______
Törvényjavaslat
képviselõk jogállásáról szóló
1990. évi LV. törvény módósításáról
1. § A törvény preambuluma az alábbiak szerint módosul:
"Az Országgyülés annak érdekében, hogy a képviselõ megbizatását a
közérdekre és a közjóra tekintettel teljesíthesse, az Alkotmány 20.§-a
(5) - (6) bekezdésének megvalósítására a következõ törvényt alkotja."
2. § A törvény az alábbi 6/A.§-szal egészül ki
"6/A §(1) A képviselõ nem lehet
a/ gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje (Gt. 28. §),
felügyelõbizottságának tagja, valamint a társasági
szerzõdés (alapító okirat, alapszabály) által
meghatározott vezérigazgatója, elnöke;
b/ állami vállalatnak, közüzemi vállalatnak, trösztnek,
leányvállalatnak, egyes jogi személyek vállalatának
vezérigazgatója,
igazgatója, igazgatóhelyettese és felügyelõbizottsági
tagja;
c/ szövetkezet vezetõ tisztségviselõje (Szvt. 35.§(1)).
(2) Összeférhetetlen a képviselõi megbízatással az egyéni
vállalkozói és az ügyvédi, jogtanácsosi tevékenység gyakorlása.
(3) A képviselõ nem lehet köztestület országos szervének elnöke,
alelnöke, elnökhelyettese, fõtitkára, fõtitkárhelyettese.
(4) Összeférhetetlen a képviselõi megbízatással, ha a képviselõ
alapítványnál, egyesületnél a jogszabályban vagy az
alapszabályban meghatározott vezetõ tisztségviselõjeként,
vagyonkezelõ szerve tagjaként, illetõleg közhasznú társaság
ügyvezetõjeként vagy felügyelõbizottság tagjaként bármilyen
juttatásban részesül. A képviselõ a juttatás nélkül vállalt
tisztségét a szervezet nevének és székhelyének megjelölésével
haladéktalanul bejelenti az Országgyülés elnökének. Az
Országgyülés elnöke a bejelentéseket nyilvántartja. A
nyilvántartásban szereplõ adatok nyilvánosak.
3. § A törvény 10.§-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki. Az eredeti (2)-(4)
bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre módosul.
"10. § (2) A képviselõ az (1) bekezdésben meghatározott jogviszonyát
köteles évente, a magánszemélyek jövedelemadó bevallására megállapított
határidõig az Országgyülés elnökének bejelenteni. A bejelentés
tartalmazza az alkalmazó (megbízó) szerv vagy személy nevét, székhelyét
(lakcímét), és a jogviszony jellegét (munkaviszony, közalkalmazotti
viszony, tagsági viszony, eseti vagy rendszeres megbízás, vállakozási
jogviszony).
Az Országgyülés elnöke a bejelentésekrõl nyilvántartást vezet. A
nyilvántartásban szereplõ adatok nyilvánosak."
4.§ (1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 60. napon lép hatályba.
(2) A jelenleg mandátummal rendelkezõ képviselõ a törvény
hatálybalépését követõ 60 napon belül köteles a vele szemben
fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni.
(3) Elsõ alkalommal a 2. §-ban foglalt bejelentési kötelezettségnek a
törvény hatálybalépését követõ 15 napon belül kell eleget tenni.
Általános indokolás
A parlamenti képviselõ alkotmányos kötelezettsége, hogy munkáját a köz
érdekében végezze. Az összeférhetetlenség intézménye e kötelezettség
megvalósítását szolgáló jogi eszközök egyike.
Magyarországon a képviselõi jogállás alapvetõ szabályai a rendszerváltás
kezdetén alakultak ki. A szabályozás egy része idõt állónak bizonyult. Az
összeférhetetlenség intézménye azonban ma is döntõen azokra az esetekre
vonatkozik, amelyek a hatalmi ágak megosztásának elvi követelményére
közvetlenül visszavezethetõek.
1990-hez képest Magyarországon egy új társadalmi-gazdasági helyzet alakult ki.
Müködik a piacgazdaság, a magángazdaság szereplõi az állam még meglévõ
gazdasági túlsúlya ellenére erõsödnek, markáns érdekképviseletek és más civil
szervezõdések jelentek meg a társadalomban. Érzékelhetõ, hogy az állami és
magáncégek, a társadalmi szervezetek számára a képviselõi státusz
felértékelõdött, és a képviselõt sem korlátozza semmi, hogy anyagi juttatás
ellenében különbözõ pozíciókat vállaljon.
A képviselõ személyes anyagi érdekeltsége, és a képviselõi megbízatás mellett
vállalt egyes pozíciók ugyanakkor olyan helyzetbe, esetleg szerepzavarba
hozhatják a képviselõt,
amelyek nehezitik a köz érdekében végzendõ törvényhozói munkáját, és morálisan
is kifogásolhatóak.
A javaslat ezért egyfelõl taxatíve felsorolja az "érdekeltségi"
összeférhetetlenség eseteit, és ezzel közvetve elõmozdítja azt is, hogy a
képviselõi megbizatás mindinkább "fõállású" tisztség legyen. Másfelõl elõírja
a képviselõk jövedelemszerzõ tevékenységét tartalmazó olyan nyilvántartás
felállítását és vezetését, amelybe bárki betekinthet. A nyivánosság lehet az
egyik leghatékonyabb biztosítéka annak, hogy a képviselõ a törvényhozásban
valóban a köz érdekét szem elõtt tartva járjon el.
Részletes indokolás
1.§
A preambulum deklarálja azokat az értékeket, amelyeknek alapvetõen meg kell
határozniuk a képviselõi megbizatás gyakorlását.
2. §
A javaslat az érdekeltségi összeférhetetlenség eseteit differenciáltan
állapítja meg.
- 6/A § (1). Az átalakulóban lévõ piaci viszonyokra tekintettel a
gazdálkodó szervezetek müködésében
meghatározó szereppel bíró tisztségeket országgyülési képviselõ nem
tölthet be.
A képviselõ helyzetébõl fakadóan olyan információk bírtokosa, olyan
döntések és hatalmi kapcsolatrendszerek résztvevõje, amelyek magukban
hordozzák annak lehetõségét, hogy az általa vezetett vagy felügyelt
gazdálkodó szerv a piac más szereplõivel szemben indokolatlan elõnyökhöz
juthasson. A gazdasági és törvényhozói szerep összefonódásának e
tisztségekre kiterjedõ korlátozása megelõzi olyan helyzetek kialakulását,
amikor a képviselõt törvényhozói minõségében gazdasági funkciója
determinálja. Ez a megoldás akadályát jelentheti annak is, hogy gazdasági
pozíció a politikai jutalmazás eszköze lehessen.
- 6/A.§ (2) bekezdésben foglalt rendelkezés célja a személyi érdekeltség
visszaélésszerü érvényesülésének megelõzése. Az egyéni vállalkozó
tulajdonosként köteles vállalkozásában személyesen közremüködni.
Képviselõi helyzetébõl származó, a gazdaságban hasznosítható elõnyöket
közvetlenül személyes érdekeinek szolgálatába állíthatja. A jogi
képviseleti gyakorlatban mind a képviselõi tekintély, mind a képviselõi
megbízatással együttjáró informáltság, kapcsolatrendszer indokolatlan
elõnyt jelent. Ezért a javaslat szerint a képviselõi megbízatás ideje
alatt
az egyéni vállalkozói és az ügyvédi, jogtanácsosi tevékenység nem
gyakorolható.
- 6/A.§ (3) Míg az elõzõ szakaszok a gazdasági érdekeltségbõl fakadó
összeférhetetlenségi eseteket rendeznek, addig a (3) bekezdés az egyéb
érdekeltségi konfliktusok feloldását szabályozza. A szabályozás abból
indul ki, hogy a köztestületek törvényben megállapított közfeladatokat
látnak el. Közfeladataik ellátásánál közhatalmi jogosítványokkal is
rendelkezhetnek, törvényességi felügyeletüket minisztériumok látják el. A
gazdasági kamarák állami pénzek elosztásában is közremüködnek. Ugyanakkor
e szervezetek markáns részérdekek képviselõi is. Reális a veszélye annak,
hogy az e funkciókat gyakorlók képviselõként a másik minõségükben
érintett részérdekek érvényesítésére nem kívánatos eszközöket
használjanak.
- 6/A.§ (4) Az alapítványok, egyesületek és a közhasznú társaságok
nonprofit szervezetek. Tartós közérdekü, vagy más alkotmányosan nem
tiltott, de elsõdlegesen nem gazdasági tevékenységre szervezõdnek. E
viszonylag rövid múltra visszatekintõ szervezõdési formákat támogatni
kell, hiszen minden egészséges társadalmi berendezkedésben e
szervezeteknek jelentõs szerep jut. Müködésüket nem a haszonszerzés
motiválja. E megfontolásból a javaslat csak akkor zárja ki e
szervezetek tisztségeibõl a képviselõt, ha tevékenységét juttatás
ellenébe végezné. A javaslat a juttatás mindenféle formáját tiltja. A
képviselõ e tisztségekben sem anyagi (díj, költségtérités stb.) sem
természetbeni juttatást nem fogadhat el. Nem lenne helyes tiltani azt,
hogy a képviselõ tekintélyével, önzetlen személyes közremüködésével
hozzájáruljon e szervezetek eredményes müködéséhez. Az ilyen tevékenység
is bejelentési kötelezettség alá esik, hiszen a nyilvánosság a
leghatékonyabb garanciája az elvtelen elõnyök megszerzésére irányuló
törekvések megakadályozásának.
3.§.
A javaslat elõzõ rendelkezései csak a legalapvetõbb érdekeltségi
összeférhetetlenség eseteiben állítja választás elé a képviselõt. Ezzel tehát
korátsem zárta ki azt a lehetõséget, hogy a képviselõk egyébként
jövedelemszerzõ tevékenységet folytassanak. Ezek a helyzetek is magukban
hordozzák annak lehetõségét, hogy a képviselõ személyi érdekeltségtõl
túlzottan motiválva lássa el megbízatását. Ezt hatékonyan a nyilványosság
erejével lehet korlátozni. Ezért a javaslat minden jövedelemszerzõ tevékenység
folytatását bejelentéshez köti. A nyilvántartás csak azokat a legszükségesebb
adatokat tartalmazza, amelybõl kiderül, hogy a képviselõ mikor és hol végzett
ellenszolgáltatásért munkát. A nyilvántartás nyilvános. A képviselõk
érdekeltségi viszonyait bárki megismerheti.
4.§
A javaslat a hatálybalépés idõpontját úgy állapítja meg, hogy megfelelõ idõ
álljon rendelkezésre a képviselõknek az összeférhetetlenségi helyzetek
felszámolására. A javaslat megállapítja az elsõ bejelentési kötelezettség
határidejét.