törvényjavaslat
a gyógyszertárak létesítésérõl és mûködésük egyes szabályairól szóló
1994. évi LIV. törvény módosításáról
1.§
A gyógyszertárak létesítésérõl és mûködésük egyes szabályairól szóló
1994. évi LIV. törvény 44. §-a a következõ (3)-(5) bekezdéssel egészül ki,
egyidejûleg a jelenlegi (3)-(4) bekezdés számozása (6)-(7) bekezdésre
változik:
"(3) A privatizációs eljárás befejezéséig, de legkésõbb 1996. december
31-ig az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó közforgalmú gyógyszertár
fenntartója, illetve mûködtetõje a gyógyszertári központ (a továbbiakban:
kezelõ).
(4) A (2) bekezdésben meghatározott közforgalmú gyógyszertár esetén az
érintett gyógyszertár privatizációs eljárásának befejezéséig
a) ahol e törvény a személyi jog jogosultját, illetve gyógyszertár
vezetésére jogosult gyógyszerészt említi, azon a gyógyszertárvezetõt,
b) a 7. § (2) bekezdésének alkalmazásában fiókgyógyszertár mûködtetésére
jogosult közforgalmú gyógyszertárat mûködtetõ gyógyszerészen a kezelõt,
c) a 13. §-ban a közforgalmú gyógyszertáron a kezelõt,
kell érteni,
d) a törvény III. fejezetét, 29. §-ának második mondatát, 3O. §-át, 31.
§-át, 32. §-ának (2) bekezdését, 34. §-át, 36. §-át, 39. §-át, 41. §-át, 47.
§-át és 48. §-át nem lehet alkalmazni.
(5) Ha e törvény hatálybelépésekor a gyógyszertárvezetõ nem rendelkezik a
27. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott szakképesítéssel, a
gyógyszertárat az általa vezetett gyógyszertárra vonatkozó privatizációs
eljárás befejezéséig vezetheti".
2. §
E törvény a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba.
I N D O K O L Á S
a gyógyszertárak létesítésérõl és mûködésük egyes szabályairól szóló
1994. évi LIV. törvény módosításáról rendelkezõ törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A gyógyszertári központok vagyonának privatizációjával kapcsolatban
kialakult jogvita és ennek következtében a tulajdonlás bizonytalansága a
gyógyszertárak létesítésérõl és mûködésük egyes szabályairól szóló törvény
végrehajtására is kihatásssal bír. A törvény átmeneti rendelkezései az
elhúzódó privatizációhoz nem igazodnak, mert azok megalkotásakor a jogalkotó
abból indult ki, hogy a gyógyszertárak privatizációja a törvény
hatálybalépését megelõzõen többségében befejezõdik, így a magyar állam
tulajdonában és a gyógyszertári központok kezelésében lévõ mintegy 1450
közforgalmú gyógyszertárra - a törvény rendelkezéseibõl következõen - a
személyi jog pályázat kiírása nélkül engedélyezhetõ lesz.
A patikaprivatizáció elhúzódása jelentõs bizonytalanságot teremtett,
figyelemmel a törvény 15. §-ára, amely kimondja, hogy gyógyszertárat
létesíteni, illetve mûködtetni csak a népjóléti miniszter által engedélyezett
személyi jog alapján lehet. E rendelkezésbõl következõen fentebb említett
gyógyszertárak - mivel a gyógyszertárvezetõ a privatizációs eljárások
befejezetlensége miatt személyi joggal sem rendelkezhet- a törvény más
elõírásainak sem tudnak megfelelni. Ezért a gyógyszerellátás folyamatosságában
és biztonságában zavarok keletkezhetnek.
A törvénytervezet a probléma áthidalására olyam megoldást kínál, amely
elsõsorban a betegellátási és gyógyszerész szakmai szempontok maradéktalan
érvényesítésére törekszik.
Részletes Indokolás
1.§-hoz
A javaslat az átmeneti idõszakra - az 1993. évi LIV. törvény 3. §-ában
foglalt rendelkezésre figyelemmel - az 1994. évi LIV. törvény (a továbbiakban:
Gyt.) 44. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó - vagyis a nem magángyógyszerészi
tevékenység keretében mûködtetett - gyógyszertárak fenntartójának, illetve
mûködtetõjének a gyógyszertári központot tekinti.
A javaslat alapvetõ célja, hogy a Gyt. hatálybalépését úgy segítse elõ, hogy a
jelenleg még függõben lévõ tulajdonjogi vita a közforgalmú gyógyszertárakra ne
legyen kihatással. Ezért a Gyt. 44. §-át új (3) bekezdéssel egészíti ki.
Természetesen ez a Gyt. céljával ellentétes állapot beláthatatlan ideig nem
tartható fenn, ezért a javaslat az átmeneti rendelkezéseket csupán a
privatizációs eljárás befejezéséig de legkésõbb 1994. december 31-ig rendeli
alkalmazni.
A szakmai szabályok szektorsemleges érvényesítésére figyelemmel a
javaslat Gyt. 44. §-át új (4) bekezdéssel javasolja kiegészíteni, amely
alapján a valamennyi gyógyszertárra érvényesíteni kívánt szabály esetére
meghatározza egyrészt, hogy a személyi jog jogosultja alatt a Gyt. 44. § (2)
bekezdésében meghatározott esetben kit kell érteni, másrészt felsorolja azokat
a szabályokat, amelyek e körre nem alkalmazhatóak.
A javaslat a gyógyszertári központok által mûködtetett gyógyszertárak
esetében is alkalmazni rendeli a Gyt. 27. §-át, 28. §-át, 29. §-át, és 32. §-
át, amelyek a gyógyszertárak vezetésével kapcsolatban rögzítik azokat a
szakmai követelményeket, melyek értelmében csak a külön feltételeknek
megfelelõ gyógyszerész lehet gyógyszertár vezetésére jogosult, így a jelenleg
használt terminológia szerint gyógyszertárvezetõ. A 37.-38. §-ok
alkalmazásának célja, hogy a gyógyszertárban dolgozó gyógyszertári
asszisztensek további munkavégzését, illetve a gyógyszertárvezetõk által
történõ írásbeli megbízás lehetõségét ezen gyógyszertárakra is biztosítsa.
Ezen rendelkezések alanyának a gyógyszertárvezetõt kell érteni.
Azon jogosultságok, amelyek lényegében a "tulajdonos"-hoz kötõdnek a
gyógyszertári központok kezelésében lévõ gyógyszertárak esetében nem a
gyógyszertárvezetõt, hanem a kezelõt illetik meg. Így a Gyt. 7. § (2)
bekezdésének alanyaként ezen esetkörben a gyógyszertári központot kell
tekinteni, mégpedig úgy, hogy a 13. § alkalmazásának elõírásával a
szektorsemlegesség kitûzött célja is elérhetõ legyen.
A Gyt. azon rendelkezéseit, amelyek a személyi jog jogosultjához, illetve
a jog tartalmához olyan mértékben kötõdnek, hogy azok alkalmazására nem
kerülhet sor a javaslat d) pontjábam meghatározott rendelkezés szerint a
gyógyszertári központok kezelésében lévõ közforgalmú gyógyszertárakra nem kell
alkalmazni. E körbe tartozik különösen a személyi jogra vonatkozó III.
fejezet, valamint a személyi joggal rendelkezõ tulajdonos rendelkezési jogát
érintõ szabályok. Ugyancsak itt kerülnek felsorolásra azok a szabályok is,
amelyek alkalmazázsa a Gyt. hatálybalépésének elhalasztásához vezetnének,
illetve súlyos jogbizonytalanságot eredményeznének. Az átmenti idõszakban a
mûködõképességhez fûzõdõ érdek azonban nem hathat ki a késõbbi tulajdonlási
kérdésekre, ezért a Gyt. 48. §-ában a személyi jog jogosultjának biztosított
elõvásárlási jog nem illeti meg sem a gyógyszertárvezetõt sem a kezelõt.
A Gyt. a szakmai követelményrendszer hangsúlyozása miatt a gyógyszertár
vezetésére jogosult gyógszerészek vonatkozásában kötelezõ feltételként írta
elõ a külön jogszabályban meghatározott szakképesítés megszerzését. Az
átmeneti idõszakban - figyelemmel arra, hogy vélelmezhetõen megnõ azon
gyógyszerészek száma, akik a személyi jog megszerzésének feltételével az
állami gyógyszertárakat elhagyják - szükséges a gyógyszertári központok
kezelésében lévõ gyógyszertárak vonatkozásában a 27. § (2) bekezdés b)
pontjában meghatározott feltétel alóli mentesítés, amelynek ideje
természetesen csak a privatizációs eljárások befejezéséig tarthat.
A törvény hatálybalépése idõontjában a szokásosnál rövidebb meghatározása
egyrészt a jogbiztonságot szolgálja, másrészt figyelemmel van arra is, hogy a
gyógyszertárak egységes szabályok szerint történõ mûködése a gyógyszerellátás,
így a betegek biztonsága szempontjából is elengedhetetlen, hiszen a már 1994.
május 11. napján kihirdetett és 1994. szeptember 1. napjától hatályos törvény
rendelkezéseit az érintettek már megismerhették.
A törvényjavaslat elõadója:
Dr. Kovács Pál
népjóléti miniszter