1
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés elnökének
HELYBEN
Kérdés: A Hangya szövetkezetekkel kapcsolatban
Tisztelt Elnök Úr!
Az Alkotmány 27.§-a és a még hatályos Országgyûlési Házszabályok 60.§-a
/1/ bekezdése alapján,
Pál László ipari és kereskedelmi miniszter úrhoz az alábbi
k é r d é s e k e t
intézem:
I.
A hiteluzsora leküzdésére indított szövetkezeti mozgalom során, a
nemzetközi elvárásoknak és a magyar jogszabályoknak megfelelõen a "Hangya"
Termelõ, Értékesítõ és Fogyasztási Szövetkezet, a Magyar Gazdaszövetség
Szövetkezeti Központja 1898-ban megalakult.
Kötelékében 1941. évben 1 947 szövetkezet tartozott, boltjainak és
árudáinak száma 4 117, tagjaié 700 137, eladási forgalma 298 599 713 Pengõt
tett ki, 1942-ben 466 156 785 Pengõre emelkedett.
A második világháborút követõen - mint szövetkezet - fölöttébb nagy
kereskedelmi vállalkozássá nõtt.
E számszerû adatokkal alátámasztott erõs gazdasági vállalkozást a
kommunista és szociáldemokrata gazdasági politika felszámolta, a városi
szövetkezetekbõl munkásszövetkezeteket, a vidéken pedig agrárszövetkezeteket
alakított, majd az egész vállalkozást 1947. évben a Magyar Országos
Szövetkezeti Központba (MOSZK), annak a fogyasztási fõosztályába
beolvasztotta.
A Hangya vagyonát államosították, holott erre a kárpótlással vagy anélkül
állami tulajdonba vételrõl rendelkezõ jogszabályok értelmében nem kerülhetett
volna sor. A Szövetkezet tagjai a vagyonból semmiféle kárpótlást nem kaptak,
õket földmûves-szövetkezetekbe kényszerítették. Ezt követõen került sor -
köztudomásúan - körzetesítéssel , a vállalkozásszerûen mûködõ ÁFÉSZ-ek
megalapítására.
A kapott tájékoztatások szerint a Hangya vagyonából SZÖVOSZON keresztül
állami jellegû szövetkezeteket is létrehoztak, (pl: SKÁLA, MAVAD, COOPTURISZT
stb.) Az államosításkor az álló-, és forgóeszközökrõl névleges áron, az anyag
és árukészleteket beszerzési áron leltárt készítettek, a vagyonleltárba
felvett összegeket a költségvetésbe befizették, a tagok semmiféle juttatásban
nem részültek.
1989. szeptember 29-én Budapesten 26 kisgazda és vállalkozó a Hangya
szövetkezeti mozgalmat újraindította, azt a Fõvárosi Bíróság mint Cégbíróság
az év október hó 23-án a Társadalmi Szervezetek nyilvántartásába bejegyezte.
Azóta körülbelül 140 helységben HANGYA szövetkezetek alakultak, amelyek a
kisemberek részjegyeibõl kezdték meg a mûködésüket.
A Hangya Szövetkezeti Mozgalom 1990. október 16-án Hangya Szövetséggé,
Szövetkezetek és Vállalkozók Országos Gazdasági Érdekképviseleti Szervévé
alakult át. A szövetkezezeti mozgalmat a Független Kisgazda-, Földmunkás-, és
Polgári Párt folyamatosan támogatta és fontosnak tartja a jogaiktól
igazságtalanul megfosztottak kárpótlását.
II.
E történeti áttekintés és tények alapján kérdéseim a következõ, mivel:
a kártalanításokról és kárpótlásokról szóló jogszabályok általában a
magánszemélyek igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról rendelkeznek.
Tervezi-e a Szocialista Kormányzat az államosítok során a vagyonuktól
igazságtalanul megfosztott Hangya Szövetkezet jogutódainak - jelen esetben a
Hangya Szövetkezet - a részleges kárpótlási törvényekhez analóg módon
kárpótlását, a negatív diszkrimináció feloldását, ha igen, mikorra várható, mi
annak a koncepciója?
Tisztelettel:
Budapest, 1994. október 18.
Izsó Mihály
FKGP
országgyûlési képviselõ