törvényjavaslat
Tartalomjegyzék
Az országgyûlés határozata 000
Az 1994. évi .......... törvény
a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésérõl
Elsõ rész
A magyar köztársaság 1995. évi központi költségvetése
Elsõ fejezet
A központi költségvetés kiadásainak és bevételeinek
fõösszege, a hiány mértéke és finanszírozásának módja 1. § - 4. § 000
Második fejezet
A központi költségvetés tartalék-elõirányzatai
Általános tartalék 5. § 000
Rendkívüli kiadások és bevételek 6. § 000
Az állam vagyonával és a kormányzati beruházásokkal
kapcsolatos rendelkezések 7. § - 11. § 000
A központi költségvetési szervek befizetési
kötelezettsége 12. § - 14. § 000
Egyes pénzbeli juttatások folyósítása 15. § 000
Harmadik fejezet
A központi költségvetés és az államháztartás többi
alrendszerének kapcsolata
a) a helyi önkormányzatok és a központi költségvetés
kapcsolatrendszere
Állami hozzájárulás és támogatás 16. § - 19. § 000
Átengedett, megosztott bevételek 20. § - 23. § 000
Az önkormányzatok által beszedett illetékek
szabályozása 24. § 000
A fõvárosi önkormányzatok bevételei 25. § 000
A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési
kötelezettsége 26. § 000
Munkanélküliek jövedelempótló támogatása 27. § 000
b) A társadalombiztosítás és a központi
költségvetés kapcsolata 28. § - 29. § 000
c) A központi költségvetés és az elkülönített
állami pénzalapok kapcsolata 30. § - 31. § 000
Negyedik fejezet
A központi költségvetés és az államháztartáson kívüli
szervezetek kapcsolata
Társadalmi önszervezõdések támogatása 32. § - 34. § 000
Ötödik fejezet
Kezességvállalás és kezesi helytállás 35. § - 38. § 000
Hatodik fejezet
A központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos
rendelkezések
Az országgyûlés kizárólagos hatásköre 39. § 000
A központi költségvetés elõirányzat-módosítási
kötelezettség nélkül teljesülõ kiadásai és bevételei 40. § 000
A kormány, a pénzügyminiszter és a fejezetért
felelõs szervek vezetõinek különleges jogosítványai 41. § - 43. § 000
Hetedik fejezet
A központi költségvetéssel kapcsolatos vegyes és
átmeneti rendelkezések 44. § - 56. § 000
Második rész
A központi költségvetés elõirányzatainak megalapozását
szolgáló rendelkezések és törvénymódosítások
Az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról
szóló 1992. évi XVIII. törvény módosítása 57. § - 58. § 000
A kárpótlásai jegyek életjáradékra változtatásánál az
életjáradék összege 59. § 000
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása 60. § 000
Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény
módosítása 61. § 000
A földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény módosítása 62. § 000
A felsõoktatásról szóló1993. évi LXXX. törvény
módosítása 63. § - 65. § 000
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
módosítása 66. § 000
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása 67. § 000
A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény
módosítása 68. § - 70. § 000
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok
1993. évi költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXIV. törvény
módosítása 71. § 000
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvény módosítása 72. § - 73. § 000
Záró rendelkezések 74. § - 76. § 000
A törvényjavaslat mellékletei
1. sz.melléklet - Kiadások 000
2. sz.melléklet - Bevételek
3. sz.melléklet - A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásai 000
4. sz.melléklet - A helyi önkormányzatok színházi támogatása 000
5. sz.melléklet - A helyi önkormányzatok központosított elõirányzatai 000
6. sz.melléklet - Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévõ helyi
önkormányzatok támogatása 000
7. sz.melléklet - Az elkülönített állami pénzalapok1995. évi kiadási
és bevételi elõirányzatai 000
8. sz.melléklet - Humánszolgáltatást ellátó, nem állami intézmények
normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei 000
9. sz.melléklet - A központi költségvetés mérlege 000
10. sz. melléklet - A helyi önkormányzati tûzoltóságok támogatása 000
A törvényjavaslat általános indoklása
I.
A gazdaságpolitika 1995. évi fõbb céljai, feladatai, a költségvetés
makrogazdasági feltételei 000
II.
A költségvetés-politika céljai és keretei 000
III.
A központi költségvetés elõirányzatai
1. Bevételi elõirányzatok 000
1.1. Gazdálkodó szervezetek befizetései 000
Társasági adó 000
Különleges helyzetek miatti befizetések 000
Vám és import befizetések 000
Játékadó 000
1.2.Fogyasztáshoz kapcsolt adók
Általános forgalmi adó 000
Fogyasztási adó 000
1.3.A lakosság befizetései 000
Személyi jövedelemadó 000
1.4.A központi költségvetési szervektõl származó befizetések 000
1.5.A helyi önkormányzatok befizetései 000
1.6.Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredõ bevételek 000
1.7.Pénzintézetek társasági adója és osztaléka 000
1.8.Egyéb bevételek 000
1.9.A költségvetés belföldi adósságával kapcsolatos bevételek 000
2. Kiadási elõirányzatok
2.1.Gazdálkodó szervezetek támogatása 000
2.2.A fogyasztói árkiegészítés 000
2.3.Felhalmozási kiadások 000
Központi beruházások költségvetési fedezete 000
Az állam lakáskiadásai 000
2.4.Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosításhoz 000
2.5.A TB közremûködésével folyósított ellátások 000
2.6.A központi költségvetési szervek támogatása 000
2.7.Helyi önkormányzatok támogatása 000
2.8.Elkülönített állami pénzalapok támogatása 000
2.9.A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredõ kiadások 000
2.10.A költségvetés belföldi adósságával kapcsolatos folyó kiadások 000
2.11.Egyéb kiadások 000
2.12.Az általános tartalék elõirányzata 000
2.13.Kormányzati rendkívüli kiadások 000
2.14.Állami kezességvállalás, az állami kezesség érvényesítése 000
IV.
A hiány finanszírozása 000
V.
A központi költségvetési adósság törlesztése 000
A törvényjavaslat részletes indoklása 000
A törvényjavaslat általános indoklásának mellékletei
A gazdasági fejlõdés fõbb mutatói 000
Fõbb életszínvonal mutatók 000
A központi költségvetés 1995. évi elõirányzatainak mérlege 000
A központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak megoszlása 000
A központi költségvetés bevételei és kiadásai a GDP arányában 000
A központi költségvetési szervek támogatási elõirányzatai 000
Kiadások a fejezeti rend szerint 000
Bevételek a fejezeti rend szerint 000
Kormányzati beruházások költségvetési juttatása 000
A helyi önkormányzatok költségvetése: bevételek 000
A helyi önkormányzatok költségvetése: a bevételek megoszlása 000
A helyi önkormányzatok költségvetése: kiadások 000
A helyi önkormányzatok költségvetése:a kiadások megoszlása 000
A helyi önkormányzatok kiadásai ágazatonként 000
A helyi önkormányzatok kiadásainak megoszlása ágazatonként 000
A helyi önkormányzatok 1995. évi állami támogatása (normatív) 000
A helyi önkormányzatok 1995. évi állami támogatása 000
Elkülönített állami pénzalapok bevételei: 1994. évi várható 000
Elkülönített állami pénzalapok kiadásai: 1994 várható 000
A kibocsátott állam-, illetve állami garanciás kötvények év végi
állománya és éves törlesztése 000
A hosszúlejáratú MNB hitelek év végi állománya és éves törlesztése 000
A központi költségvetés külföldi adósságának év végi állománya
és éves törlesztése 000
Szociálpolitika az államháztartásban 000
Az Országgyûlés ...../1994. (.........) OGY határozata
a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésének
bevételeirõl és kiadásairól
(T e r v e z e t)
Az Országgyûlés - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
52. § (2) bekezdése alapján - a központi költségvetés bevételeinek és
kiadásainak fejezetenkénti összegét és fõösszegét, továbbá a költségvetési
hiány mértékét, a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésérõl szóló
törvényjavaslat 1. és 2. számú mellékleteiben foglaltak szerint állapítja
meg.
Budapest, 1994. ....................... hó ....... nap
Mellékletek: a törvényjavaslat 1. és 2. számú mellékletei
5
1994. évi .......... törvény
a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésérõl
Az Országgyûlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: ÁHT) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1995. évi központi
költségvetésérõl, valamint a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények
módosításáról a következõ törvényt alkotja.
ELSÕ RÉSZ
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1995. ÉVI KÖZPONTI
KÖLTSÉGVETÉSE
ELSÕ FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FÕÖSSZEGE,
A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA
1. §
Az Országgyûlés az 1995. évi központi költségvetés
a) kiadási fõösszegét a 2. §-ban foglalt adósságtörlesztési kiadások nélkül
1 909 497,5 millió forintban,
b) bevételi fõösszegét 1 626 797,5 millió forintban,
c) hiányát 282 700 millió forintban
állapítja meg.
2. §
A központi költségvetés a fennálló bel- és külföldi adósságállományból a
szerzõdések szerinti esedékességnek megfelelõen 1995-ben,
a) a Magyar Nemzeti Bank javára 15 034,4 millió forint hiteltörlesztést
köteles teljesíteni, illetõleg a belföldi hitelezõktõl 125 923,0 millió
forint értékben köteles egy évnél hosszabb lejáratú államkötvényeket
visszavásárolni;
b) külföldi hitelezõk javára 23 350,0 millió forint hiteltörlesztést köteles
teljesíteni.
3. §
(1) Az 1. § a) pontban megállapított kiadási fõösszeg költségvetési fejezetek,
címek, alcímek, elõirányzat-csoportok és kiemelt elõirányzatok szerinti
részletezését az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az 1. § b) pontban megállapított bevételi fõösszeg költségvetési
fejezetek, címek, alcímek, elõirányzat-csoportok és kiemelt elõirányzatok
szerinti részletezését a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) A 2. §-ban megállapított hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási
kiadások részletezését az 1. számú melléklet XXXII. A költségvetés
törlesztései fejezet tartalmazza.
4. §
(1) Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy
a) az 1. § c) pontban foglalt hiány fedezésére;
b) a 2. §-ban foglalt hiteltörlesztések és lejáró államkötvények által
megtestesített költségvetési adósság megújítására
értékpapírokat bocsásson ki és hiteleket vegyen fel.
(2) Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a költségvetési
adósság lejárati szerkezetének javítása érdekében lejárat elõtt állami
értékpapírokat vásároljon vissza és hiteleket törlesszen, e mûveletek
finanszírozása érdekében állami értékpapírokat bocsásson ki és hiteleket
vegyen fel.
(3) Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy - a Magyar Nemzeti
Bank külföldi pénznemben fennálló tartozásait és követeléseit érintõ
árfolyamváltozásokból eredõ különbözet miatt - a központi költségvetést
terhelõ kamatmentes adósság egy részét piaci kamatozású értékpapírrá alakítsa
át akkor, ha a Magyar Nemzeti Bank bruttó devizaköveteléseivel csökkentett
bruttó devizatartozásai - a Magyar Nemzeti Bank éves mérlegének adatai alapján
- 1994. év végén az 1993. év végihez képest csökkennek. Egyéb esetben nem
történhet átalakítás. Az átalakítás miatt kibocsátandó kötvényállomány
összegének meg kell egyeznie a devizatartozás-csökkenés forintösszegének és az
1994. évben a kamatmentes hitelbõl átalakított kötvényállomány összegének
különbözetével.
(4) Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az állami
forgóalap folyamatos likviditása érdekében - az (1) bekezdésben meghatározott
mértéken felül - 1 évnél rövidebb lejáratú kincstárjegyet bocsásson ki.
(5) Az (1) bekezdés szerint kibocsátandó értékpapírokból a Magyar Nemzeti Bank
- figyelembe véve a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 19. §
(3) bekezdésében, illetõleg a 22. § (1) bekezdésében foglaltakat - úgy
vásároljon, hogy a tárcájában lévõ, a költségvetésnek nyújtott hitelek és a
költségvetés által kibocsátott, hiányt finanszírozó értékpapírok állománya -
az 1994. december 31-ei állományhoz képest - 48 milliárd forinttal növekedjen.
(6) Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az állami
forgóalap terhére elõlegezze meg a gazdasági kamarák 1995. I. félévre esedékes
tagdíjbevételét, amely elõleget a gazdasági kamaráknak legkésõbb 1995.
december 10-éig vissza kell téríteniük a központi költségvetés részére.
MÁSODIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS
MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELÕIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL,
ILLETÕLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A központi költségvetés tartalék-elõirányzatai
Általános tartalék
5. §
A központi költségvetés 3. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásaiból az
általános tartalék 19 100 millió forint.
Rendkívüli kiadások és bevételek
6. §
(1) A központi költségvetés 3. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásai közül
rendkívüli kiadás:
a) a pénzbeli kárpótlás (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím 2 alcím);
b) a büntetõeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás
(VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím 5. alcím);
c) a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt.
alaptõke-juttatása (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím 10. alcím);
d) az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatos kiadások (XVIII.
Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezet 18. cím 1. alcím);
e) a Honfoglalás 1100 éves évfordulója megünneplése elõkészítésének kiadásai
(XVIII. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezet 18. cím 2. alcím);
f) a felújítás elõirányzatai valamennyi fejezet valamennyi költségvetési
címénél;
g) a kormányzati beruházások elõirányzatai valamennyi fejezet valamennyi
költségvetési címénél;
h) a fejezeti kezelésû elõirányzatok ágazati, szakmai célfeladatai, címzett
és céltámogatásai, továbbá az alapítványok támogatása (I. Köztársasági
Elnökség fejezet 2. cím 2. alcím 1. elõirányzat-csoport; VII.
Miniszterelnökség fejezet 25. cím 2. alcím 1-3., 7-8., 15., 31., 33.
elõirányzat-csoport; VIII. Belügyminisztérium fejezet 22. cím 2-5. alcím;
24. cím 5. alcím 5. elõirányzat-csoport; IX. Honvédelmi Minisztérium
fejezet 10. cím 6-7. alcím; XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím
2-4. és 9. alcím; XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
fejezet 13. cím 2. alcím 1., 8-9., 11-14. elõirányzat-csoport; XIV.
Külügyminisztérium fejezet 2. cím 5. elõirányzat-csoport; XV.
Földmûvelésügyi Minisztérium fejezet 12. cím 2. alcím; XVIII. Mûvelõdési
és Közoktatási Minisztérium fejezet 15. cím 2.,4.,7. alcím; XIX. Ipari és
Kereskedelmi Minisztérium fejezet 23. cím 2. alcím; XX. Környezetvédelmi
és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím 2. alcím 7.,9-12.,
17-18.,21-23. elõirányzat-csoport; XXI. Magyar Tudományos Akadémia fejezet
10.cím 2. alcím; XXVI. Központi Statisztikai Hivatal fejezet 7. cím 2.
alcím).
(2) A központi költségvetés 3. § (2) bekezdésében jóváhagyott bevételei közül
rendkívüli bevétel:
a) a Kincstári Vagyonkezelõ Szervezet költségvetési befizetéseinek
elõirányzatai (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 12. cím 2-3. alcím);
b) a központi költségvetési szervektõl származó befizetések (XVII.
Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím 1. alcím);
c) a helyi önkormányzatok befizetései (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 30.
cím 2. alcím);
d) az állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkezõ
szervezettõl származó privatizációs bevételek (XXXI. Belföldi államadósság
fejezet 4. cím).
Az állam vagyonával és a kormányzati beruházásokkal
kapcsolatos rendelkezések
7. §
(1) Az állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkezõ szervezethez
tartozó kereskedelmi bankokban és más pénzintézetekben az állami részesedést,
valamint a részben vagy egészben, illetõleg tartósan vagy ideiglenesen állami
tulajdonban lévõ állami vagyont megtestesítõ részvények után az 1995. évben
kifizetésre kerülõ osztalék és állami vagyon más hozadéka a központi
költségvetés bevételét képezi.
(2) Az állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkezõ szervezet a
hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából 150 000 millió forintot köteles
befizetni a központi költségvetésbe. E privatizációs bevételeket
kamatkiadásokra kell fordítani.
(3) A részben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó gazdálkodó
szervekrõl szóló 126/1992. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében
felsorolt gazdálkodó szervezetek privatizációjából származó bevételeknek a
központi költségvetésbe való befizetésérõl a tevékenység ellátásáért felelõs
miniszter köteles gondoskodni.
(4) Az állami vagyon felett tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet által
mûködtetett állami vagyon privatizációjával összefüggõ közvetlen és közvetett
kiadások, továbbá a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással
kapcsolatos kiadások fedezete a vagyon privatizációjából származó, a központi
költségvetésbe a (2) bekezdésben foglaltak alapján befizetett összegen felül
21 000 millió forint bevétel. Ebbõl a privatizációval összefüggõ közvetlen és
közvetett kiadások elõirányzata 13 000 millió forint, a jótállással,
szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások elõirányzata 8 000
millió forint.
8. §
A Kincstári Vagyonkezelõ Szervezet kezelésében lévõ állami vagyon
értékesítésébõl, átmeneti vagy tartós hasznosításából származó bevétel - ha
törvény másként nem rendelkezik - a központi költségvetés bevételét képezi.
9. §
A központi költségvetési szerv a javára, az elkülönített állami pénzalap
kezelõje az alap javára felajánlott ingó és ingatlan vagyont - ha az annak
mûködtetésével járó kötelezettségeket teljesíteni tudja - 10 millió forint
értékhatárig saját hatáskörben, 50 millió forint értékhatárig a fejezetért
felelõs szerv vezetõjének engedélyével, 50 millió forint értékhatár felett a
pénzügyminiszter engedélyével fogadhatja el.
10. §
(1) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévõ
és a feladatai ellátásához feleslegessé váló ingatlanokat - amennyiben törvény
másként nem rendelkezik - hivatalos értékbecsléssel megállapított egyedi
a) 20 millió forint értékesítési és három évnél nem hosszabb bérbeadás
esetén 5 millió forint éves bérletidíj-értékhatárig saját hatáskörben;
b) 100 millió forint értékesítési, három évnél nem hosszabb bérbeadás esetén
20 millió forint, három évet meghaladó bérbeadás esetén 5 millió forint
éves bérletidíj-értékhatárig a fejezetért felelõs szerv vezetõjének
engedélyével;
c) három évnél nem hosszabb bérbeadás esetén 20 millió forint, három évet
meghaladó bérbeadás esetén 5 millió forint éves bérletidíj-értékhatár
felett a fejezetért felelõs szerv vezetõjének kezdeményezésére a
pénzügyminiszter;
d) 100 millió forint értékesítési bevételi értékhatár felett a Kormány
engedélyével - mûemlék esetében a mûemlékvédelmi hatóság hozzájárulása
mellett -
értékesítheti, cserélheti el, illetve adhatja bérbe.
(2) A 10 millió forint értékhatárt meghaladó értékesítésnél és az 5 millió
forint éves bérletidíj-értékhatárt meghaladó bérbeadásnál nyilvános
versenytárgyalást kell lefolytatni.
(3) A központi költségvetési szerv kezelésében, használatában lévõ kincstári
ingatlan vagyon értékesítésébõl származó bevételbõl mindenekelõtt a központi
költségvetéssel és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozásokat
kell kiegyenlíteni. A fennmaradó összeg legalább 50%-át - ha törvény másként
nem rendelkezik - a központi költségvetésbe kell befizetni. A költségvetési
befizetés elõírásáról, konkrét mértékérõl az engedélyezõ rendelkezik.
(4) Az (1) bekezdés a) - c) pontjaiban megjelölt esetekben - a (3) bekezdésben
elõírt befizetés teljesítése után - a bevétel intézménynél visszamaradó
hányada a központi költségvetési szervek építési beruházására,
ingatlanvásárlására, felújítására és rekonstrukciójára fordítható.
(5) Az (1) bekezdés d) pontjában megjelölt esetben, továbbá az a) - c)
pontokba tartozó hasznosításra vonatkozó javaslat kormány elé terjesztése
esetén a bevétel felhasználásáról a Kormány dönt. A Kormány a (3) és (4)
bekezdésben foglalt rendelkezéstõl eltérõen jogosult a befizetési
kötelezettség mértékérõl és az adott fejezeten belül elõirányzat-csoportokra,
kiemelt elõirányzatokra történõ felhasználásáról intézkedni, ennek megfelelõen
azokat módosítani.
(6) Ingatlancsere esetén a (3) bekezdésben foglalt befizetési kötelezettség
alapja a megállapodás szerinti értékkülönbözet.
(7) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévõ
és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket,
jármûveket 3 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig saját
hatáskörben, 3 millió forint felett a fejezetért felelõs szerv vezetõjének
engedélyével nyilvános versenytárgyalás útján értékesítheti.
(8) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy - az ÁHT módosítását követõen -
rendeletben szabályozza a központi költségvetési szervek beszerzései - áruk,
árukhoz kapcsolódó szolgáltatások vásárlása - általa meghatározott
megrendeléseinek versenyeztetését, az erre vonatkozó eljárást, állami
beszerzési (technikai, gazdasági) normatíva-alkotást, az együttes
lebonyolítást.
11. §
(1) Kiemelt jelentõségû kormányzati beruházások az 1995. évben a következõk:
a) Magyar Honvédség Központi Honvédkórház rekonstrukciója;
b) Budapest-Hegyeshalom vasútvonal korszerûsítése;
c) Nagymaros-visegrádi térség komplex rehabilitációja;
d) Fõvárosi Önkormányzat Lágymányosi Duna-híd beruházása;
e) Hungária körút rekonstrukciója, 1-es villamospálya meghosszabbítása;
f) Kecskeméti Katonai Repülõtér fejlesztése.
(2) Kormányzati beruházási célprogramok az 1995. évben a következõk:
a) Postai épületrekonstrukció;
b) Kiemelt városok szennyvízkezelése;
c) Vízkárelhárítás;
d) Regionális víziközmû-hálózat fejlesztése, ezen belül a Balaton-körzet
víziközmû-hálózat fejlesztése;
e) Vízminõség-védelem, ezen belül a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer
fejlesztése;
f) Légi közlekedés;
g) Kombinált fuvarozás, országos közforgalmú kikötõk koncessziós
fejlesztése;
h) Vasúthálózat fejlesztése;
i) VOLÁN autóbusz-rekonstrukció ;
j) Vasútegészségügy;
k) Erdõszerkezet-átalakítás, fásítás;
l) PHARE program keretében határátkelõk építése ;
m) Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása;
n) Folyamatban lévõ beruházások elõirányzata;
o) Kormányzati beruházások évközi, rendkívüli célfeladatai;
p) Lágymányosi egyetemek fejlesztése;
q) Kollégium és ingatlan fejlesztési programok;
r) Területfejlesztési feladatok;
s) Céltámogatási kiegészítõ keret;
t) Budai vár beruházási célprogram.
(3) A kormányzati beruházások körében a 10 millió forint értékhatárt
meghaladó, építéssel járó beruházások és építési felújítások tervezésénél és
kivitelezésénél, valamint a 2 millió forint egyedi értékhatárt meghaladó
tárgyieszköz-beszerzésnél a beruházó köteles a beruházást versenytárgyalás
útján kiviteleztetni, illetve a beszerzéseket elvégezni.
(4) A (3) bekezdésben foglalt versenytárgyalási kötelezettség nem vonatkozik a
Magyar Honvédség, a Biztonsági Szolgálatok, a Rendõrség, a Határõrség, a Tûz-
és Polgári Védelem, az Igazságügyi Minisztérium Büntetés-végrehajtás, a
Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyõrség titokvédelemben részesített
beruházásaira, felújításaira, beszerzéseire.
A központi költségvetési szervek befizetési kötelezettsége
12. §
(1) A központi költségvetési szerv vállalkozási tevékenységébõl származó - a
gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó
külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18%-át az
1995. évi eredmény-elszámolás során köteles a központi költségvetésbe
befizetni.
(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási
tevékenységbõl származó eredmény azon része után, amelyet a központi
költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követõ évben jogszabályban,
illetõleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához
használ fel.
13. §
(1) A központi költségvetési szervek 1995. évi pénzmaradványának elszámolása
során
a) a (2) bekezdés szerinti bevételek módosított elõirányzatot meghaladó
többlete;
b) a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete; az elmaradt, nem
teljesített feladatok, a céljelleggel megállapított elõirányzatok -
következõ évre áthúzódó kötelezettséggel nem terhelt - külön jogszabályban
foglaltak szerint megállapított pénzmaradványa
a központi költségvetést illeti meg.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt bevételnek minõsül:
a) az intézményi ellátási díj;
b) az alkalmazottak térítése;
c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenõrzési) feladatok
díjbevétele;
d) az illetékjellegû bevételek.
(3) A központi költségvetési szerv pénzmaradványát a fejezetért felelõs szerv
vezetõje, a fejezet összesített pénzmaradványát a pénzügyminiszter vizsgálja
felül és hagyja jóvá.
14. §
(1) A központi költségvetési szerveket - kivéve a Magyar Televíziót, a Magyar
Rádiót és a Magyar Távirati Irodát - a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken
1995. évben ténylegesen befolyó bevételeik után 13%-os befizetési
kötelezettség terheli, ha törvény másként nem rendelkezik. A légi forgalommal
kapcsolatos nemzetközi kötelezettségekre tekintettel a Légiforgalmi és
Repülõtéri Igazgatóság befizetési kötelezettsége 300 millió forint.
(2) Az (1) bekezdésben elõírt befizetési kötelezettség alapjául szolgáló - a
költségvetési szerv tevékenységével és az általa kezelt kincstári vagyon
hasznosításával összefüggõ - bevételek a következõk:
a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet
értékesítése a tankönyvek, jegyzetek kivételével;
b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke;
c) helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja;
d) lízingdíj-bevétel;
e) szellemi és anyagi infrastruktúra magáncélú igénybevételének térítése;
f) elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítése;
g) vállalkozási bevételek: áruértékesítés, szolgáltatás;
h) kamatbevételek;
i) pénzügyi befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, hozama;
j) egyéb bevételek (intézményi költségvetések 10. rovata).
(3) A befizetési kötelezettséget a tárgynegyedévet követõ hó 20. napjáig a
fejezet bevételi számlájára kell teljesíteni.
Egyes pénzbeli juttatások folyósítása
15. §
(1) A felsõoktatási intézményekben a magyar állampolgárságú és - nemzetközi
megállapodás vagy jogszabály alapján azzal azonos elbírálás alá esõ - külföldi
állampolgárságú, elsõ alapképzésben, illetõleg szakirányú továbbképzésben
résztvevõ nappali tagozatos hallgatók pénzbeli juttatásának normatívája 65 000
forint/fõ/év.
(2) Az egyetemi doktori képzésben nappali tagozaton résztvevõk normatívája 216
000 forint/fõ/év.
HARMADIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA
A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere
Állami hozzájárulás és támogatás
16. §
(1) Az Országgyûlés a helyi önkormányzat költségvetéséhez a közvetlenül és
kötöttség nélkül felhasználható normatív állami hozzájárulások jogcímeit és
fajlagos összegeit a 3. számú mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.
(2) A normatív állami hozzájárulásnak az önkormányzatok adatszolgáltatása
szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján készített önkormányzatonkénti és
hozzájárulásonkénti részletezését a pénzügyminiszter és a belügyminiszter
együttes rendeletben teszi közzé e törvény hatálybalépését követõ 15 napon
belül.
(3) Az elõzõ évek bérpolitikai intézkedéseinek - 1. számú melléklet VIII.
Belügyminisztérium fejezet 25. cím 1. alcím 28. kiemelt elõirányzat szerinti -
1994. évi feladatátadásokkal korrigált 1995. évi elõirányzatait is
önkormányzatonként a (2) bekezdésben megjelölt rendeletben kell közzétenni.
(4) Az 1994. évi normatív állami hozzájárulások elszámolása alapján a központi
költségvetésbe visszatérülõ, a tervezettet meghaladó bevétel az általános
tartalék 5. §-ban megállapított összegét növeli, a központi költségvetést
terhelõ pótlólagos hozzájárulás az általános tartalékot terheli.
17. §
(1) Az Országgyûlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít
meg:
a) az önálló színházat (kõszínházat, szabadtéri színpadot, bábszínházat)
fenntartó helyi önkormányzat részére a 4. számú mellékletben foglalt
részletezés szerint;
b) központosított elõirányzatként az 5. számú mellékletben felsorolt, a
helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra;
c) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, külön
törvényben szabályozott címzett és céltámogatás formájában;
d) a tûz elleni védekezésrõl és a tûzoltóságról szóló - 1991. évi XX.
törvénnyel módosított - 1973. évi 13. törvényerejû rendelet 5. § (4)
bekezdése és e törvény alapján a hivatásos önkormányzati tûzoltóságot
fenntartó helyi önkormányzat részére 1995. július 1-jétõl, idõarányosan a
10. számú mellékletben foglalt részletezés szerint.
(2) E törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl
szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 8. § (2) és (3) bekezdése alapján az 1995-ben
támogatható célok körét a következõk szerint állapítja meg és rangsorolja:
a) községek egészséges ivóvízellátásának megvalósítása (közkifolyós ivóvíz-
ellátás, ivóvízbázis-fejlesztés, ivóvízhálózat-építés, ivóvíz-kezelési
eljárások);
b) életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása;
c) a sérülékeny vízbázisok területén lévõ - a 36/1993. (V.28.) OGY határozat
mellékletében felsorolt - 2000 fõ és annál nagyobb állandó népességszámú
településeken szennyvíztisztító telep és települési folyékony hulladék
(tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése;
d) mûködõ egészségügyi intézmények gép-mûszerbeszerzése.
(3) A felsorolásban nem szereplõ célokra a helyi önkormányzatok által 1995.
évre benyújtott igénybejelentések érvényüket veszítik.
(4) Azon mûszakilag összetartozó - de külön igénybejelentésben szereplõ -
beruházásoknál, amelyek a támogatási célok 1994. és 1995. évi szûkítése
következtében nem helyezhetõk üzembe amiatt, hogy az 1993. évben, illetõleg az
1995. évben csak a szennyvízcsatorna vagy csak a szennyvíztisztító telep,
valamint települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz)
tisztítótelep építése került , illetve kerül a támogatott körbe, az 1996. évi
céltámogatási feltételek közül az állandó népességszámra vonatkozó
korlátozástól el kell tekinteni. Ezen igények kielégítését az 1996. évben elsõ
helyre kell sorolni.
(5) A helyi önkormányzatok központi támogatás szempontjából 1995. évben
kezdõdõ új címzett támogatásait külön törvény tartalmazza.
(6) Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Belügyminisztérium és a
10. számú mellékeltben felsorolt helyi önkormányzatok között a hivatásos
önkormányzati tûzoltósággal kapcsolatos feladat, hatáskör és állami támogatás
módosulásával összhangban a személyi, tárgyi és költségvetési jellegû átadás-
átvételt , eljárást rendeletben szabályozza, beleértve a beruházások állami
támogatását és a mûködési területen kívüli kivonulások költségtérítését is. A
hivatásos önkormányzati tûzoltó-parancsnokságok tagjait megilletik mindazok a
járandóságok és juttatások, amelyeket a fegyveres erõk és a fegyveres
testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10.
törvényerejû rendelet elõír. A hivatásos önkormányzati tûzoltó-
parancsnokságokat fenntartó helyi önkormányzatoknak kell az átadás-átvételt
követõen gondoskodniuk az illetményekrõl és a pénzbeni juttatásokról.
(7) Az új címzett és céltámogatással megvalósuló helyi önkormányzati
beruházások körében a 2 millió forint értékhatárt - általános forgalmi adó
nélkül - meghaladó kivitelezéseknél, mûszaki-tervezési és egyéb szolgáltatások
igénybevételénél, valamint a gép-mûszerbeszerzéseknél a beruházó köteles
nyilvános versenytárgyalást meghirdetni és lefolytatni. A versenytárgyalási
ajánlatok felbontására meg kell hívni a beruházás finanszírozását lebonyolító
pénzintézetet.
(8) A helyi önkormányzat normatív állami hozzájárulásainak, a 16. § (3)
bekezdésben szereplõ hozzájárulásoknak, valamint címzett és céltámogatásának
jogszabályban megállapított elõirányzatából, továbbá az elõzõ évek
elõirányzat-maradványából lemondással felszabaduló összeg a 18. §-ban
meghatározott elõirányzatot növeli.
(9) A 16. § (3) bekezdésében szereplõ hozzájárulásokról az államháztartás
alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási
kötelezettségeirõl, valamint a központi költségvetés végrehajtásával
kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 139/1993. (X.12.) Korm. rendelet 23. § (2)
bekezdése szerint mondhat le az önkormányzat.
18. §
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 87. § (1) bekezdése
alapján önállósága és mûködõképessége érdekében a vis maior helyzetbe került
helyi önkormányzat, az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévõ forráshiányos
helyi önkormányzat, valamint a saját hibájából tartósan fizetésképtelen
helyzetbe került helyi önkormányzat - külön törvény szerint - kiegészítõ
támogatást igényelhet az 6. számú mellékletben foglalt feltételek szerint.
19. §
(1) Ha az önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív állami
hozzájárulást az õt ténylegesen megilletõnél 5%-kal vagy azt meghaladó
mértékben vette igénybe, köteles a túllépés teljes összege után, a külön jog-
szabályban megjelölt határidõre kamatot fizetni. A túllépés kiszámításánál a
3. számú melléklet 5., 7-24. pontjaiban szereplõ, konkrét mutatószámokhoz
kapcsolódó normatív állami hozzájárulások, valamint a 16. § (3) bekezdés
szerinti hozzájárulások együttes összegét kell alapul venni.
(2) A központi költségvetés a külön jogszabályban megjelölt határidõre köteles
kamatot fizetni az önkormányzatnak, ha az általa idõarányosan folyósított
normatív állami hozzájárulás legalább 5%-kal kevesebb az önkormányzatot
megilletõ összegnél.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint fizetendõ kamat mértéke 500
ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben érvényes
éves átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.
(4) Az a helyi önkormányzat, amely visszafizetési kötelezettségének, illetõleg
kamatfizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott határidõre
nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres
mértékének megfelelõ - kamatot köteles fizetni mindaddig a napig, amíg
fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.
(5) Ha az önkormányzat a 17. § (1) bekezdésében szereplõ támogatást nem a
megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben rögzített arányt
meghaladó mértékû támogatást vesz igénybe, vagy a 18. §-ban meghatározott
támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év közben, de legkésõbb
a külön jogszabályban megjelölt határidõre köteles a támogatást visszatéríteni
és a (3) - (4) bekezdésben meghatározott mértékû kamatot fizetni a központi
költségvetés javára.
(6) Az (1) - (5) bekezdésben meghatározott kamatok a központi költségvetés
XVII. Pénzügyminisztérium fejezetének Vegyes kiadását (23. cím 1. alcím),
illetve Vegyes bevételét (29. cím 1. alcím) növelik.
(7) Ha a helyi önkormányzat az ÁHT 72. és 80. §-aiban elõírt, az éves
költségvetésrõl, az éves beszámolóról és a pénzforgalomról szóló információt
határidõre nem szolgáltatja, a Pénzügyminisztérium a határidõt követõ hónaptól
az információ szolgáltatásáig a normatív állami hozzájárulás folyósítását
felfüggeszti. Az így elmaradó állami hozzájárulás az információ szolgáltatását
követõen az év hátralévõ részében havonta egyenlõ részletben illeti meg az
önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a (3) bekezdés szerinti
kamat nem illeti meg.
Átengedett, megosztott bevételek
20. §
(1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1993. évre
bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal által településenként
kimutatott - személyi jövedelemadó 35%-a illeti meg, 87 070 millió forint
összegben.
(2) A személyi jövedelemadó (1) bekezdés szerinti összegét növeli a személyi
jövedelemadó kiegészítésre 1994-ben felhasznált állami támogatással azonos,
6561 millió forint összeg.
(3) Az (1) - (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadót a következõk szerint
kapják meg a helyi önkormányzatok:
a) A munkanélküliek jövedelempótló támogatásának 50%-a fedezetére 11
milliárd forint illeti meg a települési önkormányzatokat a hat hónapnál
régebben munkanélküli járadékban, valamint a munkanélküliek jövedelempótló
támogatásában részesülõk 1994. július 20-ai együttes száma alapján.
b) A megyei önkormányzatokat a megye 1993. január 1-jei állandó lakosai után
80,- Ft/fõ illeti meg, 687 millió forint összegben.
c) Az e) pont szerinti kiegészítésre a (2) bekezdésben szereplõ összegen
felül 1249 millió forint személyi jövedelemadót kell fordítani.
d) A települési önkormányzatokat az (1) bekezdés szerinti személyi
jövedelemadóból az a) - c) pontokban foglaltakkal azonos arányban
csökkentett összeg illeti meg.
e) Azoknál az önkormányzatoknál, amelyeknél a d) pont szerinti személyi
jövedelemadó-bevétel egy fõre jutó összege - az 1993. január 1-jei állandó
népességet számítva - nem éri el községek esetében a 4828 forintot,
városok esetében a 6623 forintot, a bevétel e szintig - az f) pontban
meghatározott korlát figyelembevételével - kiegészül. Az önkormányzatok
státusát az 1994. évi általános önkormányzati választás napján meglévõvel
azonosan kell alapul venni. A szétvált önkormányzatoknál az
elõirányzatokat az érintettek megállapodása alapján kell megosztani.
f) Az e) pont szerinti személyi jövedelemadó-kiegészítés összege a
városoknál nem haladhatja meg:
fa) a 25 millió forintot, ha az e) pontban megjelölt lakosságszám 10 000
fõnél nem több,
fb) a 40 millió forintot, ha az e) pontban megjelölt lakosságszám 10 001
és 35 000 fõ között van.
(4) A személyi jövedelemadó összege - a kiegészítéssel együtt - a (3) bekezdés
f) pontjában sem lehet kevesebb lakosonként 4828 Ft-nál.
(5) A (3) - (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó önkormányzatonkénti és
jogcímenkénti részletezését a 16. § (2) bekezdésének megfelelõen kell
közzétenni.
21. §
A települési önkormányzatot az általa a belföldi gépjármûvek után beszedett
adó 50%-a illeti meg.
22. §
Az önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében
tanácsi vállalat - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkezõ
szervezet által történõ - értékesítésébõl származó bevétel 50%-a az alapítói
jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.
23. §
A települési önkormányzat területén kiszabott és abból befolyt
környezetvédelmi bírság összegének 30%-a a területileg illetékes
önkormányzatot illeti meg.
Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása
24. §
(1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fõvárosi Illetékhivatal által 1995.
január 1-jétõl beszedett illeték 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig -
a (3) - (5) bekezdésben meghatározottak szerint - az önkormányzatokat illeti
meg.
(2) Az illetékhivatal az illetékbevételnek az (1) bekezdés szerint a központi
költségvetést megilletõ hányadát minden hónap 20. napjáig az állami forgóalap
kijelölt számlájára köteles átutalni.
(3) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékbõl - az illetékekrõl
szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján - az
illetékhivatal székhelye szerinti város, illetve a nem megyeszékhely megyei
jogú város illetékességi területére tartozó ügyekbõl befolyt és a (2) bekezdés
szerint csökkentett összeg a megyeszékhely város - Pest megyében Cegléd város
-, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzatát illeti meg.
(4) A Fõvárosi Illetékhivatal által beszedett és a (2) bekezdés szerint
csökkentett illeték a Fõvárosi Önkormányzatot illeti meg.
(5) A megyei illetékhivatal által beszedett illetéknek a (2) és (3)
bekezdésben meghatározott bevétellel, továbbá a (6) bekezdésben foglalt
költségekkel - beleértve az érdekeltségi célú kifizetéseket is - (a
továbbiakban: költségek) csökkentett összegébõl
a) 30% közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot;
b) 70% egyenlõ összegben valamennyi megyei önkormányzatot
illeti meg.
(6) A megyei önkormányzat, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város az
illetékhivatalt fenntartó önkormányzattal megállapodik a megye - ide értve a
nem megyeszékhely megyei jogú város - területén beszedett illetékkel
kapcsolatban felmerült költségek viselésérõl. A megállapodásnak tartalmaznia
kell a költségek körét és mértékét, az elszámolás ellenõrzésének módját.
(7) A megyeszékhely város és Pest megyében Cegléd város az illetékhivatalok
mûködtetéséhez szükséges - megállapodásnak megfelelõ - költségek
egytizenketted részét a beszedett illetékbõl havonta visszatartja. A
visszatartott összeget az illetékhivatalt fenntartó városi önkormányzatnál
illetékbevételként kell elszámolni.
(8) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a megyei önkormányzat
költségvetési elszámolási számlájára utalja át az általa ezen idõpontig
beszedett illetékbevételbõl az (5) bekezdés a) pontjában megjelölt összeget.
(9) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a nem megyeszékhely
megyei jogú város önkormányzata költségvetési elszámolási számlájára utalja át
az általa beszedett illetékbevételbõl a (3) bekezdésben megjelölt és a (6)
bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett összeget.
(10) Az (5) bekezdés b) pontjában megjelölt bevételt a (8) bekezdésben
foglaltakkal egy idõben a megyei önkormányzat számlavezetõ pénzintézete
számlája javára kell átutalni. Az így befolyt, országos szinten összesített
bevétel egytizenkilenced részét kell átutalni a tárgyhónap 25. napjáig
valamennyi megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.
A fõvárosi önkormányzatok bevételei
25. §
A fõvárosi önkormányzatokat megilletõ bevételeknek a fõvárosi és a kerületi
önkormányzatok közötti megosztására és átutalására a helyi önkormányzatokról
szóló 1990. évi LXV. törvény 64. §, valamint 64/A - 64/C. §-aiban foglaltakat
kell alkalmazni.
A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége
26. §
(1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységbõl
származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési
kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint
megállapított - eredményének 18%-át köteles az 1995. évi eredmény-elszámolás
során a központi költségvetésbe befizetni.
(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási
tevékenységbõl származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat
és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követõ évben jogszabályban,
illetõleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához
használ fel.
Munkanélküliek jövedelempótló támogatása
27. §
A helyi önkormányzatok által folyósított munkanélküliek jövedelempótló
támogatásának 50%-át - a külön jogszabályban meghatározott igénylési rendnek
megfelelõen - a Szolidaritási Alap megtéríti.
B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata
Az állami forgóalaphoz kapcsolt megelõlegezési számláról igénybe vett összeg
rendezése és a központi költségvetés hozzájárulása a társadalombiztosítási
alapokhoz
28. §
(1) A társadalombiztosítási alapoknak az állami forgóalaphoz kapcsolt
megelõlegezési számlán 1994. december 31-én fennálló tartozás állományát
legkésõbb 1995. június 30-áig rendezni kell. Ennek érdekében - a tõkepiaci
helyzet függvényében - az 1992-1993. évi hiányok fedezetére - a ki nem
bocsátott államkötvények helyett - a társadalombiztosítási önkormányzatok 1
évnél rövidebb lejáratú kincstárjegyeket is kibocsáthatnak.
(2) A társadalombiztosítási alapok számláit 1995-tõl kezdõdõen valamely - a
társadalombiztosítási önkormányzatok által a pénzügyminiszterrel egyetértésben
késõbb kijelölésre kerülõ - kereskedelmi bank vezeti. Ennek megfelelõen a
társadalombiztosítási alapok folyó bevételei és kiadásai idõbeli eltérésébõl
adódó finanszírozási szükségletét kereskedelmi banki hitel biztosítja.
29. §
A központi költségvetés az Egészségbiztosítási Alapnak azon személyek után,
akik egyéni és munkáltatói járulékfizetõk hozzátartozóiként nem jogosultak
betegbiztosítási ellátásra, átalányszerû hozzájárulást fizet, amelynek
átalányszerû elõirányzata 10 000 millió forint (XI. Népjóléti Minisztérium
fejezet 11. cím 2. alcím 1. elõirányzat-csoport).
C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata
30. §
Az Országgyûlés az elkülönített állami pénzalapok mérlegét a 7. számú
melléklet szerint tájékoztatásul tudomásul veszi.
31. §
A költségvetési szerveknél - kivéve a társadalombiztosításból finanszírozott
egészségügyi és ügyviteli feladatokat ellátó szerveket -, valamint a normatív
állami támogatásban részesülõ nem állami szociális, egészségügyi, s nevelési
és oktatási intézményeknél foglalkoztatottak bérét terhelõ munkaadói járulékot
a központi költségvetés közvetlenül, az 1995. évben 12 000 millió forint
átalányösszegben folyósítja a Szolidaritási Alapnak (XVI. Munkaügyi
Minisztérium fejezet 14. cím 2. alcím 2. elõirányzat-csoport).
NEGYEDIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA
Társadalmi önszervezõdések támogatása
32. §
(1) Az Országgyûlés a szociális, oktatási-nevelési közfeladatokat (a
továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházak, társadalmi szervezetek,
alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, valamint a
humánszolgáltatásokat fõtevékenységként nyújtó, ezen önálló tevékenységbõl
származó jövedelem után a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá
tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények) részére
a 8. számú mellékletben foglaltak szerinti jogcímeken és összegben normatív
állami hozzájárulást állapít meg.
(2) A normatív állami hozzájárulás folyósításának feltétele, hogy
a) a mûködés személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó nyilatkozatot,
valamint a nem állami intézmény és a fõvárosi vagy a területileg illetékes
önkormányzat között a feladat átadására létrejött megállapodást a feladat
ágazati irányítása szerint illetékes minisztériumhoz (a továbbiakban:
szakminisztérium) benyújtott támogatás-igényléshez csatolják,
b) az egyházi jogi személy a támogatás igénylését a szakminisztériumhoz
benyújtsa.
(3) A normatív állami hozzájárulás igényelhetõ a tervezett feladatmutatók
alapján. A nem állami intézmény a következõ év január 31. napjáig a tényleges
feladatmutatók alapján a szakminisztériumnak elszámol az igénybe vett
hozzájárulással.
(4) Az 1994. január 1-jét követõen létrehozott nem állami egyetem, illetõleg
fõiskola 1995. december 31. napjáig nem részesül normatív állami
hozzájárulásban.
(5) A normatív állami hozzájárulásban részesülõ nem állami intézmény, valamint
a mûködéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülõ, jogi
személyiséggel rendelkezõ közgyûjtemény a munkavállalók számára legalább a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény harmadik része
IV-V. fejezetében megállapított, a munkaidõre, pihenõidõre, elõmeneteli és
illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítja.
33. §
(1) A pártok támogatására fordítható keretbõl (II. Országgyûlés fejezet 6.
cím) az ott megnevezett pártok a pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló -
többször módosított - 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.)
rendelkezései szerint részesülnek. A támogatást havonta kell folyósítani.
(2) A nemzeti és etnikai kisebbségek önkormányzatai, szervezetei, a társadalmi
szervezetek és az értelmi fogyatékosokat segítõ szervezetek támogatására
szolgáló keretek (II. Országgyûlés fejezet 5. cím és 8. cím 1. és 4.
elõirányzat-csoport) felhasználásáról az Országgyûlés - az általa kijelölt
bizottság javaslata alapján - dönt. A kisebbségi önkormányzatok és szervezetek
mûködésének támogatásából 100 millió forint kizárólag az országos
önkormányzatok támogatására fordítható.
(3) A II. Országgyûlés fejezet 5.,6. és 8. címében megjelölt támogatásokat a
Pénzügyminisztérium folyósítja.
(4) Az egyházak közvetlen támogatására szolgáló keret (XVIII. Mûvelõdési és
Közoktatási Minisztérium fejezet 15. cím 6. alcím) felosztásáról az
Országgyûlés dönt.
34. §
A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más társadalmi
szervezetek - a 32-33. §-okban foglalt támogatásokon felül - az általános
tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi
önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is
részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó
szabályok keretei között.
ÖTÖDIK FEJEZET
KEZESSÉGVÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS
35. §
(1) Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés
terhére egyedi állami kezességet vállaljon olyan esetekben, amikor azt nemzeti
érdek - különösen a külsõ és belsõ gazdasági-pénzügyi egyensúlyviszonyok -
szükségessé teszi.
(2) Az 1995-ben újonnan elvállalásra kerülõ egyedi kezességek együttes összege
nem haladhatja meg az 1. § a) pontban megállapított kiadási fõösszeg 2,5%-át.
(3) A (2) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a
kõolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a behozott kõolaj és
kõolajtermékek biztonsági készletezésérõl szóló 1993. évi IL. törvényben
meghatározott beszerzésekre.
(4) A (2) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az
árfolyamváltozások miatt bekövetkezõ automatikus emelkedés esetét kivéve -
kizárólag az Országgyûlés elõzetes jóváhagyásával léphetõ túl.
(5) A kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg
a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, s azt
adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó köztartozás elõírása,
nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a kötvényrõl szóló 1982.
évi 28. törvényerejû rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott
lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok
által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján
kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi
költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A
fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a
Pénzügyminisztérium közösen szólítja fel az önkormányzatokat.
36. §
(1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által felvehetõ hitelek és kibocsátott
kötvények együttes állományának felsõ határa 1995. december 31-én 30 000
millió forint lehet.
(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére
vállalható garanciaügyletek állományának felsõ határa 1995. december 31-én 10
000 millió forint lehet.
(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalható politikai kockázatok
elleni biztosítási kötelezettség összegének felsõ határa 1995. december 31-én
80 000 millió forint lehet.
(4) Az (1) - (3) bekezdésekben megállapított állományok forintértékeinek az
árfolyamváltozások következtében jelentkezõ növekményével a keretek
automatikusan megemelkednek.
37. §
Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Nemzetközi Újjáépítési és
Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és
Fejlesztési Bankkal kötendõ hitelszerzõdéseknél - az ezen intézmények által
megkívánt formában -, valamint a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt.
részére - az állami feladatok ellátásával összefüggésben - a központi
költségvetés terhére, összegszerû korlátozás nélkül kezességet vállaljon.
38. §
Amennyiben az állam által vállalt kezességek központi költségvetéssel szembeni
érvényesítésének összege meghaladja az e célra elõirányzott összeget, a
különbözet az általános tartalékot terheli.
HATODIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
Az Országgyûlés kizárólagos hatásköre
39. §
(1) Az Országgyûlés a következõ címek, alcímek, kiemelt elõirányzatok
tekintetében magának tartja fenn a jogot az elõirányzatok év közbeni
megváltoztatására:
a) a pártok támogatása (II. Országgyûlés fejezet 6. cím);
b) a kisebbségi önkormányzatok és szervezetek mûködésének, valamint a
társadalmi szervezetek támogatása (II. Országgyûlés fejezet 5. és 8. cím);
c) Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítványa (VII.
Miniszterelnökség fejezet 25. cím 2. alcím 1. elõirányzat-csoport);
d) a kormányzati rendkívüli kiadások (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím
és XVIII. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezet 18. cím);
e) az egyházak támogatása (XVIII. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium
fejezet 15. cím 6. alcím);
f) az elkülönített állami pénzalapoknak - kivéve a Szolidaritási Alapot
(XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet 14. cím 2. alcím) - nyújtott
támogatás az e törvény 1. számú mellékletében megállapított mértékben.
(2) Az Országgyûlés magának tartja fenn a jogot az agrárgazdasági támogatások
(XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím 1. alcím 2. kiemelt elõirányzat,
valamint 2. alcím 2., 3., 5. kiemelt elõirányzat) elõirányzatai együttes
összegének túllépési lehetõsége tekintetében.
(3) Az Országgyûlés magának tartja fenn a jogot a következõ normatívák,
illetve adó- és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására:
a) az állami felsõoktatási intézmények magyar állampolgárságú nappali
tagozatos hallgatói pénzbeli juttatásának, valamint az egyetemi doktori
képzésben nappali tagozaton résztvevõk normatívája «\symbol 91 \f "Times
New Roman CE"»15. § (1) és (2) bekezdés «\symbol 93 \f "Times New Roman
CE"»;
b) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és
összegei (3. számú melléklet);
c) a humánszolgáltatást ellátó intézmények normatív állami hozzájárulásainak
jogcímei és összegei (8. számú melléklet);
d) a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának e törvény
20-24. §-aiban meghatározott arányai;
(4) Nem szükséges az Országgyûlés jóváhagyását kérni az elõirányzat
rendeltetését nem módosító fejezetek közötti elõirányzat-átcsoportosításhoz,
ha az:
a) a központi költségvetési szervek átszervezésével, felügyeletének
megváltoztatásával, költségvetési feladatok, kötelezettségek - fejezetek
közötti megállapodáson alapuló - átadásával-átvételével függ össze;
b) a fejezeti kezelésû elõirányzatok más fejezetnél vagy az államháztartás
más alrendszereiben (helyi önkormányzatoknál, társadalombiztosítási
alapoknál) történõ felhasználását jelenti.
(5) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt - fejezetek között átcsoportosítható -
elõirányzatok a következõk:
a) XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím 2-3. alcím;
b) XVIII. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezet 15. cím 2. és 4.
alcím;
c) XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím 2.
alcím;
d) XXI. Magyar Tudományos Akadémia fejezet 1. cím 3. alcím, valamint 10. cím
2. alcím.
A központi költségvetés elõirányzat-módosítási kötelezettség
nélkül teljesülõ kiadásai és bevételei
40. §
(1) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási elõirányzatok közül
a) a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásánál (VIII.
Belügyminisztérium fejezet 25. cím 1. alcíme);
b) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított elõirányzatok
közül
ba) a lakossági közmûfejlesztési befizetésekkel összefüggõ támogatásnál
(5. számú melléklet 1. pontja);
bb) a körjegyzõk bérének és társadalombiztosítási járulékának
támogatásánál (5. számú melléklet 6. pontja);
bc) a települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásánál (5.
számú melléklet 7. pontja);
bd) a hamvasztásos temetés és hatósági halottszállítás támogatásánál (5.
számú melléklet 8. pontja);
be) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 14. pontja);
bf) a közalkalmazott 1992. július 1. elõtti munkaviszonyának teljes
beszámításával összefüggõ támogatásnál (5. számú melléklet 17.
pontja);
bg) a közalkalmazotti törvény végrehajtásával összefüggõ kamattámogatásnál
(5.számú melléklet 18. pontja);
bh) a kényszer lakásbérletek felszámolásának támogatásánál (5. számú
melléklet 20. pontja),
amennyiben a Kormány a 41. § (2) bekezdésében foglalt átcsoportosítási
lehetõséget már kimerítette;
c) a humánszolgáltatások normatív állami támogatásainál, valamint a
hitoktatók díjazásának elõirányzatánál (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet
10. cím 8. alcím és XVIII. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezet
15. cím, 3. alcím 2. és 3. elõirányzat-csoport);
d) a társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátásoknál (XI.
Népjóléti Minisztérium fejezet 11. cím 1. alcím);
e) a polgári szolgálatnál teljesítõknél (XVI. fejezet Munkaügyi Minisztérium
13. cím 3. alcím 4. kiemelt elõirányzat);
f) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XVII.
Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím, 1. alcím);
g) a fogyasztói árkiegészítésnél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 19.
cím);
h) a magánerõs lakásépítés támogatásánál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet
21. cím);
i) a felsõoktatási intézmények hallgatóinak pénzbeli juttatásainál (XVIII.
Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezet 15. cím 3. alcím 1.
elõirányzat-csoport);
j) a nemzetközi elszámolásoknál (XXX. fejezet);
k) a belföldi államadósságnál (XXXI. fejezet 2-5. címe)
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az
elõirányzattól.
(2) A 3. § (2) bekezdésben jóváhagyott bevételek közül
a) a vállalkozások költségvetési befizetéseinél (XVII. Pénzügyminisztérium
fejezet 25. cím);
b) a fogyasztáshoz kapcsolt adóknál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 26.
cím);
c) a lakosság költségvetési befizetéseinél (XVII. Pénzügyminisztérium
fejezet 27. cím);
d) a központi költségvetési szervektõl származó befizetéseknél, figyelembe
véve a központi költségvetés visszatérítési kötelezettségét is (XVII.
Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím 1. alcím);
e) a helyi önkormányzatok 1994. évi normatív állami hozzájárulása
elszámolásának a központi költségvetésbe történõ befizetése egyenlegénél,
figyelembe véve a központi költségvetés visszatérítési kötelezettségét is
(XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím 2. alcím)
a teljesülés az elõirányzatoktól azok módosítása nélkül is eltérhet.
A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezetért felelõs szervek
vezetõinek különleges jogosítványai
41. §
(1) A Kormány a 6. § (1) bekezdés a) - c) pontjaiban megjelölt költségvetési
elõirányzatok közül a kormányzati rendkívüli kiadásokat az ágazati irányítás
szempontjából teljesítõ fejezet költségvetésébe csoportosíthatja át.
(2) A Kormány a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított
elõirányzat (VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 4. alcím) jogcímei
között, a mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok (VIII.
Belügyminisztérium fejezet 25.cím 5. alcím) jogcímei között, továbbá a 4. és
5. alcím között - a felhasználás iránti igény figyelembevételével -
átcsoportosításokat hajthat végre. A VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím
5. alcím elõirányzatának felhasználásáról a pénzügyminiszter a
belügyminiszterrel együttesen dönt.
(3) A VII. Miniszterelnökség fejezet 25. cím, 2. alcím 31. elõirányzat-csoport
Kisebbségi Kompenzációs keret felhasználásáról - az illetékes bizottság
javaslatára - a Kormány dönt.
(4) Az 5. Fejezeti kezelésû speciális támogatások elõirányzat-csoporton
jóváhagyott elõirányzatok tekintetében a címen belüli elõirányzat-módosítási
hatáskört - a kiemelt elõirányzatokra is kiterjedõen - a fejezetért felelõs
szerv gyakorolja.
42. §
A központi költségvetési szerv a 13. § (2) bekezdésében meghatározott
bevételeinek és ezzel összefüggésben kiadásainak elõirányzatát év közben
kizárólag a fejezetért felelõs szerv módosíthatja, a személyi juttatások
tekintetében a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának,
beszámolásának rendszerérõl szóló 137/1993. (X.12.) Korm. rendelet 16. §-ában
az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv hatáskörében történõ elõirányzat-
módosítás szabályai szerint. A fejezet 13. § (2) bekezdésében meghatározott
bevételeinek összesített elõirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter
csökkentheti.
43. §
(1) A VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal
közigazgatási államtitkárának, a VIII. Belügyminisztérium fejezet esetében
pedig a belügyminiszternek - mint fejezetért felelõs szerv vezetõjének -
tervezési, elõirányzat-módosítási, pénzellátási és -felhasználási,
beszámolási, információ-szolgáltatási, ellenõrzési kötelezettsége és joga nem
terjed ki a 11. Biztonsági Szolgálatok cím; a 14. Kormányzati Ellenõrzési
Iroda cím; valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával
összefüggõ, központilag kezelt és tartalék-elõirányzatokra (29-30. cím);
illetve a 24. Országos Testnevelési és Sporthivatal cím költségvetési
elõirányzataira.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket a VII.
Miniszterelnökség fejezeten belül a 11. Biztonsági Szolgálatok cím felett a
felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter, a 14. Kormányzati Ellenõrzési
Iroda és a VIII. Belügyminisztérium fejezeten belül a 24. Országos
Testnevelési és Sporthivatal esetében a szervezetek elnökei látják el.
(3) A XVII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a
fejezeten belüli átcsoportosítási joga az
a) 1-9. és 12-17. címekre,
b) a 18. cím 1. alcím 2. kiemelt elõirányzatára és a 2. alcím 3., 5. kiemelt
elõirányzatára terjed ki.
(4) A XVIII. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezeten belül a
mûvelõdési és közoktatási miniszter a 15. cím 1. alcím 4. elõirányzat -
csoportról az 1-2. címekre történõ átcsoportosításra kap jogot.
HETEDIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
44. §
Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt a központi költségvetésben elõírt
bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére.
45. §
Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1996. évi
költségvetési gazdálkodás zavartalan megkezdéséhez - az állami forgóalap
átmeneti megterhelésével - a helyi önkormányzatok számára az általuk az 1996.
évi költségvetési törvényjavaslathoz megadott mutatószámok alapján számított
normatív állami hozzájárulások egyhavi összegének megfelelõ elõleget utaljon
ki. Az elõleg legkorábban 1995. december 27-én folyósítható, s azt az 1996.
évi központi költségvetés terhére kell kiadásként elszámolni.
46. §
Az Országgyûlés a központi költségvetés mérlegét a 9. számú mellékletben
foglaltak szerint hagyja jóvá.
47. §
Az állami forgóalap egyenlegének kiszámításánál a finanszírozás szempontjából
be kell számítani - a számlatulajdonosok rendelkezési jogának korlátozása
nélkül - a Magyar Nemzeti Banknál vezetett következõ számlákat: költségvetési
fejezetek, központi költségvetési szervek, lekötött betétek, egyéb
nemzetgazdasági elszámolások.
48. §
Az Országgyûlés hozzájárul, hogy
(1) a MÁV Rt. mûködõképessége megõrzésének érdekében az állammal szemben
fennálló 16,2 milliárd forint összegû tartozás elengedésre kerüljön;
(2) a MÁV Rt. részére az 1989-1990. években adott állami alapjuttatás -
járadékokkal együtt - 3293 millió forint összegébõl még fennálló 2738 millió
forint járadékfizetési kötelezettség, valamint az elengedés idõpontjáig
felszámított kamat megfizetésének kötelezettsége alól a MÁV Rt. mentesüljön.
49. §
A Kisvállalkozói Garancia Alap 1000 millió forintot kitevõ költségvetési
támogatásából (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 22. cím 2. alcím) 500 millió
forintot a felszámolási eljárás alatt álló vállalkozások vagyonának
értékesítését támogató pénzügyi konstrukció, 500 millió forintot a
hitelgarancia-rendszer céljára kell fordítani.
50. §
(1) A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXX.
törvény 39. §-ában foglalt rendelkezés alapján az 1993-94. években kibocsátott
6 milliárd forint értékû kötvény visszafizetésével kapcsolatos, a törvény 39.
§ b) pontja szerinti rendelkezést 1995-ben is alkalmazni kell.
(2) A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXX.
törvény 40. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a Magyar Köztársaság
1991. évi állami költségvetésérõl és az államháztartás vitelének 1991. évi
szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 64-68. §-ainak hatálya alá tartozó
lakáshitelek futamidejének teljes idõtartama alatt alkalmazni kell.
51. §
A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. § (1)
bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály elsõ fizetési fokozata szerinti
illetményalap az 1995. évben 18 000 forint.
52. §
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 66. § (1)
bekezdése alapján az Országgyûlés az "A" fizetési osztály elsõ fizetési
fokozatának megfelelõ illetmény összegét 1995. január 1-jétõl 8000 Ft/fõ/hó
összegben állapítja meg.
53. §
A Rehabilitációs Alapról szóló 1993. évi XVIII. törvény 4. § (3) bekezdése
alapján 1995-ben a hozzájárulás kiszámításának alapjául szolgáló összeg 6000
forint.
54. §
A Világkiállítási Alap esetleges megszüntetése után az Alapnál maradó összeget
a Pénzügyminisztérium központi letéti számláján kell elkülöníteni. A
lemondással összefüggõ, költségvetést terhelõ kötelezettségeket részben a
központi letéti számláról kell finanszírozni.
55. §
Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az orosz adósságállomány
haditechnikai eszközökkel, alkatrészekkel történõ törlesztési része
forintellenértékével, valamint azok vám- és általános forgalmiadó-vonzataival
- a központi költségvetés egyenlegét nem érintõ módon - a törvényben
rögzített, s e szállításokkal érintett elõirányzatokat módosítsa.
56. §
Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az agrárgazdasági támogatások
egyes 1995. évi szabályait külön rendeletben állapítsa meg.
MÁSODIK RÉSZ
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELÕIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK
ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK
Az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló
1992. évi XVIII. törvény módosítása
57. §
Az 1992. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 4. §-ának (2) bekezdése
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) a termékdíj mértéke:
a) motorbenzin után 1,20 Ft/liter
b) gázolaj után 1,20 Ft/liter
amelyet kompenzált, 15«\symbol 176 \f "Symbol"» C hõfokra átszámított
térfogatban kell meghatározni."
58. §
A Tv. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"7. §
A termékdíj az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi
LXXXIII. törvény (a továbbiakban Eat.) 29. § (2) b) pontjában meghatározott,
kötött felhasználású bevételnek minõsülõ részébõl a következõ célok, feladatok
támogathatók:
(1) Pályázati úton az «\symbol 91 \f "Times New Roman CE"»Eat. 31. § (3) a)
pontja szerint elsõdlegesen«\symbol 93 \f "Times New Roman CE"»
a) a gépjármûvek környezetszennyezését csökkentõ mûszaki intézkedések
ösztönzését,
b) a közlekedési infrastruktúra környezetvédelemi célokat szolgáló
fejlesztését,
c) a gépjármûvekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodást,
d) a környezetbarát közlekedési megoldások és termékek elterjedését,
e) a társadalom környezetvédelmi szemléletének javítását,
f) a súlyosan veszélyeztetett vagy szennyezett térségek levegõminõségének
javítását.
az Eat. 31. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hányadban;
(2) Az Eat. 31. § (1) c) pontja szerinti közcélú környezetvédelmi feladatok
keretében:
a) a motorizációval összefüggõ környezeti károk mérséklését szolgáló
alapítványok és társadalmi szervezetek támogatására,
b) a felhasználás hatékonyságát elõsegítõ központi intézkedések szakmai és
tárgyi feltételeinek fejlesztésére,
c) a termékdíj beszedési és felhasználási költségeinek fedezésére,
d) a társadalom környezetvédelmi szemléletének alakítására,
e) természetvédelmi fejlesztésre, kutatásra és beruházásra,
f) súlyosan szennyezett vagy veszélyeztetett térségek levegõtisztaság-
védelmét szolgáló kormányzati programok végrehajtása.
az Eat. 31. § (2) bekezdés c) pontja szerinti hányadban.
(3) Az Eat. 31. § (1) bekezdés b) pontja szerinti környezeti károkozás,
illetõleg veszélyeztetés elhárítását szolgáló beavatkozások finanszírozása az
Eat. 31. § (2) bekezdése b) pontja szerinti hányadban."
A kárpótlási jegyek életjáradékra változtatásánál az életjáradék összege
59. §
(1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény
(a továbbiakban: Étv) 7. § (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 1995.
március 1-jétõl az 1994. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelkedés százalékos
mértékével arányosan emelkedik.
(2) Az Étv alapján 1995. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét
az Étv mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt
összegben kell meghatározni.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
60. §
(1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Btv) 20.
§-ának (8) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"A bányajáradék összegébõl az alap javára elkülönített rész 1995. január 1-
jétõl 1995. december 31-éig : 5%."
(2) A Btv. 50. § (9) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján a bányajáradék
mértéke 1995-ben 28,8%.
Az agrárpiaci rendtartásról szóló
1993. évi VI. törvény módosítása
61. §
(1) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény (a továbbiakban:
Apt) 2. §-ának h) pontja az alábbiakkal egészül ki:
"... garantált áras felvásárlásnak tekintendõ az is, amikor a felvásárló
szervezettel, szervezetekkel kötött külön megállapodás alapján a miniszter
gondoskodik a garantált áron történõ felvásárlásról."
(2) Az Apt 10. §-ának (1) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki:
"c) garantált áron történõ felvásárláshoz - állami kezességvállalás
mellett - a felvásárló szervezet, szervezetek, vállalkozók által felvett
hitel."
A földadóról szóló
1991. évi LXXIX. törvény módosítása
62. §
A földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés a lép:
"(4) Az adóalany a fizetendõ földadót adókedvezményként visszatarthatja."
A felsõoktatásról szóló
1993. évi LXXX. törvény módosítása
63. §
A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: törvény) 10.
§-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(1) a felsõoktatás állami támogatását a Kormány elõterjesztése alapján az
Országgyûlés az éves központi költségvetés Mûvelõdési és Közoktatási
Minisztérium, illetve a katonai felsõoktatás vonatkozásában a Honvédelmi
Minisztérium, a rendészeti felsõoktatás vonatkozásában a Belügyminisztérium
fejezetében határozza meg. Az egyes címek elõirányzatának megállapítása a
képzési, valamint a létesítmény-fenntartási és programfinanszírozási
elõirányzatok tervezésén alapul.
(2) A hallgatói támogatások, a kutatási és a felsõoktatás-fejlesztési
elõirányzatok tervezése és a felhasználásról való beszámolás is az (1)
bekezdésben megjelölt fejezetek keretében történik."
64. §
A törvény 115. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A honvédelmi, illetõleg a belügyminiszter az általa felügyelt
felsõoktatással kapcsolatos állami feladatai körében
a) benyújtja a Kormányhoz a Felsõoktatási és Tudományos Tanács
állásfoglalása alapján a katonai, illetve a rendészeti felsõoktatás éves
költségvetési beszámolóját és támogatásának tervét;
b) ellenõrzi az állam által rendelkezésre bocsátott eszközök
felhasználásának hatékonyságát és jogszerûségét."
65.§
(1) A törvény 125. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(2) A törvény 4. Fejezete a következõk szerint lép hatályba:
a) a 9. és 10. § - a következõ b) és c) pontban foglaltak kivételével -
1995. január 1-jén;
b) a 9. § (6) és (7) bekezdésében megjelölt elõirányzatok elkülönített
megállapítása, valamint 10 § (1) bekezdésében az egyes címek
elõirányzatának megállapítására vonatkozó elõírás 1996. január 1-jén;
c) a 9. § (6) bekezdésében az elõirányzatok összegszerû megállapításának
módjára vonatkozó elõírások alkalmazására 1999. január 1-jéig kell
áttérni."
(3) A törvény 125. §-a (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A Kormány a felsõoktatás fejlesztési tervére vonatkozó törvényjavaslatot
1995.április 30-áig az Országgyûlés elé terjeszti."
A közoktatásról szóló
1993. évi LXXIX. törvény módosítása
66. §
(1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: tv) 123.
§-a (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) Az 1. sz. mellékletben foglaltak alkalmazása 1996. szeptember 1-jétõl
kötelezõ."
(2) A tv. 123. §-a (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(8) A költségvetési hozzájárulásra vonatkozó rendelkezések [118. § (3)
bekezdés] alkalmazása 1996. január 1-jétõl, a tankönyvtámogatásra
vonatkozó rendelkezések [118. § (5) bekezdés] alkalmazása 1994. január 1-
jétõl kötelezõ."
A hadigondozásról szóló
1994. évi XLV. törvény módosítása
67. §
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV törvény 29. §-ának (1) bekezdése helyébe
a következõ rendelkezés lép:
"(1) E törvény - a kihirdetés napját követõ negyedik hónap elsõ napján lép
hatályba. A volt hadiárvák részére a 10. § alapján megállapítható
egyösszegû térítés folyósítása 1996. január 1-jétõl esedékes. A törvény
rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni
kell."
A gazdasági kamarákról szóló
1994. évi XVI. törvény módosítása
A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Gktv.)
77. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
68. §
"(1) A gazdasági kamarák a megalakulásukkal összefüggõ költségek
fedezésére a központi költségvetésbõl támogatásban részesülnek. A
megalakulással összefüggõ költségvetési juttatást az ideiglenes kamarai
szervezõbizottság, illetve az országos bizottság által kijelölt szervezet
számlájára kell átutalni, amely köteles azt elkülönítetten kezelni."
69. §
A Gktv. 77. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép
"(3) A gazdasági kamarák számára - mûködésük megkezdése és elhelyezésük
átmeneti biztosítása érdekében - a Magyar Állam tulajdonában lévõ
vagyonból a Kormány által megállapított, de legalább 3 éves idõtartamra
kedvezményes használat díj ellenében - ingatlanokat kell felajánlani. A
gazdasági kamarák elhelyezési igényeinek felmérését követõen a
felajánlásra kerülõ ingatlanok jegyzékét, a használati díj mértékét,
valamint az ezzel összefüggõ részletes szabályokat a Kormány rendelete
határozza meg."
70. §
A Gktv. 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A törvény 16. §-ának a) pontja és 54. §-ának (4) bekezdése 1995.
január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit az ezen idõpontot követõen
esedékessé váló tagdíjakra lehet alkalmazni."
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok
1993. évi költségvetésérõl szóló
1992. évi LXXXIV. törvény módosítása
71. §
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérõl
szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 7. § (1) bekezdésének 2. mondata hatályát
veszti.
A államháztartásról szóló
1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
72. §
Az ÁHT 24. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A bérelõirányzaton a személyi juttatások elõirányzatát kell érteni."
73. §
Az ÁHT a következõ 108/A. §-sal egészül ki:
"108/A. §
(1) A központi költségvetés külföldi követeléseivel (a továbbiakban:
külföldi követelés) való gazdálkodásért a költségvetési törvény keretein
belül a Kormány felelõs.
(2) A külföldi követelésekkel való gazdálkodás feladatát a
pénzügyminiszter látja el.
(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter a 100 millió USA dollárnál
kisebb összegû külföldi követelések értékesítésére, átütemezésére. A
hosszú távú költségvetési szempontok figyelembevételével a külföldi
követelésekbõl engedményt adhat, ha azok lejártak vagy bármilyen okból
kétessé váltak.
(4) 100 millió USA dollárnál nagyobb összegû külföldi követelések
értékesítéséhez, átütemezéséhez a Kormány adhat felhatalmazást.
(5) A külföldi követelésekkel való gazdálkodásból eredõ esetleges
veszteségek közvetlenül az állami vagyont terhelik.
(6) A külföldi követelésekkel való gazdálkodásról az Országgyûlést a
zárszámadás keretében évente kell tájékoztatni. Ennek során be kell
mutatni a külföldi követelések alakulását országonként,
követeléstípusonként, lejárat szerint, ezeken belül külön a lejárt és a
kétessé vált állományt.
(7) A Magyar Nemzeti Bank - hazai és nemzetközi információi alapján -
közremûködik a pénzügyminiszter külföldi követelések kezelésével,
értékesítésével kapcsolatos munkájában. A külföldi követelések
dokumentációjával, a számlavezetéssel, a nyilvántartással kapcsolatos
feladatokat a Magyar Nemzeti Bank végzi. A külföldi követelések
alakulásáról a (6) bekezdésben meghatározott részletezettségben szükség
szerint, de legalább negyedévente a Magyar Nemzeti Bank részletes
kimutatást készít.
(8) A pénzügyminiszter meghatározott értékhatár alatt más kormányzati és
pénzügyi szervezeteket is megbízhat a külföldi követelések behajtásával
kapcsolatos feladatokkal."
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
74. §
(1) A törvény 1995. január 1-jén lép hatályba.
75. §
A törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:
(1) Az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1992. évi XVIII.
törvény 6. és 8. §-a, valamint 9. §-ának (2) bekezdése;
(2) A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló
1993. évi XCVIII. törvény 14. §-a.
76. §
Az Országgyûlés felkéri a Kormányt, hogy tekintse át az állami
kezességvállalások helyzetét, és szükség esetén - a kezesség-érvényesítés
eljárásrendjét is beleértve - tegyen javaslatot a szabályozásuk módosítására.
Budapest, 1994. október hó
1. sz. melléklet......
2. sz. melléklet......
3. számú melléklet az 1994. évi ....... törvényhez
A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és
összegei
1. Községek általános támogatása
Összege: 2 000 000 Ft/község
Az állami hozzájárulást az 1994. évi általános önkormányzati választás
napján önálló közigazgatási státusszal rendelkezõ községek,
nagyközségek vehetik igénybe.
2. Település-üzemeltetés
Összege: 3820 Ft/fõ
Az 1994. január 1-jei állandó népesség száma alapján a települések -
igazgatási, kommunális, út-hídfenntartási, valamint a település-
üzemeltetés során jelentkezõ egyéb - kiadásaihoz vehetõ igénybe.
3. Gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott települések kiegészítõ
támogatása
Összege: a) gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott
települések 2300 Ft/fõ
b) gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott
körzetek a) pontba nem tartozó települései 1200 Ft/fõ
Az 1994. január 1-jei állandó népesség száma alapján a gazdasági-
társadalmi szempontból elmaradott területekhez tartozó - a
kedvezményezett területek körét meghatározó 84/1993. (XI.11.)
Országgyûlési határozat végrehajtásáról szóló 52/1994. (IV. 8.)
Kormányrendelet mellékletének, 2. és 3. oszlopában szereplõ -
településeket illeti meg. E támogatás az alapvetõ lakossági ellátást
nyújtó intézmények mûködtetésének segítését szolgálja.
4. Lakásgazdálkodási tevékenység
Összege: 4680 Ft/20-30 éves korúak
A települési önkormányzat által nyújtott lakáscélú támogatások
kiadásaihoz történõ hozzájárulás. Igénybe vehetõ a települések 20-30
éves korcsoportjába (11 éves idõszak) tartozó állandó népessége után,
az 1994. január 1-jei állapot szerint.
5. Üdülõhelyi feladatok
Összege: 2 Ft/idegenforgalmi adó
Az állami hozzájárulás az üdülõvendégek tartózkodási ideje alapján
beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 Ft. (Üdülõépület
utáni idegenforgalmi adó alapján nem igényelhetõ a hozzájárulás.)
6. Szociálpolitikai feladatok
Összege: 2200-2900 Ft/állandó népesség
A települési önkormányzatok által külön törvény alapján nyújtandó
pénzbeli és dologi szociális ellátásokhoz, valamint a szociális
alapellátás körébe tartozó szolgáltatások mûködési költségeihez
kapcsolódik e hozzájárulás.
Az érintett feladatok különösen: rendszeres szociális és nevelési
segélyezés, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti (krízis)
segélyezés, temetési segély, köztemetés, közgyógyellátás, szociális
étkeztetés, valamint bölcsõdés, óvodás, iskolás gyermekek és tanulók
étkeztetésének támogatása, gyermekek napközbeni ellátása, beleértve a
bölcsõdei, óvodai és iskolai napközis ellátást, házi segítségnyújtást.
Igénybe vehetõ az 1994. január 1-jei állandó népesség száma alapján.
1700 Ft/fõ egységesen illet meg minden települési önkormányzatot.
További 983 Ft/fõ a település szociális jellemzõi szerinti szorzó
függvényében jár. A két tényezõ együttes összegének el kell érnie a
2200 Ft/fõ mértéket és nem haladhatja meg a 2900 Ft/fõ mértéket. Az
egyes települési önkormányzatokat megilletõ differenciált normatív
hozzájárulás meghatározásánál használt szorzó az alábbi - a lakosság
szociális helyzetét jellemzõ - tényezõket veszi figyelembe:
- inaktív korúak, az 1994. január 1-jei állapot szerinti,
- regisztrált munkanélküliek, az 1994. július havi állapot
szerinti,
- személyi jövedelemadót fizetõk, az 1993. évi bevallások
összesítése szerinti
részaránya az összes, illetve aktív népességen belül.
7. Gyermek- és ifjúságvédelem
Összege: 245 000 Ft/ellátott
A hozzájárulás a gyermek- és ifjúságvédõ intézetet (továbbiakban:
GYIVI) fenntartó önkormányzatot illeti meg az alábbiak szerint:
A. Az állami gondoskodás keretében jogerõs gyámhatósági határozattal
állami vagy intézeti nevelésbe vett, valamint intézeti elhelyezett
és ideiglenes hatállyal beutalt 0-18 éves korúak után, akik:
- nevelõotthonban,
- kollégiumban,
- szakmunkástanuló otthonban,
- csecsemõotthonban,
- kórházi és egyéb egészségügyi intézményben,
- munkásszálláson,
- nevelõszülõknél,
- albérletben és egyéb helyeken
elhelyezettek, kivéve a központi költségvetési szerv által
fenntartott intézményekben, (nevelõintézetben, különleges
gyermekotthonokban, büntetés-végrehajtási intézetekben stb.) és a
központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás
keretében ellátottakat.
B. Az elõzõeken túlmenõen igénybe vehetõ ezen hozzájárulás:
- a csecsemõotthonba kerülõ gyermek után akkor, ha állami
gondozásba veszik, visszamenõen a csecsemõotthonba kerülés
idõpontjától ,
- legfeljebb 24 éves korig, ha a 18. életévét betöltött fiatal
továbbra is folyamatosan a fentiekben felsorolt helyeken él és
= önálló életvitelre nem képes, vagy csökkent munkaképességû ,
vagy munkaviszonyban áll ugyan, de keresete a mindenkori
legmagasabb összegû saját jogú nyugdíjminimumot nem éri el,
= a gyermek nappali tagozaton tanulmányokat folytat, annak
befejezéséig ,
= a szociális gondozást igénylõ után, a szociális intézetbe
történõ felvétel idõpontjáig.
Amennyiben a GYIVI-t fenntartó önkormányzat nyújt az ellátottak részére
általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképzõ iskolai
oktatást, a gyermek- és ifjúságvédelemre vonatkozó normatív
hozzájáruláson túl külön igénybe veheti az ebben érintett ellátotti
körre:
- az általános iskolai oktatáshoz (16.),
- az alapfokú mûvészetoktatáshoz (17.),
- a fogyatékos gyermekek oktatásához (18.),
- a középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképzõ iskolai oktatáshoz (19,
20, 21, 22.), valamint
- a nemzetiségi, etnikai óvodai ellátáshoz és oktatáshoz, vagy
- kéttannyelvû oktatáshoz (15, 23.)
kapcsolódó normatív állami hozzájárulásokat is.
Ha az eddigiekben felsorolt intézményi ellátásokat nem a GYIVI-t
fenntartó önkormányzat nyújtja, a feladatot ellátó önkormányzat
jogosult a normatív állami hozzájárulásra.
Az állami gondoskodásban részesülõ gyermekek után az óvodai és
kollégiumi ellátásra e jogcímen külön normatív állami hozzájárulás nem
igényelhetõ. Ha az óvodai és kollégiumi ellátásokat nem a GYIVI-t
fenntartó önkormányzat nyújtja, akkor a GYIVI-t fenntartó önkormányzat
a feladatot ellátó önkormányzat számára azt megtéríti, legalább a
kapcsolódó normatív hozzájárulásnak megfelelõ szintig.
Ha az állami gondoskodásban lévõ gyermek más önkormányzat által
fenntartott napközi otthoni ellátásban részesül, a GYIVI a mindenkori
térítési díj alapulvételével étkezési hozzájárulást fizet.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, az
elszámolásnál az állami gondoskodásban részesülõk éves gondozási
napjainak a száma osztva 365-tel. A gondozási napok szerinti
nyilvántartást - elhelyezés-típusonként - a GYIVI köteles vezetni.
8. Ápoló-, gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi ellátás
Összege: 186 400 Ft/ellátott
A hozzájárulás - a fogyatékosok ápoló-, gondozó otthonának kivételével
- az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban, valamint a rehabilitációs
intézményekben ellátottak után illeti meg a fenntartó önkormányzatokat.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek "A
szociális igazgatásról és szociális ellátásokról" szóló 1993. évi III.
törvényben szabályozott idõskorúak, pszichiátriai betegek,
szenvedélybetegek, vagy egyéb betegségben szenvedõk ápoló-, gondozó
otthonát, illetve rehabilitációs intézményt tartanak fenn és ezen
feladat az intézmény alapító okiratában (mûködési engedélyben)
szerepel.
Ha a rehabilitációs intézmény közoktatási feladatot is ellát, akkor a
fenntartó önkormányzat igénybe veheti az adott közoktatási feladatokhoz
kapcsolódó normatív állami hozzájárulást, a bennlakó és a bejáró,
intézményen belül oktatott tanulók után.
A fogyatékosok ápoló-, gondozó otthonaiban ellátottak után a 12. vagy
13. pont alatti, az átmeneti elhelyezést biztosító intézményekben
gondozottak után pedig a 10. vagy 11. pont alatti hozzájárulás vehetõ
igénybe.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel,
elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása
szerinti összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
9. Nappali szociális intézményi ellátás
Összege: 30 850 Ft/ellátott
A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek
idõskorúak, fogyatékosok, vagy szenvedélybetegek nappali intézményét
tartanak fent.
Nappali intézménynek minõsülnek: az idõsek klubjai, a fogyatékosok,
valamint a szenvedélybetegek nappali ellátását biztosító szociális
intézmények.
A taglétszámban nem vehetõ figyelembe a csak étkezésben részesülõk
száma, és a 30 napnál hosszabb ideig távolmaradó ellátottakat törölni
kell a tagnyilvántartásból.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel,
elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (eseménynapló) alapján
naponta összesített tagok számának alapulvételével kiszámított éves
ellátotti létszám osztva 312-vel.
10. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás
Összege: 87 000 Ft/ellátott
A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek
gyermekek, idõskorúak, vagy fogyatékosok átmeneti elhelyezését
biztosító intézményt tartanak fenn. Átmeneti elhelyezést nyújtó
intézménynek minõsülnek a hetes jelleggel, meghatározott idõszakhoz
kötõdõen folyamatosan mûködõ, valamint korlátozott idõtartamra
elhelyezést biztosító intézmények. Ilyen intézménynek számítanak a
szállást biztosító idõsek klubja, gondozóház, idõsek panziója,
fogyatékosok szállást biztosító napközi otthona, valamint a gyermekek
panziója.
A gyermekek átmeneti otthonaként csak olyan intézmények vehetõk
figyelembe, melyek a családban élõ, állami gondoskodásban nem
részesülõ kiskorúak átmeneti elhelyezését biztosítják. Az állami
gondoskodásban részesülõ gyermekek után a 7. pont alatt részletezett
normatív állami hozzájárulás igényelhetõ. A hajléktalanok átmeneti
elhelyezését biztosító intézmények esetén a 11. pont alatti
hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel,
elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó
nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva
365-tel.
11. Hajléktalanok átmeneti szállásai
Összege: 78 000 Ft/férõhely
A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek
hajléktalanok részére átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet
nyújtó bennlakásos intézményt tartanak fenn és mûködtetnek a 2/1994.
(I. 30.) NM rendeletben leírtaknak megfelelõen.
A férõhelyek számának meghatározása: tervezéskor becsléssel,
elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férõhelyek éves
összege osztva 365-tel.
12. Fogyatékos gyermekek ápoló-, gondozó otthoni és gyógypedagógiai
intézeti ellátása
Összege: 275 000 Ft/ellátott
A hozzájárulás az önkormányzatok által fenntartott fogyatékos
gyermekek ápoló-, gondozó otthonában - "A szociális igazgatásról és
szociális ellátásokról" szóló 1993. évi III. törvény megjelenése
elõtti elnevezés szerinti egészségügyi gyermekotthonban -, valamint
gyógypedagógiai intézetben ellátottak után vehetõ igénybe. A
fogyatékos gyermekeket ápoló-, gondozó otthonban ellátottak után
életkortól függetlenül vehetõ igénybe a hozzájárulás. Ha az ide
tartozó intézmények közoktatási feladatot is ellátnak, a fenntartó
önkormányzat igénybe veheti az adott közoktatási feladathoz
kapcsolódó normatív állami hozzájárulást, a bennlakó és bejáró,
intézményen belül oktatott tanulók után.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel,
elszámolásnál az ellátottak éves gondozási napjainak száma osztva
365-tel.
13. Felnõtt korú fogyatékosok ápoló-, gondozó otthoni ellátása
Összege: 234 000 Ft/ellátott
A hozzájárulás az önkormányzat által fenntartott felnõtt korú
fogyatékosok ápoló-, gondozó otthonában - "A szociális igazgatásról
és szociális ellátásokról" szóló 1993. évi III. törvény megjelenése
elõtti elnevezés szerinti fogyatékosok szakosított szociális
otthonában - ellátottak után vehetõ igénybe.
Ha az 1993. évi III. törvény hatálybalépését követõen az intézménybe
történõ felvétel alsó korhatárát eltörölték, és ebbõl adódóan az
ellátottak között kiskorúak is vannak, akkor a 18. év alatti
gondozottakra is csak ezen normatív hozzájárulás vehetõ igénybe.
Ha a felnõtt korú fogyatékosokat gondozó-, ápoló otthon közoktatási
feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat igénybe veheti az
adott közoktatási feladathoz kapcsolódó normatív állami
hozzájárulást, a bennlakó és a bejáró, intézményen belül oktatottak
után.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel,
elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó
nyilvántartása szerinti összesített éves gondozási napok száma osztva
365-tel.
14. Óvodai ellátás
Összege: 27 500 Ft/ellátott
Az állami hozzájárulás az önkormányzati intézményben óvodai
ellátásban részesülõk után vehetõ igénybe, kivéve a fogyatékos,
illetve az állami gondoskodásban részesülõ óvodai ellátottakat. Az
iskola-elõkészítõ csoportban foglalkoztatottak után az óvodai
hozzájárulás igényelhetõ. A fogyatékosság típusa szerinti szakértõi
bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékosok nevelésére kijelölt,
csoportban ellátott gyermekek után a fogyatékos gyermekek oktatásához
kapcsolódó 18. pont szerinti normatív hozzájárulás igényelhetõ.
Az állami gondoskodásban részesülõ gyermek ellátásához a GYIVI-t
fenntartó önkormányzat legalább az ezen pont szerinti normatív
hozzájárulás összegével járul hozzá.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsült létszám,
elszámolásnál az 1994. X. 15-ei oktatási statisztikával megegyezõ
létszám 8/12 része és az 1995. X. 15-ei létszám 4/12 része alapján. A
statisztikai létszámba nem számíthatók be az elõfelvételi igérvény
alapján nyilvántartásba vett, de a felmérés idõpontjában a tényleges
óvodai ellátást még nem igénylõ gyermekek. (A statisztika tanügy-
igazgatási alapokmánya az óvodai felvételi és mulasztási napló.)
15. Kiegészítõ állami hozzájárulás a nemzetiségi, etnikai óvodai
ellátáshoz
Összege: 5500 Ft/ellátott
E kiegészítõ hozzájárulás akkor vehetõ igénybe, ha a gyermek
önkormányzati, nemzetiségi óvodában, (óvodai csoportban), a
Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium által jóváhagyott nemzetiségi
óvodai programban foglaltakat anyanyelven, illetve két nyelven
sajátítja el, továbbá ha az óvodai intézményben differenciált
nevelési program alapján, legalább heti 10 órában biztosított a
cigánygyermekek differenciált (egyéni vagy csoportos)
foglalkoztatása. (Az igénybevételhez az elõzõeket a foglalkozási
naplóban kell dokumentálni.)
E kiegészítõ hozzájárulás egy ellátott gyermek után csak egy címen
igényelhetõ.
Az állami gondoskodásban részesülõk után ezt a támogatást az
intézményt fenntartó önkormányzat igényelheti.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel,
elszámolásnál az 1994. X. 15-ei oktatási statisztikával megegyezõ
létszám 8/12 része és az 1995. X. 15-ei létszám 4/12 része alapján.
(A statisztika tanügy-igazgatási alapokmánya az óvodai felvételi és
mulasztási napló, foglalkozási napló.)
16. Általános iskolai oktatás
Összege: 41 000 Ft/oktatott
Az önkormányzat a hozzájárulás teljes összegének igénybevételére
jogosult az általános iskola elsõ 10 évfolyamán nappali rendszerû
oktatásban résztvevõ tanulók után.
A normatív hozzájárulás 1/3-ad része vehetõ igénybe a nappali
tagozaton nem fogyatékossága miatt magántanulóként tanuló, az esti,
levelezõ, dolgozó és a nyolc általános iskolát végzett 14-16 éves
korúak, az évfolyamtársaikhoz képest túlkoros (14-18 éves) általános
iskolát nem végzettek önkormányzati oktatási intézményhez szervezett
- a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium által a tankötelezettség
teljesítéséhez meghatározott (engedélyezett) - oktatási terv szerinti
képzésben résztvevõk után.
Nyolcosztályos gimnáziumi képzés esetén általános iskolai ellátottnak
minõsül az állami hozzájárulás szempontjából a gimnázium 1-4.
évfolyamában oktatott tanuló, hatosztályos gimnáziumi oktatás esetén
az 1-2. évfolyamban oktatott tanuló.
Az állami gondoskodásban részesülõk után ezt a támogatást az
intézményt fenntartó önkormányzat igényelheti.
Az oktatottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel,
elszámolásnál az 1994. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyezõ
létszám 8/12 része és az 1995. X. 1-jei létszám 4/12 része alapján,
kivéve a 18. pont szerinti fogyatékos oktatásban részesülõket. (A
statisztika tanügy-igazgatási alapokmánya a törzslap, tanuló-
nyilvántartó könyv.)
17. Alapfokú mûvészet-oktatás
Összege: 25 100 Ft/oktatott
A normatív hozzájárulás igénybe vehetõ az önkormányzati önálló
zeneiskolákban és azok kihelyezett tagozataiban oktatott tanulók
után, valamint a zeneiskolai mûködési elvek, nevelési-oktatási tervek
szerint mûködõ oktatási intézményben, az alapfokú mûvészeti
oktatásban résztvevõ tanulók után.
Nem igényelhetõ a normatív hozzájárulás a zene- és mûvészeti
tagozatos általános iskolai tanulók után.
A hozzájárulás az anyaintézményt fenntartó önkormányzatot illeti meg.
A más önkormányzathoz kihelyezett tagozat mûködtetési feltételeihez -
a kihelyezett tanulók száma szerint, az állami hozzájárulás
átadásával - az anyaintézményt fenntartó önkormányzat járul hozzá. Az
állami hozzájárulással év végén az anyaintézményt fenntartó
önkormányzat számol el.
Az állami gondoskodásban részesülõk után ezt a támogatást az
intézményt fenntartó önkormányzat igényelheti.
Az oktatottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel,
elszámolásnál az 1994. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyezõ
létszám 8/12 része és az 1995. X. 1-jei létszám 4/12 része alapján.
(A statisztika tanügy-igazgatási alapokmánya a zeneiskolai törzslap,
tanulói nyilvántartó oktatási lap.)
18. Fogyatékos gyermekek oktatása
Összege: 70 700 Ft/oktatott
A hozzájárulás igénybe vehetõ a szakértõi bizottság szakvéleménye
alapján fogyatékos gyermekek, tanulók neveléséhez, oktatásához, ha az
speciális nevelési-oktatási feltételekkel rendelkezõ kijelölt
intézményekben, tagozatokban, csoportokban történik. Szakértõi
bizottság szakvéleménye és a kijelölt intézményekben szerzett
alapfokú végzettség bizonyítása alapján, a fogyatékos tanulók
középiskolai oktatásához, valamint a fogyatékos magántanulók után is
e normatív hozzájárulásra jogosultak az önkormányzatok.
Az állami gondoskodásban részesülõk után ezt a támogatást az
intézményt fenntartó önkormányzat igényelheti.
Az oktatottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel,
elszámolásnál az 1994. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyezõ
létszám 8/12 része és az 1995. X. 1-jei létszám 4/12 része alapján. A
gimnáziumi, szakiskolai és szakközépiskolai fogyatékos tanulóknál a
IX. 15-ei létszámadatok veendõk figyelembe. (A statisztika tanügy-
igazgatási alapokmánya a törzskönyv, törzslap.)
19. Gimnáziumi és szakiskolai oktatás
Összege: 62 500 Ft/oktatott
A hozzájárulás teljes összege vehetõ igénybe az önkormányzat által
fenntartott négy évfolyamos gimnáziumban, a kéttannyelvû négynél több
évfolyamos gimnáziumban, a hatévfolyamos gimnázium 3-6 évfolyamában,
a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8 évfolyamában, a négy évfolyamos
(heti 5 napos) nappali képzési rendszerû ifjúsági osztályokban,
valamint a szakiskolai osztályokban oktatott tanulók után. Ezen
túlmenõen igényelhetõ a hozzájárulás a Mûvelõdési és Közoktatási
Minisztérium által engedélyezett, gimnáziumhoz szervezett, nappali
rendszerû humán-szakmai képzésben résztvevõk után, valamint a 8.
általános iskolai osztályt végzettek után, akik az oktatási
intézményhez szervezett szakiskolai képzésben vagy elõkészítõ
képzésben vesznek részt. A hozzájárulás csak az elsõ humán-szakmai,
illetve szakiskolai képesítés megszerzéséhez jár. A hozzájárulás
1/3-ad része vehetõ igénybe abban az esetben, ha a nappali oktatásban
résztvevõ tanuló tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget.
A szakmunkások 2-3 évfolyamos nappali rendszerû (5 napos)
érettségire felkészítõ oktatásához szintén e hozzájárulás vehetõ
igénybe.
A fogyatékos gimnáziumi és szakiskolai tanuló után a 18. pont
szerinti hozzájárulás igényelhetõ. Ez esetben a szakértõi bizottsági
szakvélemény és a kijelölt intézményben szerzett alapfokú végzettség
bizonyítása a jogosultság alapja.
Az esti és a levelezõ képzésben részesülõk után a hozzájárulás 1/3-a
jár.
Az állami gondoskodásban részesülõk után ezt a támogatást az
intézményt fenntartó önkormányzat igényelheti.
Az oktatottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel,
elszámolásnál az 1994. IX. 15-ei oktatási statisztikával megegyezõ
létszám 8/12 része és az 1995. IX. 15-ei létszám 4/12 része alapján,
kivéve a fogyatékos, 18. pont szerinti oktatásban részesülõket. (A
statisztika tanügy-igazgatási alapokmánya a törzslap, törzskönyv,
beírási napló.)
20. Szakközépiskolai oktatás
Összege: 66 000 Ft/oktatott
A hozzájárulás teljes összege vehetõ igénybe az önkormányzati
szakközépiskolai tanulók, az érettségizett és nappali
technikusképzésben résztvevõk (5. évfolyam) után. A 8. általános
iskolai osztályt végzettek szakközépiskolai oktatási intézményhez
szervezett elsõ nappali rendszerû szakiskolai képzésében, vagy
nappali rendszerû szakmai elõkészítõ képzésében résztvevõk után a
19. pont szerinti hozzájárulás igényelhetõ. A hozzájárulás 1/3-ad
része vehetõ igénybe, ha nappali oktatásban részt vevõ tanuló
tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget.
A fogyatékos szakközépiskolai tanuló után a 18. pont szerinti
hozzájárulás igényelhetõ. Ez esetben a szakértõi bizottsági
szakvélemény és a kijelölt intézményben szerzett alapfokú végzettség
bizonyítása a jogosultság alapja.
Az állami hozzájárulás szempontjából esti, levelezõ oktatásnak az
elsõ szakma megszerzéséhez nyújtott képzés minõsül, amelyhez a
hozzájárulás 1/3-a jár.
Az állami gondoskodásban részesülõk után ezt a támogatást az
intézményt fenntartó önkormányzat igényelheti.
Az oktatottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel,
elszámolásnál az 1994. IX. 15-ei oktatási statisztikával megegyezõ
létszám 8/12 része és az 1995. IX. 15-ei létszám 4/12 része alapján,
kivéve a fogyatékos, 18. pont szerinti oktatásban részesülõket. (A
statisztika tanügy-igazgatási alapokmánya a beírási napló, törzslap).
21. Szakmunkásképzés (elméleti oktatás)
Összege: 42 100 Ft/oktatott
A hozzájárulást igényelheti a feladatot ellátó és intézményt
fenntartó önkormányzat a saját intézményében oktatott, valamint
kihelyezett tanulói után is. A szakmunkásképzõ intézethez tartozó, de
más önkormányzat által mûködtetett tagiskolák, kihelyezett tagozatok
fenntartásához legalább a kihelyezett tanulók száma szerinti állami
hozzájárulás átadásával az anyaintézményt fenntartó önkormányzat
hozzájárul. A hozzájárulás 1/3-ad része vehetõ igénybe abban az
esetben, ha a nappali oktatásban részt vevõ tanuló
tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget.
Az e jogcímen igénybe vehetõ összeg hozzájárulást tartalmaz a nem
önkormányzati tanmûhelyben történõ gyakorlati oktatás bér- és
közterheihez is.
Az állami hozzájárulás csak az elsõ szakma megszerzését biztosító
szakmunkás-iskolai képzéshez vehetõ igénybe.
Az állami gondoskodásban részesülõk után ezt a támogatást az
intézményt fenntartó önkormányzat igényelheti.
Az oktatottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel,
elszámolásnál az 1994. IX. 15-ei oktatási statisztikával megegyezõ
létszám 8/12 része és az 1995. IX. 15-ei létszám 4/12 része alapján.
(A statisztika tanügy-igazgatási alapokmánya a beírási napló,
törzslap, gyakorlati oktatói csoportnapló.)
22. Szakmunkásképzõ iskolai tanmûhelyi oktatás
Összege: 40 600 Ft/oktatott
A hozzájárulás az önkormányzat által fenntartott szakmunkás-iskolai
tanmûhelyben oktatottak után vehetõ igénybe. Ha az önkormányzat
vállalati, vagy társasági keretek között biztosítja a tanmûhelyi
képzést, állami hozzájárulást erre nem igényelhet.
Az állami gondoskodásban részesülõk után ezt a támogatást az
intézményt fenntartó önkormányzat igényelheti.
Az oktatottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel,
elszámolásnál az 1994. IX. 15-ei oktatási statisztikával megegyezõ
létszám 8/12 része és az 1995. IX. 15-ei létszám 4/12 része alapján.
(A statisztika tanügy-igazgatási alapokmánya a törzslap, gyakorlati
oktatói csoportnapló, tanmûhelyi napló.)
23. Kiegészítõ állami hozzájárulás a nemzetiségi, etnikai vagy
kéttannyelvû oktatáshoz
Összege: 16 500 Ft/oktatott
E kiegészítõ hozzájárulás akkor vehetõ igénybe, ha a gyermek az
önkormányzat által fenntartott intézményben a Mûvelõdési és
Közoktatási Minisztérium által jóváhagyott
- kislétszámmal mûködõ oktatási intézményekben nulladik vagy
csatlakozó órában legalább heti 6 órában nemzetiségi tanterv és
tankönyv alapján tanulja az anyanyelvet,
- kéttannyelvû oktatásban részesül, továbbá, ha
- az önkormányzat az oktató - nevelõ intézmények keretei között
legalább heti 10 órában biztosítja a cigány tanulók differenciált
egyéni, vagy csoportos felzárkóztatását, a korcsoportok, illetve
évfolyamok követelményeinek megfelelõ eredményes továbbhaladását
- tanórai foglalkozásokon.
A kiegészítõ hozzájárulás feltétele az itt megfogalmazott feladatok
foglalkozási naplóval is dokumentált teljesítése. Nemzetiségi nyelvet
idegen nyelvként oktató iskolában oktatottak után kiegészítõ
támogatás nem igényelhetõ.
E kiegészítõ hozzájárulás egy oktatott gyermek után csak egy címen
igényelhetõ.
Az esti és levelezõ képzésben részesülõk után a kiegészítõ állami
hozzájárulás 1/3-ad része igényelhetõ.
Az állami gondoskodásban részesülõk után ezt a támogatást az
intézményt fenntartó önkormányzat igényelheti.
Az oktatottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel,
elszámolásnál az 1994. IX. 15-ei oktatási statisztikával megegyezõ
létszám 8/12 része és az 1995. IX. 15-ei létszám 4/12 része alapján a
középfokú intézményekben, illetve az 1994. X. 1-jei oktatási
statisztikával megegyezõ létszám 8/12 része és az 1995. X. 1-jei
létszám 4/12 része alapján az alsó fokú intézményekben. (A
statisztika tanügy-igazgatási alapokmánya a beírási napló, törzslap,
törzskönyv, tanuló-nyilvántartó könyv, foglalkozási napló.)
24. Kollégiumi ellátás
Összege: 66 000 Ft/ellátott
A hozzájárulás igénybe vehetõ az önkormányzati általános iskolai,
középfokú iskolai, nemzetiségi iskolai kollégiumban, externátusban
ellátottak után, kivéve az állami gondoskodásban részesülõket.
Az állami gondoskodásban részesülõ tanulók kollégiumi ellátásához a
GYIVI-t fenntartó önkormányzat legalább az ezen pont szerinti
normatív hozzájárulás összegével járul hozzá.
A hozzájárulás szempontjából externátusi ellátásnak minõsül, ha a
tanuló napközben a kollégiumi ellátást veszi igénybe, az éjszakát -
nem családi környezetben - olyan szálláshelyen tölti, amelynek
költségeit az intézményfenntartó viseli.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel,
elszámolásnál az 1994. X. 15-ei kollégiumi statisztikával megegyezõ
létszám 8/12 része és az 1995. X. 15-ei létszám 4/12 része alapján a
középfokú intézményekben, illetve az 1994. X. 1-jei kollégiumi
statisztikával megegyezõ létszám 8/12 része és az 1995. X. 1-jei
létszám 4/12 része alapján az alsó fokú intézményekben. (A
statisztika tanügy-igazgatási alapokmánya a foglalkoztatási napló,
ügyeleti napló.)
25. Sportfeladatok
Összege: 50 Ft/fõ
A települési önkormányzatot 1994. január 1-jei állandó népessége után
illeti meg a hozzájárulás.
26. Helyi közmûvelõdési feladatok
Összege: 250 Ft/fõ
A hozzájárulást az 1994. január 1-jei állandó népesség alapján veheti
igénybe az önkormányzat a települési kulturális, közmûvelõdési
feladatokhoz.
27. Megyei, fõvárosi önkormányzatok igazgatási és közmûvelõdési fe
ladatai
Összege: 490 Ft/fõ
A hozzájárulást igénybe veheti minden megyei önkormányzat a megye (a
megyei jogú város népességével együtt számított), valamint a
fõvárosi önkormányzat a fõváros 1994. január 1-jei állandó népessége
alapján.
Kiegészítõ szabályok
1. Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása
(különféle ápoló-, gondozó otthoni intézményi, átmeneti és nappali
szociális intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülõk
ellátása), amely az intézménybe történõ felvétellel kezdõdik és annak
végleges elhagyásával fejezõdik be. Az ideiglenesen távollévõk -
kórházi ápolás, szabadság - is beszámítanak a gondozási napokba.
2. Közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetõleg közös
fenntartású intézmények: minden olyan intézménynél, amelynek
feladatához normatív állami hozzájárulás kapcsolódik és az érintett
önkormányzatok közösen tartják fenn, a normatív állami hozzájárulást az
ellátotti kör után az állandó lakhely szerinti önkormányzat igényelheti
és az igénylõ is számol el a hozzájárulással. A közös fenntartásban
résztvevõ önkormányzatok az intézmény helye szerinti önkormányzat
számára a közös megállapodás alapján kialakított intézményi kiadási
elõirányzat önkormányzatonkénti ellátottakra jutó részét átadják. Az
e körbe nem tartozó ellátottak után az intézmény székhelye szerinti
önkormányzat veheti igénybe a hozzájárulást.
3. Amennyiben a helyi önkormányzat év közben feladatot, illetve
intézményt nem helyi önkormányzatnak ad át, a törvény 3. számú
melléklet 14-24. pontjáig felsorolt jogcímekhez kapcsolódó
mutatószám változásnál az alábbi eljárást kell alkalmazni:
- az átadás hónapjáig a statisztikai alapokmány szerinti létszámmal,
- az átadás hónapját követõ hónaptól augusztusig a feladatváltozást
rögzítõ megállapodással korrigált létszámmal,
- szeptembertõl a tárgyévi statisztikai létszámmal kell elszámolni.
4. Az állandó népességre vonatkozó adatok az Országos Személyiadat és
Lakcímnyilvántartó Hivatal (OSZH) adatai.
47
4. számú melléklet az 1994. évi ......... törvényhez
Helyi önkormányzatok színházi támogatása
Millió forint
Önkormányzatok Központi támogatás
Békés Megyei Önkormányzat 64,7
Heves Megyei Önkormányzat 84,0
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 61,6
Tolna Megyei Önkormányzat 32,2
Veszprém Megyei Önkormányzat 90,1
Zala Megyei Önkormányzat 73,8
Debrecen Megyei Jogú Városi Önkormányzat 106,3
Dunaújváros Megyei Jogú Városi Önkormányzat 6,7
Gyõr Megyei Jogú Városi Önkormányzat 147,3
Kaposvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat 100,7
Kecskemét Megyei Jogú Városi Önkormányzat 86,3
Miskolc Megyei Jogú Városi Önkormányzat 119,2
Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat 154,5
Sopron Megyei Jogú Városi Önkormányzat 61,8
Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzat 183,6
Székesfehérvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat33,0
Szolnok Megyei Jogú Városi Önkormányzat 92,0
Szombathely Megyei Jogú Városi Önkormányzat 6,6
Tatabánya Megyei Jogú Városi Önkormányzat 34,8
Gyula Városi Önkormányzat 13,4
Kisvárda Városi Önkormányzat 13,8
Kõszeg Városi Önkormányzat 1,9
Siófok Városi Önkormányzat 18,0
Sümeg Városi Önkormányzat 2,2
Szentendre Városi Önkormányzat 5,1
Pomáz Községi Önkormányzat 11,0
Zsámbék Községi Önkormányzat 3,2
Budapest Fõvárosi Önkormányzat 953,4
Budapest XXI. (Csepel ) Önkormányzat 13,0
Ö s s z e s e n : 2574,5
5. számú melléklet az 1994. évi .... törvényhez
A helyi önkormányzatok által felhasználható
központosított elõirányzatok
millió forint
Kiemelt elõirányzat száma
Cél Igénybevétel feltételei Támogatási keret
1. Lakossági közmûfejlesztési A közmûfejlesztések támogatásáról szóló 4 000
befizetésekkel összefüggõ 89/1991. (VII.12.) Korm. rendelet alapján
támogatás igényelhetõ.
2. Határátkelõhelyek Igényelhet támogatást: 150
fenntartásának, valamint a) minden határátkelõhelyet (kivéve a vasúti
határnyiladék tisztításának átkelõt) fenntartó települési önkormányzat
támogatása az 1994. évi forgalom (ki- és beléptetési
adatok) alapján;
b) határnyíladék tisztítására minden
szárazföldi határsávval rendelkezõ
települési önkormányzat a Belügyminisztérium
Határõrség Határrendészeti Igazgatóságai
által települési önkormányzatonként
visszaigazolt határhossz alapján 65 ezer
Ft/km/év összeggel;
c) a vízi határszakasszal rendelkezõ
települési önkormányzatok a határjelek
láthatóságának biztosítására 100 Ft/határjel
összeggel.
Az igényeket a Belügyminisztériumhoz kell
benyújtani 1995. március l5-éig a megyei
TÁKISZ-on keresztül.
3. Szociális követelményeknek meg A támogatás alapja a szociális 20
nem fe-lelõ telepek felszámolá- követelményeknek meg nem felelõ telepi ,vagy
sának támogatása ahhoz hasonló körülmények között élõ családok
(lakosok) részére 1995. évben átadott (bér- és
személyi tulajdonú) lakások száma. Az igény az
1994. év végén átadott azon lakások száma után
is benyújtható, amelyekre az elmúlt évben
támogatást nem igényeltek.
A támogatás összege az építési terület
elõkészítése során ténylegesen felmerült
terület-elõkészítési, telekkialakítási és
villany-, víz-, közmû-beruházási költség,
amely azonban lakásonként az 50 ezer Ft-ot nem
haladhatja meg. A támogatást az érintett
önkormányzatok 1995. október 1-jéig
igényelhetik a Belügyminisztériumtól a megyei
TÁKISZ-on keresztül.
4. Vállalati szakmunkásképzõ A Belügyminisztériumtól - átvételi 200
tanmûhelyek átvételéhez egyszeri megállapodás alapján, a költséget megjelölve,
támogatás minden negyedév végéig, illetve a negyedik
negyedévben október 30-áig - igényelhetik azok
az önkormányzatok, amelyek a feladatellátás
feltételeit tartósan csak intézmény-átvétellel
tudják biztosítani. A többletköltségnél nem
vehetõ figyelembe a normatív állami
hozzájárulásként (utólag) igényelhetõ összeg.
A támogatásról tárcaközi bizottság dönt.
5. Színházi tevékenység támogatása A támogatást a Mûvelõdési és Közoktatási 240
Minisztérium pályázati felhívása alapján
kiemelt szakmai jelentõségû tevékenységre, be-
mutatókra, rendezvényekre, nemzetközi
kapcsolatokra, a határainkon túli magyar
színházakkal történõ együttmûködésre, színház-
szakmai felszerelés beszerzésére lehet
igényelni. Az elosztásról kuratórium dönt. Az
összegbõl 100 millió Ft a fõvárosi, 100 millió
Ft a vidéki színházi élet támogatását
szolgálja. Az egyéni színházi vállalkozások és
alternatív mûhelyek támogatására szolgál -
külön pályázati feltételek szerint -további 40
millió Ft.
Pályázhatnak az önkormányzati színházak,
valamint az önkormányzatok által támogatott
színházak, színházi vállalkozások. A támogatás
az önkormányzatot illeti meg.
6. A körjegyzõk bérének és A körjegyzõség (a közös képviselõtestület) 210
társadalombiztosítási járu- székhelye szerinti önkormányzat polgármestere
lékának támogatása nyújthatja be az igényt a Belügyminisz-
tériumhoz a megyei TÁKISZ-on keresztül egy
évben kétszer, június 20-áig és november 20-
áig utólag.
Új körjegyzõségnél a megalakulást követõ hónap
1-jétõl jár a támogatás. Az 1995-ben
igényelhetõ támogatás mértéke havi 35.000 Ft.
7. Települési folyékony hulladék Igényelheti minden helyi önkormányzat, amely 200
ártalmatlanításának támogatása lakossági folyékony települési hulladékgyûjtést
ártalmatlanítás céljából saját önkormányzati
szervezetével végez ,vagy külsõ vállalkozóval
végeztet. A támogatás mértéke az összegyûjtött
és a szabályozott lerakóhelyek által igazolt
ártalmatlanított lakossági folyékony hulladék
után köbméterenként 95 Ft. Igényelhetõ utólag,
az önkormányzathoz beérkezett, elõzõek szerint
igazolt és az önkormányzat által felülvizsgált
számlák alapján, minden negyedévet megelõzõ
hónap 20-áig a Belügyminisztériumtól a megyei
TÁKISZ-on keresztül.
8. Hamvasztásos temetés és hatósági Állampolgár vagy jogi személy, aki hamvasztás 160
halottszállítás támogatása útján gondoskodott az elhunyt eltemettetésérõl
a) azokon a településeken, ahol
hamvasztóüzem mûködik, az elhunytnak helyben
történõ elhamvasztása esetében 3.000 Ft;
b) hamvasztóba helyközi szállítással szállított
elhunyt esetében 6.300 Ft
egyszeri hozzájárulásra jogosult az eltemettetõ
állandó lakhelye szerinti önkormányzatnál.
A hatósági halottszállításhoz támo-gatást
igényelhet minden települési önkormányzat,
amely a közigazgatási területén bekövetkezett
rendkívüli halálesetben - hatósági intézkedésre
- halottszállításról gondoskodik. A támogatás
mértéke esetenként 3.000 Ft.
A támogatást az érintett települési ön-
kormányzatok utólag, minden negyedévet megelõzõ
hónap 20-áig igényelhetik a Belügyminisz-
tériumtól a megyei TÁKISZ-on keresztül.
Pincerendszerek veszély- Igényelheti a veszélyeztetett település ön- 500
9. elhárítási munkálatainak tá- kormányzata a pincék és más mesterséges üregek elemi
mogatása csapásként jelentkezõ kárai elhárításához, amennyi-
ben igényét a tárcaközi bizottság megalapozottnak
találta és elfogadta. Az összeg elosztásáról a
tárcaközi bizottság 1995. január folyamán dönt.
10. Lakossági víz- és csatorna- A támogatás a lakossági ivóvíz- és csatorna- 2 000
szolgáltatás díjának támo- használati díjak meghatározott díjhatáron felüli
gatása részének részbeni, vagy teljes ellentételezésére, a
szolgáltatók által kiszámlázandó lakossági díjak
ennek megfelelõ csökkentésére és szûk körben az
egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes
módozatai költségeinek fedezetére szolgál.
Az egyes érintett szolgáltatókat megilletõ tá-
mogatást és a lakossági díjhatárt tárcaközi bi-
zottság állapítja meg. A támogatás és a díjhatár
megállapításakor a tárcaközi bizottság egyrészt a
támogatásra rendelkezésre álló összeget, másrészt a
KHVM által jóváhagyott, vagy a szolgáltatásban
résztvevõ települési önkormányzatok által
elfogadott, a támogatási igénybejelentés idején
hatályos - a tárcaközi bizottság által közzétett
fel-tételeknek megfelelõ tartalmú - díjakat,
valamint a várható 1995. évi lakossági fogyasztást
veszi figyelembe. A tárcaközi bizottság intézkedik
arról is, hogy az önkormányzatokhoz a jóváhagyott
támogatás éves összege átutalásra kerüljön.
A támogatás az igénylés szerinti lakossági díj és
fogyasztás esetén jár. Évközi díj- vagy fogyasztás-
csökkenés esetén az arányos támogatási összeg
visszautalandó.
A támogatás átutalását követõ szolgáltató szervezeti
változások pénzügyi következményeit az érintett
önkormányzatok, illetve a szolgáltatók egymás között
rendezik.
11. Kompok, révek fenntartásának, Az elõirányzat a meglévõ közforgalmú, 100
felújításának támogatása közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz
szükséges parti létesítmények felújításának
fedezetére szolgál, ha az említett eszközökön
végzendõ munkákat - kivételes esetben új
eszköz be-szerzését - a mûszaki elõírások,
vagy a mûszaki állapot szükségessé teszik.
Az összegnek azon települési önkormányzatok
közötti elosztásáról, amelyeknek az említett
eszközök a tulajdonában és mûködtetésében
vannak, vagy amelyeknek közigazgatási
területén az említett eszközöket közforgalmú-
közútpótló jelleggel érvényes engedély
birtokában mûködtetik, tárcaközi bizottság
dönt. Az igénybejelentés feltételeirõl a
Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi
Minisztérium az érintett társminisztériumokkal
egyeztetett tájékoztatót jelentet meg.
12. A fõvárosi tömegközlekedés Igényelheti a Fõvárosi Önkormányzat a fõváros 2 300
támogatása tömegközlekedésének üzemeltetése és
állóeszköz-fenntartási, -fejlesztési céljaira,
négy részletben, január 20-áig, március 20-
áig, június 20-áig, szeptember 20-áig,
figyelembe véve, hogy az összegbõl 20 millió
forint - elkülönítve - a tömegközlekedési
vállalat mûszaki emlékértékû jármûvei
fenntartására szolgál és egyösszegben január
20-ig igényelhetõ.
13. Nevelési segély kiegészítés A rendszeres nevelési támogatás önkormányzati 1 850
forrásának kiegészítését célozza.
Felhasználható a gyermekek közélelmezéssel
kapcsolatos térítési díjainak mérséklésére
vagy átvállalására, illetve egyéb neveléssel
összefüggõ kiadások támogatására.
A Népjóléti Minisztérium által 1995. február
28-áig meghirdetett pályázat alapján illeti
meg a települési önkormányzatokat. Az elosztás
(a pályázati feltételrendszer) figyelembe
veszi a település szociális paramétereit,
illetve a nevelési segélyezésre tervezett
saját forrásait.
14. Gyermeknevelési támogatás Három vagy több kiskorú gyermek családon 4 360
belüli nevelési feltételeinek javítására
szolgál. A jogosultsági kört, a támogatás
mértékét "A szociális igazgatásról és
szociális ellátásokról" szóló törvény
határozza meg. Igénybe vehetõ az
önkormányzatok által már kifizetett
támogatások alapján. Az igénylés rendjét a
30/1993. (II.17) Korm. rendelet szabályozza.
15. Egyes közoktatási feladatok Igényelhetik az 500 fõ alatti lakosú községi 1 200
támogatása önkormányzatok a fogyatékos gyermekek
oktatása, az általános iskolai oktatás terén
intézmény-fenntartói társulás kialakításához,
valamint iskolabusz vásárlásának
támogatásához, a fõvárosi és a megyei
önkormányzatok a közoktatási-képzési
kötelezettséggel kap-csolatos kiadásaikhoz,
továbbá az Ötv. alapján a körzeti közoktatási
ellátásokat nyújtó intézmények átvételével
összefüggõ pénzügyi feszültségek áthidalására
1995. év-ben egyszeri jelleggel. A támogatás
önkormányzati körben történõ igénybevétele
feltételeirõl a Mûvelõdési és Közoktatási
Minisztérium - a Pénzügyminisz-tériummal és a
Belügyminisz-tériummal egyetértésben 1995.
február 28-áig pályázatot jelentet meg.
Az elosztásról tárcaközi bizottság dönt.
16. Helyi önkormányzati hivatásos A támogatás önkormányzati körben történõ 150
zenekarok és énekkarok igénybevétele feltételeirõl a Mûvelõdési és
támogatása Közoktatási Minisztérium 1995. február 15-éig
ad tájékoztatást. A pályázatok elbírálásáról
kuratórium dönt.
17. A közalkalmazottak szolgálati A helyi önkormányzatokat a támogatás a 6 500
idõ beszámításával összefüggõ közalkalmazotti törvény szerinti, 1992. július
támogatás 1. elõtti nem közalkalmazotti szolgálati idõ
beszámításával összefüggõ - az egészség-
biztosítási körön túli - többletköltségekhez,
a Belügy-minisztérium-Munkaügyi Minisztérium-
Pénzügyminisztérium által együttesen kiadott
Útmutató alapján 1995. január 31-éig elvégzett
felmérés adatainak megfelelõen illeti meg. A
felmérés az 1994. december 31-én és 1995.
január 1-én közalkalmazotti jogviszonyban
álló betöltött létszámra vonatkozik.
18 A közalkalmazotti törvény Igénybe vehetõ az 1993. évi CXI. törvény 72. § 100
végrehajtásával összefüggõ (4) bekezdésének c.)1. pontjában foglaltak
kamattámogatás szerint.
19. A köztisztviselõi illetményalap A központi költségvetés a köz-tisztviselõk 1 500
bevezetéséhez támogatás elõmeneteléhez és illetményrendszerének teljes
körû bevezetéséhez támogatást nyújt a helyi
önkormányzatoknak az 1994. szeptember 1-jei
betöltött létszám alapulvételével. A
támogatás mértékérõl és elveirõl a
Köztisztviselõi Érdekegyeztetõ Fórum véleménye
alapján - a Belügyminisztérium
elõterjesztésére - a Kormány 1995. január 31-
éig dönt.
20. Kényszer lakásbérletek A lakások bérletérõl szóló 1993. évi LXXVIII. 100
felszámolásának támogatása törvény 85. §-ában meghatározott feladat
ellátásához a 90. § alapján támogatás illeti
meg a települési önkormányzatot. Az 1994.
évben teljesített elhelyezések után járó
támogatást az önkormányzatok 1995. január 15-
étõl igényelhetik a Pénzügyminisztérium
Lakáspolitikai Fõosztályától.
21. Területi honvédelmi igazgatás Azonos összegû támogatásra jogosultak a 5
támogatása területi honvédelmi igazgatási feladatot
ellátó megyei önkormányzatok és a Fõvárosi
Önkormányzat.
A támogatás évi két egyenlõ részletben illeti
meg a jogosultakat, január 31-éig és július
31-ig.
Központosított elõirányzat összesen 25 845
54
6. számú melléklet az 1994. évi ........... . számú törvényhez
Mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatása
1. Vis maior esetében támogatás
A helyi önkormányzatok támogatást igényelhetnek a rendkívüli, váratlan
események következtében felmerülõ, az önkormányzati tulajdont sújtó
természeti, vagy más károk mérséklésére, figyelembe véve a biztosításból,
vagy egyéb módon megtérülõ károkat. Nem tartoznak e támogatási körbe az
elmaradt felújításból, karbantartásból eredõ - korábban megelõzhetõ - károk
helyreállítását, illetve a felújítási elõirányzatok pótlását célzó
támogatási igények.
A támogatási kérelmekhez mellékelni kell:
- az önkormányzat 1995. évi költségvetésérõl szóló képviselõ-testületi
elõterjesztést és rendeletet,
- a káresemények bekövetkeztét, a többletkiadások kötelezettségét tanúsító
bizonylatot (pl. kárbecslés, szakértõi vélemény, költségvetés, számla,
egyéb okirat),
- a képviselõ testület elõterjesztését és határozatát (nyilatkozatát) arra
vonatkozóan, hogy az önkormányzat saját erejébõl -részben, vagy egészében
- a vis maior helyzetét nem tudja feloldani.
A kérelmet - a mellékletekkel - helyi önkormányzatok 2 példányban a
Pénzügyminisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Fõosztályának
küldik meg.
A támogatás rendeltetésszerû felhasználásáról - annak megtörténtét követõ
30 napon belül - a helyi önkormányzat az idevonatkozó bizonylatok
becsatolásával a Pénzügyminisztériumnak köteles elszámolni.
2. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévõ (forráshiányos) helyi
önkormányzatok támogatása.
A forráshiányból eredõ jelentõs ellátóképesség-csökkenés esetén az
önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévõ helyi önkormányzatok
kiegészítõ támogatást igényelhetnek.
E támogatást csak az az önkormányzat igényelheti, amely a normatívan
képzõdõ forrásokon túl a saját források maximális feltárására (helyi
adóztatás, vagyonhasznosításból származó jövedelmek, stb.) és a kiadások
lehetséges csökkentésére tett intézkedések ( pl. intézmények társulásos
mûködtetése, körjegyzõség, hatósági feladatok társulás útján való
ellátása) mellett sem képes a kötelezõ önkormányzati feladatok ellátására,
valamint az 1990. december 31. elõtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok
1995. évben esedékes kamatai teljesítésére.
Nem igényelhet támogatást ezen a címen az a helyi önkormányzat amely:
a) a kötelezõ önkormányzati feladatok 1994. évi tényleges mûködési
kiadásait az 1995. évre központi támogatással elismert elõirányzattal,
továbbá az államháztartás alrendszereitõl átvett kötelezõ feladatok
elõirányzatával megnövelten túl, azt meghaladóan tervezi,
b) a béralap 1994. évi tényleges teljesítését az a) pontban foglaltokon
túl megnöveli,
c) helyi adó bevezetésérõl nem döntött,
d) felhalmozási célú kiadást tervez, ideértve az 1991. január 1. után
felvett fejlesztési célú hitel törlesztését és kamatait, kivéve ha ennek
a teljes forrása kifejezetten erre a célra kapott támogatás, lakossági
befizetés, egyéb felhalmozási bevétel vagy átvett pénzeszköz,
e) az 1995. évben indítani szándékozott beruházásához központi
céltámogatást kapott és a saját forrás rendelkezésre állásáról
nyilatkozott kivéve, ha :
- a támogatott cél az ivóvíz ellátás (közkifolyós ivóvízellátás,
vízbázis fejlesztés, vízhálózat építés, vízkezelési eljárás), valamint
az életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása ,
- a mûködõ egészségügyi intézmények gép-, mûszer beszerzés
céltámogatásának összege nem haladja meg az 500 ezer forintot,
- a beruházás pénzügyi forrásai között tervezett saját pénzeszköz teljes
egészében a lakosságtól, vagy más szervtõl (az önkormányzat
finanszírozási körén kívüli gazdálkodó szervtõl) átvett pénzeszközbõl
származik,
- a helyi önkormányzat lemondott a központi céltámogatásról,
f) intézményeit is ideértve, 3 hónapra, vagy ennél hosszabb idõre
lekötött tartós bankbetéttel, vagy legalább ilyen idõtartamra szóló, bank
által kibocsátott értékpapírral, állampapírral rendelkezik,
g) az egészségügyi, szociális, oktatási intézmények intézményenkénti
kihasználtsága az 50%-ot nem éri el, kivéve azt a települési
önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel,
h) az alacsony kihasználtsággal mûködõ intézményeinek társulás útján
történõ közös fenntartását nem kezdeményezte, illetve a térségi ellátást
nyújtó intézményeknek az Ötv. 70. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján
a megyei önkormányzat részére történõ átadásáról nem intézkedett.
A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz a TÁKISZ-okon
keresztül nyújthatják be. A TÁKISZ-okhoz való beérkezés idõpontja:
- 1995. április 30.
- 1995. szeptember 30.
Az igénylést a következõ dokumentumokkal kell megküldeni (az 1995. elsõ
félévre vonatkozó dokumentumok csak a második határidõre szükségesek)
az 1994. évi költségvetés végrehajtásáról, az 1995. évi költségvetésrõl
és az
1995. elsõ félévi beszámolóról szóló képviselõ-testületi elõterjesztés és
rendeletet, illetõleg határozat,
az 1990. december 31. elõtti hiteltartozás és kamatai 1995. évet érintõ
kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylat,
mûködési célú éven belüli hitelek és azok kamatainak (kivéve a munkabér -
hitelek) igazolásáról szóló banki bizonylat,
a képviselõ- testület nyilatkozata az e) - h) pontokban foglaltak
igazolására.
A TÁKISZ-ok az elõzõekben jelzett határidõket követõ 30 napon belül a
rendelkezésre álló dokumentumok és helyi ismereteik alapján rövid elemzést
készítenek a figyelembe vehetõ forráshiány összegére. A kérelmeket és azok
mellékleteit 2 példányban a Pénzügyminisztérium Önkormányzati és
Területfejlesztési Fõosztály részére megküldik.
Az 1-2. pont szerinti kérelmek döntés-elõkészítése során - indokolt esetben
- a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium további információkat
kérhet az önkormányzatoktól, vagy az illetékes TÁKISZ-tól. A támogatások
odaítélésérõl a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt.
3. Saját hibából tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi
önkormányzatok támogatása
A saját gazdálkodási hibából - önként vállalt feladataik, erejüket
meghaladó beruházások miatt - tartósan fizetésképtelen (csõdhelyzet)
helyzetbe került önkormányzatok, a kötelezõ önkormányzati, hatósági
feladatok folyamatos ellátása érdekében a kiegészítõ támogatás
igénybevételét - külön törvény szerint - kérhetik.
7. számú melléklet az 1994. évi ...
törvényhez
AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK 1995. ÉVI KIADÁSI ELÕIRÁNYZATAI
Millió forintban
FOLYÓ KIADÁSOK TÕK
E KIADÁSOK HITELKAPCS. KIA
DÁS +
M E G N E V E Z É S Rövidítés Áruk, szol- Pénz-beni juttatás Kamat-fizetés
Támogatások Más alap-nak Egyéb Tárgyi eszköz Érték-
papír Tõketranszfer Egyéb Hitel törl.
pénzint. Hitel törl. alapnak Függõ kiadás ÖSSZES KIADÁS ZÁRÓ ÁLLO-MÁNY ZÁR
Ó-ÁLLO-MÁNY
gált. vállalk. lakos. kvszerv. önkorm. átadás
beszerz. vásárlás vállalk. lakos. kvszerv. önkorm.
Mezõgazdasági Fejl. Alap MFA 13 560,0 250,0 545,0
80,0 400,0 14 835,0
160,0 14 995,0
Idegenforgalmi Alap IA 400,0 150,0 50,0 150,0 50,
0 50,0 50,0 200,0 50,0 1 150,0
0,0 1 150,0
Gazdaságfejlesztési Alap*/ KFA 6 332,4 100,0 1 030,0
15,0 150,0 40,0 7 667,4
0,0 7 667,4
Ált. Piaci Intervenciós Alap VÜA
759,3 759,3 20,0
779,3
Felzárk.az európai felsõo. Alap FEFA 900,0
30,0 1 170,0 2 100,0 3
851,4 5 951,4
Központi Ifjúsági Alap SZA
0,0 45,3 45,3
Nemzeti Kulturális Alap KIA 25,0 67,0 431,0 247,0 8,0
49,0 827,0 169,7 996
,7
OTKA NKA 54,0 20,0 1 534,0 4,0 110,0
1 722,0 0,0 1 722,0
Rehabilitációs Alap OTKA 600,0 250,0
5,0 0,0 855,0 407,2 1
262,2
Környezetvédelmi Alap KA 61,3 189,5 72,0 356,3 20,0
1,2 3 156,0 302,0 848,0 1 857,7 6
864,0 145,3 7 009,3
Területfejlesztési Alap ÁPIA 150,0
100,0 4 575,0 35,0 1 290,0 300,0 100,0
6 550,0 0,0 6 550,0
Foglalkoztatási Alap FoA 11 750,0
250,0 12 000,0 729,0 12
729,0
Szolidarítási Alap TEFA 79 000,0 6 600,0
85 600,0 531,0 86 131,0
Szakképzési Alap SzoA 1 220,0 1 415,0
2 635,0 926,1 3 561,1
Munkavédelmi Alap OJA 13,0 2,0 1,0
16,0 0,0 16,0
Bérgarancia Alap RA 2 545,0 45,0
2 590,0 500,0 3 090,0
Menekülteket Támogató Alap MTA 39,5 697,6 233,7
6,6 51,6 1 029,0 0,0 1
029,0
Útalap ÚA 19 660,0
7 800,0 11 000,0 38 460,0 0,0 38 460,0
Vízügyi Alap ViA 70,0 312,0 40,0 900,0 10,0 191,0
140,0 97,0 1 340,0 60,0 300,0 3 460,0 0,0
3 460,0
Hírközlési Alap OJA 6 395,0
6 395,0 15 616,2 22 011,2
Országos Játék Alap KGA 651,6 58,
4 290,0 1 000,0 98,4
1 098,4
Kisvállalkozói Garancia Alap KGA 300,0
2 041,0 14 959,0 17 300,0 22,
5 17 322,5
Gépjármû Fel.b.Kárrend. Alap GFKA 1 720,0
352,0 5 400,0 7 472,0 217
,9 7 689,9
Nemzeti Sport Alap NSA 1,0 429,9 2,0 7,0 24,0
1,5 16,0 6,0 18,0 505,4 85,0 590,4
Ö S S Z E S E N 556,3 1 720,0 462,0 25 763,0 80 604,9
13 007,9 427,7 0,0 43 497,5 0,0 20 650,5 8 171,0 368,0 10 156,0
4 555,7 391,6 11 060,0 400,0 0,0 221 792,1 23 525,0 245
317,1
*/ A mûszaki fejlesztési célú kiadásokkal együtt
7. számú melléklet az 1994. évi .... törvényhez
AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK 1995 ÉVI BEVÉTELI ELÕIRÁNYZATAI
millió forintban
NYITÓ FOLYÓ BEVÉTELEK
TÕKE BEVÉTELEK HITELKAP-CSOLATOK Függõ ÖSSZES NYITÓ-
M E G N E V E Z É S Rövidítés ÁLLO-MÁNY Adó-jellegû Nem adó jellegû
Kv. támo-gatás Más alap-tól Privati-záció-ból Egyéb Tárgyi
eszköz Értékpa-pírból Egyéb Hitel-felvétel Hitel-felvétel, törl.
bevétel BEVÉTEL ÁLLOMÁNY + BEVÉTEL
vállalk. lakosság kv. szerv ön-korm. átvett
érték. pénzint. alaptól
Mezõgazdasági Fejl. Alap MFA 842,0 4 753,0 200,0 200,0
9 000,0 14 153,0 14 995,0
Idegenforgalmi Alap IA 800,0 200,0
150,0 1 150,0 1 150,0
Gazdaságfejlesztési Alap KFA 1 500,4 660,0 5
300,0 15,0 150,0 42,0 6 167,0
7 667,4
Ált. Piaci Intervenciós Alap IA 8,8 4,5
766,0 770,5 779,3
Felzárk.az európai felsõo. Alap FEFA 3 951,4 1
500,0 500,0 2 000,0 5 951,4
Központi Ifjúsági Alap SZA 9,3 36,0
36,0 45,3
Nemzeti Kulturális Alap KIA 196,7 650,0 133,0
17,0 800,0 996,7
OTKA NKA 0,0 1 700,0 22,0
1 722,0 1 722,0
Rehabilitációs Alap OTKA 412,2 600,0 100,0
80,0 70,0 850,0 1 262,2
Környezetvédelmi Alap KA 2 228,3 3 710,0 936,0
135,0 4 781,0 7 009,3
Területfejlesztési Alap ÁPIA 0,0 5 000,0
550,0 1 000,0 6 550,0 6 550,0
Foglalkoztatási Alap FoA 429,0 12 000,0
300,0 12 300,0 12 729,0
Szolidaritási Alap TEFA 13 131,0 43 000,0 18 000,0 12 000,0
73 000,0 86 131,0
Szakképzési Alap SzoA 1 061,1 2 300,0
200,0 2 500,0 3 561,1
Munkavédelmi Alap 16,0
16,0 16,0
Bérgarancia Alap RA 1 190,0 1 900,0
1 900,0 3 090,0
Menekülteket Támogató Alap MTA 20,0 9,0 1 000,0
1 009,0 1 029,0
Útalap ÚA 0,0 29 450,0 2 690,0
520,0 5 800,0 38 460,0 38 460,0
Vízügyi Alap OJA 0,0 3 240,0 60,0
160,0 3 460,0 3 460,0
Hírközlési Alap 15 316,2 258,7
1 600,0 4 836,3 6 695,0 22 011,2
Országos Játék Alap KGA 98,4 700,0
10,0 290,0 1 000,0 1 098,4
Kisvállalkozói Garancia Alap GFKA 22,5 1 000,0
300,0 16 000,0 17 300,0 17 322,5
Gépjármû Fel.b. Kárrend. Alap NSA 239,9 1
000,0 50,0 6 400,0 7 450,0 7
689,9
Nemzeti Sport Alap NSA 80,4 490,0 20,0
510,0 590,4
ÖSSZESEN OJA 40 737,6 36 988,7 55 543,0 18 209,0 1 156,5 0,0 49
969,0 0,0 0,0 5 200,0 0,0 24 160,0 1 557,0 6 800,0 4 996,3 0,0
204 579,5 245 317,1
8. számú melléklet az 1994. évi ...... törvényhez
Humánszolgáltatást ellátó nem állami intézmények normatív állami
hozzájárulásainak jogcímei és összegei
Normatív állami hozzájárulások jogcímei Normatív hozzájárulás jogosultságának
Mértéke (Ft/fõ) alapja
Szociális, egészségügyi intézmények
Ápoló-, gondozó otthoni és rehabilitációs 186 400 Ápoló-, gondozó otthoni és
intézményi ellátás rehabilitációs intézményi ellátásban
részesülõk száma
Nappali szociális intézményi ellátás 30 850 Nappali szociális intézményben
nyilvántartott tagok száma
Fogyatékos gyermekek ápoló-, gondozó otthoni 275 000 Fogyatékos gyermekeket ápoló-, gondozó
és gyógypedagógiai intézményi ellátása otthoni és gyógypedagógiai intézményben
ellátottak száma
Gyermek- és ifjúságvédelem keretében állami 245 0001 Gyermek- és ifjuságvédelemben részesülõ
és intézeti neveltek ellátása gondozottak száma
35 évesnél fiatalabb kábítószeresekkel 1 000 Ft/nap Ápolási nap
foglalkozó terápiás intézeti ellátás
Hajléktalanok átmeneti szállásai 78 000 Ft/férõhely Férõhely
Felnõttkorú fogyatékosok ápoló- gondozó 234 000 Ft/ellátott A felnõtt korú fogyatékosok otthonában
otthoni ellátása ellátottak száma
Oktatási-nevelési intézmények
Óvodai ellátás 27 500 Óvodai ellátásban részesülõk száma
Nemzetiségi, etnikai óvodai ellátás 5 500 Kiegészítõ hozzájárulás a nemzetiségi,
etnikai óvodai ellátásban részesülõk
alapján
Általános iskolai oktatás 41 000 Általános iskolai tanulók, valamint
esti, levelezõ dolgozók és 14-16 éves
iskolarendszeren kívüli oktatásban
résztvevõk 1/3 része
Alapfokú mûvészeti oktatás 25 100 Alapfokú zenei és más mûvészeti
oktatásban részesülõk (ide értve a
zeneiskolák kihelyezett tagozatát is)
Fogyatékos gyermekek oktatása 70 700 Önálló intézményben vagy tanulócsoportban
oktatott fogyatékos gyermekek száma
Gimnáziumi és szakiskolai oktatás 62 500 Gimnáziumban és szakiskolában oktatott
tanuló és az esti, levelezõ létszám 1/3
része
Szakközépiskolai oktatás 66 000 Szakközépiskolai tanuló- és az esti,
levelezõ létszám 1/3 része
Szakmunkás-iskolai elméleti oktatás 42 100 Szakmunkásiskolában oktatott létszám
Szakmunkás-iskolai tanmûhelyi oktatás 40 600 Intézményi szak-munkásiskolai
tanmûhelyben oktatott tanulók száma
Nemzetiségi, etnikai vagy kéttannyelvû 16 500 Kiegészítõ hozzájárulás az alsó- és
oktatás középfokú nemzetiségi, etnikai vagy
kéttannyelvû oktatásban részesülõknek
Kollégiumi ellátás 66 000 Általános iskolai, közép- és felsõfokú
kollégiumban, externátusi ellátásban
részesülõk
____________________
1Ebbõl 31.000 Ft/fõ összeget az illetékes gyermek- és ifjuságvédelmi intézetet
fenntartó önkormányzat részére a gyámi feladatokra kell átadni.
Felsõoktatási nappali hallgatók oktatása 80 0002 Hittudományi és nem állami egyetemek,
fõiskolák hallgatóinak száma
____________________
2A felsõoktatási nappali hallgatók oktatásánál a mutatószámok meghatározása
a II. 15-ei és X. 15-ei állapotnak megfelelõ hallgatói létszám alapján
számított éves átlaglétszám alapulvételével történik. Amennyiben az
intézmény ezen idõpontokat követõen kezdi meg mûködését, az átlaglétszám
számításánál a belépés tényleges idõpontját kell figyelembe venni. A
normatíva nem tartalmazza ezen intézményekben tanulókkal kapcsolatos hallgatói
elõirányzatot (juttatások normatív összegét).
9. számú melléklet az 1994. évi ....
törvényhez
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 1995. ÉVI MÉRLEGE
Millió forintban
1995. évi 1995. évi
B E V É T E L E K javasolt K I A D Á S O K javasolt
elõirányzat elõirányzat
GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK
TÁMOGATÁSA
Társasági adó (pénzintézetek nélkül) 55 000,0 Termelés
i árkiegészítés és dotáció 24 300,0
Különleges helyzetek miatti befizetés 16 000,0 Reorgani
zációs program 6 500,0
Vám és importbefizetések 132 700,0 Egyéb támogatás
1 600,0
Állami vagyon utáni részesedés 0,0 Együtt: 32
400,0
Játékadó 4 500,0 Mezõgazdasági és élelmiszeripari
exporttámogatás 35 000,0
Egyéb befizetések 11 000,0 Agrárpiaci támogatás 7
500,0
Összesen: 219 200,0 Agrártermelés költségeit
csökkentõ támogatás 14 000,0
FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK Együtt: 56 500,0
Általános forgalmi adó 422 000,0 Összesen: 88
900,0
Fogyasztási adó 195 500,0 FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS
32 000,0
Összesen: 617 500,0 FELHALMOZÁSI KIADÁSOK
LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI Központi beruházások
költségvetési fedezete 51 000,0
Személyi jövedelemadó 283 500,0 Jamburgi
Gázvezeték Építési Alap 0,0
Adóbefizetések 4 800,0 Magánerõbõl való lakásépítés
támogatása 40 000,0
Illeték befizetések 22 500,0 Összesen: 91 000,0
Összesen: 310 800,0
GARANCIA ÉS HOZZÁJÁRULÁS A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSHOZ
10 000,0
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKTÕL TB. KÖZREMÛKÖDÉSÉVEL
FOLYÓSÍTOTT ELLÁTÁSOK
SZÁRMAZÓ BEFIZETÉSEK 6 000,0 Családi pótlék,
várandóssági támogatás 106 500,0
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK Egyéb juttatások és
térítések 91 730,0
BEFIZETÉSE 200,0 Összesen: 198 230,0
ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOKTÓL 0,0 KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI
SZERVEK TÁMOGATÁSA
NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOKBÓL Minisztériumok,
országos szervek 202 382,4
EREDÕ BEVÉTELEK 44 540,0 Védelem és egyéb fegyveres
testületek 160 609,4
PÉNZINTÉZETEK TÁRSASÁGI ADÓJA ÉS Társadalmi
önszervezõdések támogatása 2 704,0
OSZTALÉKA 28 000,0 Bérpolitikai keret 0,0
EGYÉB BEVÉTELEK 3 000,0 Összesen: 365 695,8
ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS HELYI ÖNKORMÁNYZATOK
TÁMOGATÁSA 303 644,0
BEVÉTELEK 190 500,0 ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK
TÁMOGATÁSA 49 969,0
NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK KIADÁSAI 50
650,1
BEVÉTELEK FÕÖSSZEGE 1 419 740,0 ADÓSSÁGSZOLGÁLAT,
KAMATTÉRÍTÉS 454 043,0
EGYÉB KIADÁSOK 5 808,1
BEVÉTELEK FÕÖSSZEGE 1 419 740,0 ÁLTALÁNOS TARTALÉK 19
100,0
KIADÁSOK FÕÖSSZEGE 1 702 440,0 RENDKÍVÜLI KIADÁSOK 13
400,0
EGYENLEG -282 700,0 ÁLLAM ÁLTAL VÁLLALT KEZESSÉG
ÉRVÉNYESÍTÉSE 20 000,0
Központi költségvetési szervek saját bevételei 207 057,5
KIADÁSOK FÕÖSSZEGE 1 702 440,0
A törvény 2. számú melléklete szerinti bevételek 1 626 797,5
Központi költségvetési szervek saját bevétellel fedezett kiadásai 207
057,5
A törvény 1. számú melléklete szerinti kiadások 1 909 497,5
A törvény 1. számú melléklete szerinti kiadások 1 909 497,5
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYENLEGE -282 700,0
A KÖLTSÉGVETÉS TÖRLESZTÉSEI 164 307,4
10. számú melléklet az 1994 évi ..... törvényhez
Helyi önkormányzati tûzoltóságok támogatása
ezer Ft
Helyi önkormányzat Központi támogatás Helyi önkormányzat Központi támogatás
Ajka 11 707 H K H K
Badacsonytomaj 9 785 e ö e ö
Baja 17 279 l z l z
Balassagyarmat 16 407 y p y p
Barcs 12 368 i o i o
Békéscsaba 12 304 ö n ö n
Berettyóújfalu 15 684 n t n t
Bicske 1 778 k i k i
Bonyhád 1 321 o t o t
Budapest Fõváros 537 365 r á r á
Cegléd 20 055 m m m m
Celldömölk 857 á o á o
Csongrád 8 160 n g n g
Csorna 9 698 y a y a
Dabas 12 191 z t z t
Debrecen 36 213 a á a á
Dombóvár 17 277 t s t s
Dunaújváros 19 389
Eger 23 485
Encs 11 769
Érd 54 402
Esztergom 21 668
Fehérgyarmat 930
Füzesabony 1 067
Fûzfõ 12 832
Gödöllõ 19 196
Gyöngyös 16 638
Gyõr 33 706
Gyula 12 020
Hajdúböszörmény 996
Hajdúnánás 13 752
Hajdúszoboszló 975
Hatvan 15 244
Heves 8 858
Hódmezõvásárhely 16 018
Jászberény 17 680
Kalocsa 15 435
Kaposvár 25 872
Kapuvár 14 121
Karcag 15 214
Kazincbarcika 18 900
Kecskemét 29 207
Keszthely 16 375
Kiskõrös 9 733
Kiskunfélegyháza 16 164
Kiskunhalas 16 441
Kisvárda 15 255
Komárom 26 502
Komló 14 584
Körmend 19 159
Kõszeg 916
Kunszentmárton 1 251
Lenti 15 025
Letenye 424
Makó 15 294
Marcali 14 787
Mátészalka 16 975
Mezõkovácsháza 16 134
Mezõkövesd 14 843
Mezõtúr 14 925
Miskolc 37 889 Mór 1 306
Mohács 14 815 Mosonmagyaróvár 17 246
Monor 10 858 Nagyatád 14 741
Nagykanizsa 17 383
Nagykáta 11 180
Nagykõrös 1 179
Nyergesújfalu 17 145
Nyírbátor 10 591
Nyíregyháza 28 096
Orosháza 24 324
Ózd 15 528
Paks 20 998
Pápa 16 295
Pásztó 811
Pécs 31 936
Püspökladány 15 870
Ráckeve 1 164
Rétság 957
Salgótarján 24 421
Sárbogárd 12 776
Sárvár 14 823
Sátoraljaújhely 15 918
Siklós 12 962
Siófok 20 558
Sopron 19 033
Szarvas 13 374
Szeged 44 338
Szeghalom 14 918
Székesfehérvár 29 750
Szekszárd 17 522
Szendrõ 9 515
Szentendre 11 859
Szentes 16 156
Szerencs 14 536
Szigetszentmiklós 12 307
Szigetvár 15 060
Szolnok 30 310
Szombathely 28 191
Tamási 1 296
Tatabánya 30 970
Tiszafüred 11 876
Tiszaújváros 29 950
Vác 20 214
Várpalota 13 386
Vásárosnamény 810
Veszprém 26 996
Záhony 13 115
Zalaegerszeg 26 128
Zalaszentgrót 877
Ö s s z e s e n : 2 268 867
70
A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA
I. A GAZDASÁGPOLITIKA 1995. ÉVI FÕBB CÉLJAI, FELADATAI,
A KÖLTSÉGVETÉS MAKROGAZDASÁGI FELTÉTELEI
A már hosszú ideje alkalmazkodási válságban, majd a 80-as évek legvégétõl
ezzel párhuzamosan a piacgazdaságra való áttérés nehézségeinek szorításában
mûködõ magyar gazdaság az 1993-94. folyamán kritikus helyzetbe került. Ez
közvetlen módon a külsõ és belsõ egyensúlyi helyzet egyszerre történõ,
nagymértékû romlásában ölt testet, amely mögött azonban a gazdaság súlyos - a
termelés mellett a jövedelem- és pénzügyi folyamatokra is kiterjedõ -
strukturális feszültségei rejlenek.
A piacgazdaság intézményrendszerének kiépítésében jelentõs lépések történtek,
a liberalizáció hatására erõteljesen növekedett a vállalkozások száma, a
vártnál lassabban és kisebb hatásfokkal, de erõsödött a magántulajdonon
alapuló gazdálkodás. 1992 közepéig kiegyensúlyozott volt a fizetési mérleg
pozíciója, devizatartalékaink növekedtek, megállni látszott az export
volumenének csökkenése, emelkedtek a lakossági megtakarítások. E kedvezõ
momentumok azonban nem maradtak fenn, mivel nem a gazdaság minõségileg
megújult szerkezetére épültek, hanem egy összehúzódó, vagyonát részben felélõ
és a beruházásokat, a fejlesztést mellõzõ gazdaságban alakultak ki.
1992. második felétõl kedvezõtlen változások jelentkeztek: az export csökkenni
és az import növekedni kezdett, az infláció lassulása megtorpant, a
veszteséges vállalatok száma és a veszteségek mértéke nõtt, a lakosság
megtakarítási hajlandósága gyengült, a mezõgazdaság egyre súlyosabb helyzetbe
került.
1993-ban még csak az ipari termelés nõtt 4%-kal, az élelmiszergazdaságé
ugyanannyival csökkent, 1994-ben viszont mindkét fõ ágazatban 4-6%-os
termelésnövekedés várható, így a GDP az 1993-as 2%-os csökkenés után idén
elõreláthatólag kb. 2%-kal növekszik.
A GDP belföldi felhasználása a fogyasztás és a készletek növekedésének
hatására 1993-ban 7%-kal emelkedett, ami az egyensúlyi helyzet jelentõs
romlását okozta. A GDP belföldi felhasználása várhatóan 1994-ben is növekszik
1-3%-kal. Az import már a múlt évben is 12%-kal növekedett, miközben az export
drasztikusan, 13%-kal csökkent. 1994-ben a tovább növekvõ importot (10-14%)
már az export kb. hasonló növekedése kíséri, de ezzel a kereskedelmi mérlegben
keletkezett elnyílást 1994-ben sem sikerül visszakorrigálni.
A folyó fizetési mérlegben 1993-ban 3,5 milliárd dolláros passzívum
keletkezett, 1994-ben várhatóan ennek hasonló mértékû megismétlõdésével kell
számolni, amit a mûködõtõke beáramlás (1993-ban 2,3 milliárd dollár, 1994-ben
kb. 1,5 milliárd dollár) csak részben tud pótolni.
1990-93 között a GDP 20-21%-os csökkenésénél lényegesen kisebb mértékben
mérséklõdött a fogyasztás volumene (9-10%). A fogyasztás aránya a belföldi
felhasználáson belül - a beruházás rovására - növekedett. A belföldi
felhasználás volumene összességében 8-10%-kal meghaladta a GDP nagyságát.
Mivel 1994-ben a GDP, a belföldi felhasználás, illetve a fogyasztás kb.
hasonló, 1-3% közötti mértékben növekszik, a kialakult kedvezõtlen arányok ez
évben is fennmaradnak.
Ugyancsak 1990-93 között a beruházások volumene egynegyedével csökkent, a
mûszaki fejlesztés háttérbe szorult és ezáltal csökkent gazdaságunk
versenyképessége. Az elmúlt év közepétõl a beruházások növekednek, de ennek
ellenére a beruházási ráta ez évben még így is alacsony színvonalú lesz (nem
éri el a 20%-ot).
A külsõ egyensúly megbomlásával párhuzamosan, azzal oksági összefüggésben
jelentõs mértékben megromlott a belsõ pénzügyi egyensúly.
Összehasonlítva az elõzõ éviekkel, 1994-ben kétségkívül jelentkeztek olyan
pozitív folyamatok, mint például az export növekedése, a mezõgazdasági
termelés élénkülése, a beruházás/fogyasztás aránynak a beruházások javára
történõ eltolódása, ám az 1993-ban bekövetkezett jelentõs egyensúlyromlás e
folyamatok ellenére idén is megismétlõdik.
Összességében gazdasági helyzetünket a következõ problémák jellemzik:
- A megtermelt GDP-nél tartósan nagyobb a belföldi felhasználás, ezért
rendkívül magas a fizetési mérleg hiánya, és erõteljesen nõ a külsõ
adósságállomány.
- Az államháztartási hiány magas, és a belsõ államadósság növekedése
nagymértékû, s ez a folyamat egyre inkább öngerjesztõvé válik.
- Széles gazdálkodói kör jövedelmi helyzete megrendült, a piacképes
vállalkozások is alig jutnak fejlesztési forrásokhoz, a gazdasági
szerkezetváltozás lassú, a versenyképesség és a kínálati aktivitás gyenge.
Hiány van versenyképes exportkínálatban és megfelelõ kapacitásokban. A
pénzügyi szféra még ma sem elég tõkeerõs, és magas költségszinten
dolgozik.
- Lassan és nem kellõ hatékonysággal halad a privatizáció; az állami
vagyonnal való gazdálkodás - elsõsorban a tulajdonosi motiváció híján,
valamint a vezetés bizonytalan helyzete, perspektívátlansága miatt - sok
esetben veszteséges.
Mindezek ismeretében a kormány 1995-re vonatkozóan a gazdaságpolitika alapvetõ
feladatának azt tekinti, hogy a gazdaságot új, helyes irányú pályára vezérelje
az alábbi középtávú stratégiai célok jegyében:
- A kormányprogramban megfogalmazottaknak megfelelõen kiigazítást és
gyorsítást kell elérni a piacgazdasági rendszer fejlesztésében.
- Az erõforrásokat a bizonytalan alapú növekedés helyett a tartós, tehát az
egyensúlyi követelményeknek megfelelõ növekedési pálya megalapozására kell
koncentrálni.
E stratégiai céloknak megfelelõen az 1995. évi gazdaságpolitika sajátossága
abban van, hogy egymással párhuzamosan kell a stabilizáció és a gazdaság
strukturális alkalmazkodóképessége érdekében a kormányzati intézkedéseket
megtenni, úgy azonban, hogy a fõ hangsúly a stabilizációra helyezõdik.
Ez azt követeli meg, hogy lefékezzük a külsõ és belsõ adósságállomány
növekedését, segítsük az export emelkedését, fékezzük az importnövekedést, és
minden rendelkezésre álló eszközzel elõmozdítsuk a gazdaság fejlõdéséhez
szükséges, hatékonyan mûködõ külföldi tõke beáramlását. Szigorú, szelektív
kontroll szükséges az állami költekezésben, ez ma már az államháztartás átfogó
reformja, azaz elsõsorban az államháztartás kiadásaiból finanszírozott
intézményrendszer és ellátások alapvetõ felülvizsgálata, jelentõs szûkítése
nélkül megoldhatatlan. Emellett jelentõs önmérséklet is szükséges a bérek és a
fogyasztás alakításában.
A gazdaság stabilizálásának megteremtésével egyidõben olyan intézkedéseket,
szabályokat szükséges bevezetni, amelyek a reálszférában a strukturális
átalakulás és a modernizáció felgyorsulásához, végsõ soron az
alkalmazkodóképesség kellõ javulásához vezetnek. Ennek érdekében szükséges: a
privatizáció gyorsítása és a hatékonyság-javulás szolgálatába állítása; az
állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon hatékonyabb kezelése; a
bankrendszer tartós stabilitásának megteremtése; a beruházásoknak és a
befektetéseknek az adórendszeren keresztül történõ preferálása; az
adóskonszolidációban strukturális szelekció érvényesítése; a kis- és közepes
vállalkozások hitelhez jutási garanciákkal való biztosítása; a vállalkozások
versenyképességének javítása, a szükséges dereguláció megvalósítása.
A gazdasági diplomácia valamennyi lehetséges eszközét szükséges felhasználni
annak érdekében, hogy több külföldi mûködõtõke áramoljon be az országba. Ez
utóbbi megvalósulása a gazdaságpolitika mozgásterét is kedvezõ irányban
szélesítheti.
A gazdaság hosszabb távú finanszírozhatóságának fenntartása (a pénzügyi válság
elkerülése) és a tartós stabilizáció elérése a jövõ évre szigorú külsõ és
belsõ egyensúlyi feltételeket diktál. 1995-ben e követelmények mellett
valószínûleg nem lesz lehetõség gazdasági növekedésre. Abban az esetben
azonban, ha az elõbbieknek megfelelõ gazdaságpolitikai elvek megvalósulnak (a
pénzügyi helyzet stabilizálódik és a gazdaság strukturális
alkalmazkodóképessége javul), megteremtõdik annak a feltétele, hogy 1996-ban a
gazdaságpolitika korlátozó jellege enyhüljön.
II. A KÖLTSÉGVETÉS-POLITIKA CÉLJAI ÉS KERETEI
A központi költségvetés és az államháztartás egészének mozgásterét alapvetõen
meghatározzák a gazdaság teljesítményei, a korábban felhalmozódott
államadósság finanszírozásának terhei, és nem utolsó sorban a költségvetés
egyes területein megjelenõ elkötelezettségek, amelyek egyaránt érintik az
intézményi struktúra mûködtetését és a jórészt alanyi jogon járó juttatási
rendszereket.
A költségvetés-politika célja a gazdaságpolitika megvalósításának elõsegítése
a költségvetés sajátos eszközeivel.
Az egyensúly javítása, az inflációs várakozások mérséklése, a vállalkozások
hitelhez jutási feltételeinek javítása feltételezi a költségvetési hiány
szigorú keretek között tartását. Az alapvetõ cél, hogy a meglévõ kiadási
determinációk mellett is az államháztartás GFS*-rendszerû hiányának GDP-hez
viszonyított aránya 5-5,5% körüli érték legyen. A mintegy 280 milliárd forint
összegû hiány van összhangban a belsõ jövedelmi folyamatokkal és a külföldi
forrás bevonási lehetõségekkel.
* A GFS-rendszerû hiány a költségvetés nemzetközi elszámolási
gyakorlatban alkalmazott, ún. finanszírozási tételektõl megtisztított
egyenlege, azaz a belföldi és külföldi hiteltörlesztési és értékpapír
visszavásárlási kiadások nélküli hiány.
A központi költségvetés kiadási oldalát és egyensúlyi helyzetét is alapvetõen
az adósságszolgálati kiadások határozzák meg. A belföldi és a külföldi
államadóssággal kapcsolatos folyó kiadások összege mintegy a 505 milliárd
forint. Ez a kiadás az elmúlt évek legdinamikusabban növekvõ kiadási tétele,
____________________
* Goverment Finance Statistics, Kormányzati Pénzügyi Statisztika
egyrészt amiatt, hogy a folyó költségvetési hiányok halmozódó összege mellett
az elmúlt években több esetben vállalt át az állam olyan adósságot, amely
eredendõen máshol keletkezett (pl. ÁFI Rt., lakáskölcsön, bank és
adóskonszolidáció stb.), másrészt a belsõ megtakarítások egyre nagyobb
hányadának megszerzése csak igen erõteljesen növekvõ kamatok fizetése mellett
volt lehetséges. Az államadósság egy részének külsõ forrásból történõ
finanszírozása is növekvõ terheket ró a költségvetésre.
Az adósságszolgálati terhek egyensúlyi pozíciót meghatározó szerepe különösen
azért is jelentõs, mert a gazdaság jövedelemtermelõ-képessége alig javul, s a
jövedelmeken való osztozkodásban a költségvetés aránya sem változik érdemben,
sõt a privatizációs bevételektõl eltekintve a decentralizációs folyamat
folytatódik.
A bevételek GDP-hez viszonyított aránya az 1994. évi várható 33%-ról 31,7%-ra
változik. Meg kell jegyezni, hogy a bevételek, az egyensúly javítási
célkitûzésnek megfelelõen, 150 milliárd forint privatizációs bevételt
tartalmaznak, így a költségvetés jövedelem-centralizációjának megítélésénél
ezt figyelmen kívül kell hagyni. Az 1995. évi konszolidált bevételi
elõirányzat GDP-hez viszonyított aránya 28,7%, vagyis a központi
költségvetésben centralizált folyó jövedelmek aránya mérséklõdik. A kiadások
GDP-hez viszonyított aránya az 1994. évi várható 40,6%-ról 39%-ra csökken.
A költségvetés-politika fõ problémáját alapvetõen ez jelenti, ugyanis az alig
növekvõ jövedelmekbõl a központi költségvetés részesedése csökken és ebbõl
kell fedezni a - elsõsorban az adósságszolgálati kötelezettségek miatt -
jelentõsen növekvõ kiadásokat. Ezt az ellentmondást mégis érdemes vállalni
annak érdekében, hogy a nagyobb centralizáció ne tegye lehetetlenné a
vállalkozók fejlõdését és ne okozzon nagyarányú lakossági fogyasztás-
csökkenést.
A költségvetés bevételi oldala belsõ szerkezetének változása az utóbbi néhány
évben azonos tendenciát mutat. A fogyasztáshoz kapcsolt adók és a lakossági
befizetések aránya növekvõ, míg a gazdálkodó szervezetek befizetéseinek aránya
csökkenõ. 1995-ben a gazdálkodó szervezetek befizetései összegszerûen is
mérséklõdnek az 1994. évi várható befizetésekhez képest, ami a terhek
valóságos csökkenésére utal. Ezért is van különös jelentõsége a költségvetési
és monetáris politika határozott és összehangolt, a kamatszint mérséklésére
irányuló lépéseinek.
A kiadási oldalon a költségvetési mozgástér rendkívül korlátozott. Az
elõirányzatok növelésére általában nincs mód. Csak néhány terület
elõirányzatai nõhetnek. Ezek a következõk:
a gazdálkodó szervezetek támogatásával az érintett területeken
fenntartható, illetve bõvíthetõ a foglalkoztatás. Fontos feladat a vasút
mûködõképességének javítása, továbbá az agrárágazat stabilizálása és
növekedésének megalapozása;
a kormányzati beruházások ráfordításainak növelésével lehetõség nyílik az
1994-ben megkezdett - a korábbi évekhez viszonyítva jelentõsen
megnövekedett - infrastrukturális beruházások folytatására. A beruházások,
rekonstrukciók elindításával, egyes programok elõkészítésével megkezdõdik
a millecentenáriumi ünnepségek elõkészítése;
a szociálpolitikában a hosszú távú cél a piacgazdaság jövedelem-
egyenlõtlenségeit rászorultság alapján kezelõ rendszer kialakítása. A
gazdasági lehetõségeket figyelembe véve az elsõ lépés a méltányosabb
tehermegosztás kialakítása, valamint az egyes ellátások célzottabbá,
differenciáltabbá tétele, az ésszerû szelekció fokozása a leghátrányosabb
helyzetû rétegek érdekében;
az elkülönített állami pénzalapok jelentõs szerepet játszanak a
nemzetgazdaság fejlesztésében, az innováció elõsegítésében, a
foglalkoztatás bõvítésében, az új munkahelyek létrehozásában, stb. Az
alapok strukturális átalakításával és a közvetlenül nyújtott költségvetési
támogatással el kell érni, hogy a decentralizált alapok hatékonyabban,
áttekinthetõbben vegyenek részt az állami feladatok ellátásában;
a központi költségvetési szerveknél a többletkiadás nagy részét a korábban
hozott törvényekbõl és az új döntésekbõl adódó bértöbbletek jelentik.
Megkezdõdik az intézményi rendszer korszerûsítése, elsõsorban egyes
nagyobb, döntõen, vagy kizárólag saját bevételbõl gazdálkodó intézmények
átalakítása révén. Ezzel egyidejûleg sor kerül a közbeszerzések
visszafogására és a felújítások keretének lényeges csökkentésével e
tevékenyég korlátozására, felújítások halasztására. Az adott
lehetõségekbõl jelentõs támogatásban részesül a felsõoktatás, a
közoktatás. Az agrárterületen korábbi törvények végrehajtása jár
többletigénnyel. A rendvédelem körében csak egyes súlyponti feladatok
korlátozott támogatására van mód. A védelem területén a mûködõképesség
megõrzése a cél, amelyet strukturális átalakítással megalapozott haderõ-
reform követhet. Szigorodik a bevételek tervezése, s azok egy részét
befizetés is terheli majd.
III. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELÕIRÁNYZATAI
III. 1. Bevételi elõirányzatok
1.1. Gazdálkodó szervezetek befizetései
Társasági adó
A társasági adótörvény 1995. évi módosításának legfõbb jellemzõje - a Kormány
programjával összhangban - a fejlesztés, beruházás, befektetés ösztönzése. Ez
az adókulcs csökkentésében, az osztalékként kivett és (a fejlesztésre) a
vállalkozásban hagyott jövedelemre érvényesített eltérõ adókulcsban (18%-os
általános adókulcs és 22%-os kiegészítõ adókulcs) és a minimumadó eltörlésében
nyilvánul meg. E mellett a munkanélküliség mérséklésének segítése érdekében a
foglalkoztatott munkanélküliek bére után fizetett társadalombiztosítási
járulék teljes összegével csökkenthetõ az adóalap egy éven át.
Az intézkedések a vállalkozók terheit mintegy 20 milliárd forinttal mérséklik.
Az adókulcs jelentõs mértékû csökkentése ellentételéül szolgál a különbözõ
adókedvezmények megszüntetése, beleértve a külföldi részvételû társaságok 40
százalékos adókedvezményének eltörlését is.
Az 1995. évi eredményszemléletû bevétel 60 milliárd forint körülire tehetõ, a
pénzforgalmi bevétel azonban ennél várhatóan alacsonyabb, mintegy 55 milliárd
forint lesz.
Különleges helyzetek miatti befizetések
A bevételi cím 1994-ben a termelõ infrastruktúra területérõl származó
koncessziós díj és bányajáradék befizetéseket tartalmazza. Az 1995. évi
elõirányzat koncessziós díjat nem irányoz elõ, a bányajáradék befizetések is
csökkennek - a szénhidrogén-bányászatban csökkenõ járadékkulcsok miatt - így a
bevételek alacsonyabbak lesznek.
Vám és import befizetések
A számítások szerint a jövõ esztendõben az import forgalom kb. 10%-kal
növekszik. A vámbevételek ezt a növekedési ütemet nem követik. Ezt
elsõdlegesen az okozza, hogy a behozatal mintegy kétharmada azon országokból
származik, amelyekkel a Magyar Köztársaság szabad kereskedelmi megállapodást
kötött. E megállapodások az áruk szabad áramlásának megkönnyítése érdekében a
terméket terhelõ adminisztratív és pénzügyi korlátok mérséklését, illetõleg
hosszabb távon a teljes eltörlést tûzték ki célul.
Az ipari termékek egy részénél gyorsabb, míg másik részénél a hazai
iparvédelem szempontjai alapján lassúbb a vámcsökkentés üteme. A
vámcsökkentések már 1992-tõl, az EU-val kötött megállapodást követõen életbe
léptek, azonban az érdemleges mérséklések 1995-tõl esedékesek; a vám terhek
mellett az importhoz kapcsolódó egyéb elvonások is mérséklõdnek. A vámterhek
tehát fokozatosan csökkennek azon országokból származó termékek esetében,
amelyek kötelezettséget vállaltak a magyar export saját piacaikra történõ
bejutásának könnyítésére.
Ettõl némileg eltérõ a mezõgazdasági termékek helyzete. Itt ugyanis a GATT-
megállapodás lehetõséget ad az import korlátok (engedélyezési rendszer)
megszüntetésének ellensúlyozásaként a vámszint emelésére. Így az agrárpiac
védelme erõteljesebben érvényesíthetõ. Születõ iparágak esetében - átmeneti
jelleggel - hasonló intézkedés alkalmazható és ezzel a lehetõséggel indokolt
élni.
Ezekkel az intézkedésekkel egyidejûleg a jövõ esztendõben a magyar vámjogi
elõírások a nemzetközi elõírásokhoz is közelednek. Ennek keretében olyan
jogszabályi módosítások várhatók, amelyek a befizetések következetesebb
ellenõrzését, az importérték meghatározásánál a visszaélések kiszûrését
eredményezik, egyszerûsítik az árumozgást az EU által is egységesen
alkalmazott áruokmány bevezetésével. A nemzetközi szervezetek felé vállalt
kötelezettségeknek megfelelõen az statisztikai illeték 1 százalékpontos
mérséklése is bekövetkezik.
A vámbevételek 1995-ben az 1994. évi várható szinthez képest a vámpolitikai
intézkedések következtében csak mérsékelten emelkednek. E bevétel 132,7
milliárd forintban prognosztizálható.
Játékadó
Az eddigi évek tendenciáit és a hatályos szabályokat figyelembe véve került
kialakításra a 4,5 milliárd forintos elõirányzat.
Játékadó bevételek alakulása:
Millió forint
Évek 1991. 1992. 1993. 1994. 1995.
Befolyt összeg 472 2.398 3 021 4.500 4.500
A játékadó-köteles tevékenységek a piaci viszonyokhoz igazodóan nagyjából
stagnálnak, ezért további adónövekedés nem valószínûsíthetõ.
III. 1.2. Fogyasztáshoz kapcsolt adók
A fogyasztáshoz kapcsolt adók 1995. évre elõirányzott együttes összege az
1994. évi várható bevételhez mérve 125,7 milliárd forinttal emelkedik. Ezen
belül a terv az általános forgalmi adóból 97 milliárd forint, a fogyasztási
adóból pedig 28,7 milliárd forint bevételi többletet irányoz elõ.
A törvényjavaslat 1995. évre a fogyasztáshoz kapcsolt adók fajlagos mértékének
stabilitását érvényesíti. Az adótörvényeket érintõ változtatások elsõsorban az
adóelkerülés lehetõségeit szûkítik és az adózással kapcsolatos adminisztrációt
csökkentik.
Általános forgalmi adó
Az általános forgalmi adó mértéke úgy változik, (az 1994. évi
pótköltségvetéssel már elfogadott módosítás szerint) hogy 1995. január 1-jétõl
a kedvezményes áfa-kulcs 10%-ról 12%-ra emelkedik, s a távközlési
szolgáltatások a kedvezményes kulcsból a 25%-os kulcs alá kerülnek
átsorolásra. A lakásépítésre-, vásárlásra- és bõvítésre 1995. január 1-jével
az ÁFA visszatérítés megszûnik, a folyamatban lévõ építkezéseknél azonban a
visszaigénylési lehetõség fennmarad. Az egyéb, az áfa-konstrukcióját érintõ
változtatások egyrészt az adófizetési kötelezettség, az adólevonás- és
visszaigénylés szabályainak szigorításában megnyilvánuló intézkedések. Ezek
elsõsorban a visszaélések kiküszöbölését, a verseny semlegesség elvének
következetesebb érvényesülését szolgálják. A korrekciók másrészt az adózásbeli
kedvezményeket, adminisztratív egyszerûsítéseket jelentenek a kisvállalkozások
számára, s egyben csökkentik az adóigazgatás költségeit.
1995. január 1-tõl az alanyi adómentesség értékhatára egységesen 1 millió
forint. Ezzel a vállalkozások nagy részénél az értékhatár megduplázódik.
Az adózók ezen körében csökkennek az adózással kapcsolatos adminisztrációs
terhek, ezzel együtt az adóigazgatásban az erõforrások a súlyponti kérdésekre
csoportosíthatók át.
A kereskedelmi szálláshely adóknál az átalányadózás értékhatára a jelenlegi
1,5 millió forintról 2 millió forintra változik.
Egységessé válik a külföldi és belföldi befektetések áfa fizetési
kötelezettsége azon keresztül, hogy megszûnik a külföldrõl származó
apportként, induló vállalkozáshoz adott eszközök áfa-mentes behozatala.
Fogyasztási adó
A fogyasztási adó mértékeket illetõen az elõirányzatok szerint 1995. évben -
az 1994. évi pótköltségvetésben elfogadott, az átlagosan 15%-os adótétel
valorizáció áthúzódó hatásán kívül - további adóemelésre nem kerül sor.
A fogyasztási adót érintõ 1995. évi módosítások kizárólagos célja, hogy a
rendelkezések a jogalkalmazók részére világosabbá, egyértelmûbbé váljanak, s
ezzel egyidejûleg - a kormányprogramban foglaltakkal összhangban - javuljanak
az adózás ellenõrizhetõségének, a biztonságosabb adóbeszedésnek a feltételei.
III. 1.3. A lakosság befizetései
Személyi jövedelemadó
A személyi jövedelemadó rendszer korrekciójánál olyan változtatások kerülnek
végrehajtásra, amelyek az átlagosan kismértékben növekvõ adóterhelést
elsõsorban a magasabb jövedelmûekre irányuló eloszlásban, a rászoruló rétegek
helyzetének enyhítésével oldják meg. Ennek érdekében, változatlan adótábla
mellett az összjövedelem-csökkentõ kedvezményeket az adópolitikai célokhoz
igazodó, differenciált mértékû adókedvezmények váltják fel, kiegészítve az
átlagos (évi 480 000 Ft), vagy annál kisebb összjövedelmû magánszemély
esetében évi 7.200 forint adójóváírással, ami az átlagosnál magasabb
jövedelmûeket nem érinti. Mindezek hatásaként az átlagos adóterhelés kis
mértékben, de differenciáltan nõ a kis jövedelmûeknél csökken, a középrétegnél
alig változik, s a nagy jövedelmûeknél nõ.
Megszûnnek a jelenlegi úgynevezett befektetési kedvezmények, ugyanakkor a
magánszemély tõkefelhalmozásának ösztönzése a hozamok adóterheinek
mérséklésével, a hosszú távú megtakarításokat eredményezõ, a befektetések
állományának növelésére ösztönzõ eszközökkel valósul meg.
Az adóztatás egyszerûsítésére, az egyéni vállalkozók adminisztrációs terheinek
csökkentése érdekében bevezetésre kerül az átalányadó.
A hivatali gépjármû magán célú használatának következetes, az adóelkerülést
lényegében kizáró megadóztatása szintén kis mértékû adónövekedést eredményez.
A leírtak alapján a tervezett reálbér csökkenés figyelembe vételével a teljes
személyi jövedelemadó összege 377 milliárd forint. Az adóbevételnek a központi
költségvetés és az önkormányzatok közötti 65-35%-os arányú felosztására,
valamint az önkormányzatok további SzJA kiegészítése forrásainak biztosítására
való tekintettel a központi költségvetést illetõ 1995. évi személyi jövedelem-
adóbevétel elõirányzata 283,5 milliárd forint.
Az adóigazgatási feladatok között az adótartozások behajtása az utóbbi években
kapott különös jelentõséget, ugyanis a lezajlott jelentõs társadalmi és
gazdasági változások, és a folyamatosan változó jogszabályi háttér felszínre
hozta a gazdaság gyenge teljesítõképességét. A romló fizetési készségen túl
hozzájárult a kintlevõségek növekedéséhez az is, hogy számos vállalkozás
került a fizetõképtelenség határára, tömegesen indultak a csõd- és
felszámolási eljárások.
A kialakult kintlevõség állományának összetétele - a behajthatóság
szempontjából - rendkívül kedvezõtlen. Jelentõs arányt képviselnek ugyanis a
többéves, nem mobilizálható tartozások, amelyek jelentõs része, 47 milliárd
forint a felszámolási eljárás alatt álló vállalkozásoknál képzõdött.
Az adóbehajtás gyakorlatának felülvizsgálatára, a kintlévõségek csökkentésére
és a nagyösszegû tartozások kialakulásának megakadályozására konkrét
munkaprogram készült. Ennek végrehajtása révén sor kerülhet az adótartozások
további növekedésének megállítására a már korábban kialakult adótartozások
behajtásának gyorsítására.
Lakossági illetékek
Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvényt - hatályba lépése óta - 1993-
ban átfogóan módosították. Az inflációs folyamatok miatt azonban az egyes
államigazgatási eljárások tételes illetékei elértéktelenedtek, idõszerû a
valorizálásuk, emellett a központi költségvetés helyzete is szükségessé teszi
az illetéktörvény felülvizsgálatát.
1995. január 1-tõl az illetékek rendszere új illetéknemmel, az okirati
illetékkel egészül ki, melynek tárgykörébe kizárólag a polgári jogviszonyban
keletkezõ okiratok tartoznak.
A vagyonarányos teherviselés elvének erõteljesebb érvényesítése érdekében a
vagyonszerzési illetékek körében a lineáris elvonást sávosan progresszív
elvonás váltja fel. A szerzés jogcímének tartalmi különbsége miatt az
ajándékozási illeték mértéke jobban növekszik, mint az öröklés utáni illeték.
A visszterhes vagyonátruházási illeték általános kulcsa - bizonyos értékhatár
felett - szintén emelkedik.
Szûkül a túlhaladottá vált államigazgatás eljárási illetékmentesség köre is,
továbbá emelkedik az általános tételû eljárási illeték összege, az útlevél
illetéke. Emelkednek az építéshatósági eljárás, valamint a vállalkozói
igazolvány kiadása iránti eljárás illetékei is.
Az 1995. évi illeték-bevételi elõirányzat a tervezett intézkedések
eredményeként 22,5 milliárd forint. A bevétel-növekedés tényezõi: az 1994.
január 1-tõl hatályos kulcsnövekedések kihatása 2,5 milliárd forint, az 1995.
január 1-tõl tervezett változások hatására a vagyonszerzési illetékbõl 1,5
milliárd forint, az okirati illetékbõl és egyes államigazgatási eljárási
illetékekbõl pedig 2 milliárd forint többletbevétel várható. Az 1994. évi
várható bevételhez képest tehát mintegy 6,0 milliárd forint illeték-bevételi
többletre lehet számítani.
III. 1.4. A központi költségvetési szervektõl származó befizetések
A központi költségvetési szervek terhére elõírt 6,0 milliárd forintos
befizetésbõl kisebb hányadot tesznek ki a szokásos jogcímek, vagyis a
kincstári vagyonkezeléssel, hasznosítással kapcsolatos bevételek (2,0 milliárd
forint), valamint a zárszámadáskor sorra kerülõ pénzmaradvány felülvizsgálat
révén visszafizetésre kerülõ (pl. feladatelmaradással összefüggõ) támogatási
összegek (0,4 milliárd forint).
Az 1995. évi költségvetés egyensúlyi helyzete szükségessé teszi, hogy a
központi költségvetési szervek meghatározott bevételeik után 13%-os mértékû
befizetést teljesítsenek. Ezáltal a támogatás nélkül gazdálkodó intézmények
mintegy térítenek a költségvetési forrásból is létrejött kapacitásaik
igénybevételéért, s hasonlóan a költségvetési támogatásban részesülõ
intézmények is a kapacitásaik hasznosításával saját bevételt hozó
tevékenységeik után.
A befizetési kötelezettség a törvényben konkrétan meghatározott bevételi
fajtákra terjed ki. A kötelezettség nem terheli az alapvetõ funkciók
ellátásáért fizetett térítési díjakat, illetékeket. A bevételi elõirányzat 3,6
milliárd forint.
III. 1.5. A helyi önkormányzatok befizetései
A helyi önkormányzatok normatív állami támogatásainak elszámolása során a
tervezettõl eltérõen alakuló mutatószámokhoz kötõdõ normatív állami
támogatások összegének elszámolási különbözeteibõl - amely részben állami
támogatás-többlet igénybevételét, részben az önkormányzatot megilletõnél
alacsonyabb összegû támogatás igénybevételét jelenti - az elmúlt évek
tapasztalati adatai alapján 0,2 milliárd forint költségvetési befizetés
várható.
III. 1.6. Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredõ bevételek
A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból 1995-ben a tervek szerint 44,5 milliárd
forint bevétele származik a költségvetésnek.
A korábbi esztendõkben Magyarország által a fejlõdõ, illetve a volt
szocialista országoknak nyújtott kormányhitelek egy része 1995-ben
törlesztésre kerül. Az adós országok többségének labilis gazdasági és pénzügyi
helyzete nehezíti a hitelek behajtását. Több esetben csak átütemezések és a
tartozások egy részének elengedése árán juthat Magyarország a
kintlévõségeihez. A legnagyobb adóssal, Oroszországgal többirányú tárgyalások
is folynak az adósság rendezésérõl. Ezen tárgyalások 1995-ben várhatóan még
csak korlátozott mértékû eredményre vezetnek.
A nemzetközi pénzügyi szervezetek az ország fejlõdésének elõsegítése érdekében
várhatóan 20,4 milliárd forint értékû hitelt nyújtanak, amelyek konkrét
programok megvalósítására, a hazai bankrendszeren keresztül jutnak a belföldi
felhasználókhoz. A Világbanktól, az EIB-tõl és az EBRD-tõl felvett hiteleket
az állam haladéktalanul továbbkölcsönzi a belföldi kedvezményezetteknek. A
korábbi években felvett és továbbkölcsönzött hitelek után a felhasználók
törlesztést és kamatot fizetnek az államnak. Ezen törlesztések és kamatok
részbeni forrását képezik a Világbanknak, EIB-nek és EBRD-nek átutalandó
törlesztéseknek és kamatoknak.
A külföldi hitelkínálatot bõvítette a német KfW, amely a Budapest-Hegyeshalom
vasútvonal korszerûsítéséhez biztosít hitelt, melynek 1995-ös részlete
meghaladja a 7 milliárd forintot.
Magyarország a hitelek mellett külföldi segélyekben is részesül. Ezek közül
legjelentõsebb a PHARE segély, mely fõként szaktanácsadást és továbbképzéseket
finanszíroz, de kisebb részben beruházások megvalósításához is hozzájárul.
III. 1.7. Pénzintézetek társasági adója és osztaléka
Az 1995. évi elõirányzat 28,0 milliárd forint. Az összegben az MNB
befizetésein kívül a kereskedelmi bankok befizetése is szerepel, melyek
gazdálkodásánál feltételeztük, hogy a bankkonszolidáció következtében 1995-ben
mûködésük az elõzõ éveknél eredményesebb lesz.
1995-ben azzal lehet számolni, hogy marad az 1994. év végére némileg beszûkült
kamatrés, amely abból adódik, hogy a betétek kamatai relatíve magasabbak, mint
a hiteleké. A betétekkel kapcsolatos kamatköltségek gyorsabban nõnek, mint a
hitelekkel kapcsolatos kamatbevételek, a bankok piaci aktivitása várhatóan
mérsékeltebb lesz, a kissé növekvõ céltartalék-állomány következtében az
adóalap csak mérsékelten emelkedik. Ennek következtében 1995-ben -
eredményszemléletben - a költségvetést megilletõ adó is kismértékben nõ. A
pénzforgalmi befizetés azonban az évek közötti kiegyenlítettebb korrekció
miatt jelentõsen emelkedik. Osztalék befizetésre 1995-ben nem lehet számítani.
III. 1.8. Egyéb bevételek
A költségvetés egyéb költségvetési bevételek címen - a korábbi évek tervezési
és teljesítési adatait is figyelembe véve - 1995. évre 3 milliárd forint
elõirányzattal számol. A bevételeknek majdnem fele az elõzõ évek költségvetési
kiadásainak visszatérülésébõl (felszámolások, kártérítések, garanciák, stb.)
származik. Ezen a jogcímen kerülnek elszámolásra még az évközben keletkezõ -
elõre nem tervezhetõ - költségvetést megilletõ bevételek is.
III. 1.9. A költségvetés belföldi adósságával kapcsolatos bevételek
A belföldi államadóssággal kapcsolatos bevételek alapvetõen a központi
költségvetés követeléseibõl származó törlesztési és kamatbevételeket, továbbá
az állami vagyonnal kapcsolatos tõkebefizetéseket és osztalékot foglalja
magában. A fejezet 1995. évi elõirányzata 190,5 milliárd forint. Ez mintegy 94
milliárd forinttal több az 1994. évi várható bevételek összegénél.
Az elõirányzott bevételek közel 80%-a a privatizációs bevételek költségvetést
megilletõ részébõl származik. A 150 milliárd forint összegû privatizációs
bevétel mellett az állami vagyont terhelõ osztalék befizetési kötelezettség
még további 10 milliárd forint, amely az állami tulajdonban lévõ társaságoktól
származó osztalék befizetésbõl ered.
A belföldi adósságból származó bevételek további jelentõs tételét az állami
követelésekbõl származó bevételek alkotják, amelyek együttes összege 29
milliárd forint. Ezek nagyobbik részét az államadósságot csökkentõ bevételek
teszik ki, amelyeknek a meghatározó eleme a jamburgi gázszállításból származó
árbevétel 15 milliárd forintos elõirányzata. Az állam által nyújtott hitelek
kamata 4,5 milliárd forint, amely alapvetõen a bankkonszolidáció keretében
nyújtott alárendelt kölcsöntõke után fizetett kamatból származik.
III. 2. Kiadási elõirányzatok
III. 2.1. Gazdálkodó szervezetek támogatása
1995-ben mintegy 13%-kal több támogatásban részesülnek a gazdálkodó
szervezetek, mint 1994-ben. A támogatások három fõ területre koncentrálódnak:
az élelmiszergazdasági, a bányászati, és a közlekedési szférára. Jelentõs
pénzügyi forrással támogatja még az állam a gazdaság különbözõ szektoraiban
foglalkoztatott megváltozott munkaképességû dolgozókat alkalmazó gazdálkodó
szervezeteket is.
A költségvetés-politika az agrárgazdaság adottságainak, nemzetgazdasági
szerepének megfelelõen kiemelt figyelmet fordít az ágazat helyzetének
stabilizálására, a növekedés megalapozására. Az ágazatban megindult kedvezõ
folyamatok fenntartása érdekében ezért az agrárágazatok számára az ez évit
meghaladó összegû költségvetési támogatás kerül elõirányzatra. A támogatások
szerkezetének és konstrukciójának a változtatása pedig a rendszer hatásfokát
javítja.
A költségvetési törvény lehetõséget ad arra, hogy a piaci, a termelési és
reorganizációs támogatás között a pénzügyminiszter az ágazati miniszterrel
egyetértésben a folyamatok alakulásának függvényében átcsoportosíthasson azzal
a céllal, hogy a törvényben e célokra jóváhagyott 63 milliárd forint
elõirányzat ne kerüljön túllépésre.
Az agrárgazdaság támogatását szolgáló források a következõ jogcímenként állnak
rendelkezésre:
Milliárd forint
Támogatás megnevezése 1994 1995
Mezõgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás 34,6 35,0
Agrárpiaci támogatás, állami felvásárlás 7,0 7,5
Piacra jutást segítõ támogatás 41,6 42,0
Reorganizációs támogatás 5,0 6,5
Agrártermelés költségeit csökkentõ támogatás 11,0 14,0
Erdõkárosodás megszüntetése 0,2 0,2
Mezõgazdasági katasztrófa elhárítás 0,2 0,2
Ö s s z e s e n 58,0 63,4
A vállalkozások folyó támogatása keretében a vasúti közlekedés egyedi
termelési árkiegészítés és dotáció címen történõ támogatási összegének az
1994. évhez viszonyított mintegy 50%-os megemelését a vasúti pálya
mûködtetéséhez szükséges állami hozzájárulás, valamint a MÁV Rt. utóbbi
idõszakban kialakult egyre súlyosbodó likviditási helyzete teszi indokolttá.
III. 2.2. A fogyasztói árkiegészítés
A fogyasztói árkiegészítés 1995. évi 5 milliárd forintos növekedését
alapvetõen a személyszállítási tarifáknak a prognózisok szerinti 20%-os
emelése indokolja. Az elõirányzat ezen kívül sem a kedvezmények fajlagos
mértékének növekedésével, sem a kedvezményezettek körének bõvülésével nem
számol.
Változatlanok maradnak a fogyasztói árkiegészítésben részesülõ
személyszállítási szolgáltatások. A kedvezményes utazások fajlagos támogatása
1995. évben is az 1994. évi szinten alakul.
III. 2.3. Felhalmozási kiadások
Központi beruházások költségvetési fedezete
A felhalmozási kiadások 1995. évi elõirányzata 15-16%-kal haladja meg az 1994.
évit. Ez a növekedési ütem sokkal szerényebb az elõzõ évi növekedésnél. Éppen
ezért zömmel csak a megkezdett kormányzati beruházások folytatására van
lehetõség.
A kormányzati beruházások 1995. évi elõirányzata 51 milliárd forint lehet,
ebbõl a következõ fõbb fejlesztések valósulnak meg:
A termelõ infrastrukturális beruházások között kiemelt feladatként
szerepel a Lágymányosi Duna-híd építése, a Budapest - Gyõr-Hegyeshalom
vasútvonal korszerûsítése, a dunai tájrehabilitációs munkák folytatása, a
légi közlekedés, a kombinált fuvarozás, a postahivatali hálózat, a
vízminõség védelem, a vízkár elhárítás, a kiemelt városok szennyvíz
kezelése és a regionális vízközmû hálózat beruházásai.
A VOLÁN vállalatok autóbusz állományának rekonstrukcióját a költségvetés
1995-ben is 1 milliárd forinttal támogatja.
Az oktatás területén elsõsorban a közoktatási és a felsõoktatási
törvényekkel összefüggésben az intézményhálózat rekonstrukciójára, illetve
bõvítésére lesz lehetõség.
Az egészségügy területén az 1994. évi elõirányzat szintjén kerülhet sor a
kórház-rekonstrukciók folytatására, valamint a szívsebészeti,
pszichiátriai, mûvese programok továbbvitelére és a klinikai
rekonstrukciók folytatására, illetve a mentõszolgálat jármûparkjának és
állomásainak további megújítására.
A védelem és közbiztonság területén a kecskeméti katonai repülõtér
fejlesztésére, az informatikai rendszerek bõvítésére, telepítésére,
valamint a határátkelõhelyek bõvítésére és rekonstrukciójára nyílik
lehetõség, fõként a keleti határrészeken.
Az állam lakáskiadásai
A szociális piacgazdaság körülményei között jól mûködõ lakásfinanszírozási
rendszert csak fokozatosan lehet kialakítani. Az ehhez szükséges lépések egy
része az elmúlt években már megtörtént, most folytatása, illetõleg belátható
idõn belüli befejezése van soron. Az állam feladata elsõsorban azoknak a
kereteknek a létrehozása, amelyek lehetõvé teszik, hogy a családok a
lakhatással kapcsolatos igényeiket kielégítsék, továbbá segítséget kell
nyújtson azoknak, akik - szociális körülményeik következtében - még a
társadalom által elfogadott minimális szinten sem képesek lakhatásukat
önerõbõl megoldani.
Az évente épített lakások száma mélypontra esett. Az életkörülmények javulása,
valamint a gazdaság élénkülése szempontjából egyaránt fontos, hogy a
lakásépítési kedv növelése.
Ennek megfelelõen - az elõzõ évekhez képest - növekedik az önkormányzatok
lakásépítési támogatásához adott összeg, valamint jelentõs mértékben emelkedik
a szociálpolitikai támogatás.
Az állam a következõ fõbb jogcímeken támogatja a fenti célokat:
Milliárd forintban
Megnevezés 1993. évi 1994. évi 1995. évi
tény várható elõirányzat
Magánerõs lakásépítés támogatása 32,7 27,5 40,0
Önkormányzatok számára a lakásépítések
támogatásához 7,0 7,0 9,0
Önkormányzatok részére a lakásfenntartás
támogatásához 3,0 3,0 3,0
Fegyveres testületek lakásépítése 1,3 1,6 1,7
Belföldi államadósságok között teljesített kiadások
25,7 36,7 38,7
Összesen: 69,7 75,8 92,4
A magánerõs lakásépítés támogatása önmagában is sok összetevõbõl álló jogcím.
Rendszere lényegében két csoportra osztható. Az elsõ csoport különféle
szociálpolitikai kedvezmények együttese, a második pedig a törlesztési- és
kamat-támogatások csoportja. A szociálpolitikai kedvezmény helyét - 1994 végén
- elfoglaló lakásépítési kedvezmény esetenkénti átlagos összege közel
négyszerese lesz az elõzõ évinek.
Az elmúlt év egyik fontos változása az volt, hogy 1994. január 1-jével
megszûnt a törlesztési támogatások rendszere, helyébe az állami kamattámogatás
rendszere lépett (az addig felvett hitelek természetesen az addigi szabályok
szerint futnak le).
Az 1995. évi elõirányzat összességében azon alapul, hogy az 1994-ben enyhén
növekedik a lakásépítések száma.
Az önkormányzatok számára a lakásépítések támogatásához nyújtott összeg a
településen élõ 20 és 30 év közötti korosztály arányában illeti meg az
önkormányzatokat és arra szolgál, hogy az elsõ lakáshoz jutó fiatal házasokat
vagy szociálisan rászorulókat segítse - akár a lakásépítésben, akár a
vásárlásban.
Az önkormányzatok részére a lakásfenntartás támogatásához adott összeg a
kamatemelések terheit viselni nem képes, rászoruló családok támogatására
szolgál. Ennek kereteit a szociális ellátásokról szóló törvény
lakásfenntartási támogatása teremti meg.
Mind a lakásépítési, mind a lakásfenntartási támogatás az önkormányzatok
normatív támogatási rendszerébe épül bele.
A fegyveres testületek lakásépítése címén elõirányzott összeg kétféleképpen
használható fel. Egyrészt maguk a testületek finanszírozhatják ebbõl
szolgálati lakások építését, másrészt e testületek tagjainak lakásépítéséhez
vagy vásárlásához adhatnak támogatást.
A belföldi államadósságok között teljesített kiadások szintén többféle
jogcímbõl tevõdnek össze. Ezek közül a legjelentõsebb az ún. régi - az 1988.
december 31-ét megelõzõen nyújtott - lakáshitelekhez kapcsolódó államkötvények
tõketörlesztése és kamata, valamint a törvényi kamatozású lakáshitelek kamat-
kiegészítése.
Az új lakások építését szolgálja az a kamat-támogatás, amelyet az eladás
céljára épülõ lakások forgóeszközhiteleinek kamatához nyújt az állam.
III. 2.4. Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosításhoz
1995-ben a központi költségvetés és a társadalombiztosítási alapok kapcsolata
átalakul. Ezt az un. profiltisztítás befejezése eredményezi. A mezõgazdasági
járadékoknak a központi költségvetés finanszírozásába történõ átkerülésével
minden - korábbi országgyûlési határozat alapján a társadalombiztosítás által
átmenetileg finanszírozottnak minõsített - szociális ellátás a központi
költségvetést terheli. Az ellátások folyósítása továbbra is a
társadalombiztosítási szerveknél valósul meg, megállapodásos rendszerben.
A társadalombiztosítási alapok 1995. évre tervezett költségvetésének együttes
egyenlegét olyan intézkedésekkel kell egyensúlyba hozni, amelyek a kiadások
növekedésének dinamikáját tartósan mérséklik, és a bevételek bõvítését
eredményezik, egyben megkezdik az ellátási rendszerek átalakítását. Ez a
helyzet lehetõséget ad az állami forgóalaphoz kapcsolt megelõlegezési
számlának a társadalombiztosítási alapok részérõl történõ szinte korlátlan
igénybevételi lehetõségének megszüntetésére.
A társadalombiztosítási alapok számláit 1995-tõl a kereskedelmi bank vezeti,
amelyet a Pénzügyminisztérium és társadalombiztosítási önkormányzatok
együttesen választanak ki. Az Alapok likviditási problémáit tehát a
számlavezetõ bank kezeli.
III. 2.5. A TB közremûködésével folyósított ellátások
Az államháztartási reform egyik legkényesebb pontja a szociális
ellátórendszerek hatékonysága emelésének és egyben szûkítésének követelménye.
S miközben ez egy fõ feladat, a központi költségvetésben továbbra is jelentõs
kiadást tesznek ki (a társadalombiztosítás közremûködésével folyósított
ellátások együttes összege megközelíti a 200 milliárd forintot) a szociális
kiadások. Ennek alapvetõen három oka van: egyik az, hogy a központi
költségvetés a társadalombiztosítás reformjának gyorsítása céljából
profiltisztításként számos ellátást vállalt magára; a másik, hogy a
munkanélküliség kezelése az államháztartásban új feladatként jelentkezett; s
végül a "szerzett jogok" determinációja csak fokozatos átállítást tesz
lehetõvé.
Stratégiai alapelv, hogy hosszú távon is fenntartható, a piacgazdaság
jövedelem-egyenlõtlenségeit méltányosan kezelõ szociális ellátó rendszer
jöjjön létre. Ezirányú eredmény az 1993. márciusában hatályba lépett szociális
törvény, amely a szelektív szociálpolitikai eszközrendszerét bõvítette. Ennek
ellenére a mai helyzet az, hogy a szociális ellátásokra fordított kiadások
évrõl-évre bõvülõ ellátási formák mellett erõn felül növekednek és a tényleges
rászorulókhoz mégsem jut el a kellõ segítség.
Az eddigi gyakorlat - a kialakult gazdasági helyzetben - tovább nem
folytatható, s már 1995-tõl konkrét lépéseket kell tenni a jelenlegi szociális
ellátások felülvizsgálatában, a jogosultsági feltételeknek szelektív, célzott
irányú átalakításában. Ennek keretében a szükséges plusz forrásokat döntõen
belsõ átcsoportosítással kell megteremteni.
A köz-gyógyellátásnak egyre nagyobb szerepet kell adni a gyógyszerárak reális,
illetve racionális fogyasztást kikényszerítõ szintre emelése miatt. A jövõ évi
gyógyszertámogatás számottevõ csökkentése mellett a köz-gyógyellátás
ráfordításai az idei 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra növekedhetnek.
III. 2.6. A központi költségvetési szervek támogatása
Központi költségvetési szervek
A központi költségvetési szervek 1995. évi támogatásának kialakítását azok a
gazdaságpolitikai feltételek határolják be, amelyek a GDP felhasználásán belül
a fogyasztás arányának csökkentésére, a vásárlóerõ kiáramlásának
visszafogására, az államadósság törlesztésére fordítható összeg növelésére
irányulnak. A központi költségvetés hiányának lehetséges mértéke azt a
követelményt támasztja a központi költségvetési szervek támogatásának
alakulásával szemben, hogy az összességében ne, vagy csak a legszükségesebb
mértékben haladja meg az 1994. évi pótköltségvetésben elfogadott
elõirányzatokat. Ilyen többletet jelentenek mindenekelõtt a bérpolitikai
intézkedések. Emellett gondoskodni kell azoknak a feladatoknak a folyamatos
támogatásáról is, amelyek normatív alapon automatizmusszerû finanszírozást
igényelnek (a nem állami intézmények, a mozgáskorlátozottak közlekedési
támogatása, továbbá a felsõoktatási intézmények hallgatóinak pénzbeli
juttatása). A tárca költségvetésében lévõ egyes elõirányzatokat ki kellett
emelni, bizonyos feladatok egyszeri jellegére, elhagyhatóságára tekintettel.
A pótköltségvetésen alapuló tervezés kemény kiindulási szintet jelent, hiszen
az ott elõírt megtakarítási kötelezettség összességében mintegy 8 milliárd
forinttal csökkentette a központi költségvetési szervek mûködési célú
támogatását. Ennek felét kitevõ összeg azonban csak egyszeri jelleggel volt
törölhetõ a pótköltségvetésben. Erre, továbbá az említett determinizmusokra;
az új feladatvállalások, kötelezettségek miatti kényszerû kiadásnövekedésre
figyelemmel a támogatások szintentartására csak úgy lehetett törekedni, hogy a
meglévõ elõirányzatok is felülvizsgálatra és csökkentésre kerültek,
Külön is figyelmet érdemel, hogy a fejezetek közel teljes körében erõteljesen,
40%-kal mérséklõdtek a felújítási elõirányzatok, korrigálva a pótköltségvetés
felújítást terhelõ elvonásaival. Az ily módon elért megtakarítás összege
mintegy 4 milliárd forint. A támogatásnövekedést részben ellensúlyozó
intézkedésként - további mintegy 4 milliárd forint hatással - meghatározott
intézményi bevételek után befizetést volt szükséges elõírni.
Összességében a központi költségvetési szervek támogatása 363 milliárd forint,
amely az 1994. évi pótköltségvetés elõirányzataihoz képest 30,0 milliárd
forinttal nõ. A többletbõl a bérpolitikai intézkedések kereken 14,0 milliárd
forintot kötnek le. A további 16,0 milliárd forint többlettámogatás, valamint
az elõirányzatok felülvizsgálatával és csökkentésével képzett 6,6 milliárd
forintos forrástöbblet a szakmai ágazatpolitikai célokban csak szerény mértékû
elõrelépést alapozhat meg. Néhány esetben egyedi mûködési, üzemeltetési
gondokat, kisebb kihatású aktuális feladatokat lehet megoldani. A költségvetés
jelentõs bérpolitikai terhe, az automatikus kiadásnövekedések miatt az
intézményüzemeltetés, mûködtetés feltételeinek javítására központi eszközökbõl
azonban általánosan nincs mód.
A forrásbõvülés egynegyede a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztériumnál kerül
felhasználásra. A többlettámogatásból 3 milliárd forint a felsõoktatásra jut,
azonban a költségvetés összeállításánál még nincs mód a tervezett -
strukturális átalakításokat is célzó - fejlesztési programra támaszkodni.
Ezért az elõirányzatokban jórészt a korábban kialakult elhatározások,
folyamatok hatása tükrözõdik. Az I. éves felvételek elmúlt években történt
gyorsütemû növekedése következtében - az 1995. évi felvételektõl függetlenül
is - a hallgatók összlétszáma tovább nõ, ezzel összefüggésben a hallgatók
pénzbeli juttatásaira és képzési többletére 1,5 milliárd forint szolgál. Új
létesítmények és mûszerek üzemeltetési kiadásait 0,4 milliárd forint növeli.
A közoktatás részére tervezett 1,3 milliárd forintból a közoktatás
fejlesztésének képzési, kutatási programjaira 400 millió forint többlet jut. A
közoktatási tankönyv-program folytatására, a tankönyvpiac áremelkedéseinek
részbeni kompenzálására 600 millió forint szolgál. Az egyházi, alapítványi
iskolák támogatásának normatívái nem emelkednek.
A kultúrában a 450 millió forint többlet a film, a könyv, a színházi és a
zenei területen használható fel, különféle egyedi, aktuális igények
kielégítésére. A honfoglalás 1100 éves évfordulója ünnepségeinek elõkészítését
- a nagy múzeumok rekonstrukcióján kívül - 0,5 milliárd forinttal nagyobb
összeg szolgálja, a központi rendezvények, kiállítások elõkészítésére.
Ugyancsak 0,5 milliárd forinttal nõ az egyházak támogatása, elsõsorban az
oktatásban vállalt többletfeladataikra tekintettel.
A Magyar Televízió támogatási többlete 3 milliárd forintot tesz ki, elsõsorban
a díjfizetés alól mentesítettek helyetti teljesítésre és állami
szponzorálásra. Ez az összeg szolgál a szükséges jelentõs szervezeti- és
mûködési átalakításra, az ezzel járó létszámcsökkentés egyszeri
többletterhének ellensúlyozására. Ez a feltétele annak, hogy a televízió a
központi költségvetésbõl, a díjfizetõ lakósságtól és más megrendelõktõl
származó reálisan számításba vehetõ bevételeinek keretei között mûködhessék. A
Magyar Televízió állami forrásjuttatása ezen a szinten a jövõben nem tartható,
ezért a mûködés gazdaságosságát fokozó intézkedések sürgetõek.
A Hungária Televízió Alapítvány támogatása 2,5 milliárd forint, hasonló az
elmúlt évi várhatóhoz. Ennek döntõ része az önálló mûködéstõl függetlenül
jelentkezõ jogdíj és sugárzási költség; a saját gyártás keretei és egyéb
költségek terén azonban visszafogásra van szükség.
Az Országos Testnevelési és Sporthivatal 150 millió forintos többlettámogatása
az Universiade megrendezésére, az olimpiai játékokon való részvétel
elõkészületeire, az európai sportkonferencia megrendezésére, a Nemzetközi
Olimpiai Bizottság 100 éves jubileumának megünneplésére szolgál.
A nemzeti és etnikai kisebbségi feladatokra fordítható támogatás összege
mindent egybevéve közel 3,7 milliárd forintot tesz ki. Ebbõl az óvodai és
iskolai kisebbségi oktatás többletköltségeinek elõirányzata mintegy 1,9
milliárd forint, lényegében változatlan. Az egyéb - a központi fejezeteknél
megjelenõ elõirányzatok viszont több mint két és félszeresükre emelkednek az
1994. évben ténylegesen felhasználható összeghez képest. Ebben elsõsorban a
kisebbségi törvény hatása mutatkozik meg (Kisebbségi Közalapítvány, kisebbségi
kompenzációs keret, országos kisebbségi önkormányzatok támogatása).
A Népjóléti Minisztériumnál több, mint 1 milliárd forint-többlettámogatás áll
rendelkezésre egészségügyi szakmai programokra, Világbanki megállapodásban
vállalt kötelezettségek teljesítésére.
A Pénzügyminisztérium intézményei és feladatai körében az államháztartási
reformot szolgálja a Kincstár kialakítása, ami mintegy 360,0 millió forinttal
növeli az elõirányzatot. A köztartozások hatékonyabb beszedése céljából a Vám-
és Pénzügyõrséget terhelõ többletfeladatokra 700 millió forint, az Adó- és
Pénzügyi Ellenõrzõ Hivatal növekvõ feladataira, valamint világbanki
hiteltörlesztésre csaknem 740 millió forint áll rendelkezésre.
A Földmûvelésügyi Minisztériumnál 1 milliárd forint többlettámogatás áll
rendelkezésre a az állategészségügyi és növény-egészségügyi feladatokra, az
állattenyésztési törvény végrehajtására, a kárpótlással és a részarány-
földtulajdon rendezéssel összefüggõ feladatokra és a szakoktatásra, valamint
az erdészeti közfeladatok fejlesztésére.
A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnál az árvízi és belvízi
védekezések egész évben folyamatosan jelentkezõ feladatainak finanszírozására
600 millió forint elkülönített keret áll rendelkezésre. Az összeg lehetõséget
biztosít a védmûvek legszükségesebb fenntartási munkálataira, csökkenti az
esetleges kár bekövetkezésének kockázatát.
A Külügyminisztériumnál a forintleértékelések miatti többletkiadásokra, a Bõs-
Nagymarossal kapcsolatos nemzetközi per költségeire, a székház-
rekonstrukcióval összefüggõ mûködési többletkiadásokra 0,6 milliárd forinttal
nõ a támogatás. A külkereskedelmi hálózatnál ugyancsak biztosítható az eddigi
forintleértékelés kompenzálása, szükséges a korábbi eseti forrásjuttatásokat
részben beépíteni a költségvetésbe, de a - külügyi hálózattal együttes -
szervezetracionalizálás a forrásbõvítés ellenére sem kerülhetõ el. A
nemzetközi tagdíjakat a jövõben - a hozzájuk áttelepített elõirányzatokból -
az érintett tárcák fizetik.
A védelem és rendvédelem 1995. évi keretszámaiban egyes részelemeiben már
fellelhetõk azok a változások, amelyek a Kormány cselekvési programjában az
állami feladatvállalás tekintetében megfogalmazódtak.
A megkezdõdõ haderõreform lényeges eleme a létszámcsökkentés, a hatékonyabb,
rugalmasabb szervezeti struktúra kialakítása. A felszabadítható kapacitásokat,
forrásokat a legégetõbb gondokkal küzdõ területekre kell átcsoportosítani. A
kellõen nem hasznosítható ingatlanokat és eszközöket értékesíteni kell. A
mûködési feladatok megoldásához 2 milliárd forint többlettámogatást nyújt a
központi költségvetés, ezáltal is mintegy kikényszerítve, ösztönözve a
gyorsabb átszervezést, a reális védelmi szükségleten alapuló
vagyonhasználatban a racionalizálást. A korlátozott forrásokra tekintettel
lassított ütemben folytatódhat a "békepartnerség" keretén belüli
együttmûködés.
A közbiztonság, rendvédelem területén kisebb belsõ arányeltolódásokat
alapoznak meg a költségvetési keretek. Lehetõleg fokozni, de legalább szinten
kell tartani a közrendvédelemben elért eredményeket. E szempontok alapján áll
2,1 milliárd forint többletforrás a gazdasági bûncselekményeket felderítõk, a
megelõzést elõsegítõ titkos információgyûjtés, a migráció veszélyeit
visszaszorító testületek rendelkezésére, s lehetõség nyílik szûk körben az
elhasználódott eszközpark cseréjére, pótlására is. Az elõbbieken túl az állami
tûzoltóságnál fecskendõk beszerzésére, valamint a rendõrségnél az országház
védelmének megerõsítésére és 5 határvadász század felállítására tartalmaz
többlet-elõirányzatot a központi költségvetés.
Az intézményi kör mûködése és gazdálkodása számára az elõzõekben meghatározott
követelmények, a támogatás-elvonások - a többletforrások mellett is -
összességében szigorító feltételt jelentenek. Jórészt a további belsõ
megtakarításokból, bizonyos körben pedig saját bevételekkel kell elõteremteni
az ÁFA kulcs növelés, energia- és egyéb áremelkedések, elkötelezettségek és
többletfeladatok fedezetét. Ez erõsíthetõ azzal, hogy forrásokat a feladatok
rangsorolásához igazodóan adott fejezeten belül felszabadítanak,
átcsoportosítanak.
A továbbra is idõszerû követelmények teljesítése és az új feladatok
fedezetének elõteremtése céljából fel kell gyorsítani az intézményrendszer
mûködésében rejlõ tartalékok mozgósítását eredményezõ munkálatokat, ezen belül
folytatni kell az intézmények szervezet- és feladatstruktúrájának, a bérrel, a
létszámmal és az ingatlanokkal való gazdálkodásának felülvizsgálatát, a
közbeszerzéseknél, a bevételek tervezésénél, a különféle díjtételek emelésénél
a szükséges változások megalapozását. A hagyományos takarékossági
intézkedésekkel kellõ eredmény már nem érhetõ el.
Az intézményi körben a korábbi években megkezdett intézmény-felülvizsgálati
program keretében 1995. évben már idõszerû egyes nagyobb, zömében saját
bevételbõl mûködõ intézmények átalakítása, pl. a Magyar Rádió, a Magyar
Televízió, a Magyar Távirati Iroda, Tartalékgazdálkodási Igazgatóság, a Magyar
Szabványügyi Hivatal gazdasági társasággá (részvénytársasággá, közhasznú
társasággá), vagy közalapítvánnyá alakítása, továbbá egyes intézmények
megszüntetése, az intézményhálózat racionalizálása, belsõ átszervezések
megvalósítása. Ezek alátámasztják az állami finanszírozású létszám és más
kapacitások körének szûkítését, a mûködõképesség megõrzését, a tevékenység
jellegének megfelelõ mûködési és gazdálkodási forma érvényesítését.
A központi igazgatás korszerûsítése körében a már meghozott alapvetõ, az
elõirányzatokban részben már tükrözõdõ strukturális döntések mellett, további
vizsgálatokkal és intézkedésekkel ki kell szûrni és meg kell szüntetni az
indokolatlanul párhuzamos tevékenységeket, kapacitásokat.
Az átszervezések körébe tartozik a felsõoktatás támogatási rendjének
módosítása azzal, hogy a felsõoktatási törvénynek megfelelõen az
intézményhálózat - a Honvédelmi, illetve a Belügyminisztériumhoz tartozó
intézmények kivételével - a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezetébe
kerül. A szakmai és pénzügyi igazgatási funkciók ugyanazon tárcánál való
gyakorlása lehetõvé teszi a felsõoktatás összehangolt fejlesztését, a
támogatások meghatározásakor azonos követelmények érvényesítését, a következõ
években a pénzügyi rendszer korszerûsítése egységes szempontok szerinti
megvalósulását.
A pénzügyi eszközrendszer mellett nélkülözhetetlen az állami
kötelezettségvállalás szûkítése meghatározásakor a feladatok szakmai szempontú
áttekintése, rangsorolása, elhagyása, továbbá a tevékenység személyi és más
feltételeinek, szabályainak szigorítása.
A központi költségvetési szervek feladatainak módosulása, a létszám várható
csökkenése eredményeként azzal lehet számolni, hogy erõsödni fog az ingatlanok
bérbeadási, elidegenítési tendenciája, de emellett megjelennek új igények is.
Törekedni kell az ingatlanok fenntartásához tartozó kiadások minél nagyobb
hányadának a külsõ bérlõkre történõ áthárítására. A tervezés során indokolt
volt figyelembe venni a bérbeadások "hasznából" az állam, a kincstár
részesedését. A törvényszövegben emellett pontosításra kerültek az
elidegenítéshez kapcsolódó normatív elõírások, a fejezeteknek pedig
intézkedniük kell a tényleges ingatlanhasználati igények fölött szükségtelen
kapacitások eredményes hasznosításáról, és indokolt esetben a valós
ingatlangazdálkodást akadályozó jogszabály módosításra is javaslatot kell
tenni.
Az 1995. évi tervezés során az intézményi költségvetések - az új
részletezettségû dokumentáció révén - megfelelõ mélységû betekintést engednek
a dologi kiadások struktúrájába is. Ez olyan megalapozó munkálatokat is
lehetõvé tesz, amely az e szférában megvalósuló beszerzések célszerûbb,
hatékonyabb megvalósítását és finanszírozását szolgálja. A különbözõ területek
beszerzési struktúrája azonban igen széles sávot fog át, ezért 1995-ben
alapvetõen azzal lehet számolni, hogy csak a jellegzetesen sok intézmény által
használt áruk körében lehetséges az ésszerûsítés. E folyamatban lényeges ezen
áruk körének és lehetõség szerint minõségi paramétereinek meghatározása is.
Összhangban a dologi kiadások túllépésének elkerülésére irányuló egyéb
intézkedésekkel, a fejezetek felügyeletét ellátó szerveknek kell gondoskodniuk
az intézményeik által használt eszközök körének lehetséges szûkítésérõl és
különbözõ területeken beszerzési korlátozások bevezetésérõl. Így fontos a
gépkocsi-, irodabútor-, iroda-felszerelési cikkek beszerzésének naturáliákban
történõ korlátozása.
A felújítási források jelentõs mérséklése e tevékenységet eleve korlátozza. Az
ésszerûség azt kívánja, hogy mindenekelõtt a már megkezdett felújításokat
folytassák, javítsák a munkák elõkészítését, ezen belül elõnyben részesítsék
az adott évben megvalósíthatóakat, a következõ évben determinációt nem
jelentõeket. Természetesen a nagyobb volumenû - élet- és vagyonbiztonság miatt
szükséges - felújításokat a fejezetek felülvizsgálati felelõssége mellett ez
nem akadályozhatja.
A költségvetés elõkészítése során intézkedés történt a bevételek
megalapozottabb tervezésére. Ez az elõirányzati kör a korábbi években a
költségvetési viták fontos eleme volt az alátervezés miatt. A bérpolitikai
intézkedésbõl az intézményekre háruló kötelezettséggel, az áremelésekkel
összefüggõen növekvõ kiadásokkal, a kialakult teljesítési szinttel összhangban
emelni szükséges az elõirányzatokat, esetenként az állami feladatok
díjtételeinek, térítési díjainak összegét, de az egyéb bevételeket is.
A bevételek növelését indokolja az is, hogy a központi költségvetés terheinek
mérséklésére a központi költségvetési szerveknek egyes bevételek után
befizetési kötelezettséget kell teljesíteniük.
A központi költségvetési szervek feladataik 1995. évi ellátásához,
mûködõképességük fenntartásához több, mint 185 milliárd forint bevételt
terveztek, közel 47 milliárd forinttal, az 1994. évi eredeti elõirányzatuk
egyharmadával emelték bevételi tervüket.
Az 1995. évi elõirányzatok kidolgozásában elõrehaladást jelent, hogy a
bevételek és kiadások tervezése lényegesen közelebb került a valós
ráfordításokhoz és igénybe vehetõ saját forrásokhoz, mint az elõzõ években.
Ezt támasztja alá az is, hogy az 1995. évi tervezett bevétel mintegy 11,
illetve 12 milliárd forinttal marad el csak az - idõ közben történt szervezeti
átalakítások (pl. Tartalékgazdálkodási Igazgatóság, vízügyi intézmények) és az
Útalaptól átvett pénzeszközök hatásával korrigált - 1994. évi várható, illetve
az 1993. évi tényleges bevételtõl. Ez az eltérés kisebb, mint az 1993. évben
ténylegesen és az 1994. évben várhatóan igénybe vett pénzmaradvány és
vállalkozási tartalék összege. A tervezett bevétel a tárcák egy részénél nem
éri az 1993. évi tényleges bevételük szintjét, jellemzõen a pénzmaradvány
igénybevétel és a nehezen tervezhetõ átvett pénzeszközök (állami
pénzalapoktól, önkormányzatoktól, fejezetektõl, államháztartáson kívülrõl)
csökkenése miatt.
A fejezetek összes 1995. évi bevételi elõirányzata megfelel az 1993. évi
tényleges teljesítésnek, figyelembe véve az említett átalakuló intézmények
miatti 31,6 milliárd forint bevétel "csökkenést", valamint a közút
felújításra, beruházásra az Útalaptól átvett pénzeszközök 7,2 milliárd forint
összeggel alacsonyabb 1995. évi tervét. Az 1993. évi tényleges bevételek
szintjét a tárcák egy része nem érte el, jellemzõen a nehezen tervezhetõ -
elkülönített állami pénzalapoktól, önkormányzatoktól, államháztartáson
kívülrõl - átvett pénzeszközök, valamint a pótköltségvetésben érvényesített
támogatás-elvonás pénzmaradvány csökkentõ hatása miatt.
Az 1995. évi tervezett bevétel - döntõen a pénzmaradvány és vállalkozási
tartalék tervezett igénybevételének csökkenése, és az átvett pénzeszközök
mérséklõdése miatt - mintegy 13 milliárd forinttal marad el az 1994. évi
várható, korrigált, mintegy 200 milliárd forint bevételtõl. Korrekcióként az
elõbbiekben említett szervezeti átalakulások, az Útalaptól nagyrészt hitelbõl
történt többletpénz átvétel, valamint a Légiforgalmi és Repülõtéri Igazgatóság
egyszeri kötvény és értékpapír értékesítése kihatását figyelembe vettük.
Az 1995. évi költségvetésben az intézményeknél foglalkoztatottak
illetményemelésére összességében 22,0 milliárd forint az elõirányzat. Ebbõl a
központi költségvetési szervekre 14,0 milliárd forint jut, az önkormányzati
terület 8 milliárd forintot kap.
A közalkalmazottak esetében az illetmény-elõmeneteli táblázat elsõ fizetési
osztály elsõ fizetési fokozatának (A1) mértéke 1995. évben is 8 000 forint.
Ennek emelésére forrás hiányában - a több tízmilliárd forintos kihatására
tekintettel - 1995. évben nincs lehetõség. A nem közalkalmazotti munkaviszony
beszámítását azonban a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 1995.
január 1-jétõl lehetõvé teszi. Ennek hatására a közalkalmazottak egy részének
besorolása módosul. E változás többletkihatását mind a központi, mind pedig az
önkormányzati intézményeknél - együttesen 7,4 milliárd forint - a költségvetés
megfinanszírozza. Ezen túlmenõen illetményemelésre többlet központi forrás nem
áll rendelkezésre, az intézményeknek azonban módjuk van létszámcsökkentésbõl
és egyéb személyi megtakarításból a béreket emelni.
Az 1995. I. félévi béralakulás, illetve a gazdasági folyamatok függvényében
lesz mód visszatérni arra, hogy a közalkalmazottak illetmény-elõmeneteli
rendszerében az "A" fizetési osztály elsõ fizetési fokozata 9 000 forintra
emelhetõ-e 1995. szeptember 1-jével. Ez az illetményrendszer változtatásával
járna együtt oly módon, hogy az illetménytábla szorzói - az osztályonkénti
elsõ fokozat kivételével - egyidejûleg fix összegre módosulnának.
A köztisztviselõkre vonatkozó illetmény-elõmeneteli rendszer 1995. január 1-
jétõl kötelezõvé válik. Az alapilletmény mértéke azonban itt sem nõhet 1995.
évben. Az elõirányzatok 18 000 forinttal számolva kerültek kialakításra. A
törvényben elõirt mértékû illetmények eléréséhez az illetménybeállási szint 90
százalékos mértékéig a többletet - a központi intézményeknél 6,3 milliárd
forintot, az önkormányzati területen forrás-arányosan 1,5 milliárd forintot -
a központi költségvetés, az e fölötti 10 százalékos hányadot pedig az adott
intézmény finanszírozza. Ez utóbbi forrása létszámcsökkentéssel, illetve
dologi elõirányzatból való átcsoportosítással biztosítható.
A bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók elõmenetelérõl és
javadalmazásáról szóló törvény hatálya alá tartozók illetményére az elõzõ évi
elõirányzat áll rendelkezésre. A törvény a mindenkori köztisztviselõi
alapilletményhez köti díjazásukat, így annak ismételten 18 000 forintban
történõ meghatározása miatt a rendszeres személyi juttatások összességében nem
növekednek. Többletet jelent (150 millió forint) ugyanakkor az ügyészségekrõl
szóló szolgálati törvény által megállapítandó juttatási rendszer, amely egyezõ
a bíróságokról szóló törvény által korábban megállapított juttatásokkal.
A fegyveres erõknél és rendvédelmi szerveknél (Belügyminisztérium, Honvédelmi
Minisztérium, IM Büntetésvégrehajtás, PM Vám- és Pénzügyõrség, polgári
biztonsági szolgálatok) szolgálatot teljesítõ hivatásos állománynál 10
százalékos illetményemelés központi forrásból valósul meg, melynek
költségkihatása 6,7 milliárd forint. Tekintettel arra, hogy a közszolgálat e
területén a jogalkotás lemaradásban van, nem az egyes besorolási osztályok
beállási szintjéhez kell forrást rendelkezésre bocsátani, hanem továbbra is a
"bázis-szemléletû" százalékos keretnövelést lehet támogatással ellentételezni.
Mód nyílik továbbá arra, hogy az Akadémia rendes és levelezõ tagjai részére -
az Akadémiáról szóló törvény szerint, az eddigi egyösszegû juttatás
megbontásával egyidejûleg, a jelenlegit összességében meghaladó díjazást
lehetõvé téve - tiszteletdíj megállapítására kerüljön sor.
Az ésszerû foglalkoztatásnak, az illetményalapok emelésének, sõt számos
intézménynél a mûködés-fenntartás feltételei megteremtésének nincs reális
esélye, ha a felügyeleti szervek, az intézmények saját hatáskörben nem
intézkednek a foglalkoztatottak létszámának mérséklésérõl, a feladatok
ellátásának veszélyét elkerülve, akár év közben is. Ehhez a kormány
jogszabályi hátteret biztosítja.
III. 2.7. Helyi önkormányzatok támogatása
A helyi önkormányzatok 1995. évi költségvetési kapcsolataiban az állami
támogatás és az átengedett személyi jövedelemadó szoros összefüggésben alakul.
Az 1995. évi állami hozzájárulás és támogatás a következõképpen alakul ki
(milliárd forintban):
Az 1994. évi bázis elõirányzat: tartalmazza az 1994. évben a
Kjt. végrehajtása miatt az önkormányzatok által - a Kormány
garanciája és visszafizetési kötelezettsége mellett - felvett
hitel állami támogatással történõ kiváltását is. 307,1
Növelõ tényezõk:
a közalkalmazottaknak az 1992. év elõtti nem közalkalmazotti
munkaviszony beszámításához 6,5
a köztisztviselõk illetményalapjának bevezetéséhez támogatás
1,5
az áfa visszaigénylés megszûnése miatt a lakásgazdálkodási
normatíva emelésére
2,0
a gyermeknevelési támogatás emelésére
1,8
önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévõ önkormányzatok
helyzetének enyhítésére,
2,4
címzett és céltámogatásokra,
0,6
új színházakkal, színházi rekonstrukciókkal kapcsolatos
mûködési kiadásokra,
0,2
kényszerlakás bérletek felszámolásával kapcsolatos
önkormányzati kiadások megtérítésére,
0,1
hivatásos tûzoltóságok mûködtetésének átadása a városok
részére
2,3
egyéb kiadásokra
0,2
Csökkentõ tényezõk:
az eddig állami támogatásból finanszírozott SzJA kiegészítés
átcsoportosítása az SzJA elõirányzatba, - 6,5
munkanélküliek jövedelempótló támogatása folyósításának
átcsoportosítása: 50%-a az SzJA elõirányzatba, 50%-a a
Szolidaritási Alapba - 14,5
Együttesen: 303,7
Az önkormányzati szabályozás változtatása már indokolt lenne annak érdekében,
hogy a jelenlegi - túlzottan decentralizált és rendkívül gazdaságtalanul
mûködtethetõ - feladatstruktúra átalakuljon. Ez utóbbi a közigazgatási,
illetve az államháztartási reform függvénye, ezért 1995-re a szabályozás
rendszere alapvetõen még nem változhat. Így tovább funkcionálnak a normatívák
is, amelyek fajlagos mértéke 1995-re sem változik a lakásgazdálkodási,
valamint a szociális normatíva kivételével, összhangban az elõzõekben említett
állami támogatás emeléssel, illetve a munkanélküliek jövedelempótló
támogatásának átcsoportosításával.
Változtatni szükséges az önhibájukon kívül hátrányos helyzetû önkormányzatok
támogatási konstrukcióján. A forráshiány miatt mûködésképtelenné váló
önkormányzatok támogatási feltételei szigorodnak, az igénylésre jogosult
önkormányzatok köre szûkül. E szabályozás is ösztönözni kíván a társulásra, a
körzeti feladatok megyei önkormányzatokhoz történõ koncentrálására. A
tapasztalatok azt mutatják, hogy sürgetõ feladat a tartósan fizetésképtelenné
váló önkormányzatok helyzetének feloldását szolgáló jogi szabályozás
kialakítása. Ez elsõsorban nem pénzügyi kérdés, mivel a képviselõtestületek, a
közigazgatási hivatalok, a Kormány, az Állami Számvevõszék, a bíróságok stb.
ezzel kapcsolatos feladat- és hatáskörét is meg kell határozni. Az ilyen
helyzetbe kerülõ önkormányzatok "szanálására" 1 milliárd forint irányozható
elõ.
A címzett és céltámogatások forrása 33,6 milliárd forint. A folyamatban lévõ
beruházások ebbõl lekötnek 27 milliárd forintot, így 1995-re a szabad keret
6,6 milliárd forint. Ebbõl 1 milliárd forint az új induló címzett
támogatásokra fordítható. A céltámogatásokra rendelkezésre álló 5,6 milliárd
forint keretre 32 milliárd forint támogatási igényt nyújtottak be az
önkormányzatok új induló beruházásokhoz. (Ez utóbbi jelzi a változatlanul nagy
beruházás éhséget. Sajnos az esetek jelentõs részénél késõbb derül ki, hogy az
önkormányzatok a saját erõt tekintve vagy túlvállalnak, vagy azzal nem is
rendelkeznek, s az államtól várják a segítséget.) 1995-ben is
elkerülhetetlenné válik a címzett és céltámogatási törvényben támogatásra
megjelölt célok erõteljes szûkítése és rangsorolása a következõk szerint:
községek egészséges ivóvíz ellátása,
az életveszélyessé vált általános iskolai tantermek kiváltása,
a sérülékeny vízbázisú területeken szennyvíztisztító telep építése, de
csak a 2000 fõ lakost meghaladó településeken,
a mûködõ egészségügyi intézmények gép-mûszer beszerzése.
A személyi jövedelemadó önkormányzatokat megilletõ hányada 30%-ról 35%-ra nõ.
(Az átengedés a korábbi években kialakultaknak megfelelõen az 1993. évre
településre bevallott adóra épül. ) Ezért az elõzõ évihez képest 25,8 milliárd
forinttal több forrás képzõdik az önkormányzatoknál. (A növekménynek több mint
a fele származik az 5%-pontos emelésbõl.) Ebbõl 11 milliárd forint a
munkanélküliek jövedelempótló támogatása 50%-ának a fedezetét szolgálja, ezért
az ilyen összegû SzJA allokációját a 6 hónapnál régebbi munkanélküli
járadékosok, valamint a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülõk
együttes száma alapján kell kialakítani.
Annak ellenére, hogy egyébként nem részesülnek az SzJA-ból, a növekménybõl
indokolt minimális többletforrást juttatni a megyei önkormányzatoknak is.
Ennek mértéke lakosonként 80 Ft/fõ. Ez segít megoldani azokat a
többletfeladatokat, amelyek fõként a települések által a megyék részére
átadott, illetve 1995-ben várhatóan - az önkormányzati törvény legutóbbi
módosítása alapján - jelentõs számban átadandó térségi egészségügyi és
közoktatási intézmények fenntartásából adódnak.
Az állami támogatásból SzJA-ba átcsoportosuló 6,5 milliárd forinton felül, 1,3
milliárd forint SzJA-t kell fordítani a jövedelemhiányos önkormányzatok
felzárkóztatására. Ez azt jelenti, hogy minden község hozzájut legalább
lakosonként 4 828 forinthoz, (ez a vidéki átlag 3/4-e) és minden város
lakosonként 6 623 forinthoz, az utóbbiaknál a következõ megszorításokkal.
A kisvárosok nagyságához, feladatához igazodóan állapítja meg a törvény a
maximálisan elérhetõ kiegészítést, így a 10 ezer fõ alatti lakosú városok
legfeljebb 25 millió forint, a 10 és 35 ezer fõ közötti lakosú városok
legfeljebb 40 millió forint kiegészítést kapnak. A 35 ezer fõ lakost
meghaladói lakosú városoknál a korlátozás nem érvényesül. (Így az utóbbi
körben a 47 ezer lakosú Ózd 118,1 millió forint SzJA kiegészítést kaphat,
oldva ezzel forráshiányos helyzetét. Más városok esetében is hasonló hatás
várható az új korlátok alkalmazásával.)
Az önkormányzatok a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának a másik 50%-át
1995-ben már a Szolidaritási Alap fedezi. Az együttesen erre a célra
rendelkezésre álló összeg (22 milliárd forint) 7,5 milliárd forinttal több,
mint a 1994. évi, mely az ellátottak számának várható növekedésébõl, valamint
a támogatás összegének emelkedésébõl adódik.
A közoktatással kapcsolatos egyes feladatokra (fogyatékos gyermekek oktatása,
az általános iskolai oktatás terén intézményfenntartó társulás kialakítása,
iskolabusz vásárlása, közoktatási képzési kötelezettség teljesítése,
intézményátvétellel járó pénzügyi feszültségek kezelése) 1,2 milliárd forint
elõirányzat szolgál.
Az önkormányzatok összes forrásai 751 milliárd forint tesznek ki (ez az 1994.
évi várható teljesítésnél 8,3%-kal magasabb), amelybõl
a saját (folyó és felhalmozási) bevételek 25%
az átengedett bevételek 13%
az állami támogatások és hozzájárulások 40%
az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök 13%
a hitel 4%
az egyéb bevételek (átvett pénzeszközök, visszatérülések) 5%
A forrásstruktúra kissé megváltozik, az állami támogatások aránya csökken, míg
a saját és az átengedett források részesedése megnõ.
A nemzetgazdaság helyzetébõl fakadóan a központi költségvetési források
relatív szûkössége megköveteli valamennyi önkormányzattól a helyi források
maximális feltárását. Várhatóan tovább növekszik a helyi adók súlya. Az
illetékbevétel emelkedése központi intézkedés következtében is várható, az
elõlegrendszer bevezetése, valamint az illetékkulcsok (további) növelése
révén.
A forrásszabályozás alapján a már újjáválasztott önkormányzatok döntenek az
1995. évi kiadási elõirányzataikról.
Elõreláthatóan az összes felhasználás megoszlása:
folyó (mûködési kiadások): 73%
felhalmozási és tõke jellegû kiadások: 16%
lakossági juttatások: 6%
hitel visszafizetés: 2%
egyéb kiadások ,támogatások : 3%
Az önkormányzati területen a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény
alapján az 1992. július 1-je elõtti, nem közalkalmazotti munkaviszony
beszámításához biztosított központi költségvetési támogatás révén javítható a
közalkalmazotti bérszínvonal. A köztisztviselõi elõmenetelhez és az
illetményrendszer bevezetéséhez a Köztisztviselõi Érdekegyeztetõ Fórum
véleménye alapján Kormány döntéssel elosztható - 1,5 milliárd forint -
támogatás áll rendelkezésre a központosított elõirányzatok között. Ebbõl a
felzárkózáshoz szükséges összeg egy részét lehet állami támogatással fedezni.
Ezen túlmenõen a munkavállalók béremelésére csak akkor nyilat mód, ha az ahhoz
szükséges forrásokat létszám- megtakarításból teremtik meg.
III. 2.8. Elkülönített állami pénzalapok támogatása
Az elmúlt esztendõk tapasztalataiból kiindulva a Kormány az elkülönített
állami pénzalapok törvényi szabályozásának felülvizsgálatáról döntött. Ezen
felülvizsgálat elsõ lépéseként, az államháztartás reformjához kapcsolódóan, az
1995. évi költségvetési törvényjavaslat több elkülönített állami pénzalap
szabályozásában változtatásokat tartalmaz.
A reform munkálatok elsõ fázisában a gazdaságfejlesztés, az agrárszféra
rendelkezésére álló pénzeszközök hatékonyabb felhasználása érdekében egyes
alapok összevonásával új alapok jönnek létre. Itt nem egyszerû összevonásról
van szó, hanem a feladatok, a rendelkezésre álló pénzeszközök és az
ágazatpolitikai célok ismételt átgondolásáról. A Kereskedelemfejlesztési és a
Befektetés-ösztönzési Alapok összevonásaként létrejövõ Gazdaságfejlesztési
Alap 1995. évben a Központi Mûszaki Fejlesztési Alap részére - amely 1995-ben
központi költségvetési támogatásban nem részesül - pénzeszközöket a
rendelkezésre álló 5,3 milliárd forintból átadhat. Az új alap a gazdaság
teljes fejlõdési folyamatának, a projektek megvalósulásának különbözõ, egymást
követõ fázisában vehetõ igénybe. Az összetett célrendszerbõl adódóan
támogatást nyújt a befektetés-ösztönzéstõl (infrastruktúra fejlesztéstõl) a
szerkezet-átalakításon keresztül egészen a termékek bel- és külpiaci
elhelyezéséig.
Az agrárszféra elkülönített pénzalapjai 1995-tõl egy egységes Mezõgazdasági
Alapba integrálódnak. Ez azt jelenti, hogy a korábbi hat földmûvelésügyi alap
(az Állattenyésztési-, Földvédelmi-, Halgazdálkodási-, Mezõgazdasági
Fejlesztési-, Országos Erdészeti-, és a Vadgazdálkodási Alap) feladatait az új
Alap veszi át. Az egységes alapról szóló szabályozás alapelvének megfelelõen a
korábbi támogatási célok felülvizsgálatra, ésszerûsítésre kerültek.
A foglalkoztatás-politika egységes kezelése, a rendelkezésre álló pénzeszközök
hatékonyabb felhasználása érdekében a jövõ esztendõtõl a Foglalkoztatási és a
Szolidaritási Alap közötti pénzügyi átjárhatóságot meg kell teremteni.
Azok az alapok amelyek a költségvetési forrásokon kívül jelentõs saját
bevétellel is rendelkeznek, továbbra is önállóan gazdálkodnak. Ez az önállóság
azonban nem ad mentességet a szabályozás felülvizsgálata alól. Az 1994. évben
még meglevõ többcsatornás támogatási gyakorlatot egy olyan profiltisztításnak
kell felváltania, amelynek eredményeként el kell érni, hogy egy célt csak egy
alapból lehessen finanszírozni.
1995-ben az elkülönített állami pénzalapok költségvetési támogatása
összességében 50 milliárd forint, ebbõl 24 milliárd forint a foglalkoztatás-
politika céljait hivatott elõsegíteni, az agrárszféra az elõirányzat szerint 9
milliárd forint felett rendelkezhet, a gazdaságfejlesztésére 5,3 milliárd
forint, a területfejlesztésre 5 milliárd forint fog rendelkezésre állni.
A törvényi elõírásoknak megfelelõen - ha eltérõ mértékben is - valamennyi alap
saját bevétellel is rendelkezik. A legjelentõsebb saját bevétellel rendelkezõ
a Szolidaritási Alap, de jelentõs bevételt mondhat magáénak az Útalap, a
Szakképzési Alap, a Vízügyi Alap, s a Környezetvédelmi Alap is. E bevételek
jellegük szerint eltérnek egymástól. Dominánsak a bérekhez, a
foglalkoztatáshoz kapcsolódó adójellegû befizetési kötelezettségek
(szolidaritási járulék, szakképzési hozzájárulás), de emellett a tulajdonra
kivetett adók (gépjármûadó), a belföldi áruk és szolgáltatások adói
(idegenforgalmi adó), a különbözõ járulékok, s nem utolsó sorban a termékadók
(üzemanyagok árába beépített díjak).
A kiadási struktúrát tekintve az alapok a vállalkozások ösztönzésére 26
milliárd forintot, a lakosság támogatására 81 milliárd forintot kívánnak
fordítani. Alaponként vizsgálva a Gazdaságfejlesztési-, a Mezõgazdasági-, a
Kisvállalkozói Garancia Alap vállalkozásélénkítésben betöltendõ szerepe
kiemelendõ. A vállalkozásoknál és a szakképzõ intézményeknél folyó képzéshez
nyújt segítséget a szakképzési hozzájárulásból mûködõ Szakképzési Alap, míg a
felsõoktatás képzési programjainak, infrastruktúrájának kialakításához nyújt
támogatást a Felzárkózás az Európai Felsõoktatáshoz Alap. A tõke kiadásokon
belül kiemelendõ a vállalkozások, a lakosság beruházásaihoz nyújtandó
támogatásokból a területfejlesztést, környezetvédelmet, az infrastruktúra
fejlesztését elõsegítõk (pl.: gázvezeték építés, csatornahálózati fejlesztés).
Az országos úthálózat fejlesztése a jövõ esztendõben is folytatódik, ez az
Útalap kiadásainak kb.: 20%-át teszi ki.
Az egyes alapok bevételeit, kiadásait részleteiben a fejezeti indoklások
tartalmazzák.
III. 2.9. A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredõ kiadások
A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból 50,7 milliárd forint kiadás származik.
Korábbi államközi szerzõdés alapján új kormányhitel nyújtásra kerül sor
Indiának. A magyar cégek indiai exportját elõsegítõ hitel 1995-ben esedékes
részlete várhatóan 6,9 milliárd forint.
A Világbanktól, az EIB-tõl, az EBRD-tõl és a KfW-tõl felvett hitelekbõl
összesen 28,7 milliárd forint kerül belföldi kihelyezésre. A korábban felvett
hitelek után fizetendõ kamat és rendelkezésre-tartási jutalék összege 8,1
milliárd forint.
A Magyar Állam nemzetközi szerepvállalásából következõen különbözõ
tagdíjfizetési kötelezettségek terhelik az országot. A tagdíjakon kívül a
vegyes kiadásokat terheli a kapott segélyek továbbadása is, így e cím kiadásai
összességükben meghaladják a 6,9 milliárd forintot.
III. 2.10. A költségvetés belföldi adósságával kapcsolatos folyó kiadások
Az elnevezés a belföldi államadósságból származó kamatfizetési és egyéb
kiadásokat tartalmazza, amelyek együttes összege 1995-ben 454,0 milliárd
forint, amely, mintegy 161 milliárd forinttal haladja meg az 1994. évi várható
összeget (292,7 milliárd forint). A kiugró mértékû növekedés alapvetõen három
okra vezethetõ vissza.
Egyfelõl az adósság jelentõs mértékû bõvülésére, amely 1994-ben várhatóan
mintegy 280 milliárd forinttal haladja meg az elõzõ évit. E növekedés csak
részben vezethetõ vissza a központi költségvetés hiányára, részben azon kívüli
tényezõk miatt következik be. Ilyen tényezõ volt 1994-ben a bankkonszolidáció
újabb lépése, amelynek keretében 50 milliárd forint összegû, 20 éves lejáratú,
változó kamatozású államkötvény kibocsátására került sor, a világkiállításhoz
kapcsolódó beruházások finanszírozása, amely miatt 3 milliárd forint összegben
került sor egy 3 éves, fix 25%-os kamatozású államkötvény értékesítésére,
továbbá a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása, amely alapján az
MNB-vel szemben fennálló kamatmentes, lejárat nélküli adósságállomány 1993.
évi összegének 5%-át, azaz 59,1 milliárd forintot piaci kamatozású
államkötvénnyé kellett átalakítani.
A kiugró mértékû növekedés másik fontos oka az adósság szerkezetének
átalakulása, amelynek során a kedvezményes, illetve alacsony kamatozású
tartozások lejáró részét a jelenlegi helyzetben lényegesen magasabb kamatozású
állami értékpapírokkal kell helyettesíteni. Így például az MNB-vel szemben
fennálló kamatozó tartozásból 15 milliárd forintot vissza kell törleszteni, és
így a 8,7%-os kamatozású hitelt 25-30% közötti kamatozású értékpapírral kell
pótolni. Ez a folyamat az adósság növekedésnél nagyobb mértékben emeli a
kamatterheket.
A harmadik ok az új kibocsátások azon sajátosságával kapcsolatos, hogy 1994.
évtõl kezdve az államkötvényeknél a korábban általános éves kamatfizetés
helyett át kellett térni a féléves kamatfizetésre. Ez annyit jelent, hogy az
1995. év I. félévében kibocsátandó kötvények után a II. félévben már kamatot
kell fizetni, amelynek összege 190 milliárd forintra becsülhetõ.
A fejezet összes kiadásának túlnyomó részét a kamat kiadások teszik ki,
amelyek együttes összege 436 milliárd forint. Ennek legnagyobb tétele az
államkötvényekre fordított kamat, amely 1995-ben 274 milliárd forintra
becsülhetõ.
Az államkötvény kamatkiadások a kibocsátási célok szerinti csoportosításban
kerültek az 1995. évi költségvetésben felsorolásra. Ennek alapján a
legjelentõsebb elem a hiányt finanszírozó kötvények kamata, amelyre 123,1
milliárd forintot fordít a költségvetés. További kiugró tétel a
konszolidációval kapcsolatos kötvények kamata, amely közel 90 milliárd
forintos kifizetési kötelezettséget teremt a következõ évre. Ugyancsak
jelentõs kiadási igényt támasztanak a lakással kapcsolatos, továbbá a lejárat
nélküli, kamatmentes adósságállomány átalakításával keletkezett
államkötvények, amelyekre 24-24 milliárd forint körüli összeget kell fordítani
1995-ben.
Az államkötvényekre fordított kamatkiadásokhoz hasonlóan, önmagához képest
szintén jelentõs mértékben bõvülnek a kincstárjegyek kamatai. A közel 44,5
milliárd forintos növekedés részben az 1994-ben bekövetkezett jelentõs mértékû
állomány gyarapodás, részben a kincstárjegyek magas kamatszintje miatt
következik be.
Az 1994. évi várhatóhoz képest kis mértékben csökken az MNB-vel szembeni
hiteltartozásokra fordított kamatkiadások összege. A 73,9 milliárd forintos
elõirányzat a jegybanki alapkamat 1994. év folyamán bekövetkezett emelkedése
ellenére azért marad el az elõzõ évitõl, mert az állomány részben a
költségvetés hiteltörlesztése, részben az egzisztencia-hitelek nyújtása miatti
tartozás leírás következtében jelentõsen csökken.
Az egyéb kamat-, költség- és jutalékfizetések közül az egyéb jutalékokra
fordított kiadások bõvülnek a legnagyobb mértékben. Ez a növekedés részben az
új állampapír kibocsátások jelentõs összegébõl fakad, részben azonban abból az
elszámolási változtatásból, hogy az egyéb címeken, ill. alcímeken elszámolt
jutalékokat a jövõben ezen egyetlen alcímen kívánjuk megjeleníteni.
III. 2.11. Egyéb kiadások
A költségvetés 1995. évre egyéb költségvetési kiadások címén 5,8 milliárd
forint elõirányzatot tartalmaz, amely 2 milliárd forinttal magasabb az 1994.
évi elõirányzatnál.
A növekmény alapvetõen a felszámolásokkal kapcsolatos nagy összegû (2,5
milliárd forint) kifizetésekkel függ össze.
Jelentõsebb tétel még (1,5 milliárd forint) az állatkárokkal kapcsolatos
közületi kártérítés, valamint a külföldön létesítendõ intézetek és
képviseletek részére biztosított 300 millió forint, és az ehhez kapcsolódó 600
millió forint, a forintleértékelések kompenzálására, s az elõre nem tervezhetõ
kiadásokra tartalékolt forrás.
III. 2.12. Az általános tartalék elõirányzata
A központi költségvetés általános tartalékának 19,1 milliárd forintos
elõirányzata az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 26. §-ában
meghatározott százalékos mérték minimumát éri el. Ez az év során elõre nem
látható (és így nem tervezhetõ) váratlanul felmerülõ kiadásokra és az esetleg
elmaradó bevételek pótlására használható fel.
III. 2.13. Kormányzati rendkívüli kiadások
A kormányzati rendkívüli kiadások elõirányzata 13,4 milliárd forint. Ebbõl az
egyházi ingatlanokkal kapcsolatos kárpótlásokra 4 milliárd forint fordítható.
Ez nem biztosítja az igények teljes kielégítését, ezért az idevonatkozó
törvényi szabályozás módosítása indokolt.
Az ez évben alakult Export-Import Bank Rt-tõl és a Magyar Exporthitel
Biztosító Rt-tõl a Kormány elsõdlegesen azt várja, hogy tevékenységével
segítse elõ és ösztönözze a magyar termékek exportját. Az Export-Import Bank
Rt. tevékenységében 1995-ben az exportügyletekhez kötõdõ hitel és
garancianyújtás fog dominálni. Ezen kívül, a szükséges feltételek
megteremtését követõen az Export-Import Bank Rt. átveszi a költségvetéstõl az
energiaimporthoz kapcsolódó garanciavállalást.
Az Exporthitel Biztosító Rt. elsõdleges feladata, hogy az exportõröket a
politikai kockázatok ellen biztosítsa. E mellett, saját kockázatra
tevékenységét kiterjeszti a kereskedelmi kockázatok elleni biztosításra is.
Az 1995. évi gazdaságpolitikai program alapján az export 10,5 milliárd USD
körüli alakulása várható. A két intézmény tevékenységével együttesen az éves
export 12-13%-ának teljesülését segítheti elõ. Ehhez azonban az Export-Import
Bank Rt. alaptõkéjét 5 milliárd forintra, az Exporthitel Biztosító Rt.
alaptõkéjét pedig 2 milliárd forintra szükséges feltölteni. (Jelenleg 1-1
milliárd forint az alaptõkéjük.)
A büntetõeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításokra az
1994. évivel azonos összegû (100 millió forint) az elõirányzat.
A Honfoglalás 1100 éves évfordulója 1996-ban esedékes megünneplésének
elõkészítésével kapcsolatban egyes központi múzeumok rekonstrukciójára -
kormányhatározatok alapján - 1,8 milliárd forint az elõirányzat.
A kárpótlási jegyek életjáradékra történõ átváltása fedezetét 1995-ben a
korábbi évek társadalombiztosítási alapokhoz kihelyezett összegének
maradványán (várhatóan 2-2,5 milliárd forint) túl 2,5 milliárd forintos
elõirányzat biztosítja.
III. 2.14. Állami kezességvállalás, állami kezesség érvényesítése
Az éves költségvetési törvényekben kapott felhatalmazások alapján a Kormány
által elvállalt egyedi kezességek közül még érvényben van 47 darab, amelyek
együttes összege közel 185 milliárd forint. Ezek egy része azonban még
szerzõdéssel alá nem támasztott, csupán kormányhatározat okán jelent
elkötelezettséget. Más részük viszont már kezességi szerzõdésben is testet
öltött, közel 152 milliárd forint összegben. Ebbõl 9 milliárd forintot már
1994. elõtt törleszteni kellett, 16,4 milliárd forint az idén, 12,8 milliárd
forint pedig 1995-ben válik esedékessé. A fennmaradó mintegy 104,5 milliárd
forint 1996. és 2016. között jelenik majd meg fizetési kötelezettségként.
További 9 milliárd forint kezességvállalás pedig nem ütemezhetõ.
Az 1995-ben esedékes kötelezettség a következõ tételekbõl adódik: a MÁV egyes
hiteleinek törlesztése, valamint az 1994. évi búzafelvásárlásnak hitelbõl
történõ finanszírozása; a kereskedelmi bankok ún. "örökölt" kétes
kintlevõségeinek még meglévõ állományához kapcsolódó kezesség; egyes
elkülönített állami alapok Távközlési Alapból felvett hiteleinek törlesztése;
a beregszászi kórház befejezése. Az egyes vállalatok által különféle célokra
felvett - állami kezességgel biztosított - hitelek közül is többnek (Magyar
Suzuki Rt., Diósgyõri Nemesacélmûvek, Vetõmag Kereskedõház, Kiskunhalasi
Baromfifeldolgozó V., IKARUS Rt., Gördülõcsapágy Mûvek, Békéscsabai Hûtõipari
Vállalat) a törlesztése aktuális 1995-ben.
A nehéz gazdasági körülmények miatt több érintett szervezet várhatóan nem
fogja tudni hitelét törleszteni, illetve annak kamatát megfizetni, ezért az
állami kezesség érvényesítése iránti igények növekedésével kell számolni. Az
állam fizetési kötelezettsége azonban - az esetek többségében - nemcsak a
hitel összegének visszafizetésére, hanem a járulékos költségek megtérítésére
is kiterjed, a devizában nyújtott hiteléknél pedig az árfolyamváltozás is
növeli a kötelezettség forint összegét. Mindezt figyelembe véve a
nyilvántartott kezességeknek - átlagos feltételekkel - mintegy 29,5 milliárd
forint az 1995. évi "bruttósított" üteme. Az ebbõl adódó esetleges
költségvetési kiadásokra - az állami kezesség érvényesítése jogcímen belül -
15,5 milliárd forint került elkülönítésre. Ezt az elõirányzatot terhelik
továbbá a jogszabályi kezességek ( takarékbetét, kötvény) miatt szükséges
kifizetések is.
Az 1995-ben újonnan elvállalható egyedi kezességek értékhatárának
megállapítása új módon kerül szabályozásra, ami egyfelõl azzal indokolható,
hogy ez a szabályozási mód egyszerûbb és ellenõrizhetõbb a korábbinál.
Másfelõl - a már bemutatott nagyösszegû elkötelezettségre és a növekvõ
érvényesítési igényre is tekintettel - célszerûnek látszik az egyedi
kezességvállalások mérséklése. Ezt elõsegíti az export-finanszírozás és
exporthitel-biztosítás új intézményi rendszerének kialakulása, amely egyben új
költségvetési tehervállalást is jelent.
A Kormány megbízásából és készfizetõ kezessége mellett vállalható
garanciaügyletek kerete 1995-ben 10 milliárd forint. Kezdetben az Export-
Import Bank Rt. elsõsorban tender- elõleg- és jóteljesítési garanciát fog
vállalni. A garanciabeváltásból keletkezõ költségvetési fizetési kötelezettség
várhatóan 1 milliárd forintot tesz ki.
Az EB Rt által vállalható politikai kockázatok elleni biztosítási
kötelezettség összegének felsõ határa 1995. december 31-ig (az áthúzódó
állományokat is beleértve) 80 milliárd forint. Az állomány lejárati
struktúráját úgy kell kialakítani, hogy az ne tartalmazzon túlzott
aránytalanságokat a költségvetés jövõbeni elkötelezettségei szempontjából. Az
1995. évi kárfizetésekre 3,5 milliárd forint irányozható elõ.
IV. A HIÁNY FINANSZÍROZÁSA
A központi költségvetés 1995. évi hiánya 282,7 milliárd forint, amelyet állami
értékpapír kibocsátással finanszíroz a Pénzügyminisztérium. Azt, hogy ebbõl az
összegbõl mekkora lesz a kötvényekkel és mekkora a kincstárjegyekkel
biztosított rész, a tõkepiac jövõbeni alakulása fogja majd meghatározni.
Az új kibocsátásoknál természetesen két alapvetõ célt szükséges megvalósítani,
egyfelõl a lejárati szerkezet optimalizálását, másfelõl a kamatszint
lehetõségekhez képesti csökkentését. E célok érdekében elsõdleges cél az
államkötvény értékesítés növelése, és a legrövidebb lejáratú diszkont
kincstárjegyek állományának lefaragása. Ez az intézkedés nemcsak a lejárati
szerkezeten javít, hanem egyúttal mérsékli is az 1995. évi kamatkiadásokat.
A folyó költségvetési hiány finanszírozása mellett a 141,0 milliárd forintos
lejáró belföldi költségvetési adósságot is meg kell újítani. Az 1995. évi
törlesztési, visszafizetési szükséglet túlnyomó többségét az államkötvények
lejárata jelenti, amelynek összege 125,9 milliárd forint. A hosszú lejáratú
MNB által nyújtott hitelekre 1995-ben 14,7 milliárd forintot törleszt a
költségvetés. A jelentõs összegû kötvénylejárat megújítása nehéz feladatot
jelent.
A folyó költségvetési hiány finanszírozása és a hosszabb lejáratú tartozások
esedékes visszafizetését fedezõ új kibocsátások egységes stratégia alapján
kerülnek értékesítésre, amelyben az elõbb vázolt optimális lejárati és kamat
célokat kell megvalósítani. Az összesített bruttó finanszírozási igény az
1995. évben mindezek alapján 423,7 milliárd forint, amelybõl a nettó
szükségletet a már említett 282,7 milliárd forintos költségvetési hiányt
jelenti.
V. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ADÓSSÁGTÖRLESZTÉSE
Ez a fejezet a központi költségvetés adósságának törlesztési kiadásait
foglalja magában. A fejezet alapvetõen két részre tagolódik, egyfelõl a
belfölddel szembeni tartozások, másfelõl a külfölddel szembeni tartozások
megfelelõ részének visszafizetésével kapcsolatos kifizetéseket tartalmazza.
A belföldi költségvetési adósság törlesztésére 141,0 milliárd forintot fordít
a költségvetés 1995-ben. Ennek meghatározó része, 125,9 milliárd forint az
államkötvény adósság lejárata, amelybõl 118,9 milliárd forintot a hiányt
finanszírozó, 6,1 milliárd forintot a lakással kapcsolatos és 0,9 milliárd
forintot a pénzintézeti alapjuttatást fedezõ államkötvények törlesztésére kell
fordítani.
A Magyar Nemzeti Bankkal szembeni, hosszú lejáratú hitelek törlesztése 15,1
milliárd forint, amelynek több, mint a felét a költségvetési hiányt
finanszírozó hitelek részbeni visszafizetése teszi ki. További jelentõs tétel
az Állami Fejlesztési Intézettõl 1991-ben átvett refinanszírozási
hitelállomány 4,1 milliárd forintos, valamint a vállalati adósságrendezési
hitel 2,1 milliárd forintos törlesztési szükséglete.
A költségvetés külföldi adósságainak törlesztésére 23,4 milliárd forintot
fordít. A kormányhitelek közül már csak az egykori NDK-val szembeni adósságot
kell törleszteni. A Németországgal kötött államközi megállapodás értelmében az
adósság rendezése az 1995-ben esedékes 14,3 milliárd forintnak megfelelõ DM
összeg kifizetésével befejezõdik.
A Világbanknak, az EIB-nek és az EBRD-nek összesen több mint 9 milliárd
forinttal egyenértékû devizaösszeget kell 1995-ben törlesztésként átutalni.
Ennek döntõ hányada a Világbankot illeti. A korábban felvett és jövõ évben
törlesztendõ hiteleket, többek között az ipari szerkezetkiigazítás, az
energiaracionalizálás, a közlekedés feltételeinek javítása és az M0-ás
autópálya építése során használták fel.
A német KfW által a Budapest - Hegyeshalom vasútvonal korszerûsítésére
nyújtott kölcsönt 1995-ben még nem kell törleszteni.
* * *
103
A TÖRVÉNYJAVASLAT RÉSZLETES INDOKLÁSA
ELSÕ RÉSZ
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1995. ÉVI KÖZPONTI
KÖLTSÉGVETÉSE
ELSÕ FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FÕÖSSZEGE,
A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA
1-3. §-hoz
A törvény és mellékletei tartalmazzák a fõösszegeket, a hiányt, a kiadások és
a bevételek fejezetek, címek, alcímek, elõirányzat-csoportok és kiemelt
elõirányzatok szerinti bontását, továbbá a hiány finanszírozási forrásait.
A GFS rendszerû elszámolásra való áttérés miatt az 1. § szerinti kiadások és a
hiány nem tartalmazzák a központi költségvetés bel- és külföldi
adósságállományának szerzõdés szerinti esedékes törlesztését, illetõleg az
államkötvények visszavásárlási összegét. Ezeket a 2. § szabályozza és külön
költségvetési fejezet tartalmazza.
A hiány finanszírozási forrásaként - keretjelleggel - értékpapír-kibocsátás és
hitelfelvételi lehetõség szerepel, az értékpapírok fajtái és azok mennyisége a
pénz- és tõkepiaci helyzettõl függ. Az ehhez való rugalmas alkalmazkodást
szolgálja, hogy - a 2. §-ban, illetõleg a XXXII. A költségvetés törlesztései
fejezetben foglaltakon kívül - a pénzügyminiszter részére biztosítva van a
további értékpapír-visszavásárlási és hiteltörlesztési lehetõség, valamint
ezek esetleges pótlólagos finanszírozásának lehetõsége.
A hiány finanszírozása mellett, a költségvetés folyamatos likviditásának
fenntartásához, elengedhetetlen az ún. likviditási kincstárjegyek kibocsátása
is.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló, módosított 1991. évi LX. törvény 19. § (3)
bekezdésének elõírásával összhangban, szabályozni kell a jegybankra háruló
finanszírozási teher maximumát.
4. §-hoz
A törvényjavaslat 4. §-a a pénzügyminiszter felhatalmazására tesz javaslatot
az Országgyûlésnek, hogy az 1995. évi költségvetési hiány, a költségvetési
adósság, valamint a költségvetés likviditásának finanszírozását értékpapír
kibocsátásával vagy hitel felvételével biztosítsa. Emellett összegszerûen
meghatározza, hogy - az MNB-rõl szóló törvényben foglalt arány alapján -
mekkora összeggel növekedjen az MNB által vásárolt, hiányt finanszírozó hitel-
és értékpapír-állomány. Erre az elõírásra a finanszírozás zavartalanságának
biztosítása és a megfelelõ kamatszint megvalósítása miatt van szükség.
A kibocsátási felhatalmazás csak általában szól a kibocsátandó
értékpapírokról, illetve felveendõ hitelekrõl, és nem határoz meg konkrét
arányokat arra vonatkozóan, hogy mennyi államkötvény, kincstárjegy és hitel
legyen a forrás. E változtatást az indokolta, hogy a korábbi években egyszer
sem sikerült az eredeti kötvény-kibocsátási keretet kihasználni, hanem annál
csak lényegesen kisebb összeget lehetett értékesíteni az adott költségvetési
évben. Ezt a gyakorlatot minden esetben kiegészítõ rendelkezés legalizálta az
éves költségvetési törvényekben, amely éppen a tõkepiaci viszonyokra
hivatkozva lehetõvé tette azt, hogy a ki nem bocsátott államkötvények helyett
kincstárjegyek finanszírozzák a deficitet.
A gyakorlatban tehát végül is mindig a tõkepiaci viszonyok döntik el, hogy
milyen megosztás érhetõ el az államkötvények és a kincstárjegyek között. Az
itt javasolt rendelkezés végsõ soron csak ezt a gyakorlatot kodifikálja, de
ugyanakkor természetesen a szükséges törvényi rendezést is biztosítja az adott
idõpontban.
Az MNB külföldi pénznemben fennálló követeléseinek és tartozásainak a - forint
hivatalos árfolyamának változásából eredõ - különbözete az államadósságot
növeli, illetve csökkenti. Erre a tartozásra a Magyar Nemzeti Bank nulla
kamatozású, lejárat nélküli hitelt nyújt. A Magyar Nemzeti Bankról szóló,
többször módosított 1991. évi LX. törvény 22. §-a alapján az állam ezt a
hitelt, 5%-os hányadban, folyamatosan kötvénnyé váltja át, akkor is, ha a
nettó adósságállomány nem csökken.
A javaslat az államadósság terheinek csökkentése érdekében 1995-re ezt az
automatikus átváltást felfüggeszti. Az MNB 1995. évi monetáris politikáját a
felfüggesztés nem érinti.
A gazdasági kamarák mûködésének beindításához célszerûnek látszik az elsõ
félévi tagdíjuknak az állami forgóalap terhére történõ megelõlegezése,
december 10-i visszafizetési kötelezettség mellett.
MÁSODIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS
MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELÕIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL,
ILLETÕLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A központi költségvetés tartalék-elõirányzatai
Általános tartalék
5. §-hoz
Az ÁHT 25. § (2) bekezdése alapján általános tartalék címén olyan
elõirányzatot kell tervezni, amely az elõre nem tervezhetõ kiadások és az
elmaradt bevételek fedezetéül szolgál. Ennek mértéke az ÁHT 26. §-a alapján el
kell, hogy érje a központi költségvetés kiadási fõösszegének 1%-át, s nem
haladhatja meg annak 3%-át. E követelménynek megfelelõen a tervezett általános
tartalék az 1995. évi központi költségvetési törvényjavaslat 1. § a) pontjában
szereplõ kiadási fõösszeg 1%-a.
Rendkívüli kiadások és bevételek
6. §-hoz
Az ÁHT 16. §-a értelmében a tervezés és beszámolás során meg kell
különböztetni a nem állandó jellegû, meghatározott rendeltetéssel bíró ún.
rendkívüli kiadásokat és bevételeket. A törvényjavaslat ezen szakasza
számbaveszi az egyszeri, illetve az esetleges néhány éven keresztül felmerülõ
olyan kiadásokat és bevételeket, amelyek az államháztartás rendes, hosszú távú
vitelének nem képezik részét.
Az állam vagyonával és a kormányzati
beruházásokkal kapcsolatos rendelkezések
7. §-hoz
Az állam, mint tulajdonos, elvonja a tulajdonosi jogosítvánnyal felruházott
szervezet kezelésében lévõ kereskedelmi bankokban és más pénzintézetekben,
valamint vállalkozásokban lévõ állami részesedést, illetve az állami vagyont
megtestesítõ részvények után az 1995. évben kifizetésre kerülõ osztalékot és
az állami vagyon más hozadékát.
A privatizáció során keletkezett készpénzes bevételekbõl 150 000 millió forint
a belföldi államadósság csökkentésére szolgál, amit a tulajdonosi
jogosítvánnyal felruházott szervezet a központi költségvetésbe fizet be.
8. §-hoz
A központi költségvetést illeti meg mindazon bevétel, amely a Kincstári
Vagyonkezelõ Szervezet által kezelt állami vagyon értékesítésébõl, átmeneti
vagy tartós hasznosításából származik, ha törvény másként nem rendelkezik.
9-10. §-hoz
Az államháztartásról szóló törvény 108. és 109. §-ai értelmében a
költségvetési törvényben értékhatárokat kell megállapítani az elfogadási
jogosultságra az állam javára lemondott vagyon esetében, a versenytárgyalási
kötelezettségre a vagyon elidegenítésénél, továbbá a használati, illetve
hasznosítási jog átengedésénél.
A törvényhely nemcsak az ÁHT által támasztott követelményt elégíti ki, hanem -
a kincstári vagyon törvényi szabályozása híján - a központi költségvetési
szervek mûködésükhöz nem szükséges vagyonának hasznosításával kapcsolatos
jogosítványokat is értékhatárhoz köti.
A központi költségvetési szervek gazdasági pozíciójának változása, az állami
feladatok ellátása, az azzal kapcsolatos módosuló feltételek szabad ingatlan
kapacitásokat hoznak létre. Ezek értékesítése csökkenti a mûködési kiadásokat,
és egyúttal lehetõséget ad a szorító gondok, az esetlegesen meg nem fizetett
köztartozások teljesítésére is. Általános szabályozás mellett módot kell adni
az íly módon keletkezett többletbevételek szükségletnek megfelelõ struktúrájú
felhasználására a Kormány egyedi mérlegelési körében /(1)-(7) bekezdés/.
A (8) bekezdést illetõen Kormányrendelet kiadását az indokolja, hogy a
központi költségvetési szervek a jelenlegi jogszabályokban meghatározott
értékhatár alatti, ugyanazon árura, szolgáltatásra irányuló beszerzései csak
megfelelõ, külön - az együttes lebonyolítást is biztosító - eljárással
emelhetõk a versenyeztetés körébe. Csak így érhetõ el a költségvetés számára
olcsóbb árszínvonalú vásárlás, a piaci résztvevõk és a nyilvánosság számára is
áttekinthetõ beszerzési folyamat. A szabályozás alkalmazásának viszonylag
gyors anyagi elõnyök elérését, s az intézmények és áruk meghatározott körében
egységes ellátás célszerû kialakítását is szolgálnia kell.
11. §-hoz
Az államháztartási törvény elõírásainak megfelelõen az országgyûlés dönt a
kiemelt jelentõségû kormányzati beruházásokról. Az elsõ bekezdésben
felsorolásra kerülnek azok a projectek, amelyek - az ÁHT-ban jóváhagyott
értékhatárnak megfelelõen - kiemelt jelentõségû kormányzati beruházásnak
minõsülnek.
A kormányzati beruházási célprogramok azon állami feladatok ellátását
tartalmazzák, amelyek nem köthetõk alapvetõen egy-egy régióhoz, illetve
felhasználásukat, hasznosításukat nemcsak az adott település lakossága veszi,
illetve veheti igénybe.
A javaslatban szereplõ értékhatárok - amelyek az általános forgalmi adót is
tartalmazzák - megegyeznek az 1994. évivel /(3) bekezdés/. A versenyeztetés
azt szolgálja, hogy a költségvetési intézmények egy-egy project
megvalósításánál a költségek minimalizálását érjék el. ezáltal lehetõvé válik
a költségvetési pénzeszközök hatékony felhasználása.
A védelmi illetve közbiztonságot szolgáló szerveknél illetve szervezeteknél a
versenytárgyalási kötelezettség a beruházások nemzetbiztonsági szempontok
figyelembe vétele miatt nem kötelezõk /(4) bekezdés/.
A központi költségvetési szervek befizetési kötelezettsége
12. §-hoz
A központi költségvetési szervek vállalkozási tevékenységének eredményét
terhelõ befizetési kötelezettség szabályai és mértéke - igazodóan a társasági
adó 1995. évre javasolt mértékéhez - 18%-ban kerül megállapításra. E
befizetési kötelezettséget nem kell a vállalkozási tevékenységbõl származó
eredmény azon része után teljesíteni, amely az alaptevékenység ellátását
segíti.
13. §-hoz
E paragrafus kijelöli azokat a tételeket, amelyek a költségvetési
pénzmaradvány-elszámolás keretében, jogszabályban meghatározott módon
önrevíziós eljárással megállapítandó, a központi költségvetést megilletõ
pénzmaradványt képezik, s egyúttal rögzíti a pénzmaradvány-jóváhagyás
jogosultjait, tekintettel arra, hogy azokról az ÁHT nem rendelkezett.
14. §-hoz
E paragrafus befizetési kötelezettséget ír elõ a központi költségvetési
szervek meghatározott bevételei után. Ily módon a támogatás nélkül gazdálkodó
költségvetési szervek is hozzájárulnak a központi költségvetés egyensúlyának
javításához. Indokolt az is, hogy a költségvetési támogatás igénybevételével
mûködõ, költségvetési forrásból létrejött kapacitásokat hasznosító intézmények
ezután a használat utáni bevételükbõl térítsenek a költségvetés javára. A
befizetési kötelezettség alapjának meghatározása a bevételek struktúrájának,
illetve a kiadások finanszírozásában betöltött szerepének figyelembe vételével
történt. Befizetési kötelezettség így az alaptevékenységgel összefüggõ áru- és
készletértékesítéssel és szolgáltatásokkal, a bérbeadással, a vállalkozási
tevékenységgel, a pénzügyi befektetésekkel, letétbe helyezéssel kapcsolatos
kamatokra és árfolyamnyereségre terjed ki. A kötelezettség nem vonatkozik az
alapvetõ funkciók (oktatás, kollégiumi ellátás, egészségügy stb.) ellátásáért
fizetett térítésekre, illetékjellegû bevételekre, az állami hatósági feladatok
díjaira, az átvett pénzeszközökre (állami megbízások és feladat-megrendelések,
társadalombiztosítással összefüggõ pénzeszköz-átvétel, adományok stb).
A Légiforgalmi és Repülõtéri Igazgatóság költségvetési támogatás nélkül saját
bevételbõl finanszírozza a repülésirányítással, a repülõtér fenntartásával és
fejlesztésével kapcsolatos állami feladatokat. A fejlesztési elõirányzat
mintegy 5,5 milliárd forint, melybõl 2 milliárd forint EIB-hitelbõl és 3,5
milliárd forint az LRI saját bevételébõl kerül finanszírozásra. Ez utóbbi
magába foglalja a korábbi 1 milliárd forintos költségvetési
kötelezettségvállalás összegét is. Mindezek figyelembevételével szükséges a
befizetési kötelezettség mértékének korlátozása.
A média intézményeinek mentesítését várható átszervezésük, korszerûsítési
feladataik, valamint döntõ részben önfinanszírozóvá alakításuk indokolja.
Egyes pénzbeli juttatások folyósítása
15. §-hoz
A felsõoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatásának
normatívája az 1994. évihez képest nem változik. Törvényi rögzítése azért
szükséges, hogy a hallgatólétszám tervezettõl eltérõ alakulása esetén az
elõirányzat külön törvényi módosítás nélkül változhasson meg.
A felsõoktatásról szóló törvény alapján folyó egyetemi doktori képzésben
résztvevõk támogatási normatívája - ösztöndíj - ugyancsak a hallgatói
elõirányzat része. E normatíva összege - 1995. évre elsõ ízben - 18 000
Ft/fõ/hó (216 000 Ft/fõ/év) mértékkel kerül meghatározásra (e képzési forma
egyéb költségei külön kerülnek elõirányzásra.).
HARMADIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA
A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere
16-27. §-hoz
A törvényjavaslat ezen szakaszai a helyi önkormányzatokról szóló módosított
1990. évi LXV. törvény elõírásainak megfelelõen rögzítik a helyi
önkormányzatokat felhasználási kötöttség nélkül megilletõ állami
hozzájárulásokat (16. § és 3. számú melléklet) és kiegészítõ támogatásokat
(18. § és 6. számú melléklet), továbbá a felhasználási kötöttséggel járó
állami támogatásokat (17. § és 4-5. számú mellékletek). Ezek azt tükrözik,
hogy az önkormányzati szabályozás alapjaiban az 1995. évben nem változik.
A helyi önkormányzatonként, azon belül támogatási jogcímenként részletezett
adatokat - az önkormányzatok e törvény jóváhagyása elõtti, központilag
szervezett adatszolgáltatásának felhasználásával - a 3. számú mellékletben
meghatározott fajlagos összegek alapján a pénzügyminiszter és a
belügyminiszter együttes rendelettel teszi közzé.
Az önkormányzati fenntartású színházak 1995. évi támogatásának összegét helyi
önkormányzatonként a 4. számú melléklet részletezi.
A címzett és céltámogatások jogcímeit, igénybevételének szabályait a helyi
önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX.
törvény és végrehajtási rendeletei állapítják meg. A hivatkozott törvény 8. §
(2) bekezdése értelmében a költségvetés helyzetétõl függõen az új induló
céltámogatási igényekre vonatkozóan az Országgyûlés az éves költségvetési
törvényben szûkítheti, rangsorolhatja a célokat. Az 1995. évben
céltámogatásban részesíthetõ új induló beruházások körének szûkítését és
rangsorolását a 17. § szabályozza. Rendelkezik a törvény az 1993-95. évben
céltámogatott olyan mûszakilag összetartozó, szennyvízelvezetést és -
tisztítást szolgáló beruházások felmérésére, amelyek a céltámogatási kör
szûkítése miatt csak részben valósulhattak meg, és meghatározza az ezek
befejezését szolgáló beruházási igények 1996. évi prioritását.
Az ÁHT 64. § (3) bekezdése alapján a normatív állami hozzájárulások, a címzett
és céltámogatások, a felhasználási kötöttséggel járó egyéb támogatások
jogosulatlan igénybevételét, a visszafizetések, illetve azok határidejének
elmulasztását, s hasonlóképp a központi költségvetés mulasztását, kamatfizetés
terheli. A kamat 1995. évi javasolt mértéke továbbra is a jegybanki alapkamat
kétszerese, azonban - fõként a kistelepülések esetleges indokolatlan
szankcionálását elkerülendõ - a jegybanki alapkamattal azonos mérték
érvényesül 500 ezer forint túllépés alatt. Viszonossági alapon ez érvényesül a
központi költségvetés kötelezettségére is.
A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörérõl szóló törvény alapján sor
kerül a városi tûzoltóságok elõirányzatának központosítására a központi
költségvetésbõl az érintett önkormányzatok költségvetésébe 1994. július 1-jei
hatállyal. Ezt a rendelkezést a törvény 17. § (1) bekezdés d) pontja és a (6)
bekezdése, az elõirányzatot önkormányzatonként a 10. számú melléklet
tartalmazza.
A helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény alapján
törvényben kell rendelkezni az önkormányzatok költségvetése és a központi
költségvetés között megosztandó adó- és más bevételekrõl, illetve egyéb
átengedett bevételekrõl.
A személyi jövedelemadóból a központi költségvetés az elõzõ évinél nagyobb
hányadot enged át a helyi önkormányzatoknak, egyrészt a részesedés kulcsának
növelésével, másrészt a korábban személyi jövedelemadó-kiegészítést célzó
állami hozzájárulás kiváltására is adóátengedés történik. A megnövelt
átengedett személyi jövedelemadó egy része a fedezet az érintett
önkormányzatok által a munkanélküliek jövedelempótló támogatására teljesített
kifizetés 50%-ára. Ezen kiadások másik 50%-át a Szolidaritási Alap téríti meg
a önkormányzatoknak.
A feladat és a forráseloszlás összhangját javítja az elõzõ évinél nagyobb
mértékû személyi jövedelemadó kiegészítés a községek és a városok esetében, a
meghatározott felsõ korlátok alkalmazásával. A megnövekvõ feladatokra
tekintettel a lakosságszám arányában - kis mértékben - a megyei önkormányzatok
is részesednek a személyi jövedelemadóból.
A javasolt megosztási mértékek az illetékek esetében megegyeznek az 1994.
évivel. Az önkormányzatok által beszedett illetékek fele-fele arányban az
önkormányzatok, illetve a központi költségvetés bevételét képezik. Az
önkormányzatokat megilletõ hányad belsõ elosztása és az illetékhivatalok
mûködtetésének költségviselési rendje 1995-ben nem módosul.
A törvényjavaslat 26. §-a költségvetési befizetési kötelezettséget állapít meg
a helyi önkormányzatok és intézményeik vállalkozási tevékenységének eredménye
után. A társasági adóról szóló törvény hatálya nem terjed ki a költségvetési
szervekre, amelyek vállalkozási tevékenységének és ezzel összefüggõ befizetési
kötelezettségének szabályozását kormányrendeletek tartalmazzák.
B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata
Az állami forgóalaphoz kapcsolt megelõlegezési számláról igénybevett összeg
rendezése és a központi költségvetés hozzájárulása a társadalombiztosítási
alapokhoz
28-29. §-hoz
A Társadalombiztosítási Alapok 1995. évi egyensúlyi helyzete és a
profiltisztítás befejezése megteremti a lehetõségét az állami forgóalaphoz
kapcsolt megelõlegezési számla hitel-jellegû igénybevétele megszüntetésének.
Az Alapok 1995-tõl kezdõdõen nem járhatnak be a központi forgóalapba, hanem e
helyett - a korábbi hiányok finanszírozását rendezõ jövõbeni megállapodást
követõen - önállóan kell megoldaniuk a finanszírozásukat. Likviditási
gondjaikat kereskedelmi banki hitel útján kell rendezniük. Ennek érdekében az
Alapok számláinak vezetése 1995-tõl az MNB-tõl átkerül a kiválasztásra kerülõ
kereskedelmi bankba.
A "nem biztosítottak" egészségügyi ellátásának biztosítására az állami
átalányszerû hozzájárulást fizet. A hozzájárulás az elõzõ évihez képest 40%-
kal emelkedik.
C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata
30. §-hoz
Az ÁHT rendelkezései szerint az elkülönített állami pénzalapok bevételeit és
kiadásait tartalmazó mérleget az Országgyûlés részére tájékoztatásul kell
bemutatni.
31. §-hoz
A költségvetési szervek, valamint a normatív állami támogatásban részesülõ nem
állami szociális és oktatási-nevelési intézményeknél foglalkoztatottak bérét
terhelõ munkaadói járulék mértékét 12 000 millió forint átalányösszegben
indokolt meghatározni.
NEGYEDIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA
Társadalmi önszervezõdések támogatása
32-34. §-hoz
A társadalmi önszervezõdések és egyes magánvállalkozások szociális és oktatás-
nevelési közfeladatainak ellátásához a központi költségvetés normatív állami
hozzájárulást nyújt. A 8. számú melléklet tartalmazza a normatívák mértékét,
amelyek - a felsõoktatás kivételével - az 1994. évihez képest nem változnak,
és megegyeznek az önkormányzati normatívákkal. A felsõoktatási nappali
hallgatók normatívája 80 000 forint/fõre csökken, mert a felsõoktatási törvény
szerint 1995-tõl ezen hallgatók után is folyósítják a pénzbeli juttatási
normatívát.
A Javaslat ismerteti azokat a címzett támogatásokat, amelyek elosztását
jogszabály (a pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló többször módosított
1989. évi XXXIII. törvény), illetve maga az Országgyûlés (kisebbségi
önkormányzatok és szervezetek, társadalmi szervezetek, egyházak tekintetében)
határozza meg.
A Javaslat - az elõzõ évekhez hasonlóan - biztosítja, hogy a fejezetek
költségvetésében címzetten megjelenõ támogatásokon felül az egyházak, az
alapítványok, a társadalmi szervezetek - a közfeladatok ellátásában való
közremûködésüket honorálva - a költségvetés általános tartalékából, az ágazati
és szakmai célfeladatokra tervezett elõirányzatokból, továbbá az elkülönített
állami pénzalapokból is támogatásban részesülhessenek.
ÖTÖDIK FEJEZET
KEZESSÉGVÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS
35-38. §-hoz
A javaslat az ÁHT-ban és az 1994. évi XLII. törvényben foglaltak alapján
meghatározza egyfelõl a Kormány által vállalható kezesség mértékét, másfelõl a
Magyar Export-Import Bank és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által a
központi költségvetés terhére vállalható kötelezettségek felsõ határát.
Rendelkezik továbbá a keretek esetleges túllépésérõl, a kereten kívül
vállalható kezességekrõl, valamint a kezesség érvényesítéseként kifizetett
összeg elszámolásáról és behajtásáról.
HATODIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
Az Országgyûlés kizárólagos hatásköre
39. §-hoz
Az Országgyûlés hatáskörében megváltoztatható elõirányzatok, normatív
támogatási jogcímek és fajlagos összegek, továbbá adók és más bevételek
megosztási arányainak megállapítása, valamint a fejezetek között
átcsoportosítható elõirányzatok köre e §-ban kerül rögzítésre.
A központi költségvetés elõirányzat-módosítási kötelezettség
nélkül teljesülõ kiadásai és bevételei
40. §-hoz
Az ÁHT 40. §-ában foglaltak alapján a törvényjavaslat nevesíti azon kiadási és
bevételi elõirányzatokat, amelyeknél a teljesülés elõirányzat-módosítási
kötelezettség nélkül szükségszerûen eltér. Az elõirányzat sem bevételi
minimumot, sem kiadási korlátot nem jelent, mivel a bevétel beérkezése, kiadás
teljesülése jogszabályon alapul és számos egyéb körülménytõl függ. A felsorolt
elõirányzatoknál az eltérés - a 41. § (2) bekezdésében meghatározott
kiegészítõ szabály figyelembevételével - nem jár együtt elõirányzat-módosítási
kötelezettséggel.
A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezetért felelõs szervek
vezetõinek különleges jogosítványai
41. §-hoz
A törvényjavaslat a költségvetés végrehajtásához hatásköri rendelkezéseket is
tartalmaz. Ennek részeként a 6. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott
kormányzati rendkívüli kiadások elõirányzataira, továbbá a helyi
önkormányzatok által felhasználható központosított elõirányzatokra, a
mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok támogatási elõirányzataira
vonatkozóan az átcsoportosítás jogát a Kormány, illetve a pénzügyminiszter és
a belügyminiszter hatáskörébe utalja /(1) (2) bekezdés/.
A kisebbségi törvény 62. § (2) bekezdése értelmében a kisebbségek országos
önkormányzatai részére épületvagyont kell juttatni, azok székháza kialakítása
céljából. Az országos és - amennyiben erre szükség mutatkozik - a helyi
kisebbségi önkormányzatok elhelyezésével kapcsolatban az adott települési
önkormányzatot ért igazolható veszteségek szerinti kártalanítást szolgálja az
elõirányzott keret. A kompenzációs igények elbírálására a Nemzeti és Etnikai
Kisebbségi Hivatal elnökének vezetésével bizottság alakul. Tekintettel arra,
hogy a forrás a központi költségvetésben kerül elõirányzásra szükséges, hogy
az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatos eljáráshoz hasonlóan az egyes
támogatások konkrét összegeit és a kedvezményezetteket a Kormány állapítsa meg
/(3) bekezdés/.
42. §-hoz
Az alaptevékenység ellátásához közvetlenül kapcsolódó, a 13. § (2)
bekezdésében felsorolt bevételek és az azzal összefüggõ kiadások
elõirányzatának módosítási joga a fejezetért felelõs szervet illeti meg. A
módosítási jog felügyeleti szervhez rendelését az indokolja, hogy e bevételek
módosított elõirányzatot meghaladó többletét a központi költségvetésbe be kell
fizetni. A többletbevétel utáni elõirányzat-módosítás így csak a felügyeleti
szerv által elfogadott indokolt mértékben történhet. Az alaptevékenységgel
összefüggõ bevételnek minõsülõ tételek elõirányzatának csökkentését a
pénzügyminiszter hatáskörébe utalja, mivel e bevételek közvetlenül
összefüggenek a támogatásigénnyel, illetve a feladatok ellátásával, vagy
megszûnésével.
43. §-hoz
A Biztonsági Szolgálatok, valamint a Központi Ellenõrzési Iroda a VII.
Miniszterelnökség, az Országos Testnevelési és Sporthivatal pedig a VIII.
Belügyminisztérium fejezetben jelennek meg. Sajátos jogállásukra tekintettel a
felügyeleti szerv vezetõjének feladatait a Biztonsági szolgálatnál a tárca
nélküli miniszter, az Országos Testnevelési és Sporthivatalnál és a Központi
Ellenõrzési Irodánál pedig e szervezetek vezetõje látja el..
A (3) bekezdés b) pontja a pénzügyminiszter részére jogot ad, hogy az
agrárgazdasági támogatások egyes céljai között az adott szükségleteknek
megfelelõen csoportosíthassa át az elõirányzatokat.
HETEDIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
44-45 §-hoz
E §-okban az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert egyrészt a
központi költségvetés bevételeinek beszedésére és kiadásainak teljesítésére,
másrészt a helyi önkormányzatok részére, a következõ költségvetési év
gazdálkodásának megkezdéséhez, elõleg folyósítására.
47. §-hoz
A központi költségvetés - kiadásait és bevételeit összegezõ - mérleg-
mellékletének jóváhagyását tartalmazza.
47. §-hoz
Az 1995. évi költségvetés megvalósításának biztonsága érdekében át kell
alakítani az államháztartás pénzügyi, finanszírozási rendszerét. A jelenlegi
pénzellátási rendszerben az állami forgóalapból a központi költségvetési
fejezetek és központi költségvetési szervek havi támogatásukat elõre
megkapják, még akkor is, ha a tényleges kiadás jelentõs késéssel valósul is
meg. Ez a finanszírozási rend többletkamat-kiadást okoz, miközben az elõre
átutalt , még fel nem használt támogatások a Magyar Nemzeti Banknál vezetett
nem kamatozó számlákon vannak. Ezt a felesleges kamatkiadást csökkenti a
Magyar Nemzeti Bank egyetértésével az államháztartás bankszámla-vezetési
rendjérõl szóló 140/1993. számú Korm. rendeletnek a 121/1994. számú Korm.
rendelettel történt módosítása. Szükséges az állami forgóalap eddig
kormányrendelet szintû szabályozásának törvényi szintre emelése, mivel a
vonatkozó számlákat vezetõ jegybankra kormányrendelet nem állapíthat meg
kötelezõ rendelkezést.
48. §-hoz
(1) A MÁV Rt. nehéz gazdasági helyzete, mûködésének stabilizálása szükségessé
tette, hogy a társaság bankokkal szembeni tartozásait az állam kiegyenlítse
1993. évben. A konszolidálás értéke 16,2 milliárd forint volt.
Ezt az állammal szembeni tartozást a MÁV Rt. drasztikusan megromlott gazdasági
helyzete miatt nem tudja kifizetni. Ezért szükségessé válik az állammal
szembeni tartozás elengedése annak érdekében, hogy a MÁV Rt. hatékony
gazdálkodási feltételei kialakíthatók legyenek.
(2) A MÁV Rt. 1989. és 1990. években állami alapjuttatásban részesült a szûkös
fejlesztési forrásainak kiegészítése céljából.
A MÁV Rt. gazdálkodásának stabilizálásához szükségesé vált az állammal szemben
még fennálló 2738 millió forint tartozás elengedése valamint az elengedés
idõpontjáig felszámított kamatfizetési kötelezettség törlése. Ez az intézkedés
is része a MÁV Rt. középtávon elérhetõ gazdálkodási stabilizációjának.
49. §-hoz
A Kisvállalkozói Garancia Alap 1000 millió forintnyi költségvetési
támogatásának 500-500 millió forintban történõ megosztása az Alap feladatainak
1994. évi változásait, a feladatok bõvülését veszi figyelembe. Az 1994. évi
XXII. törvényben foglaltak szerint az Alapból kamattámogatás nyújtható olyan
belföldi pénzintézet által nyújtott hitelekhez, amelyeknél felszámolási
eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetek vagyonának megvásárlását
kezdeményezi kis- vagy középvállalkozás. Ez a pénzügyi konstrukció a
felszámolási eljárás során a hasznosítható eszközök értékesítését segíti elõ.
A kamattámogatások eredményeként a kis- és középvállalkozások fejlesztési
hitelhez jutása könnyebbé válik.
50. §-hoz
(1) Az 1993-94. években kibocsátott 6 000 millió forint értékû, a budapesti
felsõoktatás fejlesztés céljaira kibocsátott kötvény elsõ kamatfizetései 1994.
évben voltak, amelyek - változatlan feltételekkel - 1995-ben is lesznek.
(2) A javaslat a hivatkozott törvényhely pontosítása.
51. §-hoz
A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény elõírja, hogy az
illetményalap mértékét a költségvetési törvényben kell meghatározni. A
rendelkezés ennek a követelménynek tesz eleget.
52. §-hoz
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény elõírja, hogy a
költségvetési törvényben kell meghatározni az illetmény-elõmeneteli rendszer
"A" fizetési osztály elsõ fizetési fokozatának összegét. A rendelkezés ennek a
követelménynek tesz eleget.
53. §-hoz
Rehabilitációs hozzájárulást azok a gazdálkodó szervezetek kötelesek fizetni,
amelyeknél a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatási aránya nem éri el a
tárgyévi statisztikai állományi létszám 5%-át. A hozzájárulás összege - a
létszám-különbségre vetítetten - 5000 Ft/év. A törvényjavaslat ezt az összeget
kívánja 1000 forinttal megemelni. Az emelés a megváltozott munkaképességûek
foglalkoztatottságának biztonságát szolgálja.
54. §-hoz
A Világkiállítás lemondásával összefüggõ költségvetést terhelõ kötelezettségek
egy részét kell az elkülönített számláról finanszírozni, zömmel az Ipari és
Kereskedelmi Minisztérium hatáskörébe tartozó tételeket - így pl. a
kártalanítást; a terület-elõkészítés, a felvonulás a közmûvezetékek és
tartozékaik; egyes utak, térburkolatok, zöldfelületek, közlekedési mûtárgyak;
telekommunikáció, informatika.
55. §-hoz
A Kormány 1090/1994. (IX.29.), valamint 3274/94. sz. határozataiban
rendelkezett a volt Szovjetunióval szemben transzferábilis rubelben
keletkezett, Oroszország által átvállalt követelések érvényesítésének
feltételeirõl és eljárási rendjérõl. Meghatározta - egyebek mellett - azt is,
hogy a fegyveres erõk és testületek részére történõ szállítások értéke - a
magyar álláspont szerint - maximum 150 millió USD lehet. Tekintettel arra hogy
az adósság rendezésérõl konkrét megállapodás nem történt, az esetleges
szállítások mértékét, tartalmát, idõpontját, egyéb feltételrendszereit a most
megalakult tárcaközi bizottság, valamint a kormány-meghatalmazott(ak) fogják a
tárgyalásokon rögzíteni, így az e témakört érintõ költségvetési elõirányzatok
jelenleg nem alakíthatók ki. A korábbi haditechnikaitermék-szállítások
elszámolása alapján a Kormány hatáskörében történõ pénzforgalmi elszámolás,
megjelenítés az Országgyûlés hatáskörét nem sérti, s a Kormány az 1995. évi
költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatban számol be a végleges
elszámolásokról.
MÁSODIK RÉSZ
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELÕIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK
ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK
Az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló
1992. évi XVIII. törvény módosítása
57-58. §-hoz
A termékdíj mértékét korábban Ft/tonnában kellett meghatározni. Az 1994. évi
pótköltségvetési törvényjavaslat zárójelben megadta a Ft/tonna értékhez
tartozó Ft/literben kifejezett termékdíj mértékét is, ezzel feloldotta a
korábbi átszámítási problémát. A csak Ft/literre történõ áttérés továbbra is
átszámítási nehézségeket okozna, ezért szükséges a Ft/literben történõ
meghatározás mellett a jövedéki szabályozásról szóló 1993. évi LVIII. törvény
43. § (1) bekezdésében meghatározott átszámítási mód megadása is. Ezáltal
lehetõvé válik az üzemanyag termékdíj számításának összehangolása a
fogyasztási adó számításával, így az állam számára hatékonyabb ellenõrzés, az
adózó számára pedig költségtakarékosabb nyilvántartás valósítható meg. A
Központi Környezetvédelmi Alap (a továbbiakban: Alap) szabályozásának
egységesítése következtében az Alap egyik fõ bevételi forrásának, az
üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjának módosítása is szükségessé vált. Az
összehangolás elsõsorban a kötött és általános felhasználású bevételek
megkülönböztetését jelenti a termékdíjból történõ felhasználás tekintetében
is. Az egységesítést szolgálja az Alapban már szabályozott rendelkezések
hatályon kívül helyezése is.
Az kárpótlási jegyek életjáradékra változtatásánál az életjáradék összege
59. §-hoz
A törvényjavaslat az életjáradék összegének növelését 1995. március elsejével
az 1994. évivel azonos módon indítványozza megemelni.
A bányajáradék és a bányajáradék környezetvédelmi
részének mértéke
60. §-hoz
A bányatörvény elõírásai szerinti elkülönített alapra hárított feladatok
finanszírozásához a központi költségvetés is támogatást nyújt a szénbányászat
és az uránbányászat területén (bányabezárás, tájrendezés, meddõhányó-
rekultiváció) a gazdálkodó szervezetek támogatási címén belül, ezért célszerû
a források átmeneti megosztása. Indokolja továbbá az elkülönített alapba utalt
rész csökkentését az is, hogy az 1994-ben átutalt összeg meghaladja a 2
milliárd forintot - 1995. végéig a 3 milliárd forintot -, és annak
felhasználására csak 1995 elsõ negyedévétõl lehet számítani.
Az agrárpiaci rendtartásról szóló
1993. évi VI. törvény módosítása
61. §-hoz
A javasolt módosítások a garantált áron történõ felvásárlás feltételeit
pontosítják, illetve forrásait az állami garancia melletti hitelfelvételi
lehetõséggel bõvítik. Ezzel lehetõvé válik, hogy az elõre meg nem határozható
idõszakra vonatkozóan (a felvásárlástól az értékesítésig) a más célokra is
felhasználható költségvetési elõirányzat ne terhelõdjön.
A felsõoktatásról szóló
1993. évi LXXX. törvény módosítása
63-65. §-hoz-hoz
A felsõoktatásról szóló törvény 1995. január 1-jétõl a Mûvelõdési és
Közoktatási Minisztérium fejezetbe rendeli a felsõoktatás állami támogatási
elõirányzatát, amely 1994-ben még 5 fejezetben található. Ezek közül a
Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium felügyelete alatt mûködõ
felsõoktatási intézmények átrendezésére vonatkozó elõírás felülvizsgálatra
került, ezért ezen intézmények elõirányzatai az eddigi gyakorlat szerint, a
Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium fejezetben jelennek meg. E
miniszterek felsõoktatással kapcsolatos feladatai kiegészítendõk továbbá a
mûvelõdési és közoktatási miniszter költségvetéssel összefüggõ teendõinek
megfelelõen.
A felsõoktatás pénzügyi rendszerével és támogatásával foglalkozó 9.§ (6)-(7)
bekezdése a képzési elõirányzat megállapításához új tartalmi követelményeket
ír elõ, és a létesítmény-fenntartás feltételeitõl való elkülönítéssel számol.
Ezek kidolgozásához a törvény megjelenése óta kellõ idõ nem állt
rendelkezésre, továbbá a módszertan kialakítását követõen - az elõzetes
értékelések szerint - az intézmények közötti forrásátrendezésre több év
szükséges.
A felsõoktatási fejlesztési tervre vonatkozó törvényjavaslat a Kormány,
illetve a Parlament jogalkotási tervébe nem volt beilleszthetõ. Ezért
átütemezés vált szükségessé olyan idõponttal, amely még lehetõvé teszi az
1996. évi költségvetéssel való kellõ összhang biztosítását.
A közoktatásról szóló
1993. évi LXXIX. törvény módosítása
66. §-hoz
A törvénynek azon elõírása, hogy a költségvetési hozzájárulás biztosítsa a
pedagógusok és egyéb közalkalmazottak részére a közalkalmazotti törvény
szerinti illetményt, pótlékot és ezek járulékait, a technikai elõkészítés
elhúzódása miatt csak 1996. január 1-jétõl alkalmazható.
A hadigondozásról szóló
1994. évi XLV. törvény módosítása
67. §-hoz
A költségvetés helyzetére tekintettel elkerülhetetlenek olyan lépések is,
amelyek bizonyos korábbi, törvényben biztosított juttatások folyósításának
határidejét késõbbi idõpontra halasztják. Ez a hadigondozásról szóló törvény
esetében a volt hadiárvák egyösszegû térítése eredetileg 1995. január 1-jétõl
tervezett folyósításának 1996. január 1-jére való halasztását jelenti.
A gazdasági kamarákról szóló
1994. évi XVI. törvény módosítása
68 -70. §-hoz
A gazdasági kamarákról szóló 1994. XVI. törvény 77. § (1) bekezdése értelmében
a kamarák a megalakulásukkal és az 1995. évi mûködésükkel összefüggõ költségek
fedezésére a központi költségvetésbõl támogatásban részesülnek. A kormány
döntése értelmében a kamarák csak a megalakulásukkal összefüggõ költségek
finanszírozásához kaphatnak támogatást a költségvetésbõl, ezért a törvény
hivatkozott rendelkezését módosítani szükséges (154. §).
A kamarák 1995. I. félévi mûködésében a kötelezõ tagdíjfizetés idõpontjának a
156. §-ban javasolt módosítása (1996. január 1-jérõl 1995. január 1-jére
történõ elõrehozása) miatt várható finanszírozási feszültségek enyhítésére
pedig a törvényjavaslat 4. § (6) bekezdése az 1995. I. félévre esedékes
tagdíjnak az állami forgóalap terhére történõ megelõlegezésére ad
felhatalmazást a kormánynak.
A kamarai törvény 77. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a gazdasági
kamarákat a kincstári vagyonból el kell látni a mûködésük megkezdéséhez
szükséges ingatlanokkal, a tulajdonjog 1995. január 1-jével történõ ingyenes
átruházásával. A kormány ezzel kapcsolatos döntése szerint a gazdasági kamarák
részére a Magyar Állam tulajdonában lévõ vagyonból kell használati díj
ellenében átmeneti idõtartamra ingatlanokat felajánlani, mely ingatlanok
jegyzékét és a használatba adás feltételeit kormányrendeletben kell
meghatározni.
A törvényjavaslat 155. §-a a kamarai törvény 77. § (3) bekezdését a kormány
döntésének megfelelõen módosítja.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok
1993. évi költségvetésérõl szóló
1992. évi LXXXIV.. törvény módosítása
71. §-hoz
E törvény 1993. évi CXV. törvény 19. §-ával módosított 7.§ (1) bekezdésének a
2. mondata arról rendelkezik, hogy a Társadalombiztosítási Alapok likviditási
tartalékának meghatározott szintre történõ feltöltéséig az Alapok kiadásaik
folyamatos teljesítésének biztosítására a központi költségvetés forgóalapjához
kapcsolt megelõlegezési számlát a központi költségvetés adott évi törvényében
szabályozott módon igénybe vehetik. Mivel a Társadalombiztosítási Alapok
finanszírozási rendje megváltozik 1995-tõl, indokolt e törvényben is
megszüntetni az igénybevételi lehetõséget.
A államháztartásról szóló
1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
72. §-hoz
Az elmúlt évtizedek során többszáz millió USD értékû, illetve klíringvalutában
keletkezett kormányzati kintlévõségünk alakult ki, ezek részben áruszállítási
többletbõl, részben kormányhitelnyújtásból keletkeztek. Egyes viszonylatokban
kintlévõségeink már jelentõs részben lejártak, azok mobilizálására gyakran
csak jelentõs mértékû diszázsió mellett van lehetõség.
A kintlévõségek egy részének elengedése, illetve diszázsió melletti
értékesítése teszi szükségessé az ÁHT. jelzett paragrafus szerinti
módosítását.
A kormányzati kintlévõségek állományáról, mobilizálásuk módjairól,
feltételeirõl kormány-elõterjesztés is készül.
73. §-hoz
A költségvetési intézmények költségvetésének új szerkezeti rendje külön
béralap elõirányzatot nem tartalmaz, ezért bõvebb tartalmú személyi kiadások
körében kell a tervezést és a gazdálkodást - ugyancsak kiemelt jelleggel -
szabályozni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
75. §-hoz
Az 1994. évi költségvetésrõl szóló CXI. számú törvény 65. § (2) bekezdése
értelmében 1994. január 1-jétõl az idegenforgalmi hozzájárulás fizetésére
kötelezettek köre kiterjesztésre került a valutabeváltási tevékenység
árrésére. Annak definícióját pontosan meghatározni nem lehet (a pénzintézetek
a valuta beváltásából származó marge-t nem tudják elkülöníteni), ezért
indokolt a befizetési kötelezettség elõírásának - visszamenõleges hatályú -
megszûntetése.
* * *
.....A kötet 155. oldalától a 281. oldalig (végéig)
hiányoznak a táblázatok, mellékletek!.....