______
INTERPELLÁCIÓ
Békési László pénzügyminiszter úrhoz
Lesz-e tisztogatás a magyar gazdaság irányítói között?
A Horn-kormány - tartva magát választási ígéreteihez - többször
kijelentette, hogy személyi döntéseinél a szakértelmet és a rátermettséget
tekinti meghatározónak, és nem kíván tisztogatást végrehajtani sem az állami
apparátusban, sem pedig a kormány irányítása alá tartozó gazdasági
szervezetekben.
Ennek azonban ellentmondani látszik az a tény, hogy az államigazgatásban
történt elbocsátások mértéke messze meghaladja azt az arányt, melyet egy
kormányváltozás indokol. Ennek ellenére megvolt az a reményünk, hogy a
gazdasági vezetõket valóban csak oly számban cserélik le, ahogy azt a
"természetes elhasználódás" megköveteli.
Ezzel szemben az elmúlt hét keddjén megjelent sajtóközlemény, amely,
természetesen indoklás nélkül, tudatta a közvéleménnyel az ÁV RT.
Igazgatótanácsa 8 tagjának leváltását, azt a félelmet kelti bennünk, hogy a
kormány ebben az esetben is megfeledkezik választási ígéreteirõl, illetve
korábbi kijelentéseirõl. Erre enged következtetni az a stílus is, az a
szokatlan eljárási mód, hogy az illetékesek a sajtó hasábjairól tudják meg
leváltásukat. A stílusnál viszont fontosabb a tartalom. Alapos okunk van
feltételezni azt, hogy a részvénytársaság igazgatótanácsának tagjait azért
váltották le ilyen kapkodó sietséggel, mert nem voltak hajlandók szolgai módon
keresztül erõszakolni jazokat a személyi döntéseket, melyeket a kormány vezetõ
tisztségviselõi rájuk akartak kényszeríteni.
Nagyon jól tudjuk: az ÁV RT. Igazgatótanácsára súlyos nyomás nehezedik
azért, hogy menessze az ország több, jelentõs nagyvállalatának vezérkarát, és
egy politikai szempontok alapján összeállított új vezetõi garnitúra
kinevezését végrehajtsa! Bár az igazgatóság rugalmas; kész volt szakmai
szempontok szerint megvitatni egyes vezetõi tisztségviselõk alkalmasságát, ám
eddig nem vállalkozott arra, hogy válogatás nélkül menessze a jó hírû és eddig
jó munkát végzõ szakembereket, csupán azért, hogy az új kormány klientúrájának
helyezt biztosítson.
Mi, ellenzéki képviselõk figyelemmel fogjuk kísérni - ha megakadályozni
nem is tudjuk -, hogy a Horn-kormány kiket és milyen alapn nevez ki gazdasági
vezetõi posztokra, hiszen tartunk attól: a szakmai szempontokon túl ismét a
politikai megbízatóság kerül majd elõtérbe.
Amennyiben a pénzügyminiszter úr egyetért azzal, hogy a kinvezéseknél a
politikai kritériumokat mellõzzék, így a kinevezés szempotnjait csakis a
szaktudás és a tehetség határozza meg, akkor nagyon megnyugtató volna, ha a
személyzeti ügyekben döntést hozük körébe - legalább tanácskozási joggal -
független humánpolitikai szakembereket, valamint a mai parlamenti ellenzékhez
közelálló politikusokat is bevonnának. Így, ha a döntéseket nem is tudnák
befolyásolni, legalább áttekinthetõvé, a közvélemény számára érthetõvé
válnának azok adöntések és a döntésre hatással lévõ okok, melyeket a
leváltásoknál, a kinevezéseknél elsõdlegesen számbavettek.
Pénzügyminiszter úrtól azt remélem: egyetért velem abban, hogy a
jelenlegi gazdasági helyzetünkbõl csak úgy tudunk kedvezõbb állapotba kerülni,
ha a magyar állami vállalatok, pénzintézetek, más intézmények vezérkara a
lehetõ legjobb szakemberekbõl és nem politikai kommiszárokból, pártszempontok
alapján összeállított, megbízhatósági listákon elõkelõ helyezést elért
"szakemberpótlékból" tevõdik össze.
Kérem tehát válaszát, miként biztosítja, hogy a magyar gazdaság vezetõ
szakembereit tehetségük alapján válasszák ki, és a mai vezetõállásúaknak ne
kelljen valamiféle új "B-listázástól" rettegniük.
Budapest, 1994. október 6.
Dr. Schamschula György
MDF