MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
ORSZÁGGYÛLÉSI HATÁROZATI JAVASLAT
a privatizációs folyamatok és az állami vagyonkezelés jogszerûségét
veszélyeztetõ visszaélések feltárását elõsegítõ országgyûlési vizsgáló
bizottság létrehozásáról
1. Az Országgyûlés a privatizációs folyamatok és az állami vagyonkezelés
jogszerûségét veszélyeztetõ visszaélések feltárásának elõsegítésére
Vizsgáló Bizottságot hoz létre.
2. A Vizsgáló Bizottságba:
- az Alkotmányügyi, törvényelõkészítõ, igazságügyi és ügyrendi
bizottság,
- az Önkormányzati és rendészeti bizottság,
- a Költségvetési és pénzügyi bizottság,
- a Gazdasági bizottság,
- a Mezõgazdasági bizottság,
- a Kultúrális és sajtóbizottság,
- a Számvevõszéki bizottság
a tagjai közül három-három fõt választ a parlamenti pártok képviseletével
arányosan.
A Vizsgáló Bizottság maga választja meg elnökét.
3. A Bizottság:
a/ az országgyûlési képviselõktõl összegyûjti a privatizációs folyamattal
és az állami vagyonkezeléssel kapcsolatos visszaélésekre utaló jelzéseket,
b/ az általa fontosnak tartott bejelentéseket és információkat ellenõrzés
céljából eljuttatja az 1086/1994. (IX.15.) Korm. határozat 1. pontja
szerinti, a visszaélések feltárására irányuló ellenõrzések összehangolására
létrehozott Kormánybizottság elnökéhez,
c/ figyelemmel kiséri a Közpénzek Felhasználását és Privatizációt Ellenõrzõ
Bizottság, a Központi Számvevõségi Hivatal, továbbá a pénzügyminiszter
által a b/ pont szerinti kormányhatározat alapján végzett ellenõrzések
lefolytatását,
d/ a c/ pontban megnevezettek ellenõrzési munkatervében megjelölteken túl
további vizsgálatokat kezdeményezhet,
e/ értékeli a vizsgálatokról a c/ pontban megnevezettek által készített
összefoglaló jelentéseket.
I N D O K O L Á S
A Magyar Köztársaság Kormánya az Országgyûlés által elfogadott programjában az
egyik legfontosabb célként tûzte ki a magántulajdon meghatározó szerepén
nyugvó piacgazdaság megerõsítését. Ennek érdekében elhatározta az állami
vagyon privatizációjának jelentõs mértékû gyorsítását és a privatizálás
gyakorlata szervezeti rendjének olyan jellegû átalakítását, hogy annak
hatékonysága javuljon, a folyamat áttekinthetõ és hiteles legyen.
A privatizációs folyamatok felgyorsítása és hitelessége biztosításához,
valamint az állami vagyonnal való gazdálkodás célszerûsége és jogszerûsége
megteremtéséhez igen fontos társadalmi-, gazdasági érdek fûzõdik, mert ez
nagyban hozzájárulhat a kül- és belföldi befektetési hajlandóság javításához
is.
Ezért elsõ lépésként sürgõsen felül kell vizsgálni az állami vagyonnal való
gazdálkodás, valamint a privatizáció eddigi gyakorlatát, különös tekintettel
az esetleges visszaélésekre, ugyanis ilyenek esetén a felelõsségre vonás
elmaradása bizalmatlanságot kelt.
A privatizációs folyamatok és az állami vagyonkezelés jogszerûségének
vizsgálatát a gazdálkodás több területén végre kell hajtani úgy, hogy az
ellenõrzéseket arra hatáskörrel rendelkezõ szervezetek végezzék el, és ezek
munkáját a kormányzat hangolja össze.
A Kormány elfogadott határozata szerint a privatizációs folyamatok
felülvizsgálatára "Közpénzek Felhasználását és Privatizációt Ellenõrzõ
Bizottság" jön létre az érintett minisztériumok és országos hatáskörû szervek
vezetõibõl.
A Központi Számvevõségi Hivatal saját hatáskörében eljárva vizsgálja a
központi költségvetési szervek, továbbá az elkülönített állami pénzalapok
kezelõinek, a Kincstári Vagyonkezelõ Szervezet vagyonkezelõi tevékenységét.
A pénzügyminiszter felügyeleti ellenõrzési jogkörében végzi el az
adóhatóságok, a vám- és illetékhivatalok eljárása jogszerûségének
vizsgálatát.
A három területen végzett ellenõrzési folyamatokat Kormánybizottság hangolja
össze és teszi meg azokat az intézkedéseket, amelyek az ellenõrzést végzõ
szerveztek hatáskörét meghaladják.
Ugyanakkor indokolt megteremteni annak a lehetõségét, hogy az Országgyûlés a
visszaélések feltárása intézményrendészerének mûködését figyelemmel
kísérhesse, vagyis érvényesülhessen a parlamenti kontroll. A kormány ezért a
házszabály 23. §-a alapján vizsgáló bizottság létrehozására tesz javaslatot.
A Parlamenti Vizsgáló Bizottság a képviselõkhöz érkezett információkat a
Kormánybizottságon keresztül juttatná el az ellenõrzõ szervekhez, tagjai
figyelemmel kísérhetnék az ellenõrzések végrehajtását, és értékelnék az
ellenõrzésekrõl készített jelentéseket, vizsgálatokat kezdeményezhetnének.
A Bizottságot a vizsgálatok témaköre által érintett országgyûlési bizottságok
tagjaiból célszerû létrehozni, biztosítva a parlamenti frakciók arányos
képviseletét.