A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/149.. számú

törvényjavaslat

a szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény módosításáról

Elõadó: Dr. Vastagh Pál

Budapest, 1994. október 14.

T/149.. számú törvényjavaslat

a szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény módosításáról

1. §

A szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szvt.) 21. §-a

a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az üzletrésztõke legalább egytized részével rendelkezõ tulajdonosok az

éves közgyûlést [(1) bekezdés] megelõzõen írásban bármely ügynek az éves

közgyûlés napirendjére való kötelezõ felvételét javasolhatják."

2. §

(1) Az Szvt. 22. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A közgyûlés a tagok legalább a felének jelenléte esetén határozatképes. A

határozatképtelenség esetére tizenöt napon belüli idõpontra - de nem ugyanarra

a napra, kivéve, ha az alapszabály ezt megengedi - azonos napirenddel

összehívott újabb közgyûlés, az eredeti napirend tekintetében, a megjelent

tagok számára tekintet nélkül határozatképes, kivéve

a) a szövetkezet egyesülése, beolvadása, szétválása, átalakulása és megszûnése

kapcsán meghozandó döntések esetét, valamint

b) ha e törvény vagy az alapszabály másként rendelkezik."

(2) Az Szvt. 22. §-a (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A közgyûlésen - a 94. §-ban és a 107. § (2) bekezdésében szabályozott

kivétellel - minden tagot egy-egy szavazat illet meg."

3. §

(1) Az Szvt. 77. §-a (4) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"Az elõkészítõ közgyûlésen a szövetkezet tagjai nyilatkoznak szétválási

szándékukról, ezt követõen a szövetkezet tagjai és kívülálló üzletrész-

tulajdonosai nyilatkoznak arról, hogy ki melyik szövetkezet tagja, kívülálló

üzletrész-tulajdonosa kíván lenni."

(2) Az Szvt. 77. §-ának (4) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki:

"A felhívást az alapszabályban - a közgyûlés összehívására - elõírt módon kell

kiadni."

4. §

(1) Ez a törvény 1995. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszi

a) az Szvt. 77. §-ának (3) és (5) bekezdése;

b) az Szvt. XI. fejezete, annak címe, és a 112-115. §-ai, valamint egyidejûleg

a XII. fejezet számozása XI. fejezetre, a 116-118. §-ok számozása pedig 112-

114. §-okra változik;

c) az Szvt. módosításáról szóló 1994. évi XLIV. törvény 4. §-a, 10. §-a (1)

bekezdésébõl az Szvt. 77. §-a (3) és (5) bekezdését megállapító szöveg, végül

a 12. §-a.

(3) A szövetkezetek az alapszabályuknak az Szvt.-nek az 1994. évi XLIV.

törvény módosítása alapján szükségessé váló változtatását 1995. június 30-ig

kötelesek elfogadni.

(4) Ha e törvény hatályba lépését megelõzõen a szövetkezet az Szvt.-nek az

1994. évi XLIV. törvénnyel módosított szabályai alapján (elõkészítõ)

közgyûlésén elhatározta az egyesülést vagy a szétválást, illetõleg a

mezõgazdasági szövetkezetben a települési részközgyûlés elhatározta a

szétválást, a szervezeti változást az akkkor hatályos szabályok szerint kell

lefolytatni.

I N D O K O L Á S

a szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény módosítására benyújtott T/149..

számú törvényjavaslathoz

A szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szvt.)

módosításáról szóló 1994. évi XLIV. törvény (Tv.) elõkészítése során egyes

rendelkezéseinél a szövetkezeti érdekképviseleti szervek észrevételeinek és

javaslatainak a megfelelõ vizsgálata és egyeztetése elmaradt. Ez az Szvt.

szûkebb körû felülvizsgálatát teszi szükségessé.

Az 1. §-hoz

A Tv. által beiktatott új XI. fejezet 113. §-a megadta a közgyûlés kötelezõ

összehívásának indítványozási jogát a kívülállók számára, ha rendelkeznek az

üzletrésztõke legalább 10 %-ával.

A Javaslat figyelembe veszi, hogy e személyi kör nem azonos jogú a tagsággal,

ezért évente csak egyszer, a kötelezõen megtartandó éves közgyûlés kapcsán

adja meg a napirendi pont felvételére vonatkozó kötelezõ erejû indítványozási

jogot.

A 2. §-hoz

A Javaslat figyelembe veszi, hogy a nagylétszámú szövetkezetekben a

megismételt közgyûlés intézménye nem jelent megoldást a megjelenésben

akadályozottak részvételére, mivel a gyakorlatban a megismételt idõpont mások

számára bizonyulhat alkalmatlannak. Emellett tekintettel kell lenni arra, hogy

a megismételt közgyûlésen való részvétel az eredeti idõpontban megjelentek

számára jelentõs többletköltséget és terhet okoz, ha a két idõpont nem azonos

napra esik. A megismételt közgyûlésen - ha annak idõpontja nem esett az

eredeti közgyûlés napjára - általában kevesebben jelentek meg, mint az eredeti

idõpontban. Indokolt ezért az alapszabály számára megadni azt a lehetõséget,

hogy a megismétlés idõpontjának az eredeti közgyûlés napjával megegyezõ napra

való kitûzésérõl rendelkezhessen, hiszen maga a szövetkezet képes eldönteni

azt, hogy taglétszámára, mûködési területére tekintettel milyen megoldás a

célravezetõ. A Javaslat a (3) bekezdés kapcsán visszaállítja az Szvt. eredeti

szövegét, pontosan megjelölve, hogy a törvény mely esetekben tér el az egy tag

- egy szavazat alapvetõ jelentõségû elvétõl.

A 3. §-hoz

Az Szvt. 77. §-a (4) bekezdésének az a jelenlegi szabálya, amely a

közgyûlésrõl távolmaradó tagok és kívülálló üzletrész-tulajdonosok

felhívásáról rendelkezik, nem szól

arról, hogy e felhívást hogyan kell közölni. A Javaslat e tekintetben a

közgyûlés összehívásának módját veszi alapul.

A fentiek mellett a Javaslat félreérthetetlenné kívánja tenni, hogy a

kívülálló üzletrész-tulajdonosok szétválással kapcsolatos nyilatkozatát nem

kell figyelembe venni az Szvt. 77. §-ának (2) bekezdésében megállapított 10 %-

os mérték tekintetében.

A 4. §-hoz

1. A Javaslat hatályon kívül helyezi az Szvt.-nek a Tv. által beiktatott

néhány rendelkezését, részben azért, mert felesleges ((2) bek. a) pontja),

részben a mezõgazdasági szövetkezetekre vonatkozó felesleges, illetõleg

diszkriminatív szabályok miatt ((2) bek. b) pont). Az idõközben megkezdett

szervezeti változásokhoz kapcsolódó átmeneti szabály azonban egységesen kezeli

a mezõgazdasági szövetkezet települési részközgyûlése által már elhatározott

szétválást az általános szabályok alapján megkezdett szétválással, és azok

számára a jelenleg hatályos szabályok alkalmazását fenntartja.

2. A Javaslat megfelelõ határidõt biztosít a szövetkezetek számára, hogy

alapszabályaikat a Tv.által elõírt - az elõvásárlási jog szabályozására

vonatkozó - rendelkezéssel kiegészítsék.

Eleje Honlap