MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/93.. számú
___________
TÖRVÉNYJAVASLAT
_______________
az "EXPO '96 Budapest" nemzetközi szakkiállítás megrendezésének lemondásáról
Elõadó: Pál László ipari és kereskedelmi miniszter
Budapest, 1994. szeptember 22.
1994. évi ... törvény
az "EXPO '96 Budapest" nemzetközi szakkiállítás megrendezésének lemondásáról
Az Országgyûlés, az 1996. évre tervezett világkiállítás iránti nemzetközi és
hazai érdeklõdést megköszönve - arra való tekintettel, hogy az ország súlyos
gazdasági helyzetében nem vállalható a Magyar Köztársaság államháztartását
aránytalanul megterhelõ rendezvény megtartása - a közkiadások csökkentése
céljából, a következõ törvényt alkotja:
1.§
(1) Az "EXPO '96 Budapest" elnevezésû nemzetközi szakkiállítás (a
továbbiakban: Világkiállítás) megrendezésére nem kerül sor.
(2) Az 1996. évben megrendezendõ Világkiállításról szóló 1991. évi LXXV.
törvényben (a továbbiakban: Világkiállítási törvény) a Világkiállítás céljára
kijelölt területen megvalósuló beruházásokat a felsõoktatás feltételeinek
javítása és a fõváros fejlesztése érdekében kell hasznosítani.
(3) A Világkiállítás tervezett kapcsolódó rendezvényeire való felkészülést úgy
kell folytatni, hogy azok országos rendezvénysorozatban a turizmus és a
települések fejlesztésének érdekét, az ország arculatának kedvezõ alakítását
szolgálják.
(4) A (2) bekezdésben megjelölt terület mûködéséhez szükséges és a fõváros
egyidejû fejlesztését is szolgáló beruházások befejezéséhez az állami
hozzájárulás pénzügyi fedezetét, valamint a (3) bekezdésben említett
rendezvényekhez a költségvetési hozzájárulást az éves központi költségvetési
törvényekben kell meghatározni.
2.§
(1) A Világkiállítás Fõbiztosa számára a Világkiállítási és a hozzákapcsolódó
Fejlesztési Alapról szóló 1992. évi LXXXII. törvényben (a továbbiakban: VFtv.)
meghatározott jogkört a Világkiállítás lemondásával összefüggõ feladatok
ellátásával megbízott Kormánybiztos (a továbbiakban: Kormánybiztos)
gyakorolja.
(2) A VFtv-ben a Világkiállítási Programiroda számára meghatározott jogkört a
Kormánybiztosi Iroda gyakorolja. A Kormánybiztos felmentésérõl, illetve a
Kormánybiztosi Iroda megszüntetésérõl a Kormány határoz.
(3) A Világkiállítási Tanács megszünik.
3.§
A Világkiállítás lemondásával összefüggésben felmerülõ, a központi
költségvetést terhelõ kötelezettségek fedezetét az éves költségvetési
törvényekben kell meghatározni.
4.§
(1) A Kormány által meghatározott feltételek szerint felhatalmazott
Kormánybiztos köt megállapodást a Világkiállítási és a hozzá kapcsolódó
Fejlesztési Alapból (a továbbiakban: Alap) megvalósult infrastrukturális
létesítmények közüzemek tulajdonába való átadásáról.
(2) A Kormány és az illetékes önkormányzatok közötti megállapodásokban
rendelkezni kell az Alapból megvalósuló beruházások (építmények, utak és
mûtárgyaik, önkormányzati tulajdoni többségû gazdálkodó szervezetek
üzemeltetési körébe tartozó közmûvek stb.) térítésmentes önkormányzati
tulajdonba adásáról.
(3) Az Alapból, illetve az innovációs-felsõoktatási kötvénybõl megvalósuló
felsõoktatási célú beruházások tulajdonjogi (kezelõi jogi) kérdéseirõl a
Kormány dönt.
(4) A Világkiállítási Programiroda, illetve a Kormánybiztosi Iroda által
kezelt állami tulajdonú ingatlanok Kormány által meghatározott
hasznosításából, elidegenítésébõl származó bevételek felhasználásáról -
értékhatárra tekintet nélkül - a Kormány dönt.
5.§
A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXX. törvény
39.§ a/ pontja alapján, 1994. évben, e törvény hatálybalépését követõen
innovációs-felsõoktatási kötvény nem bocsátható ki.
6.§
A Millecentenáriumi megemlékezéssel összefüggõ múzeumi rekonstrukciók 1994.
évre esõ költségeit az Alapból kell finanszírozni.
7.§
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Világkiállítás lemondásával,
illetõleg az 1.§ (3) bekezdésében említett rendezvényekkel összefüggõ
szervezeti és hatásköri kérdéseket rendeletben határozza meg.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a VFtv. a következõ 3/A §-sal
egészül ki:
"3/A § Az Alapból kell teljesíteni Világkiállítás lemondásával - a
Világkiállítási Programiroda által, vagy megbízásából kötött
megállapodásokkal összefüggõ - kártérítési kötelezettségeket."
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:
a/ az 1996. évben megrendezendõ Világkiállításról szóló 1991. évi LXXV.
törvény;
b/ az egyes állami tulajdonban lévõ vagyontárgyak önkormányzatok
tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 10.§ (2)
bekezdésének e/ pontja;
c/ a szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény 32.§ (4)
bekezdése, illetve azt ezt megállapító 1994. évi XXXV. törvény;
d/ a VFtv. 10.§-a és a 11.§-ának a második mondata;
e/ az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 71.§ (5)
bekezdése, illetve az ezt megállapító 1993. évi CXI. törvény 69.§ (2)
bekezdése;
f/ a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. 4.§ (1) bekezdés q/ pontja;
g/ a Bécs-Budapest Világkiállítás elõkészítõ munkáit ellenõrzõ ideiglenes
bizottság tagjainak megválasztásáról szóló 44/1989. (XII.31.)
Országgyûlési határozat;
h/ a Bécs-Budapest Világkiállítás elõkészítõ munkáit ellenõrzõ ideiglenes
bizottság elnökének megválasztásáról és tagjainak kiegészítésérõl szóló
15/1990. (II.12.) Országgyûlési határozat;
i/ a Világkiállítás Budapesten, 1996-ban történõ megrendezésérõl szóló
36/1991. (VI.27.) Országgyûlési határozat.
(5) A Világkiállítási és a hozzákapcsolódó Fejlesztési Alapról szóló 1992. évi
LXXXII. törvény 1994. december 31-vel hatályát veszti. Az Alappal való
gazdálkodásról az Országgyûlés elõtt 1995. december 31-ig kell elszámolni.
(6) Az e törvény hatálybalépésekor még folyamatban lévõ hatósági ügyekben,
amelyek a Világkiállítási törvény 12.§-a alapján a Fõjegyzõ hatáskörébe
tartoztak, az eljárást - az általános szabályok szerint - e törvény
hatálybalépése után is a Fõjegyzõ folytatja le.
(7) Az e törvény 4.§ (2) bekezdésében említett térítésmentes önkormányzati
tulajdonba adás mentes az általános forgalmi adó alól.
INDOKOLÁS
Az "EXPO '96 Budapest" nemzetközi szakkiállítás megrendezésének lemondásáról
szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az 1996. évben megrendezendõ Világkiállításról szóló 1991. évi LXXV. törvény
kimondja, hogy a Kormány "EXPO '96 Budapest" megnevezéssel nemzetközi
szakkiállítást rendez. A Kiállítások Nemzetközi Irodája a budapesti
Világkiállítást regisztrálta.
A Világkiállítást - különösen annak kidolgozottságát, idõszerûségét,
megrendezhetõségét és nemzetgazdasági értelemben vett hasznosságát - illetõen
jelentõs feszültségek alakultak ki. Bebizonyosodott, hogy a Kiállítás
megrendezése az államháztartás számára a törvényben elõirányzottnál jóval
magasabb központi költségvetési terhet, a társadalom számára igen jelentõs
köztehernövekedést jelentene, miközben nem teljesülnek - a gazdaság
élénkítését szolgáló - a befektetésekhez fûzõdõ várakozások.
A Kiállítás tervezett helyszínén elkezdett egyetemi építkezések, a térség
infrastruktúrájának fejlesztése és a közcélú beruházások befejezése
feltétlenül indokolt. Az EXPO-val való összekapcsolásuk azonban olyan
többletterheket ró a gazdaságra, amelyek a jelenlegi idõszakban nem
vállalhatóak. A Kormány a gazdaság teherbíróképessége szerinti tartalommal és
ütemezésben tartja szükségesnek az infrastruktúrális és egyetemi fejlesztések
állami és önkormányzati finanszírozásból történõ befejezését. Az egyetemi
fejlesztések 1999-ig valósulnak meg.
A Kormány álláspontja az, hogy a Világkiállítás megrendezése ilyen körülmények
között a költségvetést súlyos következményekkel járó kiadások elé állítaná,
miközben a deklarált cél elérése nagyon kétséges. A Kormánynak az a
meggyõzõdése, hogy az országnak az áll érdekében, ha az Országgyûlés úgy dönt:
ne kerüljön sor a Világkiállítás megrendezésére.
Ennek megfelelõen a Kormány javasolja az Országgyûlésnek, hogy törvényben
mondja ki a Világkiállítás lemondását, továbbá alkossa meg a kompetenciájába
tartozó és a lemondással összefüggõ szabályokat.
A preambulum megfogalmazza e döntés lényegi indokát. Nevezetesen, hogy az
EXPO-hoz kapcsolódó kiadások az ország súlyos gazdasági helyzetében nem
vállalhatók, mert aránytalanul megterhelik az államháztartást, másrészt a
rendezvény elhagyásával mód nyílik a közkiadások jelentõs csökkentésére és
átütemezésére.
A Világkiállításra a Kormány országokat és nemzetközi szervezeteket hívott
meg, ezért indokolt, hogy az Országgyûlés a nemzetközi és hazai érdeklõdést
visszajelezze és azt megköszönje.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1.§-hoz
Az 1.§ (1) bekezdése deklarálja a Kiállítás lemondását. Erre azért van
szükség, mert az 1996. évben megrendezendõ Világkiállításról szóló 1991. évi
LXXV. törvény kimondta a kiállítás megrendezését. Igy pusztán e törvény
hatályon kívül helyezésével a parlamenti szándék nem lenne kifejezhetõ.
Kifejezetten rendelkezni kell a kiállítás lemondásáról.
Az 1.§ (2) bekezdése kinyilvánítja a Világkiállítás elõkészítése keretében
elkezdett beruházások befejezésére és hasznosítására vonatkozó elhatározást.
A Világkiállítás tervezett elõ-, utó- és kiegészítõ rendezvényei útján
felszínre jutó energiák gazdasági eredményeire és szellemi hatására az
országnak - az EXPO-tól függetlenül - szüksége van. Ezek a rendezvények
megõrzendõ és hasznosítható értékeket képviselnek.
A javaslat 1.§ (3) bekezdése - azzal, hogy utal az országos eseménysorozatra -
az eredetileg az említett, Világkiállításhoz kapcsolódó rendezvényekre
készülõk számára biztosítja: eddigi befektetéseik és szervezõ munkájuk
országos jelentõségû programok részei lehetnek, törekvéseik megvalósulhatnak.
Az 1.§ (4) bekezdése garanciaként rögzíti, hogy az EXPO számára kijelölt 80
hektáros területen elkezdett beruházások befejezéséhez és a fõváros egyidejû
fejlesztéséhez a pénzügyi fedezetet, illetve az említett országos
eseménysorozathoz szükséges központi költségvetési hozzájárulást az éves
központi költségvetési törvényekben kell meghatározni.
A 2.§-hoz
A javaslat szerint a Világkiállítási és a hozzákapcsolódó Fejlesztési Alapról
szóló törvény átmenetileg még hatályban marad. E törvény a Világkiállítás
Fõbiztosa és a Világkiállítási Programiroda számára jogköröket határoz meg.
Tekintve, hogy a Kiállítás lemondásával a Programiroda átalakításra kerül és a
fõbiztosi intézmény megszûnik, a javaslatnak rendelkeznie kell a Programirodát
és a Fõbiztost megilletõ jogosítványok gyakorlásáról.
A Világkiállítási Tanács funkciója a Kiállítás lemondásával megszûnik, ezért a
2.§ (3) bekezdése a Tanácsot megszünteti.
A 3.§-hoz
A Világkiállítási és a hozzákapcsolódó Fejlesztési Alapról szóló 1992. évi
LXXXII. törvény 1994. december 31-ével hatályon kívül helyezésre kerül. A
központi költségvetést terhelõ kötelezettségek fedezetét az államháztartásról
szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezéseivel összhangban, az éves
költségvetési törvények megfelelõ fejezeteiben kell elõirányozni.
A 4.§-hoz
Az államháztartásról szóló törvény értelmében az elkülönített állami
pénzalapok az államháztartás egyik alrendszerét képezik. A törvény 108.§ (2)
bekezdése értelmében az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyont
ingyenesen csak törvényben meghatározott módon és esetekben lehet átruházni. A
Világkiállítás területén az Alapból olyan infrastruktúrák valósultak meg,
amelyeknek az üzemeltetése nem állami, hanem önkormányzati feladat, másrészt a
közmûvállalatok funkciójához tartozik. Ezeknek a tulajdoni kérdéseit rendezni
kell. Nem volna célszerû, ha ezek állami tulajdonban maradnának, hiszen
kifejezetten az adott városrész mûködtetéséhez szükségesek, fenntartásuk tehát
nem lehet állami teendõ.
A javaslat 4.§ (1) bekezdése a Kormánybiztost hatalmazza fel arra, hogy a
Kormány által meghatározott szempontokat érvényesítve megállapodjon a nem
önkormányzati feladatkörbe tartozó infrastruktúrák közszolgáltató szervezetek
részére való átadásáról.
A javaslat 4.§ (2) bekezdése felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy az illetékes
- kerületi és a fõvárosi - önkormányzattal megállapodjon az egyes
önkormányzati kompetenciába tartozó beruházások (utak, közmûvek)
létesítményeinek térítésmentes önkormányzati tulajdonba adásáról.
A megállapodások értelemszerûen egyik esetben sem terjedhetnek ki a
Világkiállítási Programiroda kezelésében lévõ, állami tulajdonu vagyoni
elemekre, amelyekkel az állam is rendelkezhet, így önkormányzatoknak vagy
közüzemeknek való átadásuk nem indokolt.
A 4.§ (3) bekezdése a Kormányt hatalmazza fel arra, hogy a Világkiállítási és
a hozzákapcsolódó Fejlesztési Alapból, valamint az innovációs-felsõoktatási
kötvénybõl megvalósuló beruházások tulajdonjogi kérdéseinek a rendezésére.
Erre az egyetemi célú építmények legcélszerübb hasznositásának a biztositása
érdekében van szükség.
Az éves költségvetést megállapító törvények értelmében, ha az állami
tulajdonban álló, központi költségvetési szerv kezelésében lévõ ingatlanok
értékesítését a Kormány engedélyezi, az elidegenítésbõl befolyt bevételek
felhasználásáról is a Kormány határoz. A Programiroda kezelésében vannak olyan
ingatlanok, amelyeknek az eladása forgalmi értékük miatt nem tartozik a
Kormány engedélyezési hatáskörébe. Célszerû ugyanakkor, ha a Programiroda
kezelésében lévõ ingatlanvagyon hasznosításáról és az ebbõl befolyó bevételek
felhasználásáról egységes koncepció alapján történik döntés. Ezért a javaslat
4.§ (4) bekezdése egyrészt a Kormány feladatává teszi, hogy a szóbanforgó
ingatlanvagyon további felhasználásáról döntsön, másrészt lehetõséget ad arra,
hogy a bevételek felhasználásáról minden esetben a Kormány határozzon.
Az 5.§-hoz
Az 1993. évi költségvetésrõl szóló 1992. évi LXXX. törvény 39.§-ának a/ pontja
felhatalmazta a Kormányt, hogy 1993. és 1994. években összesen 23 milliárd
forint értékû kötvény tekintetében a visszafizetésre kötelezettséget
vállaljon. Ez az innovációs - felsõoktatási kötvény. A Kormány a lehetõséget
teljes egészében nem merítette ki. A kialakult helyzetben nem indokolt, hogy
az idézett törvényi felhatalmazás változatlanul hatályban maradjon. Ezért a
javaslat 5.§-a a hivatkozott jogszabályhely alapján nem teszi lehetõvé a
további kötvénykibocsátást.
A 6.§-hoz
A javaslat 6.§-a a Millecentenáriumhoz kapcsolódó múzeumi rekonstrukcióhoz
szükséges 1994. évi forrást teremti meg.
A 7.§-hoz
A 7.§-ban háromféle szabály található. A hatályba léptetõ és a Világkiállítás
lemondásával összefüggõ szervezeti, valamint hatásköri kérdések rendezésére
felhatalmazást adó szabályok, továbbá az egyes kapcsolódó jogszabályok
hatályon kívül helyezésére, módosítására vonatkozó rendelkezések.
A javaslat 7.§ (3) bekezdése kiegészíti a Világkiállítási Alapról szóló
törvényt. A törvény eredeti szövege ugyanis értelemszerûen nem tartalmazza,
hogy az Alapból a Világkiállítás lemondásával felmerülõ kártalanításokra is
történhessen kifizetés.
A javaslat 7.§-ának (4) bekezdés a/ pontja a Világkiállításról szóló törvényt
helyezi hatályon kívül. A b/ pont pedig az egyes állami tulajdonban lévõ
vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvény azon
rendelkezését, amely megtiltotta, hogy az EXPO helyszínén beépítetlen állami
tulajdonú, vállalati
kezelésben lévõ föld önkormányzati tulajdonba kerüljön. A c/ pontja a
szerencsejáték szervezésérõl szóló azon módosító törvényt helyezi hatályon
kívül, amely a játék adófizetési kötelezettség tekintetében az EXPO-t
kedvezményezett helyzetbe hozta.
A 7.§ (4) bekezdés d/ pontjával hatályon kívül helyezésre kerül az Alapról
szóló törvény azon rendelkezése, amely társadalmilag kiemelt célként határozza
meg a Világkiállítási Tanács által elismert elõ-, utó- és kiegészítõ
rendezvények infrastruktúrájának a megvalósítását. Ennek a rendelkezésnek a
fenntartása nem indokolt. Másrészt a javaslat 7.§ (5) bekezdésére tekintettel
hatályon kívül helyezésre kerül az Alapról szóló törvénynek az a rendelkezése,
amely kimondja, hogy az Alappal való gazdálkodásról az Országgyûlés elõtt
1997. december 31-ig kell elszámolni.
Az általános forgalmi adóról szóló módosított 1992. évi LXXIV. törvény 71.§
(5) bekezdése felhatalmazást ad az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal
Elnökének, hogy az Alapból finanszírozott, az Alapról szóló 1992. évi LXXXII.
törvény 3.§ d/ és e/ pontjában meghatározott jogcímeken teljesíthetõ
kiadásokra (vagyis a Világkiállítás területén végrehajtásra kerülõ elõzetes és
utólagos területrendezési, bontási költségekre, továbbá a környezetvédelem
szempontjainak figyelembevételével végzett infrastruktúrális beruházásokra, a
mûvelõdési- és egészségügyi beruházásokra, a Világkiállítás területén átmenõ
és ahhoz kapcsolódó fõvárosi infrastruktúra költségeire) jutó le nem vonható
elõzetesen felszámított ÁFA visszatérítését a Programiroda részére
engedélyezze.
Ennek a kivételes rendelkezésnek a fenntartása nem indokolt, ezért a javaslat
7.§ (4) bekezdésének e/ pontja az általános forgalmi adóról szóló törvény
megfelelõ rendelkezését hatályon kívül helyezi.
Az EXPO lemondásával nem indokolt fenntartani azt a kedvezményt sem, amelyet a
kisajátításról szóló tvr. a Programiroda számára biztosít. A 7.§ (4)
bekezdésének f/ pontja hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely a
Világkiállítás érdekében a kisajátításra lehetõséget ad.
A 7.§ (4) bekezdésének g/-i/ pontjai azokat az országgyûlési határozatokat
helyezik hatályon kívül, amelyek már nem idõszerûek.
A 7.§ (5) bekezdés az Alapot 1994. december 31-ével megszünteti, s kimondja,
hogy az Alappal való gazdálkodásról 1995. december 31-ig kell az Országgyûlés
elõtt elszámolni.
A 7.§ (6) bekezdése a folyamatban lévõ és a fõjegyzõ által folytatott hatósági
eljárásokra tartalmaz rendelkezést. Megszünteti a fõjegyzõ kizárólagos
hatáskörét az EXPO
kijelölt területére, de a fõjegyzõ elõtt folyamatban lévõ ügyeket még a
fõjegyzõ jogkörében tartja.
A javaslat 7.§ (7) bekezdése mentesít az általános forgalmi adó alól, abban az
esetben, ha az e törvényben adott felhatalmazás alapján az önkormányzatok
részére térítésmentes vagyonátadás történik.
Melléklet: a T/93.. sz.
törvényjavaslathoz
T Á J É K O Z T A T Ó
_____________________
az országgyûlési képviselõk részére
az "EXPO '96 Budapest" nemzetközi szakkiállítás megrendezésének lemondásáról
ELÕZMÉNYEK
__________
A Budapest-Bécs Világkiállítás gondolata a 80-as évek közepén Ausztria és
Magyarország összefogását jelentette; az akkori két politikai rendszer, Kelet
és Nyugat között vert volna hidat és lehetõséget adott volna jelentõs
gazdasági elõnyök megalapozására. A "szocialista világrendszer" összeomlása
után ez a szempont értelmét vesztette.
1991. május 17-én Ausztria visszalépett a rendezvénytõl. A budapesti
Világkiállítás történetének nem kellõen ismert ténye, hogy a Bécs-Budapest
EXPO nem "A" kategóriás általános világkiállítás lett volna, hanem szûkebb,
úgynevezett "B" kategóriás - tehát szakkiállítás. Az eredeti Bécs-Budapest
EXPO éppen a két helyszínbõl adódó rendhagyó jellege miatt kínált akkor
különleges lehetõséget. Bécs visszalépése után a budapesti rendezvény
visszaesett eredeti, "B" kategóriás értelmezésére, nem Sevilla-i típusú
világkiállítás lett volna, hanem olyan, amilyenre a világban gyakran kerül
sor. Budapesten ilyen kiállítást legutóbb 1971-ben rendeztek: a Vadászati
Világkiállítást. Ezt a tény nem vált világossá sem a közvélemény, sem a
döntésben érdekeltek széles köre (pl. Országgyûlés) elõtt.
A különbség hatalmas. "A" kategóriás kiállítást általában 10 évenként,
"B" kategóriást általában kétévenként lehet rendezni. Az "A" kategóriás
világkiállításon nemzetközi pavilonok készülnek a kiállító ország költségére,
a "B" kategóriás világkiállítás valamennyi feltételét, így a pavilonokat is a
rendezõ város köteles biztosítani.
A világkiállítások a múlt század közepén azzal a "hivatással" jöttek
létre, hogy a nemzetek egy idõben, egy helyen megmutathassák: mivel járultak
hozzá az emberi civilizáció fejlõdéséhez. Századunk második felére a
világkiállítások e funkciója megszünt, átalakultak látványossággá,
népszórakoztató eseménnyé. Ez a megállapítás mint az "A" kategóriás, mind a
"B" kategóriás kiállításokra igaz, azzal, hogy az utóbbiak gyakoriságuk miatt
sem világesemények.
A legutóbbi, az 1993. évi "B" kategóriás világkiállítást a dél-koreai
Taejonban rendezték, alapgondolata az ember és technika-technológia kapcsolata
volt. Amennyiben a hazai feltételeket és helyzetet a dél koreai elõdhöz
mérjük, nem csak az anyagi oldalon találunk más képet - ugyanis Taejonban volt
átfogó koncepció és rendelkezésre állt az ehhez szükséges pénz is. A budapesti
EXPO-hoz mindkettõ hiányzik.
Önmagában a Világkiállítás megrendezése nem jelent esélyt a gazdasági
növekedésre sem. A lemondás nem veti feltétlenül vissza a tervezett helyszínt.
Az elmúlt 20 évben Párizs, Chicago, Miami, Philadelphia, Los Angeles, Quebec,
Velence egyaránt lemondta világkiállítási terveit és a lemondást láthatóan
egyik sem sínylette meg.
A VILÁGKIÁLLÍTÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MAKROGAZDASÁGI FELTÉTELEI
___________________________________________________________
Az Országgyûlés a Világkiállítás megvalósításához az 1991-ben alkotott
törvényével két alapfeltételt biztosított: mintegy 80 hektár kiállítási
területet és az állami költségvetésbõl - 1990. évi áron - 17 milliárd Ft
állami hozzájárulást. Az állami tehervállalás korlátozásának döntõ oka az
volt, hogy a Kormány által feltételezett növekedési pálya ellenére maga a
Kormány sem látott lehetõséget nagyobb központi szerepvállalásra.
A gazdasági program 1991-94 között a GDP 10%-os volumen növekedésével
számolt. A várt növekedés helyett azonban jelentõs (mintegy 17%-os) visszaesés
következett be és ez már jóval elõbb indokolttá tette volna az EXPO-döntés
újragondolását. Az 1991. évi osztrák döntés kiváló alkalom lett volna arra,
hogy Budapest is kulturáltan, arcának megõrzésével lépjen vissza - a Kormány
azonban egy sebtében hozott döntéssel határozott a Bécs nélkül való
megrendezés mellett.
Mára a helyzet sokkal rosszabb: az államháztartás bruttó adóssága 1993
végén a GDP több mint 90%-át tette ki. (Összehasonlításul: az Európai Unió
országaiban nem lehet több, mint 60%). Drasztikusan nõtt a központi
költségvetés hiánya: az 1991. évi 114 milliárd Ft-tal szemben az idén a
pótköltségvetés elfogadása esetén is várhatóan 330 milliárd Ft lesz.
Ebben a helyzetben folyamatos korrekcióra, kiegészítõ kormányintézkedések
sorára (ún. 3000-es határozatok) volt szükség ahhoz, hogy biztosítani és
vállalni lehessen a kül- és belföldi partnerek felé a szükséges
kötelezettségeket. Nem kis részben emiatt sem áll rendelkezésre egységes,
egyértelmû és végrehajtható költségterv. A közvéleménynek természetesen nem
voltak ismeretei e lépésekrõl, hiszen a nyilvánosság elõtt mindvégig - ma is -
a 17 milliárd Ft-os törvényi rendelkezés volt ismert.
A külsõ és belsõ egyensúlyromlás miatt a gazdaságpolitika mozgástere, a
továbblépés lehetõségei nagymértékben beszûkültek. Ebben a feltételrendszerben
kellett a Kormánynak az EXPO lemondásával kapcsolatos döntését mérlegelni és
csak így értékelhetõ az EXPO lemondásával járó megtakarítás jelentõsége.
AZ EXPO MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÖLTSÉGVETÉSI TERHEI
_____________________________________________
A Világkiállítás a nemzetközi tapaszalatok szerint igen költséges
mûvelet, csak gazdag városok, országok vállalták eddig a megrendezés
kockázatát. A telepítéshez, a megközelítéshez, a helyszínt adó város
fogadóképessége megteremtéséhez szükséges infrastruktúra ugyanis csak lassan
megtérülõ beruházás, az világkiállítások pedig eleddig negatív egyenleggel
zártak.
A Kormány az EXPO megrendezését elsõsorban az államháztartás
szempontjából mérlegelte. A Világkiállítás megrendezéséhez szükséges, összes
ismert költséget figyelembe vette, s azzal a ténnyel számolt, hogy az EXPO-val
kapcsolatos kormányzati kötelezettségek nem korlátozódnak a kiállítási
területre és a kiállítás idõtartamára. Azt vizsgálta, hogy az ország
gazdaságára és állampolgáraira háruló egyéb terhekre tekintettel ezek a
kiadások vállalhatók-e? Számításba vette, hogy hogyan alakulnak a költségvetés
kiadásai, ha az EXPO helyszínére tervezett infrastrukturális és felsõoktatási
fejlesztések nem kapcsolódnak közvetlenül a Világkiállításhoz, hanem a
gazdaság teherbíró-képességének alakulásával összhangban valósulnak meg.
A Világkiállítás - az összes költségét tekintve - lényegesen több
államháztartási forrást igényel, mint amennyivel az elõkészítés során eddig
számoltak.
A Világkiállításról szóló 1992. évi LXXV. törvény által biztosított
eszközök (1990. évi áron számított 17 milliárd Ft költségvetési hozzájárulás,
állami ingatlanok, értékesíthetõ jogok) csak mintegy felét biztosították volna
a Programiroda által akkor számításba vett kiadásoknak.
A megvalósítani tervezett szakkiállítás esetében a "vállalkozói EXPO"
gondolata nem vált realitássá, a szükséges infrastruktúra és egyéb feltételek
megteremtése csak állami vagy egyéb központi pénzeszközökbõl lenne
finanszírozható.
Az eredetileg elképzelt vállalkozói tõke nem jelentkezett, így az elõzõ
Kormány a hiány pótlására azt a megoldást választotta, hogy az EXPO-t
összekapcsolta más, egyébként aktuálisnak tartott állami feladatokkal
(infrastruktúra fejlesztés, egyetemek bõvítése). Ennek révén tervezték és
oldották meg a hiány államháztartáshoz kapcsolódó bevételekbõl történõ
finanszírozását, másrészt a
jogszabályok olyan kedvezményeket adtak, amelyek a költségvetésbõl vonnak el
forrásokat.
Mindezek mellett arra való hivatkozással, hogy szükséges fejlesztésekrõl
van szó, nem mindegyik, a kiállítással összefüggõ költséget vették figyelembe
az EXPO megrendezése érdekében szükséges kiadásként.
A laikus állampolgár számára meggyõzõen hangzik az, hogy az egyetem lesz
a Világkiállítás utóhasznosítása, illetve, hogy az EXPO az egyetem
elõhasznosítója. A baj ezen állítás valóságtartalmával kapcsolatos. Az
egyetemi épületek természetüknél fogva nem használhatóak kiállítási célokra.
Így állna elõ az a helyzet, hogy azoknak az egyetemi létesítményeknek, amelyek
1996-ig elkészültek volna, mindössze tizedrésze lenne volna hasznosítható
kiállítási célokra. Ezért is rendelt meg a Világkiállítási Programiroda 50 000
mø ideiglenes pavilont. Ez annyit jelent, hogy a kiállítási terület döntõ
része nem lenne alkalmas az utóhasznosításra.
A Világkiállítási Programiroda finanszírozási modellje szerint az EXPO
teljes költségelõirányzata folyó árakon számítva 93,7 Mrd Ft lett volna.
Csakhogy ez a terv nem számolt azokkal a felsõoktatási fejlesztésekkel,
amelyek ugyan az EXPO után valósulnak meg, de a Világkiállítás miatt indultak
meg. A modell nem vette figyelembe az általános forgalmiadó visszaigénylésére
vonatkozó egyedi kedvezményt, a kormányzati feladatként jelentkezõ múzeumi
rekonstrukció költségeit. Ebbõl adódik, hogy az EXPO megvalósításával
kapcsolatos kormányzati feladatok nem 93,7, hanem 123,6 Mrd Ft-ból
valósíthatók meg.
A Világkiállítás megvalósításával és üzemeltetésével, valamint a fõváros
idegenforgalmi fogadóképességével összefüggõ költségek összesen 177 Mrd Ft-ot
tennének ki. Ennek forrása közpénz, önkormányzati eszköz és egyéb bevétel lett
volna, s 1996 végéig 153 Mrd Ft-ot kellene fedezni.
Az EXPO elhagyása esetén - a szükséges infrastrukturális fejlesztések és
az egyetemi épületek megvalósításával - 100 Mrd Ft kiadás merül fel, amelybõl
79 Mrd Ft-ot kell 1996 végéig felhasználni.
Az összeállítás azért használja a "közpénz" fogalmát, mert a
Világkiállítási Programiroda korábbi számításainál az államháztartás bevételi
vagy kiadási oldalaihoz közvetlenül kapcsolódó források (költségvetési
hozzájárulás, visszaigényelt ÁFA, szerencsejáték adó visszaforgatás, állami
pénzek kamata) mellett az állam vállalkozói vagyona körébe tartozó,
államháztartáson kívüli forrásokat (privatizációs bevétel) is figyelembe vett.
Nem számítja viszont közpénznek az önkormányzat saját forrásait, mivel azok
egy része a tulajdonában lévõ közüzemi vállalatok befizetéseibõl származik.
Figyelemmel az ország gazdasági helyzetére a Világkiállítás
megrendezhetõsége szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy milyen mértékben
szükséges közpénzek felhasználása és milyen mértékben vonhatók be egyéb
források. Különösen kritikus az 1996-ig tartó idõszak.
Az EXPO megvalósítása esetén a fenti költségek fedezeteként a
közpénzekbõl mintegy 125 Mrd Ft-ot kellene biztosítani, amelybõl 102 Mrd Ft
1996 végéig merülne fel. A Világkiállítás megrendezésének elmaradása esetén 80
Mrd Ft kerülne közpénzbõl felhasználásra, melybõl 59 Mrd Ft-ra van szükség
1996 végéig.
A fentiekbõl egyértelmûen kiderül, hogy a közpénzekbõl történõ
_________________________________________________________________________
megtakarítás a Világkiállítás elhagyása esetén - de az infrastrukturális és
______________________________________________________________________________
oktatási fejlesztések részbeni átütemezéssel történõ megvalósításával - 45 Mrd
______________________________________________________________________________
Ft-ot tesz ki, amelybõl 1996 végéig 43 Mrd Ft takarítható meg.
______________________________________________________________
Ami a részleteket illeti: a Kormány a felsõoktatási célú beruházásokat
úgy kívánja befejezni, hogy az építmények 2000-ben használatba vehetõk
legyenek. Az átütemezés miatt a teljes elõirányzat nem csökken, de 1996-ig
csaknem 7 Mrd Ft megtakarítás érhetõ el.
A Fõváros igényei szerint az EXPO-ra történõ felkészítést szolgáló
fejlesztések 1996 végéig mintegy 53 Mrd Ft-ba kerülnének. Ennek 60%-át a
központi költségvetésbõl kellene finanszírozni. A kiállítás lemondásából adódó
megtakarítással lehetõség nyílik arra, hogy az önkormányzati címzett és
céltámogatások részére források szabaduljanak fel.
A Kormány számolt azzal is, hogy az EXPO leállítása esetén a tervezett
bevételek kiesnek és a megkötött szerzõdések felbontásából esetleg költségek
merülnek fel. A megtakarítások ezek figyelembevételével kerültek
megállapításra.
A Világkiállítási Alap 1994. évi tervezett forrása 22,5 Mrd Ft, amelybõl
1994. augusztus 31-ig felhasználásra került 11,5 Mrd Ft, a várható további
felhasználások összege mintegy 4,5 Mrd Ft.
Az 1994. évi pótköltségvetés keretében a világkiállítási törvény az alábbiak
szerint kerül kiegészítésre:
"33.§. A Világkiállítás és a hozzá kapcsolódó Fejlesztési Alapról szóló
1992. évi LXXXII. törvény 3.§-a (az Alapból teljesíthetõ kiadások) következõ
új i) ponttal egészül ki:
i) A központi költségvetés javára történõ befizetés."
Ezzel törvényi rendelkezés teszi lehetõvé a befizetést.
Eredetileg 8 Mrd Ft-ot tartalmazott a pótköltségvetés, azonban az idõközben
felmerült egyéb, kötelezõen finanszírozandó tételek (múzeumi rekonstrukciók,
ÁFA visszaigénylés és az Állami Fejlesztési Intézet Rt-nál még nem
nyilvántartott szerzõdések) ezt az összeget 6,5 Mrd Ft-ra mérsékelték. Az Alap
1994.december 31-i megszüntetésével egyidejûleg annak maradványa - amennyiben
a várható kiadásoknál a lemondás esetén további megtakarítás érhetõ el,
illetve egyéb nem számszerûsített bevételek realizálódnak - az állami
költségvetés javára befizetésre kerül.
A Világkiállítási Fórum csökkentett tartalmú EXPO megtartására vonatkozó
javaslatot dolgozott ki. Tekintettel arra, hogy a realizálható megtakarítások
jelentõs része az EXPO-t szolgáló létesítményeknél jelentkezne, a rendezvény
vonzerejét is elveszítené. Példaként említhetõ, hogy a takarékos változat
többek között éppen azt a részt javasolja elhagyni, amely a magyar népi
építészetet mutatná be, tájházak összességét hozva, érdekes látványosságot
biztosítva.
A budapesti EXPO témapavilonok kidolgozatlansága nem egyszerûen idõbeli
problémát jelent; nyilvánvaló, hogy az építkezést lehet gyorsítani - kérdés
persze, ennek mekkora az ára -, de jó és tartalmas kiállításhoz jó és
tartalmas gondolatok kellenek, ezek pedig mindmáig hiányoznak. Az a nemrég
nyilvánosságra került tény, hogy a magyar pavilon "üzenete" Bartók Béla és
Bolyai János munkásságára épülne, nem értelmezhetõ. Arra kell gondolni, hogy
milliókra ható kiállítást kellene megteremteni és kivitelezni, de ehhez e két
zseniális magyar alkotó neve bizonyosan nem elegendõ.
Összefoglalva: a fõvárosi fejlesztésekkel együtt 177 Mrd Ft ráfordítás
_____________ ___________________________________________________________
szükséges a Világkiállítással kapcsolatos feladatok megvalósításához, a
______________________________________________________________________________
Fõváros felkészítését szolgáló fejlesztésekkel együtt. Az EXPO leállítása
______________________________________________________________________________
esetén ezen összeg 43%-a, azaz 76 Mrd Ft forrás nem kerülne felhasználásra.
______________________________________________________________________________
Amennyiben a Világkiállítás nem kerül megrendezésre, de a terület
______________________________________________________________________________
infrastruktúrájának szükséges és elégséges mértékû fejlesztése, valamint az
______________________________________________________________________________
egyetemi építmények megépítése folytatódik, a közkiadások mértéke 125 Mrd Ft-
______________________________________________________________________________
ról 80 Mrd Ft-ra csökken.
_________________________
Ennek a minimálisan 45 Mrd Ft-nak az elõteremtése a nemzetgazdaságtól, az
______________________________________________________________________________
egész országtól aránytalanul nagy áldozatot igényelne.
______________________________________________________
Az 1996. év végéig megtakarítható 43 Mrd Ft is jelentõsen hozzájárul a
______________________________________________________________________________
stabilizáció megteremtéséhez és a késõbbi növekedés feltételeinek
______________________________________________________________________________
biztosításához.
_______________
A Világkiállítás megrendezésének elmaradása kétségtelenül hátrányosan
érinti a döntõen állami
beruházások megrendeléseire számító és a rendezvénytõl üzleti elõnyöket váró
vállalkozói réteg érdekeit.
A Parlamentnek a döntésnél azonban elsõsorban azt kell mérlegelnie, hogy
egy olyan EXPO, amely az elõkészítésbeli lemaradás - ezzel összefüggésben a
kivitelezésre rendelkezésre álló rövid idõ - és különösen a finanszírozási
feszültségek miatt a gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés területén csak igen
mérsékelt sikerrel kecsegtet, fontosabb-e a gazdaság más területeinek
fejlesztéseinél? Felelõsségteljes válasz erre a kérdésre csak az lehet, hogy a
társadalom széles rétegeinek érdekei nem kerülhetnek hátrányba egy bizonytalan
kimenetelû "vállalkozás" közpénzekbõl történõ finanszírozása miatt.
_
Mindezek alapján a Kormány javasolja az Országgyûlésnek, hogy döntsön az
______________________________________________________________________________
EXPO elhagyásáról, fogadja el az EXPO '96-ról szóló törvénynek hatályon kívül
______________________________________________________________________________
helyezésére és a kapcsolódó törvények módosítására vonatkozó
______________________________________________________________________________
törvényjavaslatot.
__________________
1. számú melléklet
A VILÁGKIÁLLÍTÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK FINANSZÍROZÁSA
1. KÖLTSÉGEK
folyó árakon
milliárd forintban
ÁFÁ-val
MEGNEVEZÉS ELÕIRÁNYZAT
megvalósításleállítás
Fejlesztések 94.04 50.14
Kormányzati Mûködés 22.63 3.78
feladatok Egyéb 6.93 4.31
( EXPO )
ÖSSZESEN 123.60 58.23
Fõvárosi fejlesztések 52.90 42.12
MINDÖSSZESEN 176.50 100.35
Felhasználás 1996 végéig 152.92 79.19
2. FORRÁSOK
folyó árakon
milliárd forintban
MEGNEVEZÉS ELÕIRÁNYZAT
megvalósításleállitás
Közpénzek 92.47 58.19
Kormányzati Egyéb források *31.13 0.04
feladatok
ÖSSZESEN 123.60 58.23
Költségvetési hozzáj. 32.90 22.12
Fõvárosi Önkormányzati források 20.00 20.00
fejlesztések
ÖSSZESEN 52.90 42.12
MINDÖSSZESEN 176.50 100.35
Közpénz 1996 végéig 101.79 59.15
felhasználás Összesen 125.37 80.31
"* teljesítés 1994. június 30-ig: 0,23 milliárd forint"
folyó árakon
"milliárd forintban, ÁFÁ-val"
MEGNEVEZÉS TELJESÍTÉS ELÕIRÁNYZAT
1994.I.félévig megvalósításleállításVilágk.Fórum
Kártalanítás 2.30 4.28 3.12 3.00
F Területelõkészítés felvonulás 0.60 2.62 1.90 2.62
E Közmûvezetékek és tartozékaik 0.62 6.56 4.24 5.22
J "Utak, térburkolatok,zöldfelületek, közl.mûtárgyak " 0.17 7.43 2.67 5.9
7
L "Telekommunikáció, informatika"0.05 9.81 2.23 7.36
E Diszlétesítmények 0.00 4.90 0.42 3.82
S Fõvárosi egészségügyi pályázatok0.00 0.43 0.43 0.43
Z Kisérõ rendezvények infrastruktúra támogatása 0.00 0.30 0.30 1.59
T ELTE tömbök 0.56 8.67 19.38 6.09
É "Sport, kulturális létesítmények"0.07 2.79 4.42 0.00
S Magyar Pavilon ( Építészmérnöki Kar ) 0.03 1.27 3.58 1.27
I Osztrák Pavilon ( Mérnök - Tanári Kar )0.00 0.00 1.21 0.00
Informatika Kar 0.00 0.00 3.04 0.00
R Közlekedési létesítmények 0.00 1.88 0.00 0.41
Á Nemzetközi Pavilonok 0.00 3.75 0.05 2.88
F Cégpavilonok 0.00 2.62 0.00 2.62
O Skanzen és 7 Ház 0.00 0.60 0.00 0.00
R Étel-ital pavilonok 0.00 0.63 0.00 0.63
D Egyetemi épületek EXPO funkcióra0.00 3.54 0.00 3.54
Í Egyetemi épületek EXPO után 0.00 18.98 0.00 22.82
T Szórakoztató létesítmények 0.00 1.08 0.00 0.20
Á Üzemeltetési létesítmények 0.00 2.23 0.62 1.84
S Közszolgálati létesítmények 0.00 1.77 0.00 1.77
O "Mobiliák, berendezések" 0.02 5.40 0.03 4.76
K
Összesen 4.42 91.54 47.64 78.84
"Szakértõi díjak, engedélyezések"0.32 1.59 0.45 1.59
MÜKÖ- "Marketing, jogdíjak" 0.37 5.59 0.37 4.55
DÉSI Üzemeltetés 0.00 6.32 0.00 7.52
ÉS VKPI mûködési költség 0.67 1.41 1.41 1.41
EGYÉBEXPO 96' Kft. bevétellel nem fedezett mûködési ktg-e0.00 4.84 1.00 4.8
4
KÖLT- Egyéb 0.55 2.88 0.55 2.77
SÉGEK
Összesen 1.91 22.63 3.78 22.68
Döntési tartalék 0.00 6.93 3.00 6.75
Szerzõdésbontások pénzügyi terhei 0.00 0.00 1.31 0.00
MINDÖSSZESEN 6.33 121.10 55.73 108.27
Múzeumi rekonstrukció 0.00 2.50 2.50 2.50
Múzeumi rekonstrukcióval együtt 6.33 123.60 58.23 110.77
Egyetemek befejezése -22.82
Konstruk- VKPI müködési költség -1.41
ciós Múzeumi rekonstrukció -2.50
eltérések Visszaigényelhetõ ÁFA -12.75
Hozzájárulás a fõváros fejlesztéséhez 5.17
Eredeti Fórum változat 76.46
3.számú melléklet
EGYETEMI ÉPÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS TOVÁBBI RÁFORDÍTÁSOK
folyó árakon
millió forintban
ÁFÁ-val
MEGNEVEZÉS 1994 1995 1996 1997 1998 1999
ELTE Északi tömb 625 1719 1801 3625 649
ELTE Déli tömb 500 625 1051 3625 3955 648
Sportlétesítmények 523 361 1306 516 585
Kulturális létesítmények 40 1014
Építészmérnöki Kar (Magyar Pavilon) 115 1450 1583 431
Mérnök-tanári Kar (Osztrák Pavilon) 94 495 626
Informatikai Kar 343 313 491 1269 594
ÖSSZESEN 2031 3018 4764 10579 7861 2719
4. számú melléklet
EGYETEMI ÉPÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS TOVÁBBI RÁFORDÍTÁSOK
folyó árakon
millió forintban
ÁFÁ-val
ÉV PÉNZÜGYI FELHASZNÁLÁS
Eredeti elõirányzat Új elõirányzat
1994 3613 2031
1995 6009 3018
1996 6875 4764
1997 9074 10579
1998 5488 7861
1999 - 2719
összesen 31059 30972
1994-1996 16497 9813
5. számú melléklet
FÕVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT FEJLESZTÉSI PROGRAMJÁNAK FORRÁSAI ÉS ÖSSZKÖLTSÉGE 1996
VÉGÉIG
folyó árakon
milliárd forintban
MEGNEVEZÉS ÖSSZEG
A fõváros saját forrásai 20.00
Lágymányosi hídhoz 1993. 12.31-ig 3.60
Központi Lágymányosi hídhoz 1994 és 1995 években 7.80
költségvetésbõl "Kõbányai fõgyüjtõ, Csepeli vízkezelõ*" 2.00
vállalt Hungária krt. építés gyorsítása 1.00
kötelezettség
ÖSSZESEN 14.40
1994 évben teljesített 5.29
Világkiállítási Lágymányosi
hídhoz 1995-re 1.90
Alap Lágymányosi híd villamos 1995-re 0.53
terhére
ÖSSZESEN 7.72
MINDÖSSZESEN EXPO NÉLKÜL 42.12
* Önkormányzati céltámogatásból
folyó árakon
milliárd forintban
MEGNEVEZÉS Elõirányzat SzerzõdveTeljesítve
1994. I. félévig
Külsõ tõke hozzájárulás 6.24 1.58 0.01
ebbõl:
- nemzetközi pavilonok 1.18 1.18 -
- cégpavilonok 0.90 - -
" - posta,bank" 0.50 - -
" - étel, ital, létesítmények" 0.30 - -
- kereskedelmi létesítmények 0.15 - -
- gyalogoshíd** 0.40 0.40 0.01
- informatika 0.60 - -
- távközlés 1.91 - -
- egyéb 0.30 - -
Szponzorálás 4.68 0.88 0.22
Forgalmi (koncessziós) jutalék * 1.57
Üzemeltetési bevételek 15.70 - -
ebbõl:
- jegyeladás 13.30 - -
- pavilon bérleti díj 2.40 - -
Részesedés szerencsejáték eredménybõl0.50 - -
Utóhasznosítás 2.44 - -
ÖSSZESEN 31.13 2.46 0.23
"* COCA - COLA-val és AMSTEL-lel szerzõdve, forgalomtól függõ"
** Útalapból átvett forrás