______
1
1994. évi ...... törvény
a társadalombiztosítási alapok kintlévõségeinek egyszeri rendezésérõl
Az Országgyûlés a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991.
évi LXXXIV. törvény figyelembevételével az Alapok kintlévõségeinek egyszeri
rendezésérõl a következõ törvényt alkotja.
1. §
(1) A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény. 114. §-ától
eltérõen kivételesen egyszeri alkalommal annak a munkáltatónak, egyéb
szervnek, illetõleg személynek, akinek az illetékes egészségbiztosítási
pénztár nyilvántartása szerint 1994. június 30-án tartozása van, kérelmére az
1994. június 30-án fennálló késedelmi pótlék tartozását, valamint az akkori
járuléktartozás összegébõl:
a) 36 %-ot, ha a fennmaradó tartozását 1994. december 15-ig befizeti,
b) 24 %-ot, ha a fennmaradó tartozását 1995. február 28-ig befizeti,
c) 12 %-ot, ha a fennmaradó tartozását 1995. április 30-ig befizeti,
d) 6 %-ot, ha a fennmaradó tartozását 1995. június 30-ig befizeti
és elõírt járulékbevallási, befizetési, valamint a tartozás rendezésére kötött
megállapodásban foglalt kötelezettségét maradéktalanul teljesítette
(teljesíti),
el kell engedni.
(2) Az egészségbiztosítási pénztár törli az 1994. június 30-án fennálló, 1.000
forintot meg nem haladó összegû tartozást.
(3) Az egészségbiztosítási pénztár az adós kérésére az adatok egyeztetését a
befizetési határidõt megelõzõen köteles elvégezni.
Indokolás
1. A társadalombiztosítás kintlévõségei évek óta jelentõsen emelkedõ
tendenciát mutatnak ma már elérik a 180 milliárd forintot. A kintlévõség
csökkentésének követelménye felveti egy egyszeri akció szükségességét, melynek
keretében a tartozás meghatározott részének elengedésére kerül sor, ha az adós
a fennmaradó tartozását adott idõpontig megfizeti. Ennek törvényi
megalapozását szolgálja a törvényjavaslat.A szabályozás a befizetés
idõpontjának függvényében az 1994. június 30-án fennálló késedelmi pótlék
tartozás teljes összegének elengedése mellett az akkori járuléktartozás
differenciált mértékû elengedését is biztosítja.
2. Tekintettel arra, hogy az illetékes egészségbiztosítási pénztár és a
társadalombiztosítási járulékot fizetõk nyilvántartása eltéréseket mutathat,
szükséges biztosítani a befizetési határidõt megelõzõen az adós kérésére az
adatok egyeztetését.
3. A tervezett intézkedések valószínûsíthetõen nem lesznek jelentõs hatással a
nagy adósokra, akik az ajánlott kedvezmények után fennmaradó tartozásukat is
képtelenek lesznek kiegyenlíteni, hasonlóan a már felszámolási, illetve
csõdeljárás alá vont adósokra. A javasolt akció kedvezõ hatása várhatóan a
relatíve - a járulékfizetési kötelezettséghez viszonyítva - kevesebbel tartozó
nagyszámú, kisebb gazdálkodó szervezetek, vállalkozók körében lesz.
Az akció hangsúlyozottan egyszeri jellegû, megismétlésére nem kerül sor.
Ahhoz, hogy a jövõben a kintlévõségek felhalmozása elkerülhetõ legyen, úgy a
Kormány, mint az önkormányzatok szigorító intézkedéseket, szankciókat
tartanak szükségesnek. Ilyen intézkedésekre kerülhet sor a
társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, és a csõdtörvény
módosítása során, amelyeknek benyújtására még ez évben sor kerül. Emellett az
Egészségbiztosítási Pénztár a jövõben - a rendelkezésére álló jogi lehetõségek
teljes körû felhasználásával - határozottan fellép a nem fizetõ munkáltatókkal
szemben.
Budapest, 1994. október 4.