MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/237.. sz.
TÖRVÉNYJAVASLAT
az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról
Elõadó:
dr.Békesi László
pénzügyminiszter
Budapest, 1994. október 28.
1994. évi..... törvény
az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról
1.§
Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 1.§-a
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"Öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési
illetéket, az e törvényben meghatározott okiratra okirati illetéket, az
államigazgatási és bírósági eljárásért eljárási illetéket vagy az e törvényben
elõírt módon, de külön jogszabályban megállapított igazgatási, bírósági
szolgáltatási díjat kell fizetni."
2.§
Az Itv. 2.§-a akövetkezõ (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4)
bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
"(4) E törvény okirati illetékre vonatkozó rendelkezését a belföldön
kiállított okiratra a felek állampolgárságától függetlenül alkalmazni kell. A
külföldön kiállított okirat akkor esik e törvény hatálya alá, ha belföldön
teljesítendõ jogügyletet tartalmaz, vagy aztbelföldön felhasználják."
3.§
Az Itv. 3.§-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (4)-(6)
bekezdések számozása (5)-(7) bekezdésekre változik:
"(4) Az okirati illetékkötelezettség az okirat kiállításakor keletkezik. A
külföldön kiállított okirat illetékkötelezettsége a jogügylet belföldi
teljesítésekor, illetve az okirat belföldi felhasználásakor keletkezik."
4.§
Az Itv. 5.§-a (1) bekezdésének d) és f) pontja helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
(Teljes személyes illetékmentességben részesül:)
"d) a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság,
f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,"
5.§
Az Itv. 5.§-a (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés c)-g) pontjaiban említett szervezetet az illetékmentesség
csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, az okirat kiállítását,
illetõleg az eljárás megindítását megelõzõ naptári évben folytatott
vállalkozási tevékenységbõl származó jövedelme után társasági adófizetési
kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetén - eredménye után a
központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett."
6.§
Az Itv. 5.§-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Okirati illetékkötelezettség esetén a személyes illetékmentességrõl,
illetve a személyes illetékmentességnek a (2)-(3) bekezdés szerinti felételei
fennállásárólaz okiratban, vagy az okiratra vezetett záradékban nyilatkozni
kell."
7.§
(1) Az Itv. 12.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az öröklési és ajándékozási illeték összegét az egy-egy örökösnek,
hagyományosnak jutott örökség, illetõleg megajándékozottnak juttatott ajándék
tiszta értéke alapulvételével a következõ táblázatokban foglalt kulcsok
alkalmazásával kell kiszámítani:
a) Öröklés esetén:
az illeték általános mértéke
lakástulajdon
C s o p o r t 5 millió további 5 millió 10 millió szerzés Ft-ig Ft után 10
millió Ft felett illetékének
Ft-ig mértéke
I. Az örökhagyó gyermeke, há-
zastársa, szülõje, valamint a
háztartásában eltartott szülõ
nélküli unokája terhére (Az
örökbe fogadott, a mostoha-és nevelt gyermek a vér szerinti
gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelõszülõ a vér szerinti
szülõvel egy tekintet alá esik.) 10 % 12 % 14 % 2,5 %
II. Az örökhagyó I.csoportba
nem tartozó unokája, nagyszülõ-
je, testvére terhére 14 % 16 % 18 % 4 %
III. Minden más örökös terhére 20 % 22 % 25 % 5 %
b) Ajándékozás esetén:
az illeték általános mértéke
lakástulajdon
C s o p o r t 5 millió további 5 millió 10 millió szerzés Ft-ig Ft után 10
millió Ft felett illetékének
Ft-ig mértéke
I. Azajándékozó gyermeke, há-
zastársa, szülõje, valamint a
háztartásában eltartott szülõ
nélküli unokája terhére (Az
örökbe fogadott, a mostoha- és
nevelt gyermek a vér szerinti
gyermekkel, az örökbe fogadó,
a mostoha- és nevelõszülõ a
vér szerinti szülõvel egy te-
kintet alá esik.) 11 % 14 % 17 % 5 %
II. Az ajándékozó I. csoportba
nem tartozó unokája, nagyszü-
lõje, testvére terhére 15 % 18 % 21 % 8 %
III. Minden más megajándéko-
zott terhére 21 % 24 % 27 % 10 %
(2) Az Itv. 12.§-a a következõ (2)-(3) bekezdésekkel egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi (2)-(3) bekezdések számozása (4)-(5) bekezdésekre változik:
"(2) Lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékû jog öröklési és ajándékozási
illetékét a lakástulajdon szerzésére - az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban -
meghatározott illetékkulcsok alkalmazásával kell megállapítani.
(3) Az öröklési vagy ajándékozási illeték alá esõ termõföld értékét az illeték
megállapításakor az egyéb illetékköteles vagyontárgyak értéke elõtt, de
egyébként azokkal összeszámítva kell figyelembe venni."
8.§
Az Itv. 13.§-a a következõ (7)-(9) bekezdésekkel egészül ki:
"(7) Az örökös által ugyanattól az örökhagyótól örökölt vagyontárgyak értékét
az illeték kiszabásánál akkor is össze kell számítani, ha az örökös a
vagyontárgyak egy részét késõbb kapja meg.
(8) Ha a megajándékozott ugyanattól az ajándékozótól egy éven belül többször
kap ajándékot - ideértve a vagyontárgy tulajdoni hányadainak külön
szerzõdéssel történõ megszerzését is - az ajándékozási illeték alapjának
megállapí
tásánál az egyes ajándékok értékét össze kell számítani. Az összeszámított
érték alapulvételével megállapított illetékbõl a korábbi ajándékozás után
kiszabott illetéket le kell vonni.
(9) Ha több ajándékozó ugyanannak a megajándékozottnak egy ajándékozási
szerzõdéssel ajándékoz közös tulajdonban lévõ vagyont,az ajándékozási illeték
alapját az egyes ajándékozóktól származó ajándék értékének figyelembevételével
külön-külön kell meghatározni."
9.§
(1) Az Itv. 16.§-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(Mentes az öröklési illeték alól:)
"b) az értékpapír, a takarékbetét, a gazdasági társaság tagját megilletõ
vagyoni betét, valamint az üzletrész öröklése;"
(2) Az Itv. 16.§-a (4) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A kiskorú örökös az öröklési és az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket
a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmi pótlékmentesen fizetheti
meg."
(3) Az Itv. 16.§-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) Termõföld tulajdonjogának, vagyoni értékû jogának öröklése esetén az
egyébként járó öröklési illeték felét kell fizetni."
10.§
(1) Az Itv. 17.§-a (1) bekezdésének d) és g) pontja helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
(Mentes az ajándékozási illeték alól:)
"d) lakástulajdon kezelõi jogának ingyenes megszerzése;
g) az értékpapír, a takarékbetét, a gazdasági társaság tagját megilletõ
vagyoni betét, valamint az üzletrész ingyenes megszerzése;"
(2) Az Itv. 17.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Termõföld tulajdonjogának, vagyoni értékû jogának ajándékozása esetén az
egyébként járó ajándékozási illeték felét kell fizetni."
11.§
(1) Az Itv. 19.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha a törvény
másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett
forgalmi értéke után 10 millió forintig 8 %, a forgalmi érték ezt meghaladó
összege után 12 %. Vagyon résztulajdonának megszerzése esetén a 10 millió
forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 8 %-
os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 12 % illetéket kell
fizetni."
(2) Az Itv. 19.§-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi (2)-(4) bekezdések számozása (3)-(5) bekezdésekre változik:
"(2) Termõföld és más rendeltetésû vagyontárgyak egyidejû megszerzése esetén a
termõföld értékét az illeték megállapításakor az illetékköteles vagyontárgyak
értéke elõtt, de egyébként azokkal összeszámítva kell figyelembe venni."
12.§
Az Itv. 20.§-ának (3) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"Az így számított illetékalap után - ha a törvény másként nem rendelkezik - a
19.§ (1) bekezdésében meghatározott mértékû illetéket kell fizetni." 13.§ Az
Itv. 23.§-a utána következõ címmel és 23/A. §-sal egészül ki:
"Ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések visszterhes vagyonátruházási
illetéke
23/A.§
(1) Ingatlan tulajdonjogának ingatlanalap által vagy a fõtevékenysége szerint
ingatlan forgalmazásra jogosult vállalkozó által történõ megszerzésekor az
illeték mértéke az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének 2 %-
a.
(2) Az ingatlanalap kezelõi tevékenységre jogosultságot az alapkezelõ az
Állami Értékpapír Felügyelet által kiadott mûködési engedéllyel, a
fõtevékenységként folytatott ingatlanforgalmazást pedig a vállalkozó a
tevékenység statisztikai jelzõszámával és a fõtevékenység szerint illetékes
kamarától beszerzett nyilatkozattal igazolja."
14.§
Az Itv. 24.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Gépjármû tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának megszerzése esetén az
illeték mértéke a hajtómotor hengerûrtartalmának minden cm3-e után 7 forint."
15.§
(1) Az Itv. 26.§-a (1) bekezdésének b), c) pontja helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)
"b) a lakástulajdon kezelõi jogának a megszerzése;
c) a közcélú vízilétesítmények és tartozékaik kezelõi jogának a megszerzése;"
(2) Az Itv. 26.§-a (1) bekezdésének g), h), l) és m) pontja helyébe a
következõ rendelkezések lépnek:
(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)
"g) a közös gazdálkodás céljára az alapításkor a tag által bevitt ingatlan
tulajdonjogának, illetõleg használati jogának megszerzése;
h) a gazdálkodó szervezet olyan szervezeti átalakulásával bekövetkezõ
vagyonszerzés, amikor az újonnan létrejött gazdálkodó szervezet a korábbinak
általános jogutódja lesz;
l) gépjármû, pótkocsi tulajdonjogának a statisztikai jelzõszám szerint
fõtevékenységként gépjármû, pótkocsi forgalmazására jogosult vállalkozó által
történõ megszerzése;
m) a helyi önkormányzat vagy az állam tulajdonában álló lakás tulajdonjogának,
haszonélvezeti jogának a lakások és helyiségek bérletére, valamint az
elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény
(a továbbiakban: lakástörvény) 45.§-ának (1) bekezdése alapján vételi joggal
rendelkezõ, továbbá 49.§-ának (1)-(2) bekezdései alapján elõvásárlási joggal
rendelkezõ személy által történõ megszerzése."
(3) Az Itv. 26.§-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) Termõföld tulajdonjogának, vagyoni értékû jogának visszterhes illeték alá
esõ megszerzése esetén az egyébként járó illeték felét kell fizetni."
16.§
Az Itv. a 27.§-a után a következõ HARMADIK RÉSSZEL és 27/A-27/F. §-sal egészül
ki, egyidejûleg a jelenlegi HARMADIK, NEGYEDIK, ÖTÖDIK RÉSZ számozása
NEGYEDIK, ÖTÖDIK, HATODIK RÉSZ-re változik:
"HARMADIK RÉSZ
AZ OKIRATI ILLETÉKEK
Az okirati illeték tárgya
27/A.§
(1) Az okirati illeték tárgya a polgári jogviszonyban létrejött jogügyletet
magában foglaló, jog alapítását, megerõsítését, átruházását, megváltoztatását
vagy megszüntetését rögzítõ, továbbá a nyilatkozatról vagy tényrõl
bizonyítékul kiállított olyan irat elsõ eredeti példánya, melyre e törvény
okirati illetéket állapít meg.
(2) Az illetékkötelezettséget - ha jogszabály kivételt nem tesz - nem érinti
az okirat elnevezése vagy alakja, továbbá az, hogy az okirat a Polgári
perrendtartás szabályai szerint a teljes bizonyító erõhöz megkívánt
kellékekkel rendelkezik-e, továbbá, hogy az okirat a tényeket a valóságnak
megfelelõen tartalmazza-e, illetve az okiratot felhasználták-e arra a célra,
amelyre kiállították. (3) Nem tárgya az okirati illetéknek a jogügyletet
tartalmazó okirat, ha a benne foglalt jogügylet semmis, kivéve, ha a jogügylet
jóváhagyás folytán vagy az elfogadott teljesítés következtében utóbb
érvényessé vált.
27/B.§
(1) Illetékköteles okiratok:
a) ingatlan tulajdonjogának, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékû jognak
átruházásáról, valamint az említett jogok megszüntetésérõl kiállított okirat;
b) végrendeletet, öröklési szerzõdést tartalmazó okirat;
c) ingatlan, ingó tulajdonjogának hatósági (bírósági) árverésen történõ
megszerzésérõl kiállított okirat (jegyzõkönyv);
d) vagyonközösség megszüntetésérõl kiállított okirat;
e) ingó ajándékozásról kiállított okirat;
f) lakásnak nem minõsülõ ingatlan bérleti jogának megszerzésérõl kiállított
okirat;
g) társasház alapításáról kiállított okirat;
h) jelzálogjog alapításáról kiállított okirat, kivéve a lakáscélú kölcsönt,
visszatérítendõ támogatást biztosító jelzálogjogról kiállított okiratot;
i) államigazgatási, vagybírósági eljárásban a képviselet ellátására adott
meghatalmazásról kiállított okirat, ide nem értve az általános meghatalmazást;
j) szakértõi véleményrõl kiállított okirat;
k) oktatási és tanfolyami bizonyítvány , az oklevél,a szakvizsga, a
nyelvvizsga, amestervizsga letételét tanúsító okirat (atovábbiakban együtt:
bizonyítvány), kivéve az általános és középiskolai bizonyítványt, az
érettségi, a szakmunkásképzõ és aszakiskolai szakmai vizsgát, aszakképesítést
tanúsító bizonyítványt.
(2) Ha egy jogügyletet több okirat együttesen tanusít, az okirati illetéket a
jogügylet létrejöttét eredményezõ okiraton kell megfizetni. (3) Az egy
okiratba foglalt, különbözõ illetéktárgyakra vonatkozó okirat illetékét úgy
kell megfizetni, mintha minden egyes tárgyról külön okiratot állítottak volna
ki.
(4) A szerzõdés módosítása - ideértve az idõ lejártával megszûnõ szerzõdés
meghosszabbítását is - függetlenül attól, hogy azt a felek az eredeti okiratra
vezetik rá, vagy arról új okiratot állítanak ki , az (5) bekezdésben említett
kivétellel, mint új jogügyletrõl kiállított irat esik okirati illeték alá.
(5) Ha az eredeti okiratra vezetett vagy külön okiratba foglalt nyilatkozatban
csak a jogügyletben eredetileg is résztvevõ felek személyi adatainak
megváltoztatásáról, a teljesítés helye, a kamat, a foglaló, a kötbér, vagy a
bánatpénz változtatásáról rendelkeznek, az okirat elsõ eredeti példányán
megfizetett okirati illetéken kívül további okirati illetéket nem kell
fizetni.
Az okirati illeték mértéke 27/C.§
(1) A 27/B.§ (1) bekezdésének a)-h) pontjaiban felsorolt okiratok illetéke
1.500 forint.
(2) A 27/B.§ (1) bekezdésének i) és j) pontjaiban említett okiratok illetéke
500 forint.
(3) A bizonyítványok illetéke:
a) a felsõfokú oktatásban a végbizonyítvány (abszolutórium) 500 forint;
b) a felsõfokú (fõiskolai, egyetemi) végzettséget, valamint felsõfokú
szakirányú képzettséget tanúsító oklevél 1.000 forint; c) egyetemi doktori
oklevél 2.000 forint; d) a tanfolyam elvégzését, a szak-, illetve nyelvvizsga,
valamint a mestervizsga letételét tanúsító okirat 500 forint.
Illetékmentesség
27/D.§
Mentes az okirati illeték alól:
a) a tárgyánál fogva illetékmentes államigazgatási, vagy bírósági eljárásban
történõ felhasználás céljára kiállított meghatalmazás és szakértõi vélemény;
b) az államigazgatási vagy bírósági eljárásban személyes költségmentességben
részesült fél kérelmére vagy érdekében beszerzett szakértõi vélemény;
c) a munkaerõfejlesztõ és a munkaerõképzõ központ vagy az általuk megbízott
szervezet által kiadott, képesítést tanúsító bizonyítvány.
Az okirati illeték fizetésére kötelezettek
27/E.§ (1) Az okirati illetéket a jogügyletben résztvevõ felek egyetemlegesen
kötelesek megfizetni. Ha azonban a jog-ügyletben résztvevõ felek valamelyike
az ügyletrõl kiállított okiratban az illeték megfizetését magára vállalja, az
illetékkötelezettség keletkezésétõl számított egy évig az illetéket csak tõle
lehet követelni.
(2) Egyoldalú jogügylet, szakértõi vélemény, valamint bizonyítvány esetében az
illetéket az okirat kiállításakor az köteles megfizetni, aki a
jognyilatkozatot tette, illetõleg akinek ügyében, vagy érdekében az okiratot
kiállították.
Az okirati illeték fizetésének módja
27/F.§
(1) Az okirati illetéket az okirat kiállításával egyidejûleg, külföldön
kiállított okirat esetében az illetékkötelezettség keletkezésekor [3.§ (4)
bekezdés] az okirat eredeti példányán illetékbélyeggel kell megfizetni. Az
okirat másolatán (kiadmány, tanúsítvány) az illeték megfizetésére utalni kell.
(2) Ha az okirati illeték megfizetését a kötelezett fél elmulasztja, a meg nem
fizetett illetéket mulasztási bírsággal együtt lelet alapján (84.§, 85.§) az
illetékhivatal (96.§) elõírja."
17.§
Az Itv. 29.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az elsõfokú államigazgatási eljárásért - ha e törvény melléklete másként
nem rendelkezik - 700 forint illetéket kell fizetni (általános tételû eljárási
illeték)."
18.§
(1) Az Itv. 33.§-a (2) bekezdésének 4. pontja a következõ d) alponttal egészül
ki:
(4. a születéssel, a házasságkötéssel, az örökbefogadással, tartással,
gondozással és a halálesettel kapcsolatos eljárás, kivéve:)
"d) az ingatlan-nyilvántartási eljárást;"
(2) Az Itv. 33.§-a (2) bekezdésének 13.,22. és24. pontjai helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
(... illetékmentes eljárások:)
"13. Az elsõ személyi igazolvány, az ideiglenes személyi igazolvány
kiállításával, a személyi igazolvány cseréjével -kivéve, ha a csere az
igazolvány elvesztése, eltûnése, megrongálódása, adatainak olvashatatlanná
válása miatt szükséges -vagy érvényességi idejének meghosszabbításával
kapcsolatos eljárás, a személyi igazolvány megváltozott adatainak
bejegyzésével kapcsolatos eljárás, továbbá a személyi igazolvány kiállításához
szükséges irat;
22. A költségmentesség engedélyezése iránti eljárás, valamint a
költségmentesség feltételei fennállásának igazolásához kiállított irat;
24. a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt a
földhivatalnál kezdeményezett eljárás, valamint a kárpótlási eljárás és az
ilyen eljárásokhoz szükséges irat, továbbá a kisajátítási eljárás;"
19.§
Az Itv. 45.§-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A cég vagyonának (jegyzett tõkéjének) növelése (felemelése) esetében az
(1) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott illetéket a vagyon (a jegyzett
tõke) növekedésének összege után kell számítani; melynek mértéke legalább
3.000 forint, az (1) bekezdés a) pontjában említettek esetében legfeljebb
300.000 forint, az (1) bekezdés b) pontjában említettek esetében pedig
legfeljebb 150.000 forint. Ez az illeték magában foglalja az egyidejûleg
bejelentett más változásokért fizetendõ illetéket is."
20.§
Az Itv. 50.§-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A cégbírósági, valamint a csõd- és felszámolási eljárásban hozott végzés
elleni felülvizsgálat illetéke 6.000 forint."
21.§
Az Itv. 57.§-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép,
egyidejûleg a következõ j) és k) pontokkal egészül ki:
(Illetékmentes a polgári ügyekben:)
"e) az alapítvány, a társadalmi szervezet, továbbá a Munkavállalói
Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrehozott
MRP szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás;
j) az áttételt elrendelõ végzés elleni fellebbezés;
k) a kárpótlási ügyekben hozott közigazgatási határozat bíróság általi
felülvizsgálata iránti per."
22.§
(1) Az Itv. 74.§-a (2) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Ha e törvény vagy melléklete másként nem rendelkezik, illetékbélyeggel kell
megfizetni az okirati és az eljárási illetéket."
(2) Az Itv. 74.§-a (3) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Az illetékbélyeggel fizetendõ illetéket okirati illeték esetében a kiállított
okirat eredeti példányára, az eljárási illetéket pedig az eljárást
kezdeményezõ iratra (jegyzõkönyvre) vagy ezek hiányában az eljárás során
létrejött iratra kell felragasztani."
23.§
Az Itv. 74.§-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4)-(5)
bekezdésekszámozása (5)-(6) bekezdésekre változik:
"(4) Az illetékköteles okiratra ragasztott illetékbélyeget az okirati illeték
fizetésére kötelezett vagy az okirat kiállítója - az okirat kiállítása
keltének az illetékbélyegre történõ ráírásával vagy annak bélyegzõ
lenyomatával - értékteleníteni köteles. Ha az eljáró hatóság (bíróság) az
értéktelenítés elmaradását észleli, az illetékbélyeget a 75.§ rendelkezéseinek
megfelelõen értékteleníti."
24.§
(1) Az Itv. 75.§-ának (1)bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az iratra ragasztott illetékbélyeg akkor értékteleníthetõ, ha a bélyeg
állapota kifogástalan. Ellenkezõ esetben a felülbélyegzést mellõzve - az
eljárási illeték esetében ha a fizetésre vonatkozó felhívás eredménytelen -
leletet (84-85.§) kell készíteni, amelyet a leletkészítés okának
feltüntetésével az illetékhivatalnak kell megküldeni."
(2) Az Itv. 75.§-a (3) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Illetékbélyeggel megfizetett eljárási illeték esetében a felülbélyegzés
napját is jelzõ hivatalos bélyegzõ lenyomatot az iratra felragasztott
illetékbélyegek mindegyikére akként kell ráütni, hogy a lenyomat - idõpontot
jelzõ bélyegzõnél az ezt feltüntetõ jelzés - fele az illetékbélyegre, másik
fele pedig az irat papírjára essék."
25.§
Az Itv. 82.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"82.§ Az illeték fizetésére kötelezett terhére, ha az eljárás
kezdeményezésekor fennálló eljárási illetékfizetés kötelezettségét - felhívás
ellenére - egyáltalán nem vagy nem teljes mértékben vagy nem a megszabott
határidõben teljesítette, továbbá a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési
kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése, valamint az okirati
illetékfizetési kötelezettség nem-, illetõleg részleges teljesítése esetén, a
fizetendõ illetéken felül, az adózás rendjérõl szóló törvényben meghatározott
mértékû, mulasztási bírságot kell fizetni."
26.§
(1) Az Itv. 102.§-ának (1) bekezdése a következõ m) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"m) termõföld: az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szõlõ, gyümölcsös, kert,
gyep, nádas és erdõ mûvelési ágban vagy halastóként nyilvántartott és az
ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel azonos célra hasznosított külterületi
földrészlet."
(2) Az Itv. 102.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdés f), l) és m) pontjaiban foglaltak alkalmazásakor a
vagyontárgy minõsítése tekintetében az illetékkötelezettség keletkezésekor
fennálló állapot azirány-adó."
27.§
Az Itv. Melléklete e törvény mellékletének megfelelõen módosul.
Hatálybalépés
28.§
(1) Ez a törvény 1995. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit - a (2)
bekezdésben meghatározott kivétel-lel- a hatálybalépését követõen
illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az illetékhivatal tudomására
jutott vagyonszerzési ügyekben, továbbá a hatálybalépést követõen kiállított
okiratok, illetõleg kezdeményezett elsõfokú és jogorvoslati eljárások esetében
kell alkalmazni.
(2) Ha az öröklési illetékkötelezettség 1995. január 1. napja elõtt
keletkezett, akkor az öröklési illeték megállapítására az 1994. december 31.
napján hatályos illetékrendelkezéseket kell alkalmazni, feltéve,hogy ezek a
rendelkezések az örökös számára kedvezõbb fizetési kötelezettséget
eredményeznek.
29.§
E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Itv. 16.§-a (1)
bekezdésének c) pontja, 26.§-a (1)
bekezdésének e) pontja, 33.§-a (2) bekezdésének 19. pontja és a 102.§-a (1)
bekezdésének k) pontja.
Melléklet
az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvényt módosító 1994. évi .......
törvény 27.§-ához
1.
Az Itv. Melléklete II. címének 1-3. pontjai helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"1. A magyar állampolgársági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás
illetéke 1.000 forint.
2. Magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó hontalan külföldön történõ
házasságkötéséhez annak tanúsításáért, hogy a házasságkötésnek a magyar jog
szerint nincs akadálya, 1.000 forint illetéket kell fizetni.
3. Nem magyar állampolgár Magyarországon történõ házasságkötéséhez szükséges
olyan igazolás alól felmentése, amely tanúsítja, hogy a házasságkötésnek a
személyes joga szerint nincs akadálya, 800 forint illeték alá esik."
2.
Az Itv. Melléklete III. címének helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"1. Az igazságügyminiszter által külföldi használatra az ország területén
hatályban levõ vagy hatályban volt jogszabályról kiállított bizonyítvány
illetéke annyiszor 400 forint, ahány jogszabály szakaszról (§-ról) a
bizonyítványt kiállították.
2. A joggyakorlatról kiállított 1. pontban említett bizonyítvány illetéke
1.000 forint."
3.
Az Itv. Melléklete VI. címének 1. és 3. pontjai helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"1. Az eljáró hatóság által végzett hitelesítés illetéke -ha jogszabály
kivételt nem tesz -:
a) másolat, kivonat vagy fordítás elsõ oldala után 50 fo
rint, minden további megkezdett oldala után 20 forint;
b) iraton levõ aláírás után aláírásonként 50 forint;
c) külföldi használatra szánt iraton levõ aláírásnak valamely igazságügyi
hatóság vezetõje által történõ hitelesítése esetében minden aláírás után 300
forint; az ilyen hitelesítésnek az igazságügyminiszter által történõ
felülhitelesítése, valamint aláírásnak a külügyminiszter által történõ
hitelesítése, felülhitelesítése 500 forint; ha a külügyminiszter a külföldön
történõ felhasználás céljából kiállított anyakönyvi kivonaton levõ aláírást
hitelesíti, 500 forint;
d) a Külügyiminsztérium Konzuli Fõosztálya által végzett felülhitelesítés, az
igazságügyminiszter által hitelesített (felülhitelesített) iratok kivételével,
okiratonként 700 forint.
3. Az Országos Fordító és Fordításhitelesítõ Iroda által végzett hitelesítés
illetéke oldalanként 100 forint. Ezt az illetéket kell fizetni a másodlat, a
másolat és fénymásolat hitelesítéséért is."
4.
Az Itv. Melléklete VII. címének 1. és 2. pontjai helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"1. Az állami levéltár által készített egyszerû vagy hiteles másolatért az
alábbi illetéket kell fizetni:
a) az 1867. év elõtti idõbõl származó iratról kiállított másolat után
oldalanként 100 forintot, de legalább 500 forintot;
b) az 1867. évbõl vagy ennél késõbbi idõbõl származó iratról kiállított
másolat után oldalanként 50 forintot, de legalább 200 forintot.
2. Az ügyfél által készített másolatnak és fénymásolatnak a levéltár által
történõ hitelesítéséért oldalanként 50 forint illetéket kell fizetni."
5.
Az Itv. Melléklete IX. címének 1., 2. és 8. pontjai helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"1. Az útlevél kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke 3.000 forint, ha
azonban az útlevél érvényességének idõtartama az öt évet meghaladja, 6.000
forint. A kérelem benyújtásának idõpontjában a 18. életévét be nem töltött,
illetve a 70. életévét betöltött személy esetében az útlevél illetéke -
függetlenül annak érvényességi idejétõl - 1.000 forint.
2. Rendszeres külföldre utazással járó munkakör ellátásához a munkáltató által
a dolgozó részére kért második magánútlevél kiadásával, érvényességi idejének
meghosszabításával kapcsolatos eljárás illetéke 3.000 forint.
8. Az útlevélhatósági eljárásban benyújtott fellebbezés illetéke 800 forint."
6.
Az Itv. Melléklete X. címének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A névváltozás iránti eljárás illetéke 1.000 forint. Az egy családhoz tartozó
nagykorúak közös kérelme esetében az illetéket minden nagykorúnak külön-külön
kell megfizetni."
7.
Az Itv. Melléklete XI. címének 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép,
egyidejûleg a cím 3. ponttal egészül ki:
"1. A 2. pontban említett kivétellel gépjármû forgalmi engedélyének - ideértve
az ideiglenes forgalmi engedélyt is -kiállításával, pótlásával, másodlat
kiadásával, illetõleg tulajdonjogot érintõ korlátozásnak a forgalmi engedélybe
történõ bejegyzésével és nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárás
illetéke 1.000 forint.
3. A gépjármû tulajdonjogában, haszonélvezeti jogában bekövetkezett változás
forgalmi engedélybe történõ bejegyzése iránti eljárás illetékmentes."
8.
Az Itv. Melléklete XV. címének 1-2. pontjai helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárásért, ha ez
a) területfelhasználási engedély kiadására irányul, egész és megkezdett
hektáronként 500 forint;
b) telekalakítási engedélyre irányul
b/1. kettõnél több lakótelek kialakítása esetében telkenként 500 forint;
b/2. üdülõtelek kialakítása esetében telkenként 2.000 fo rint;
b/3. egyéb építési telek kialakítása esetében egész és megkezdett hektáronként
600 forint;
b/4. külterületi földrészlet kialakítása esetében földrészletenként 500
forint;
c) használatbavételi engedélyre irányul, 1.000 forint;
d) fennmaradási engedélyre irányul, 3.000 forint;
e) építési (bontási, felújítási, átalakítási, bõvítési stb.) engedély
kiadására irányul
e/1. lakóépület melléképületének, valamint kerítésnek az építése (felújítása,
helyreállítása, átalakítása, bõvítése, elmozdítása és lebontása stb.), továbbá
elvi építési engedély esetén 800 forint;
e/2. az e/1. pontban nem említett épület építése (bontása, felújítása,
átalakítása stb.) esetén 5.000 forint
illetéket kell fizetni.
2. Az 1. pont alá nem esõ elsõfokú építésügyi hatósági eljárásért (engedély
érvényének meghosszabbítása, közterületfoglalás stb.) 500 forint,
építésrendészeti, hatósági intézkedés kéréséért, valamint az építésügyi
hatósági eljárásban igénybe vehetõ valamennyi fellebbezésért 2.000 forint
illetéket kell fizetni."
9.
A Melléklet XVI. címének 1, 3-5. pontjai és 6. pontjának d) és f) alpontjai,
valamint 7-8. pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"1. Ingatlan tulajdonjogának, illetõleg vagyoni értékû jogának a bejegyzésére
irányuló eljárás illetéke, a változással érintett ingatlanonként 2.000 forint.
3. A vagyoni értékû jog törlése iránti eljárás illetéke 1.000 forint.
4. Az 1-3. pontokban megjelöltektõl különbözõ egyéb jogok és tények
bejegyzésére vagy törlésére, illetõleg az ingatlan adataiban történt változás
átvezetésére irányuló eljárás illetéke - ideértve az építéssel megszerzett
épület (építmény) ingatlan-nyilvántartásba vételét is - 400 forint.
5. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésrõl szóló határozat ellen benyújtott
fellebbezés illetéke 3.000 forint. Egyebekben a földhivatali eljárásban
elõterjesztett fellebbezés illetékére a törvény 29.§-ának (2) bekezdésében
foglaltak irányadók.
(6.Illetékmentes:)
d) a lakáscélú kölcsönt, visszatérítendõ támogatást biztosító jelzálogjog,
valamint az ezzel összefüggõ elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-
nyilvántartási bejegyzése, illetve törlése iránti eljárás;
f) a lakástörvény alapján vételi, elõvásárlási joggal rendelkezõ személy
részére elidegenített önkormányzati vagy állami tulajdonban álló lakás
tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának, továbbá az ezzel összefüggõ
elidegenítési és terhelési tilalomnak, valamint jelzálogjognak az ingatlan-
nyilvántartási bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos eljárás.
7. A tulajdoni lapról kiadott hiteles másolat illetéke 500 forint.
8. Ha a már kiadott hiteles másolatra a késõbbi változást vezetik rá, a
kiegészítésért 200 forint illetéket, annak feltüntetéséért pedig, hogy
változás nem következett be, 100 forint illetéket kell fizetni."
10.
Az Itv. Melléklete XVII. címébe a következõ cím és rendelkezés lép:
"Az egyéni vállalkozói és kereskedõi engedély illetéke
Az egyéni vállalkozói igazolvány és a kereskedõi engedély kiadása iránt
kezdeményezett eljárás illetéke 1.000 forint. Játékautomata mûködtetésének
engedélyezésére irányuló eljárás illetéke 10.000 forint."
11. Az Itv. Melléklete XVIII. címének 10. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép, egyidejûleg a jelenlegi10. pont számozása 11. pontra
változik:
"10. Az e törvény szerint teljes személyes illetékmentességre jogosult szerv
megbízása alapján behozott vámáru mentes a statisztikai illeték alól. Az
illetékmentességet a mentesség jogcímének megjelölésével és a megbízási
szerzõdéssel kell igazolni."
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
Az 1991. január 1-jén hatályba lépett illetéktörvény (1990. évi XCIII.
törvény) nagyobb mértékben az elmúlt évben módosult, amikoris elõbb a bírósági
eljárási illetékek teljeskörû újraszabályozása történt meg, majd ezt követte a
vagyonszerzési és egyes államigazgatási eljárási illetékek elsõsorban a
mértéket érintõ korrekciója. A közelmúltban végrehajtott kisebb módosítás
pedig azt a célt szolgálta, hogy a költségvetés (állami és önkormányzati)
minél rövidebb idõn belül hozzájusson az illetékbevételhez (illetékelõleg-
fizetés bevezetése).
Az államháztartás jelenlegi helyzetében ismét szükségessé vált az
illetéktörvény módosítása. Az ezzel megvalósítandó cél egyfelõl a költségvetés
bevételeinek gyarapítása olymódon, hogy a társadalmilag igazságos,
vagyonarányos teherviselés elve érvényre jusson, másfelõl a gazdaság
élénkítését szolgáló vállalkozások beruházásait ösztönözze.
A jelenlegi módosítás (a továbbiakban: Javaslat) a korábbiaktól eltérõen az
illetékrendszer változását is jelenti, mert ismét bevezeti az okirati
illetéket, mint önálló illetéknemet. A vagyonszerzési illeték elemei (az
öröklési, az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illeték)
alapvetõen nem változnak, azonban ezek általános mértéke mérsékelten, de
sávosan progresszív módon emelkedik. Egyidejûleg módosulnak, illetve
megszûnnek a társadalmilag indokolatlan illetékmentességek is.
Az eljárási illetékek közül az egyre költségigényesebb hatósági ügyintézéshez
kapcsolódó államigazgatási eljárási illetékek mértéke követi az
értékviszonyokban bekövetkezett változásokat. A bírósági eljárási illetékeknél
a Javaslat szerinti kisebb mértékû változtatáscsak a jogalkalmazás során
felmerült vitás kérdések egyértelmûbb szabályozását célozza.
Az illetéktörvény egyéb irányú módosítását az indokolja, hogy harmonizáljon a
jogrendszerben idõközben bekövetkezett változásokkal így pl.a Polgári
Törvénykönyv (Ptk.), a termõföldrõl szóló törvény új jogintézményeivel.
R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S
Az 1-3. §-hoz
A Javaslat az illetékek rendszerébe illeszti az okirati illetéket, mint új
illetéknemet. Ez a jogintézmény a jogfejlõdés során a magyar illetékjognak
1986. július 1-ig szerves részét képezte, melyet a jogügyletet magába foglaló,
valamint a bizonyítékul szolgáló iratok után kellett fizetni. Az okirati
illeték jelentõsége a rendszerváltozást megelõzõ társadalmi-gazdasági
viszonyok között fokozatosan csökkent, amely a megszüntetéséhez vezetett. Az
átalakulóban lévõ, a magántulajdonon alapuló és bontakozó piacgazdasági
viszonyok között azonban a polgári jogi vonatkozású ügyletek, az ezeket
tanusító okiratok száma és jelentõsége rendkívüli mértékben növekszik és ez
indokolja az okirathoz kapcsolódó illeték ismételt bevezetését. A költségvetés
jelenlegi helyzetében olyan új bevételi forrást jelent, amelynek mûködtetése
nem kíván külön apparátust, a fizetési kötelezettség igen egyszerûen és jól
ellenõrizhetõ módon illetékbélyeggel teljesíthetõ.
A Javaslat egyébként az okirati illetéket úgy szabályozza, hogy azt csak az
illetéktörvényben taxative felsorolt okiratok után kell fizetni, tehát nem
terjed ki a polgári jog-ügyletek teljes körére, így a mindennapi életben
tömegesen elõforduló szerzõdésekre, az ezekkel kapcsolatban kiállított
okiratokra (számla, nyugta, elismervény stb.) sem, tehát a polgárok hétköznapi
életvitelét és az üzletvitelt nem gátolja.
A Javaslat szabályozza azt is, hogy az illetéktörvény területi hatálya a
külföldön kiállított okiratra mikor, milyen feltételek meglétekor terjed ki. A
belföldön kiállított okirat esetében az illetékkötelezettség keletkezése az
okirat kiállításának idõpontjához, a külföldön kiállított okirat a benne
foglalt jogügylet belföldi teljesítéséhez, illetve az okirat felhasználásához
kötõdik.
A 4-6.§-hoz
A Javaslat a feltételhez kötött teljes személyes illetékmentességet
kiterjeszti az 1993. évi XCII. törvénnyel a Ptk.-ba beiktatott olyan új tipusú
"non profit" szervezetekre, mint a közhasznú társaság és a közalapítvány.
A feltétel nélküli, illetve a feltételhez kötött teljes személyes
illetékmentesség egyébként az okirati illeték alóli mentességet is jelenti, e
jogosultságról az érintettnek az okiratban vagy az arra vezetett záradékban
kell nyilatkoz-nia.
A 7-8.§-hoz
1. A vagyonarányos közteherviselés irányába mutató és költségvetési bevételt
növelõ lépés az egyes vagyonszerzési (öröklési, ajándékozási és visszterhes
vagyonátruházási) illetékek mértékeinek sávosan progresszív meghatározása.
A változtatás a lakástulajdon ingyenes vagy visszterhes megszerzését nem
érinti. Ugyanakkor a Javaslat arra törekszik, hogy jobban kifejezésre jussanak
a különbözõ jogcímû vagyonszerzések között meglévõ tartalmi különbségek.
2. Az ingyenes vagyonszerzések (öröklés, ajándékozás) illetékmértékének
meghatározásánál fõ követelmény, hogy az átlagos elvonás a szerzés gazdasági
háttere (ingyenessége) miatt magasabb legyen, mint a vélelmezhetõen adózott
jövedelembõl történõ visszterhes vagyonszerzéseké. Ezen túlmenõen a
szabályozásnál különbséget kell tenni az öröklés, mint vagyonátszállás és az
ajándék, mint a felek szerzõdéses elhatározásán alapuló vagyonszerzés között,
melynek egyetlen terhe az illeték. Ez utóbbira figyelemmel az ajándékozási
illeték mértéke az öröklési illetékhez képest erõteljesebben növelhetõ. A
Javaslat ezt oly módon juttatja érvényre, hogy öröklés esetén az I-III.
rokoncsoportba tartozó örökösöknél a jelenlegi illetékkulcsok 5 millió forint
értékû örökségig nem változnak, az ugyanilyen értékû ajándékra megállapított
illetékkulcsok viszont az egyes rokonsági fokozatokban mérsékelten növekednek.
3. A Javaslat - mind öröklésnél, mind ajándékozásnál - értéksávokhoz és a
rokonsági fokhoz igazodó, %-os illetékkulcsokat állapít meg, 5 millió forintig
mérsékeltebb, 5 és 10 millió forint között, valamint 10 millió forint fölött
erõteljesebb elvonást alkalmaz.
4. A lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékû jog (pl. haszonélvezet,
használat) öröklésére és ajándékozására a Javaslat kiterjeszti a lakástulajdon
ilyen jogcímû szerzésére vonatkozó - az általánoshoz képest kedvezményes -
illetékkulcsokat (7.§ (2) bek.).
5. Az illetéktörvény hatályos rendelkezései a termõföld szerzését
kedvezményezik (az egyébként járó illeték felét kell fizetni). A Javaslat
szerinti progresszív illetékkulcsok kedvezõtlen hatásának kiküszöbölését
szolgálja az, hogy a termõföld értéke az egyéb vagyontárgyak értéke elõtt (az
alacsonyabb értéksávba tartozóként) illetékezik (7.§(2) bek.).
6. A Javaslat 8.§-ában foglalt rendelkezések a sávosan progresszív
illetékkulcsokhoz kapcsolódva szabályozzák azt az esetet, amikor az örökös
késõbb jut öröksége egy részéhez (póthagyaték) vagy a megajándékozott
ugyanattól az ajándékozótól egy éven belül többször részesül ingyenes
juttatásban, akár úgy is, hogy egy vagyontárgyat több szerzõdéssel szerez meg.
Méltányos a Javaslatnak az a rendelkezése, melynek értelmében a több
ajándékozó közös tulajdonában lévõ vagyontárgynak egy szerzõdéssel történõ
átruházásakor az egyes ajándékozóktól szerzett vagyonrészek értékét nem kell
egybeszámítani.
A 9-10.§-hoz
1. A Javaslat az értékpapírra és a takarékbetétre biztosított
illetékmentességet kiterjeszti a gazdasági társaság tagját megilletõ vagyoni
betét, az üzletrész (korlátolt felelõsségû társaság, szövetkezet) öröklésére
és ajándék címén történõ megszerzésére is. Ennek indoka az, hogy az üzletrész
az értékpapírnak minõsülõ részvényhez hasonló részesedési jogot biztosít.
Ez a mentesség az értékpapír kiállításának mellõzésével megszerzett
szövetkezeti üzletrész illetékjogi megítélését is rendezi és várhatóan kedvezõ
hatása lesz a gazdálkodó szervezetek mûködõképességére.
2. A kiskorú örökös öröklési illetékfizetési kedvezményét a Javaslat - részben
méltányossági szempontok miatt, részben pedig az illetékhivatal
adminisztrációs feladatainak egyszerûsítése céljából - az örökölt vagyontárgy
ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos eljárási illetékre is
kiterjeszti.
3. A termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény a zártkert megjelölést nem
használja, a termõföld fogalma alatt a külterületi szántó, szõlõ, gyümölcsös,
kert, gyep, nádas és erdõ mûvelési ágban vagy halastóként nyilvántartott
vagyontárgyakat érti.
Ennek megfelelõen szükséges az illetéktörvény érintett - hatályos: (16.§ (6)
bek., 17.§ (3) bek. és 26.§ (5) bek.) -rendelkezéseinek pontosítása, valamint
a termõföld fogalmának az értelmezõ rendelkezések közötti definiálása.
A 11-13.§-hoz
1. A Javaslat a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértékét is a
szerzett vagyon értékétõl függõen, differenciáltan, a vagyonarányos
közteherviselés elvével összhangban növeli. A jelenlegi 8 %-os mérték csak 10
millió forintig érvényesül, a megszerzett vagyon ezt meghaladó értéke pedig a
jövõben 12 % illeték alá esik.
E módosítás a lakástulajdon szerzését nem nehezíti, mert az ilyen szerzés
illetékének mértéke változatlanul kedvezményes marad.
2. A Javaslat a termõföld kedvezõbb illetékjogi megítélésének érvényesítése
érdekében a visszterhes szerzés esetén is az öröklésnél, ajándékozásnál
alkalmazott (7.§ (3) bek.) számítási módot teszi lehetõvé.
3. A Javaslat a progresszív elvonásra figyelemmel kiegészíti az ingatlan
tulajdonjogának, haszonélvezetének egyidejû megszerzése esetén az illeték
alapjára, valamint mértékére irányadó rendelkezéseket. A gyakorlatban ez azt
jelenti, ha a vagyoni értékû jog forgalmi értéke (azaz az illeték alapja) nem
haladja meg a 10 millió forintot, akkor 8 %-os, a jog ezt meghaladó értéke
után 12 % kulcs alkalmazásával történik az illeték megállapítása.
4. Az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzéseknél a Javaslat az illetékmérték
tekintetében kivételt tesz és az ilyen ingatlanszerzést meghatározott körben
és feltételek mellett kedvezményes - 2 %-os - illetékmértékkel preferálja.
Ebbe a körbe tartoznak - a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII.
törvény alapján az Értékpapír Felügyelet engedélyével mûködõ - ingatlan-
alapok és a statisztikai jelzõszámuk szerint fõtevékenységként
ingatlanforgalmazást folytató vállalkozók. A fõtevékenységet a 17 jegyû
statisztikai jelzõszám 9-12 számjegyei mutatják, amit az adóbejelentkezési lap
mártartalmaz.
E körben a hatályos szabályozás szerint illetékmentesség érvényesül azzal a
céllal, hogy az illeték ne növelje az ingatlanpiaci árakat. Ugyanakkor a mai
szigorú feltételhez kötött mentességi szabály - tapasztalat szerint - annak
kényszerû megkerülésére ösztönzi a vállalkozókat. A megszerzett ingatlan egy
éven belüli újraértékesítésének törvényi elõírása (mint illetékmentességi
feltétel) gátolja az ingatlan forgalmazásra jogosultakat abban, hogy a
vásárolt ingatlanokat felújítva, korszerûsítve értékesítsék újra.
Ugyanakkor az ingatlanbefektetési alapokat (pl. Pillér) az illetékmentesség
nem illeti meg, mivel az ingatlan forgalmazására nem cégbejegyzés alapján,
hanem jogszabálynál fogva jogosultak és ez idõ szerint nem kizárólagos
tevékenységük az ingatlanforgalmazás.
A gyakorlatban felmerült esetek azt mutatják, hogy az ingatlanalap-kezelõk
vagyonszerzéseit terhelõ 8 %-os illeték gátolja az ingatlanalapok
létrehozását, illetve mûködését. A Javaslat szerinti csekély illetékmérték
kifejezetten ösztönözheti az ingatlanalapok létrejöttét és ezáltal a
kisbefektetõk számának gyarapodását.
A 14.§-hoz
A gépjármû tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának megszerzéséért fizetendõ
illeték összegét a Javaslat az infláció miatt kisebb mértékben növeli.
A 15.§-hoz
A visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség körében a Javaslat a
gyakorlati tapasztalatok alapján, az egyértelmû alkalmazhatóság érdekében
néhány mentességi okot pontosít.
A lakástörvény (1993. évi LXXVIII.tv.) alapján megszerzett önkormányzati
lakásokra az illetéktörvény jelenleg illetékmentességet biztosít. Az
illetékmentesség az eredeti céltól eltérõen nem csupán a lakás bérlõjére és a
vele egy tekintet alá esõ személyekre korlátozódik, hanem a szabad forgalomban
értékesített bérlakások vevõire is kiterjed, akik esetében ez a kedvezõ
elbánás nem indokolt.
A jogosultak köre megalapozottan úgy határolható be, ha kizárólag azok a vevõk
részesülnek mentességben, akik a lakástörvény 45.§-ának (1) bekezdése, illetve
a 49.§-ának (1)-(2) bekezdése szerint vételi vagy elõvásárlásijoggal
rendelkeznek. Ez esetben csak a bérlõ és közeli hozzátartozóinak
lakásvásárlása mentesül a szerzés után egyébként fizetendõ illeték alól. A
mentesség azonos feltételekkel vonatkozik az állami lakás megszerzésére is.
A 16.§-hoz
1. Az okirati illeték bevezetése miatt a Javaslat az illetéktörvényt új
résszel és 27/A-27/F.§-sokkal egészíti ki. A többi illetéknemhez hasonlóan "
Az okirati illetékek" cím alatt szabályozza az illeték tárgyát, az illeték
mértékét, az érvényesülõ illetékmentességet, az illeték fizetésére
kötelezettek körét és az illeték fizetésének módját.
2. Az okirati illeték tárgya a polgári jogviszonyban létrejött jogügyletet
magában foglaló, jog alapítását, megerõsítését, átruházását, megváltoztatását
vagy megszüntetését rögzítõ, továbbá a nyilatkozatról vagy tényrõl
bizonyítékul kiállított olyan irat elsõeredeti példánya, melyre e törvény
okirati illetéket állapít meg. Ez azt jelenti, hogy a korábbi (1986. elõtt)
illetékjogi szabályozástól eltérõen a Javaslat a felsorolt jogügyletekrõl,
jognyilatkozatokról stb. kiállított okiratok közül csak azokat kívánja
illetékkötelessé tenni, amelyeket a törvény maga megnevez. Így az
illetékköteles okiratok köre pozitívan meghatározott. A szabályozás értelmében
nem a jogügylet, a jognyilatkozat, hanem az arról kiállított okirat az illeték
tárgya. Az olyan jogügylet, amelyet nem foglaltak írásba (szóbeli
megállapodás) - annak ellenére, hogy a Javaslat szerint a pozitívan
meghatározott körbe tartozik - nem tárgya az okirati illetéknek.
A Javaslat nem tartja szükségesnek az okiratot, mint fogalmat meghatározni, de
az okirati illeték tárgyából következik, hogy a polgári jogviszonyban
keletkezett, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a
továbbiakban: Pp.) szerint bizonyítási eszközként szolgáló okiratok bármelyike
szóba jöhet, így az okirati illetéknek tárgya lehet a felek által készített
magánokirat vagy a közjegyzõ által készített közokiratnak a közjegyzõnél
maradó példánya. Az illetékfizetés szempontjából nincs jelentõsége annak, hogy
az okirat a Pp. alkalmazásában teljes bizonyító erõvel valóban rendelkezik-e
vagy sem, felhasználták-e arra a célra, amelyre kiállították.
Az illetékfizetés szempontjából közömbös az okirat formája, tehát a levél,
távirat vagy fax az egyéb feltételek megléte esetén az okirati illeték tárgya
lehet. Ha a jogügyletet több okirat tartalmazza, az egy okiratnak számít és
illetéket is csak egyszer kell fizetni. Ilyen pl. haa szerzõdési ajánlat
elfogadásáról egy másik okirat készül.
Általában nem tárgya az okirati illetéknek a jogügyletet tartalmazó okirat, ha
a benne foglalt jogügylet semmis, hiszen a semmis szerzõdés érvénytelenségére
a polgári jog szerint bárki bármikor hivatkozhat. Ha azonban a semmiség
valamilyen módon utóbb orvosolható, és ezáltal a szerzõdés érvényessé válik,
az okirati illetékfizetési kötelezettség is bekövetkezik.
A szerzõdés módosításáról kiállított okirat a törvényben foglalt kivételekkel
okirati illeték alá esik. Így például a szerzõdésben foglalt határidõ
meghosszabításáról kiállított okirat - ide értve az eredeti okiratra vezetett
módosítást is - illetékköteles. Ezzel szemben a szerzõdésben eredetileg is
résztvevõ felek megváltozott személyi adatainak feltüntetésérõl, a teljesítés
helyének változásáról, a kamatfizetésrõl stb. kiállított okirat nem
illetékköteles.
3. A szabályozási kör kialakításánál a Javaslat arra volt figyelemmel, hogya
polgárok, a gazdálkodó szervezetek között leggyakrabban elõforduló, tipikus
jogügyletekrõl, szerzõdésekrõl (vagyonszerzésrõl, vagyon megosztásáról, jog
alapításáról stb.) készült okiratokhoz kapcsolódjon illetékkötelezettség, de
úgy, hogy az az üzleti életet ne akadályozza. Nem tárgya az illetéknek többek
között a lakás, illetve az ingó bérletére vonatkozó okirat, a társasági
szerzõdés, az áruvásárlással, szolgáltatással kapcsolatban kiállított számla,
a nyugta, az elismervény, a garancialevél, a jelzálogjoggal nem biztosított
kölcsönszerzõdés, a vállalkozási, a megbízási és a biztosítási szerzõdés stb.
A Javaslat újból illetékkötelessé teszi az államigazgatási vagy bírósági
eljárásban gyakran elõforduló meghatalmazást, kivéve az általános
meghatalmazást, melynek nyilvántartásba vétele eljárási illeték alá esik. Az
oktatási és tanfolyami bizonyítványok, oklevelek (a továbbiakban együtt:
bizonyítvány) közül csak néhányat von az illeték hatókörébe, így például az
általános és a középiskolai bizonyítványok továbbra sem illetékkötelesek.
4. Az okirati illeték mértékét a Javaslat úgy állapítja meg, hogy annak
megfizetése ne rójon túlzott terhet a szerzõdõ felekre. A vagyoni jellegû
jogügyletekkel (27/B.§ (1) bek. a-h) pont) kapcsolatban 1.500 forint, a
meghatalmazás és a szakértõi vélemény esetén 500 forint, míg a
bizonyítványokra 500 forinttól 2.000 forintig terjedõ összegû tételes illeték
fizetését írja elõ.
5. Az okirati illeték fizetése alóli mentességet a Javaslat szûk körben,
elsõsorban az illetéktörvény más rendelkezéseivel (pl. személyes
illetékmentesség), valamint a társadalmilag is indokolt céllal összhangban a
munkanélküliek képzésének, átképzésének elõsegítésére biztosítja.
6. Az okirati illetéket fõ szabályként a két vagy több oldalú jogügyletben
résztvevõ felek egyetemlegesen kötelesek megfizetni, a felek azonban ettõl - a
jogügyletrõl készült okiratban - eltérõen is rendelkezhetnek. Ennek az a
következménye, hogy nemfizetés esetén egy évig az illetéket csak attól a
féltõl lehet követelni, aki azt magára vállalta. Az egyoldalú jogügylet, a
szakértõi vélemény, valamint a bizonyítványok után megállapított okirati
illetéket pedig az köteles megfizetni, aki a jognyilatkozatot tette, illetõleg
akinek ügyében vagy érdekében az okiratot kiállították.
7. Az okirati illeték megfizetésének módja egyszerû, mert az az okirat eredeti
példányán illetékbélyeggel történik, az illetékköteles okirat másolatán a
megfizetés tényére utalni kell. Az illetékfizetés elmaradása leletezést,
illetve mulasztási bírságot von maga után.
A 17-18.§-hoz
1. Az államigazgatási eljárási illetékek körében a Javaslat az értékviszonyok
módosulására figyelemmel az illetékek mértékét is változtatja. A Javaslat
17.§-a értelmében az általános tételû államigazgatási eljárási illeték 500
forintról 700 forintra emelkedik, míg az illetéktörvény mellékletében
meghatározott különleges munkaigényességû és speciális eljárások illetéke a
Javaslat 27.§-ával módosított melléklet szerint különbözõ mértékben változik.
2. Kisebb mértékben módosul a tárgyuknál fogva illetékmentes államigazgatási
eljárásokköre. Ennek céljaegyrészt a gyakorlatban felmerült vitás esetek
megszûntetése, másrészt az új jogszabályokkal való összhang megteremtése.
Kiemelést érdemel az a rendelkezés, melynek értelmében már az illetéktörvény
is kimondja a kárpótlási eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat
illetékmentességét. Módosul a személyi igazolvány kiállításával kapcsolatos
illetékmentesség attól függõen, hogy arra milyen okból kerül sor.
A Javaslat a költségmentesség engedélyezése iránti eljárásra is kiterjeszti az
illetékmentességet. Illetékmentes abirtokösszevonási célú önkéntes földcsere
megszervezése iránti eljárás kezdeményezése. Ez a megoldás elsõsorban a
kárpótlás folytán elaprózódott földrészletek összevonását, birtokká alakítását
fogja segíteni.
A 19-21.§-hoz
A bírósági eljárások illetékét az 1993. évi LXXV. törvény teljeskörûen
újraszabályozta. A bírói gyakorlatban néhány rendelkezés értelmezése gondot
okozott. Emiatt módosul a cégeljárásra vonatkozó illetékek közül a vagyon (a
jegyzett tõke) változásának bejegyzéséért fizetendõ eljárási illeték mértéke.
A cégbírósági, valamint a cég- és felszámolási eljárás speciális jellegére is
figyelemmel, az ilyen eljárásban felülvizsgálható bírósági végzés
felülvizsgálatáért fi
zetendõ illetéket a Javaslataz általános szabályoktól eltérõen, tételes
összegben határozza meg.
A Javaslat kisebb mértékben módosítja az illetékmentes bírósági eljárások
körét. Így egyértelmûvé válik, hogy az alapítvány, a társadalmi szervezet
esetében az illetéktörvény 5.§-a szerinti személyes illetékmentesség nemcsak a
már mûködõ, hanem az alakuló ilyen szervezeteket is megilleti. Így a
nyilvántartásba vételükkel kapcsolatos bírósági eljárás is illetékmentes.
A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok
tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991.
évi XXV. törvény 10.§-ának (3) bekezdése szerint a kárpótlási ügyekben hozott
jogerõs határozat bíróság által felülvizsgálható. Ez a lehetõség az utaló
szabályok folytán az 1992. évi XXIV. törvény és az 1992. évi XXXII. törvény
szerinti kárpótlási ügyekben hozott határozat esetében is biztosított. Az
ilyen kárpótlási ügyekben hozott jogerõs határozat bíróság általi
felülvizsgálata során merült fel a gyakorlatban az a kérdés, hogy ezen
eljárások illetékmentesek-e, ugyanis az 1992.évi XXXII. törvény 15.§-ának (2)
bekezdése úgy rendelkezik, hogy "a kárpótlással kapcsolatban minden
közigazgatási, bírósági eljárás, továbbá minden okirat kiállítása
illetékmentes". A bírói gyakorlat szerint az idézett jogszabályi
rendelkezésbõl egyértelmûen nem következik az ilyen perek tárgyi
illetékmentessége. A jogbizonytalanság a kárpótlásra jogosultakat hátrányosan
érintheti, ezért szükséges és célszerû, hogy a kárpótlási törvényekben
megnyilatkozott jogalkotói szándékot az illetéktörvényben is megerõsítsük,
ezen perek illetékmentességének kimondásával.
Illetékmentessé válik továbbá az áttételt elrendelõ végzés elleni fellebbezés,
mivel a bíróság hivatalból köteles a törvényi feltételek megléte esetén az ügy
áttételérõl rendlekezni és méltánytalan ilyenkor az esetleges fellebbezés
illetékével terhelni a felet.
A 22-25.§-hoz
A Javaslat az illetékfizetés módját az új illetéknemre -az okirati illetékre -
figyelemmel kiegészíti és pontosítja. Az okirati illetéket illetékbélyeggel
kell megfizetni a kiállított okirat elsõ eredeti példányán. Az okiratra
ragasztott illetékbélyeget a fizetésre kötelezettnek vagy az okirat
kiállítójának kell értékteleníteni, az okirat kiállítása keltének
feltüntetésével. Ez történhet kézírással, gépírással vagy bélyegzõvel. Ha
azonban államigazgatási vagy bírósági eljárásban az eljáró hatóság azt
észleli, hogy a felhasznált okiraton az illetékbélyeget nem értéktelenítették,
természetesen ezt maga is megteheti, a törvényben szabályozott módon.
A 26.§-hoz
A Javaslat a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvényben foglalt megjelölést
használja, a termõföld fogalma alatt azonban csak az ingatlannyilvántartási
bejegyzéssel azonos célra hasznosított külterületi földrészletet érti.
Illetékkedvezményben ugyanis csak a ténylegesen mezõgazdasági termelés céljára
szolgáló földrészleteket kívánja részesíteni.
A 27.§-hoz
1. Az általános tételû államigazgatási eljárási illetéktõl eltérõ mértékû,
speciális államigazgatási eljárások illetékét a törvény melléklete
tartalmazza. Az értékviszonyok módosulása ezen eljárások illetékét különbözõ
módon érintette, aminek következtében az illeték mértékek differenciáltan
változnak. A Javaslat egyben bõvíti is a speciális eljárási illetékek körét.
2. Az állampolgárok széles körét érintõ rendelkezések közül külön kiemelést
érdemel az útlevél illetéke, az építésügyi hatósági eljárás illetéke, az
ingatlannyilvántartási eljárás illetéke, valamint az egyéni vállalkozói és
kereskedõi engedély illetéke.
Az útlevél kiállítása stb. iránti eljárás 1.000 forintos illetéke 1990. óta
nem változott. A Javaslat szociális szempontokra figyelemmel a kérelem
benyújtásának idõpontjáig a 18. életévét be nem töltött, illetve a 70.
életévét betöltött személyeknél ezena mértéken nem változtat. Minden más
kérelmezõ esetében az útlevél érvényességi ideje szerint differenciál. Ez azt
jelenti, hogy az útlevél kiadása iránti hatósági eljárás illetéke az ötéves
vagy ezen belüli érvényességi idõvel kiállított útlevél esetében 3.000
forintra emelkedik, az ezt meghaladó érvényességi idõtartamra kiállított
útlevél illetéke pedig 6.000 forint lesz.
Az építéshatósági eljárások túlnyomó részében az illetékek mértéke
szintén1990. óta változatlan, ugyanakkoraz eljárás költségigénye és speciális
jellege indokolja a magasabb összegû illetéket.
Az ingatlannyilvántartási eljárásért fizetendõ egyes illetékek mértékének
növelését egyfelõl az eljárás költségigénye, másfelõl az értékviszonyok
módosulása indokolja. Az ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékû jogának
bejegyzéséért jelenleg 2.000 Ft illetéket kell fizetni. A hatályos szabályok
egységes alkalmazása érdekében a Javaslat megerõsíti és egyértelmûvé teszi azt
a szabályt mely szerint az illetéket a bejegyzéssel érintett ingatlanok
számának figyelembe vételével kell fizetni, ugyanakkor az illeték mértéke nem
változik. Hiányt pótol a Javaslat, amikor az ingatlanra bejegyzett vagyoni
értékû jog törlésének illetékét megállapítja.
A Javaslat a vállalkozói igazolvány és a kereskedõi engedély kiadása iránt
kezdeményezett eljárás illetékét az általános tételû államigazgatási eljárási
illeték összegétõl eltérõ
en, 1.000 Ft-ban határozza meg, tekintettel arra, hogy sajátos hatósági
eljárásról van szó, melynek eredménye a vállalkozói, kereskedõi tevékenységre
jogosító hatósági igazolvány. A játékautomata üzemeltetésének engedélyezése -
függetlenül attól, hogy egyedüli tevékenységi kör felvételeként, vagy meglévõ
tevékenységi kör kiegészítéseként történik -10.000 forint
illetékkötelezettséget von maga után.
A 28-29.§-hoz
1. A Javaslat a hatálybalépés idõpontját a törvény várható elfogadásának
idõpontjához képest 1995. január 1. napjában jelöli meg, azért hogy az
ügyletkötéskor a szerzõdõ felek már számolhassanak a megváltozott illetékjogi
következményekkel. Ugyanis az illetékkiszabásra történõ bejelentésre 30 nap
áll rendelkezésre. A módosuló eljárási illetékszabályok pedig csak a törvény
hatálybalépését követõen kezdeményezett eljárásokra terjednek ki. A módosult
illetékrendelkezések természetesen nem vonatkozhatnak az 1995. január 1. napja
elõtt megnyílt öröklésre, mert ez visszamenõleges hatályt jelentene. Ezért e
vonatkozásban a Javaslat eltérõ, olyan rendelkezést tartalmaz, hogy ha a
törvény hatálybalépéséig hatályban volt szabályok a már korábban megnyílt
hagyaték esetében kedvezõbbek voltak, akkor annak alapján kell az illetéket
megállapítani.
2. A Javaslat a társadalmi esélyegyenlõség megteremtése érdekében hatályon
kívül helyezi az új lakás elsõ megszerzõjét jelenleg megilletõ
illetékmentességet. Ilyen kedvezmény ugyanis a használt lakások megszerzésénél
nem érvényesül, és a megszerezni kívánt lakás minõsége, értéke, továbbá a
szerzõ személye szerinti különbségtétel hiányában ez sérti az állampolgári
jogegyenlõséget.
3. A jogszabályi változásokkal, illetve a Javaslat módosult rendelkezésével
összhangban hatályon kívül helyez néhány felesleges rendelkezést.