______
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnöke
Interpelláció
_____________
Helyben
_______
Tisztelt Elnök Úr!
Kuncze Gábor belügyminiszter úrhoz az alábbi interpellációt terjesztem
elõ:
Tárgya: Ideiglenes határnyitás, illetve határmenti gyülekedés betiltása a
magyar-szlovák határon.
Tisztelt Belügyminsizter úr!
Mint Ön is értesült róla 1994. szeptember 23-ára az Ipolytarnóc-Kalonda
közötti lehárt határátkelõ újra megnyítását segítendõ, a határ mindkét oldalán
egyidõben gyülekezést terveztek. Ipolytarnóc polgármestere errõl értesítette a
területileg illetékes Nógrád megyei Rendõrfõkapitányságot és a balassagyarmati
Határõrparancsnokságot is.
Az értesítésre írásos választ nem kapott, de Tisza Attila polgármester
urat személyesen megkeresték a két parancsnokság munkatársai. Tájékoztatták,
hogy egy 1976-os, a két ország közötti egyezmény alapján a határon átbeszélni
tilos és az tanácsolták, a felvonulástól álljanak el. Azt is tudtára hozták a
polgármester úrnak, hogy ha ez nem történik meg, akkor ellene kell idnítaniuk
rendõrségi eljárást. Ezt elkerülendõ a polgármester úr letett tervükrõl.
Nagy meglepetés volt viszont, hogy ezt az egyezményt a szlovák oldalon
nem ismerték. Mint a TV-ben Ön is láthatta "határtalan vígassággal" egybekötve
meg is tartották a gyülekezést. Szinte tréfába illõ, hogy a magyar oldalon
fekvõ Ipolytarnóc polgármestere is a túloldalon rendezett felvonuláson
vehetett csak részt.
Kérdezem Belügyminiszter urat, mikét kívánja megakadályozni a hasonló
esetek ismételt elõfordulását?
A napokban meg arról értesültem, hogy az Ipoly és a határ két oldalán
fekvõ hasonló helyzetû magyar községek - Ipolydamázsd és Helemba - közötti híd
megnyitását nem engedélyezte a balassagyarmati Határõrparancsnokság. A
kérelmet azzal utasították el, hogy a közelben megnyílt Lettkés Ipolyszalka
átkelõhelyet vegyék igénybe.
Ez a két falu is szoros rokoni, baráti kapcsolatban van egymással és
azért költöttek súlyos összegeket a lebontásra ítélt Ipoly-híd megmentésére,
hogy egyelõre egy-szer-egyszer - mint most a búcsú alkalmából - akár gyalog is
átmehessenek egymáshoz. Elöregedett, szegény falvakról van szó, de a híd
fönntartását, a határnyitás kölségeit mindig átvállalták, pl. egy szombat-
vasárnapi nyitva tartás 25.000 forintjukba került. Ezt természetesen most is
hajlandóak lennének vállalni. 1992-ben 125.000 forintot fizettek a híd mûszaki
felülvizsgálatáért.
Van az ügynek még egy nagyon nyomasztó hatása is. Mivel mindkét falut
nagyrészt magyarok lakják, nehezen viselik, hogy a magyar hatóság teszi
lehetetlenné a határnyitást.
Kérdezem: Mi az oka, hogy a magyar hatóság nem tudja engedélyezni az
átkelõ ideiglenes megnyitását?
Budapest, 1994. szeptember 29.
Bogárdi Zoltán
MDF