MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T Ö R V É N Y J A V A S L A T
a Bérgarancia Alapról
A felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejü rendelet
alapján az állam felelösséggel tartozik a gazdálkodó szervezet
vagyonából ki nem elégített egyes követelésekért, így a gazdálkodó
szervezetet terhelö munkabér jellegü kifizetésekért. Ezen törvényerejü
rendelet alapján jelenleg is számos felszámolási eljárás van
folyamatban és az állam a fenti kötelezettségvállalás alapján eddig
több mint 4 milliárd forintot fizetett ki a felszámolás alatt álló
gazdálkodó szervezetek munkavállalói számára.
A csödeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló
1991. évi IL. törvény ( a továbbiakban: Csödtörvény) 1992. január 1-én
történö hatálybalépésével egyidejüleg megszünt a felszámolás alatt álló
gazdálkodó szervezetek bérkifizetéseire vonatkozó állami
garanciavállalás. Ezt a problémát hivatott orvosolni a Bérgarancia
Alapról szóló törvény tervezete. A törvény tervezetét a
Pénzügyminisztérium, a Munkaügyi Minisztérium és az Igazságügyi
Minisztérium dolgozta ki, és az Érdekegyeztetö Tanács különbözö
fórumain, több menetben egyeztette.
A törvényjavaslat szerint az Alap a felszámolás alatt álló gazdálkodó
szervezetek számára nyújt segítséget a munkavállalók felé fennálló
bértartozásaik rendezésére. Ezáltal a munkavállalók abban az esetben
is hozzájuthatnak egy bizonyos minimum jövedelem hez, ha a gazdálkodó
szervezet a felszámolási költségek fedezetét jelentö bevételek hiánya
miatt bérüket nem tudja kifizetni.
Az Alapot az Országos Munkaügyi Központ kezeli és az Alap feletti
rendelkezési jog a munkaügyi minisztert illeti meg. Az Alapból
támogatást csak olyan felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet
igényelhet, amely tevékenységét a felszámolás megkezdését megelözöen
legalább 6 hónappal megkezdte.
Támogatás iránti kérelemmel a felszámoló fordulhat a gazdálkodó
szervezet székhelye szerint illetékes megyei (fövárosi) munkaügyi
központhoz, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a bérfizetési napot
követö 8 napon belül nem tudja munkavállalóinak bérét kifizetni.
A törvénytervezet mellékletei tartalmazzák a kérelem benyújtásához
szükséges információkat. Ha a kérelem ezeknek az elöírásoknak
megfelel, az Alap nem tagadhatja meg az igényelt támogatást. A
tervezet maximálja az igénybevehetö támogatás mértékét. Kimondja, hogy
a felszámoló a támogatás összegének meghatározásakor munkavállalónként
legfeljebb a minimális bér négyszeresét veheti figyelembe. A pénzügyi
támogatást vissza kell téríteni.
A törvénytervezet meghatározza az Alap bevételeinek és kiadásainak
körét. A legjelentösebb forrás, hogy minden gazdálkodó szervezet
köteles havonta járulékot fizetni. A járulék mértéke a munkaviszonyban
álló munkavállaló részére adott bruttó kereset 0,3 %-a. A járulékot a
gazdálkodó szervezet az állami adóhatóság által kezelt számlára,
meghatározott határidön belül köteles befizetni.
Az Országgyülés a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséröl szóló
1993. évi CXI. törvényben módosította a foglalkoztatás elösegítéséröl
és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt. A
módosítás eredményeként a munkaadói járulékból 1994. január 1-töl 0,3
%-ot el kell különíteni a létrehozandó Bérgarancia Alap javára. Az
elkülönített összeg ez idö szerint meghaladja a 900 millió forintot.
Tekintettel a munkaadók által teljesített ez évi befizetések nagyságára
és a költségvetés helyzetére, a korábbiakban egyeztett változathoz
képest olyan módosítást szükséges végrehajtani a törvénytervezeten,
amely szerint az állami hozzájárulásra csak abban az esetben van
szükség, ha az Alap föbb bevételi forrásai - a bérgarancia járulék és a
visszafizetett támogatások - nem elegendöek a kötelezettségek
teljesítésére. A törvénytervezet azonban ezt a hozzájárulást 600
millió forintban maximálja.
A Bérgarancia Alapról szóló törvény elfogadásával jelentös
munkavállalói kör számára nyílik meg annak az esélye, hogy felszámolási
eljárás esetén hozzájussanak az öket megilletö munkabérhez, illetve
annak egy részéhez. A fentiek miatt javasoljuk, hogy a Kormány a
törvényjavaslatot sürgösséggel terjessze az Országgyülés elé.
Budapest, 1994. szeptember 1.
Dr. Békesi László Kósáné Dr. Kovács Magda
Dr. Vastagh Pál
H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T
A Kormány megtárgyalta a Bérgarancia Alapról szóló elöterjesztést és
egyetért a törvénytervezet normaszövegével.
A Kormány a Bérgarancia Alapról szóló tervezetet sürgös, kivételes
eljárás kérésével az Országgyülés elé terjeszti.
Felelös : Pénzügyminiszter
Határidö:azonnal
Törvényjavaslat
a Bérgarancia Alapról
Az Országgyülés a munkavállalók szociális biztonságának elösegítése
érdekében, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54.§-a
alapján, a következö törvényt alkotja:
1.§
(1) A Bérgarancia Alap (a továbbiakban: Alap) olyan elkülönített állami
pénzalap, amelynek rendeltetése, hogy a felszámolás alatt álló
gazdálkodó szervezetek számára - az e törvényben meghatározott mértékig
- megelölegezze a munkavállalókkal szemben fennálló bértartozást. Az
Alap csak olyan gazdálkodó szervezet bértartozását vagy annak egy
részét elölegezheti meg, amely a tevékenységét a felszámolás kezdö
idöpontját megelözöen legalább 6 hónappal megkezdte.
(2) E törvény alkalmazásában:
a) gazdálkodó szervezet a csödeljárásról, a felszámolási eljárásról és
a végelszámolásról szóló 1991. IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 3.§
(1) bekezdésének a) pontjában felsorolt minden gazdálkodó szervezet;
b) bértartozás a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet - mint
munkáltatót - terhelö minden munkabér tartozás és a munkaviszony
megszünésével összefüggésben járó, a Cstv. 57.§-ának (3) bekezdése
szerint megállapított végkielégítés tartozás.
(3) Az Alapot az Országos Munkaügyi Központ (a továbbiakban: OMK)
kezeli.
(4) Az Alap felhasználásáról az OMK vezetöje az Érdekegyeztetö Tanács
Bér és Munkaügyi Bizottságát legalább félévente tájékoztatja.
2.§
(1) Ha a felszámoló a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél
foglalkoztatott munkavállalók bérét és végkielégítését (a továbbiakban
együttesen: bér) a felszámolási költségek fedezetét jelentö bevételek
hiánya miatt a bérfizetési napot követö 8 napon belül nem tudja
kielégíteni, visszatérítendö pénzügyi támogatás (a továbbiakban:
támogatás) iránti kérelemmel fordulhat az Alaphoz.
(2) Az Alap - a rendelkezésére álló pénzösszeg erejéig, amely nem
foglalja magában a kezelö szervezetnek az Alappal kapcsolatos müködési
költségeit - köteles a támogatást folyósítani, ha a felszámolás alatt
álló gazdálkodó szervezet által benyújtott kérelem az e törvényben
foglalt feltételeknek megfelel.
3.§
(1) A támogatás iránti kérelmet - a felszámolónak vagy
meghatalmazottjának személyesen - a felszámolás alatt álló gazdálkodó
szervezet székhelye szerint illetékes megyei (fövárosi) munkaügyi
központnál, az e törvény 1. és 2. számú melléklete szerinti -
teljeskörüen kitöltött - formanyomtatványon, valamennyi elöírt
mellékletet becsatolva kell három példányban benyújtani.
(2) Az illetékes munkaügyi központ a kérelem átvételét megtagadhatja,
ha az az (1) bekezdés elöírásainak nem felel meg.
(3) Az elfogadott kérelem egy példányát az illetékes munkaügyi központ
- az átvételi idöpont (dátum, óra, perc) rögzítése mellett -
haladéktalanul továbbítja az OMK-nak, egy példányát pedig - az átvétel
igazolásaként - a kérelmezönek visszaadja.
4.§
(1) Az OMK a támogatást a kérelmek átvételi idöpontja szerinti
sorrendben folyósítja.
(2) Az azonos idöpontban átvett kérelmek sorrendjének megállapításánál
a kérelmezö gazdálkodó szervezetek cégnevének betürendi sorrendje a
meghatározó.
(3) A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra - az e
törvényben foglalt eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános
szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény az irányadó.
5.§
(1) Ha az Alap megfelelö összegü pénzeszközzel rendelkezik, az OMK a
kérelem átvételétöl számított 21 napon belül intézkedik az igényelt
támogatás átutalásáról.
(2) Az Alap által nyújtott támogatás kamatmentes.
(3) Ha az Alapban nem áll rendelkezésre megfelelö összegü pénzeszköz,
az átutalási késedelemröl az OMK a kérelmezöt értesíti.
6.§
Az Alap csak akkor nyújthat támogatást, illetve a támogatás iránti
kérelem csak abban az esetben nyújtható be, ha a felszámolás alatt álló
gazdálkodó szervezet az Alappal szemben esetleg fennálló - korábbi
támogatásnyújtásból eredö - visszafizetési kötelezettségét
maradéktalanul teljesítette.
7.§
(1) A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra
jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben a bérfizetési
napon fennálló bértartozását, de legfeljebb jogosultanként a - kötelezö
legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról szóló jogszabály
szerinti - minimálbér négyszeresét veheti figyelembe.
(2) Az Alapból igényelhetö támogatás nem lehet több, mint a gazdálkodó
szervezetnél a bérfizetés napján rendelkezésre álló és az azt követöen
- a kérelem benyújtásáig - keletkezett forrás együttes összegének és az
(1) bekezdés szerint meghatározott összegnek a különbözete.
8.§
(1) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást a jegybanki alapkamat
kétszeresével megnövelt összegben azonnal vissza kell fizetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti visszafizetésböl a kamatrész a
felszámolót, a támogatás összege a felszámolás alatt álló gazdálkodó
szervezet vagyonát terheli.
(3) A Cstv. 51. és 54. §-ában meghatározott, a felszámolóra vonatkozó
felelösségi szabályokat a felszámolónak a támogatás igénybevételével
kapcsolatos eljárására is alkalmazni kell.
9.§
(1) Az Alap bevételi forrásai:
a) a gazdálkodó szervezetek által az Alapba befizetett bérgarancia
járulék (a továbbiakban: járulék);
b) az Alapnak visszafizetett támogatás;
c) egyéb bevételek.
(2) Az Alapból teljesíthetö kiadások:
a) a támogatás nyújtásából eredö fizetési kötelezettségek;
b) az Alappal kapcsolatos müködési költségek.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti müködési költségeknek Alapból
elkülönítendö pénzügyi elöirányzatának mértékét az Érdekegyeztetö
Tanács Munkaeröpiaci Bizottsága határozza meg az államháztartásról
szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és annak végrehajtási rendeleteivel
összhangban.
10.§
(1) Az Alap feletti rendelkezési jog a munkaügyi minisztert illeti meg.
(2) Az Alap pénzforgalmi számláját a Magyar Nemzeti Bank vezeti.
(3) Az Alap kötelezettségeiért a központi költségvetés nem vállal
kezességet.
11.§
(1) Az Alap átmenetileg szabad pénzeszközeit állampapírok vásárlására
fordíthatja, illetve a pénzforgalmi számláját vezetö pénzintézetnél
betétként elhelyezheti.
(2) Az Alap év végi maradványa el nem vonható, azt a következö évre
kell átvinni.
12.§
(1) Az Alap kötelezettségeinek fedezetére a gazdálkodó szervezetek
kötelesek havonta járulékot fizetni.
(2) A gazdálkodó szervezet által fizetendö járulék összege a
munkaviszonyban álló munkavállaló részére adott bruttó kereset 0,3 %-a.
13.§
(1) A járulékot a gazdálkodó szervezet állapítja meg, vallja be és
fizeti be az állami adóhatóság által kezelt számlára.
(2) A gazdálkodó szervezet a járulékot az elszámolt hónapot követö hó
20. napjáig köteles befizetni.
(3) A járulék megállapításának, bevallásának, befizetésének ellenörzése
az állami adóhatóság feladata.
(4) Az állami adóhatóság a befizetett járulékot az Alap javára a
befizetést követö hó 5. napjáig köteles átutalni.
(5) A járulék fizetésével kapcsolatban az e törvény által nem
szabályozott kérdésekben az adózás rendjéröl szóló 1990. évi XCI.
törvény rendelkezéseit kell megfelelöen alkalmazni.
14.§
(1) Ez a törvény a kihírdetését követö tizenötödik napon lép hatályba.
(2) A felszámolók támogatás iránti kérelmüket legkorábban e törvény
hatályba lépését követö 15 nap elteltével nyújthatják be.
(3) Az Alap bevételi forrását képezi 1994-ben a foglalkoztatás
elösegítéséröl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény által meghatározott, az Alap létrehozásáig a befizetett
munkaadói járulékból a Bérgarancia Alap javára elkülönített összeg.
Ezen összeget az Alap javára, a törvény hatálybalépését követö 5 napon
belül át kell utalni.
(4) A Foglalkoztatási Alapból - a rá vonatkozó törvényi
rendelkezésekkel összhangban - e törvény 2.§-a (1) bekezdésben
meghatározott célok érdekében nyújtott visszatérítendö támogatást az
Alap kezelöje a Foglalkoztatási Alap részére megtéríti.
(5) Ha a 9.§ (1) bekezdésében és a (3) bekezdésben meghatározott
bevételek nem nyújtanak elegendö fedezetet az Alap által teljesítendö
támogatások kifizetésére, az állam kötelezettséget vállal arra, hogy a
központi költségvetésböl a támogatások kifizetéséhez hozzájárulást
nyújt. Az állami kötelezettségvállalás mértéke - az Alap fennállása
alatt - összességében nem haladhatja meg a 600 millió forintot.
(6) Felhatalmazást kap a munkaügyi miniszter, hogy a támogatás
nyújtásának eljárási szabályait rendeletben állapítsa meg.
15.§
(1) A Cstv. 57.§-ának (2) bekezdése az alábbi b) ponttal egészül ki és
ezzel egyidejüleg a jelenlegi b), c), d), e) és f) pont c), d), e), f)
és g) pontra módosul: (A felszámolási költségek a következök:)
"b) az adóst terhelö, a Bérgarancia Alapból kapott támogatás;"
(2) A Cstv. 58.§-a a következö (2) bekezdéssel egészül ki és ezzel
egyidejüleg a jelenlegi (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4)
bekezdésre módosul:
"(2) Ha a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a Bérgarancia
Alap támogatást nyújtott, a visszafizetés akkor válik esedékessé,
amikor a támogatás nyújtását követöen a 48.§ (1) bekezdése alapján a
támogatás mértékének (vagy egy részének) megfelelö pénzösszeg befolyik.
Amíg a támogatás teljes összegét nem fizették vissza, addig más célra -
a bérkifizetésen kívül - a felszámoló kifizetést nem teljesíthet."
(3) A Cstv. 57.§-a (1) bekezdésének e) pontjában "a (2) bekezdés d)
pontja" szövegrész helyébe "a (2) bekezdés e) pontja" szövegrész lép, a
Cstv. 69.§ (5) bekezdésében pedig "az 58.§ (2) bekezdésében foglaltak,
a szavatossági, jótállási és egyéb kártérítési kötelezettségek
rendezésére az 58.§ (3) bekezdésében foglaltak" szövegrész helyébe "az
58.§ (3) bekezdésében foglaltak, a szavatossági, jótállási és egyéb
kártérítési kötelezettségek rendezésére az 58.§ (4) bekezdésében
foglaltak" szövegrész lép.
I n d o k l á s
a Bérgarancia Alapról szóló törvényjavaslathoz
Á l t a l á n o s i n d o k l á s
A csödeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló
1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Csödtörvény) 1992. január 1-én
történö hatálybalépésével egyidejüleg megszünt a felszámolási eljárás
alá kerülö gazdálkodó szervezetek bérkifizetéseivel kapcsolatos állami
garanciavállalás. A fennálló gazdasági viszonyok szükségessé tették
egy olyan központi Alap létrehozását, amely a felszámolás alá került
cégek dolgozóinak munkabér kifizetéseit hivatott biztosítani.
A Bérgarancia Alapról szóló törvény alapján létrejövö elkülönített
állami pénzalap lehetöséget nyújt arra, hogy a felszámolásba vont
gazdálkodó szervezet munkavállalói felé fennálló munkabérfizetési
kötelezettségének legalább részben eleget tudjon tenni. A pénzügyi
támogatás garantálja a dolgozók bérének korlátozott mértékben történö
kifizetését és egyúttal fedezetet jelent a felszámolási eljárás során
felmerülö munkabértartozások teljesítésére.
Az Alaptól kapott támogatást a gazdálkodó szervezetek kötelesek
visszafizetni. Ennek biztosítékául szolgál, hogy a Bérgarancia Alapról
szóló törvény életbelépésével egyidejüleg a Csödtörvény módosul. A
továbbiakban az Alapból kapott támogatás - az adós gazdálkodó
szervezetet terhelö munkabérek után álló - felszámolási költségnek
minösül. A Csödtörvény elöírást tartalmaz arra nézve, hogy a
felszámolási költségeket milyen sorrendben kell kielégíteni. Amig a
Bérgarancia Alap által nyújtott támogatást a gazdálkodó szervezet az
Alapnak nem fizette vissza, addig a felszámoló a Javaslat szerint - a
munkabér kifizetéseket kivéve -egyéb célra kifizetést nem teljesíthet.
R é s z l e t e s i n d o k l á s
1.§-hoz
A Javaslat az Alap rendeltetésének meghatározása mellett elöírást
tartalmaz arra nézve, hogy az Alap csak azoknak a gazdálkodó
szervezeteknek nyújthat támogatást, amelyek tevékenységüket a
felszámolás elött legalább 6 hónappal megkezdték.
Itt kerülnek meghatározásra az értelmezö rendelkezések is. A
gazdálkodó szervezetek és a végkielégítés fogalma a Csödtörvénnyel
összhangban, arra való utalással került megállapításra. A Javaslat
megjelöli az Alap kezelö szervét és az Alap felhasználásával
kapcsolatosan tájékoztatási kötelezettséget ír számára elö.
2.§-hoz
A felszámoló részére idöbeli feltételt szab a Javaslat arra nézve, hogy
mikor fordulhat támogatás iránti kérelemmel az Alaphoz. Ha a kérelem
mindenben megfelel az elöírásoknak az Alap automatikusan megadja az
igényelt támogatást.
3-5.§-hoz
Ezek a szakaszok a támogatás iránti kérelem benyújtásának és a helyi
munkaügyi központok eljárásának a menetét szabályozzák. Az erre
vonatkozó részletes elöírásokat a Javaslat 1. és 2. számú mellékletei
tartalmazzák.
A támogatás igénylésekor az egyenlö elbánás elvének érvényesülése
érdekében a Javaslat a kérelmek átvételére nézve idörendi sorrendiséget
ír elö. A kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra - a Javaslatban
szabályozott esetek kivételével - az államigazgatási eljárás általános
szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény az irányadó.
Az eljárás határideje a kérelem átvételétöl számított 21 nap. Ha az
Alap rendelkezik az igényelt támogatás összegével, akkor a kezelö szerv
ezen határidön belül köteles a kamatmentes támogatás átutalásáról
intézkedni.
6.§-hoz
Az Alapból nyújtott támogatást a gazdálkodó szervezet a késöbbiekben
köteles visszafizetni. A támogatás átutalásának tehát további lényeges
feltétele, hogy csak azt a gazdálkodó szervezetet illetheti meg, amely
gazdálkodó szervezet az esetleges visszafizetési kötelezettségének már
eleget tett.
7.§-hoz
A Javaslat meghatározza az igényelhetö támogatás legnagyobb mértékét.
A felszámolónak elöírásokat tartalmaz arra nézve, hogy milyen
szempontokat kell figyelembe vennie a támogatási igény
meghatározásakor.
8.§-hoz
A gyakorlatban elöfordulhat, hogy a támogatást jogosulatlanul veszik
igénybe. Ilyen esetben kötelezö a kapott támogatást azonnal
visszafizetni. Természetesen ebben az esetben - az egyébként
kamatmentes támogatást - büntetökamattal terhelten kell visszafizetni.
A felszámoló Csödtörvényben megfogalmazott felelössége a Bérgarancia
Alap vonatkozásában is fennáll.
9.§-hoz
A Javaslat részletezi az Alap bevételeinek és kiadásainak körét. Az
Alap fö bevételi forrása a gazdálkodó szervezetek által fizetett
bérgarancia járulék, valamint az Alapnak visszafizetett támogatások.
10-11.§-hoz
Az Alap kötelezettségeiért az állam nem vállal felelösséget. Az Alap
müködöképessége érdekében az év végi maradványa nem vonható el.
12-13.§-hoz
A Javaslat elöírja, hogy minden gazdálkodó szervezet köteles a
Bérgarancia Alap javára havonta járulékot fizetni. A járulékot a
gazdálkodó szervezet az állami adóhatóság által kezelt számlára,
meghatározott határidön belül köteles befizetni.
A járulék megállapításával és befizetésével kapcsolatos kérdések
vonatkozásában - a Javaslatban szabályozott esetek kivételével - az
adózás rendjéröl szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezései az
irányadóak.
14.§-hoz
A Javaslat a törvény hatálybalépésének és a támogatás legkorábbi
igénybevételének szabályozása mellett tartalmazza az Alap bevételi
forrását az 1994-es évben. Amennyiben a fö bevételi források nem
elegendöek az Alapból történö bérkifizetésekre az állam támogatást
nyújt az Alap részére a központi költségvetés terhére. Az állami
kötelezettségvállalás mértéke - az Alap fennállása alatt -
összességében nem haladh atja meg a 600 millió forintot.
A kiadásoknál szereplö müködési költség mértékét az Érdekegyeztetö
Tanács Munkaeröpiaci Bizottsága határozza meg.
A Javaslat a munkaügyi miniszter számára felhatalmazást ad az eljárási
szabályok külön rendeletben történö megállapítására.
15.§-hoz
A Javaslat több olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek a Csödtörvény
bizonyos módosítását teszik indokolttá. A jogharmonizáció érdekében a
Csödtörvény 57.§ (2) bekezdése és 58.§-a módosításra kerül.
Budapest, 1994. szeptember hó
Elöadó: Dr. Békesi László
pénzügyminiszter
Az 1994. évi ... törvény 1. számú melléklete
Kérelem
a Bérgarancia Alapból igényelhetö támogatásról
I. A gazdálkodó szervezet adatai:
1. Neve:...............................................................
2. KSH azonosító száma.................................................
3. Székhelye:..........................................................
4. A tevékenység megkezdésének idöpontja:......év...........hó......nap
5. A felszámolás kezdö idöpontja: .........év..............hó.......nap
6. A pénzforgalmi bankszámla száma:....................................
7. A számlavezetö pénzintézet megnevezése, címe: ......................
.......................................................................
8. A kérelem alapjaként szereplö bérkifizetés napja:
......év..............hó.......nap
9. A 8. pont szerinti napra - a tv.
7.§ (1) bekezdés szerint kimutatott,
- a tv. 2.sz. melléklete összesen sor
4. oszlopában szereplö - összeg: ......................eFt
10. A bérfizetés napján és az azt
követöen -a kérelem benyújtásáig
rendelkezésre álló saját forrás
összege: -......................eFt
11. Az igényelt támogatás /a 9-böl a
10. levonása utáni / összege: .......................eFt
--------------------------------------------------------------------
II. FELSZÁMOLó ADATAI:
1. Neve:..............................................................
2. KSH azonosító száma:...............................................
3. Székhelye:.........................................................
4. Pénzforgalmi- bankszámlaszáma(i) és a számlavezetö pénzintézet
neve,címe
a)....................................................................
b)....................................................................
III. A KÉRELEM MELLÉKLETEI:
1. A felszámolást elrendelö jogerös végzés másolata csatolva:
igen nem
2. A támogatás igénybevételéröl készített - a tv. 2.sz. melléklete
szerinti - nyomtatvány csatolva :
igen nem
/a helyes válasz bekarikázandó!/
IV. NYILATKOZAT:
Igazolom, hogy a kérelemben és a csatolt mellékleteiben közölt adatok a
valóságnak és a törvény elöírásainak megfelelnek, továbbá hogy a
kérelemben megjelölt gazdálkodó szervezetnek a Bérgarancia Alap felé
semminemü visszafizetési kötelezettsége nincs.
Kelt:...........hely, ....év,..........hó,...nap
................................
/A felszámoló cégszerü aláírása/
A kérelmet - a mellékletekkel együtt - átvettem:
Kelt: .........hely....év........hó.. ...nap ....óra...perc.
................................
/az átvevö munkaügyi központ
cégszerü aláírása/
Megjegyzés:
- a 8. sorban a 2. sz. melléklet címében szerpeltetett dátumot kell
beírni;
- a 9. sorban a kerekítés általános szabályai szerint ezer Ft-ra
kerekített összeg szerepelhet;
- a bekeretezett részt a munkaügyi központ átvevöje tölti ki!
.......oldal
ADATLAP
a Bérgarancia Alapból igényelhetö támogatás számításához
/Az .......... év. ..............hó........ -i bérfizetési napon
a gazdálkodó szervezetnél - fennálló adatok alapján/
Ft-ban
---------------------------------------------------------------------
Sor- Név A bér és végkielégítés a 3. oszlopból a minimálbér
szám együttes összege négyszerese alatti /vagy azzal
azonos/ tényleges összeg, a
minimálbér négyszeresét
meghaladó összeg helyett csak
a minimálbér négyszerese
1. 2. 3. 4.
-----------------------------------------------------------------------
1.
2.
3.
4.
-----------------------------------------------------------------------
Összesen:
Megjegyzés:
- a 4. oszlop összesen sorának ezer Ft-ra kerekített adata szerepelhet
az 1.sz. melléklet 9. sorában;
- a 4. oszlopban nevenként a minimálbér négyszeresénél nagyobb összeg
nem szerepelhet!
Oldalszám összesen:..............
Kelt:..............hely, ......év......hó....nap.
...........................
/a felszámoló cégszerü aláírása/