érdekében írja elõ a
szervezeti és mûködési szabályzat rendeletbe foglalásának
a kötelezettségét, továbbá határidõt állapít meg a
szervezeti és mûködési szabályzat megalkotására,
felülvizsgálatára.
A hatályon kívül helyezõ rendelkezések mellett a Javaslat
a köztársasági megbízotti intézmény megszûnése miatt a
honvédelmi törvény egyes rendelkezéseinek szükséges
módosítását tartalmazza.