fsap:\ules\inditv\normal.sty

____________________________

I/180..

______

"Az Emberi Jogok Egyetemes Kiáltványának a tnaulók részére való ismertetése,

tanítása tárgyában"

Dr. Fodor Gábor úrnak

Mûvelõdési és Közoktatási miniszter

H e l y b e n

_____________

Tisztelt Miniszter Úr!

Az elmúlt fél évszázadban az Emberi jogok és az Önrendelkezési jog

eszméje tisztító viharként száguldott végig a világon, rombadõlt diktatúrákat

az eltünt megszállásokat hagyva maga mögött, mert a polgárok jogot szereztek,

hogy sorsukról szabadon döntsenek. Ennek a szellemi áramlatnak is az

eredménye, hogy az Egyesült Nemzetek tagjainak száma, az alapításkor 45 volt,

ma 184.

Amióta az Egyesült Nemzetet Közgyûlése 1948. december 10-én egyhangúan

elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Kiáltványát, számos nemzetközi konferencia

foglalkozott és foglalkozik az emberi jogok gyakorlásával, amit a béke és a

demokrácia alapjának tekintenek.

Hazánkban a rendszerváltozásig eltelt, több mint négy évtized alatt az

emberi jogok rendszerfogytiglani szabadságvesztésre ítélve, nem érvényesültek.

Aki pedig az Emberi Jogok Kiáltványa 30 szakaszának - szerintem - legfontosabb

négy alapjogát:

a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot, egyesülési és

gyülekezési jogot gyakorolni kívánta, rendõri erõszakkal, sõt marasztaló bírói

ítélettel találta magát szemben.

Az 1949. évi XX. t.c. az akkori ún. Alkotmány, nem volt az emberi

jogoknak védõje, hanem a jogtalanságok támogatója, ami érthetõ, hiszen az az

Alkotmáány nem a jogfejlõdésünk gyümölcse, hanem idegen megszállás és a hazai

diktatúra torzszülötte volt.

Az emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi konferenciák döntései, - így

legutóbb az Interperlamentárius Unió szeptember 18-i koppenhágai határozata is

- már nemcsak az emberi jogok általános gyakorlatával foglalkozott, hanem

sürgeti az emberi jogoknak tanítását, hogy az ifjúság fiatal korban meismerje

az emberi jogok értékét, megtanulja, hogy e jogok gyakorlása nélkül az ember

nem teljes jogú és hogy emberi méltóságának is egyik alapköve.

Véleményem szerint azonban ezen is tûl kell lépnünk és az ifjúságot

nevelni kell mások jogainak tiszteletére és ha szükséges, azok védelmére.

Ezért kérdezem a miniszter urat:

1.) Tervezi-e a minisztérium az Emberi Jogok Egyetemes Kiáltványát

alkotmányos fejlõdésünk idevonatkozü részeivel, a tanuló ifjúsággal

ismertetni, gyakorlására nevelni, továbbá

2.) a miniszter úr helyesnek tartja-e az ifjúságot, a jogaikban

sértettek, üldözöttek védelmére nevelni, különös tekintettel a

keresztény értékrendre, amely igényli a felebarátok segítését,

védelmét.

Budapest, 1994. október 19.

Dr. Varga László

Eleje Honlap