A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/105.. számú
____________
törvényjavaslat
_______________
a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény
módosításáról
Elõadó: Dr. Vastagh Pál
Budapest, 1994. szeptember 26.
T/105.. számú törvényjavaslat
a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény
módosításáról
1. §
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló, többször módosított 1952.
évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 1. §-a a következõ (2) bekezdéssel
egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre
változik:
"(2) E törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekére
figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni."
2. §
A Csjt. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A felek tartós jogviszonyát rendezõ egyezség megváltoztatását az egyezség
jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól - az egyéb törvényes
feltételek megléte esetén is - csak akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú
gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha a körülmények változása folytán a
megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti."
3. §
(1) A Csjt. 49. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A gyermek külföldre történõ örökbefogadása - a rokonok, illetve a szülõ
házastársa által történõ örökbefogadás kivételével - csak akkor
engedélyezhetõ, ha a gyermek örökbefogadására belföldön nem kerülhetett sor."
(2) A Csjt. 59. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A korlátozottan cselekvõképes nagykorú félnek az örökbefogadással
kapcsolatos jognyilatkozatához törvényes képviselõjének hozzájárulása
szükséges."
4. §
A Csjt. 71. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"A szülõknek biztosítaniuk kell, hogy az ítélõképessége birtokában lévõ
gyermekük az õt érintõ döntések elõkészítése során véleményt nyilváníthasson.
A gyermek véleményét - korára, érettségére figyelemmel - tekintetbe kell
venni."
5. §
A Csjt. 72. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"72. § (1) A szülõi felügyeletet a szülõk együttesen gyakorolják, - ellentétes
megállapodásuk hiányában - akkor is, ha már nem élnek együtt.
(2) Ha a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése iránti perben a
gyermeket a szülõk megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik
szülõnél elhelyezték, a felügyeletet ez a szülõ gyakorolja, kivéve, ha a
szülõk kérelmére a bíróság a gyermekelhelyezéssel egyidejûleg közös szülõi
felügyeletet rendelt el, illetve a szülõknek a közös szülõi felügyeletre
vonatkozó egyezségét jóváhagyta.
(3) A közös szülõi felügyeletet a bíróság bármelyik szülõ kérelmére
megszünteti, ha a megszüntetés a gyermek fejlõdése szempontjából is indokolt.
(4) A szülõi felügyeletet gyakorló szülõ, illetve a gyámhatóság a gyermek
kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál."
6. §
A Csjt. a következõ 72/A-72/B. §-sal egészül ki:
"72/A. § (1) A gyermek elhelyezésérõl a szülõk döntenek. A szülõk
megegyezésének hiányában a bíróság a gyermeket annál a szülõnél helyezi el,
akinél a kedvezõbb testi, értelmi és erkölcsi fejlõdése biztosított. Ha a
szülõnél történõ elhelyezés a gyermek érdekét veszélyezteti, a bíróság a
gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történõ
elhelyezést maga is kéri.
(2) A gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha
azok a körülmények, amelyekre a bíróság a döntését alapította, utóbb
lényegesen megváltoztak és az elhelyezés változatlan fenntartása a gyermek
érdekét sérti.
(3) A gyermek elhelyezése, valamint az elhelyezés megváltoztatása iránt a
szülõ,a gyámhatóság és az ügyész indíthat pert.
(4) Ha a gyermek elhelyezése érdekében azonnali intézkedésre van szükség, a
bíróság soron kívül, ideiglenes intézkedéssel határoz.
72/B. § (1) A különélõ szülõk a gyermek sorsát érintõ lényeges kérdésekben a
gyermek elhelyezését követõen - közös szülõi felügyelet hiányában is -
együttesen döntenek, kivéve, ha a különélõ szülõ felügyeleti jogát a bíróság
korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette.
(2) A gyermek sorsát érintõ lényeges kérdés: a kiskorú gyermek nevének
meghatározása, illetve nevének megváltoztatása, tartózkodási helyének
kijelölése, továbbá iskolájának, valamint életpályájának megválasztása.
(3) A gyermekétõl különélõ szülõt a bíróság feljogosíthatja a vagyonkezelés és
a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet jogával is, illetve ha a
gyermek érdekei megkívánják, az õt egyébként megilletõ szülõi felügyeleti
jogokat - így a gyermek sorsát érintõ valamely lényeges kérdésben való döntés
jogát - korlátozhatja vagy megvonhatja, illetve egyes jogosítványok
gyakorlásának szünetelését rendelheti el."
7. §
A Csjt. 74. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"74. § A bíróságnak és a gyámhatóságnak a szülõi felügyelettel, illetve a
gyermek elhelyezésével, valamint az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatos
eljárása során - elháríthatatlan akadály esetét kivéve - mindkét szülõt meg
kell hallgatnia. Indokolt esetben közvetlenül vagy szakértõ utján meg kell
hallgatni a gyermeket is. Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, az
elhelyezésére vonatkozó döntés csak egyetértésével hozható, kivéve, ha az
általa választott elhelyezés fejlõdését veszélyezteti."
8. §
A Csjt. 78. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Azt, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön, a gyermek hajlama,
testi és értelmi képessége, valamint az egyéb körülmények figyelembevételével
a szülõi felügyeletet gyakorló szülõk és a gyermek közösen döntik el.
(2) A szülõ és a gyermek között az életpálya kijelölésével kapcsolatban
felmerült vitában a gyámhatóság dönt.
(3) A tizenhatodik életévét betöltött - már nem tanköteles - gyermek a szülõ
hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt vagy szövetkezeti tagsági
viszonyt. "
9. §
A Csjt. 91. §-ának (3) bekezdése következõ mondattal egészül ki:
"Nem szünetel a szülõi felügyelet, ha a szülõk vagy a bíróság a közös szülõi
felügyeletrõl döntött."
10. §
A Csjt. 92. §-ának (1) bekezdése a következõ elsõ mondattal egészül ki:
"A gyermeknek joga, hogy különélõ szülõjével kapcsolatot tartson."
11. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba; rendelkezéseit
a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A Csjt. 37. §-ának (4) bekezdésében és a 39. §-ának (2) bekezdésében a
"tizenhatodik" szövegrész helyébe a "tizennegyedik" szövegrész lép.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Csjt. 76. §-a a hatályát veszti.
12. §
A Polgári perrendtartásról szóló többször módosított 1952. évi III. törvény
279. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Ha a bíróság a perben a Családjogi törvény 74. §-a alapján a házastársak
kiskorú gyermekének, mint érdekeltnek a meghallgatásáról döntött, indokolt
esetben egyidejûleg a gyermek részére ügygondnokot rendel. A bíróság úgy is
határozhat, hogy a gyermeket a házastársak és jogi képviselõik távollétében
hallgatja meg. E szabályok vonatkoznak a gyermek elhelyezésével kapcsolatos
perekre is."
INDOKOLÁS
a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény
módosításáról szóló T/105.. számú törvényjavaslathoz
I.
Általános indokolás
Harminc évvel azt követõen, hogy az ENSZ 1959. november 20-i közgyûlése
elfogadta a Gyermek jogairól szóló Nyilatkozatot, megszületett a Gyermek
jogairól szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény). Az Egyezmény a Polgári
és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával, illetve az Emberi jogok és
az alapvetõ szabadságjogok védelmérõl szóló Egyezménnyel összhangban
szabályozza a gyermek jogait, mint olyan emberi jogokat, amelyek speciális
garanciákat és védelmet igényelnek a jogalkotás és jogalkalmazás területén
egyaránt.
Az Egyezmény - többek között - rögzíti, hogy a gyermeknek joga van a saját
személyazonosságának tiszteletben tartására, a szociális biztonságra, a
családban történõ nevelkedésre, arra, hogy minden õt érintõ kérdésben szabadon
kinyilváníthassa véleményét.Az Egyezményben részes államoknak, illetve a
gyermek fejlõdéséért felelõs személyeknek és szervezeteknek meg kell tenniük
minden szükséges intézkedést a gyermeki jogok érvényesítése érdekében. Az
Egyezmény ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy az egyes államok - eltérõ
történelmi, kulturális hagyományaikra tekintettel - más-más jogi megoldást
választhatnak a gyermeki jogok szabályozása során.
Az Egyezményt a Magyar Kormány képviselõje 1990. március 14-én írta alá,
kihirdetésére pedig az 1991. évi LXIV. törvénnyel, 1991. november 22-én került
sor.
Az Egyezményhez való csatlakozás elkerülhetetlenné tette a hatályos
joganyagnak az Egyezmény elõírásai szempontjából történõ felülvizsgálatát,
harmonizációját. Az Országgyûlés 47/1991. (IX. 15.), illetve 55/1992. (X. 1.)
határozatai felhívták a Kormányt, hogy gondoskodjon az Egyezmény
rendelkezéseinek megfelelõ jogszabályok megalkotásáról, illetve az érintett
jogszabályok esetleges módosításáról.
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló, többször módosított 1952.
évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) rendelkezései alapvetõen megfelelnek
az Egyezménynek, azonban a gyermeki jogok szabályozása és az ezzel összefüggõ
jogi garanciák hiányosak. Nincsen olyan általános szabály, amely biztosítaná a
gyermek véleménynyilvánítási jogát az õt érintõ lényeges kérdések eldöntése
során.
Ezért a törvényjavaslat alapvetõ célja, hogy a gyermek, mint autonóm
személyiség számára biztosítsa annak lehetõségét, hogy aktívan részt vehessen
a sorsát érintõ kérdések eldöntésében, a mindennapok problémáitól kezdve a
pályaválasztásig vagy akár a szülõi ház elhagyásáig.A törvényjavaslat e
jogérvényesítés lehetõségét differenciáltan szabályozza. Alapvetõ rendelkezés,
hogy a gyermeket - életkorának, érettségének megfelelõen - tájékoztatni kell
az õt érintõ kérdésekrõl, be kell vonni a vele kapcsolatos döntési folyamatba.
Ennek fóruma a család, illetve meghatározott esetekben a gyámhatóság és a
bíróság. Bizonyos alapvetõ, sorsdöntõ kérdések a tizennegyedik életév
betöltése után a gyermek beleegyezése, egyetértése nélkül nem rendezhetõek. A
törvényjavaslat elsõsorban az ún. státusz ügyekben (apai elismerés,
örökbefogadás), illetve az elhelyezés kérdésében írja elõ - fõ szabályként - a
korlátozott cselekvõképességgel rendelkezõ gyermek döntésének,
hozzájárulásának szükségességét.
A törvényjavaslat másik fontos eleme a szülõi felügyelet, a szülõ-gyermek
kapcsolatrendszer egyes kérdéseinek
újragondolása. A szülõi felügyelet, a szülõi jogok és kötelességek
kodifikálása messzemenõen gyermekjogi kérdés is, a gyermeki jogok és a szülõi
jogok elválaszthatatlan egységet képeznek. Az, hogy a jövõben a különváltan
élõ szülõk - megegyezés esetén - közösen gyakorolhatják a szülõi felügyeletet,
biztosítja a gyermek mindkét szülõhöz való "jogát" is.
A törvénymódosítás említett koncepcióját valósítják meg a törvényjavaslat
egyes, konkrét rendelkezései.
II.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat 1. §-a a Csjt. alapelvi szintû rendelkezései közé emeli azt
az általános érvényû szabályt, hogy a szülõnek, illetve a jogalkalmazónak
(gyámhatóságnak, bíróságnak stb.) döntései során mindig a gyermek érdekét szem
elõtt tartva, jogait biztosítva kell eljárnia.
A 2. §-hoz
A Csjt. 18. §-a (3) bekezdésének hatályos szövege szerint a volt házastársak
tartós jogviszonyát rendezõ egyezség megváltoztatását az egyezség
jóváhagyásától számított két éven belül csak akkor lehet kérni, ha a
körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél vagy gyermekük
érdekét súlyosan sérti. Az Egyezmény normáival ellentétes, hogy a gyermek
szempontjából a módosításra csak súlyos érdeksérelem esetén kerülhet sor. A
törvényjavaslat szerint a jövõben bírósághoz lehet fordulni a határidõn belül
azonnal, ha az egyezség fenntartása a gyermek érdekét sérti.
A 3. §-hoz
Az örökbefogadás alapvetõ változást jelent a gyermek életében, új rokoni,
családi köteléket eredményez. Az Egyezmény 21. Cikkének értelmében az
örökbefogadás során is biztosítani kell a gyermek mindenek felett álló
érdekeinek érvényesítését.
Az Egyezmény azt is kimondja, hogy elsõsorban a gyermek belföldön történõ
örökbefogadását kell elõmozdítani. Ezért a törvényjavaslat a Csjt. 49. §-át
módosítva kimondja, hogy a külföldre történõ örökbefogadásra csak akkor
kerülhet sor, ha a gyermek hazai örökbefogadására tett erõfeszítések nem
jártak eredménnyel (pl. a belföldön a gyermeket életkora, fogyatékossága, vagy
egyéb okból nem fogadták örökbe).
A törvényjavaslat azt is kimondja, hogy a tizennegyedik életévét betöltött
gyermek az örökbefogadásával kapcsolatos
jognyilatkozatot a jövõben már személyesen teheti meg. Csak a korlátozottan
cselekvõképes nagykorú személy jognyilatkozatához szükséges a törvényes
képviselõ hozzájárulása.
A 4. §-hoz
A törvényjavaslat 4. §-a az Egyezmény 12. Cikkével összhangban elõírja, hogy a
szülõknek biztosítaniuk kell, hogy gyermekük - életkorának, érettségének
megfelelõen - az õt érintõ döntések során véleményét kifejthesse. A gyermek
véleményét a szülõknek figyelembe kell venniük. Miután a szülõk ismerik
legjobban gyermeküket, ezért a törvényjavaslat rájuk bízza, az õ
felelõsségükké teszi, hogy mikor, miként beszéljék meg gyermekükkel a
mindennapok kérdéseit, vagy a rendkívüli problémákat. A szülõnek a gyermekét
partnernek kell tekintenie, akivel a legkényesebb kérdéseket is meg lehet
vitatni, természetesen életkorának, fejlettségének megfelelõen (Csjt. 71. §
(1) bek.).
Az 5. §-hoz
A hatályos rendelkezések szerint a szülõk a szülõi felügyeletet együttesen
gyakorolják és különválásukat követõen - megegyezésük esetén - a gyermek
elhelyezésérõl is közösen döntenek. Az elhelyezést követõen a szülõi
felügyeleti jogokat - fõ szabályként - az a szülõ gyakorolja, akinél a gyermek
elhelyezést nyert, tehát a szülõk házasságának felbontása az egyik szülõ és a
gyermek kényszerû válását is maga után vonja, hiszen e szülõ szülõi
felügyeleti joga a házasság felbontása, a gyermek elhelyezése következtében, a
törvény erejénél fogva szünetel. Ezt a szülõt csak a kapcsolattartás, valamint
a gyermek sorsát érintõ lényeges kérdésekben való döntés joga illeti meg, még
akkor is, ha a szülõ továbbra is vállalni kívánja a szülõi felelõsséget és a
volt házastársak, mint szülõtársak készek az együttmûködésre.
A szülõi felügyelet automatikus, kényszerû szünetelése nemcsak a szülõi, hanem
a gyermeki jogokat is érinti. Ezért a törvényjavaslat szerint a jövõben a
szülõk a Csjt. 72. §-a értelmében a házasság felbontása vagy a gyermek
elhelyezése iránti perben megállapodhatnak abban, hogy a szülõi felügyeletet -
a gyermekelhelyezéstõl függetlenül - közösen gyakorolják, illetve
egybehangzóan kérhetik, hogy a bíróság a közös szülõi felügyeletre vonatkozó
döntésüket ítéletben rögzítse. Önmagában egyébként a szülõk életközösségének
megszakadása - ellenkezõ megállapodás hiányában - a közös szülõi felügyeletet
nem érinti. Azt már a hatályos rendelkezések is lehetõvé teszik, hogy a szülõk
peren kívül állapodjanak meg a gyermek elhelyezésrõl. A jövõben nem lesz
akadálya annak sem, hogy ilyen esetben döntésük a közös szülõi felügyelet
változatlan fennmaradására is kiterjedjen.
A közös szülõi felügyelet garanciát jelent arra, hogy a gyermek - az Egyezmény
9. Cikkének megfelelõen - intenzív személyes kapcsolatban marad a különélõ
szülõjével is.
Természetesen a közös szülõi felügyeletre csak a gyermek érdekében és akkor
kerülhet sor, ha azt mindkét fél kívánja. A közös szülõi felügyelet ugyanis
olyan fokú együttmûködési készséget feltételez, amely az egyik szülõ
tiltakozása, elzárkózása esetén nem valósítható meg, nem kényszeríthetõ ki.
Ha a szülõi felügyeletet együttesen gyakorló szülõk a szülõi felügyelet körébe
tartozó valamely kérdésben nem tudnak egyetértésre jutni, ügyükben a Csjt. 73.
§-a (1) bekezdésének alapján a gyámhatóság dönt.
A közös szülõi felügyelet csak addig "mûködik", amíg azzal mindkét szülõ
egyetért. A szülõk közötti kapcsolat megromlása, együttmûködésük hiánya okot
szolgáltathat a közös szülõi felügyelet bírói megszüntetésére. A gyermek
érdekét természetesen ennél a döntésnél is figyelembe kell venni.
Általánosságban azonban elmondható, hogy a szülõk közös szülõi felügyelettel
kapcsolatos konfliktusa és ilyen esetben a közös szülõi felügyelet fenntartása
hátrányos a gyermek fejlõdése szempontjából.
Változatlan szabály, hogy a szülõi felügyeletet gyakorló szülõ, illetve a
gyámhatóság pert indíthat a gyermek kiadása iránt azzal szemben, aki a
gyermeket jogtalanul tartja magánál.
A 6. §-hoz
A közös szülõi felügyelet lehetõsége általában nem teszi szükségtelenné a
gyermek elhelyezését, hiszen a gyermekétõl különélõ, esetleg másik városban
lakó szülõ nem vállalhatja a gyermek mindennapos ellátásával, gondozásával
járó felelõsséget. Ezért a gyermeket a közös szülõi felügyeletrõl történt
megállapodás esetén is el kell helyezni.
A gyermekelhelyezés szabályait jelenleg nem a szülõi felügyelet alapvetõ
(általános) közös szabályai tartalmazzák, hanem az a szülõi felügyelet egyik
tartalmi eleme, a gondozás, nevelés körében szerepel. Tekintettel arra, hogy a
gyermekelhelyezés a szülõi felügyelet egészét, valamennyi elemét érintõ
szabály, a törvényjavaslat a gyermekelhelyezéssel kapcsolatos kérdéseket a
Csjt. új 72/A. §-ában, a szülõi felügyelet általános közös szabályai körében
rendezi.
Módosul a gyermekelhelyezés megváltoztatásának feltételrendszere is. Jelenleg
az elhelyezés megváltoztatásához nem elegendõ a körülmények lényeges
változása, így az sem, ha a gyermek kötõdése egyértelmûen megváltozott, a
különélõ szülõ felé fordult és ez, a
gyermeknevelésre alkalmas szülõ vállalja a gyermek gondozását. Az elhelyezés
módosítására csak akkor kerülhet sor, ha ezen túlmenõen a gyermek addigi
környezete, az õt nevelõ szülõ körülményei kedvezõtlenül változtak. Ez az
együttes feltételrendszer csak igen ritkán valósul meg, így a
gyermekelhelyezés megváltoztatására a gyermek szempontjából indokolatlanul
kevés esetben kerül sor. A jövõben az elhelyezés megváltoztatásának szempontja
kizárólag a gyermek valós érdeke lesz.
Technikai jellegû változás, hogy a különélõ szülõt megilletõ egyes szülõi
felügyeleti jogok, illetve a gyermek sorsát érintõ, közös döntést igénylõ
kérdések szabályozására önállóan, a 72/B. §-ban kerül sor.
A 7. §-hoz
A törvényjavaslat - az Egyezmény 12. Cikkére figyelemmel - a Csjt. 74. §-át
újraszabályozva általános, garanciális szabályként rögzíti, hogy a szülõi
felügyelettel és a gyermekelhelyezéssel kapcsolatos ügyekben a bíróságnak és a
gyámhatóságnak meg kell hallgatnia a szülõket és indokolt esetben a gyermeket
is. A törvényjavaslat nem állapít meg olyan életkort, amelynek betöltését
követõen a gyermeket mindenképpen meg kell hallgatni, hiszen ez az ügy
jellegétõl, a gyermek belátási képességétõl függõen más és más lehet. A
bíróság, hatóság elõtti meghallgatás esetenként aránytalan idegi megterhelést
jelenthet a gyermek számára. A gyermek sorsával foglalkozó személyek,
szervezetek felelõssége, hogy eldöntsék, mikor, milyen ügyben indokolt a
gyermek személyes részvétele, meghallgatása, illetve mikor szükséges szakértõ
útján tájékozódni a gyermek véleményérõl, kötõdésérõl.
Ugyanakkor a törvényben nevesített esetekben: az apai elismerés, az
örökbefogadás során a tizennegyedik életévét betöltött gyermek meghallgatása,
illetve véleményének figyelembe vétele nem mellõzhetõ. Ilyen kérdés lesz a
jövõben az elhelyezés is, a tizennégy éves gyermeknek ugyanis általában már
határozott véleménye van, el tudja dönteni, hogy kíván-e az elhelyezését kérõ
szülõnél vagy más személynél élni. Elõfordulhat azonban, hogy a gyermeket az
egyik szülõ anyagi elõnyök kilátásba helyezésével befolyásolja, illetve a
gyermek a rá nehezedõ pszichikai nyomás hatására nem tudja felmérni valós
érdekét.
Ilyen esetben a bíróság mellõzheti a gyermek által választott elhelyezést, ha
az gyermek fejlõdését veszélyezteti.
A 8. §-hoz
A pályaválasztás alapvetõ jelentõségû a gyermek további sorsa, fejlõdése
szempontjából. Ezért a jövõben nem hozható döntés a pályaválasztásáról sem a
gyermek tudta nélkül, illetve akarata, hajlama ellenére. A törvényjavaslat új
rendelkezése értelmében errõl a szülõknek és a gyermeknek közösen kell
döntenie.
A törvényjavaslat a hatályos szabályozással lényegében egyezõen rögzíti a
tizenhatodik életévét betöltött gyermek önálló munkavállalásának lehetõségét
(Csjt. 78. §).
A 9. §-hoz
A hatályos rendelkezések szerint a szülõi felügyeletet az a szülõ gyakorolja,
akinél a gyermek elhelyezést nyert, a másik szülõ felügyeleti joga - a gyermek
sorsát érintõ lényeges kérdések kivételével - szünetel. A Csjt. 72. §-a (1)-
(2) bekezdésének új rendelkezésére figyelemmel a törvényjavaslat a Csjt. 91.
§-ának (3) bekezdését kiegészítve rögzíti, hogy a gyermek elhelyezésétõl
függetlenül nem szünetel egyik szülõ szülõi felügyeleti joga sem, ha a szülõk
ebben peren kívül megállapodtak vagy a bíróság - együttes kérelmükre - a közös
szülõi felügyeletrõl döntött.
A 10. §-hoz
A Csjt. hatályos 92. §-a a szülõ és gyermek közötti kapcsolattartást csak mint
a különélõ szülõ jogát és kötelességét szabályozza. A törvényjavaslat az
Egyezmény 9. cikkével összhangban kimondja, hogy a rendszeres érintkezés joga
kölcsönös, tehát a gyermeknek is joga, hogy különélõ szülõjével kapcsolatot
tartson.
A 11. §-hoz
Az örökbefogadással kapcsolatban tett jognyilatkozathoz hasonlóan a
tizennegyedik életévtõl kell a jövõben a gyermek hozzájárulása - a jelenlegi
tizenhatodik év helyett - az apai elismerõ nyilatkozat teljes hatályához
(Csjt. 37. § (4) bek., 39. § (2) bek.).
A törvényjavaslat a Csjt. új rendelkezéseire tekintettel módosítja a Polgári
perrendtartást és szabályozza a gyermek bíróság által történõ meghallgatását.
A törvényjavaslat - a kialakult gyakorlatnak megfelelõen - rögzíti, hogy a
gyermeket a bíróság a szülõi felügyelettel, illetve a gyermek elhelyezésével
kapcsolatos ügyekben nem tanúként hallgatja meg, hiszen a gyermek rendszerint
nem csak az általa észlelt tényekrõl számol be, hanem egyidejûleg véleményt
nyilvánít, állást foglal. A gyermeknek, mint érdekeltnek a perbeli státusza
tehát speciális. Ezt fejezi ki az a szabály is, hogy részére a bíróság szükség
esetén ügygondnokot rendel. A gyermek érdekét szolgálja az a rendelkezés is,
hogy a gyermek meghallgatására - a bíróság döntésétõl függõen - a szülõk és a
jogi képviselõk távollétében kerül sor.