MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/184.. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a külföldiek magyarországi befektetéseirõl szóló 1988. évi XXIV. törvény
módosításáról
Elõadó: Pál László,
ipari és kereskedelmi miniszter
Budapest, 1994. október 21.
1994. évi ......... törvény
a külföldiek magyarországi befektetéseirõl szóló 1988. évi XXIV. törvény
módosításáról
1. §
A külföldiek magyarországi befektetéseirõl szóló 1988. évi XXIV. törvény 12.
§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"12. § /1/ Külföldi magyarországi befektetéseinek pénzbeli részét
konvertibilis devizában /valutában/ és/vagy - az e törvény IV. fejezetében
meghatározott társaságok alapítói vagyonához teljesített pénzbeli hozzájárulás
kivételével - a devizajogszabályok rendelkezései szerint konvertibilis
devizára átváltható forinttal, felhatalmazott belföldi pénzintézet útján is
teljesítheti.
/2/ Nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan végrehajtható dolgot, továbbá
olyan szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a
gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása /engedélye/ nélkül ruházhat
át. Külföldi nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan kárpótlási jegyet
szolgáltathat, amely õt külön törvény alapján kárpótlásra jogosultként illeti
meg.
/3/ A nem pénzbeli hozzájárulás, továbbá a mellékszolgáltatás behozatalára a
külkereskedelmi áruforgalomra irányadó szabályokat is alkalmazni kell."
2. §
/1/ Ez a törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, egyidejûleg
hatályát veszti az 1988. évi XXIV. törvény 31. § /2/ bekezdése.
/2/ E törvény rendelkezéseit a hatálybalépés napját követõen a cégbíróságnál
benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.
INDOKOLÁS
a külföldiek magyarországi befektetéseirõl szóló 1988. évi XXIV. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvénymódosítás célja a versenysemlegesség biztosítása a külföldi
részvétellel mûködõ és a magyar tulajdonú társaságok között, ugyanakkor
bõvíteni a külföldi befektetések lehetõségeit. Ennek érdekében a törvény
behozatali engedélyhez kötni rendeli a külföldi részvétellel mûködõ társaságok
részére a nem pénzbeli betétként vagy mellékszolgáltatásként behozni kívánt -
egyébként importban engedélyköteles - termékkört; rendelkezik a kárpótlási
jegyek befeketetési lehetõségeirõl, egyben a külföldiek külkereskedelmi
forintszámlájának felhasználási körét kiterjeszti a belföldi befektetésekre
is.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A nem pénzbeli betétek kérdése a társasági törvényen túlmutató problémákat
vetett fel már a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a
továbbiakban : GT.). megalkotásakor is. A két legnehezebb probléma akkor a
betétek értékelése, összevetése a pénzben szolgáltatott betétekkel, illetve az
a kérdés volt, mi lehessen a nem pénzbeli betét tárgya. A mellékszolgáltatásra
vonatkozóan az importengedélyezés szabályainak megkerülése pedig fel sem
merült a GT. megalkotásakor, hiszen a külkereskedelmi forgalmat reguláló
jogszabályok alkotta jogi környezet azt nem tette lehetõvé. A külföldiek
magyarországi befektetéseirõl szóló 1988. évi XXIV. törvényben meghatározott
szabályok a GT-vel összhangban álltak a nem pénzbeli betét szolgáltatására
vonatkozóan is. A külkereskedelmi szabályozás liberalizálásával azonban új
problémaként jelentkezett a GT. céljával ellentétes módon, pusztán az
importengedélyezés megkerülése céljából a veszélyeztetett magyar iparágak
tevékenységi körébe tartozó áruk nem külkereskedelmi szabályozási körbe
tartozó
behozatala /vas, acél, papír, feldolgozóipar, stb./.
A kérdés egyértelmû rendezése a külkereskedelemrõl szóló 1974. évi III.
törvény módosítása révén nem oldható meg; ezért a külföldiek magyarországi
befektetéseirõl szóló 1988. évi XXIV. törvény új rendelkezésekkel való
kiegészítésére kerül sor. Az új szabályozás nem teszi lehetõvé a cégek által
követett azon gyakorlatot, mely szerint a társaság felemeli alaptõkéjét a
behozni kívánt áru értékével, majd nem pénzbeli hozzájárulásként teljesíti is
a társasággal szemben ezáltal keletkezõ kötelezettségét; egy késõbbi
idõpontban a társaság elhatározza alaptõkéjének csökkentését, az áru pedig
kereskedelmi forgalomba kerül. A tõke csökkentése révén keletkezõ
pénzeszközöket a
külföldi végül kiviszi az országból. A társasági mellékszolgáltatásokkal
kapcsolatosan hasonló gyakorlat alakult ki. Indokolt, hogy ilyen jellegû
színlelt ügyletek segítségével ne legyen kijátszható a jogi szabályozás.
Hangsúlyozandó, hogy az engedélyezési kötelezettség által érintett termékek
köre nem éri el a teljes import termékkör 10 %-át, a nemzetgazdaságnak az
import engedélyezési rendszer megkerülésével okozott kár ezzel szemben igen
jelentõs mértékû. Ezért válik szükségessé a valós társasági tevékenységet nem
akadályozó módon az importengedélyezés /jelenleg az áruk, szolgáltatások és
anyagi jogot képviselõ jogok kivitelérõl, illetve behozataláról szóló,
módosított 112/1990. (XII.23.) Korm rendelet és a végrehajtására kiadott
miniszteri rendeletek/ szabályainak kiterjesztése erre a körre is.
Indokolt a külföldiek kárpótlási jegyekkel történõ befektetéseit oly módon
korlátozni, hogy az eredeti kárpótoltak továbbra is szabadon és
korlátozásoktól mentesen fektethessenek be, illetve vehessenek részt az állami
vagyon privatizációjában, de a külföldiek tulajdonában álló kárpótlási jegyek
ne válhassanak spekuláció tárgyává. Ezt a célt szolgálja a szabályozás
kiegészítése.
A törvény továbbra is biztosítja a külföldi befektetõk számára a
termelõeszközök vámmentes behozatalát; a kedvezmények rendszere kibõvül a
forintban történõ alaptõke-befizetés egy újabb lehetõségével. A külföldiek
forintszámláinak felhasználási köre ilyen - a törvény által kedvezményekkel
támogatott módon - befektetésre nem adott lehetõséget. A szabályozás ezután
lehetõvé teszi, hogy a devizajogszabályok rendelkezései szerint a külföldiek a
forintszámláikon lévõ összegeket Magyarországon befektessék.
A 2. §-hoz
A törvény 31. §-ának /2/ bekezdését azért kellett hatályon kívül helyezni,
mert a devizamûveletek végzésére felhatalmazott pénzintézetek ma már szabadon
jegyezhetnek, alkalmazhatnak árfolyamot. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos
árfolyama ma már un. referenciaárfolyamként mûködik.