MI INDOKOLJA, HOGY A MAGYAR NEMZETI BANKNÁL 23 % LEGYEN A
DISZKONT KAMAT?
KÉRDÉS (!)
Dr. Békési László
pénzügyminiszter úrnak
Tisztelt Miniszter Úr!
Minden országban meghatározó jelentõségû, hogy hány %-ot számít fel az általa
kihelyezett tõke használatáért a bankjegy kiadásának jogával felruházott bank,
azaz hogy mennyi, az ún. diszkontkamat. Az én tudomásom szerint Svájcban 5,5,
Belgiumban és Hollandiában 7,5, Ausztriában 7,8, Finnországban, 8,5,
Svédországban 9,0, Dániában 9,5 %. Erre teszik rá a felsorolt államokban az
ügyfelekkel közvetlenül foglalkozó bankok a maguk 1,5-4,5 %-ig terjedõ
hasznát.
Az ismertetett adatok tükrében teljesen érthetetlennek látszik, miért
van, hogy nálunk 23 % a diszkontkamat, amit a továbbadó bankok 10-15 %-kal
terhelnek még.
Széchenyi korában - a Hitel, Világ, Stádium tanusága szerint - azt
tekintették uszorásnak, aki 6 %-nál magasabb kamatot kért. Azóta persze óriási
változások történtek és ha úgy tetszik, uzsorás az egész világ. Mégis a Magyar
Nemzeti Bank által követelt 23 % túlzottnak és megengedhetetlennek látszik,
hiszen a gazdaság élénkítése és nemzeti érdekünk is azt kívánná, hogy a
termelõk és vállakozók olcsó pénzhez jussanak. Ehhez pedig minden más elõtt a
diszkontkamatot kellene leszállítani. Kérem tehát Miniszter urat, szíveskedjék
magyarázatot adni, mi indokolja, hogy nálunk a diszkontkamat 23 % legyen?
Budapesten, 1994. szeptember 14-én
Dr. Kávássy Sándor
országgyûlési képviselõ
FKGP