Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyülés elnöke
Tisztelt Elnök Úr!
Dr. Vastagh Pál igazságügyminiszter úrhoz
k é r d é s t kívánok intézni az alábbi címmel és tartalommal:
"Lehet-e felhatalmazás nélkül Alkotmányt kidolgozni?"
Tisztelt Miniszter Úr!
Már a Kormány hivatalba lépését megelôzô nyilatkozatokból, közöttük a koalíciós
tárgyalások híreibôl, majd megállapodásukból, ezt követôen pedig a nyilvánosságra
is került kormányprogramból megtudhattuk, hogy szándékukban áll az ország új
Alkotmányának kidolgozása, és ennek terveik szerint 1995 év végéig történô
2
elfogadtatása.
Késôbbi hírekbôl arról is értesülhetett a közvélemény, feltéve, ha olvasta az
újságokat, hogy az egyébként nem pontosan körvonalazott elképzeléseik valamiféle
bizottságra bíznák a kidolgozást, amely összetételét illetôen fele részben a
törvényhozás tagjait is magában foglalhatná. Még késôbb azt is olvashattuk,
illetve láthattuk televíziós tudósításokban, hogy már különféle tanácskozásokat
és eszmecseréket tartottak akadémiai intézetek, illetve magánalapítványok
szervezésében. Ennek során szinte mindenki nyilatkozott, az is, aki a kérdésben
illetékes, és természetesen azok is, akik csak annak tartják magukat.
Megtudhattuk azt is, hogy tisztelt Miniszter Śr hivatalában külön egységet
szerveztek az ügy érdekében, a nagyon tájékozottak pedig azt is tudni vélik,
hogy egy menetrend alapján 1995 október végén szavazni is fogunk itt az
Országgyülésben az új Alkotmány-tervezetrôl és akkor már "csak" a népszavazás
marad hátra, gondolom stílszerüen valamikor 1995 Karácsonya körüli idôpontban.
Mindez nagyon sokat ígérô, sokunk gondolatait és fantáziáját megmozgató híranyag.
Valójában azonban mi, a Magyar Országgyülés tagjai méltán érezhetjük úgy, hogy a
kérdés jelentôségénél és vitathatatlanul törvényhozási jellegénél fogva talán
megkívánná már elôzetesen is azt, hogy az Országgyülés fejtse ki véleményét
abban, hogy
- áll-e szándékában egyáltalán Alkotmányt kidolgozni a hírek szerinti
idôpontban;
3
- fel kíván-e hatalmazni valakit vagy valakiket arra, hogy a munkálatokat
megkezdje, vagy magának tartja fenn ezt az elvitathatatlanul
országgyülési feladatot?
Ebbôl az is következik, hogy mindaddig, amíg ilyen felhatalmazás nem születik
egy pontosan kidolgozott és részletes országgyülési határozat keretei között,
addig a Kormány dicséretes szándékai és törekvései, ahogy mondani szokták, az
"irodalmi munkásság" részét képezhetik ugyan, de Alkotmány-tervezet kidolgozására
szóló felhatalmazást nem pótolnak.
Ezért tisztelettel kérdezem Miniszter Urat
mikor fogja a Kormány nevében elôterjeszteni azon országgyülési döntésre alkalmas
javaslatát, amelyben az Országgyülés, mint egyedül illetékes fórum dönthet arról,
hogy
- valóban elengedhetetlenül szükséges a Magyar Köztársaság
új Alkotmányának kidolgozása, mert a jelenlegi már nem felel meg;
- mely idôpontot és felelôsöket jelöl meg az egyes részletek tekintetében is;
- mikor és fôleg mit kíván népszavazásra bocsátani;
- kiket és milyen feltételekkel bíz meg tagjai vagy mások közül a munka
elvégzésével és milyen eszközöket bocsát rendelkezésükre, beleértve
4
természetesen ennek költségvetési kérdéseit is;
- milyen hatásvizsgálatokat tart szükségesnek akár még a folyamatokat
megelôzôen vagy azzal párhuzamosan az új Alkotmány bevezetésének
várható következményeirôl?
Miniszter Śr, megnyugtató válaszát azért kérem, mert az Önök rövid müködése
alapján nem tudok szabadulni attól a gyanútól, hogy a Kormány gyakorlattá kívánja
tenni azt az eléggé el nem ítélhetô szokását, miszerint elôbb dönt, mintsem erre
az Országgyülés felhatalmazta volna. Elég talán az EXPO-sztorit felhoznom
példaként.
Tisztelettel várom válaszát:
Dr. Balsai István
országgyülési képviselô
MDF
Budapest, 1994. szeptember 19.