- 1 -

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

KORMÁNYA

T/187.. számú

törvényjavaslat

a földrendezõ és földkiadó bizottságokról szóló

1993. évi II. törvény módosításáról

Elõadó: Dr.Lakos László

Benyújtva: 1994. október 26

1994. évi ..... tv.

a földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló

1993. évi II.törvény módosításáról

1.§

A földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II.törvény (a

továbbiakban: Fkb.) 4.§-a (2) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"A földkiadó bizottság a tagok legalább felének jelenléte esetén

határozatképes."

2.§

Az Fkb. 6.§-ának (3) bekezdése a következõ e/ ponttal egészül ki:

[A földkiadó bizottság az illetékességi területén a részarány-

földtulajdonok kielégítésére elkülönített külterületi földrészletekbõl a

következõ sorrendben (teljesítési sorrend) elsõsorban annak a részarány-

földtulajdonosnak földkiadási kérelmét teljesíti, akinek a kérelmében

megjelölt településen.]

"e/ egyéb módon keletkezett részarány földtulajdona."

3. §

Az Fkb. 7.§-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az (1)-(2) bekezdések szerinti földrészlet a teljesíthetõ

földkiadási kérelmet benyújtó részarány-földtulajdonosok, illetõleg az

egyezséggel vagy a sorsolással megállapított tulajdonosok közös tulajdonába

kerül. A földrészlet közös tulajdonba és birtokba adásáról a földkiadó

bizottság ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatot hoz."

4.§

Az Fkb. a 7.§-a után a következõ 7/A.§-sal egészül ki:

"7/A.§ (1) Ha a 7.§-ban foglaltak szerint lefolytatott eljárás

eredményeként a részarány földtulajdonos a beviteli kötelezettség alapján

szövetkezeti használatba került eredeti földjét kapja tulajdonába, az errõl

szóló határozatban a földrészletet - mûvelési ág és AK érték megjelölése

nélkül - a bevitt föld nagyságának megfelelõ területtel kell megjelölni. Ez a

rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha a kiadásra kerülõ földön a részarány-

földtulajdonos által végzett ültetvénytelepítés, vagy más okból a kiadásra

kerülõ föld AK értéke a bevitelkori AK értékhez képest úgy változott meg, hogy

emiatt kisebb föld kerülne a részarány-földtulajdonos tulajdonába. A

tulajdonjog ingatlannyilvántartási bejegyzése során a földrészletet a

tényleges állapot szerinti mûvelési ág és AK érték szerint kell a

nyilvántartásba felvenni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés végrehajtása érdekében a

részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalap a kárpótlási

földalapba ki nem jelölt, és még tulajdonba nem adott szövetkezeti földekbõl,

ennek hiányában a kárpótlásra kijelölt földekbõl, de legfeljebb a földalap 2

%-ának mértékéig egészíthetõ ki. Ha a részarány-földtulajdonok kielégítésére

elkülönített földalap kiegészítésére nincs lehetõség, a részarány-

földtulajdonosokat megilletõ és a kijelölt földalapokból nem fedezhetõ AK

igény mértékéig az állam áll helyt állami tulajdonú földek illetõleg pénzbeli

kártalanítás biztosításával."

5.§

Az Fkb. 8.§-ának (4) bekezdése a következõ c/ ponttal egészül ki, egyidejüleg

a (4) bekezdés jelenlegi c/pontjának megjelölése d/ pontra változik:

[Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha ]

"c/ a kárpótlásra nem jogosult részarány földtulajdonos tanyája a

részarány földtulajdonok fedezetéül szolgáló földalapban van;"

6.§

Az Fkb. 8.§ (7) bekezdése a következõkre változik:

"(7) A (3) bekezdés szerint módosított földkijelölés alapján a földkiadó

bizottság a tanya körüli földet a részarány földtulajdonos tulajdonába adja."

7.§

Az Fkb. 8.§-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A tanya körüli föld tulajdonba adásánál elsõsorban annak a tanya

tulajdonosnak az igényét kell kielégíteni, aki az általa bármilyen címen

használt föld kiadását kéri. A többi tanya tulajdonossal szemben elsõbbséget

élvez az is, aki a meglévõ tanyájához csatlakozó olyan föld kiadását kéri,

amelynek bevitelével keletkezett a részarány-földtulajdona."

8.§

Az Fkb. a 9.§-a után a következõ 9/A és 9/B §-okkal egészül ki:

"9/A.§ (1) A földkiadó bizottság a részarány-földtulajdonnak megfelelõ

föld és a tanya tulajdonost megilletõ tanya körüli föld kiadásával, illetõleg

a részarány-földtulajdon helyének meghatározásával kapcsolatos feladatait

1995. március 3l. napjáig látja el.

(2) Ha a földkiadó bizottság feladatait nem hajtja végre, az (1)

bekezdésben meghatározott határidõ elteltétõl számított 15 napon belüli

idõpontra összehívja a részarány-földtulajdonosok közgyûlését. A közgyûlés

összehívása iránt az FM hivatal haladéktalanul intézkedik, ha azt a földkiadó

bizottság elmulasztja. A tulajdonosokat a közgyûlés összehívásáról a helyben

szokásos módon, hírdetmény útján értesítik. Az így összehívott közgyûlés a

megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Határozatait szótöbbséggel

hozza.

(3) A (2) bekezdés szerinti közgyûlés

a/ 1995. december 31. napjáig terjedõ idõtartamra meghosszabbítja a

földkiadó bizottság mûködését, vagy új földkiadó bizottságot választ, vagy

b/ megállapítja a földkiadó bizottság megszûnését és errõl értesíti az FM

hivatalt.

9/B.§ (1) Ha a földkiadó bizottság a feladatainak végrehajtását a 9/A.§

(3) bekezdésének a/ pontjában meghatározott határidõig sem fejezi be, vagy a

közgyûlés még ezt megelõzõen megállapítja megszûnését, a földkiadó bizottság a

még jogerõs határozattal le nem zárt, folyamatban levõ földkiadási ügyeket

átteszi az FM hivatalhoz.

(2) Az FM hivatal az (1) bekezdés rendelkezése szerint hozzá áttett

ügyekben a 4/B.§ (5) bekezdésének rendelkezése szerint járt el.

9.§

Az Fkb a 11/A.§-a után a következõ 11/B.§-sal egészül ki:

"11/B.§ (1) A földkiadó bizottságnak a 11.§ (1) bekezdésben meghatározott

érdemi határozatát elõkészítõ eljárásában kirendelt szakértõ mûködik közre.

(2) A szakértõt a földkiadó bizottság megkeresése alapján az FM hivatal

rendeli ki a saját, illetõleg a földhivatal vagy a megyei kárrendezési hivatal

megfelelõ szakértelemmel rendelkezõ dolgozói közül. A szakértõi névjegyzék

összeállítását és a szakértõ kirendelésére vonatkozó eljárás részletes

szabályait a földmûvelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

(3) A szakértõ feladata, hogy szakmai és technikai segítséget nyújtson a

földkiadó bizottságnak az ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas érdemi

határozatok meghozatalában és a keletkezett adatok feldolgozásában. Az

Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal és a megyei kárrendezési hivatalok

a keletkezett adatok feldolgozásában és országos összesítésében szakmai és

technikai segítséget nyújtanak.

(4) Feladata ellátása érdekében a szakértõvel közölni kell minden

szükséges, továbbá általa igényelt tényt és adatot.

(5) Ha a szakértõ a rendelkezésére bocsátott adatok alapján megállapítja,

hogy a földkiadó bizottság nem e törvény rendelkezései szerint jár el, e

tényrõl a 4/A. § (1) bekezdése szerinti intézkedés céljából haladéktalanul

értesíti az FM hivatalt.

10.§

Az Fkb. 12.§ (4) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki:

"A földrészletek megközelítésére szolgáló közutak kialakításához

szükséges terület AK értékével a kiadásra kerülõ részarány földtulajdonokat

kártalanítás nélkül arányosan csökkenteni kell."

11.§

Az Fkb. 14.§-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha az (1)-(2) bekezdések szerint a szövetkezet földhasználati joga

nem szûnt meg, az legkésõbb 1995. december 31. napjával megszûnik."

12.§

Az Fkb. a következõ 15.§-sal egészül ki:

"15.§ Ha a 4/B.§ vagy a 9/B.§ szerint az FM hivatal látja el a részarány-

földtulajdonnak megfelelõ föld kiadásával illetõleg helyének meghatározásával

kapcsolatos feladatokat a kiadásra kerülõ föld tulajdonjogának

ingatlannyilvántartási bejegyzésére irányuló eljárás illetékmentességére,

továbbá a kiadott föld önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos költségek

visszatérítésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók."

13.§

(1) Ez a törvény a kihírdetését követõ 15. napon lép hatályba.

Hatálybalépésével egyidejûleg az Fkb. 6.§ (3) bekezdés b/ pontjának "illetõleg

meglévõ tanyájához csatlakozó terület bevitelével" szövegrésze, 7.§ -ának (3)

bekezdése, és 12.§-ának (5) bekezdése hatályát veszíti.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa azokat a

célokat, amelyek megvalósítása érdekében a szövetkezet használatában álló,

kárpótlási földalapba tartozó állami tulajdonú föld az önkormányzat kérelmére

tulajdonába átengedhetõ.

INDOKOLÁS

a földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló

1993. évi II. törvény módosításáról

szóló törvényjavaslathoz

Általános indokolás

A földrendezõ és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a

továbbiakban: Fkb) 1993. január 23. napja óta szervezett kereteket és eljárást

biztosított a részarány földtulajdonok kiadásához.

Az eltelt idõszak alatt összesen 29 bizottságtól érkezett a földhivatalhoz a

teljes tulajdonosi kört felölelõ ingatlannyilvántartási bejegyzésre is

alkalmas földkiadási határozat. Ez a tény önmagában a földkiadási eljárások

körüli zavarokra utal, mivel mintegy 1300 mûködõ földkiadó bizottsággal lehet

számolni. A Fkb alapján megalakult földkiadó bizottságok mintegy 20 %-a

formálisan is beszüntette mûködését.

A földhivatali adatok szerint a földkiadó bizottságoknak mintegy 1 millió 600

ezer tulajdonos részére kellene földkiadási határozatot hoznia. Az érintett

földterület nagysága mintegy 2 millió 600 ezer hektár, az ország

földterületének 28 %-a.

A földkiadó bizottságok az Fkb. alapján általában szövetkezetenként

megválasztott társadalmi bizottságok, amelyben az adott szövetkezet földjeinek

tag és nem tag tulajdonosai képviseltetik magukat. A bizottságok nem

minõsülnek államigazgatási szervnek jóllehet a földkiadás ügyében hozott

határozataik államigazgatási határozatok. E határozat ellen az államigazgatás

rendes jogorvoslati rendje szerinti fellebbezésnek van helye a megyei

földmûvelésügyi hivatalhoz. A bizottság mûködésének feltételeit a helyi

önkormányzat biztosítja az állami költségvetés terhére.

A bizottságok összetételének és mûködésének vázolt megszervezése azon alapul,

hogy a részarány földtulajdonok esetében meglévõ, létezõ tulajdonról van szó,

amelynek csupán a földrajzi helye nincs meghatározva. Ebben a kérdésben

viszont a döntést vagyis a tulajdon helyének meghatározását (a föld kiadását)

külsõ kényszer kizárásával a tulajdonosok közösségére indokolt bízni.

A földkiadás folyamatának legfõbb akadálya a bizottságok szakmai ismereteinek

hiánya, a végrehajtás szakmai támogatásának megoldatlansága. A munka

felgyorsítását eredményezõ kényszerítõ eszközök hiányában a földkiadások

országos befejezésének idõpontja jelenleg bizonytalan.

A Javaslat azokat a módosításokat tartalmazza, amelyektõl a fenti problémák

megoldása várható. A javasolt módosítások az érdekképviseletek olyan

elgondolásait figyelembe vették, amelyek a földkiadás 1993-ban meghatározott

és folyamatba tett rendjével összeegyeztethetõk voltak.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

Az Fkb. 4. § (2) bekezdésében foglalt jelenlegi rendelkezés szerint a

földkiadó bizottság a tagjai kétharmadának jelenlétében határozatképes. A

nagylétszámú földkiadó bizottságok mûködésének megkönnyítése érdekében a

Javaslat szerint a földkiadó bizottság a tagok legalább felének jelenléte

esetén már határozatképessé válik.

A 2. §-hoz

A Fkb. 6. § (3) bekezdése a földkiadási kérelmekkel kapcsolatban teljesítési

sorrendet határoz meg arra az esetre, ha a föld valamennyi kérelem

kielégítésére nem elegendõ. A teljesítési sorrendben jelenleg nem szerepel

annak a részarány-földtulajdonosnak a földkiadási kérelme, akinek a részarány-

földtulajdona nem földbeviteli kötelezettség alapján és nem is a

szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépésérõl és az átmeneti

szabályokról szóló 1992. évi II. törvény alapján, hanem egyéb módon

keletkezett.

A 3. §-hoz

Az Fkb. 7. § (3) bekezdése jelenleg lehetõvé teszi, hogy a földkiadó bizottság

közremûködésével a részarány-földtulajdonosok saját költségükre önálló

ingatlanok kialakítását kérjék. A Javaslat annak érdekében, hogy az eljárást

meggyorsítsa, az Fkb. hivatkozott szabályát hatályon kívül helyezi. Ezzel

összefüggésben egyidejûleg, az Fkb. 7. § (4) bekezdését a Javaslat akként

módosítja, hogy a földkiadással érintett földrészlet - miután annak

tulajdonosait a bizottság egyezséggel, vagy sorsolással megállapítja - közös

tulajdonba kerül.

A 4. §-hoz

A Fkb. jelenlegi szabályai nem rendezik a részarány földtulajdonos által

szõlõ, gyümölcsös ültetvénnyel betelepített föld aranykorona értékének

növekedésébõl eredõ kérdéseket, olyan esetben, amikor a részarány

földtulajdonos az általa betelepített földet kapja utóbb tulajdonába. A

telepítés következtében olyan ellentmondásos helyzet alakul ki, hogy a föld

aranykorona értéke megnövekszik, miközben a területnagysága változatlan marad.

A szabályozás hiányosságának következményei különösen szembeötlõk pl. a

szakszövetkezeti tagoknál, akik a szövetkezetbe bevitt eredeti földjükön

gazdálkodtak tovább, de miután azon telepítést végeztek a megnövekedett

aranykorona érték miatt az eredeti földjüknek csak egy részét kaphatják vissza

tulajdonukba. A Javaslat ezekben az esetekben lehetõvé teszi az aranykorona

érték figyelmen kívül hagyását, a részarány-földtulajdonos az általa

eredetileg bevitt föld nagyságának megfelelõ területû földet kaphat vissza. A

rendelkezés alkalmazása azonban azzal járhat, hogy a részarány-tulajdonosok

földalapjába kijelölt föld nem elegendõ valamennyi részarány-földtulajdonos

igényének kielégítésére. A Javaslat szerint ebben az esetben a földalap

bõvíthetõ a kárpótlásra ki nem jelölt, olyan szövetkezeti földekbõl amelyeket

a szövetkezet közgyûlése nem adott a tagok tulajdonába az Ámt. 25.§-a

végrehajtása során.

A Javaslat szerint a földalap a kárpótlási földalap legfeljebb két

százalékának átcsoportosításával is bõvíthetõ, amennyiben még az árverések nem

fejezõdtek be. A hiányzó földterületet az állam köteles a kárpótlási árverés

céljára elkülönített állami földterület terhére pótolni, ha az másként nem

lehetséges. A Javaslat nem zárja ki a pénzbeni kártalanítás lehetõségét sem.

A földalapok módosítására az Fkb. 13. § (3) bekezdése szerinti eljárás

szabályainak megfelelõ alkalmazásával kerülhet sor.

Az 5. §-hoz

Az Fkb. 8.§ (4) bekezdésének új c/ pontja egyértelmûvé teszi, hogy a

kárpótlásra nem jogosult részarány-földtulajdonos földjét is a tanyája mellett

kell kiadni, függetlenül attól, hogy ott használt-e korábban földet vagy sem.

(A kárpótlásra jogosult részarány-földtulajdonos esetében ezt a lehetõséget az

Fkb. korábbi szabályai is tartalmazzák.) A javasolt kiegészítõ rendelkezés

azokra a tanya körüli földekre vonatkozik, amelyek a részarány-földtulajdon

fedezetére szolgáló földalapban vannak.

A 6. §-hoz

Az Fkb. 8.§ (7) bekezdésének a Javaslat szerinti kiegészítése felhatalmazza a

földkiadó bizottságot a részarány-földtulajdonos által igényelt tanya körüli

földek tulajdonba adására. Korábban a földkiadó bizottság a részarány-

földtulajdonost tulajdonba adás nélkül csak ideiglenesen helyezhette birtokba.

Az ideigleges birtokba helyezés azonban nem vált végleges tulajdonná, ha a

tanya körüli földre más olyan részarány-földtulajdonos is igényt tartott, aki

a teljesítési sorrendben a tanya tulajdonosát megelõzte.

A 7. §-hoz

Az Fkb. 8.§-ának új (8) bekezdésében foglalt rendelkezéssel lehetõvé válik a

tanya tulajdonosa számára, hogy a tanyája mellett használt földet a

részaránytulajdona fejében megkapja. Ez a föld rendszerint a volt háztáji,

vagy a tulajdonos által haszonbérelt föld. Elsõbbséget élvez az a

tanyatulajdonos is, akinek részarány-tulajdona a tanyája melletti föld

bevitelével keletkezett.

A 8. §-hoz

A Javaslat a földkiadások meggyorsítása érdekében meghatározza a jelenlegi

földkiadó bizottságok mûködésének végsõ határidejét. A benyújtott és a

folyamatban lévõ földkiadási kérelmek kielégítése érdekében e bizottságok

mûködése 1995. március 31. napjáig tart. Ha a földkiadó bizottság a feladatait

nem teljesíti, e határidõ elteltétõl számított 15 napon belül köteles

összehívni a részarány-földtulajdonosok közgyûlését. A közgyûlés összehívása

iránt a megyei (fõvárosi) földmûvelésügyi hivatal intézkedik, ha a bizottság

ezt a kötelezettségét elmulasztja. A közgyûlés 1995. december 31. napjáig

terjedõ idõszakra meghosszabbíthatja a földkiadó bizottság mûködését,

illetõleg új földkiadó bizottságot választhat, vagy megállapítja a földkiadó

bizottság megszûnését. Ez utóbbi esetben vagy a földkiadó bizottság mûködésére

megállapított végsõ határidõ (1995. december 31.) elteltével a még jogerõs

határozattal le nem zárt földkiadási ügyeket a megyei (fõvárosi)

földmûvelésügyi hivatal átveszi és végrehajtja a földkiadásokat az Fkb. 4/B. §

(5) bekezdésében meghatározott módon.

A Javaslat ezzel a rendelkezéssel kívánja befolyásolni, mintegy "sürgetni" a

jelenleg mûködõ földkiadó bizottságok munkáját.

A 9. §-hoz

Megfelelõ szakmai segítséget kell biztosítani a földkiadó bizottságok számára

annak érdekében, hogy az Fkb. 11.§-ában meghatározott érdemi határozatok

ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas formában és tartalommal

készüljenek. Ennek érdekében az elõkészítõ eljárásba megfelelõ szakmai

képzettséggel rendelkezõ szakértõk bekapcsolása indokolt. A Javaslat szerint a

szakértõket az FM hivatal rendeli ki, a saját illetõleg a földhivatal vagy a

megyei kárrendezési és kárpótlási hivatal dolgozói közül. A kirendelt szakértõ

részvétele az elõkészítõ eljárásban kötelezõ, az iratokba bármikor betekinthet

és értékeli a földkiadó bizottság eljárását. Ezzel összefüggésben intézkedést

kezdeményezhet az FM hivatalnál az Fkb. 4/A.§ (1) bekezdésének alkalmazására.

A szakértõi munkához az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal és a hozzá

tartozó megyei hivatalok technikai segítséget nyújtanak. Ez a segítségnyújtás

kiterjed a földkiadás valós helyzetének felmérésére, a földkiadási határozatok

bejegyzésre alkalmas formában való elkészítésére, a keletkezett adatok

feldolgozására. Ezáltal a bizottságok mûködési költsége jelentõsen csökkenhet.

A szakértõi névjegyzék összeállítására és a szakértõ kirendelésére vonatkozó

eljárás szabályainak meghatározására a Földmûvelésügyi Minisztérium kap

felhatalmazást.

A 10. §-hoz

Az Fkb. 12.§ (4) bekezdésének a Javaslat szerinti módosítása rendezi azt a

kérdést, hogy a kiadott földek megközelítéséhez szükséges úthálózat területét

a részarány-földtulajdonok terhére kell biztosítani. A földtulajdonos az

aranykorona csökkentése miatt, ami végsõ soron a tulajdonának csökkentését

jelenti, nem igényelhet kártalanítást. A Javaslat ugyanis abból indul ki, hogy

az utak kialakítása a földrészletek megközelítéséhez szükséges és ezáltal

éppen a tulajdonjog, illetõleg az abból eredõ részjogosítványok gyakorlása

alkotmányos lehetõségének megteremtése érdekében elkerülhetetlenül indokolt.

Az érintettek tulajdonjoga - utak kialakítása nélkül - a földek megközelítése

céljából útszolgalommal lenne korlátozható. A kialakításra kerülõ utak

tulajdonjogának kérdését egyébként az Fkb. 12. § (4) bekezdése már korábban

eldöntötte, amikor kimondta, hogy a kialakítandó földrészletek

megközelíthetõsége érdekében kitûzött helyi közutak a települési önkormányzat

tulajdonába kerülnek. Az utak fenntartásának költségei tehát az önkormányzatot

terheli. A javasolt módosítás csupán a hivatkozott korábbi rendelkezések

szükséges kiegészítését jelenti.

A 11. §-hoz

A földkiadó bizottságok megszûnésével összefüggésben legkésõbb 1995. december

31. napjával megszûnik a szövetkezeti közös földhasználat jogintézménye.

A 12. §-hoz

A Javaslat szerint a kiadásra kerülõ föld tulajdonjogának ingatlan-

nyilvántartási bejegyzésére irányuló eljárás illetékmentessége, továbbá a

kiadott föld önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos költségek

visszatérítésére vonatkozó igények megszûnnek abban az esetben, ha a

földkiadási feladatokat az FM hivatal látja el. A Javaslat ezzel a

módosítással is ösztönözni szeretné a földkiadó bizottságokat arra, hogy a

földkiadásokat ütemesen végezzék, az FM hivatalok bekacsolására lehetõleg ne

kerüljön sor.

A 13. §-hoz

Felhatalmazást kap a Kormányt arra, hogy jogszabályban meghatározhassa azokat

a célokat, amelyek megvalósítása érdekében a szövetkezet használatában álló

olyan földeket engedjen át az önkormányzat tulajdonába, amelyeket idõközben az

állam tulajdonából a kárpótlási földalapba jelöltek ki.

fkbindok

FÖLDMÛVELÉSÜGYI MINISZTER

IGAZSÁGÜGY-MINISZTER

ELÕTERJESZTÉS

Kormány részére

a földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II.törvény

módosításáról és kiegészítésérõl

A földkiadások jelenlegi helyzete

A földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (Fkb.)

1993. január 23-án lépett hatályba. Az Fkb. a szövetkezetekrõl szóló 1992. évi

I. tv. hatálybalépésérõl és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. tv.

(Ámt.) alapján a mezõgazdasági szövetkezetek közös használatában álló

földterületekbõl a részarány-földtulajdonosok tulajdonaként elkülönített

mintegy 2 millió 600 ezer hektár földterület kiadásának szervezeti- és

eljárási rendjét szabályozza. Az említett földterületbõl - amelynek zöme a

korábbi földrendezések során kialakított nagyüzemi tábla - kell a részarány-

tulajdonosok által megválasztott földkiadó bizottságoknak teljesíteniük a

ténylegesen benyújtott 1 millió 285 ezer darab földkiadási kérelmet, az Fkb.

által szabályozott eljárási rendben.

A földkiadó bizottságok - és a korábban más célra létrehozott - földrendezõ

bizottságok - mûködésére a 79/1994.(V.19.) Korm. rend. mintegy 400 millió

forintot biztosított. A földkiadó bizottságok eddig a benyújtott 1285 ezer

földkiadási kérelem mintegy 40 %-át bírálták el jogerõsen, a legfrissebb

adatok szerint 514.424 darabot. Az 1300 földkiadó bizottság közül eddig 29

fejezte be úgy tevékenységét, hogy ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre

alkalmas módon elõkészített és lezárt anyagot adott át a földhivatalnak.

További 70 bizottság készre jelentette munkáját, amit azonban a

földhivataloknak felül kell vizsgálniuk, mivel a rendelkezésre álló

aranykorona (AK) mennyisége és a kiadott AK mennyisége nem egyezik. Körülbelül

200-250-re becsülhetõ azoknak a földkiadó bizottságoknak a száma, amelyek

valamilyen oknál fogva nem mûködnek. Erre nézve pontos adatok nem állnak

rendelkezésre, tekintettel arra, hogy a földkiadó bizottságok, a részarány-

tulajdonosok választott testületei, nem államigazgatási szervek, semmilyen

hatóságnak nem tartoznak felelõsséggel, beszámolási kötelezettségük nincs.

Amennyiben a földkiadó bizottság nem, vagy kifejezetten törvényellenesen

mûködik, az Fkb. rendelkezésének megfelelõen a részarány-tulajdonosok

kezdeményezése alapján a megyei földmûvelésügyi hivatal (FM hivatal) a

részarány-tulajdonosok közgyûlésének összehívását kezdeményezi az önkormányzat

jegyzõjénél. A közgyûlés döntése szerint új földkiadó bizottságot választhat,

vagy felkérheti az FM hivatalt a földkiadás végrehajtására. Tudomásunk szerint

ilyen felkérés még nem érkezett az FM hivatalokhoz.

A kormányprogram, felismerve a földkiadás végrehajtása körüli gondokat, a

"Mezõgazdaság" címû II. részében feladatként határozta meg: "A kárpótlási-és

részarányföldalapok kijelölésének, kimérésének felgyorsítását. Ezzel

párhuzamosan a földkiadó bizottságokról szóló törvény módosítását".

Az Fkb. módosítására vonatkozó javaslatok

1. Az Fkb. végrehajtása körüli gondok megoldása érdekében meg kell határozni a

földkiadó bizottságok mûködésének végsõ határidejét. A határidõ elteltével a

földkiadó bizottságok megszünnek. A még földkiadási határozattal ki nem adott,

illetõleg a részarány-földtulajdon helyének meghatározása során közös

tulajdonba nem került földrészleteket, ezt követõen a még ki nem elégített AK

igények arányában a részarány földtulajdonosok közös tulajdonának kell

tekinteni. Erre a közös tulajdonra a Ptk-nak a rendelkezéseit kell alkalmazni.

A benyujtott és folyamatban levõ földkiadási kérelmek kielégítése érdekében

1995. március 31. napjáig biztosítani kell a földkiadó bizottságok mûködését.

E határidõ eredménytelen elteltét követõen ismét össze kell hívni a részarány-

tulajdonosok közgyûlését. A közgyûlés 1995. december 31. napjáig terjedõ

idõszakra meghosszabbíthatja a földkiadó bizottság mûködését illetõleg új

földkiadó bizottságot választhat, vagy megállapítja a földkiadó bizottság

megszûnését.

A földkiadó bizottság mûködésére megállapított végsõ határidõ (1995. december

31.) elteltével a még jogerõs határozattal le nem zárt, folyamatban levõ

földkiadási ügyeket az FM hivatal veszi át és végrehajtja az Fkb. 4/B.§ (5)

bekezdésében meghatározott módon a földkiadást illetõleg a részarány-

földtulajdon helyének meghatározását. (Lásd a törvény-tervezet 7.§-át.)

2. Az Fkb. hiányos vagy nem egyértelmû rendelkezései miatt szükség van az Fkb.

egyes további rendelkezéseinek módosítására is. Ezek a következõk:

a/ Meg kell könnyíteni a nagy létszámú földkiadó bizottságok mûködését.

Ennek érdekében módosítani kell az Fkb. 4.§ (2) bekezdésében a földkiadó

bizottság határozatképességére vonatkozó rendelkezést.

b/ Az Fkb. 6.§ (3) bekezdésében meghatározott teljesítési sorrendet ki

kell egészíteni azzal az esettel, amikor a részarány-földtulajdon nem a

beviteli kötelezettség és nem az Ámt. végrehajtása során, hanem egyéb módon

(pl. átruházással) keletkezett.

c/ A Fkb. jelenlegi szabályai nem rendezik a részarány földtulajdonos

által szõlõ, gyümölcsös ültetvénnyel betelepített föld aranykorona értékének