A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/45.. számú

t ö r v é n y j a v a s l a t

a helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek

választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény

módosításáról

Elôadó: Kuncze Gábor

Budapest, 1994. augusztus 30.

A helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek választásáról szóló - a

polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi

LXVI. törvénnyel (Pnyt.), valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

szóló 1993. évi LXXVII. törvénnyel (Nek. tv.) módosított - 1990. évi LXIV.

törvény (Övjt.) módosítására az Országgyûlés a következô törvényt alkotja.

1. §

(1) Az Övjt. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(1) Minden nagykorú magyar állampolgár, akinek lakóhelye, ennek hiányában

tartózkodási helye Magyarországon van, az önkormányzati választásokon választó

és választható. A választójog megilleti a Magyarországra bevándorolt nem

magyar állampolgárt is ( a továbbiakban együtt: választópolgár)."

(2) Az Övjt 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(4) Az a választópolgár, aki lakóhelye mellett legkésôbb a választás

kitûzését megelôzô napig tartózkodási helyet létesített, igazolással

választójogát tartózkodási helyén gyakorolhatja."

2. §

(1) Az Övjt. 4., 4/A. és 4/B. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:

" 4. § (1) A jegyzô - az országgyûlési képviselôválasztásra összeállított

választási névjegyzék, továbbá a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai,

valamint a választójoggal nem rendelkezôk jegyzéke alapján - településenként,

egyéni választókerületenként, azon belül szavazókörönként összeállítja a

választók nyilvántartását (a továbbiakban: nyilvántartás). A nyilvántartáson a

választást megelôzô nap 16.00 óráig bekövetkezett változásokat folyamatosan át

kell vezetni. A nyilvántartást a jegyzô hitelesíti.

(2) A jegyzô a szavazás napja elôtt 37 nappal elkészítteti a nyilvántartásba

való felvételrôl szóló értesítôt, továbbá összeállíttatja azoknak a nagykorú

személyeknek a jegyzékét, akiknek nincs választójoguk.

4/A. § (1) A nyilvántartás összeállítása céljából az a/-c/ pontban megjelölt

szervek a választójoggal nem rendelkezô személyek (2) bekezdés szerinti

adatait folyamatosan kötelesek közölni a belügyminiszter által erre

rendeletben kijelölt szervvel, az alábbiak szerint:

a/ a cselekvôképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá

helyezettrôl, illetve a gondnokság alá helyezés megszüntetésérôl a

gyámhatósági feladatokat ellátó jegyzô;

b/ a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerôs ítélet hatálya alatt álló

személyekrôl a bûntetteseket nyilvántartó szerv;

c/ szabadságvesztés büntetését töltô, valamint a büntetôeljárásban

jogerôsen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt álló polgárokról az

illetékes büntetésvégrehajtási intézet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentés adattartalma:

a/ családi és utónév (nôk esetében leánykori családi és utónév is);

b/ lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely címe;

c/ személyazonosító jel, illetôleg az (1) bekezdés a/ pontja esetén a

természetes személyazonosító adatok (név, nem, születési hely, idô, anyja

neve);

d/ a választójog gyakorlásából való kizárás oka, kezdete és megszûnésének

várható idôpontja;

e/ a kizáró okot elrendelô bíróság megnevezése, az ítélet

ügyiratszáma, kelte és jogerôre emelkedésének idôpontja."

4/B. § (1) A választójoggal nem rendelkezô személyek adatait (NESZA) kezelô

szervnek a választójoggal nem rendelkezô nagykorú polgárok jegyzékét egyéb

nyilvántartásaitól - a választói nyilvántartás kivételével - elkülönítetten

kell kezelnie. Az csak törvény által meghatározott célra használható fel.

(2) A választójoggal nem rendelkezô nagykorú polgárok jegyzéke és a helyi,

területi és központi személyiadat- és lakcímnyilvántartás - a választással,

népszavazással és népi kezdeményezéssel érintett választókerület lakosságát

érintôen - a szavazás napját megelôzô 60. naptól a választás eredményének

közzétételéig a választásra jogosultak megállapítása érdekében

összekapcsolható. Az összekapcsolást a választással összefüggô jogorvoslati

határidôk letelte után meg kell szüntetni. Az idôközi választásra az

összekapcsolás ismét végrehajtható, és abból a jegyzô részére adat

szolgáltatható."

3. §

(1) Az Övjt. 5. §-ának (1)-(4) bekezdései helyébe a következô rendelkezések

lépnek:

"(1) A nyilvántartásba fel kell venni:

a/ azokat a magyar állampolgárokat, akiknek lakóhelye, ennek hiányában

tartózkodási helye

a településen, illetôleg az egyéni választókerületben van, és legkésôbb a

választás napján betöltik 18. életévüket, vagy házasságkötés folytán

nagykorúvá váltak;

b/ a Magyarországra bevándorolt és 18. életévüket betöltött vagy

házasságkötés folytán nagykorúvá vált nem magyar állampolgárokat, akik a

külföldiek személyi igazolványával rendelkeznek, és lakóhelyük, ennek

hiányában tartózkodási helyük a településen, illetôleg az egyéni

választókerületben van.

(2) A nyilvántartást és a választójoggal nem rendelkezô nagykorú polgárok

jegyzékét a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai, valamint a NESZA

kezelô által átadott adatok alapján kell összeállítani.

A bevándorolt nem magyar állampolgárokról, továbbá a 2. § (2) bekezdés a/-d/

pontja szerint választójoggal nem rendelkezô személyekrôl az Országos

Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal (a továbbiakban: OSZH) vagy a

személyiadat- és lakcímnyilvántartás területi feladatokat ellátó szerve

adatokat szolgáltat.

(3) A nyilvántartást úgy kell összeállítani, hogy az alkalmas legyen, a

fôváros, a megye, a település, illetôleg a települési egyéni választókerület,

a szavazókör és a választópolgár azonosítására. A nyilvántartás az elôzô

adatokon túl tartalmazza a választópolgár:

a/ nevét,

b/ személyazonosító jelét,

c/ lakcímét,

d/ nyilvántartásbeli sorszámát.

(4) A nyilvántartást a szavazás napja elôtt 35 nappal - 10 napra -

közszemlére kell tenni, és ennek idôpontját a helyben szokásos módon ki kell

hirdetni. A közszemlére tétellel egyidejûleg írásban értesíteni kell a

választópolgárokat a nyilvántartásba való felvételükrôl."

(2) Az Övjt. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép, és

a § a következô (7)-(10) bekezdésekkel egészül ki:

"(6) A közszemlére tett, továbbá a szavazatszámláló bizottság által használt

nyilvántartás, valamint az értesítô a személyazonosító jelet nem

tartalmazhatja; az azonos nevû és lakcímû választópolgárokat születési idejük

vagy egyéb természetes személyazonosító adatuk feltüntetésével kell

megkülönböztetni.

(7) A jegyzô a nyilvántartás és az értesítôk technikai elkészítésével

megbízhatja másik települési önkormányzat jegyzôjét, a személyiadat és

lakcímnyilvántartás területi vagy központi szervét, illetôleg azt

elkészíttetheti a hivatal dolgozóival. Az értesítô kiküldésérôl a jegyzô

gondoskodik. Az értesítô kiküldésével párt, társadalmi szervezet vagy

kisebbségi szervezet vezetôje vagy tagja nem bízható meg.

(8) Az OSZH a nyilvántartásban szereplô választópolgárok családi és

utónevét, valamint lakcímét a jelölô szervezeteknek - a választást megelôzô

30. napig bejelentett igényük alapján - kérésükre, díjfizetés ellenében,

azonos feltételek mellett a választás napja elôtt 16 nappal átadja. Az átadott

jegyzék a választópolgárok személyazonosító jelét nem tartalmazhatja. A jelölô

szervezetek a szolgáltatást nem, korcsoport vagy lakcím szerinti

csoportosításban is igényelhetik.

(9) A közszemlére tett nyilvántartás másolatát a jegyzô a választást

megelôzô 30. napig a jelölt által bejelentett igény alapján díjfizetés

ellenében, azonos feltételek mellett a választás napja elôtt 16 nappal -

legfeljebb szavazóköri bontásban - a jelölt számára átadja.

(10) A (8) és (9) bekezdés alapján teljesített adatszolgáltatás adatait

kizárólag a választási kampány céljaira lehet felhasználni. Egyéb célú

felhasználása, jogosulatlan személynek, szervezetnek, más jelöltnek vagy

jelölô szervezetnek történô átadása tilos. Az adatszolgáltatás adatait a

választás napján meg kell semmisíteni, és az errôl készült jegyzôkönyvet 3

napon belül át kell adni az adatszolgáltatónak."

4. §

(1) Az Övjt. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(1) A nyilvántartásból való kihagyás vagy a nyilvántartásba való felvétel

miatt - a nyilvántartás közszemlére tételének idôtartama alatt - a jegyzônél

emelhetô kifogás. A jegyzô a kifogásról 3 napon belül dönt. A kifogás

elutasítását a választópolgár annak közlésétôl számított három napon belül

megtámadhatja a helyi bíróságnál, Budapesten a Pesti Központi Kerületi

Bíróságnál."

(2) Az Övjt. 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(5) A jegyzô törli a nyilvántartásból azt, aki idôközben meghalt, aki

elvesztette választójogát, illetôleg aki más választókerület nyilvántartásában

már szerepel, lakóhelyének megváltozása miatt felvételt nyert más

választókerület nyilvántartásába, vagy igazolással más választókerületben

szavaz."

5. §

Az Övjt. 7-9. §-ai helyébe a következô rendelkezések lépnek:

"7. § (1) Ha a választópolgár a nyilvántartás elkészítése után lakóhelyét

megváltoztatja, az új lakóhely szerint illetékes jegyzô - a bejelentkezéssel

egyidejûleg, a korábbi lakóhely szerint illetékes jegyzôtôl kapott értesítô

alapján - felveszi a nyilvántartásba, és hivatalból értesíti a korábbi

lakóhely szerint illetékes jegyzôt a nyilvántartásból való törlés érdekében.

(2) Ha a választópolgár a nyilvántartásba történô felvételét a korábbi

lakóhelye szerinti értesítô bemutatása nélkül kéri, és a jegyzô a

nyilvántartásba felveszi, a jegyzô hivatalból értesíti a korábbi lakóhely

szerint illetékes jegyzôt a nyilvántartásból való törlés érdekében.

A korábbi lakóhely szerint illetékes jegyzô hivatalból tájékoztatja az új

lakóhely szerint illetékes jegyzôt, hogy a választópolgár a nyilvántartásban

szerepelt és onnan törölték, illetve hogy a nyilvántartásban nem szerepelt

vagy a választójoggal nem rendelkezôk jegyzékében szerepel.

(3) Ha a választópolgár tartózkodási hellyel rendelkezik, a lakóhelye

szerint illetékes jegyzôtôl kért igazolással a tartózkodási helye szerint

illetékes jegyzôtôl - vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól -

kérheti a nyilvántartásba való felvételét. Az igazolás alapján tartózkodási

helyén szavazhat. Az igazolás mintáját a 7. számú melléklet tartalmazza.

(4) Az igazolás kiadásakor a lakóhely szerint illetékes jegyzô a

választópolgárt egyidejûleg törli a nyilvántartásból. Az igazolásban - a

választópolgár nyilatkozata alapján - meg kell jelölni a tartózkodási helyet,

ahol a választópolgár szavazni kíván, és azt a nyilvántartásban fel kell

tüntetni. Az igazolás átvételét a választópolgár, illetôleg e célra szóló

meghatalmazás alapján az általa megbízott személy, aláírásával elismeri.

(5) Az igazolás és a személyi igazolvány alapján a tartózkodási hely szerint

illetékes jegyzô vagy a szavazatszámláló bizottság a választópolgárt külön

nyilvántartásba veszi. Az igazolást és a külön nyilvántartást a választási

iratok között meg kell ôrizni.

(6) Igazolást a szavazást megelôzô napon 16.00 óráig lehet kiadni. Azt

személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni. Az igazolás ajánlott

levélben is kérhetô, feltéve, hogy az az illetékes hivatalhoz legkésôbb a

szavazást megelôzô 5. napon megérkezik. A levélben meg kell jelölni a

tartózkodási helyet, ahol a választópolgár szavazni kíván. A levélben kért

igazolást a választópolgár számára az általa megjelölt címre tértivevénnyel

kell megküldeni.

(7) Az Országos Választási Bizottság az igazolás alapján külön

nyilvántartásba vett választópolgárok adatait - a kétszer vagy többször

szavazás megállapítása érdekében - utólag ellenôrizteti.

(8) Az igazolás kiadásához az igazolást kérô személyazonosító jelét köteles

átadni."

8. § A 10.000 vagy ennél kevesebb lakosú település - kislistás választási

rendszerben (44. §) - egy választókerületet alkot, amelyben a

képviselôtestület tagjainak száma:

a/ 100 lakosig 3,

b/ 600 lakosig 5,

c/ 1.300 lakosig 7,

d/ 3.000 lakosig 9,

e/ 5.000 lakosig 11,

f/ 10.000 lakosig 13."

9. § (1) A 10.000-nél több lakosú településen és fôvárosi kerületben a

képviselôket vegyes választási rendszerben (44-47. §) választják.

(2) Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma:

a/ 15.000 lakosig 9 egyéni választókerület és 6 listás mandátum;

b/ 25.000 lakosig 10 egyéni választókerület és 7 listás mandátum;

c/ 50.000 lakosig 14 egyéni választókerület és 9 listás mandátum;

d/ 60.000 lakosig 15 egyéni választókerület és 10 listás mandátum;

e/ 70.000 lakosig 16 egyéni választókerület és 11 listás mandátum.

(3) Minden további 10.000 lakos után eggyel nô az egyéni választókerületben,

és minden további 15.000 lakos után eggyel nô a kompenzációs listán választott

képviselôk száma."

6. §

(1) Az Övjt. 10. §-ának (3) bekezdésében az "45 nappal" szövegrész helyébe az

"50 nappal" szövegrész lép.

(2) Az Övjt. 10. §-a (4) bekezdésének elsô mondatában a "köztársasági

megbízottól" szövegrész helyébe "a fôjegyzôtôl", a második mondatában a

"köztásasági megbízott" szövegrész helyébe a "fôjegyzô" szövegrész lép.

7. §

Az Övjt. 11. és 12. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:

"11. § (1) A választópolgárok Budapest fôváros közgyûlésének 66 tagját

közvetlenül, listán választják meg. Ez esetben Budapest fôváros egy

választókerületet alkot.

(2) A megyei közgyûlési választás tekintetében minden megyében két

választókerület van, külön a 10.000 vagy ennél kevesebb lakosú és külön a

10.000-nél több lakosú települések számára.

12. § (1) A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását a jegyzô

legkésôbb a választás napja elôtt 50 nappal állapítja meg úgy, hogy egy

szavazókörre mintegy 600-1000 választópolgár jusson, de minden községben

legyen legalább egy szavazókör.

(2) A szavazókörök azonosak az országgyûlési képviselôválasztásra

kialakított szavazókörökkel. Ettôl eltérni csak a választókerület területének

változása esetén (61. §), továbbá akkor lehet, ha az (1) bekezdésben

meghatározott lakosságszám a szavazókör területén megváltozik.

(3) Minden településen ki kell jelölni azt az egy szavazókört, ahol azok a

választópolgárok szavazhatnak, akiknek lakcíme a lakcímbejelentésre vonatkozó

jogszabály értelmében csak az adott település megnevezését tartalmazza."

8. §

Az Övjt. 13. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(2) Választási szervek:

a/ az országgyûlési képviselôválasztásra létrehozott szavazatszámláló

bizottságok, területi választási bizottságok és Országos Választási Bizottság,

továbbá

b/ a községi, városi és fôvárosi kerületi választási bizottság (a

továbbiakban: helyi választási bizottság).

(3) Ha a szavazatszámláló bizottságok, a területi választási bizottságok és

az Országos Választási Bizottság tagjainak száma a törvényben meghatározott

létszám alá csökken, a kiegészítésrôl az országgyûlési képviselôk

választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) elôírásai

szerint gondoskodni kell."

9. §

(1) Az Övjt. 14. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés

lép:

"(1) A szavazatszámláló és a helyi választási bizottságnak - a 22. § (1)

bekezdés h/ pontja kivételével - csak a településen lakóhellyel rendelkezô

választópolgár lehet a tagja. A választási szerv elnöke és titkára nem lehet a

jelölô szervezet tagja, megbízottja, illetôleg a független jelölt megbízottja.

(2) A választási szervnek nem lehet tagja jelölt, jelölt hozzátartozója,

megyei közgyûlés elnöke, polgármester, jegyzô, fôjegyzô, illetve választási

szerv mellett mûködô munkacsoport tagja. Az olyan választási szerveknek,

amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülvizsgáló

kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai egymással hozzátartozói

kapcsolatban álló személyek."

(2) Az Övjt. 14. §-ának (5) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(5) A választási szervek mûködése és tevékenysége nyilvános. A sajtó

képviselôi a választási szervek munkájánál külön engedély nélkül jelen

lehetnek, de tevékenységük gyakorlását nem zavarhatják. A választási szervek

rendelkezésére álló adatok és tények - az e törvényben megállapított

kivételekkel - nem titkosíthatók. A választási eljárás nyilvánossága nem

sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez fûzôdô jogokat."

10. §

Az Övjt. 15. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:

"15. § (1) A helyi választási bizottság titkárát és két tagját a helyi

képviselôtestület választja meg. Személyükre - a pártok és társadalmi

szervezetek javaslataira is figyelemmel - a jegyzô tesz indítványt. Az egy

szavazókörrel rendelkezô településen a helyi választási bizottság

létrehozásához az országgyûlési képviselôválasztásra megválasztott

szavazatszámláló bizottságot két taggal ki kell egészíteni. Ha a

képviselôtestület nem ülésezik, hatáskörét az általa kijelölt bizottság látja

el. A szavazatszámláló bizottságba a képviselôtestület póttagot is választhat.

(2) A szavazatszámláló bizottság, valamint a helyi és a területi választási

bizottság további egy-egy tagját a jelölô szervezet, illetôleg a független

jelölt bízza meg. A jelöltek, illetôleg a jelölô szervezetek közös

megbízottat is állíthatnak.

(3) A szavazatszámláló bizottságba, valamint a helyi és a területi

választási bizottságba a jelölô szervezet - jelöltjei számától függetlenül -

egy-egy tagot bízhat meg.

(4) A helyi választási bizottság választott tagjait a választás napja elôtt

legalább 50 nappal, a szavazatszámláló bizottságok póttagjait a szavazás elôtt

legalább 20 nappal kell megválasztani. A választási szervek megbízott tagjait

a jelölés benyújtásával egyidejûleg, de legkésôbb a választást megelôzô

második nap 16.00 órájáig kell bejelenteni."

11. §

(1) Az Övjt. 16. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés

lép:

"(1) Ha a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma már legalább 3, illetve

a helyi választási bizottság tagjainak száma legalább 5, saját tagjai sorából

elnököt választ.

(2) A választási szerv elnöke, titkára és tagjai az illetékes polgármester,

illetôleg a közgyûlés elnöke elôtt - tevékenységük megkezdését megelôzôen -

esküt vagy fogadalmat tesznek."

(2) Az Övjt. 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(4) A helyi választási bizottság választott tagjainak a megbízatása az

önkormányzati képviselôk következô általános választására létrejövô helyi

választási bizottság alakuló üléséig tart."

12. §

Az Övjt. 17. §-a (1) bekezdésének bevezetô része helyébe a következô

szövegrész lép:

"(1) A helyi választási bizottság elnökének, titkárának és tagjának

megbízatása megszûnik:"

13. §

(1) Az Övjt. 19. §-a (2) bekezdésének a/ pontja helyébe a következô

rendelkezés lép:

(A helyi választási bizottság:)

"a/ hirdetményt tesz közzé - legkésôbb a szavazást megelôzô 35 nappal - a

választás napjáról, a választással és a jelöléssel kapcsolatos tudnivalókról,

továbbá az érvényes jelöléshez szükséges ajánlások számáról;"

(2) Az Övjt. 19. §-a (2) bekezdésének b/ pontjában a "14. napon" szövegrész

helyébe a "17. napon" szövegrész lép.

(3) Az Övjt. 19. §-a (2) bekezdésének d/ pontja helyébe a következô

rendelkezés lép:

(A helyi választási bizottság:)

"d/ közzéteszi - legkésôbb a szavazás napját megelôzô 16 nappal - a

jelöltek nevét, a jelölô szervezet nevét, illetôleg a független jelölés

tényét; kisorsolja a listák sorszámát, valamint elvégzi a 30. § (4)

bekezdésében elôírt sorsolást;"

(4) Az Övjt. 19. §-a (2) bekezdésének f/ pontja helyébe a következô

rendelkezés lép:

(A helyi választási bizottság:)

"f/ megállapítja és közzéteszi a kislistás, a vegyes, a polgármesteri,

valamint a helyi kisebbségi önkormányzati választás elôzetes és végleges

eredményét;"

(5) Az Övjt. 19. §-ának (2) bekezdése a következô l/-o/ ponttal egészül ki:

(A helyi választási bizottság:)

"l/ a törvényben megjelölt határidôn belül benyújtott kezdeményezés

alapján kitûzi a helyi kisebbségi önkormányzati választást a helyi

önkormányzati választással megegyezô napra;

m/ megállapítja, és közlemény útján közzéteszi a helyi kisebbségi

önkormányzati választás eljárási határidôit és határnapjait;

n/ ellátja - a Nek. tv. alapján - a helyi elektor választásával

kapcsolatos feladatokat;

o/ az egy szavazókörrel rendelkezô településen ellátja a szavazatszámláló

bizottság feladatait."

14. §

(1) Az Övjt. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(1) A megyei választási bizottság:

a/ felhívást bocsát ki - legkésôbb a szavazást megelôzô 35 nappal- a

jelölésre; közzéteszi az érvényes jelölés feltételeit;

b/ nyilvántartásba veszi - legkésôbb a szavazást megelôzô 17. napon - a

listákat és az azokon szereplô jelölteket, illetôleg visszautasítja azt a

listát, illetôleg jelöltet, amely, illetôleg aki a törvényes feltételeknek nem

felel meg; elbírálja az ezzel kapcsolatos kifogásokat;

c/ közzéteszi - legkésôbb a szavazás napját megelôzô 16 nappal - a

jelöltek és a listák nevét, kisorsolja a listák sorszámát;

d/ megállapítja és közzéteszi a megyei közgyûlés tagjai választásának

elôzetes és végleges eredményét, errôl jegyzôkönyvet állít ki;

e/ dönt a szavazatszámláló bizottságnak a megyei közgyûlés tagjainak

választásával kapcsolatos intézkedése, döntése elleni kifogásról;

f/ elbírálja a helyi választási bizottság döntése ellen benyújtott

kifogást;

g/ kiadja a megyei közgyûlés tagjainak a megbízólevelet;

h/ ha a szavazatszámláló, illetôleg a helyi választási bizottsági tagok

megválasztására - az alacsony lakosságszám, vagy az összeférhetetlenségi

szabályok miatt, illetôleg ha a képviselôtestület mûködésében akadályozott - a

törvényben elôírt határidôig nem került sor, a hiányzó tagokat a megyei

választási bizottság - a jegyzô kezdeményezésére és indítványának

figyelembevételével - hivatalból haladéktalanul megbízza. Ebben az esetben a

választási szerv tagja más településen lakóhellyel rendelkezô választópolgár

is lehet."

(2) Az Övjt. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(3) A fôvárosi választási bizottság:

a/ nyilvántartásba veszi - legkésôbb a szavazást megelôzô 17. napon - a

listákat és az azokon szereplô jelölteket, továbbá a fôpolgármester-

jelölteket, visszautasítja azt a listát, illetôleg jelöltet, amely, illetôleg

aki a törvényes feltételeknek nem felel meg; elbírálja az ezzel kapcsolatos

kifogásokat;

b/ megállapítja a fôvárosi közgyûlés tagjai és a fôpolgármester

választásának elôzetes és végleges eredményét, errôl jegyzôkönyvet állít ki,

továbbá kiadja a képviselôk megbízólevelét;

c/ dönt a szavazatszámláló bizottságnak a fôvárosi közgyûlés tagjainak és

a fôpolgármester választásával kapcsolatos intézkedése, döntése elleni

kifogásról;

d/ értelemszerûen ellátja az (1) bekezdés a/, c/, f/ és h/ pontjában

meghatározott feladatokat.

e/ ellátja a fôvárosi kisebbségi önkormányzat választásával kapcsolatos

feladatokat."

15. §

(1) Az Övjt. 21. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:

"21. § Az Országos Választási Bizottság:

a/ gondoskodik a választási szervek mûködésének törvényes feltételeirôl,

elvi állásfoglalást ad ki a törvény egységes értelmezése és az egységes

joggyakorlat kialakítása érdekében; az elvi állásfoglalás ellen jogorvoslatnak

helye nincs;

b/ megállapítja a törvénysértést, ha e törvényen kívül más törvény

megsértése a választások tisztaságát (15. § (1) bek.) veszélyezteti;

hivatalosan tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel

rendelkezô választási szerv döntését;

c/ közzéteszi a képviselôk és polgármesterek, valamint az országos

kisebbségi önkormányzat választásának országosan összesített végleges adatait;

d/ elbírálja a területi választási bizottságnak a fôvárosi, megyei

közgyûlés és a fôpolgármester választásával kapcsolatos döntése elleni

kifogást;

e/ beszámol az Országgyûlésnek a képviselôk és polgármesterek

választásáról;

f/ összehívja - a helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek

általános választásának napjától számított 90 napon belüli idôpontra - az

országos kisebbségi önkormányzatot választó elektorok gyûlését."

16. §

Az Övjt. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép, és a

§ kiegészül a következô (3) és (4) bekezdéssel:

"(2) A helyi választási bizottság mellett mûködô munkacsoport tagjait az

illetékes jegyzô, a területi választási bizottság mellett mûködô munkacsoport

tagjait a fôjegyzô, az Országos Választási Bizottság mellett mûködô

munkacsoport vezetôjét és tagjait a belügyminiszter nevezi ki. A helyi

választási bizottság mellett mûködô munkacsoport vezetôje az illetékes jegyzô,

a területi választási bizottság mellett mûködô munkacsoport vezetôje a

fôjegyzô.

(3) A munkacsoport tagjai kinevezésükkor a kinevezô elôtt esküt vagy

fogadalmat tesznek. A helyi választási munkacsoport vezetôje a fôjegyzô elôtt,

a területi választási munkacsoport vezetôje az országos választási

munkacsoport vezetôje elôtt tesz esküt vagy fogadalmat.

(4) A választókerületben a munkacsoportnak nem lehet tagja a jelölt, a

jelölt hozzátartozója, megyei közgyûlés elnöke, polgármester, jelölô szervezet

tagja, továbbá választási szerv tagja."

17. §

(1) Az Övjt. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(1) Választási kampányt - a szavazást megelôzô 35. naptól - bármely

választópolgár folytathat."

(2) Az Övjt. 23. §-ának (3)-(6) bekezdései helyébe a következô rendelkezések

lépnek, és a § kiegészül a következô (7) bekezdéssel:

"(3) A szavazást megelôzô 35. naptól a szavazást megelôzô nap 00.00 órájáig

a hirdetést közlô szerveknek a jelöltet, jelölô szervezetet népszerûsítô

hirdetése csak azonos feltételek mellett, "Fizetett választási hirdetés"

jelzéssel közölhetô. A helyi közszolgálati hírközlô szervek a szavazást

megelôzô 15. naptól a választást megelôzô nap 00.00 órájáig a jelölés, illetve

a listaállítás arányában és legalább egyszer ingyenesen közlik a jelölô

szervezetek, továbbá a polgármesterjelöltek választási felhívását. Ez a

jogosultság valamennyi független jelöltet együttesen, a jelölésük arányában

illet meg.

(4) A választási kampány utolsó napján az országos közszolgálati hírközlô

szervek - azonos mûsorfeltételekkel, azonos idôtartamban, kommentár nélkül -

közreadják annak a nyolc jelölô szervezetnek a választási összefoglalóját,

amely országos összesítésben a legtöbb képviselô- és polgármesterjelöltet,

valamint listát állította.

(5) A szavazást megelôzô nap 00.00 órájától választási kampányt folytatni

tilos. Nem minôsül a kampánycsend megsértésének a választási munkacsoportnak

ez idô alatt, kizárólag a választási tudnivalókról adott tájékoztatása,

továbbá a választási részvételre vonatkozó pártsemleges felhívása.

(6) A szavazást megelôzô 8. naptól a szavazás befejezéséig a választásokkal

kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni.

(7) A választás napján közvélemény-kutatás az alábbi feltételekkel

végezhetô:

a/ a közvélemény-kutatás csak névtelen lehet, és az önkéntességen

alapulhat;

b/ a közvélemény-kutatók abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség

van, nem léphetnek be, a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatják,

nyilatkozatra nem kényszeríthetik, csak a szavazóhelyiségbôl kilépôket

kérdezhetik meg;

c/ részadatokat a szavazás befejezése elôtt nyilvánosságra hozni és a

szavazatszámláló bizottságtól adatot igényelni tilos."

18. §

(1) Az Övjt. 24. §-a (1) bekezdésének elsô mondata helyébe a következô mondat

lép:

"A választás napját megelôzô 60. naptól a választási kampány végéig a jelölô

szervezetek, a jelöltek plakátot engedély nélkül készíthetnek."

(2) Az Övjt. 24. §-ának (4) bekezdése a következô mondattal egészül ki:

"Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen, vagy

azon belül plakátot elhelyezni tilos."

(3) Az Övjt. 24. §-ának (7) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(7) Az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot vagy a közlekedés

rendjét veszélyeztetô plakátot a rendôrség köteles eltávolíttatni. Az ennek

során felmerülô költséget az viseli, aki a plakátot elhelyezte vagy

elhelyeztette."

19. §

Az Övjt. VI. fejezete helyébe a következô fejezet lép:

"VI. fejezet

Az ajánlás

25. § (1) Jelöltet ajánlani ajánlóíven (28. § (2) bek.) vagy titkos

ajánlással (28. § (3) bek.) lehet. Jelöltet ajánlhat az a választópolgár, aki

a választókerületben választójogát gyakorolhatja. Jelöltet ajánlani a

szavazást megelôzô 35. naptól a szavazást megelôzô 20. napig lehet. Az ajánlás

nem vonható vissza. A jelöltajánlásért vagy az ajánlás gyûjtéséért

ellenértéket felajánlani, kérni, adni vagy elfogadni tilos.

(2) A választópolgár az ajánlóíven aláírásával két vagy több jelöltet,

illetve listát is támogathat, egy ajánlóívet azonban - mely ugyanazon

jelöltre, illetve listára vonatkozik - csak egyszer írhat alá. Ha a

választópolgár ugyanazon ajánlóívet többször is aláírta, az ajánlását csak

egyszer kell figyelembe venni. A jelöltajánlás ellenôrzése során a

választópolgár személyazonosságát, választójogát, lakóhelyét, valamint azt

kell ellenôrizni, hogy egy listát vagy jelöltet nem ajánlott-e többször.

(3) A választópolgár csak egy választókerületben fogadhat el egy települési

kislistás vagy egy egyéni választókerületi és egy kompenzációs listás, egy

polgármesteri, továbbá egy megyei közgyûlési, és egy helyi kisebbségi

önkormányzati jelölést; Budapesten a választópolgár egy egyéni

választókerületi, egy fôvárosi kerületi kompenzációs listás, egy

polgármesteri, egy fôvárosi listás, egy fôpolgármesteri, valamint egy helyi

kisebbségi önkormányzati jelölést fogadhat el.

(4) Ha a választópolgárt több helyen is jelöltnek ajánlották, akkor

legkésôbb a választást megelôzô 19. napig nyilatkoznia kell arról, hogy melyik

jelölést fogadja el.

26. § (1) Közös jelöltet, listát állító szervezetek egy jelölô szervezetnek

minôsülnek. Ha több párt, társadalmi vagy kisebbségi szervezet közösen állít

jelöltet vagy listát, a továbbiakban - a választás szempontjából - egy jelölô

szervezetnek számítanak. Kisebbségi szervezet párttal, társadalmi szervezettel

közös - kedvezményes mandátumra jogosult - jelöltet, listát nem állíthat.

Közös jelöltet állítani csak olyan ajánlóív, illetve ajánlólapok alapján

lehet, amelyeken az adott közös jelöltet állító valamennyi jelölô szervezet

neve vagy annak rövidítése fel van tüntetve.

(2) Jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet. Az ajánlóív tartalmazza az ajánlott

személy és a jelölô szervezet nevét, illetve a független jelölés tényét, az

ajánló személy nevét, lakcímét, személyazonosító jelét és a saját kezû

aláírását. Ajánlóívet a jelölô szervezetek, illetve a független jelöltként

indulni kívánó választópolgárok vagy megbízottaik a hivataltól igényelhetnek.

Az ajánlóív megnyitásáról, továbbá átvételérôl nyilvántartást kell vezetni. Az

ajánlóívet a hivatalban a jelöltnek ajánlott választópolgár vagy megbízottja

személyesen nyitja meg, és közli a jelölt személyazonosító jelét és lakcímét,

valamint a jelölô szervezet nevét, vagy a független jelölés tényét. A

benyújtásra kerülô ajánlóívet a jelölô szervezet megbízottja vagy a független

jelölt aláírásával hitelesíti. Az ajánlóívre nem gyûjthetô aláírás a Vjt. 10.

§ (3) bekezdésében meghatározott helyen.

(3) Jelöltet ajánlani a hivatalban titkosan, jelölési fajtánként egy

alkalommal lehet. A titkos jelölésre szolgáló ajánlólap a támogatott személy

vagy személyek nevét, a jelölô szervezet vagy szervezetek megjelölését vagy a

független jelölés tényét, a település nevét, az egyéni választókerület

sorszámát tartalmazza. Az ilyen módon ajánló választópolgárt -

személyazonossága igazolása után - jelölési fajtánként nyilvántartásba kell

venni, amely tartalmazza az ajánló személy nevét, lakcímét, személyazonosító

jelét, saját kezû aláírását és nyilatkozatát arról, hogy választójoggal

rendelkezik. Az ajánló személy választójogosultságát a munkacsoport tagja

igazolja. Az ajánlólapot a helyi munkacsoport tagjának jelenlétében

személyesen kell az e célra szolgáló, lepecsételt urnába bedobni. Ha az ajánló

személy az ajánlólapon ugyanazt a jelöltet többször ajánlotta, az ajánlást

csak egyszer kell figyelembe venni.

(4) Az ajánlólapot tartalmazó urnát három naponként fel kell nyitni, a benne

levô ajánlólapokat ajánlott személyenként külön-külön meg kell számolni, és

ezt a számot - kiegészítve az ajánlóíven gyûjtött ajánlások számával - az

errôl vezetett nyilvántartásra rá kell írni. Az urnából kivett ajánlólapokat -

jelöltenként kötegelve - zárt helyen kell ôrizni. A jelöltnek ajánlott

személyt, ha még ajánlóívet nem nyitott, a jegyzô a jelölés tényérôl köteles

értesíteni. A reá vonatkozó ajánlások számáról a jelölô szervezet és a

független jelölt, illetôleg megbízottja tájékozódhat.

(5) A megyei lista ajánlóíven történô, valamint titkos jelölésére a (2)-(4)

bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. Az ajánlóíveket megnyitni és

benyújtani a megyei választási munkacsoportnál kell. A megyei listáról a

megyei választási munkacsoport vezetôje tájékoztatja a helyi választási

munkacsoportok vezetôit. A helyi munkacsoport vezetôje a jelölés idôszaka

alatt három naponként, valamint a jelölés utolsó napját követô napon

közvetlenül - zárt borítékban, külön kísérô jegyzékkel - továbbítja a jelölô

személyek adatait és a titkos ajánlólapokat a területi választási munkacsoport

részére.

27. § (1) Kislistás, illetve egyéni választókerületi képviselôjelölt az,

akit az adott választókerület nyilvántartásában - a kifüggesztés idôpontjában

- szereplô választópolgárok legalább 3 %-a jelöltnek ajánlott.

A megyei választókerületben listát állíthat az a jelölô szervezet, amely a

választókerületben lévô települések nyilvántartásában - a kifüggesztés

idôpontjában - szereplô választópolgárok legalább 0,5 %-ának ajánlását

összegyûjtötte.

(2) Polgármesterjelölt az, akit:

a/ a 10.000 vagy annál kevesebb lakosú település nyilvántartásában - a

kifüggesztés idôpontjában - szereplô választópolgárok legalább 5 %-a;

b/ a 100.000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak 3

%-a;

c/ a 100.000-nél több lakosú település esetén a választópolgárok 2 %-a;

d/ fôpolgármester-jelölt az, akit a fôváros választópolgárainak 1 %-a

jelöltnek ajánlott.

(3) A jelöltet az illetékes választási szervhez legkésôbb a szavazást

megelôzô 19. napon, 16.00 óráig kell bejelenteni. A jelöltet bejelentô

választópolgár bejelentési jogosultságát a választási szerv nem vizsgálja. Az

illetékes választási bizottság minden, a törvényes jelölésnek megfelelô

jelöltet - a jelölés benyújtását követô három napon belül - nyilvántartásba

vesz, a törvényes feltételeknek nem megfelelô jelölést visszautasítja. A

bejelentéssel egyidejûleg a jelölt köteles az illetékes választási

bizottságnak személyi adatatait: nevét, lakcímét, személyazonosító jelét

átadni. A jelöléshez csatolni kell a jelölt nyilatkozatát arról, hogy

a/ választójoga van;

b/ a jelölést elfogadja;

c/ nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen képviselôi,

polgármesteri megbízatásával, illetve megválasztása esetén arról lemond. A

3000-nél kevesebb lakosú település polgármesterjelöltje arról is nyilatkozik,

hogy fôállásban vagy társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

(4) Ha a szavazás megkezdése elôtt a jelölt a jelölésrôl írásban lemond,

választójogát elveszti vagy elhalálozik, nevét a jelöltek nyilvántartásából,

illetôleg a szavazólapokról törölni kell.

28. § (1) A jelölésnek a jelölô személyre vonatkozó adatai titkosak. A

jelölés elleni kifogás esetén az ajánlólapon jelölô személyekrôl készült

nyilvántartás és az ajánlóív adatait kizárólag az illetékes választási szerv,

a munkacsoport tagjai és a bíróság ellenôrizheti.

(2) Az ajánlóívrôl és az ajánlólapokról másolatot készíteni tilos. Nem

tekinthetô másolatnak a jelölés érvényességének megállapítása céljából

vezetett technikai nyilvántartás. Az ajánlólapokat, az ajánlóíveket, valamint

a technikai nyilvántartást az illetékes választási bizottság - ha döntése

ellen kifogást nem nyújtottak be - a választás napján megsemmisíti. Ha a

választási bizottság döntése ellen kifogást vagy jogorvoslatot nyújtanak be,

az ajánlólapokat, ajánlóíveket és a technikai nyilvántartást kizárólag a

kifogás elbírálása érdekében lehet átadni az illetékes választási szervnek,

bíróságnak.

(3) A 27-30. §-t a polgármester, a fôpolgármester, továbbá a kislistás, az

egyéni választókerületi, a megyei lista, valamint - az 55. §-ban foglalt

eltérésekkel - a helyi kisebbségi önkormányzati képviselôk jelölésére is

alkalmazni kell.

(4) A jelölés lezárása után az illetékes választási bizottság a kislistás és

a helyi kisebbségi önkormányzati választás esetében kisorsolja, hogy

szavazategyenlôség esetén az azonos szavazatszámot elért jelöltek milyen

sorrendben jutnak mandátumhoz a kislistán, illetve a helyi kisebbségi

önkormányzati képviselôk választásán. A sorsolás eredményérôl jegyzôkönyvet

kell készíteni.

29. § (1) A 10.000-nél több lakosú településen kompenzációs listát az a

jelölô szervezet indíthat, amely az egyéni választókerületek legalább

egynegyedében (3. számú melléklet) jelöltet állított. A jelöltek számába

beszámítanak:

a/ az adott jelölô szervezet által önállóan állított jelöltek;

b/ a közös jelöltek közül az adott jelölô szervezetre esô jelölthányad,

melyet közös jelöltenként, a jelöltet állító jelölô szervezetek arányában kell

megállapítani. Nem keletkezik jelölthányad a közös lista állítását megalapozó

közös jelöltek után.

(2) A fôvárosi közgyûlés tagjainak megválasztásánál Budapesten listát az a

jelölô szervezet indíthat, amely legalább hat fôvárosi kerületben kompenzációs

listát állított.

30. § (1) Azok a jelölô szervezetek, amelyek

a/ az egyéni választókerületek legalább egynegyedében közös egyéni

jelöltet állítottak, közös kompenzációs listát;

b/ a fôvárosban legalább hat fôvárosi kerületben közös kompenzációs

listát indítottak, fôvárosi közös listát;

c/ a megyei választókerületben legalább a 29. § (1) bekezdésében

meghatározott számú közös ajánlást gyûjtöttek, megyei közös listát

indíthatnak.

(2) A kompenzációs, a fôvárosi és a megyei listát az illetékes választási

bizottságnál - legkésôbb a szavazást meglôzô 18. napon - írásban kell

bejelenteni. A bejelentéshez jelöltenként külön-külön csatolni kell a 29. §

(3) bekezdése szerinti nyilatkozatokat.

(3) A kompenzációs, a fôvárosi és a megyei listán legfeljebb kétszer annyi

jelölt állítható, mint a megszerezhetô mandátumok száma. A listán a jelöltek

sorrendjét a bejelentô határozza meg. Sorrendet módosítani nem lehet. Ha

valamelyik jelölt a listáról kiesik vagy visszalép, helyére a listán soron

következô jelölt lép.

(4) A listaindítás jogát nem érinti, ha a bejelentett egyéni

választókerületi jelölt visszalépett.

(5) Ha a választókerületben két vagy több azonos család- és utónevû személy

indult, a jelöltként késôbb jelentkezô személy - legkésôbb a választást

megelôzô 19. napon - gondoskodik arról, hogy az elôzô jelölttôl - betûjelzés,

második utónév vagy foglalkozás feltüntetésével - megkülönböztethetô legyen."

20. §

Az Övjt. 31. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következô rendelkezések

lépnek:

"(2) A mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetôvé tétele

érdekében - kérésére, lakásán - a szavazatszámláló bizottság legalább két

tagja felkeresi.

(3) Szavazni a szavazás napján 6.00 órától lehet. Ha a helyi körülmények

indokolják, a helyi választási bizottság elrendelheti, hogy a szavazás 5.00

órakor kezdôdjék. A szavazás munkaszüneti napon 19.00 óráig, munkanapon 20.00

óráig tart.

(4) A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni, és a

szavazást nem lehet szüneteltetni vagy meghosszabbítani. Ha a szavazás napján

a szavazatszámláló bizottság tagjainak a száma három alá csökken, akkor a

szavazást a jelenlévôk kötelesek azonnal felfüggeszteni, az urnát, továbbá az

iratokat zárolni, és a felfüggesztés tényérôl a helyi választási bizottságot a

szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul

értesíteni."

21. §

(1) Az Övjt. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(1) A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely a településen

jelöltet állító jelölô szervezet használatában van."

(2) Az Övjt. 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(3) Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára két vagy több urnát kell

felállítani. Az urnákat az elsôként szavazó választópolgár jelenlétében úgy

kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna

szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani."

22. §

Az Övjt. 35. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:

"35. § (1) Szavazni csak a hivatalos szavazólapokkal lehet. Külön-külön

szavazólap szolgál:

a/ a 10.000 vagy annál kevesebb lakosú településen a kislistás, a

polgármester-, a helyi kisebbségi önkormányzati és a megyei listás

választásra;

b/ 10.000-nél több lakosú településen az egyéni választókerületi, a

polgármesteri, a helyi kisebbségi önkormányzati és - a megyei jogú város

kivételével - a megyei listás szavazáshoz;

c/ a fôvárosban az egyéni választókerületi, a polgármesteri, a fôvárosi

listás, a fôpolgármesteri, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati

választásra.

(2) A települési kislistás, az egyéni választókerületi, a kisebbségi

önkormányzati és a (fô)polgármester-választás szavazólapja ábécé sorrendben

tartalmazza a jelöltek nevét és az ôket jelölô szervezetek nevét vagy annak -

az illetékes választási bizottsághoz a jelöléssel egyidejûleg bejelentett -

rövidítését, illetôleg a független jelölés tényét.

(3) A listás szavazólapok és a (fô)polgármester szavazólapja tartalmazza a

jelölô szervezet jelvényének lenyomatát fekete-fehér színben.

(4) A listás és a kisebbségi önkormányzati szavazólap az illetékes

választási bizottság által kisorsolt sorrendben tartalmazza a listák, vagy a

jelölô szervezetek nevét vagy annak - a választási bizottsághoz a jelöléssel

egyidejûleg bejelentett - rövidítését. A listás szavazólapon - a jelölô

szervezet által bejelentett sorrendben - fel kell tüntetni a listán induló

jelöltek közül az elsô öt jelölt nevét."

23. §

(1) Az Övjt. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(2) A jelöltre, illetôleg listára szavazni a jelölt neve melletti,

illetôleg a jelölô szervezet neve feletti körben elhelyezett két egymást

metszô vonallal lehet."

(2) Az Övjt. 36. §-ának (4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(4) Érvénytelen a szavazat:

a/ ha nem hivatalos szavazólapon adták le, vagy

b/ ha nem lehet kétséget kizáró módon megállapítani, hogy a

választópolgár kire, illetôleg melyik listára szavazott, vagy

c/ ha bélyegzôlenyomat nélküli szavazólapon adták le, vagy

d/ ha ceruzával töltötték ki a szavazólapot."

24. §

(1) Az Övjt. 37. §-ának (4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(4) Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság tagja

átadja a szavazónak a szavazólapokat, amelyeket a választópolgár jelenlétében

hivatalos bélyegzôvel lát el. Szükség esetén megmagyarázza a szavazás módját;

a magyarázat nem tartalmazhat agitációt valamely jelölt, illetôleg lista

ellen, vagy mellett. Ha egy jelölt vagy lista kiesik a szavazólapok

elkészítése után, e tényrôl a szavazatszámláló bizottság köteles a

szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség esetén szóban

tájékoztatni a választópolgárokat."

(2) Az Övjt. 37. §-ának (6) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(6) Ha a választópolgár a borítéknak az urnába történô helyezése elôtt

jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, az elrontott szavazólapot a

szavazatszámláló bizottság bevonja, helyébe új lapot ad ki, s ezt a tényt a

jegyzôkönyvben rögzíti. A bizottság az elrontott szavazólap helyett újat -

személyenként és szavazólapfajtánként - csak egyszer adhat ki."

25. §

Az Övjt. 39. §-a (1) bekezdésének elsô mondata helyébe a következô mondat

lép:

"A szavazatszámláló bizottság elnöke a 33. § (3) bekezdésében meghatározott

idôpontban a szavazóhelyiséget bezárja."

26. §

(1) Az Övjt. 40. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következô

mondat lép:

" A választás eredményének megállapításához az urnában lévô szavazólapokat

szavazólapfajtánként számba veszi, az urnába üresen dobott borítékokat

figyelmen kívül hagyja."

(2) Az Övjt. 40. §-a (4) bekezdésének elsô mondata helyébe a következô mondat

lép:

" Az érvényes szavazatokat szavazólapfajtánként, ezen belül jelöltenként és

listánként külön-külön meg kell számolni, majd - kivéve a települési kislistás

szavazólapokat, amelyeket érvényes és érvénytelen csoportosításban kell

csomagolni - a (3) bekezdés szerint kell elvégezni a kötegelést."

27. §

(1) Az Övjt. 41. §-ának (1)-(6) bekezdései helyébe a következô rendelkezések

lépnek:

"(1) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálásáról -

szavazólapfajtánként - külön-külön jegyzôkönyvet készít, a szavazatszámláló

bizottság jegyzôkönyvvezetôje adatlapot állít ki.

(2) A jegyzôkönyv három példányban készül. A jegyzôkönyvek valamennyi

példányát a szavazatszámláló bizottság jelenlevô tagjai aláírják. A

jegyzôkönyvek további példányai sokszorosíthatók. Sokszorosítás után a

szavazatszámláló bizottság elnöke a másolatot lepecsételi és aláírásával

hitelesíti.

(3) A szavazatszámláló bizottság jegyzôkönyvvezetôje az adatlapokat

soronkívül továbbítja a hivatalhoz. A szavazatszámláló bizottság a

jegyzôkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat - az

urnával együtt - a hivatalhoz szállítja. A jegyzôkönyv egy-egy fénymásolt

példányát a szavazatszámláló vagy a helyi választási bizottság átadja a

jelöltek jelenlévô képviselôinek.

(4) A helyi, illetôleg a területi választási munkacsoport vezetôje a

választás nem hitelesített eredményérôl a választást követôen haladéktalanul

adatlapot állít ki, melyet az Országos Választási Munkacsoporthoz kell

továbbítani.

(5) A helyi, illetôleg a területi választási bizottság a szavazatszámláló

bizottságok jegyzôkönyvei alapján összesíti a szavazatokat, és megállapítja a

választás eredményét. A települési kislistás és a kisebbségi önkormányzati

választás eredményérôl összesítô jegyzôkönyv, a vegyes választási rendszer

egyéni választókerületi eredményérôl választókerületenként külön-külön

jegyzôkönyv, listás eredményérôl, valamint a fôvárosi listás választás

eredményérôl és a polgármester választásáról külön jegyzôkönyv készül. A

megyei közgyûlési tagok választási eredményérôl választókerületenként

összesítô jegyzôkönyvet kell készíteni. Az e bekezdés szerinti jegyzôkönyveket

három példányban kell kiállítani, melyeket a választási bizottság jelenlevô

tagjai aláírnak. A jegyzôkönyv elsô három példányának saját kezû aláírása után

a további példányok sokszorosíthatók. Sokszorosítás után a választási

bizottság elnöke a másolatot lepecsételi és aláírásával hitelesíti. Az

összesítô jegyzôkönyv egy-egy fénymásolt példányát az illetékes választási

bizottság átadja a jelöltek jelenlévô képviselôinek. A jegyzôkönyv elsô

példányát - a szavazóköri jegyzôkönyvek elsô példányaival együtt - 90 nap

elteltével az illetékes levéltárnak át kell adni.

(6) Az illetékes választási bizottság a jogorvoslati eljárás befejezését

követôen megállapítja a választás végleges eredményét, melyet hivatalos

közleményben közzétesz."

(2) Az Övjt. 41. §-ának (8) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(8) A szavazólapokat a hivatalban az illetékes választási szerv tagjainak

jelenlétében kell elhelyezni, és 90 napig meg kell ôrizni úgy, hogy

illetéktelen személyek részére ne váljék hozzáférhetôvé. A választás

eredményével összefüggô kifogás esetén az érintett szavazólapokat az ügy

jogerôs lezárásáig kell megôrizni. 90 nap után a választási iratokat - a

jegyzôkönyvek kivételével - meg kell semmisíteni."

(3) Az Övjt. 41. §-a a következô (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A jegyzôkönyveknek és az adatlapoknak a (2) - (5) bekezdésen túli

kötelezô példányszámát, valamint az adatlapok és jegyzôkönyvek továbbításának

rendjét a belügyminiszter rendeletben szabályozza."

28. §

(1) Az Övjt. 42. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés

lép:

"(1) A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken a képviselôket

kislistán választják. Ha kevesebb jelölt indul, mint a 10. § alapján

megválasztható képviselôk száma, a választás nem tartható meg, és idôközi

választást kell kitûzni.

(2) A szavazólap valamennyi jelölt nevét tartalmazza. A jelöltek nevét ábécé

sorrendben kell a szavazólapon feltüntetni. A szavazólapon a választópolgár

legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagja a képviselôtestületnek

lehet."

(2) Az Övjt. 42. §-ának (4)-(7) bekezdései helyébe a következô rendelkezések

lépnek:

"(4) Képviselôk azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselôk

száma (10. §) szerint a legtöbb szavazatot kapták.

(5) Szavazategyenlôség esetén az azonos szavazatot kapott jelöltek a 30. §-

ban elôírt sorsolás sorrendjében jutnak mandátumhoz.

(6) Ha a választáson az e törvényben meghatározottnál kevesebb képviselôt

választanak meg, a be nem töltött képviselôi helyekre idôközi választást kell

kiírni.

(7) Ha a kislista jelöltjét polgármesternek is megválasztották, a

kislistáról törölni kell, és helyébe a legtöbb szavazatot elért jelölt lép."

29. §

Az Övjt. 43. §-át megelôzô cím "Vegyes választási rendszer"-re változik, 43.

és 44. §-ának helyébe a következô rendelkezés lép:

"43. § (1) A fôvárosi kerületekben és a 10 000-nél több lakosú településen a

képviselôk egy részét egyéni választókerületekben választják, másik része

kompenzációs listáról jut mandátumhoz.

(2) A választópolgárok az egyéni szavazólappal az egyéni választókerületi

jelöltekre szavaznak.

44. § (1) Az egyéni választókerületekben az a jelölt lesz képviselô, aki a

legtöbb érvényes szavazatot kapta.

(2) Ha az egyéni választókerületben a választást azért nem lehetett

megtartani, mert nem volt jelölt, továbbá ha a legtöbb szavazatot két, vagy

több jelölt egyenlô számú szavazattal érte el, idôközi választást kell

kitûzni.

(3) Egy-egy kompenzációs lista a település egyéni választókerületeibôl

összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot. Töredékszavazatnak

minôsül az egyéni választókerületben a jelölô szervezet jelöltjére leadott

olyan szavazat, amellyel nem szereztek mandátumot. Ha a közös jelöltek jelölô

szervezeteinek nincs közös kompenzációs listája és a közös jelölt nem lett

képviselô, akkor a töredékszavazatok a közös jelöltet állító jelölô

szervezetek száma szerinti arányban oszlanak meg a jelölô szervezetek önálló

listái között. A töredékszavazatok felosztásánál a kiszámított szavazathányad

egész része kerül fel az önálló kompenzációs listára. Ha valamely érintett

jelölô szervezetnek nincs önálló kompenzációs listája, akkor a töredékszavazat

reá esô része elvész."

30. §

(1) Az Övjt. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(2) A kompenzációs listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak

mandátumot. A kiesô jelölt helyébe a sorrendben utána következô jelölt lép. Ha

a lista jelöltjét polgármesternek vagy az egyéni választókerületben

képviselônek választották, a listáról törölni kell."

(2) Az Övjt. 45. §-a (4) bekezdésének a/ pontja helyébe a következô

rendelkezés lép:

(A számítás módja:)

"a/ Össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt

képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop elsô száma az adott lista

szavazatainak száma elosztva 1,5-del, a következô számok a harmada, ötöde,

hetede stb."

(3) Az Övjt. 45. §-a (4) bekezdése b/ pontjának hatodik mondata helyébe a

következô mondat lép:

"Ha a táblázatban elôforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlô legnagyobb

számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik még addig nem szerzett

mandátumot, illetôleg amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül amelyik a

listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott."

(4) Az Övjt. 45. §-ának (5) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(5) Ha egy kompenzációs lista több mandátumot kap, mint a listán szereplô

személyek száma, a mandátum betöltetlen marad."

31. §

(1) Az Övjt. 46. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés

lép:

"(1) Budapest fôváros közgyûlésének 66 tagját (13. §) a választópolgárok

közvetlenül, listákon választják.

(2) A fôvárosi listák a 47. § (4) bekezdésében levô számítási mód alapján -

a szavazatok arányában - kapnak madátumot."

(2) Az Övjt. 46. §-ának (4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(4) Ha egy lista több mandátumot kap, mint a listán szereplô jelöltek

száma, a mandátum betöltetlen marad."

(3) Az Övjt. 46. §-ának (6) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(6) Nem kap mandátumot az a lista, amelyre a leadott érvényes szavazatok

száma nem haladta meg a fôvárosi listákra leadott összes érvényes szavazatok

számának 4 %-át."

32. §

Az Övjt. a 46. §-át követôen a következô IX/A fejezettel egészül ki:

"IX/A. fejezet

A megyei közgyûlés tagjainak választása

46/A. § (1) A megyei közgyûlés tagjait a választópolgárok - kivéve a megyei

jogú város választópolgárait - közvetlenül, listán választják. A jelölô

szervezet a 29. § (1) bekezdés alapján egy megyében két listát állíthat a

megyei közgyûlési tagok választására: egyet a 10.000 vagy ennél kevesebb

lakosú települések számára, egyet a 10.000-nél több lakosú települések

számára. Külön-külön szavazólap szolgál a 10.000 vagy ennél kevesebb lakosú

településeken, valamint a 10.000-nél több lakosú településeken a megyei

közgyûlés tagjainak választására. A megyei közgyûlés tagjainak számát a 4.

számú melléklet tartalmazza.

(2) A listák - a 10.000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken, illetôleg

a 10.000-nél több lakosú településeken külön-külön számítva - a leadott

szavazatok arányában, a 47. § (4) bekezdése szerint jutnak mandátumhoz.

(3) Nem jut mandátumhoz az a lista, amelyre leadott szavazatok száma nem

haladta meg a választókerületben leadott összes érvényes szavazat több mint 4

%-át. Ezt a határt külön-külön kell elérni az egyes választókerületek

tekintetében."

33. §

(1) Az Övjt. X. fejezetének címe "A polgármester, fôpolgármester választása"

címre változik, 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

" (1) A polgármestert, a fôpolgármestert a települések választópolgárai

közvetlenül választják. "

(2) Az Övjt. 47. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következô rendelkezés

lép:

"(4) Polgármester, fôpolgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes

szavazatot kapta.

(5) Ha a választást azért nem lehetet megtartani, mert nem volt jelölt,

továbbá ha a legtöbb szavazatot elért két vagy több jelölt egyenlô számú

szavazatot kapott, idôközi választást kell kitûzni."

34. §

Az Övjt. XI. fejezetének címe "A nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzati

képviselôk választása" címre változik, 48. §-a helyébe a következô rendelkezés

lép:

"48.§ (1) A nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzati képviselôk

jelölésére és választására a Nek. tv-t és e törvény rendelkezéseit az ebben a

fejezetben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel megfelelôen alkalmazni

kell.

(2) Ha a nemzeti vagy etnikai kisebbségi jelöltnek ajánlott személy e

minôségét - az adott kisebbség megjelölésével - az ajánlóív megnyitásakor

bejelenti, akkor azt az ajánlóíveken, az ajánlólapokon, valamint a

szavazólapon fel kell tüntetni. A jelölt kívánságára a nevét a szavazólapnak a

nemzeti vagy etnikai kisebbség anyanyelvén is tartalmaznia kell.

(3) A választási kampány utolsó napján az országos és helyi közszolgálati

hírközlô szervek külön mûsoridôt biztosítanak - kisebbségenként, a jelölés

arányait figyelembe véve - a jelöltet állító nemzeti és etnikai kisebbségek

választási összefoglalójának."

35. §

Az Övjt. 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(1) Ha a települési kislistás választáson a szavazás eredménye alapján az

ugyanazon kisebbséghez tartozó jelöltek egyike sem szerezne mandátumot, meg

kell állapítani azt a szavazatszámot, amely azonos a kislistán legkevesebb

szavazattal mandátumhoz jutó jelöltre leadott érvényes szavazatok felével.

Mandátumhoz jut minden, mandátumot nem szerzett kisebbségbôl egy-egy jelölt,

aki az így megállapított szavazatszámnál többet ér el; ha egy kisebbségen

belül több ilyen jelölt is van, akkor a legtöbb szavazatot elért jelölt. Ha

két vagy több jelölt éri el - azonos szavazatszámmal -, akkor a 30. § (4)

bekezdés szerinti sorsolás dönt a mandátumról."

36. §

Az Övjt. 50. §-ának (1)-(7) bekezdései helyébe a következô rendelkezések

lépnek:

"(1) A helyi választási bizottság a vegyes választási rendszerben

kisebbségenként külön-külön kisebbségi kompenzációs listára veszi valamennyi,

az egyéni választókerületben akár független kisebbségi jelöltként, akár

kisebbségi jelölô szervezet jelöltjeként indult jelölteket. A kisebbségi

jelölô szervezetek, illetve a kisebbségi jelöltek közös kompenzációs listát is

indíthatnak, melyet a választást megelôzô 19. napig jelenthetnek be a helyi

választási bizottságnál.

(2) Kisebbségi kompenzációs lista indításához nem szükséges a 31. §-ban

megjelölt egynegyedes határ elérése, de kisebbségi kompenzációs lista alapján

fôvárosi lista nem indítható.

(3) Az egyéni választókerületi kisebbségi jelölt a választás elôtt legkésôbb

19 nappal írásban közölheti a helyi választási bizottsággal, hogy nem kíván a

kisebbségi kompenzációs listán indulni.

(4) A kisebbségi kompenzációs listára a jelöltek ábécé sorrendben kerülnek

fel.

(5) A kisebbségi kompenzációs lista 47. § (4) bekezdése szerint kap

mantádumot. A listán induló jelöltek közül az lesz a képviselô, aki az egyéni

választókerületben a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlôség esetén a

jelöltek a 30. § (4) bekezdés alapján kapnak mandátumot.

(6) Ha a szavazás eredményeként a kisebbségi kompenzációs lista nem szerezne

mandátumot,

a) meg kell keresni azt a legkisebb számot, amellyel még mandátumot lehet

kapni [47. § (4) bekezdés] és meg kell állapítani e szám egynegyedét;

b) az a kisebbségi kompenzációs lista, amely az a) pontban megállapított

számnál több szavazatot kapott, egy mandátumot kap.

(7) Ha a kisebbségi kompenzációs lista jelöltjét az egyéni

választókerületben képviselônek választották, a listáról törölni kell, helyére

a sorrendben következô legtöbb szavazatot kapott jelölt lép."

37. §

Az Övjt. - a Nek. tv. 64. §-ának (2) bekezdésével beiktatott - 51-54. §-ainak

számozása 50/A.-50/D. §-ra változik.

38. §

(1) Az Övjt. - e törvény 37. §-a szerinti - 50/A. §-ának (1) bekezdése

helyébe a következô rendelkezés lép:

"(1) A helyi kisebbségi önkormányzati választást a helyi választási

bizottság tûzi ki, és állapítja meg az eredményét. A választást 45 nappal a

települési önkormányzati választást megelôzôen, azzal azonos napra kell

kitûzni.

(2) Az Övjt. - e törvény 37. §-a szerinti - 50/A. §-ának (3) bekezdése

helyébe a következô rendelkezés lép:

"(3) A helyi kisebbségi önkormányzati választás kitûzését írásban lehet

kezdeményezni a települési önkormányzati választás kitûzését követô tíz napon

belül. A kezdeményezés iratmintáját a Nek. tv. 1. számú melléklete

tartalmazza."

(3) Az Övjt. - e törvény 37. §-a szerinti - 50/A. §-ának (5) bekezdése a

következô szövegrésszel egészül ki:

"(5. számú melléklet)."

39. §

(1) Az Övjt. - e törvény 37. §-a szerinti - 50/B. §-a helyébe a következô

rendelkezés lép:

"(1) Helyi kisebbségi önkormányzati képviselôjelölt az, akit a

választókerület választópolgárai közül legalább öten - a jelölés általános

szabályai szerint - kisebbségi jelöltnek ajánlottak.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzati testületbe jelölhetô bármely

választópolgár, aki a Nek. tv.-ben meghatározott kisebbség képviseletét

vállalja."

40. §

(1) Az Övjt. - e törvény 37. §-a szerinti - 50/C. §-a (1) bekezdésének

második mondatában a "2. számú melléklet" szövegrész helyébe az "1. számú

melléklet" szövegrész lép.

(2) Az Övjt. - e törvény 37. §-a szerinti - 50/C. §-ának (2) bekezdése

helyébe a következô rendelkezés lép:

"(2) A helyi kisebbségi önkormányzati választás egyfordulós. A választás

azon helyi kisebbségi önkormányzat vonatkozásában érvényes, melyre a választói

nyilvántartásban szereplôk közül 25 választópolgár érvényesen szavazott."

(3) Az Övjt. - e törvény 37. §-a szerinti - 50/C. §-ának (4) bekezdése

helyébe a következô rendelkezés lép:

"(4) Az azonos szavazatszámot elért jelöltek a 30. § (4) bekezdés szerinti

sorsolás alapján kapnak mandátumot."

(4) Az Övjt. - e törvény 37. §-a szerinti - 50/C. §-a (6) bekezdésének

második mondata helyébe a következô mondat lép:

"A tagok száma háromnál kevesebb nem lehet."

(5) Az Övjt. - e törvény 37. §-a szerinti - 50/C. §-ának (7) és (8) bekezdése

helyébe a következô rendelkezés lép, és a § kiegészül a következô (9)

bekezdéssel:

"(7) Ha a kisebbségi önkormányzat nem jön létre, öt, magát azonos

kisebbséghez tartozónak valló és a településen állandó lakóhellyel rendelkezô

választópolgár kezdeményezésére a helyi kisebbségi önkormányzat választására

csak a következô év november havának harmadik vasárnapján kerülhet sor. A

választást kezdeményezni a szavazás napját megelôzô 60. napig lehet.

(8) Ha a közvetlen módon létrejött helyi kisebbségi önkormányzat

képviselôjének megbízatása megszûnik, helyére a szavazatszám szerinti

sorrendben következô lép. Ha nincs ilyen jelölt, a mandátum a következô

választásig betöltetlen marad.

(9) Ha a közvetett módon létrejött helyi kisebbségi önkormányzat tagjainak

száma a 6. számú mellékletben megállapított létszám alá csökken, az ilyen

módon létrejött helyi kisebbségi önkormányzat megszûnik."

41. §

Az Övjt. XII. fejezete helyébe a következô fejezet lép:

"XII. fejezet

Jogorvoslat

51. § (1) A választási törvény megsértése, a választási szervek

tevékenysége, intézkedése, döntése és mulasztása, továbbá a választás

eredménye ellen bármely választópolgár, a jelölt és a jelölô szervezetek az

illetékes választási szervhez panaszt, illetôleg a panaszt elbíráló döntés

ellen a bírósághoz jogorvoslati kérelmet (a továbbiakban együtt: kifogás)

nyújthatnak be. A kifogás benyújtásával egyidejûleg bizonyítási indítványt

kell elôterjeszteni. A bizonyítási indítvány nélkül benyújtott kifogást érdemi

vizsgálat nélkül el kell utasítani. Kifogást legkésôbb a sérelmezett

tevékenységtôl, illetôleg döntéstôl számított 3 napon belül lehet az illetékes

választási bizottságnál benyújtani. Az illetékes választási bizottság a

benyújtott kifogásról a beérkezéstôl számított 3 napon belül dönt.

(2) A szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogást a

helyi választási bizottság bírálja el. A választási bizottság döntése ellen

három napon belül a megyei, fôvárosi bíróságtól lehet jogorvoslatot kérni. A

bíróság döntése ellen további jogorvoslati kérelemnek helye nincs.

(3) A helyi választási bizottságnak a (2) bekezdés körébe nem tartozó

döntése, intézkedése ellen, továbbá a 21. § (2) bekezdés o/ pontja, valamint a

22. § (1) bekezdés e/ pontja vagy a 22. § (3) bekezdés c/ pontja alapján

benyújtott kifogást a területi választási bizottság bírálja el. Döntése ellen

3 napon belül a megyei, fôvárosi bíróságtól lehet jogorvoslatot kérni. A

bíróság döntése ellen további jogorvoslati kérelemnek helye nincs.

(4) A területi választási bizottságnak a fôvárosi, megyei közgyûlés, továbbá

a fôpolgármester választásával kapcsolatos, a (3) bekezdés körébe nem tartozó

döntése ellen kifogást az Országos Választási Bizottsághoz lehet benyújtani.

Az Országos Választási Bizottság döntése ellen 3 napon belül a Legfelsôbb

Bíróságtól lehet jogorvoslatot kérni. További kifogásnak helye nincs.

(5) A bíróság a kifogásról nemperes eljárásban, tanácsban, - a Legfelsôbb

Bíróság kivételével - népi ülnökök közremûködésével határoz. A bíróság a

kifogást elôterjesztô választópolgárt - kérésére - személyesen meghallgatja.

52. § (1) Ha a választási szerv és a bíróság a kifogásban foglaltak

vizsgálatának eredményeként a kifogásnak helyt ad, megállapítja a

törvénysértés tényét és

a/ ezt az érintett felek, valamint a sajtó tudomására hozza, vagy

b/ megváltoztatja a törvénysértô döntést, illetve

c/ megsemmisíti a törvénysértô döntést, és a választási eljárást, vagy

annak egy részét megismételteti.

(2) A megalapozatlan kifogást el kell utasítani."

42. §

(1) Az Övjt. 53. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következô rendelkezések

lépnek:

"(1) Ha az egyéni választókerület képviselôjének, illetôleg a polgármester

megbízatása megszûnik, továbbá a 44. § (1) és (6) bekezdésében, a 46. § (2), a

60. § (4) és (5), valamint a 61. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott

esetben idôközi választást kell kitûzni.

(2) Az idôközi választást az ok felmerülésétôl számított 2 hónapon belül az

illetékes választási bizottság tûzi ki. A választást a kitûzéstôl számított 60

napon belül meg kell tartani. Idôközi választást az önkormányzati általános

választást megelôzô, valamint az azt követô 6 hónapon belüli idôpontra nem

lehet kitûzni. Az idôközi választásra az általános választás szabályait kell

alkalmazni.

(3) Ha a települési kislistáról vagy a kisebbségi kislistáról megválasztott

képviselô helye üresedik meg, helyére a legtöbb szavazatot elért jelölt lép.

Ha a megyei, a kompenzációs vagy a fôvárosi listáról megválasztott képviselô

kiesik, helyére az eredetileg bejelentett listáról a jelölô szervezet által -

a megüresedéstôl számított 30 napon belül az illetékes választási bizottsághoz

- bejelentett jelölt lép. Ha a jelölô szervezet a fenti határidôig nem jelenti

be a jelöltet, a megüresedett helyre a listán soron következô jelölt lép. Ha a

kislistán, illetôleg a listán nincs több jelölt, akkor idôközi választást nem

kell kiírni, a mandátum a következô általános választásig betöltetlen marad."

(2) Az Övjt. 53. §-a a következô (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha az önkormányzati képviselôtestületet feloszlatták vagy feloszlott,

idôközi választást kell tartani."

43. §

Az Övjt. XIV. fejezete helyébe a következô fejezet lép:

"XIV. fejezet

A választókerület területének megváltozása és annak hatása a képviselô

jogállására

54. § (1) A települési képviselôk új község alakítása esetén a lakóhelyük

szerinti képviselô-testület tagjaiként megtartják a megbízatásukat, ha így

mûködôképes - legalább öt tagú - testület jön létre. Ebben az esetben a

megbízatás idôtartamára a képviselôk száma eltérhet az e törvényben

meghatározott számtól.

(2) Új község alakítása esetén idôközi választást kell tartani, ha az (1)

bekezdés szerint nem jöhet létre mûködôképes testület.

(3) Ha az új község 10.000-nél több lakosú településbôl vagy fôvárosi

kerületbôl válik ki és a településen, fôvárosi kerületben mûködôképes

testület marad, akkor a települési, fôvárosi kerületi polgármester

megbízatását megtartja.

(4) Ha az új község 10.000 vagy annál kevesebb lakosú településbôl válik ki,

illetôleg községegyesítés szûnik meg, az új községben polgármestert kell

választani; a megmaradó településen akkor, ha annak lakosságszáma a korábbi

település lakosságszámának kétharmadánál kevesebb."

44. §

Az Övjt. XV. fejezetének címe "Értelmezô és záró rendelkezések" címre

változik, a fejezet kiegészül a következô 54/A. §-sal:

"54/A. § E törvény alkalmazásában

a/ a képviselôtestület mûködéséhez szükséges létszám: az e törvény

szerint megválasztható képviselôtestületi tagok számának több mint ötven

százaléka;

b/ bevándorolt: a külföldiek beutazásáról, magyarországi

tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény alapján

bevándorlási engedéllyel rendelkezô nem magyar állampolgár;

c/ fôjegyzô: a fôvárosi fôjegyzô, a megyei fôjegyzô;

d/ független jelölt: az a jelölt, akit nem jelölô szervezet, hanem

meghatározott számú választópolgár állít;

e/ helyi közszolgálati hírközlési szervek: a helyi, a körzeti sugárzó

vagy kábeltelevízió és rádió a tulajdoni formától (állami, önkormányzati,

magán) függetlenül;

f/ helyi választási bizottság: a településen mûködô választási

bizottság;

g/ hirdetést közlô szervek: az országos és a helyi közszolgálati

hírközlô szervek, továbbá a hirdetést üzletszerûen végzô szervezetek;

h/ hivatal: a települési, fôvárosi és megyei önkormányzat polgármesteri

hivatala;

i/ hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az

örökbefogadó és a nevelôszülô, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a

testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona,testvére,

valamint a testvér házastársa (Áe. 26. §);

j/ illetékes választási bizottság: a települési önkormányzati

képviselôk, a polgármester, a helyi kisebbségi önkormányzati képviselôk

választása tekintetében a helyi választási bizottság; a fôvárosi, megyei

közgyûlés tagjainak és Budapest fôpolgármesterének választása tekintetében a

területi választási bizottság;

k/ jegyzô: a települési jegyzô, a körjegyzô;

l/ jelölô szervezet: a pártok mûködésérôl és gazdálkodásáról szóló

1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési

jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet és

kisebbségi szervezet;

m/ képviselô: a települési önkormányzat képviselôtestületének tagja, a

megyei közgyûlés tagja, a fôvárosi közgyûlés tagja, a helyi kisebbségi

önkormányzat tagja;

n/ kisebbségi jelölt: valamely nemzeti vagy etnikai kisebbség

képviseletét felvállaló független jelölt, illetve a kisebbségi szervezet

jelöltje;

o/ kisebbségi szervezet: olyan társadalmi szervezet, amely - a bírósági

bejegyzés szerint - nemzeti és etnikai kisebbséget képvisel;

p/ lakóhely, tartózkodási hely: a polgárok személyi adatainak és

lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. §-ában

meghatározott lakóhely, illetve tartózkodási hely;

r/ nemzeti és etnikai kisebbség: a Nek. tv. 61. § (1) bekezdésében

felsorolt kisebbségek;

s/ NESZA kezelô: az a Területi Államháztartási és Közigazgatási

Információs Szolgálat, melyet a belügyminiszter a választójoggal nem

rendelkezô nagykorú személyek jegyzékének vezetésével megbízott;

t/ országos közszolgálati hírközlési szervek: a Magyar Rádió, a Magyar

Televízió, a Magyar Távirati Iroda, a Duna Televízió;

u/ plakát: választási falragasz, hirdetés, felirat, szórólap, vetített

kép, zászló, embléma;

v/ polgármester: a település polgármestere, Budapest fôpolgármestere;

w/ település: a község, a város, a megyei jogú város, a fôvárosi

kerület;

z/ területi választási bizottság: a megyei választási bizottság és a

fôvárosi választási bizottság;

x/ választási kampány: választási program ismertetése, jelölt, lista,

jelölô szervezet népszerûsítése, választási gyûlés szervezése, plakát

elhelyezése;

y/ választókerület: a megyei közgyûlés tagjai választásának

tekintetében a 10.000 vagy annál kevesebb lakosú települések együttesen,

illetve a 10.000-nél több lakosú települések együttesen, a megyei jogú városok

nélkül; a fôpolgármester és a fôvárosi közgyûlés tagjai választásának

tekintetében a fôváros; a polgármester választása, a 10.000-nél kevesebb

lakosú település települési önkormányzati képviselôinek választása, valamint a

helyi kisebbségi önkormányzati képviselôk választása tekintetében a település;

a 10.000-nél több lakosú település települési önkormányzati képviselôinek

egyéni választókerületi választása tekintetében az e célra kialakított

választókerület."

45. §

Az Övjt. 55-62. §-ai helyébe a következô rendelkezések lépnek:

" 55. § (1) Az önkormányzati képviselôk választását a szavazás napját

megelôzôen legalább 60 nappal korábban kell kitûzni.

(2) A választások elôkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami

feladatok végrehajtásának költségeit - az Országgyûlés által megállapított

mértékben - az állami költségvetésbôl kell biztosítani. E pénzeszközök

felhasználásáról az Állami Számvevôszék tájékoztatja az Országgyûlést.

(3) A választási szervek tagjai a választást követô napon mentesülnek a

jogszabályban elôírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az idôre

átlagbér illeti meg ôket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a

kifizetett bér megtérítését öt napon belül igényelheti.

56. § (1) A polgármester köteles a jelöltek számára azonos feltételekkel

tájékoztatást adni a településfejlesztéssel, költségvetéssel összefüggô

tényekrôl, adatokról.

(2) A választási kampány céljára az állami költségvetési szervek azonos

feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges

berendezéseket. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló

épületben választási kampányt folytatni, választási gyûlést tartani tilos,

kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú községben, feltéve, hogy más közösségi

célú épület nem áll rendelkezésre.

57. § E törvény mellékletei állapítják meg:

a/ a szavazólapok mintáit;

b/ a választási szervek és munkacsoportok tagjai által tett eskü vagy

fogadalom szövegét;

c/ a listaindításhoz szükséges egyéni választókerületi jelöltek számát;

d/ a megyei közgyûlésbe választható képviselôk számát;

e/ a közvetett módon létrejövô helyi kisebbségi önkormányzat

megalakításához szükséges települési önkormányzati kisebbségi képviselôk

számát;

f/ a közvetlen módon megválasztható helyi kisebbségi önkormányzati

képviselôk számát és a közvetett módon létrejövô helyi kisebbségi önkormányzat

megalakításához szükséges települési önkormányzati kisebbségi képviselôk

számát;

g/ a lakóhelytôl eltérô tartózkodási helyen történô szavazáshoz kiadott

igazolás mintáját.

58. § A választással és a választójogosultsággal kapcsolatos választási,

államigazgatási és bírósági eljárás illetékmentes.

59. § (1) Ha a helyi, illetve a területi választási bizottság tagjainak a

száma - a jelölés lezárását követôen - nem éri el az 5 fôt, a települési

képviselôtestület, illetôleg a megyei, fôvárosi közgyûlés felhatalmazása

alapján az általa kijelölt bizottság a választási bizottságot kiegészíti.

(2) A települési és a helyi kisebbségi képviselôtestület tagjai számának

meghatározásához, továbbá az egyéni választókerületek, valamint a szavazókörök

kialakításánál a lakosság számát a választás napját megelôzô 60. napon a helyi

személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján kell megállapítani.

60. § Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma

kevesebb, mint három, akkor a helyi választási bizottság más szavazatszámláló

bizottság esküt tett tagjai vagy a póttagok közül a bizottságot kiegészíti.

61. § (1) Az e törvényben meghatározott határidôk teljesítésén - ha a

törvény másképpen nem rendelkezik - a teljesítési határnap 16.00 óráját kell

érteni.

(2) Az e törvényben megállapított jelölt- és listabejelentési, valamint a

jogorvoslati határidôk, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzati választás

kitûzésének, valamint a választási szervek tagjai részére kifizetett és a

munkáltató által visszaigényelhetô átlagbér megtérítésének kezdeményezésére

vonatkozó határidôk jogvesztôek.

62. § (1) E törvény alapján a belügyminiszter rendeletben állapítja meg:

a/ az önkormányzati választás elôtt a választók és választójoggal nem

rendelkezôk nyilvántartása, valamint a választókerületek és a szavazókörök

kialakítása elôkészítésének rendjét;

b/ a választási eljárás határidôit és határnapjait;

c/ a választási szervek mellett mûködô munkacsoportok feladatait és

tagjainak képzését; az országos, területi, helyi választási munkacsoport

közötti hatáskör megosztást;

d/ a választások állami feladatainak számítástechnikai,

szavazatösszesítési rendjének megszervezését, technikai lebonyolítását;

e/ a választók nyilvántartásának, értesítésének, az ajánlólapok, az

ajánlóívek és a jelöltek nyilvántartásának mintáját, a választási

jegyzôkönyvek, adatlapok és nyomtatványok mintáit, példányszámát és

továbbításának rendjét;

f/ a választás elôzetes országos eredményének és végleges országosan

összesített adatainak a tartalmát, valamint az országos kisebbségi

önkormányzat megválasztásának eredményére vonatkozó adatok tartalmát;

g/ a választási költségek normatíváit, tételeit, elszámolási rendjét;

h/ az országos kisebbségi önkormányzati választások eljárási rendjét.

(2) A belügyminiszter az (1) bekezdés b/ pontja alapján kiadott rendeletében

a határidôt, határnapot a közvetlenül megelôzô, vagy követô munkanapra

állapíthatja meg, ha a határidô vagy határnap egyébként heti pihenônapra vagy

munkaszüneti napra esne.

(3) A választási szervek mellett mûködô munkacsoportok szakmai tevékenységét

a belügyminiszter az országos, illetôleg a területi választási munkacsoport

vezetôje útján irányítja. A területi munkacsoport vezetôje a helyi

munkacsoport vezetôjét a választások elôkészítésével és lebonyolításával

kapcsolatos feladatok végrehajtásának szakmai szabályai tekintetében

közvetlenül utasíthatja.

(4) A polgármester, illetôleg a képviselôtestület a választások

elôkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtására a

munkacsoportnak vagy annak vezetôjének utasítást nem adhat.

(5) Az országos választási munkacsoport vezetôje tájékoztatást ad az

országos hírközlô szerveknek és sajtónak az önkormányzati képviselôk és

polgármesterek választásának országosan összesített elôzetes eredményérôl.

(6) Az országos, a területi és helyi választási munkacsoport közszolgálati

kiadványt vagy hirdetményt adhat ki, amely a területi illetékesség szerint

tartalmazza - pártsemleges módon - a jelöltek, a jelölô szervezetek nevét,

illetôleg a megválasztott képviselôk és polgármesterek rövid életrajzát,

valamint fényképét."

46. §

63. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti:

a) Övjt. 42. §-ának (8) bekezdése, 46. §-ának (5) bekezdése, 47. §-ának

(2) bekezdése;

b) a Pnyt. 45. §-a;

c) a Nek. tv. 64. §-ának (2) és (6) bekezdése, 65. §-a, valamint a 2.

számú melléklete.

(3) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg az Övjt. 1-4. számú mellékletei

helyébe e törvény 1-4. sz. mellékletei lépnek, továbbá 5-7. számú

mellékletként kiegészül e törvény 5-7. számú mellékleteivel.

47. §

(1) A Nek. tv. 21. §-ának (1) bekezdése a következô mondattal egészül ki:

"A fôvárosban közvetlen módon létrejövô helyi kisebbségi önkormányzat

alakítható."

(2) A Nek. tv. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(2) A közvetlen módon létrejövô helyi kisebbségi önkormányzati testület

tagjainak létszáma 1300 vagy annál kevesebb lakosú településen 3 fô, 1300

lakos feletti településen - beleértve a fôvárosi kerületet is - 5 fô, a

fôvárosban 9 fô."

(3) A Nek. tv. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(2) A választói gyûlést a helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek

választásának napjától számított 60 napon belül kell megtartani. A helyi

választási bizottság a választói gyûlést kezdeményezô választópolgárok (31. §

(3) bek.) egy közös megbízottjával kiegészül az elektori választás

idôtartamára. A közös megbízott kizárólag az adott kisebbség választói

gyûlésével kapcsolatos ügyekben jogosult részt venni a helyi választási

bizottság tevékenységében."

(4) A Nek. tv. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(2) Az Országos Választási Bizottság a 32. § (2) bekezdésben meghatározott

határnaptól számított 60 napon belüli idôpontra összehívja az elektorok

gyûlését, feltéve, hogy az elektorok száma eléri a 14 fôt. A megválasztható

képviselôk száma (63. § (3) bek.) nem érheti el a jelen lévô elektorok

számát."

(5) A Nek. tv. 61. §-a a következô (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) a/ A fôvárosi kisebbségi önkormányzatot a kisebbségi elektorok

választják meg. Kisebbségi elektor minden kerületi önkormányzati képviselô,

akit kisebbségi képviselôként választottak meg, továbbá a kerületi kisebbségi

önkormányzati

képviselô, valamint a külön erre a célra választott elektorok.

b/ Amennyiben egyetlen kerületben sem jön létre kisebbségi önkormányzat,

úgy a magát az adott kisebbséghez tartozónak valló és a fôvárosban lakóhellyel

rendelkezô 10 választópolgár kezdeményezésére választói gyûlést kell

összehívni. A választói gyûlésen legalább 25 választópolgár jelenlétében, - a

Nek. tv. 31-34. §-aiban foglaltak szerint - kislistán 9 képviselôt

választanak. A megválasztott kisebbségi képviselôk egyben ellátják az adott

kisebbség országos önkormányzatának választásán az elektorok feladatait."

1. számú melléklet

A/ Kislistás választás szavazólapjának mintája

S Z A V A Z Ó L A P

Önkormányzati képviselôk választása

19.... év .......... hónap .....nap

........................................ (település neve)

Érvényesen szavazni legfeljebb ............ jelöltre lehet

A ...................... (név) O ................. (jelölô szervezet

neve

vagy annak rövidítése)

B ...................... (név) ................. (jelölô szervezet neve

O vagy annak rövidítése)

/ß ...................... (név kisebbségi ................. kisebbségi

jelölt

nyelven)/

C ...................... (név) O ................. (független jelölt)

Z ...................... (név) O független ..................

kisebbségi jelölt

A jelöltekre szavazni a nevük melletti körben elhelyezett két egymást metszô

vonallal lehet, például: O ; O

(Ha a választási bizottság a jelöltet nemzeti vagy etnikai kisebbségi

jelöltként veszi nyilvántartásba, akkor a kisebbség nevét a szavazólapon fel

kell tüntetni.

A jelölt kívánságára a nevét a nemzeti vagy etnikai kisebbség anyanyelvén is

tartalmaznia kell a szavazólapnak.)

B/ Egyéni választókerületi választás szavazólapjának mintája

S Z A V A Z Ó L A P

Önkormányzati képviselôk választása

19 ..... év ..........................hónap ............nap

................... (település neve)

........... számú választókerület

Érvényesen szavazni csak 1 jelöltre lehet.

A ...................... (név) O .................. (jelölô

szervezet neve

vagy annak rövidítése)

B ...................... (név) .................. (jelölô

szervezet neve

vagy annak rövidítése)

/ß ..................... (név kisebbségi ..................

kisebbségi jelölt

nyelven)/

C ...................... (név) O .................. (független

jelölt)

Z ...................... (név) O független ..................

kisebbségi jelölt

A jelöltekre szavazni a nevük melletti körben elhelyezett két egymást metszô

vonallal lehet, például: O ; O

(Ha a választási bizottság a jelöltet nemzeti vagy etnikai kisebbségi

jelöltként veszi nyilvántartásba, akkor a kisebbség nevét a szavazólapon fel

kell tüntetni.

A jelölt kívánságára a nevét a nemzeti vagy etnikai kisebbség anyanyelvén is

tartalmaznia kell a szavazólapnak.)

C/ Polgármester-/fôpolgármester-választás szavazólapjának mintája

S Z A V A Z Ó L A P

Polgármester/Fôpolgármester választása

19 ...... év ...................... hónap ......... nap

........................ (település neve)

Érvényesen szavazni csak 1 jelöltre lehet.

A ...................... (név) O B

...................... (név) O Z

...................... (név) O

(jelölô szervezet neve vagy annak (jelölô szervezet neve vagy annak (jelölô

szervezet neve vagy annak

rövidítése, vagy független jelölt) röv

idítése, vagy független jelölt) rövidítése, vagy független jelölt)

( A szavazólap tartalmazza a jelölô szervezet jelvényének lenyomatát fekete-

fehér színben.

Ha a jelöltek száma indokolja, a jelöltek nevét az egyéni választókerületi

választás szavazólapjának mintája szerint kell a szavazólapon feltüntetni.)

A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett két egymást metszô

vonallal lehet, például: O ; O

D/ A listás szavazólapok mintája

S Z A V A Z Ó L A P

A fôvárosi közgyûlés tagjainak választása/A megyei közgyûlés tagjainak

választása

19....... év ...................... hónap ...... nap

...............................(a fôváros/megye neve)

Érvényesen szavazni csak 1 listára lehet.

O O O

O

(jelölô szervezet neve (jelölô szervezet neve

(jelölô szervezet neve (jelölô szervezet neve

vagy annak rövidítése) vagy annak rövidítése) vagy annak

rövidítése) vagy annak rövidítése)

1. ......... (jelölt neve) 1. ......... (jelölt neve) 1. ......... (jelölt

neve) 1. ......... (jelölt neve)

2. ......... (jelölt neve) 2. ......... (jelölt neve) 2. ......... (jelölt

neve) 2. ......... (jelölt neve)

3. ......... (jelölt neve) 3. ......... (jelölt neve) 3. ......... (jelölt

neve) 3. ......... (jelölt neve)

4. ......... (jelölt neve) 4. ......... (jelölt neve) 4. ......... (jelölt

neve) 4. ......... (jelölt neve)

5. ......... (jelölt neve) 5. ......... (jelölt neve) 5. ......... (jelölt

neve) 5. ......... (jelölt neve)

A listára szavazni a neve feletti körben elhelyezett két egymást metszô

vonallal lehet, például: O ; O

(A szavazólap tartalmazza a jelölô szervezet jelvényének lenyomatát fekete-

fehér színben.

Ha a listák száma indokolja, a listákat két sorban kell a szavazólapon

feltüntetni.)

E/ Helyi kisebbségi önkormányzati képviselôválasztás szavazólapjának mintája

S Z A V A Z Ó L A P

Helyi kisebbségi önkormányzati képviselôk választása

19 ..... év .................. hónap ........ nap

............................. (település neve)

Érvényesen szavazni csak 1 kisebbség listáján szereplô legfeljebb .......

jelöltre lehet.

(Nemzeti és etnikai kisebbség neve) (Nemzeti és etnikai kisebbség

neve) (Nemzeti és etnikai kisebbség

neve)

............... (jelölt neve) O ............... (jelölt

neve) O ............... (jelölt neve)

O

............... (jelölô szervezet neve vagy

annak rövidítése) ............... (jelölt

neve) O ............... (jelölt neve) O

/............../ (jelölt neve

kisebbségi nyelven)

............... (jelölt neve) O

............... (jelölt neve) O

/................/ (jelölt neve kisebbségi nyelven)

.............. (jelölt neve) O /.............../ (jelölt

neve kisebbségi nyelven)

/............../ (jelölt neve

kisebbségi nyelven) ................(jelölô szervezet neve vagy

............... (jelölt neve) O annak rövidítése)

............... (jelölt neve) O

............... (jelölt neve) O ...............

(jelölô szervezet neve vagy ..............

(jelölt neve) O

............... (jelölô szervezet neve vagy annak

rövidítése)

annak rövidítése) ............... (jelölt neve) O

............... (jelölô szervezet neve

kisebbségi nyelven)

A jelöltekre szavazni a nevük melletti körben elhelyezett két egymást metszô

vonallal lehet, például: O ; O

(A jelölt és a jelölô szervezet kívánságára a nevet a nemzeti vagy etnikai

kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.)

..............................................................................

....................

(polgármesteri hivatal,megyei közgyûlés hivatala)

A J Á N L Ó Í V

A jelöltnek ajánlott személy neve:

..............................................................................

...........................................

A jelölô szervezet neve vagy a "független jelölt" meghatározás:

..........................................................................

Kisebbségi jelölt esetén az általa képviselt kisebbség megnevezése:

...................................................................

polgármester

megyei közgyûlési képviselôk

helyi kisebbségi önkormányzati képviselôk

Az ...... év ................ hónap .......... napján tartandó önkormányzati

képviselôk* választásán.................. településen, a

...... számú választókerületben a fenti személyt jelöltnek ajánlom.

Az ajánló választópolgár

neve személyi száma lakcíme

saját kezû aláírása

1. | |

|

| | | - | | | | | | | - | | | | |

| |

2. | |

|

| | | - | | | | | | | - | | | | |

| |

3. | |

|

| | | - | | | | | | | - | | | | |

| |

4. | |

|

| | | - | | | | | | | - | | | | |

| |

5. | |

|

| | | - | | | | | | | - | | | | |

| |

6. | |

|

| | | - | | | | | | | - | | | | |

| |

7. | |

|

| | | - | | | | | | | - | | | | |

| |

8. | |

|

| | | - | | | | | | | - | | | | |

| |

9. | |

|

| | | - | | | | | | | - | | | | |

| |

10. | |

|

| | | - | | | | | | | - | | | | |

| |

* a megfelelô megjelölés aláhúzandó

...................

...................

...................

.

az ajánlást gyûjtô

saját kezû aláírása

2. számú melléklet

A választási szervek, munkacsoportok tagjai által tett eskü, illetve

fogadalom szövege

"Én ............................................ esküszöm, hogy az Alkotmány

és a Választási törvény rendelkezéseit megtartom és megtartatom. Tisztemet és

megbízatásomat Hazám javára, legjobb tudásom szerint, lelkiismeretesen

teljesítem.

Isten engem úgy segéljen!"

"Én ............................................ fogadom, hogy az Alkotmány és

a Választási törvény rendelkezéseit megtartom és megtartatom. Tisztemet és

megbízatásomat Hazám javára, legjobb tudásom szerint, lelkiismeretesen

teljesítem."

3. számú melléklet

A listaindításhoz szükséges egyéni választókerületi jelölések

száma:

------------------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------

A településen az egyéni A településen azoknak a

választókerületeknek a száma,

választókerületek száma amelyekben az egyéni jelöltállítás a

listaindítás feltétele

------------------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------

10 2

14 3

15 3

16 4

70 000 lakos felett minden további 10 000 lakos után eggyel nô az egyéni

választókerületben választott, és minden további 15 000 lakos után eggyel nô a

listás képviselôk száma. A listaindításhoz szükséges egyéni választókerületi

jelöltések számának megállapításakor törtszám esetén mindig lefelé kell

kerekíteni.

4. számú melléklet

Megyei közgyûlés tagjainak száma

a közgyûlés 10.000 lakos 10.000

lakos

Megyenév tagjainak feletti alatti

száma településekre

településekre

jutó képviselô jutó képviselô

Baranya 40 11 29

Bács-Kiskun 46 19 27

Békés 40 18 22

Borsod-Abaúj-Zemplén 59 19 40

Csongrád 40 15 25

Fejér 40 6 34

Gyôr 41 9 32

Hajdú 40 16 24

Heves 40 10 30

Jász-Nagykun-Szolnok 40 18 22

Komárom-Esztergom 40 18 22

Nógrád 40 10 30

Pest 80 42 38

Somogy 40 9 31

Szabolcs 48 9 39

Tolna 41 15 26

Vas 40 11 29

Veszprém 40 16 24

Zala 40 5 35

5. számú melléklet

A közvetlen módon létrejövô helyi kisebbségi önkormányzati képviselôtestület

tagjainak száma

1300-nál kevesebbb lakosú településen 3 fô

1300-nál több lakosú településen

- beleértve a fôvárosi kerületet is 5 fô

a fôvárosban 9 fô

6. számú melléklet

A közvetett módon létrejövô helyi kisebbségi önkormányzat megalakításához

szükséges - egyazon kisebbség jelöltjeként megválasztott - települési

önkormányzati képviselôk száma:

----------------------------------------------------------------

A települési önkormányzat A közvetett módon létrejövô helyi

képviselôtestülete tagjainak száma kisebbségi önkormányzat tagjainak száma

----------------------------------------------------------------

5-13 3

14-17 4

18-22 5

23-24 6

25-26 7

27 8

70 000 lakos felett minden további 10 000 lakos után eggyel nô az egyéni

választókerületben választott, és minden további 15 000 lakos után eggyel nô a

listás képviselôk száma. A közvetett módon létrejövô helyi kisebbségi

önkormányzat megalakításához szükséges kisebbségi képviselôk számának

megállapításakor törtszám esetén mindig lefelé kell kerekíteni.

7. számú melléklet

.................................

Polgármesteri Hivatal

Igazolás

a választók nyilvántartásából való törlésrôl és felvételrôl

a lakóhelytôl eltérô tartózkodási helyen történô szavazáshoz

I.

A választópolgár neve:

..............................................................................

...................

Személyazonosító jele:

..............................................................................

..................

Lakóhelyének címe:

..............................................................................

........................

A választópolgár nyilatkozik, hogy az ......... év

..........................hónap ...... napra kitûzött választáson

........................................... (helységnév) kíván szavazni.

A nyilatkozat alapján a választópolgárt a nyilvántartásból töröltem.

................................

Dátum

.........................................

jegyzô

II.

Tartózkodási hely címe:

..............................................................................

.................

..............................................................................

..........................................................

A polgármesteri hivatal címe:

..............................................................................

.........

A szavazókör sorszáma és címe:

..............................................................................

....

A választópolgárt a nyilvántartásba ................. sorszám alatt felvettem.

...............................

Dátum

................................................

jegyzô

vagy a szavazatszámláló bizottság elnöke

I N D O K L Á S

a helyi önkormányzati képviselôk és a polgármesterek választásáról szóló

1990. évi LXIV. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslathoz

Általános indoklás

A Kormányprogram alapján elkészült törvényjavaslat lényeges változásokat hoz

az önkormányzati választások rendszerében:

- az önkormányzati választás egyfordulóssá válik, az érvényességi és

eredményességi küszöbök (40, illetôleg 25 százalék) eltörlésre kerülnek;

- a jelölés során emelkednek a jelöléshez szükséges választópolgári

ajánlások arányszámai (képviselô jelölteknél 1 százalékról 3 százalékra,

polgármestereknél 3 százalékról 5 százalékra); Újdonság, hogy a

választópolgár ajánlásával több jelöltet is támogathat egyidej¾leg;

- az országgyûlési képviselôválasztás során alkalmazott ajánlószelvény

gy¾jtés megsz¾nik és helyébe az ajánlóív és a titkos ajánlás rendszere

lép;

- a megválasztható képviselôk száma a 10.000-nél több lakosú településeken

kis mértékben csökken;

- valamennyi település polgármesterét a választópolgárok közvetlenül

választják, beleértve Budapest fôpolgármesterét is;

- a 10.000-nél kevesebb lakosú településeken a kislistás választás módszere

változatlan marad;

- a 10.000-nél több lakosú településeken a kétszavazatos választási

rendszer helyébe vegyes jelleg¾ lép, melyen belül a listás választás

megsz¾nik. A listás választás helyébe kompenzációs lista lép, melyre a

választópolgárok nem szavaznak, hanem az egyéni választókerületek

töredékszavazatai alapján kerülnek a mandátumok kiosztásra;

- a megyei jogú város továbbra sem része a megyei közgyûlésnek, így a

megyei jogú város polgárai nem szavaznak a megyei közgyûlés listáira;

- a megyei közgyûlés választására megyénként két választókerületben kerül

sor: külön választókerületet alkotnak a 10.000-nél kevesebb, továbbá a

10.000-nél több lakosú településeken.

A választáson azok a jelölô szervezetek indulhatnak, amelyek a

választójogosultak 0,5-0,5 %-ának aláírását összegy¾jtötték.

A listák a szavazatok arányában - 4 százalékos küszöbbel - kapnak

mandátumot.

- a fôvárosban a polgárok változatlanul kerületi egyéni jelöltekre

szavaznak. A kerületi képviselôtestület mandátumainak 40 százaléka az

egyéni választókerületi töredékszavazatok alapján kerül kiosztásra. A

fôvárosi listás választás rendszere megegyezik az 1990. évi választási

módszerrel;

- a nemzeti és etnikai kisebbségek minden településen a választás kit¾zését

követô tíz napon belül kérhetik kisebbségi önkormányzati választás

megtartását. E választás akkor érvényes, ha legalább 25 polgár szavazott.

Így rendkívül kedvezményes módon alakulhat meg a helyi kisebbségi

önkormányzati képviselô testület;

- az önkormányzati választás napján elmarad a kisebbségek anoním

népszámlálása;

- a nemzeti és etnikai kisebbségek az önkormányzati választást követô 60

napon belül helyi, 90 napon belül országos kisebbségi önkormányzati

választást is tarthatnak. E választások alaprendelkezéseit az 1994. évi

LXXVII. törvény tartalmazza, amelyben azonban kodifikációs hibák vannak,

amely miatt ezt a törvényt is módosítani szükséges.

Az önkormányzati választási törvény - elôbb felsorolt - érdemi módosításán túl

számos technikai jelleg¾ módosítást is tartalmaz a tervezet, amelyek az 1994.

évi országgyûlési választás bevált gyakorlatának az intézményesítését,

illetôleg a választási igazgatási tevékenység folyamatossá tételét szolgálják

(pl: választási névjegyzék elkészítésének módja, választási szervek

megalakítása, szavazókörök állandóvá tétele). Az Országos Választási Bizottság

tapasztalatait hasznosítva - új elemként - készültek el az ún. értelmezô

rendelkezések, amelyek a választási fogalmakat (pl. jelölés, kampány) pontosan

meghatározzák, megelôzve ezzel bírósági jogorvoslatokat.

A Kormányprogramnak megfelelôen - a jelenlegi legszükségesebb változásokon túl

- 1995- ben megkezdôdik a választási eljárási kódex elôkészítése, amely még

áttekinthetôbbé teszi a bonyolult eljárási szabályok rendszerét.

R É S Z L E T E S I N D O K L Á S

Az 1. §-hoz

A Javaslat biztosítja a Magyarországra bevándorolt nem magyar állampolgárok

választási jogát is. Kiszélesíti a tartózkodási helyen, igazolással szavazók

körét. A korábbi rendelkezés 5 éves, folyamatos ideiglenes lakóhelyre való

bejelentést írt elô. A törvényjavaslat annak a választópolgárnak engedi meg,

hogy igazolással tartózkodási helyén szavazzon, aki a választás kit¾zését

megelôzô napig tartózkodási helyet létesített. Ennek megfelelôen a

véletlenszer¾en, alkalmanként, rövid idôre a szavazás napján a településen

tartózkodó személyek nem vehetnek részt az önkormányzati testület

megválasztásában.

A 2-4. §-hoz

A nyilvántartások elkészítése során a jegyzô felhasználja az országgyûlési

képviselôválasztáson összeállított névjegyzék adatait, ezzel is biztosítva a

munka folyamatosságát. A választójoggal nem rendelkezô személyek adatait a

belügyminiszter által rendeletben kijelölt szerv vezeti és közli a jegyzôkkel.

A Javaslat lehetôséget ad - a Vjt-hez hasonlóan - a névjegyzékben szereplô

adatok kampány céljára való felhasználására.

Az 5-7. §-hoz

A tervezet egyszer¾síti az igazolással való szavazás eljárását. Amennyiben a

választópolgár a választás kit¾zése és a szavazás napja között lakóhelyet

változtat, az új lakóhelyre történô bejelentkezéssel egyidej¾leg a

polgármesteri hivatal hivatalból intézkedik a névjegyzékbe történô

felvételérôl, illetve törlésérôl.

A törvényjavaslat bôvíti a tartózkodási helyen igazolással szavazók körét

azzal, hogy a korábbi 5 éves bejelentkezési határidôt rövidíti. Az a

választópolgár, aki a választás kit¾zését megelôzôen tartózkodási hellyel

rendelkezik, a választás napján igazolással szavazhat a tartózkodási helyén is

(pl.: üdülôtulajdonosok).

A Javaslat a 10.000 lakos alatti településeknél egy változást tartalmaz: új

kategóriaként bevezeti a 100 lakos alatti települést, ahol a képviselôtestület

tagjainak száma 3 fô.

A 10.000 lakos feletti településeknél a javaslat csökkenti a települési

képviselôk számát. A csökkentés a listáról kiosztható mandátumokat érinti, így

az egyéni választókerületek területét általában nem kell módosítani. Az egyéni

választókerületben megválasztható képviselôk és a listáról kiosztható

mandátumok aránya hatvan - negyven százalék.

A megyei közgyûlési tagokat a törvényjavaslat szerint két választókerületben

listán választják. Külön választókerületet alkotnak a 10.000 lakosnál kisebb

és a 10.000 lakosnál nagyobb települések. A megyei közgyûlési tagok

választásában a megyei jogú városok lakosai nem vesznek részt.

A hajléktalan választópolgárok választójogának gyakorlását segíti elô az a

rendelkezés mely szerint minden településen ki kell jelölni egy szavazókört,

ahol azok a választópolgárok szavazhatnak, akik lakcíme csak az adott

település megnevezését tartalmazza.

A 8-16. §-hoz

A törvényben megállapított feladatok ellátására csak a helyi választási

bizottságokat kell újonnan létrehozni. A szavazatszámláló bizottságok, a

területi, valamint az Országos Választási Bizottság az országgyûlési

képviselôk választásáról szóló törvény alapján lettek megalakítva.

A javaslat kiszélesíti a választási szervek tagjaira vonatkozó

összeférhetetlenségi szabályokat.

A kis településeken problémát jelent külön szavazatszámláló és helyi

választási bizottsági tagokat választani - különösen az összeférhetetlenségi

szabály miatt. Erre tekintettel a javaslat - új intézményként - lehetôséget ad

arra, hogy az egy szavazókörrel rendelkezô településeken a szavazatszámláló

bizottság egyben ellássa a helyi választási bizottság feladatait is.

Figyelemmel néhány képviselôtestület m¾ködési problémáira a Javaslat szerint a

területi választási bizottság megbízhatja a helyi választási bizottság

tagjait, ha a törvényi határidôig a települési képviselôtestület azt nem

alakította meg.

Bôvül a helyi választási bizottságok feladata a helyi kisebbségi önkormányzati

választások kezdeményezésével, választásával, valamint az

elektorválasztásokkal járó feladatokkal. A megyei és a fôvárosi választási

bizottság feladata a megyei, valamint a fôvárosi közgyûlési tagok - továbbá a

fôváros esetében a fôpolgármester - ajánlásával és választásával kapcsolatos

feladatok végzése.

A 17-18. §-hoz

A választási kampányra vonatkozó szabályokat a tervezet kiegészítette azzal,

hogy a választás napján milyen feltételekkel lehet közvéleménykutatást

végezni.

A 19. §-hoz

A javaslat szerint ajánlani kétféle módon lehet:

a) az ajánlóíven, melyet a jelölô szervezetek és a független jelöltek

igényelhetnek a polgármesteri hivatalban. Az ajánlóív tartalmazza az ajánló

személy nevét, lakcímét, személyazonosító jelét és a saját kez¾ aláírását,

továbbá a jelölô szervezet és az ajánlott személy nevét, illetve a független

jelölés tényét.

b) ajánlani titkosan is lehet. A választópolgár a polgármesteri hivatalban -

személyazonossága igazolását követôen - kitöltheti az ajánlólapot, melyet az e

célra szolgáló, lepecsételt urnába dobhatja. Az ajánlólap az ajánló

választópolgár adatait nem tartalmazza.

Új eleme az ajánlásnak, hogy a választópolgár ajánlásával két vagy több azonos

jelöltet is támogathat, azonban egy jelöltet egy választópolgár továbbra is

csak egyszer ajánlhat.

A tervezet a jelöléshez szükséges ajánlások számát emeli.

A kislistás, valamint az egyéni választókerületi jelölt az lesz, akit a

választópolgárok legalább 3 % - a ajánlott.

A polgármester jelöléséhez:

a) a 10.000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken a választópolgárok

legalább 5 %-ának,

b) a 100.000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken a választópolgárok 3 %-

ának,

c) a 100.000-nél több lakosú településen a választópolgárok 2 %-ának,

d) a fôpolgármester jelöléséhez a fôváros választópolgárai 1 %-ának az

ajánlása szükséges.

Megyei választókerületben listát állíthat az a jelölô szervezet, amely a

választókerületben élô választópolgárok legalább 0,5 %-ától gy¾jtött össze

ajánlást.

A 28. §-hoz

A választás egyfordulóssá válásával a második fordulóra vonatkozó

rendelkezések hatályukat vesztik. Ezért a Javaslat arra az esetre, ha a

megválasztható képviselôk számával kevesebb jelölt indul vagy annál kevesebb

képviselôt választanak meg, a második forduló helyett idôközi választást ír

elô.

A Javaslat pontosabb megfogalmazásával lehetôvé teszi, hogy a választópolgár a

megválasztható képviselôk számánál kevesebb jelöltre is érvényesen

szavazhasson.

A mandátumok igazságosabb elosztását segíti, hogy szavazategyenlôség esetén

nem a jelöltek nevének abc - sorrendje, hanem a választást megelôzôen

elvégzett sorsolás az irányadó.

A kislistán megszerzett képviselôi mandátum és a polgármesteri tisztség

összeférhetetlenné válik: akit mindkét tisztségre megválasztottak, az

elveszíti képviselôi mandátumát, és helyébe a legtöbb szavazatot elért

következô jelölt lép.

A 29-30. §-hoz

A második fordulóra vonatkozó rendelkezések hatályukat vesztik.

Átalakul a fôvárosi kerületekben és a 10.000-nél több lakosú településeken a

választási rendszer: a kétszavazatos helyett vegyes választási rendszerben

választják az önkormányzati képviselôket. Az egyéni választókerületben vesztes

szavazatok alapján kerülnek kiosztásra a kompenzációs mandátumok. Ez kedvezôbb

a kisebb jelölô szervezeteknek, emelett a választópolgároknak csak egy

szavazólapot kell kitölteniük.

A közös jelölt töredékszavazatai a közös kompenzációs listára, ennek hiányában

- a jelölô szervezetek arányában - az érintett jelölô szervezetek önálló

listáira kerülnek fel.

A kompenzációs listáról az egyéni választókerületben képviselôi mandátumot

szerzett jelölt mellett azt is törölni kell, akit polgármesternek

választottak.

A D'Hondt-rendszer helyett a Sainte-Laguë formula módosított változata alapján

szereznek mandátumot a kompenzációs listák, ami arányosabb képviseletet képes

biztosítani a kisebb támogatottságú szervezetek számára.

A Javaslat a kompenzációs mandátumok kioszthatóságának biztosítása érdekében

szavazategyenlôség esetére végsô esetben a lista sorszáma szerinti

mandátumszerzést írja elô.

A Javaslat a bizonytalanságok elkerülése érdekében arról az esetrôl is

rendelkezik, ha a listán kevesebb jelölt van, mint ahány mandátumot a lista

megszerzett.

A 31. §-hoz

A második fordulóra vonatkozó rendelkezések hatályukat vesztik.

Megsz¾nik a fôvárosi közgyûlési tagok egy részének a fôvárosi kerületek

képviselôtestülete általi választása, a fôvárosi közgyûlést teljes egészében a

választópolgárok választják. Így a fôvárosi közgyûlés tagjainak száma 25 %-kal

csökken.

A Javaslat arról az esetrôl is rendelkezik, ha a listán kevesebb jelölt van,

mint ahány mandátumot a lista megszerzett.

A 32. §-hoz

Az Európai Önkormányzati Charta kívánalmainak megfelelôen a választópolgárok

közvetlenül választják meg a megyei közgyûlés tagjait.

Mivel a megyei jogú város a helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében

területén ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is, a megyei

jogú város választópolgárai nem vesznek részt a megyei képviselôtestület

tagjainak választásában.

A megyét a települések lakosságszáma szerint két választókerületre kell

osztani. Ez a megoldás biztosítja, hogy a 10.000-nél több lakosú települések

ne tegyenek szert túlzott képviseletre a kis településekkel szemben, hanem ez

utóbbiak saját listájukról saját képviselôt juttathassanak a megyei

közgyûlésbe.

A fôvárosi listához hasonlóan a megyei közgyûlési választás is 4 %-os

bekerülési küszöböt tartalmaz.

A 33. §-hoz

A polgármestert valamennyi településen közvetlenül választják csakúgy, mint a

fôvárosban a fôpolgármestert.

A polgármester választására az egyéni választókerületi képviselôk

megválasztásánál irányadó szabályok érvényesek.

A 34-40. §-hoz

Annak érdekében, hogy a választópolgárok könnyebben azonosíthassák a

kisebbségi jelölteket, a kisebbség megnevezését nemcsak a szavazólapon, hanem

már az ajánlóíven és az ajánlószelvényen is fel kell tüntetni.

A kislistás és a vegyes választási rendszerben a kisebbségi jelölteket

megilletô kedvezmény szabályait pontosítja a Javaslat, továbbá rendelkezik a

szavazategyenlôség esetén követendô eljárásról is.

A kisebbségi törvény által végrehajtott módosítás következtében kerültek a

helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek választásáról szóló törvénybe

a közvetlen módon létrejövô helyi kisebbségi önkormányzat megválasztásának

szabályai. A törvény konzisztenciájának megteremtése érdekében több pontosítás

vált szükségessé.

A Javaslat a passzív választás gyakorlását - a törvény egészével összhangban -

nem köti a településen lévô lakóhelyhez.

A helyi kisebbségi önkormányzat megválasztásához szükséges érvényesen szavazó

választópolgárok száma 25-re csökken.

Szavazategyenlôség esetén a jelöltek között nem nevük abc-sorrendje, hanem az

igazságosabb sorsolás dönt.

A 41. §-hoz

A Javaslat kibôvíti a kifogással megtámadható döntések és a kifogás

benyújtására jogosultak körét.

Lehetôvé válik, hogy a választási bizottság a döntése ellen benyújtott

kifogásnak - amennyiben azzal egyetért - maga adjon helyt, és csak ennek

hiányában kerül a kifogás elbírálására jogosult fórum elé az ügy.

A Javaslat a kifogással megtámadott döntés tartalmától, illetve a döntést hozó

választási szerv típusától teszi függôvé, hogy milyen jogorvoslati út áll

rendelkezésre. A települési képviselôk és polgármesterek választásával

kapcsolatos kifogás esetén a jogorvoslati út: szavazatszámláló bizottság -

helyi választási bizottság - fôvárosi, megyei bíróság, illetve helyi

választási bizottság - területi választási bizottság - fôvárosi, megyei

bíróság; a megyei, fôvárosi közgyûlési tagok és a fôpolgármester választásával

kapcsolatos kifogás esetén: szavazatszámláló bizottság - területi választási

bizottság - fôvárosi, megyei bíróság, illetve területi választási bizottság -

Országos Választási Bizottság - Legfelsôbb Bíróság.

A 42. §-hoz

A Javaslat - figyelemmel arra, hogy a korábbiakhoz képest több tisztséget

töltenek be közvetlen választás útján - kibôvíti azokat az eseteknek a körét,

amikor idôközi választást kell tartani.

Lehetôvé válik, hogy a listás képviselôi hely megüresedése esetén a jelölô

szervezet határozza meg, hogy a listán szereplô jelöltek közül ki lesz a

képviselô.

A 43. §-hoz

Új község alakítása esetén a képviselôk megtartják megbízatásukat, feltéve,

hogy m¾ködôképes képviselôtestület jön létre - ellenkezô esetben idôközi

választást kell tartani.

A polgármester akkor tartja meg megbízatását, ha az új község 10.000-nél több

lakosú településbôl vagy fôvárosi kerületbôl válik ki, és a településen,

fôvárosi kerületben m¾ködôképes képviselôtestület marad, illetve ha 10.000

vagy annál kevesebb lakosú településbôl válik ki, vagy községegyesítés sz¾nik

meg, és a megmaradó település lakosságszáma nem kevesebb, mint a korábbi

település lakosságszámának kétharmada.

Az új községben polgármestert kell választani.

A 44-47. §-hoz

A törvény végrehajtásának megkönnyítése érdekében a Javaslat az értelmezô

rendelkezésekben megadja a leggyakrabban elôforduló fogalmak magyarázatát.

A Javaslat rendelkezik a választási szervek tagjait megilletô bér

kifizetésének módjáról, felsorolja a jogvesztô határidôket, a Vjt.-hez

hasonlóan korlátozza a kampány folytatását az állami vagy önkormányzati

hatóság elhelyezésére szolgáló épületben, az állampolgárok tájékoztatását

elôsegítô jogosítványokkal ruházza fel a munkacsoportokat, szabályozza az

utasításadási jogot a választási eljárás során.

A törvény végrehajthatósága érdekében szükségessé vált a kisebbségi törvény

egyes rendelkezéseinek módosítása is.

Eleje Honlap