MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
Törvényjavaslat
a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló, módosított
1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról
Elõadó: Kuncze Gábor
Budapest, 1994. szeptember 2.
T ö r v é n y j a v a s l a t
a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló, módosított
1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról
1. §
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló módosított
1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 1. §-ának (1) és (3)
bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(1) Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek a kiemelt
fontosságú - a céltámogatási körben nem támogatható - vízgazdálkodási,
egészségügyi, szociális, oktatási és kulturális önkormányzati feladatok
ellátását szolgáló beruházások megvalósítására."
"(3) Az önkormányzatnak a beruházási koncepcióját egyeztetni kell a
szakminisztérium szakmai programjával. Címzett támogatás olyan önkormányzati
igényre adható, amelynek a szakmai tartalmával a szakminisztérium egyetért."
2. §
A Ctv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Céltámogatás az e törvény mellékleteiben meghatározott céloknak és
feltételeknek megfelelõ beruházások megvalósításához igényelhetõ."
3. §
A Ctv. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Ha az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi, a feltételeknek
megfelelõen benyújtott új igényre, akkor - a Kormány javaslatára - az
Országgyûlés az éves költségvetési törvényben - a szennyvízelvezetés és -
tisztítás céljainál vízgazdálkodási szempontokra alapozva - rangsorolja a
támogatandó célokat. Az adott évben ki nem elégíthetõ igények érvényüket
veszítik."
4. §
A Ctv. 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Címzett és céltámogatásban /a továbbiakban: központi támogatás/ még
nem részesült, folyamatban lévõ beruházáshoz központi támogatás a még
hátralévõ beruházási összeghez igényelhetõ.
(2) A központi támogatás a jogosultság kihirdetését követõen teljesítendõ
kifizetésekhez vehetõ igénybe."
5. §
A Ctv. 14. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki; egyidejûleg a
jelenlegi (3) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép és számozása (4)
bekezdésre változik:
"(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, valamint ha az
önkormányzat a központi támogatásban részesülõ beruházás megvalósításától
eláll, vagy a központi támogatást a beruházáshoz csak részben használta fel, a
felszabaduló központi támogatásról le kell mondania. A lemondásról - a
képviselõ-testületi határozat megküldésével - a Belügyminisztériumot
haladéktalanul értesíteni kell.
(4) A központi támogatással megkezdett, de be nem fejezett beruházás
esetén - függetlenül a központi támogatás felhasználásának mértékétõl - az
önkormányzat ugyanazon mûszaki tartalmú beruházáshoz nem nyújthat be új
céltámogatási igényt."
6. §
A Ctv. 19. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A központi támogatást az önkormányzatnak vissza kell fizetni az
állami költségvetésbe, ha a támogatás igénybevételével keletkezett vagyont -
kivéve a viziközmû beruházások üzemeltetõi vagyonrészét - a beruházás
idõtartama alatt vagy az azt követõ tíz éven belül nem helyi önkormányzat
részére elidegeníti - ide nem értve a (2) bekezdésben foglaltakat -, illetve a
beruházási céltól eltérõen hasznosítja.
(2) A központi támogatással megvalósuló közmûberuházások csak
olyan gazdasági társaság vagy közhasznú társaság tulajdonába
kerülhetnek, amelyet kizárólag az érintett önkormányzat, illetõleg
önkormányzatok alapítottak, és az (1) bekezdésben foglalt idõtartam alatt a
mûködtetés is kizárólagos részvételükkel történik."
7. §
A Ctv. 23. §-ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"a) Kivitelezés kezdése: az építési napló megnyitásának idõpontja;
egészségügyi gépmûszer beszerzésénél a megrendelés elküldésének idõpontja."
8. §
A Ctv. 23. §-a a következõ m) ponttal egészül ki:
"m) Beruházás: a felújítási munka kivételével a számviteli törvényben, illetve
a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési
kötelezettségérõl szóló kormányrendelet szerint meghatározott tevékenység."
9. §
A Ctv. az e törvény mellékletét képezõ új 2. számú melléklettel egészül ki,
egyidejûleg az eredeti melléklet az 1. sorszámot kapja.
10. §
(1) E törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba; ezzel
egyidejûleg a Ctv. 4. §-ának (3) bekezdése és a 17. § (3)
bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti.
E törvény rendelkezéseit a központi támogatással már folyamatban
lévõ, valamint az 1995. évben központi támogatással megkezdõdõ beruházásokra
is alkalmazni kell.
(2) E törvény - a Ctv. 1. § (1) és (3) bekezdését, 4. §-ának (1)
bekezdését, 8. §-ának (3) bekezdését módosító - 1-3. §-ainak, a Ctv. 23. § m)
pontját megállapító 8. §-ának, valamint a Ctv.-t 2. számú melléklettel
kiegészítõ mellékletének rendelkezéseit az 1996. évi új
igénybejelentéseknél kell alkalmazni.
(3) Az 1996. évi új céltámogatási igények - kivéve a szociális
alapon juttatandó bérlakás építésére vonatkozóak - e törvény
hatálybalépésének idõpontjától nyújthatók be.
(4) A szociális alapon juttatandó bérlakás építéséhez a céltámogatás
igénybevételi feltételeirõl és az igények benyújtásának határidejérõl külön
törvény rendelkezik.
Melléklet az 1994. évi .... törvényhez
[2. számú melléklet az 1992. évi LXXXIX. törvényhez]
Támogatható célok
1996. évre
Sorszám Támogatható cél
__________________________
Igénybevétel feltételei
I. Vízgazdálkodás
____________________
1. Az ivóvízellátással, szennyvízelvezetéssel és tisztítással kapcsolatos
támogatás az állandó népesség ellátására igényelhetõ.
2. Nem igényelhetõ támogatás a meglévõ létesítmény rendeltetésének
megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggõ,
valamint az üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munkákhoz.
I.1. Ivóvízminõség javítása
____________________________
Új vízbázis létesítésével, meglévõ vízbázis
___________________________________________
bekapcsolásával vagy vízkezelési technológia
____________________________________________
alkalmazásával
______________
Támogatást igényelhet minden olyan helyi önkormányzat, ahol a szolgáltatott
víz minõsége az ÁNTSZ-vizsgálat alapján egyes komponensekben nem felel meg az
érvényben lévõ ivóvízszabványban elõírt tûrhetõ határértékeknek.
A támogatás mértéke: 40 %.
I.2. Szennyvízelvezetés és tisztítás
_____________________________________
Megjegyzés: Amennyiben az éves költségvetés nem
_______________________________________________
ad fedezetet valamennyi jogos, a I.2.1., I.2.2.,
________________________________________________
és I.2.3. célokra benyújtott igényre, akkor a
_____________________________________________
36/1993. (V. 28.) OGY határozat mellékletében
_____________________________________________
felsorolt, a sérülékeny vízbázisok védelmét
___________________________________________
szolgáló önkormányzati igénybejelentések közül -
________________________________________________
a prioritási csoportoknak és az igénybenyújtás
______________________________________________
határidejét megelõzõ év január 1-jei KSH adat
_____________________________________________
alapján - a biológiai és kémiai szempontból nem
_______________________________________________
az elõírásoknak megfelelõen tisztított
______________________________________
szennyvízmennyiség csökkenõ mértéke szerint
___________________________________________
történik az igények sorrendjének megállapítása.
_______________________________________________
I.2.1. Szennyvíztisztító telep építése
__________________________________________
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fõ alatti
állandó népességû települési önkormányzatok, a megyei jogú városok
önkormányzatai és Budapest Fõváros Önkormányzata. A 2000 fõ alatti állandó
népességû települések önkormányzatai csak társulással - közös, vízügyi hatóság
által engedélyezett beruházáshoz - igényelhetnek támogatást, ha a társult
önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fõ feletti. Azoknak a helyi
önkormányzatoknak - amelyek területén olyan természetes, illetve jogi
személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya
alá esõ szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba - igazolniuk kell,
hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a
szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követõen az ipari elõtisztító által
kibocsátott szennyvíz minõsége nem haladja meg a csatornabírságról szóló
jogszabályban szereplõ, a közcsatornát károsító anyagokra elõírt
határértékeket.
A támogatás mértéke: 40 %.
I.2.2. Települési folyékony hulladék
________________________________________
/tengelyen szállított szennyvíz/ tisztító telep
_______________________________________________
építése
_______
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fõ alatti
állandó népességû települési önkormányzatok, a megyei jogú városok
önkormányzatai és Budapest Fõváros Önkormányzata. A 2000 fõ alatti állandó
népességû települések önkormányzatai csak társulással - közös, vízügyi hatóság
által engedélyezett beruházáshoz - igényelhetnek támogatást, ha a társult
önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fõ feletti.
További feltételek:
a./ az önkormányzat központi belterületére kiterjedõ közmûves ivóvízellátás
biztosított;
b./ a létesítendõ tisztítótelep a késõbbiek során kiépítendõ közcsatorna-
hálózathoz csatlakoztatható és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehetõ.
A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatás mértéke: 40 %.
I.2.3. Szennyvízcsatorna-hálózat építése
____________________________________________
Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat a szennyvízcsatorna-
hálózattal még nem rendelkezõ területek ellátásához.
A támogatás mértéke: 30 %.
II. Oktatás
_____________
II.1. Nemzetiségi oktatás céljait szolgáló
__________________________________________
általános iskolai tanterem építés
_________________________________
Támogatást igényelhetnek a nemzetiségi oktatást ellátó helyi önkormányzatok.
A támogatás mértéke: 30 %.
II.2. Életveszélyessé vált általános iskolai
____________________________________________
tanterem kiváltása
__________________
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat - építésügyi szakértõi
jogosultsággal rendelkezõ, illetõleg igazságügyi mûszaki szakértõ véleménye
alapján - az I. fokú építési hatóság által életveszélyessé nyilvánított
tantermek kiváltásához.
A támogatás mértéke: 40 %.
II.3. Általános iskolai tanteremfejlesztés
__________________________________________
Támogatást igényelhetnek az e célra társult községi önkormányzatok, amennyiben
a tankötelezettség a községekben együttesen meglévõ iskolai tantermekben nem
teljesíthetõ, és a társulási megállapodás legalább öt éves idõtartamra
vonatkozik.
A támogatás mértéke: 30 %.
III. Egészségügy
_________________
Mûködõ kórházak és szakrendelõk /beleértve az
_____________________________________________
önálló fogászati rendelést is/ gépmûszer
________________________________________
beszerzései
___________
Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értéken
felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gépmûszer beszerzéséhez a
következõ szakterületek számára:
- fogászat,
- hagyományos röntgen-diagnosztika,
- kórházi központi kémiai laboratóriumok,
- anaesthesiológiai és intenzív therápia,
- sterilizálás és fertõtlenítés.
A támogatás mértéke: 30 %.
IV. Építõipar
_______________
Szociális alapon juttatandó bérlakás építése
____________________________________________
Támogatást igényelhetnek azok a települési önkormányzatok, amelyek az
igénybejelentés végsõ határidejét megelõzõ évben személyi jövedelemadó
kiegészítésre jogosultak. Telekvásárláshoz, elõközmûvesítéshez, szolgálati
lakás építéséhez nem igényelhetõ támogatás.
A támogatás mértékét és az igénybevétel további feltételeit külön törvény
állapítja meg.
V. Hulladékgazdálkodás
_________________________
Települési szilárdhulladék-lerakó építése
_________________________________________
Támogatást igényelhetnek térségi szilárdhulladék-lerakó létesítéséhez azok a
települési önkormányzatok, ahol húsz kilométeres körzetben nincs a mûszaki
követelményeknek megfelelõ fogadóképes lerakó, vagy a településeken az állandó
népesség együttesen meghaladja a 10000 fõt, továbbá:
a) olyan hulladéklerakóval rendelkeznek, amely/ek/ legalább egyike sérülékeny
vízbázist veszélyeztet (vagyis a 36/1993. (V.28.) OGY. határozat mellékletében
felsorolt települések közé tartozik), vagy
b) ahol a meglévõ lerakó az emberi egészségre ártalmas és felszámolását
hatósági felszólítás írja elõ.
A támogatás mértéke: 30 %.
I N D O K O L Á S
a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszerérõl szóló,
módosított 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
A helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszerérõl szóló,
módosított 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 4. § (3) bekezdés
szerint a törvény melléklete a támogatási célokat és az igénybejelentés
feltételeit 1993-1995. évekre tartalmazza.
E melléklet alapján 1994. március 14-ig lehetett céltámogatási igényt
benyújtani. Ezt követõen - elsõ ízben 1995. március 14-ig - az önkormányzatok
már az 1996-tól hatályos célokra és feltételek mellett nyújthatják be
céltámogatási igényüket.
Az 1996. évtõl támogatható célok körének és az igénybevétel feltételeinek
törvénybeli meghatározásáról az 1994. évi XXVI. törvény 3. §-a, - amely a
Ctv.-t 8/A. §-sal egészíti ki - a következõképpen rendelkezik:
"8/A. § (1) A Kormány a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási
rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvénynek az 1996. évtõl támogatható
célok körét és az igénybejelentés feltételeit tartalmazó módosítására a
törvényjavaslatot 1994. szeptember 1-jéig nyújtsa be az Országgyûléshez.
(2) A helyi önkormányzatok az 1996. évi - támogatás szempontjából új induló -
céltámogatási igényeiket az (1) bekezdés alapján alkotott törvényben
meghatározott idõponttól jelenthetik be."
A törvényi elõírás teljesítése - tekintettel a tervezett államháztartási és
közigazgatási reformra - arra korlátozódik, hogy a támogatható célok köre és
az igénybejelentés feltételei egy évre, - az 1996-os évre - kerülnek
meghatározásra.
R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S
Az 1. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint kórházrekonstrukció esetén az önkormányzat
címzett vagy céltámogatást igényelhet. A fedezet szûkössége, valamint a
címzett támogatási körben élvezett preferencia indokolja, hogy a
kórházrekonstrukciók csak a címzett körben legyenek támogathatók. A szociális
otthoni férõhely létesítése kikerült a támogatható célok közül, ezért a
címzett támogatás a szociális önkormányzati feladatok ellátását szolgáló
beruházások megvalósítására is adható.
A címzett támogatások körében - a számviteli törvénnyel való összhang
megteremtése érdekében - a beruházás fogalmának pontosítása szükséges. Nem
javasolt támogatásra a továbbiakban az ingatlanvásárlás.
A címzett támogatási igényekbõl a döntéselõkészítés során csak azok
terjeszthetõk döntésre, illetve csak azon igények támogathatók a
törvényjavaslat szerint, amely fejlesztések szakmai tartalmával a
szakminisztérium egyetért, a szakmai programjukkal az igény összhangban van.
A 2. és 9. §-okhoz
A Ctv. jelenlegi melléklete 1993-1995. években hatályos. 1995. évre a
céltámogatási igények a melléklet szerinti célokra és feltételekkel kerültek
benyújtásra, ezért a céltámogatásra jogosultság meghatározásához is eszerint
kell eljárni.
Az 1996. évi céltámogatási igényeket - e törvény hatálybalépésének
idõpontjától - az önkormányzatok már e törvény mellékletében meghatározott
célokra és feltételekkel nyújthatják be. Elõzõek miatt a módosításra kerülõ
Ctv.-nek egy idõben két hatályos melléklete lesz, amelyrõl az 1. számú az
eredeti, a 2. számú pedig az új, 1996-ban érvényesülõ.
A 3. §-hoz
Az önkormányzat a céltámogatásra akkor jogosult, ha a feltételeknek megfelelõ
az igénybejelentése. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jogos
igények minden évben meghaladták a támogatási lehetõséget. Az összhangot az
igérvények rendszere biztosítja.
Ez azt jelenti, hogy az adott évben a feltételeknek megfelelõ, de az adott évi
támogatási lehetõségbõl már ki nem elégíthetõ igények fedezete a következõ évi
költségvetés. Az igérvények rendszerének mûködése már 1994. évre olyan
terhelést jelentett a költségvetésnek, amelynek a pénzügyi fedezete nem volt
megteremthetõ. Emiatt döntött az Országgyûlés az 1994. évi költségvetési
törvényben - többek között - a támogatandó célok szûkítésérõl. Az igérvények
rendszere elõre, hosszú távon leköti tehát a központi költségvetés támogatási
lehetõségét, így gyakorlatilag az adott évben már nincs döntési szabadság új
igények támogatására. Alapvetõen ez a mechanizmus teszi szükségessé az
igérvények rendszerének megszüntetését. A megszüntetést indokolja továbbá az,
hogy a céltámogatás nyújtása - kivéve a mûködõ egészségügyi intézmények
gépmûszer beszerzését - 1995. évtõl a szakminisztériumok által kidolgozott és
évenként felülvizsgált fajlagos költségek alapján történik. A céltámogatásra
jogosult, de támogatásban csak a következõ évtõl részesülõ önkormányzatok
beruházásainak összköltsége - így a támogatás összege az éves infláció
figyelembevételével a fajlagos költségek növekedése miatt - jelentõsen
növekszik. Az alanyi jog esetén a következõ évi támogatási lehetõség terhére
kielégítendõ - igérvényes - körben a kivitelezés egy évvel történõ "eltolása"
miatti többletköltségek a központi költségvetést terhelik. Ennek kivédése
érdekében is szükséges az igérvények rendszerének megszüntetése. A megoldás
csak a támogatandó célok évenkénti olyan mérték¾ szûkítésével érhetõ el, amely
biztosítja, hogy a támogatandó célok körében valamennyi jogos igény
kielégíthetõ legyen az adott évi támogatási elõirányzatból. Az adott évben a
támogatási lehetõségbõl ki nem elégíthetõ igények érvényüket veszítik.
A törvényjavaslat mellékletében felsorolt célok között valószínûsíthetõen a
szennyvízelvezetés és tisztítás támogatási igénye a legnagyobb összeg¾. Az is
látható továbbá, hogy az e célokra benyújtott és a feltételeknek megfelelõ
támogatási igények a következõ években sem lesznek kielégíthetõk. A célon
belül - a támogathatóság érdekében - szükséges mûszaki különbségtételre
alapozott belsõ rangsort meghatározni.
A javaslat szerint:
- Elsõként kell kielégíteni a szennyvízelvezetés és -tisztítás célokra
benyújtott igényekbõl a 36/1993. (V. 28.) OGY. határozat mellékletében
felsorolt, a sérülékeny vízbázisokon lévõ települési önkormányzatok igényeit.
- Ezen belül az igények a nem az elõírásoknak megfelelõen tisztított
szennyvízmennyiség csökkenõ mértéke szerint lennének kielégíthetõk.
- A szennyvíztisztító telep építése és a települési folyékony hulladék
tisztítótelep építése esetén további sorolási elvet jelent a 2000 fõ feletti
állandó népességszám meghatározása az igényjogosultsághoz.
A jogszabályi megfogalmazást a törvényjavaslat melléklete tartalmazza.
A 4. §-hoz
A Ctv. 11. §-ában a szabályozás arra irányul, hogy az önkormányzat - ha saját
forrásból megkezdte a beruházást arra számítva, hogy a központi támogatást
megkapja - csak a jogosultság kihirdetését követõ számlákhoz igényelhet
támogatást. Ez azt jelenti, hogy a címzett támogatás esetén a törvény
hatálybalépését, céltámogatások esetén pedig a Kormányközlemény megjelenését
követõen lehet számlát kiegyenlíteni.
A törvény szövegét - a támogatás igényelhetõségének kezdõ idõpontját illetõen
- az önkormányzatok több esetben eltérõen értelmezték. A 11. § módosítása
tehát a jogalkotói szándék változatlansága mellett, nyomatékosabb
megfogalmazást jelent.
A 5. §-hoz
A céltámogatásokról történõ lemondásokat az éves költségvetési törvények
szabályozzák. Azért, hogy ne kelljen évrõl évre ismételni, célszer¾ a
módosított Ctv.-ben történõ megjelenítés.
A javasolt további módosítás azt szolgálja, hogy az önkormányzat azesetben se
igényelhessen ugyanazon mûszaki tartalmú beruházáshoz központi támogatást, ha
a már jóváhagyott támogatás teljes felhasználásával a tervezett beruházás csak
részlegesen valósult meg.
A 6. §-hoz
A Ctv. 19. §-a tiltotta a központi támogatással keletkezett vagyonnak az
elidegenítését a beruházás befejezését követõ tíz évig. A törvény szerint más
önkormányzat részére történõ elidegenítés kivételével a vagyon csak akkor
ruházható át másra, ha az önkormányzat az igénybevett központi támogatást
visszafizeti. Az elidegenítés meggátolására az önkormányzatnak a magyar állam
javára be kell jegyeztetnie a jelzálogot.
A törvényi elõírás végrehajtása során a gyakorlatban több probléma merült fel
a különbözõ vagyonfajták esetében a jelzálog bejegyezhetõségének eltérõ
lehetõségei miatt. Így a jelzálogjog intézménye nem megfelelõ biztosítéka az
elidegenítési tilalom érvényesítésének.
További problémát jelent a viziközmû beruházások üzemeltetõi vagyonrésze
tekintetében a tíz évi elidegenítési tilalom. Ez ugyanis a szolgáltatói
szervezetek ésszerûtlen, gazdaságtalan decentralizációját eredményezi és
egyben veszélyezteti az ellátás biztonságát is.
A központi támogatással megvalósuló önkormányzati beruházásokhoz kötõdõ
elidegenítési tilalom egyéb gondokat is eredményezett az önkormányzati vagyon
üzemeltetési rendszerében. Az önkormányzatok gazdasági társaságba bevitt
vagyona ugyanis - a vagyonnyilvántartás szerint - már társasági vagyonnak
minõsül. Központi támogatással megvalósult beruházás esetében ez a "bevitel"
elidegenítést jelent, azaz ezesetben az önkormányzatnak vissza kell fizetni a
központi támogatást. Ez az önkormányzatokat arra kényszeríti, hogy a vagyont
csak mûködtetés céljából adják át társaságnak. Az is közismert, hogy
önkormányzati tulajdonban lévõ eszközök, javak bruttó értéke után az
értékcsökkenés költségként nem számolható el. Így nem képzõdik pénzügyi
fedezet a karbantartásra, felújításra, cserére. Ez döntõen a közmûvek körében
jelent komoly gondot. A mûködtetõ gazdasági társaság e szabályozási feltételek
között nem látja biztosítottnak, hogy mikor, milyen összegben áll
rendelkezésére pénzforrás a közmûvagyon karbantartására, felújítására,
cseréjére.
A fenti problémák megoldására a Ctv. 19. §-ának módosítása a jelzálog
bejegyzési kötelezettség megszüntetését, valamint a viziközmû beruházások
üzemeltetõi vagyonrészére vonatkozóan a szabad üzemeltetõi társaságba vitel
lehetõségének megadását tartalmazza. Továbbá a közmûvagyon mûködtetése, a
szolgáltatások tartósan megfelelõ színvonala érdekében a módosítás
következtében bekerülhet a közmûvagyon olyan gazdasági társaság vagy közhasznú
társaság tulajdonába, amelyet kizárólag az érintett önkormányzat, illetve az
érintett önkormányzatok alapítottak és a vagyon mûködtetése a beruházás
befejezésének évét követõ tíz éven belül ezen önkormányzat, illetõleg
önkormányzatok kizárólagos részvételével történik.
A 7. és 8. §-okhoz
A javaslatok az eddigi tapasztalatokon alapulnak és fogalompontosításokat
tartalmaznak.
A 10. §-hoz
A törvény hatálybaléptetésén túl e paragrafus kívánja rendezni:
- mely paragrafusok vonatkoznak csak az 1996. évi új céltámogatási
igénybejelentésekre;
- melyek érvényesek a folyamatban lévõ beruházásokra is;
- az 1996. évi új céltámogatási igények - kivéve a szociális alapon
juttatandó bérlakás építése - benyújtásának idõpontját.
A szociális alapon juttatandó bérlakás építéséhez a céltámogatás általánosan
megfogalmazható igénybevételi feltételeit a törvényjavaslat melléklete
tartalmazza. A további, részletes feltételekrõl és az igények benyújtásának
határidejérõl külön törvénnyel szükséges rendelkezni, mivel e területen a
feltételek pontos, körülhatárolt megfogalmazása még további vizsgálatokat
igényel.