Magyar Köztársaság Kormánya

T/251..sz.

T Ö R V É N Y J A V A S L A T

az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló

1992. évi LXXXIII. törvény egyes rendelkezéseinek

módosításáról és kiegészítésérõl

Elõadó:

Dr.Békesi László

pénzügyminiszter

Budapest, 1994. november

1994. évi .... törvény

Egyes elkülönített állami pénzalapokról

szóló 1992. évi LXXXIII. törvény

módosításáról

1.§

(1) Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi

LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Alaptv.) 29.§-a (1)

bekezdésének a) pontja a következõ ah) ponttal egészül ki:

/Az Alap bevételi forrásai:

a) a jogerõsen kiszabott környezetvédelmi bírságok/

"ah) egyéb, jogszabályban meghatározott bírság"

(2) Az Alaptv. 29.§-a (1) bekezdésének d) pontja a következõ db)

ponttal egészül ki:

/Az Alap bevételi forrásai:

d) az átengedett adóbevételek/

"db) a bányajáradék törvényben meghatározott része,"

(3) Az Alaptv. 29. §-a következõ (2)-(3) bekezdéssel egészül ki

és a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre

változik:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételeket - az (1) bekezdés b)

pontjában foglalt források kivételével - 100 %-ban az e

törvényben meghatározottak szerint kell felhasználni (a

továbbiakban: általános felhasználású bevételek). Az (1)

bekezdés b) pontja szerinti bevételek 50 %-ban a

környezetvédelmi termékdíjakról szóló külön törvényben

meghatározott, illetve a bevétel keletkezésével összefüggõ

felhasználású bevételnek (a továbbiakban: kötött felhasználású

bevétel), 50 %-ban általános felhasználású bevételnek

minõsülnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bevételek esetén külön törvény,

nemzetközi szerzõdés vagy megállapodás, valamint adományozási

szerzõdés, illetve a közérdekû kötelezettségvállalást tevõ

nyilatkozata a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen

rendelkezhet".

2.§

Az Alaptv. 31. §-ának a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"31. § (1) Az Alap bármely bevételi forrása felhasználható:

a) a környezet védelmét közvetlenül elõsegítõ beruházások,

mûszaki intézkedések, a környezetbarát termékek forgalomba

hozatalával kapcsolatos kereskedelmi megoldások, valamint a

környezetvédelmi szemlélet erõsítését szolgáló intézkedések,

akciók (a továbbiakban együtt: fejlesztések) megvalósításához

pályázat útján

aa) vissza nem térítendõ támogatás

ab) kamatmentes, vagy kedvezményes kamatozású visszatérítendõ

támogatás,

ac) hitelgarancia

(továbbiakban együtt: támogatás)

nyújtására,

b) az azonnali beavatkozást igénylõ környezeti károkozás,

illetve veszélyeztetés elhárítását szolgáló beavatkozások

költségeinek - ismert károkozó esetén átmeneti, egyéb esetekben

végleges - finanszírozására,

c) a közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozásához való

hozzájárulásra.

(2) Az Alap bármely bevételének

a) legalább 75 %-át az (1) bekezdés a) pontja szerinti

támogatásokra,

b) 5 %-át az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatokra

tartalékot képezve,

c) fennmaradó részét az (1) bekezdés c) pontja szerinti

feladatokra kell fordítani".

3.§

Az Alaptv. 32. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"32.§ A környezet védelmét közvetlenül elõsegítõ fejlesztések

közé

a) a levegõtisztaság védelmét,

b) a hulladékok káros hatásainak csökkentését, hasznosítását,

ártalmatlanítását és a környezetkímélõ, hulladékszegény

technológiák és termékek bevezetését,

c) a zaj- és rezgésvédelmet,

d) a védett természeti értékek megõrzését, védett természeti

területek természetvédelmi hasznosítását,

e) a vizek mennyiségi és minõségi védelmét,

f) a környezetvédelem ipari hátterének kialakítását és

fejlesztését, valamint

g) a környezet védelmét szolgáló nemzetközi segély-,

együttmûködési és hitelprogramok megvalósítását

szolgáló fejlesztéseken belül a tárgyévben azok tartoznak,

amelyek a Támogatási Irányelvekben (38.§) szereplõ kiemelten

kezelt támogatási célok megvalósítását szolgálják."

4.§

Az Alaptv. 33. §-ának (1) bekezdése következõ f) ponttal

egészül ki és a jelenlegi f) pont megjelölése g) pontra

változik:

/(1) A 31.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti feladatok/

"f) bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési

feladatok finanszírozása"

5.§

Az Alaptv. 34.§-a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 31. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti felhasználást

a miniszter a költségek felmerülésekor esetenként engedélyezi.

(4) a 31. §(1) bekezdés c) pontja szerinti feladatok

finanszírozásáról a miniszter dönt, és a rendelkezésre álló

összeg felhasználási szabályait rendeletben határozza meg."

6.§

Az Alaptv. 36. §-ának a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"36. § (1) Vissza nem térítendõ támogatás adható

önkormányzatnak, közszolgáltatást végzõ többségi önkormányzati,

illetve állami tulajdonban lévõ gazdasági társaságnak az

önkormányzati, illetve állami tulajdonú hányad arányában,

továbbá költségvetési szervnek, alapítványnak, közalapítványnak,

közhasznú társaságnak, köztestületnek, valamint egyesületnek.

(2) A miniszter - a Támogatási Irányelvekben a kiemelten kezelt

támogatási célokhoz rendelt egyedi feltételeknek megfelelõen -

gazdasági társaságnak, egyéni vállalkozónak is adhat vissza nem

térítendõ támogatást, ha ezzel nemzetközi egyezmény teljesítését

segíti elõ, illetve, ha ezzel az egész országra kiterjedõ

kormányzati, ágazati program megvalósulásához járul hozzá."

7.§

Az Alaptv. 37. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és a

jelenlegi (2) - (4) bekezdés számozása (3) - (5) bekezdésre

változik:

"(2) A miniszter az (1) bekezdésben megállapított mértéket

meghaladó támogatást nyújthat a Támogatási Irányelvekben

meghatározott célokra és módon, ha a támogatás a "környezetbarát

termék védjegyhasználattal rendelkezõ termék" alkalmazását

szolgálja, valamint a támogatott a támogatás teljes összegét a

lakosság részére környezetvédelmi fejlesztések finanszírozása

céljából átadja."

8.§

(1) Az Alaptv. 38.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(1) A 31. § (1) bekezdése a) pontja szerinti pályázatokra

vonatkozóan - az érintett tárcák, továbbá környezetvédelmi

szervezetek ajánlásainak ismeretében - Támogatási Irányelveket

kell közzétenni a tárgyévet megelõzõ év december 31. napjáig a

Minisztérium hivatalos lapjában és legalább két országos

napilapban."

(2) Az Alaptv. 38.§-ának (2) bekezdés b) és c) pontjai helyébe a

következõ rendelkezések lépnek:

/A Támogatási Irányelveknek tartalmazniuk kell:)

" b) ezek részarányát a támogatásra fordítható forrásokból,

c) az egyes támogatási célokon belül a kedvezményezettek körére,

a támogatás formájára és mértékére vonatkozó, a 35-37. §-ok

elõírásaihoz igazodó egyedi feltételeket és a pályázatok

értékelési szempontjait:"

9.§

Az Alaptv. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(1) A támogatásra vonatkozó szerzõdést (a továbbiakban:

szerzõdés) a minisztérium, vagy az általa megbízott pénzintézet

- a miniszter által meghatározott feltételekkel - köti meg a

támogatásban részesülõvel (a továbbiakban: kedvezményezett). A

szerzõdéskötés elõfeltétele a támogatás, továbbá a kamatok

összegének megfelelõ biztosíték nyújtása a kedvezményezett

részérõl."

10.§

Az Alaptv. 48.§-a a) pontjának a helyébe a következõ rendelkezés

lép:

/A Területfejlesztési Alap (továbbiakban: Alap) olyan

elkülönített állami pénzalap melynek rendeltetése/

"a) elõsegíteni az ország társadalmi-gazdasági szempontból

elmaradott területein a gazdasági alapok megerõsödését, a

munkalehetõségek számának és választékának bõvítését és

megõrzését, a kedvezõtlen termõhelyi adottságú térségek

szerkezetváltását;"

11.§

Az Alaptv. 49.§-ának (1) bekezdése a következõ k) és l) ponttal

egészül ki:

"k) az Alapból támogatást igénylõk által fizetett pályázati

díjak,

l) az Alap tulajdoni részesedésének elidegenítésébõl származó

bevételek."

12.§

Az Alaptv. 50. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"50. § Az Alappal a környezetvédelmi és területfejlesztési

miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik, az Alap

kezelõje a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium

(a továbbiakban: minisztérium). A minisztérium szerzõdést köthet

az Alap kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására."

13.§

Az Alaptv. 51.§-ának (4) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(4) A támogatási irányelvekrõl, valamint az (1) bekezdés

szerinti kedvezményezett területi besorolás feltételrendszerérõl

a Kormány javaslata alapján az Országgyûlés három évente

határozatot hoz. Erre az esedékes év december 3l.napjáig

kerüljön sor. A feltételeknek megfelelõ kedvezményezett

területek jegyzékét a Kormány minden év március 31.napjáig

rendeletben állapítja meg."

14.§

(1) Az Alaptv. 52. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a

következõ rendelkezés lép:

/A területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló következõ

fejlesztésekhez adható az 51.§ (1) és (2) bekezdésében

meghatározott kedvezményezett területeken pályázati rendszer

keretében/

" d) az agrárgazdaság szerkezet-átalakítását elõsegítõ

fejlesztésekhez, a mezõgazdasági mûvelési ágú földterületek nem

mezõgazdasági célú földhasznosításához, a falusi idegenforgalom

kiépítéséhez,"

(2) Az Alaptv. 52.§-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"a) a Kormány által elfogadott, az 51. § (4) bekezdés szerinti

rendeletben kedvezményezett területet érintõ területfejlesztési

programok finanszírozásához;"

15.§

Az Alaptv. 53.§-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/Az Alappal rendelkezõ javaslata alapján - a Kormány

jóváhagyásával - egyes regionális és nemzetgazdasági szempontból

kiemelkedõ jelentõségû fejlesztések megvalósítása érdekében/

"b) a fejlesztést megvalósító társaságban az Alap terhére állami

tõkerészesedés szerezhetõ. Az Alap tulajdoni részesedésével

kapcsolatos tulajdonosi jogokat az Alap kezelõje gyakorolja

azzal a feltétellel, hogy az Alap tulajdoni részesedését a

beruházás befejezését követõen a legkedvezõbb feltételekkel 3

éven belül elidegeníti."

16.§

Az Alaptv. 54. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép, valamint a § a következõ (5) és (6)

bekezdésekkel egészül ki:

"(4) A pályázat elbírálása során a benyújtás idõpontjában

érvényes támogatási irányelvek szerint kell eljárni. A

pályázatok beadásának határidejét a Kormány az 51. § (4)

bekezdés szerinti rendeletben állapítja meg.

(5) A miniszter az Alap forráshiánya esetén a pályázatok

befogadását és elbírálását felfüggesztheti.

(6) A miniszter rendeletben szabályozza a pályázatok kezeléséért

fizetendõ egyszeri díjat."

17.§

Az Alaptv. 55. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"55.§ (1) A Kormány az Alapból egyes régiókra, megyékre, vagy

kistérségekre decentralizált kereteket határozhat meg.

(2) Az 52. § (1) bekezdése szerint igényelt támogatásról

a) a decentralizált keretek mértékéig - a külön törvény alapján

létrehozandó - egyes megyei területfejlesztési tanácsok,

b) a központi keret mértékéig a miniszter által kijelölt személy

vezetésével a területfejlesztési tárcaközi bizottság (a

továbbiakban: bizottság)

javaslata alapján a miniszter dönt.

(3) A bizottság tagjai: az Alappal rendelkezõ miniszter, a

pénzügyminiszter, a munkaügyi miniszter, a belügyminiszter, az

ipari és kereskedelmi miniszter, a földmûvelésügyi miniszter, a

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a népjóléti

miniszter megbízott képviselõje. A bizottság ügyrendjét maga

állapítja meg."

(4) Az 52. § (2) bekezdése szerint igényelt támogatásról a

miniszter dönt."

18.§

Az Alaptv. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(1) az 53. § (1) bekezdése szerint megítélt támogatásról az

Alapot kezelõ, vagy az általa megbízott szervezet a támogatásban

részesülõvel szerzõdést köt."

19.§

Az Alaptv. 64.§-ának d) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

/A VA pénzeszközei a vízgazdálkodás közcélú feladatainak

ellátására, ezen belül különösen a következõ célokra használható

fel/

"d) a VA bevételeinek legalább 25 %-a vízügyi állami

alapfeladatok ellátásához nyújtott támogatásra."

20.§

Az Alaptv. 65.§-át követõen a következõ VIII. Fejezettel,

Mezõgazdasági Alap címmel és IX. Fejezettel, Gazdaságfejlesztési

Alap címmel, továbbá a 66-127.§-okkal egészül ki, a jelenlegi

II. Rész. VIII. Fejezet vegyes és zárórendelkezések cím

megjelölése, II. Rész. X. Fejezet vegyes és zárórendelkezések

címre, , és a jelenlegi 66.-69.§-ának számozása 128-131.§-ra,

69/A-69/B.§-ának számozása 132-133.§-ra, a 70-73.§-ának

számozása 134-137.§-ra változik.

"VIII. Fejezet

MEZÕGAZDAS+GI ALAP

66.§

(1) Az Országgyûlés az államháztartásról szóló 1992. évi

XXXVIII. törvény 54. §-a rendelkezésével összhangban

a) az +llattenyésztési Alap,

b) a Földvédelmi Alap,

c) a Halgazdálkodási Alap,

d) a Mezõgazdasági Fejlesztési Alap,

e) az Országos Erdészeti Alap és

f) a Vadgazdálkodási Alap

(az a)-f) pontban foglaltak a továbbiakban együtt:

földmûvelésügyi alapok)

összevonásával, valamint a 68.§-ban meghatározott egyéb

pénzeszközök átcsoportosításával, az e törvényben foglalt célok

megvalósításának elõsegítésére elkülönített állami pénzalapként

mûködõ Mezõgazdasági Alapot (a továbbiakban: Alap) hoz létre.

(2) A földmûvelésügyi alapokat e törvény hatálybalépésekor

terhelõ kötelezettségeket az Alap e törvény alapján elkülönített

részébõl kell teljesíteni.

(3) A földmûvelésügyi alapokból visszafizetési kötelezettséggel

nyújtott támogatást, - a megállapodásban foglaltakra is

figyelemmel - az Alapba kell visszafizetni.

67.§

(1) Az Alapból az alábbi általános célok megvalósításához

nyújtható támogatás:

a) a biológiai alapok megõrzése, fejlesztése, valamint az ehhez

kapcsolódó minõsítési rendszerek korszerûsítése;

b) az állattenyésztés genetikai hátterének fejlesztése;

c) a termõföld mennyiségi és minõségi védelme;

d) a kedvezõtlen termõhelyi adottságú termõföld hasznosítása;

e) az egyes mezõgazdasági, erdõgazdálkodási, vadgazdálkodási,

halászati, valamint élelmiszer-feldolgozási tevékenységek

folytatásához szükséges beruházások megvalósításának

elõsegítése;

f) az erdõ felújítása, nevelése, mennyiségi, illetõleg minõségi

védelme;

g) a vadgazdálkodási tevékenység fejlesztése;

h) a halgazdálkodási tevékenység fejlesztése;

i) az agrárágazatban a szaktanácsadási tevékenység

igénybevételének elõsegítése, valamint annak fejlesztése;

j) a nem biztosítható természeti károk gazdasági hatásainak

mérséklése.

(2) Az Alapból támogatás nyújtható az (1) bekezdésben felsorolt

célok megvalósításához kapcsolódó, illetve azt elõsegítõ

a) kutatás-fejlesztésre;

b) agrártérség-fejlesztési program kidolgozására,

végrehajtására;

c) kül- és belpiaci, valamint marketing tevékenység

elõsegítésére,

d) az agrárágazatban dolgozók külföldi tapasztalatszerzésére

is.

(3) Az Alapból az (1)-(2) bekezdés szerinti körbe tartozó

tevékenységet folytató,

a) csõd-, felszámolási- vagy végelszámolási eljárás alatt nem

álló jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági

társaságok, továbbá

b) egyéni vállalkozók és más magánszemélyek

(az a)-b) alattiak a továbbiakban együtt: igénylõ)

részesülhetnek támogatásban.

(4) A földmûvelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter)

kivételesen, egyedi elbírálás alapján - biztosíték, illetve

további adatszolgáltatási kötelezettség kikötésével - a

csõdeljárás alatt álló igénylõnek is engedélyezhet támogatást.

AZ ALAP INDULÓ PÉNZ+LLOM+NYA, BEVÉTELEI ÉS KÉPZÉSE

68.§

(1) Az Alap induló pénzállománya

a) a földmûvelésügyi alapok 1994. év végi összevont

záróállománya;

b) a mezõgazdasági nagyüzemek szakemberellátásának támogatásáról

szóló külön jogszabály alapján a Földmûvelésügyi Minisztérium (a

továbbiakban: minisztérium) letéti számláján elkülönítetten

kezelt pénzösszeg 1994. év végi záró állománya;

c) az Alap javára történõ egyéb befizetés, ide értve a

minisztériumnál alapszerûen kezelt kutatási-fejlesztési célokat

szolgáló pénzeszközök 1994. év végi záróállományát.

(2) Az Alap induló pénzállományából

a) az +llattenyésztési Alap 1994. év végi záróállományát a 67.§

(1) bekezdés b) pontja,

b) a Földvédelmi Alap 1994. év végi záróállományát a 67. § (1)

bekezdés c) pontja,

c) a Halgazdálkodási Alap 1994. év végi záróállományát a 67. §

(1) bekezdés h) pontja,

d) a Mezõgazdasági Fejlesztési Alap 1994. év végi záróállományát

a miniszter által meghatározott arányban a 67.§ (1) bekezdés a),

b), e) valamint i) pontjai,

e) az Országos Erdészeti Alap 1994. év végi záróállományát a

67.§ (1) bekezdés f) pontja,

f) a Vadgazdálkodási Alap 1994. év végi záróállományát a 67. §

(1) bekezdés g) pontja

szerinti célra kell elkülöníteni.

(3) Az Alap bevételei:

a) az Alap egyes céljai megvalósításához jogszabály alapján

történõ - a törvény egyes fejezeteiben külön meghatározott -

befizetés összege (a továbbiakban: elkülönítetten kezelt

bevétel);

b) a központi költségvetésben az Alap céljai megvalósítására

meghatározott költségvetési juttatás;

c) a központi költségvetésben a privatizációs bevételbõl az Alap

céljai megvalósítására rendelt összeg;

d) az Alapnak nyújtott segély, adomány, illetõleg külön törvény

alapján juttatott pénzeszköz, valamint az Alap javára történõ

egyéb befizetés;

e) az Alap átmenetileg le nem kötött pénzeszközeinek

pénzintézetnél történõ elhelyezésébõl származó kamat és egyéb

tõkejövedelem;

f) jogszabály alapján az Alap javára történõ befizetés összege.

(4) Az Alap javára teljesített önkéntes befizetés - az

adományozás körülményeire tekintettel - közérdekû

kötelezettségvállalásnak minõsül.

69.§

Az Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el.

AZ ALAPBÓL NYÚJTHATÓ T+MOGAT+S FORM+I, A T+MOGAT+S ELSZ+MOL+SA.

70.§

(1) Az Alapból az egyes célokhoz adható támogatások (a

továbbiakban együtt: támogatás) formái:

a) bevételt növelõ, illetve a termelési költségeket csökkentõ

közvetlen termelõi (mûködési) támogatás;

b) éven túli lejáratú forgóeszköz-hitel kamattámogatása;

c) beruházási célú juttatás;

d) éven túli lejáratú beruházási hitel kamattámogatása.

(2) A támogatás a külön jogszabályban foglaltak szerint

kérelemre, normatív módon vagy pályázat alapján, illetve elõre

meghatározott feltételek (események) bekövetkezése esetén

a) végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül,

vagy

b) nem végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség

mellett

nyújtható.

(3) Éven túli lejáratúnak minõsül az a hitel, melynek lejárata a

háromszázhatvanöt napot meghaladja.

71.§

(1) Ha az igénylõ jogi személy vagy jogi személyiség nélküli

gazdasági társaság,

a) a 70.§ (1) bekezdés a)-b) és d) pontjai szerinti, végleges

juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott

támogatást egyéb bevételként köteles elszámolni;

b) a 70.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti, végleges

juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott

támogatást pedig a tõketartalékba (tartalékba) köteles helyezni.

(2) Az Alapból visszafizetési kötelezettséggel nyújtott

támogatást az igénylõnek a kötelezettségek között kell

nyilvántartania és a törlesztést a kölcsöntörlesztésre vonatkozó

szabályok szerint számolhatja el.

(3) Az igénylõnek a 79. § (2) bekezdése szerinti, jogtalanul

igénybevett támogatás egyéb bevételként elszámolt összegét az

egyéb ráfordítások terhére, a tõketartalék (tartalék) javára

elszámolt összegét a tõketartaléka (tartaléka) terhére kell

visszafizetnie.

(4) A támogatás alapjának meghatározásánál - amennyiben

jogszabály másként nem rendelkezik - az általános forgalmi adót,

valamint az általános forgalmi adó hatálya alá be nem

jelentkezett termelõ részére fizetendõ kompenzációs felárat nem

lehet figyelembe venni.

RENDELKEZÉS AZ ALAP FELHASZN+L+S+RÓL

72.§

Az Alap felhasználásáról a miniszter jogosult rendelkezni. Az

Alap kezelõje a minisztérium.

73.§

(1) A miniszter - a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra is

figyelemmel - állapítja meg az Alap bevételeinek az egyes célok

megvalósítására fordítható elõirányzatát (a továbbiakban:

Elõirányzat), melyet elkülönítetten kell kezelni.

(2) Az Alap elkülönítetten kezelt bevételei csak a 80.-113.§-ok

szerinti célt (rendeltetést) szolgáló közvetlen támogatási

célokra használhatók fel. Az elkülönítetten kezelt

pénzeszközöket - a várható felhasználás idõpontjáig történõ

visszapótlási kötelezettség mellett - a miniszter más, e törvény

alapján támogatható cél megvalósítására átcsoportosíthatja. Az

átcsoportosítás olyan mértékû lehet, hogy az ne veszélyeztesse

az egyes támogatási célok sajátosságaiból adódó, elõre nem

tervezhetõ események miatti kifizetések folyósítását.

(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a

Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévõ erdõterületek utáni

befizetések, valamint a nem biztosítható természeti károk

gazdasági hatásainak mérséklésére (67.§ (1) bekezdés j) pont)

elkülönített bevételekre.

(4) Az Alap vagy az Elõirányzat forráshiánya esetén a miniszter

a támogatási kérelmek elbírálását felfüggesztheti, különösen

indokolt esetben a támogatás odaítélését - az erre vonatkozó

eljárási rend szerint -további feltételhez kötheti.

(5) Az Alap pénzeszközei a mûködtetéssel, a támogatások

folyósításának, felhasználásnak szakmai, illetõleg pénzügyi

ellenõrzésével együttjáró kiadások fedezetére, valamint az Alap

rendeltetésének megfelelõ célokra is felhasználhatók.

74.§

Az Alap felhasználásával összefüggõ részletes feltételek

kialakításában - a külön törvényben foglaltakra is figyelemmel -

a Magyar Agrárkamara (a továbbiakban: Kamara) az e törvényben,

illetõleg a miniszter által az Alap egyes céljai

megvalósításához kapcsolódó részletes szabályokban

meghatározottak szerint

a) közremûködhet a támogatási feltételek kialakításában,

b) igazolhatja a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó egyes

feltételek meglétét,

c) elõzetesen véleményezheti a támogatási kérelmeket.

75.§

(1) A miniszter - a 73.§ (5) bekezdése szerinti kifizetések

kivételével - az adott idõszakban támogatásban részesíthetõk

körét, a támogatás alapjául szolgáló jogcímeket, a támogatás

formáját, mértékét, igénybevételének eljárási rendjét, valamint

egyéb részletes feltételeit jogszabályban, valamint annak

alapján kiadott pályázati felhívásban állapítja meg.

(2) A minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni:

a) a pályázati kérelem benyújtására jogosultak körét, a

közvetlen támogatási célokat, a pályázati felhívást, illetõleg

az egyéb pályázati feltételeket;

b) a pályázat elbírálását követõen a támogatásban részesült

igénylõ nevét (cégét), lakhelyét (székhelyét), valamint - a

közvetlen támogatási cél megjelölésével - a támogatás összegét

is.

76.§

(1) E törvény, a támogatások részletes feltételeit meghatározó

jogszabály vagy a pályázati felhívás elõírhatja

a) a támogatásnak az igénylõk meghatározott körére való

korlátozását;

b) a támogatás igénybevételének elõfeltételeként az adó-,

egészség-, nyugdíjbiztosítási járulék-hátralék mentesség

elõzetes igazolását, illetõleg az igénylõnek az erre vonatkozó

nyilatkozatát;

c) a támogatási szerzõdésben a támogatással beszerzett eszközre

- meghatározott idõre - az elidegenítési és terhelési tilalom

kikötését;

d) a támogatással megszerzett eszköz, létesítmény meghatározott

idõ elõtti értékesítése esetén a támogatás arányos részének

visszafizetését;

e) a támogatási szerzõdésben a visszafizetési kötelezettséggel

nyújtott támogatás visszafizetésének biztosítására a

támogatással érintett ingatlanra az elidegenítési és terhelési

tilalom kikötését, valamint a Magyar +llam javára a jelzálogjog

bejegyzését;

f) hogy kamattámogatás csak pénzintézettõl, illetõleg

hitelszövetkezettõl felvett hitelek után vehetõ igénybe;

g) a támogatás igénybevételét meghatározott üzemmérethez vagy

saját erõ biztosításához kötheti.

(2) A törvény alkalmazásában beruházásnak minõsül a számvitelrõl

szóló törvény szerinti beruházás.

(3) Amennyiben e törvény tevékenység folytatásához nyújt

támogatást, a tevékenység tartalmának meghatározásánál - ha

jogszabály eltérõen nem rendelkezik - a Központi Statisztikai

Hivatal által alkalmazott, a gazdasági tevékenységek egységes

ágazati osztályozási rendszerének megfelelõ meghatározást kell

irányadónak tekinteni.

AZ ALAPBÓL NYÚJTOTT T+MOGAT+S IGÉNYLÉSE, FOLYÓS+T+SA VALAMINT

FELHASZN+L+S+NAK ELLENÕRZÉSE

77.§

(1) Az Alapból egy cél megvalósítására csak egy alcím alapján

igényelhetõ támogatás.

(2) Az Alapból támogatásban részesített cél megvalósításához -

ha e törvény vagy jogszabály eltérõen nem rendelkezik - az

igénylõ más jogszabály alapján is vehet igénybe állami

támogatást. Az igénylõnek a kérelem benyújtásával egyidejüleg

nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelemben megjelölt cél

megvalósítására eddig milyen összegû állami támogatásban

részesült.

(3) Amennyiben az igénylõ az Alapból támogatásban részesített

cél megvalósítása érdekében több jogszabály alapján vesz igénybe

állami támogatást és ennek következtében az állami támogatások

együttes értéke -figyelemmel az elõírt saját erõre - meghaladná

a cél megvalósításához szükséges mértéket, köteles az így

keletkezett többletet - legfeljebb az Alapból nyújtott támogatás

mértékéig - az Alapba visszafizetni.

78.§

(1) A támogatás folyósításáról, felhasználásának, valamint a

támogatásra való jogosultságnak az ellenõrzésérõl a miniszter

gondoskodik.

(2) A miniszter jogszabályban, az ott meghatározott mértékig

felhatalmazhatja az erdõfelügyelõséget, valamint a megyei

(fõvárosi) földmûvelésügyi hivatalt a támogatási kérelmek

miniszter nevében történõ elbírálására, valamint a támogatás

összegének folyósítására.

79.§

(1) Az Alapba kötelezõen elrendelt be- és visszafizetések

végrehajtására - jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában -az

államigazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni.

(2) Az Alapból nyújtott támogatást - rendeltetéstõl eltérõ

felhasználása esetén - jogtalanul igénybe vett állami

támogatásnak kell tekinteni, és azt az Alapba a mindenkori

jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelõ kamattal

növelve vissza kell fizetni. A támogatás rendeltetéstõl eltérõ

felhasználásának minõsül különösen, ha a jogosult a támogatás

igénybevétele feltételeként jogszabályban vagy a támogatási

szerzõdésben meghatározottaktól eltér.

A BIOLÓGIAI ALAPOK MEGÕRZÉSÉT, FEJLESZTÉSÉT VALAMINT AZ EHHEZ

KAPCSOLÓDÓ MINÕS+TÉSI RENDSZEREK KORSZERÛS+TÉSÉT ELÕSEG+TÕ

T+MOGAT+SOK

80.§

Az Alapból a biológiai alapok megõrzésének, fejlesztésének,

valamint az ehhez kapcsolódó minõsítési rendszerek

korszerûsítésének támogatására elkülönített rész T/67..§ (1)

bekezdés a) pontja/ rendeltetése a növénytermelés és kertészet,

az állattenyésztés, az erdõgazdálkodás, a vadgazdálkodás és a

halászat szakágazatokban a történelmi hagyományú, valamint más

okból magas értéket képviselõ és meglévõ növényi és állati

eredetû génvagyon megõrzése, a génvagyon felhasználásával jobb

minõségû, piacképes fajok és fajták tenyésztése, elõállítása,

valamint a fejlesztõ tevékenység eredményét mérõ és visszajelzõ

minõsítési rendszerek bevezetése, korszerûsítése.

81.§

(1) Az Alapból a növénytermesztés és a kertészet, valamint az

erdõgazdálkodás szakágazatokban ezen alcímben foglaltak alapján

az alábbi közvetlen célokra nyújtható támogatás:

a) a nemzeti génvagyon részét képezõ génrezervek, a növényi

eredetû génállományok nemzetközi együttmûködésben vállalt

kötelezettségek szerint történõ összegyûjtése, a fajta és

vonalgyûjtemények fenntartása és megõrzése;

b) a szaporítások kiinduló bázisát jelentõ törzsültetvények

fenntartása, fejlesztése;

c) a tájadottságoknak, valamint a környezetvédelmi szempontoknak

megfelelõ faj- és fajtaszerkezet kialakítása, a növényfajták

fenntartása, a továbbszaporításhoz szükséges alapanyagok

elõállítása, tesztelése, a saját nemesítésû növényfajták,

hibridek hazai és nemzetközi megismertetése, az eredmények

bemutatása, valamint azok gyakorlati hasznosítása;

d) a magas biológiai értéket képviselõ vetõmag-, illetõleg

szaporítóanyag elõállítás-, nemesítés technológiai feltételeinek

javítása;

e) a vetõmagvak és a szaporítóanyagok minõségtanúsítási

rendszerének korszerûsítése;

f) a szaporítási célú növényi alapanyagok vírusmentesítése,

valamint e mentességének fenntartása;

g) a nemzetközi szakmai szervezetekben a nemzeti képviselet

költségeihez való hozzájárulás;

h) a minõsítési tevékenység feltételeinek biztosítása,

fejlesztése.

(2) Az Alapból az állattenyésztés szakágazatban az alábbi

célokra nyújtható támogatás:

a) a nemzeti génvagyon részét képezõ, õshonosságuk miatt védett

állatfajták törzsállományainak, illetve a magas genetikai

értéket képviselõ, veszélyeztetett helyzetbe került fajták

állományainak védelme;

b) a gazdasági jelentõséggel bíró, de jelenleg piaci értéket nem

képviselõ állat-, vonal-, illetõleg fajtagyûjtemények

fenntartása, megõrzése, fejlesztése;

c) törzstenyészetek és csúcsgenetikai értéket képviselõ

génállományok fejlesztése;

d) a fajtaelismerés célját szolgáló teljesítményvizsgálathoz és

törzskönyvezéshez szükséges eszközök és berendezések beszerzése;

e) az a)-c) pontokhoz kapcsolódó tartás-, takarmányozás-,

illetõleg tenyésztéstechnológia fejlesztése;

f) a minõsítési tevékenység feltételeinek biztosítása,

fejlesztése.

(3) Az Alapból a vadgazdálkodás szakágazatban a vadonélõ

vadászható állatfajok állományainak védelme, illetõleg

fenntartása cél megvalósítására nyújtható támogatás.

(4) Az Alapból a halászat szakágazatban a különleges értéket

képezõ, vagy veszélyeztett halfajok állományának fenntartása,

valamint az ezzel összefüggõ génbankok létesítése, fenntartása

cél megvalósítására nyújtható támogatás.

82.§

Az Alapból ezen alcímben foglaltak megvalósítására az alábbi

pénzforrások vehetõk igénybe:

a) az elkülönítetten kezelendõ bevételek:

1. a 68.§ (2) bekezdés d) pontja szerint elkülönített

pénzösszeg;

2. ezen alcímben foglaltak megvalósítására juttatott

segély, adomány, átcsoportosított pénzösszeg, valamint egyéb

befizetés összege;

3. ezen alcím alapján nem végleges juttatásként adott,

valamint a jogtalanul igénybevett támogatás visszafizetésének

összege és annak járulékai;

b) ezen alcímben foglalt cél megvalósítására szolgáló

Elõirányzat.

AZ +LLATTENYÉSZTÉS GENETIKAI H+TTERÉNEK FEJLESZTÉSÉT ELÕSEG+TÕ

T+MOGAT+SOK

83.§

Az Alapból az állattenyésztés genetikai háttere fejlesztésének

támogatására elkülönített részT/67..§ (1) bekezdés b) pontja/

rendeltetése a gazdasági haszonállatok tenyész- és haszonértékét

növelõ genetikai fejlesztõ munka támogatása, valamint a minõségi

állati termék elõállítást szolgáló genetikai háttér fejlesztése.

84.§

(1) A mezõgazdasági termelõ (a továbbiakban: termelõ) az Alapba

ezen alcímben foglaltak részbeni megvalósításának

elõsegítésére tenyésztési hozzájárulást köteles fizetni.

(2) A tenyésztési hozzájárulást az 1.sz. mellékletben

meghatározott termékek, valamint a lóverseny totalizatõr

tevékenység után, az ott megjelölt mértékben kell teljesíteni.

(3) A tenyésztési hozzájárulás alapja:

a) a termék értékesítésébõl származó - az általános forgalmi

adót, valamint az általános forgalmi adó hatálya alá be nem

jelentett termelõ részére fizetendõ kompenzációs felárat nem

tartalmazó - nettó árbevétel;

b) a lóverseny totalizatõr forgalma.

(4) Aki a termék értékesítésérõl szóló számlát, egyszerûsített

számlát, számlát helyettesítõ okmányt, felvásárlást igazoló

bizonylatot (a továbbiakban: számla) kiállítja, köteles a

tenyésztési hozzájárulás összegét kiszámítani és az Alapba

befizetni.

85.§

Az Alapból ezen alcímben foglaltak alapján az alábbi közvetlen

célokra nyújtható támogatás:

a) a tenyésztési, valamint a törzskönyvi nyilvántartás

vezetéséhez való hozzájárulás;

b) az állattenyésztési információs rendszer fenntartása,

fejlesztése;

c) a teljesítmény-vizsgálat elvégzése, valamint a tenyészérték

megállapítása;

d) az apaállat, illetve a szaporítóanyag ellátás biztosítása;

e) az állattenyésztési és a minõsítési adatbank mûködtetése;

f) a nemzetközi és a hazai állattenyésztési kiállításokon,

rendezvényeken való részvétel elõsegítése;

g) a tenyésztõ egyesület, illetve -szövetség részére a

nemzetközi állattenyésztési szervezetekben, valamint

rendezvényeken a nemzeti képviselet költségeihez való

hozzájárulás;

h) különleges tenyésztési és tenyésztésszervezési célok

megvalósítása;

i) a minõségi árualap biztosítását szolgáló tenyészállat

beszerzése;

j) a tenyésztõ szövetség tenyésztésvezetõjének díjazásához való

hozzájárulás;

k) az egyedi azonosítási és nyilvántartási rendszer

mûködtetéséhez való hozzájárulás.

86.§

Az Alapból ezen alcímben foglaltak megvalósítására az alábbi

pénzforrások vehetõk igénybe:

a) az elkülönítetten kezelendõ bevételek:

1. a 68.§ (2) bekezdés d) pontja szerint elkülönített

pénzösszeg,

2. a tenyésztési hozzájárulás összege,

3. a külön jogszabály szerint fizetendõ állattenyésztési

bírság összege,

4. ezen alcímben foglaltak megvalósítására juttatott

segély, adomány, átcsoportosított pénzösszeg, valamint egyéb

befizetés összege,

5. az Alapból ezen alcímben foglaltak alapján nem

végleges juttatásként adott, valamint a jogtalanul igénybevett

támogatás visszafizetésének összege és annak járulékai;

b) ezen alcímben foglalt cél megvalósítására szolgáló

Elõirányzat.

A TERMÕFÖLD MENNYISÉGI ÉS MINÕSÉGI VÉDELMÉT ELÕSEG+TÕ

T+MOGAT+SOK

87.§

Az Alapból a termõföld mennyiségi és minõségi védelmének

támogatására elkülönített részT/67..§ (1) bekezdés c) pontja/

rendeltetése a termelésbõl kivont termõföld pótlása, minõségének

védelme, továbbá a mezõgazdaságilag mûvelhetõ termõterület

indokolatlan csökkenésének mérséklése, valamint a termõföld

mûvelési ág változással együttjáró hasznosítási formáinak

elõsegítése.

88.§

(1) Az Alapból ezen alcímben foglaltak alapján az alábbi

közvetlen célokra nyújtható támogatás:

a) a termõföld rendeltetésszerû hasznosításra való alkalmassá

tételével összefüggõ feladatok végrehajtásához, így különösen:

1. a gyepterületek mûvelési ág változást nem eredményezõ

hasznosításra való alkalmassá tétele,

2. a borvidéken vagy a bortermõ helyen a szõlõ

termõhelyi kataszterben I. és II. osztályú, tíz százalékos

lejtés feletti, illetve százötven méter tengerszint magasság

feletti területnek szõlõtelepítés céljára történõ kialakítása

(pl.: teraszírozás),

3. az önkéntes földcserék lebonyolításának elõsegítése,

4. a mezõgazdasági hasznosításra alkalmassá tehetõ,

mûvelés alól kivett - természetvédelem alatt nem álló -terület,

valamint a jó termõképességû, de egyébként kihasználatlan gyep

újrahasznosítása;

b) a termõföld minõségének védelmével összefüggõ feladatok

végrehajtásához, így különösen:

1. az erodált vagy erózióra hajlamos területen a víz- és

szélerózió elleni eljárások és létesítmények megvalósítása,

2. a másodlagosan elvizenyõsödött területek

vízháztartásának szabályozása,

3. a savanyú-, a szikes-, illetve a homoktalajok

javítása,

4. a talajvédelemmel összefüggõ területrendezési munkák,

5. környezetkímélõ talajvédelmi technológia alkalmazása;

c) az a), b) pontban foglaltak elõkészítéséhez szükséges

dokumentációk beszerzéséhez.

(2) Az (1) bekezdés a), b) pontja szerinti támogatások abban az

esetben vehetõk igénybe, ha azok a külön jogszabályban foglaltak

alapján meliorációs támogatásban nem részesülnek.

89.§

Az Alapból ezen alcímben foglalt cél megvalósítására az alábbi

pénzforrások vehetõk igénybe:

a) az elkülönítetten kezelendõ bevételek:

1. a 68.§ (2) bekezdés b) pontja szerint elkülönített

pénzösszeg,

2. a külön jogszabály szerint fizetendõ földvédelmi

járulék, a földvédelmi bírság, valamint a talajvédelmi bírság

összege,

3. ezen alcímben foglalt cél megvalósítására juttatott

segély, adomány, átcsoportosított pénzösszeg, valamint egyéb

befizetés összege,

4. a felszámolási eljárás következtében megszûnõ és

államigazgatási felügyelet alá nem vont állami gazdálkodó

szervezet kezelésében lévõ állami tulajdonú termõföld -ki-véve

az 1991. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó belterületi

termõföldek - hasznosításából eredõ térítés összege,

5. az Alapból ezen alcímben foglaltak alapján nem

végleges juttatásként adott, valamint a jogtalanul igénybevett

támogatás visszafizetésének összege és annak járulékai;

b) ezen alcímben foglalt cél megvalósítára szolgáló

Elõirányzat.

A KEDVEZÕTLEN TERMÕHELYI ADOTTS+GÚ TERMÕFÖLD HASZNOS+T+S+T

ELÕSEG+TÕ T+MOGAT+SOK

90.§

Az Alapból a kedvezõtlen termõhelyi adottságú termõföld

hasznosítására elkülönített részT/67..§ (1) bekezdés d) pontja/

rendeltetése az átlagosnál gyengébb minõségû, kedvezõtlen

termõhelyi adottságú termõföldek környezetkímélõ

hasznosításának, valamint a mezõgazdasági termelésbõl élõ

lakosság helyben történõ foglalkoztatásának elõsegítése.

91.§

Az Alapból ezen alcímben foglaltak alapján az alábbi

közvetlen célokra nyújtható támogatás:

a) a mezõgazdasági földhasznosítás elõsegítése azokon a

gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott, illetve

munkanélküliséggel jelentõsen sújtott településeken, ahol a

településekhez tartozó külterületi szántó mûvelési ágú termõföld

átlagos aranykorona értéke nem haladja meg a hektáronkénti

tizenhét aranykorona értéket;

b) az a) pontban foglalt feltételeknek megfelelõ településeken a

földhasznosítási szerkezet átalakításának elõsegítése.

92.§

Az Alapból ezen alcímben foglalt cél megvalósítására az alábbi

pénzforrások vehetõk igénybe:

a) az elkülönítetten kezelendõ bevételek:

1. ezen alcímben foglaltak megvalósítására juttatott

segély, adomány, átcsoportosított pénzösszeg, valamint egyéb

befizetés összege,

2. az Alapból ezen alcímben foglaltak alapján nem

végleges juttatásként adott, valamint a jogtalanul igénybevett

támogatás visszafizetésének összege és annak járulékai;

b) ezen alcímben foglalt cél megvalósítására szolgáló

Elõirányzat.

A MEZÕGAZDAS+GI, AZ ERDÕGAZD+LKOD+SI, A VADGAZD+LKOD+SI, A

HAL+SZATI, VALAMINT AZ EGYES ÉLELMISZER-FELDOLGOZ+SI

TEVÉKENYSÉGEK FOLYTAT+S+HOZ SZÜKSÉGES BERUH+Z+SOKAT ELÕSEG+TÕ

T+MOGAT+SOK

93.§

Az Alapból a mezõgazdasági, az erdõgazdálkodási, a

vadgazdálkodási, a halászati, valamint az egyes élelmiszer-

feldolgozási tevékenységek folytatásához szükséges beruházások

elõsegítésére elkülönített részT/67..§ (1) bekezdés e) pontja/

rendeltetése, hogy kiegészítõ fejlesztési forrásokat biztosítson

a hazai és külpiaci igényekhez alkalmazkodni tudó, a hatékony és

a minõségi termelés követelményeinek megfelelõ gazdálkodás

anyagi-mûszaki hátterének megteremtéséhez.

94.§

Az Alapból ezen alcímben foglaltak alapján az alábbi közvetlen

célok megvalósításához nyújtható támogatás:

a) a mezõgazdasági- és a halászati tevékenység folytatásához

szükséges beruházások - a traktorok és a mezõgazdasági gépek

(ITJ 39 fõcsoport) kivételével;

b) az erdõgazdálkodási tevékenység folytatásához szükséges

erdõfeltárási létesítmények, valamint az erdõsítés és - ápolás

gépi berendezéseinek beszerzése;

c) a vadgazdálkodási tevékenység folytatásához szükséges

beruházások;

d) az egyes élelmiszerfeldolgozási tevékenységek folytatásához

szükséges beruházások keretén belül:

1. a korszerû csomagolás, az energiatakarékos, valamint

környezetkímélõ élelmiszerfeldolgozási eljárások alkalmazásának

elõsegítése,

2. a minõsítési-, a minõségtanúsítási rendszerek

nemzetközi normáknak megfelelõ kialakításához, valamint azok

alkalmazásához szükséges beruházások megvalósításának

elõsegítése;

e) az a) és d) pontokban meghatározott beruházások

rendeltetésszerû mûködését biztosító infrastruktúrális,

kiegészítõ beruházások;

f) a mezõgazdasági termelés szempontjából fontos összekötõ-vagy

bekötõút beruházások, feltéve, ha azok a külön törvény szerint

létrehozott Útalapból is támogatásban részesülnek.

95.§

Az Alapból ezen alcímben foglalt cél megvalósítására az alábbi

pénzforrások vehetõk igénybe:

a) az elkülönítetten kezelendõ bevételek:

1. a 68.§ (2) bekezdés d) pontja szerint elkülönített

pénzösszeg,

2. ezen alcímben foglaltak megvalósítására juttatott

segély, adomány, átcsoportosított pénzösszeg, valamint egyéb

befizetés összege,

3. az Alapból ezenalcímben foglaltak alapján nem

végleges juttatásként adott támogatás visszafizetésének összege

és annak járulékai;

b) ezen alcímben foglalt cél megvalósítására szolgáló

Elõirányzat.

AZ ERDÕ FELÚJ+T+S+T, NEVELÉSÉT, MENNYISÉGI, ILLETÕLEG MINÕSÉGI

VÉDELMÉT ELÕSEG+TÕ T+MOGAT+SOK

96.§

(1) Az Alapból az erdõ felújítására, nevelésére, mennyiségi,

illetõleg minõségi védelmére elkülönített rész T/67..§ (1)

bekezdés f) pontja/ rendeltetése az erdõk felújítása, valamint

az erdõsítések pótlása, a fiatal erdõ nevelése, az erdõ

területének (mennyiségének), természeti egyensúlyának és

egészségi állapotának (minõségének) megõrzése.

(2) A Honvédelmi Minisztérium, illetõleg szervei kezelésében,

használatában lévõ erdõterületek utáni befizetéseket és

kiadásokat elkülönítetten kell nyilvántartani és ennek

felhasználásáról a miniszter a honvédelmi miniszterrel együtt

kiadott jogszabályban foglaltaknak megfelelõen jogosult

rendelkezni.

97.§

Az Alapból ezen alcímben foglaltak alapján az alábbi közvetlen

célok megvalósítására nyújtható támogatás:

a) a 2.sz. mellékletben foglalt normatív mértékek szerint az

erdõ természetes, illetõleg mesterséges felújításához, valamint

a fiatal erdõk ápolásához és neveléséhez;

b) az erdõ idõleges igénybevétele, mûvelési ágának

megváltoztatása és termelésbõl való kivonása miatt szükségessé

váló erdõfelújítást pótló erdõtelepítés költségeinek

fedezetéhez;

c) az erdõfelügyelõség javaslata alapján a miniszter által

elrendelt közérdekû erdõvédelmi munkák költségeinek fedezetéhez,

feltéve, hogy a munkák elvégzése nem a gazdálkodó mulasztása

miatt vált szükségessé;

d) a nemzetközi kötelezettségekbõl eredõ, erdõvédelmi mérõ-és

megfigyelõ rendszer mûködtetéséhez;

e) az erdei természeti rendszerek megõrzéséhez;

f) a nemzetközi erdészeti szervezetekben a nemzeti képviselet

ellátásához;

g) az erdészeti kultúra költségeihez.

98.§

Az Alapból ezen alcímben foglalt cél megvalósítására az alábbi

pénzforrások vehetõk igénybe:

a) az elkülönítetten kezelendõ bevételek

1. a 68.§ (2) bekezdés e) pontja szerint elkülönített

pénzösszeg,

2. a külön jogszabály szerint fizetendõ erdõfenntartási

járulék, erdõvédelmi bírság, újraerdõsítési költség,

3. ezen alcímben foglaltak megvalósítására juttatott

segély, adomány, átcsoportosított pénzösszeg, valamint egyéb

befizetés összege,

4. ezen alcímben foglaltak alapján nem végleges

juttatásként adott, valamint a jogtalanul igénybevett támogatás

visszafizetésének összege és annak járulékai;

b) ezen alcímben foglalt cél megvalósítására szolgáló

Elõirányzat.

A VADGAZD+LKOD+SI TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSÉT ELÕSEG+TÕ T+MOGAT+SOK

99.§

Az Alapból a vadgazdálkodási tevékenység fejlesztésének

támogatására elkülönített részT/67..§ (1) bekezdés g) pont/ az

általános erdészeti és természetvédelmi célokkal is összhangban

levõ rendeltetése a vadon élõ, vadászható állatfajok és

természetes élõhelyük védelme, megõrzésének elõsegítése,

valamint a nemzetközi vadászati szervezetekben a nemzeti

képviselet feladatainak ellátása.

100.§

Az Alapból ezen alcímben foglaltak alapján az alábbi közvetlen

célok megvalósítására nyújtható támogatás:

a) a vadászható állatfajok természetes állománya és azok

élõhelye védelme, megõrzéséhez;

b) az erdõtervekkel is összhangban levõ regionális

vadgazdálkodási tervezés költségeinek fedezetéhez;

c) a trófeabírálat költségeinek fedezetéhez;

d) a miniszter által a külön jogszabályban foglaltak szerint

nemzeti értékké nyilvánított trófea után a vadászatra jogosultak

kártalanításához;

e) a nemzetközi vadászati szervezetekben a nemzeti képviselet

ellátásához;

f) a vadászati kultúra elterjesztésének költségeihez;

g) a vadonélõ állatfajok élõhelyének védelméhez.

101.§

Az Alapból ezen alcímben foglalt cél megvalósítására az alábbi

pénzforrások vehetõk igénybe:

a) az elkülönítetten kezelendõ bevételek:

1. a 68.§ (2) bekezdés f) pontja szerint elkülönített

pénzösszeg,

2. a külön jogszabály szerint fizetendõ vadászjegy,

valamint vadászati engedély díjának, trófeabírálat díjának,

továbbá a vadvédelmi bírságnak az összege,

3. ezen alcímben foglaltak megvalósítására juttatott

segély adomány, átcsoportosított pénzösszeg, valamint egyéb

befizetés összege,

4. az Alapból ezen alcím alapján nem végleges

juttatásként adott, valamint a jogtalanul igénybevett támogatás

visszafizetésének összege és annak járulékai;

b) ezen alcímben foglalt cél megvalósítására szolgáló

Elõirányzat.

A HALGAZD+LKOD+SI TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSÉT ELÕSEG+TÕ T+MOGAT+SOK

102.§

Az Alapból a halgazdálkodási tevékenység fejlesztésének

támogatására elkülönített részT/67..§ (1) bekezdés h) pontja/

rendeltetése a vizek halállományának védelme, valamint

megõrzésének elõsegítése, a halállomány értékeinek fejlesztése,

a halpusztulások megelõzése és az esetleges halpusztulások

következményeinek elhárítása, továbbá a halászati és horgászati

vízhasznosítással összefüggõ egyes feladatok ellátása.

103.§

Az Alapból ezen alcímben foglaltak alapján az alábbi közvetlen

célok megvalósítására nyújtható támogatás:

a) a természetes vizek halállománya pótlásának költségeihez;

b) a halpusztulással összefüggõ kármegelõzés, kárelhárítás, és a

halállomány rehabilitációs költségeihez;

c) a természetes vizekkel összefüggõ tudományos vizsgálatok

költségeihez;

d) a természetes vizi élõhelyek környezeti állapotának

védelméhez, javításához;

e) a nemzetközi halászati szervezetekben a nemzeti képviselet

ellátásához.

104.§

Az Alapból ezen alcímben foglalt cél megvalósítására az alábbi

pénzforrások vehetõk igénybe:

a) az elkülönítetten kezelendõ bevételek:

1. a 68.§ (2) bekezdés c) pontja szerint elkülönített

pénzösszeg,

2. a külön jogszabály szerint fizetendõ állami

halászjegy és horgászjegy díja, valamint a halászatfejlesztési

hozzájárulás, továbbá a halgazdálkodási bírság összege,

3. ezen alcímben foglaltak megvalósítására juttatott

segély, adomány, átcsoportosított pénzösszeg, valamint egyéb

befizetés összege,

4. az Alapból ezen alcím alapján nem végleges

juttatásként adott, valamint a jogtalanul igénybevett támogatás

visszafizetésének összege és annak járulékai;

b) ezen alcímben foglalt cél megvalósítására szolgáló

Elõirányzat.

AZ AGR+R+GAZATBAN A SZAKTAN+CSAD+SI TEVÉKENYSÉG IGÉNYBEVÉTELÉNEK

ELÕSEG+TÉSÉHEZ VALAMINT ANNAK FEJLESZTÉSÉHEZ NYÚJTOTT

T+MOGAT+SOK

105.§

Az Alapból az agrárágazatban a szaktanácsadási tevékenység

igénybevételének elõsegítéséhez, valamint annak fejlesztésére

elkülönített rész T/67..§ (1) bekezdés i) pontja/ rendeltetése

agrárvállalkozók gazdaságszervezési, gazdálkodási

tevékenységének, továbbá a mezõgazdasági, erdõgazdálkodási,

vadgazdálkodási, halászati, valamint élelmiszeripari

szaktanácsadói rendszer mûködési feltételeinek elõsegítése.

106.§

Az Alapból ezen alcímben foglaltak alapján az alábbi közvetlen

célok megvalósításához nyújtható támogatás:

a) a mezõgazdasági, az erdõgazdálkodási, a vadgazdálkodási, a

halászati, az élelmiszer-feldolgozási tevékenységet végzõ egyéni

vagy társas vállalkozás által igénybe vett szaktanácsadás

díjához való hozzájárulás;

b) a szaktanácsadó által szervezett szakmai képzés, továbbképzés

költségeihez való hozzájárulás;

c) a szaktanácsadással, a szakmai ismeretterjesztéssel, az

iskolarendszeren kívül képzéssel, a továbbképzéssel kapcsolatos,

továbbá egyéb - a gazdálkodást segítõ -kiadványok költségeihez

való hozzájárulás;

d) a szaktanácsadást szolgáló infrastukturális és informatikai

fejlesztésekhez való hozzájárulás;

e) a Szaktanácsadói Névjegyzékbe felvett szaktanácsadók

továbbképzésének költségeihez való hozzájárulás;

f) az agrárgazdasággal összefüggõ szaktanácsadói tevékenység

költségeihez való hozzájárulás;

g) a kutatási eredmények gyakorlati megismeréséhez, illetõleg az

ezzel összefüggõ ismeretanyag elsajátításához való hozzájárulás.

107.§

Az Alapból ezen alcímben foglalt cél megvalósítására az alábbi

pénzforrások vehetõk igénybe:

a) az elkülönítetten kezelendõ bevételek:

1. a 68.§ (2) bekezdés d) pontja szerint elkülönített

pénzösszeg,

2. ezen alcímben foglaltak megvalósítására juttatott

segély, adomány, átcsoportosított pénzösszeg, valamint egyéb

befizetés összege,

3. az Alapból ezen alcím alapján nem végleges

juttatásként adott, valamint a jogtalanul igénybevett támogatás

visszafizetésének összege és annak járulékai;

b) ezen alcímben foglalt cél megvalósítására szolgáló

Elõirányzat.

A NEM BIZTOS+THATÓ TERMÉSZETI K+ROK GAZDAS+GI HAT+S+NAK

MÉRSÉKLÉSÉT ELÕSEG+TÕ T+MOGAT+SOK

108.§

Az Alapból a nem biztosítható természeti károk gazdasági

hatásának mérséklésére elkülönített rész T/67..§ (1) bekezdés j)

pontja/ rendeltetése a mezõgazdasági termelõ tevékenységet sújtó

elemi csapásokból eredõ, a biztosító társaságok, valamint az

önkéntes biztosítási egyesületek mûködési körén kívül esõ

károkból eredõ jövedelemkiesés csökkentése.

109.§

(1) Az a gazdálkodó szervezet, illetõleg mezõgazdasági

vállalkozó, amely (aki) a külön törvényben foglaltak szerint a

Kamara területi szervének tagja, továbbá növénytermesztési és

kertészeti tevékenységet végez, köteles e tevékenységébõl

származó éves árbevételének egy ezrelékét - a negyedévet követõ

hónap 15. napjáig -jövedelemkockázati hozzájárulásként az Alapba

befizetni.

(2) A jövedelemkockázati hozzájárulást a területi agrárkamarához

kell befizetni, amely azt - a Kamara útján- átutalja az Alapnak.

(3) A Kamara gondoskodik a jövedelemkockázati hozzájárulás

beszedésérõl, nyilvántartásáról és elszámol az Alappal, az ezzel

összefüggõ költségek az Alapot terhelik.

(4) Az Alap költségvetésében ezen alcímben foglalt célok

megvalósításának támogatására évenként - a 68.§ (3) bekezdése

b)-e) pontjai szerinti források terhére - az (1) bekezdés

alapján történt elõzõ évi befizetések legalább százötven

százalékát kell biztosítani.

110.§

(1) Ezen alcímben foglaltak alapján támogatásban az az igénylõ

részesülhet, aki (amely)

a) elemi csapással sújtottnak minõsül;

b) tagja a Kamara területi szervének, és mûködési hozzájárulási

(tagdíj), valamint jövedelemkockázati-hozzájárulási hátraléka

nincs;

c) mezõgazdasági biztosító egyesületi tagsággal vagy általános

mezõgazdasági biztosítással rendelkezik.

(2) Ezen alcím alkalmazásában elemi csapással sújtottnak

minõsül az az igénylõ, aki (amely)

a) a földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény 7. §-a szerint

elemi csapás miatt földadó mérséklést vagy elengedést vehet

igénybe, vagy

b) az a) pont szerinti törvény alapján földadó mentességben nem

részesülhet ugyan, de a törvény 7. §-a szerint kiszámított

hozamkiesése az ott szabályozott mértéket eléri és

c) hozamkiesése gazdálkodási vagy technológiai hiányosságokra

nem vezethetõ vissza.

(3) A miniszter a Kamara javaslatára egyes igénylõknél az (1)

bekezdés b) pontja szerinti egyes feltételek alkalmazásától

eltekinthet.

111.§

(1) A miniszter a Kamarával egyetértésben határozza meg azt a

meghatározott térségben jelentkezõ és több igénylõt is érintõ

káreseményt, illetõleg körülményt, amely az e fejezetben

foglaltak szerinti támogatás alapjául szolgál. Ezt követõen a

miniszter a Kamara véleményét kérve határozza meg az Alapból az

adott esetben felhasználható támogatás összegét. Az így

megállapított támogatási összeg igénylõk közötti felosztásáról a

miniszter a Kamara javaslata alapján határoz. A miniszter a

Kamarának a támogatási összeg felosztására vonatkozó

javaslatától - a Kamara elõzetes véleményét kikérve - csak

különösen indokolt esetben térhet el.

(2) Az igénylõ csak a gazdálkodási vagy agrotechnológiai

hiányosságokra vissza nem vezethetõ kár mértékéig részesülhet

támogatásban.

112.§

Az Alapból ezen alcímben foglalt cél megvalósítására az alábbi

pénzforrások vehetõk igénybe:

a) az elkülönítetten kezelendõ bevételek:

1. a jövedelemkockázati-hozzájárulás összege,

2. ezen alcímben foglaltak megvalósítására juttatott

segély, adomány, átcsoportosított pénzösszeg, valamint egyéb

befizetés összege,

3. az Alapból ezenalcímben foglaltak alapján nem

végleges juttatásként adott, valamint jogtalanul igénybevett

támogatás visszafizetésének összege és annak járulékai;

b) ezen alcímben foglalt cél megvalósítására szolgáló

Elõirányzat.

113. §

Az Alapból ezen alcímben foglalt cél megvalósítására az alábbi

jogcímek alapján nyújtható támogatás:

a) jövedelemkiesés pótlása;

b) hozamérték vesztés pótlása.

114. §

(1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az Alap

felhasználásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a közlekedési,

hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben a 94. § f)

pontja szerinti beruházások támogatására - külön jogszabályban

meghatározott feltételek szerint - közös pályázatot hirdessen.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy környezetvédelmi és

területfejlesztési miniszterrel egyetértésben rendeletben

állapítsa meg a 91. § a) pontja szerinti mezõgazdasági

földhasznosítás támogatása céljából kijelölt települések

jegyzékét.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a honvédelmi

miniszterrel együttesen rendeletben állapítsa meg az Alapból a

96. § (2) bekezdése szerint elkülönítetten kezelt rész

felhasználásának, valamint a felhasználás ellenõrzésének

részletes szabályait, továbbá hogy eltérjen a külön törvény

szerint fizetendõ erdõfenntartási járulék, valamint az e törvény

2. melléklete alapján nyújtható támogatási mértékektõl.

(5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a jövedelemkockázati

hozzájárulás Kamara útján történõ befizetésének szabályait

rendeletben állapítsa meg.

IX. Fejezet

Gazdaságfejlesztési Alap

115.§

A Gazdaságfejlesztési Alap (a továbbiakban: Alap) elkülönített

állami pénzalap, amelynek célja a nemzetgazdasági szempontból

kiemelt jelentõségû gazdaság-és kereskedelempolitikai célok

megvalósításának elõsegítése, a gazdaság mûszaki-technológiai

színvonalának emelése, a mûszaki fejlesztés elõsegítése, a

befektetés-ösztönzés, a szerkezet-átalakítás és a

kereskedelemfejlesztés ösztönzése.

116.§

(1) Az Alap forrásai:

a) azállami költségvetésbõl nyújtott, az éves költségvetési

törvényben meghatározott összegû támogatás,

b) az Alap tárgyévet megelõzõ években képzett maradványa,

ide értve az Alaptv.-ben meghatározott Befektetésösztönzési és

Kereskedelemfejlesztési Alapok 1994. december 31-i

pénzmaradványait, az ezen Alapok korábbi tõkekihelyezéseibõl

származó tõkejövedelmeit és az állami részesedés elidegenítésbõl

származó összegeket, valamint az ezen Alap-ok részére

teljesítendõ visszafizetéseket is,

c) az Alap javára teljesített visszafizetések és ezek

járulékai,

d) az Alap pénzeszközeibõl származó kamatai és egyéb

tõkejövedelmei,

e) az Alapból támogatást igénylõ pályázó által fizetett

eljárási díj,

f) az Alapból szerzett állami részesedés elidegenítésébõl

származó összeg,

g) a privatizációból származó bevételekbõl a

költségvetési törvényben megállapított összeg, h) a

külföldi és belföldi gazdálkodó szervezetek és természetes

személyek által, valamint külföldi kormánysegélyekbõl és

segélyalapokból az Alap javára teljesített önkéntes befizetések.

Az önkéntes befizetések felhasználási célját a felajánló

meghatározhatja.

(2) Az Alap bevételi többlete, illetve év végi pénzmaradványa

nem vonható el.

117. §

(1) Az Alap felett az ipari és kereskedelmi miniszter (a

továbbiakban: miniszter) rendelkezik, kezelõje az Ipari és

Kereskedelmi Minisztérium.

(2) Az Alap felhasználásával kapcsolatos döntési javaslatok

elõkészítésére a Belügy-, a Földmûvelõdésügyi-, az Ipari és

Kereskedelmi-, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési-, a

Közlekedési- Hírközlési és Vízügyi-, a Külügy-, a Pénzügy-, a

Munkaügyi-, a Népjóléti Minisztérium, valamint az Országos

Gazdasági Kamarák és az Országos Gazdasági Érdekképviseleti

Szervek képviselõibõl álló Tárcaközi Bizottságot kell

létrehozni. A Tárcaközi Bizottság elnöke a miniszter, vagy az

általa kijelölt vezetõ.

(3) Jelentõsebb területi célokat szolgáló támogatások esetén a

Tárcaközi Bizottság munkájába be kell vonni az érintett helyi

önkormányzatokat és az érintett területi kamarákat.

118. §

(1) az Alapból támogatás a kezelõ által meghirdetett pályázatok,

illetve - kereskedelemfejlesztési támogatás esetén -egyéni

kérelmek alapján is nyújtható.

(2) Az Alapból támogatás a már befejezett tevékenységhez nem

nyújtható.

(3) A pályázat benyújtásakor külön jogszabályban meghatározott

mértékû eljárási díjat kell fizetni.

(4) A támogatás felhasználásának feltételeirõl, teljesítésérõl

és ütemezésérõl, a támogatott által vállalt kötelezettségek nem

teljesítése esetén alkalmazható szankciókról a minisztérium,

illetve az erre kijelölt szervezet szerzõdésben állapodik meg a

támogatásban részesülõvel.

(5) A támogatás rendeltetésszerû és szerzõdésnek megfelelõ

felhasználásának ellenõrzésérõl a szerzõdés megkötésére kijelölt

szervezet gondoskodik.

(6) A támogatást,nem rendeltetésszerû felhasználása esetén, a

jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelõ mértékû kamattal

kell visszafizetni.

119. §

(1) Az Alapból belföldi székhelyû gazdálkodó szervezetek, más

költségvetési szervek, köztestületek (Ptk. 65. §), gazdasági

érdekképviseleti szervek részesülhetnek visszatérítendõ vagy

vissza nem térítendõ támogatásban.

(2) Az Alapból kell fedezni az Alap kezelésével kapcsolatos

költségeket.

(3) Az Alap pénzeszközeinek az egyes támogatási célok közötti

elosztását - 117.§ (2) bekezdésében írt Tárcaközi Bizottság

javaslata alapján - a miniszter határozza meg.

120. §

Az Alapból pénzeszközt a miniszter a Központi Mûszaki

Fejlesztési Alap részére átadhat.

121. §

Az Alapból az alábbi kereskedelemfejlesztési célokra adható

támogatás:

a) az áru, szolgáltatás, szellemi termék külpiaci

bevezetésének elõsegítésére,

b) a külkereskedelmi tevékenységhez fûzõdõ ismeretek és

információk szervezett formában történõ átadására,

c) külföldön létesítendõ magyar érdekeltségû

vállalkozások alapításának támogatására,

d) a külföldi és hazai nemzetközi kiállítások, vásárok és

szakember-találkozók megrendezési költségeire,

e) a bel- és külföldi üzletember-delegációk külgazdasági

célból történõ kiküldetésének és meghívásának költségeire,

f) kereskedelemfejlesztéssel, befektetés-ösztönzéssel,

tanácsadással, információ-szolgáltatással foglalkozó szervezetek

mûködésére,

g) országpropagandára., annak kialakításához szükséges

külföldi marketing, PR, reklámtevékenység szervezésére,

kivitelezésére,

h) az ipari parkok, innovációs centrumok

megvalósíthatósági tanulmányainak elõkészítésére.

122. §

Az Alapból a következõ befektetés-ösztönzési és szerkezet-

átalakítási célokra adható támogatás:

a) korszerû technika, technológia alkalmazását elõsegítõ

termelési célú beruházásokhoz kapcsolódó infrastruktúra

fejlesztésére,

b) a korszerû techika, technológia alkalmazását elõsegítõ

közmûfejlesztési hozzájárulásra,

c) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû

beruházásokban állami tulajdoni részesedés megszerzésére,

d) a gazdálkodó szervezetek világpiaci és az európai

egységes piac követelményeinek megfelelõ termék- vagy

technológia-fejlesztésére,

e) az ipari parkok, az innovációs centrumok elõkészítési

munkáira és megvalósítására,

f) termékek külpiaci bevezetéséhez szükséges

minõségbiztosítás és tanúsítási rendszerek kiépítésére.

123. §

(1) A támogatás összege a termelõ beruházás és infrastrukturális

beruházás együttes költségeinek 20 %-áig, de legfeljebb 100

millió forintig terjedhet.

(2) Azállami tulajdonrészt a megszerzéstõl számított 3 éven

belül el kell idegeníteni.

124. §

Az Alap javára teljesített önkéntes befizetések - az adományozás

körülményeire tekintettel - közérdekû kötelezettségvállalásnak

minõsülnek (Ptk. 593-596. §).

125. §

Az Alap mûködtetése során a gazdasági verseny korlátozását tiltó

jogszabályok érvényesülését biztosítva és a nemzetközi

kötelezettségekkel összhangban kell eljárni.

126. §

A Kereskedelemfejlesztési Alap és a Befektetés-ösztönzési Alap

kezelõivel kötött szerzõdések tekintetében a Gazdaságfejlesztési

Alapot, illetve a kezelésére e törvényben kijelölt Ipari és

Kereskedelmi Minisztériumot kell jogutódnak tekinteni.

127. §

Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben:

a) jelölje ki az Alap költségvetési gazdálkodásának

pénzforgalmát lebonyolító pénzintézetet,

b) állapítsa meg a 118. § (1) bekezdésében meghatározott

pályázatok és egyéni kérelmek benyújtásának feltételrendszerét,

tartalmi és formai követelményeit, az elbírálás szempontjait és

az eljárás szabályait,

c) állapítsa meg a 118. § (3) bekezdésében meghatározott

eljárási díj mértékét és megfizetésének módját,

d) állapítsa meg a támogatásban részesülõvel történõ

szerzõdéskötés részletes szabályait, és jelölje ki a szerzõdést

megkötõ szervet.

21.§

Az erdõkrõl és vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. tör

vény (a továbbiakban: Evt.).

Az Evt. 6.§-a (2) bekezdésének a helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(2) Ha természetben összefüggõ olyan erdõterület kerül több

személy tulajdonába, ahol az önálló erdõgazdálkodás feltételei

nem állnak fenn, az üzemtervnek megfelelõ társult

erdõgazdálkodást fenn kell tartani; a tulajdonosok kötelesek

erdõgazdálkodó szervezetet alapítani, vagy közös képviseletükrõl

más módon gondoskodni. Az önálló erdõgazdálkodás meglétének

feltételeit - a 6/A.§-ban foglaltakra isfigyelemmel -az

erdõfelügyelõség határozatban állapítja meg."

22.§

Az Evt. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"9.§

(1) Az erdõ mûvelési ágának megváltoztatásához, természetben

való megosztásához, termelésbõl való kivonásához, valamint más

célra történõ idõleges igénybevételéhez az erdészeti hatóság

engedélye szükséges.

(2) Az erdõ mûvelési ágának megváltoztatása, az erdõ termelésbõl

való kivonása, valamint más célra történõ idõleges igénybevétele

esetén az erdõgazdálkodó köteles az igénybevett erdõnek

megfelelõ értékû erdõt létesíteni (csereerdõsítés) vagy köteles

az erdészeti hatóság határozata alapján a Mezõgazdasági Alapba a

külön törvény szerint az erdõfelújítás és nevelés fafajtól függõ

normatív támogatási mérték kétszeresének megfelelõ összeget

(újraerdõsítési költség) befizetni."

23.§

Az Evt. 34. §-a az alábbi (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, a

jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

"(3) A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot

köteles fizetni

a) a vadászatra jogosult akkor, ha a trófeás vadat

szakszerûtlenül ejtik el vagy

b) aki a vadat a vadászati hatóság engedélye nélkül vadászati

idényen kívül ejti el, továbbá

c) az aki a vadat jogosulatlanul ejti el.

(4) A vadvédelmi bírság mértéke:

a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a trófeabírálat

eredményétõl függõen

1. mínusz egy pont esetén a bérvadászat során

alkalmazott kilövési díj húsz százaléka, de legalább húszezer

forint,

2. mínusz kettõ pont esetén a bérvadászat során

alkalmazott kilövési díj ötven százaléka, de legalább ötvenezer

forint,

3. mínusz három pont esetén a bérvadászat során

alkalmazott kilövési díj száz százaléka, de legalább egyszázezer

forint;

b) a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben a trófeás

vad esetében a trófea értékétõl függõen legalább tízezer,

legfeljebb egymillió forint, míg nõivarú egyed esetében a vad

fajától függõen legalább tízezer, legfeljebb százezer forint

lehet.";

24.§

Az Evt. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(1) A vadászatra jogosult köteles megtéríteni a szarvas, dám,

vaddisznó, muflon által a mezõgazdaságban és erdõgazdálkodásban,

valamint a mezei nyúl és õz által a szõlõben, gyümölcsösben,

erdõsítésben, valamint a csemetekertben okozott kárt (a

továbbiakban: vadkár), továbbá bármely hasznos vad és a

vaddisznó által a mezõgazdaságon és az erdõgazdaságon kívül

okozott kárt."

25.§

Az Evt. XII. fejezetének címe, valamint az valamint 42-43.§-

ainak a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Erdõfenntartási járulék, erdõvédelmi bírság

42.§

Az erdõgazdálkodó az erdõfelügyelõség által engedélyezett bruttó

fatérfogat mennyisége után a véghasználatok, valamint a

növedékfokozó gyérítések esetében a törvény mellékletében

foglalt mértékek szerint erdõfenntartási járulékot köteles a

Mezõgazdasági Alapba fizetni.

43.§

(1) Az erdõgazdálkodó az erdészeti hatóság határozata alapján

erdõvédelmi bírságot köteles a Mezõgazdasági Alapba fizetni, ha

a) fát engedély nélkül termel ki,

b) az erdõállomány nevelése (tisztítás, törzskiválasztó

gyérítés, növedékfokozó gyérítés) során a fakitermelési

engedélyben meghatározott mértéket meghaladóan, illetõleg az

állomány szerkezetét károsan befolyásoló mértékben termel ki

fát,

c) túllépi a kitermelt erdõ felújítására az erdészeti hatóság

által elõírt határidõt,

d) az erdõ mûvelési ágát engedély nélkül változtatja meg,

e) az erdõt engedély nélkül vonja ki a termelésbõl, illetõleg

veszi idõlegesen igénybe.

(2) Az erdõvédelmi bírság mértéke:

a) az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben élõfa engedély

nélküli, az engedélyezett mértéket meghaladó, illetve az erdõ

állomány szerkezetét károsan befolyásoló kitermelése esetén az

erdõfenntartási járulék tízszerese, de legalább bruttó

köbméterenként ötezer forint, elhalt fa esetén pedig bruttó

köbméterenként legalább kettõezer forint;

b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben évente és

hektáronként harmincezer forint,

c) az (1) bekezdés d-e) pontjai szerinti esetekben a külön

törvényben meghatározottak szerint az erdõfelújítás és az

erdõnevelés fejlesztési célú normatív támogatásánál figyelembe

vett mérték hatszorosa."

26.§

Az Evt. az e törvény 3.sz.mellékletével egészül ki.

27.§

Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény (a

továbbiakban: +tv.). 13.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"13.§

(1) A mezõgazdasági termelõ - a külön jogszabályban

meghatározott termékek és tevékenység után, az ott meghatározott

mértékben és célra - a Mezõgazdasági Alapba tenyésztési

hozzájárulást köteles fizetni."

28.§

Az +tv. 43. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"43.§

(1) Az állam a költségvetésbõl biztosítja a 17. § f), g), h)

pontjában, a 18. §-ban és a 16. § d), f) pontjában elõírt

feladatokhoz szükséges pénzügyi feltételeket, kivéve a 18. § (1)

bekezdésében és (3) bekezdésének a) és b) pontjában írt

feladatokat.

(2) A 17. § d) pontjában, 18. §-ának (1) bekezdésében, (3)

bekezdésének a), b) pontjában és a 16. § a), b), c) és e)

pontjában felsorolt feladatok ellátásához, valamint a 25. §-ban

meghatározott tenyésztésvezetõ díjazásához - az adott év

költségvetésében jóváhagyott mértékig, de legalább a díjazás 30

%-áig - az állam hozzájárul."

29.§

Az +tv. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(4) Az állattenyésztési bírságot a Mezõgazdasági Alapba kell

befizetni."

30.§

A termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban:

Ftv.). 52.§-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(1) A termõföld más célú hasznosítása esetén egyszeri

földvédelmi járulékot kell a Mezõgazdasági Alapba fizetni."

31.§

Az Ftv. 53. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(5) Ha a más célú hasznosítás az engedélyezettnél kisebb

területen valósul meg, a járulék megfizetésének esedékessé

válása napjától számított öt éven belül a járulékkülönbözetet -

kérelemre - a Mezõgazdasági Alap terhére vissza kell fizetni."

32.§

Az Ftv. 56. §- a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A földvédelmi a bírságot a Mezõgazdasági Alapba kell

befizetni."

33.§

Az Ftv. 78. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(2) A talajvédelmi bírságot a Mezõgazdasági Alapba kell

befizetni."

34.§

A halászatról szóló 1977. évi XXX. törvényerejû rendelet (a

továbbiakban: Tvr.). 8.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"8.§

Az állam által átengedett halászati jogért a halászatra

jogosultnak halászatfejlesztési hozzájárulást kell fizetni,

melynek alapja a vízterület halászati értéke. A

halászatfejlesztési hozzájárulás összegét a földmûvelésügyi

miniszter a halászati jog átengedésérõl szóló határozatában

állapítja meg, hektáronként és évenként száz és háromezer forint

keretösszegen belül."

35.§

A Tvr. 9. §-a a következõ(3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A halászatra jogosult a halászati hatóság határozata

alapján halgazdálkodási bírságot köteles fizetni, amennyiben

halászati joga a Tvr. 5. §-ának (1) bekezdésében foglaltak

alapján korlátozható, illetve megvonható. A halgazdálkodási

bírság mértéke legalább az éves halászatfejlesztési hozzájárulás

összege és legfeljebb az éves halászatfejlesztési hozzájárulás

tízszeres összege."

36.§

A központi mûszaki fejlesztésrõl szóló 1988. évi XI. törvény 3.§

(1) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki:

/Az Alap forrása/

"g) az Alap javára a Gazdaságfejlesztési Alapból teljesített

befizetések,"

37.§

Az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény (továbbiakban: Útv.)

2.§-a a következõ h)-i) pontokkal egészül ki:

/Az Útalap forrásai:/

"h) az országos közúthálózat fejlesztésével,

fenntartásával és üzemeltetésével összefüggõ tárgyieszköz-

beszerzéseket, szolgáltatásokat terhelõ és a közútkezelõ szervek

által - az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV.

törvény alapján - visszaigényelhetõ általános forgalmi adó

összege;

i) az állami adóhatóság által feltárt és jogerõs

adóhatósági határozattal megállapított, Útalapot érintõ

adóhiány, a hozzá kapcsolódó adóbírság és késedelmi pótlék."

38. §

Az Útv.3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"3. §

(1) A 2. § a) pontja alapján a belföldi termelõ az általa

belföldön értékesített üzemanyag, valamint a saját üzemanyag-

felhasználása után, továbbá az importõr az általa behozott

üzemanyag után

a) motorbenzinek (KSH ITJ 55-13-1) esetében - az üzemanyag 15

Celsius fokhoz tartozó térfogatát alapul véve -literenként 9,50

forintot;

b) gázolaj (KSH ITJ 55-15-1,2,9), könnyû fûtõolaj (KSH ITJ 55-

16-2) és egyéb ipari tüzelõolaj (KSH ITJ 55-16-9) esetében - az

üzemanyag 15 Celsius fokhoz tartozó térfogatát alapul véve -

literenként 9,50 forintot:

c) üzemanyag céljára szolgáló propán-bután gáz (KSH ITJ 55-11-4)

esetében kilogrammonként 12,50 forintot;

d) üzemanyag céljára szolgáló sûrített földgáz (KSH ITJ 11-3)

esetében normál köbméterenként 9,50 forintot

köteles az Útalap számára Útalap-hozzájárulás címén megfizetni.

(2) Az e törvényben meghatározott mérték szerint számított és

megállapított Útalap-hozzájárulás összegét az (1) bekezdés

alapján befizetésre kötelezettek (a továbbiakban: adózók) közül

a) a belföldi termelõ a tárgyhavi értékesítés árbevételébõl,

valamint a saját felhasználás után az Adó-és Pénzügyi

Ellenõrzési Hivatal (továbbiakban: adóhatóság) által vezetett és

a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában közzétett, Útalap

üzemanyag befizetési és visszatérítési lebonyolítási számla

javára köteles megállapítani és megfizetni, a tárgyhónapot

követõ hónap 15. napjáig,

b) az importõr az üzemanyag belföldi forgalom számára történõ

vámkezelése alkalmával, valamint minden olyan hatósági

intézkedésnél, amelynek eredményeként a vámárút a belföldi

forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni, a vámtartozással

együtt, a vámhatóság által megjelölt számla javára köteles

megfizetni. Az Útalap-hozzájárulás összegét a vámhatóság

határozattal állapítja meg. A vámhatóság az Útalap-hozzájárulás

címén havonta beszedett összegeket egy összegben, a követõ hónap

5. napjáig átutalja az Útalap kezelõje által a tárca hivatalos

lapjában közzétett Útalap számla javára.

(3) Ha az elõzõ negyedév Útalap-befizetési kötelezettsége

meghaladta a 6 millió forintot, az adózónak havi elõleget kell

fizetnie. Az elõleg mértéke az elõzõ negyedév Útalap-befizetési

kötelezettségének egyhatod része, amelyet az adózó állapít meg

és fizet meg a tárgyhó 28. napjáig.

(4) A 2. § b) és h) pontjában meghatározott pénzösszegeket

közvetlenül az Útalap kezelõje által a tárca hivatalos lapjában

közzétett Útalap számla javára kell befizetni.

(5) A 2. § i) pontjában meghatározott együttes összeget a (2)

bekezdés a) pontjában megjelölt számlára kell megfizetni.

(6) A 3. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazása szempontjából

belföldi értékesítésnek minõsül az is, ha a terméket a termelõ

vagy a termeltetõ saját kiskereskedelmi hálózatába,

üzlethelyiségébe szállítja ki.

(7) E törvény 2. §-ának b) pontja alapján

a) a belföldi gépjármûvek utáni adóból 1994. évben - és az azt

követõ években - az adó 50 %-a,

b) a külföldön nyilvántartott gépjármûvek utáni adóból 1994.

évben - és az azt követõ években - az adó 100 %-a az Útalap

bevételét képezi.

(8) Az Útalap bevételei nem vonhatók el."

39. §

Az Útv. 4. §-ának (1) bekezdése a következõ f) ponttal egészül

ki:

/Az Útalap pénzeszközei az állami tulajdonban lévõ országos

közutak - ideértve azok mûtárgyait (hidak, stb.) és tartozékait

-/

"f) az országos közúthálózat fejlesztésével, fenntartásával és

üzemeltetésével összefüggõ tárgyieszköz-beszerzéseket,

szolgáltatásokat terhelõ általános forgalmi adó megfizetésére"

/használhatók fel/

40. §

Az Útv. 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(7) A miniszter a koncesszió útján megvalósuló országos

közúthálózati fejlesztések elõmozdítása érdekében az Útalap

bevételeinek terhére

a) annak legfeljebb 20 %-os mértékéig a felvett hitelek

visszafizetésére kezességet vállalhat,

b) a koncessziós szerzõdések részeként megkötött

kölcsönszerzõdés alapján kamatfizetési kötelezettséggel terhelt,

visszatérítendõ kölcsönt nyújthat."

41. §

(1) Az Útv. 5. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(7) A visszatérítésre jogosult vállalkozó a naptári évre az

éves összes kedvezményezett tevékenysége nettó árbevételének

arányában állapítja meg az õt megilletõ visszatérítést és arról

a naptári évet követõ május 31-éig az adóhatsághoz bevallást

tesz. A naptári évben igénybe vett visszatérítést elszámolja és

a különbözetet eddig az idõpontig megfizeti, illetve ettõl az

idõponttól igényelheti vissza."

(2) Az Útv. 5.§-ának (9) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(9) Ha a visszatérítésre jogosult vállalkozó olyan üzemanyag-

mennyiség után is visszaigényelte az Útalap-hozzájárulást,

amelyre nem vált jogosulttá, az erre esõ visszaigényelt összeget

az értékesítést követõ hónap 15. napjáig az állami adóhatóságnak

köteles visszafizetni".

42. §

Az Útv. 5. §-ának (11) bekezdése a következõ mondattal egészül

ki:

" A benyújtott visszaigénylés egyúttal adóbevallásnak minõsül."

43. §

Az Útv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(2) Az állami adóhatóság az Útalap üzemanyag befizetési és

visszatérítési lebonyolítási számla terhére teljesítheti az 5.

§-ban meghatározott visszatérítéseket. Az Útalap üzemanyag

befizetési és visszatérítési lebonyolítási számla egyenlegét - a

befizetések és visszatérítések különbözetét az esedékes

visszatérítési összegek fedezetének kivételével,- valamint a 2.

§ i) pontja alapján az Útalapot megilletõ pénzösszegeket az

adóhatóság az Útalap kezelõjével kötött megállapodás szerinti

idõpontokban átutalja az Útalap pénzmûveleteinek végzésével

megbízott pénzintézetnél vezetett Útalap elszámolási számla

javára."

44. §

Az Útv. 7.§-ának a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"7.§

(1) A Kormány az Útalap bevételeinek és kiadásainak tervezett

összegét a költségvetési törvénnyel összefüggésben, azzal

egyidejûleg köteles évente jóváhagyásra az Országgyûlés elé

terjeszteni.

(2) Az Útalap források értékállóságának megõrzése érdekében az

üzemanyag-értékesítést és felhasználást terhelõ

útalaphozzájárulás mértékét évente az üzemanyagok fogyasztási

adójának növekedési üteméhez igazodóan úgy kell meghatározni,

hogy az Útalap felvett hitelek nélkül számított (saját) forrásai

összességükben legalább a fogyasztási adóval azonos ütemben

növekedjenek."

45.§

(1) E törvény 1995. január 1-jén, a 108-113.§-ainak

rendelkezései 1995. július 1-jén lépnek hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:

a) az Alaptv. 32.§-ának (2) és (3) bekezdése, a 33.§-ának (2)

bekezdése, és 38.§-ának (3) bekezdése,

b) a földmûvelésügyi alapokról szóló 1992. évi LXXXVIII.

törvény, valamint az azt módosító 1993. évi CVI. törvény 1.§-a

és a 1994. évi XVI. törvény 84.§-a (2) bekezdésének f) pontja,

c) a Tvr. 11.§-ának (2) bekezdése,

d) az Alaptv. 1-8.§-ai, 17-27.§-ai, 70.§-ának (1) és (3)

bekezdése,

e) a gazdasági kamarákról szóló 1994. XVI. törvény 84.§-ának (2)

bekezdés b) és c) pontjai,

f) az Alaptv. végrehajtásáról szóló 2/1993.(I.13.) NGKM

rendelet.

(3) 1994. január 1-jétõl az Alaptv. 11.§-ának (1) bekezdés f)

pontja.

Dr. Vastagh Pál sk. Dr. Békesi László sk.

igazságügyminiszter pénzügyminiszter

1.sz. melléklet az 1994. évi ............. törvény VIII. Fe

jezetéhez

/1.sz. melléklet az egyes elkülönített állami pénzalapokról

szóló 1992. évi LXXXIII. törvényhez/

A TENYÉSZTÉSI HOZZ+J+RUL+S MÉRTÉKE

1. Exportra vagy feldolgozók részére értékesített vágóállat és

állati termék:

+llatfaj és a képzés alapja METJ szám A

tenyésztési hozzájárulás

a nettó árbevétel %-ában

Szarvasmarha

Tej értékesítés 93-12-02

0,5

Vágómarha értékesítés 93-12-01

0,5

Sertés

Vágósertés 93-22-01

0,5

Juh

Gyapjú 93-32-02

1,0

Vágójuh 93-32-01

1,0

Juhtej 93-32-03

1,0

Ló

Export eladás 93-41-03 (04, 05, 06)

0,6

Belföldi eladás 93-41-03 (04, 05, 06)

0,6

Vágónyúl 93-82-02

0,2

Méz 93-84-05

0,2

2. Naposállat:

Naposcsibe 93-51-01

0,5

Naposliba 93-53-01

0,5

Naposkacsa 93-54-01

0,5

Napospulyka 93-55-01

0,5

3. Lóverseny totalizatõr forgalmának 0,6%-a.

2.sz. melléklet az 1994. évi................törvény VIII.

Fejezetéhez

/2.sz. melléklet az egyes elkülönített állami pénzalapokról

szóló LXXXIII. törvényhez/

AZ ERDÕFELÚJIT+S ÉS ERDÕNEVELÉS FEJLESZTÉSI CÉLÚ

NORMAT+V T+MOGAT+S+NAK MÉRTÉKE

I. Természetes mageredetû erdõfelújítás, a talajelõkészítéssel

együtt:

Készültségi fok Célállomány típus, ezer Ft./hektár

Tölgy Bükk Egyéb fafaj

1. +llomány alatti újulat 40 30 15

2. Végvágás utáni újulat 100 80 50

3. Befejezett felújítás 200 150 90

4. Befejezett ápolás az 5. éves

revízióig,esetenként 25 15 10

II.Sarj eredetû felújítások valamennyi engedélyezett fafajra:

ezer Ft/hektár

1. Folyamatban lévõ felújítás 20

2. Befejezett felújítás 30

3. Befejezett ápolás az 5. éves revízióig, esetenként 10

III. Mesterséges erdõfelújítások, talajelõkészítéssel együtt:

Készültségi fok Célállomány típus, ezer

Ft./hektár

Tölgy és Bükk Cser Egyéb kem. Lágy

Fenyõk

lomb lomb

a) 10 fokos és ez alatti lejtésû, géppel járható terepen:

1. Egyéves felújítás 90 50 50 60

60

2. Többéves 110 70 60 70 70

3. Befejezett 150 90 80 80 80

4. Befejezett ápolás az 5. éves

revízióig, esetenként 15 10 10

10 10

5. Tuskózásos felújítás támogatása

30 *25

* Az erdõfelügyelõség egyedi elbírálásától függõen

b) 10 fok feletti lejtésû és géppel nem járható terepen:

1. Egyéves felújítás 90 50 60

60

2. Többéves 110 80 90 80

3. Befejezett 180 100 110

100

4.Befejezett ápolás az 5. éves

revízióig 20 10 10 10

5. Padkázás támogatása 15 15 15

15

IV. +llománynevelési ( tisztítás ) támogatás:

1. Természetes mag, sarj eredetû fiatalosokban 12

ezerFt./hektár

2. Mesterséges felújítású fiatalosokban 8

ezerFt./hektár

3.sz. melléklet az 1994. évi ........... törvény VIII.

Fejezetéhez

/Melléklet az 1961. évi VII. törvényhez/

AZ ERDÕFENNTART+SI J+RULÉK MÉRTÉKE

Tájegység Tölgy és Bükk Akác Többi

Lágy Fenyõk

(erdõfelügyelõség: kem.lomb lomb

a továbbiakban:Ef.) fafajcsoport

Ft./bruttó m3

I.Északi- középhegység 800 250 300

300 600

-Budapesti Ef.

-Egri Ef.

-Miskolci Ef.

II. Nagyalföld 500 300 300 400

300

-Budapesti Ef.

-Debreceni Ef.

-Kecskeméti Ef.

III. Dél-Dunántúl 900 300 400 400

600

-Kaposvári Ef.

-Pécsi Ef.

IV. Nyugat-Dunántúl 950 350 400 400

700

-Szombathelyi Ef.

-Zalaegerszegi Ef.

V. Kisalföld 700 300 300 400

500

-Szombathelyi Ef.

VI. Közép-Dunántúl 800 300 400 300

500

-Budapesti Ef.

-Veszprémi Ef."

I N D O K O L + S

+ltalános indoklás:

/A IV. Központi Környezetvédelmi Alap/

A Központi Környezetvédelmi Alap feladatainak és

különösen forrásainak nagy arányú bõvülése indokolja az Alap

kezelésének egységesítését és a társadalmi, kormányzati

környezetvédelmi prioritásokat jobban szolgáló felhasználási

rend kialakítását. Az Alap hatékonyabb felhasználását segíti a

forráshoz kötõdõ felhasználás részleges oldása. További

módosítások szükségesek az új feladatok és források

befogadásához, illetve az Alap felhasználását a tapasztalatok

alapján indokolt egyszerûsíteni.

/A VI. Területfejlesztési Alap/

Az Alapról szóló törvény módosítását részben az eddigi mûködés

tapasztalatai alapján jelentkezõ korrekciós igények, a

kormányzati munkamegosztás változásai, az elkülönített állami

pénzalapok átfogó felülvizsgálata, valamint a területpolitika

elõkészítés alatt álló koncepcionális és intézményi változásai

indokolják.

A módosítások nyomán egyértelmûen rögzítésre kerül az Alappal

rendelkezõ miniszter, illetve a kezelést végzõ minisztérium

felelõssége. Az elkülönített állami pénzalapok közötti

munkamegosztás racionalizálása, az átfedések kiküszöbölése

indokolja, hogy a kedvezõtlen termõhelyi adottságú földhasználók

jövedelempótló támogatása, továbbá a védett mezõgazdasági

területekhez a természeti értékek megõrzését elõsegítõ

támogatások az Alap célrendszerébõl kikerülnek, elõbbit az

összevont Mezõgazdasági Alap, utóbbit a Központi

Környezetvédelmi Alap finanszírozza. Az Alap forrásai bõvülnek

az Alap tulajdoni részesedésének elidegenítésébõl, valamint a

bevezetendõ pályázati díjakból származó bevételekkel. Az Alap ez

évi likviditási problémái indokolják a pályázatok befogadásának

és az elbírálás felfüggesztésének törvényi lehetõségeit.

Igen lényeges változás, hogy a módosítás megteremti a

lehetõséget az Alap decentralizált mûködtetésére, a külön

törvény alapján létrejövõ megyei fejlesztési tanácsoknak az Alap

támogatási rendszerében való közremûködésére. Ezzel együtt a

javaslat a kormányzati programok megvalósításában az eddiginél

nagyobb felelõsséget ad az Alappal rendelkezõ miniszternek.

/VII. V+ZÜGYI ALAP/

A vízgazdálkodás állami alapfeladatainak ellátása érdekében

szükséges a törvény módosítása.

A vízügyi ágazattól - a korábbi években két lépcsõben - elvont

900 MFt költségvetési támogatást pótolja a Vízügyi Alap állami

feladatokra történõ felhasználása. Mivel az Alap bevételei

egyrészt nem tervezhetõk pontosan, másrészt a díjemelés ellenére

- a gazdasági változásokkal összefüggésben -folyamatosan

csökkenõ tendenciát mutatnak, ezért a fix százalékban

meghatározott felhasználási arány azt eredményezte, hogy a

csökkenõ bevételekbõl nem lehet ellentételezni a

támogatáselvonást. +gy a feladatellátás finanszírozásához

minimumérték meghatározása szükséges.

A javaslat nem módosítja a céltámogatási rendszer keretében

törvény szerint felhasználható támogatás mértékét.

/VIII. MEZÕGAZDAS+GI ALAP/

Az elkülönített pénzalapként mûködõ földmûvelésügyi alapok,

úgymint az +llattenyésztési Alap, a Földvédelmi Alap, a

Halgazdálkodási Alap, a Mezõgazdasági Fejlesztési Alap, az

Országos Erdészeti Alap és a Vadgazdálkodási Alap

összevonásával, valamint néhány egyéb pénzeszköz

átcsoportosításával a javaslat egységes Mezõgazdasági Alapot hoz

létre.

Az összevonás célja, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközök

felhasználásának hatékonyságának növelése. A tervezet e

követelménynek egyrészt a pénzeszközök átcsoportosítására

vonatkozó rendelkezésekkel, másrészt az igényjogosultság

feltételeinek pontosabb meghatározásával tesz eleget.

Figyelemmel a kamarai szervezõdésre, a törvényjavaslat

meghatározza a köztestületként létrejövõ Magyar Agrárkamarának

az Alap kezelésével kapcsolatos jogosítványait. Elsõ lépcsõben

január 1-jével a Magyar Agrárkamara közremûködõi jogosítványai

erõsödnének, 1995. július 1-jével pedig a nem biztosítható

természeti károk gazdasági hatásainak mérséklése keretén belül

már olyan érdemi jogosítványokkal rendelkezne, amely hosszú

távon megteremti annak a lehetõségét, hogy a Magyar Agrárkamara

a támogatási mechanizmus mûködtetésében meghatározó szerepet

játszon.

Az elkülönítetten kezelt hat földmûvelésügyi alap gazdálkodói

befizetésekbõl származó pénzeszközöket is felhasznált a

támogatási célok megvalósítására. Az érintett gazdálkodói körnek

változatlanul az az igénye, hogy e bevételek esetében is

garanciát kapjanak arra, hogy az egységes alapba befizetésre

kerülõ pénzeszközöket elsõsorban a befizetõ gazdálkodói körnek

juttassák vissza. A javaslat ennek az igénynek úgy tesz eleget,

hogy az egyes fejezetekben részletesen felsorolja azokat a

bevételeket, amelyeket az Alapot kezelõ csak a földmûvelésügyi

miniszter arra a célra használhat fel, amelyre a befizetés

történt (ez az alap összes bevételeinek kb. 25-30 százaléka). A

bevételekkel a miniszter a törvény keretei között önállóan

rendelkezik. Figyelemmel azonban az Alap pénzkezelésének

sajátosságaira szükséges, hogy a földmûvelésügyi miniszter

felhatalmazást kapjon az úgynevezett "védett" bevételek átmeneti

átcsoportosítására. Ilyen eset fordulhat elõ pl. akkor, amikor

az Alap havi ütemezés szerinti költségvetési pénzellátmánya a

gazdaságilag indokolt kifizetések teljesítését akadályozza.

A törvényjavaslat szakmai rendelkezései (támogatási célok)

alapvetõen a korábban elkülönített hat állami pénzalap

célrendszerét tükrözik. Új támogatási célként került be a

javaslatba a nem biztosítható természeti károk gazdasági

hatásainak mérséklése és a kedvezõtlen termõhelyi adottságú

termõföldeken való földhasznosítás támogatásának elõsegítése.

A törvényjavaslat záró rendelkezései azokat a szakmai és

jogtechnikai jellegû törvénymódosításokat tartalmazzák, amelyek

az alap összevonásával összefüggésben merülnek fel.

A javaslatot a különbözõ érdekképviseleti és szakmai szervezetek

véleményezték. Az Alapok összevonásával kapcsolatosan az

érdekképviseleti álláspontok megosztottak. Az észrevételekben az

ún. "önjáró", azaz saját bevételekkel gazdálkodó pénzalapok

(+llattenyésztési, Vadászati, Halászati) összevonását vitatták.

Felvetõdött olyan javaslat is, amely az Alap feletti

rendelkezési jogot nem köztestületnek, hanem egyesületi formában

mûködõ szervezetnek kívánta volna átadni. Ez utóbbi véleményt

azért nem lehetett elfogadni, mivel állami feladatot csak

köztestületi formában mûködõ szervezetnek lehet átadni. E

feltételnek azonban jelenleg az 1995. január 1. után megalakuló

Magyar Agrárkamara felel meg.

Az 1995. évi központi költségvetésben az egységes Mezõgazdasági

Alap támogatására 9 milliárd forintot irányoztak elõ. Ezen

túlmenõen 1995.évben a földmûvelésügyi alapok jogutódja

mentesülne 3 milliárd forint tartozásnak a Távközlési Alap

javára történõ visszafizetése alól. E mentesítés is lényegében

az Alap forrásainak a bõvülését eredményezi.

/IX. GAZDAS+GFEJLESZTÉSI ALAP/

A kormány döntött a Gazdaságfejlesztési Alap 1995. január 1-

jével történõ létrehozásáról, a Kereskedelemfejlesztési és a

Befektetésösztönzési Alap egyidejû megszüntetése mellett. A

döntéssel, amely tartalmilag a "jogelõd" Alapok összevonását

jelenti, lehetõvé válik a feladatok, a rendelkezésre álló

pénzeszközök és az ágazatpolitikai célok összehangolása,

valamint a források koncentrálása és integrált kezelése révén

egységes támogatási rendszer, hatékony és átlátható mûködési,

döntési mechanizmus kialakítása.

Az Alap a gazdaság teljes fejlõdési folyamatának, a projektek

megvalósulásának különbözõ, egymást követõ fázisaiban vehetõ

igénybe. Az összetett célrendszerbõl adódóan támogatást nyújt a

befektetésöszönzéstõl (infrastruktúra fejlesztés) a

szerkezetátalakításon keresztül egészen a termék piaci

elhelyezéséig (exportösztönzés, minõségbiztosítás).

Az Alap szabályozása lehetõséget biztosít az ipari és

kereskedelmi miniszternek a gazdaságpolitikai prioritásoknak

megfelelõen az egyes felhasználási célok közötti

forrásátcsoportosításra, és a kormány döntése alapján a KMÜFA

részére történõ pénzeszköz átadására is.

Részletes indoklás:

/IV. Központi Környezetvédelmi Alap/

1.§-hoz

A Törvény 29. § (1) bekezdésének kiegészítését az Alap

bevételi forrásainak bõvítése indokolja.

A 29. § új (2) bekezdéssel történõ kiegészítését az Alap

bírságbevételekbõl képzõdõ, általános forrásának szûkössége

tette szükségessé. A termékdíjjal kapcsolatos módosítás ennek a

forrásnak szélesebb körben történõ felhasználását teszi

lehetõvé. A forráshoz kötõdõ felhasználás - az üzemanyagok

környezetvédelmi termékdíja és a még elfogadás elõtt álló

termékdíjas törvények esetében is - 50 % lehet.

A nemzetközi szerzõdésekben, adományozási szerzõdésekben

foglalt források bevonására vonatkozó módosítás az eddig több

helyen lévõ rendelkezéseket egységesen foglalja össze.

2.§-hoz

A módosítás tovább egységesíti az Alap szabályozását,

részben azzal, hogy a támogatás egyik formájaként - a gyakorlati

tapasztalatoknak megfelelõen -kezeli a hitelgaranciát; továbbá

általánossá teszi a pályázati úton adható támogatás, a

környezeti kárelhárítás, a közcélú környezetvédelmi feladatok

megoszlását a bevételekbõl.

3.§-hoz

A módosítás lehetõséget nyújt a Támogatási Irányelvekben

szereplõ célok kiemelt kezelésére.

4.§-hoz

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv.

végrehajtásáról szóló 115/1993. (VIII.12.) Kormány rendelet a

bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési

feladatok finanszírozását a közcélú környezetvédelmi feladatok

közé sorolja. Ennek értelmében került kiegészítésre az új f)

ponttal a közcélú környezetvédelmi feladatok felsorolása.

5.§-hoz

A törvény rendelkezései közül hiányoztak a 31. § (1)

bekezdésének b) és c) pontjára vonatkozó fontos felhasználási

szabályok. Az egységesítés érdekében vált szükségessé a

rendelkezések törvényben való rögzítése.

6.§-hoz

A törvény korábbi szövege a "nyereségérdekelt

tevékenység" fogalmához kötötte a vissza nem térítendõ támogatás

nyújtását. Ennek a gyakorlatban történõ alkalmazása nehézségeket

okozott. Ennek kiküszöbölésére a jelenlegi javaslat a vissza nem

térítendõ támogatást szervezeti formához köti. Nem zárja ki más

gazdálkodó szervezetek vissza nem térítendõ támogatásban való

részesítését abban az esetben, ha a támogatási cél nemzetközi

szerzõdés megvalósítását segíti elõ, illetve az egész országra

kiterjedõ ágazati program megvalósulásához járul hozzá.

7.§-hoz

A 37. § (2) pontja lehetõséget nyújt a környezetbarát

termékek, illetve a lakosság közvetlen fejlesztésének a 37. §

(l) pontban meghatározott mértéken túli támogatására.

8.§-hoz

Az éves Támogatási Irányelveket az elõzõ év

tapasztalatainak birtokában lehet megfelelõen elkészíteni. Ennek

keretében elemezni kell, hogy milyen pályázatok érkeztek be az

egyes kiemelt célokhoz, azokból milyen több éves kötelezettség-

vállalás történt. Erre csak az év utolsó harmadában van

lehetõség.

9.§-hoz

A javasolt kisebb módosítás biztosítja az összhangot a

miniszternek az Alap kezelésében való felelõssége és az Alap

által vállalt kötelezettségek között.

/VI. Területfejlesztési Alap/

10.§-hoz

Az alapok közötti párhuzamosságok megszüntetése miatt, a

racionális földhasznosítás törlésre kerül, mivel a Mezõgazdasági

Alap célrendszerével átfed:

11.§-hoz

A források kiegészítését az új bevételek megjelenése

indokolja.

12.§-hoz

A módosítás egyértelmûen rögzíti az Alappal való

rendelkezés, illetve az Alap kezelésével kapcsolatos

felelõsséget.

13.§-hoz

A támogatási irányelvekrõl, valamint a kedvezményezett

területek feltételrendszerérõl szóló országgyûlési határozatról

a Kormány nyújtja be javaslatát az Országgyûlés elé, ezért

célszerûbb az elõkészítõ minisztérium helyett a Kormány

szerepeltetése a szövegben.

14.§-hoz

A kedvezõtlen mezõgazdasági adottságú településeken a

mezõgazdasági célú földhasznosításhoz az agrárgazdálkodás 1995.

évi szabályozórendszerérõl kidolgozott elõterjesztés szerint a

földalapú támogatás átkerül a Mezõgazdasági Alapba. Ez indokolta

a törvény szövegébõl a kedvezõtlen mezõgazdasági adottságú

településeken a mezõgazdasági célú földhasznosítás támogatásának

elhagyását. Az alapok közötti átfedések kiküszöbölését szolgálja

a "védett és védelemre tervezett mezõgazdaságilag hasznosítható

területeken a természeti értékek megõrzését elõsegítõ

beruházások" elhagyása, mivel a cél a Központi Környezetvédelmi

Alap céljai között is szerepel.

Az 52. § (2) a) pontja tekintetében a törvény eredeti

szövege indokolatlanul beszûkíti a Kormány és a megyei

területfejlesztési tanácsok mozgásterét a területfejlesztési

programok kialakításánál. A javaslat nem ad szabad kezet az

alappal rendelkezõknek, mivel az 51. § (3) pont rögzíti, hogy a

kedvezményezett területeken kívül esõ települések fejlesztései

csak abban az esetben részesíthetõk a támogatásban, ha azok

megvalósítása bizonyíthatóan a kedvezményezett területek

érdekében is szükséges.

A bekezdések számozásának változtatását az indokolja,

hogy az 1994. évi XIV. törvény az 52. § (4) bekezdést már

korábban hatályon kívül helyezte.

15.§-hoz

Az Alap bevételeinek védelme érdekében indokolttá vált rögzíteni

az elidegenítésre rendelkezésre álló idõ kezdetét - mivel

korábban szerzõdéskötés, beruházás kezdete vagy befejezése nem

volt rögzítve -, illetve a legkedvezõbb feltételek szerinti

értékesítést.

16.§-hoz

Az Alap mûködése és a felhasználás részletes

szabályainak kidolgozása során visszatérõ probléma volt a

törvény korábbi fogalmazása, amelynek a gyakorlatban csak

nehezen lehet érvényt szerezni. Tekintettel az Alap pénzügyi

kereteinek korlátozottságára, valamint a pályázat benyújtásától

a támogatási szerzõdés megkötéséig tartó idõre, a benyújtási

határidõ megállapításának a jogát célszerûnek tartjuk a Kormány

hatáskörébe telepíteni. A jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy

a három évente változó támogatási irányelvek és besorolási

feltételrendszer miatt a különbözõ besorolási kategóriákba

kerülõ települések számára adott esetben eltérõ benyújtási

határidõ megállapítása célszerû. Az alap mûködésében

elõfordulhatnak likviditási problémák, ezért indokolt a

pályázatok befogadásának és az elbírálás felfüggesztésének

törvénybe iktatása. Erre a folyamatos beadási határidõ törlése

adott lehetõséget.

17.§-hoz

A módosítás megteremti a lehetõséget a

Területfejlesztési Alap decentralizált mûködtetésére, a

módosított önkormányzati törvény és a késõbb elfogadásra kerülõ

Területfejlesztési törvény alapján létrejövõ, megyei

területfejlesztési tanácsoknak az Alap támogatási rendszerében

való közremûködésére. A tárcaközi bizottság összetételének

módosítását a kormányzati munkamegosztás változásai indokolják.

A területfejlesztési kormányzati programok támogatásában bõvül

az Alappal rendelkezõ miniszter döntési lehetõsége és

felelõssége.

18.§-hoz

Az Alap kezelõjének megváltozása tette szükségessé a támogatási

szerzõdés megkötésére jogosultak meghatározását is.

/VIII. Mezõgazdasági Alap/

A Mezõgazdasági Alap létrehozásáról szóló rendelkezést követõen

kerültek meghatározásra az alapból támogatandó általános célok.

A javaslat rendszerében az általános célok egyben egy-egy

fejezetét is jelentik. E kodifikációs technikával a támogatási

prioritások megfogalmazásával egyidejûleg az Alap egyes

bevételeit e célok megvalósításához lehetett rendelni. Az Alap

egyes, a törvény fejezeteiben külön is megjelölt bevételei ún.

"védett" bevételekké válnak. Ez a védettség annyit jelent, hogy

a földmûvelésügyi miniszter az így befolyt és elkülönítetten

kezelt bevételeket kizárólag az adott fejezetben megjelölt

célokra használhatja. A javaslat nem zárja ki azonban, hogy az

egyes fejezetekben foglalt célok megvalósítására a miniszter

saját hatáskörben az alap ún. nem védett bevételei közül (68.§

(3) bekezdés b)-f) pontok) az egyes felhasználási célokra

forrást biztosítson.

A bevételek elõzõekben említett védettsége azt jelenti, hogy a

törvényben meghatározott feltételek szerint a miniszter csak

visszapótlási kötelezettséggel rendelheti el azok ideiglenes

átcsoportosítását.

A javaslat tételesen meghatározza az alap bevételi forrásait.

Ezek két részbõl tevõdnek össze: a korábban elkülönült állami

pénzalapok 1994. évi összevont záróállományából, valamint a

javaslat 68.§ (3) bekezdésében felsorolt egyéb bevételeibõl. Az

egyes elkülönített állami pénzalapok záróállományában meglevõ

pénzösszegeket a 68.§ (2) bekezdése szerint az egyes támogatási

célokra kell elkülöníteni, így azok a javaslat egyes

fejezeteiben külön meghatározottak szerint szintén az ún.

"védett" bevételek kategóriájába tartoznak.

A javaslat általános jelleggel határozza meg az alapból

nyújtható támogatások formáit. Az egyes célok megvalósításához

kapcsolódó konkrét támogatási formákról, valamint a támogatás

alapjául szolgáló jogcímekrõl, a támogatás mértékérõl, az

igyénybevétel eljárási rendjérõl, valamint az egyéb

feltételekrõl a miniszter jogszabályban rendelkezik.

Az államháztartási törvény értelmében elkülönített állami

pénzalap esetében meg kell jelölni az alapot kezelõ minisztert.

A Mezõgazdasági Alappal a földmûvelésügyi miniszter jogosult

rendelkezni. A szabályozás egyértelmûen elválasztja az Alap

feletti döntéselõkészítési folyamatot az Alap pénzeszközei

feletti döntés meghozatalától. A különbözõ érdekképviseleti

szervezetek részérõl a javaslat egyeztetése alkalmával az

egyetértési jogot is magában foglaló közremûködés lehetõségének

törvényi szintû biztosítása fogalmazódott meg. Mivel ez a

lehetõség ellentétes lenne az államháztartási törvényben is

rendezett döntéshozatali mechanizmussal, így e javaslatokat nem

lehet elfogadni. Az érdekképviseleti szervezetek az Alap

végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok elõkészítése során a

gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 64. §-ában

szabályozott keretek között vehetnek részt.

A javaslat külön szabályozza a Magyar Agrárkamara közremûködését

az alap pénzeszközeinek felhasználása során. A javaslat a Magyar

Agrárkamara számára biztosítja a támogatási feltételek

kialakításában való közremûködést, a támogatás igénybevételéhez

kapcsolódó egyes feltételek megléte igazolásának, valamint a

támogatási kérelmek elõzetes véleményezésének lehetõségét.

A javaslat 76. §-a sorolja föl azokat az agrárpolitikai

eszközöket, amelyek konkrét megfogalmazására az egyes támogatási

célokhoz kapcsolódó jogszabályokban, illetõleg pályázati

feltételekben kerül sor.

Az agrártámogatás-politikának alapvetõen két szempontrendszerre

kell támaszkodnia: nem általában az agrárgazdaságot kell

támogatni, hanem annak csak a kiemelten fontos területeire kell

összpontosítani a rendelkezésre álló, és korlátozott mértékû

forrásokat. A támogatáspolitika másik eleme az a konkrét

eszközrendszer, amelyek összehangolt alkalmazásával a célok

hatékony megvalósítását elõ lehet segíteni.

Ez utóbbi szempontrendszerrel összefüggésben az

érdekképviseletek egy részérõl észrevételként foglamazódott meg,

hogy e korlátozások törvényi elõírása szükségtelen, és a

támogatási mechanizmust alapvetõen normatív rendszerre kellene

alapozni. Nem vitatva e javaslatban levõ kedvezõ elemeket, a

támogatáspolitika kialakításánál figyelemmel kell lenni a

rendelkezésre álló korlátozott pénzügyi keretekre. Amennyiben

ezt a megközelítést elfogadjuk, úgy már indokolt hogy törvényi

szinten szabályozzuk azokat a prioritásokat, amelyek alapján a

korlátozottan rendelkezésre álló források igénybevételi

lehetõségét meghatározott rendszer szerint korlátozzák, mely

szabályok az agárpolitika szerves részét képezik. Az alapot

kezelõ miniszter szakmai és politikai felelõsséggel tartozik

azért, hogy a rendelkezésre álló forrásokat az egyes célok

megvalósítása érdekében a lehetõ leghatékonyabban használja fel.

Ehhez a javaslat a megfelelõ törvényi kereteket biztosítja,

egyrészt a támogatási célok és feltételek meghatározásával,

másrészt a kötelezõ nyilvánosság elõírásával. (75. § (2)

bekezdés).

A biológiai alapok megõrzését, fejlesztését, valamint az ehhez

kapcsolódó minõsítési rendszerek korszerûsítését elõsegítõ

támogatások

Nemzetgazdasági érdek a jó minõségû, piacképes (exportképes)

növény- és állatfajok-fajták elõállítása érdekében a magas

genetikai értéket képviselõ génbankok, növényi és állati eredetû

génvagyon fenntartása.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás szükségessé teszi az újonnan

elõállított növényfajták és állatfajok érték- és

teljesítménymérõ, minõsítõ rendszerének bevezetését és

folyamatos korszerûsítését.

A növénytermesztési, kertészeti és erdészeti alágazatokban a

nemzeti génvagyon folyamatos gyûjtése, fenntartása és megõrzése

egyrészt nemzetközi együttmûködésben vállalt kötelezettség,

másrészt a szaporítóanyagok elõállítását biztosító alany és

nemes szemzõhajtást termõ törzsültetvények fenntartását,

fejlesztését jelenti.

Az ország területén a nagy- és kisgazdaságok számára a

környezeti adottságoknak megfelelõ faj- és fajtaszerkezet

kialakításához biztosítani szükséges a magas biológiai értéket

képviselõ, minõségtanúsítási bizonyítvánnyal rendelkezõ,

alapvetõen vírusmentes vetõmagot és szaporítóanyagot, valamint a

bemutatáshoz szükséges referencia-üzemeket.

Folyamatosan szükséges korszerûsíteni a vetõmagvak,

szaporítóanyagok minõségtanúsítási rendszerét.

A védett õshonos fajták, a magas genetikai értéket képviselõ,

veszélyeztetett helyzetbe került fajták, továbbá, a gazdasági

jelentõséggel bíró, de jelenleg piaci értéket nem képviselõ

állat, vonal-, illetõleg fajtagyûjtemények nemzeti értéket

képviselnek, és olyan génbázist jelentenek, amelyek a piac

változó igényeihez alkalmazkodva újból mobilizálhatók.

A törzstenyészetek és csúcsgenetikai értéket képviselõ

génállományok a genetikai fejlesztések kiinduló bázisai szintén

nemzeti értéket képviselnek, ezért megkülönböztetett védelmet

kell számukra biztosítani.

A genetikai értékek fenntartásának, megõrzésének és

fejlesztésének feltétele, a tenyésztõi munkához szükséges

eszközök biztosítása (törzskönyvezés, teljesítményvizsgálat,

minõsítés), illetve a szükséges tartástechnológiai és

tenyésztéstechnológiai feltételek megteremtése.

A védett õshonos fajtákról, továbbá a magas genetikai értéket

képviselõ, veszélyeztetett helyzetbe került fajták

fenntartásáról és védelmérõl az állattenyésztésrõl szóló 1993.

évi CXIV. törvény rendelkezik.

A Kárpát-medencében különleges genetikai értéket képviselõ

vadállomány megõrzése, fennmaradásának biztosítása, támogatása,

nemzetközi és export célok miatt feltétlenül szükséges.

A halászati génmegõrzés támogatása a különleges és

veszélyeztetett halfajok megfelelõ mennyiségben történõ

megõrzése, a génbankok fenntartása a biológiai egyensúly

visszaállítása és biztosítása érdekében szükséges.

Az állattenyésztés genetikai hátterének fejlesztését elõsegítõ

támogatások

Az Alapból az állattenyésztés genetikai háttere fejlesztésének

támogatására elkülönített rész rendeltetése a gazdasági

haszonállatok tenyész- és haszonértékét növelõ genetikai

fejlesztõ munka támogatása, valamint a minõségi állati termék

elõállítást szolgáló genetikai háttér fejlesztése.

Hazánkban az 1940. évi XIII. törvénycikkben már létrehozták,

illetve elrendelték az állattenyésztési alapok javára történõ

befizetést, és meghatározták az így befizetett pénzeszközök

felhasználási módját. Ez a rendszer néhány évi mûködés után

megszûnt, a tenyésztés és tenyésztésszervezés támogatása a

késõbbiekben költségvetésbõl történt.

Az elmúlt évek költségvetési megszorításai miatt újból

szükségessé vált a fejlett állattenyésztéssel rendelkezõ

országok tapasztalatainak felhasználásával a korábbihoz hasonló

rendszer visszaállítása, illetve mûködtetése.

Az +llattenyésztési Alap korábban olyan önfenntartó alapként

mûködött, melynek alapvetõ forrása az állati termék elõállítók

által befizetett hozzájárulás. A Mezõgazdasági Alap jelenlegi

rendszerében az így befolyt pénzeszközöket a földmûvelésügyi

miniszter elkülönítetten kezeli és elsõsorban az állattenyésztés

genetikai hátterének fejlesztésére fordítja. Az alap a

tenyésztés sajátosságából adódó tenyésztési többletráfordítások

részbeni finanszírozását teszi lehetõvé, melynek haszonélvezõi

közvetlenül a tenyésztõk, de - a magas genetikai értéket

képviselõ tenyészállatok és szaporítóanyagok használata révén -

közvetve az egész árutermelõ ágazat.

A tenyésztési hozzájárulás bevezetésével biztosítható a

folyamatos genetikai fejlesztés, és az egyre magasabb minõségi

követelményeket támasztó belföldi és külföldi (export) piac

kielégítése, a gazdaságos és hatékony állati termékelõállítás.

Az állattenyésztésrõl szóló 1993 évi CXIV. törvény rendelkezik a

tenyésztési hozzájárulásról, amely szerint a mezõgazdasági

termelõ külön jogszabályban meghatározott termékek és

tevékenység után, az ott meghatározott mértékben és célra -a

Mezõgazdasági Alapba tenyésztési hozzájárulást köteles fizetni.

Az Alapból nyújtható támogatás céljai felölelik a tenyésztés és

tenyésztésszervezés legfontosabb területeit és lehetõvé teszik a

tenyésztésszervezési struktúra módosításához kapcsolódóan a

különleges tenyésztési és tenyésztésszervezési célok

megvalósítását, összhangban az állattenyésztési törvénnyel.

A támogatásokat a tenyésztõk normatív és pályázatos úton vehetik

igénybe a tenyésztési céltól függõen.

A termõföld mennyiségi és minõségi védelmét elõsegítõ

támogatások

A termõföld mással nem pótolható, folytonosan megújuló

természeti erõforrásunk, melynek védelme elsõrendû feladat. Ezt

segíti elõ a javaslat, amikor az Alapból a termõföld mennyiségi

és minõségi védelméhez egyaránt biztosítja a támogatás

lehetõségét.

A javaslat 88. § (1) bekezdés a) pontja a termõföld mennyiségi,

míg b) pontja a termõföld minõségi védelmével összefüggésben

határozza meg a támogatható célokat.

A mennyiségi védelem keretében támogatás nyújtható az évek óta

hasznosítatlan gyep-területek mûvelési ág változtatás nélküli

felújításához és ezen keresztül a termõföldek okszerû

hasznosításához, így a kialakult állapotok jobb kihasználásához.

Támogatás adható továbbá a kiváló termõhelyi adottságokkal

rendelkezõ, de telepítésre csak igen magas költséggel alkalmassá

tehetõ szõlõtermõ területek kialakításához. Ennek hiányában

ugyanis a minõségileg gyengébb termést produkáló, de kisebb

költséget igénylõ telepítések kerülnének túlsúlyba. A

termõföldek mennyiségi védelme kapcsán ugyancsak támogathatók az

önkéntes földcserék, melyek a jelenleg rendkívül széttagolt

birtokszerkezet - okszerû hasznosításhoz elengedhetetlen -

koncentrációját segítik elõ. A beruházások kapcsán a termelésbõl

óhatatlanul kiesõ területek pótlását pedig a mûvelés alól kivett

területek és a kihasználatlan gyepterületek ismételt mûvelésbe

vonása segíti elõ.

A termõföldek minõségi védelme kapcsán a törvényjavaslat

figyelembe veszi, hogy a mezõgazdasági terület mintegy 60 %-án

érvényesülnek az eredményes gazdálkodás szempontjából káros

természeti hatások és kedvezõtlen talajtulajdonságok: szél- és

vízerózió, másodlagos elvizenyõsödés, káros talajsavanyúság,

szikesedés, stb.

Annak érdekében, hogy a beavatkozások a termõtalajban ne

okozzanak visszafordíthatatlan károkat, a megelõzéssel

összefüggõ tevékenység, illetõleg a kedvezõtlen talajadottságok

helyreállítása csak szakmailag megalapozott módon történhet.

Ezért úgy a mennyiségi, mint a minõségi védelem kapcsán lehetõvé

teszi a törvényjavaslat a beavatkozásokhoz szükséges

dokumentációk beszerzésének támogatását is, mivel ezek

költségvonzata szakmailag helyes beavatkozások esetén jelentõs

mértékû.

A 88. § (2) bekezdése a kettõs támogatások elkerülése érdekében

elõírja, hogy a felsorolt célok az Alapból csak akkor

támogathatók, ha azok meliorációs támogatásban nem részesülnek.

Mivel a IV. fejezetben meghatározott célok egy részének

támogatására korábban a Földvédelmi Alapból volt lehetõség, a

felhasználható pénzeszközök között rendelkezni szükséges a

Földvédelmi Alap meglévõ pénzeszközeinek további

felhasználásról.

Ugyancsak az e fejezetben megjelölt célok megvalósítására

fordítandók a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvényben

meghatározott földvédelmi járulékok és bírságok, valamint

talajvédelmi bírságok összegei.

Szintén e célok megvalósítására kell fordítani azokat a

pénzeszközöket, melyeket kifejezetten ilyen célra juttatnak az

Alap számára, illetõleg az Alapból korábban visszafizetési

kötelezettséggel kiutalt, de oda visszafizetendõ összegeket.

A kedvezõtlen termõhelyi adottságú termõföld hasznosítását

elõsegítõ támogatások

A tervezet a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és

munkanélküliséggel jelentõsen sújtott 1320 település közül 869

településen nyújt jövedelem kiegészítést az 1,2 millió ha

termõföldet használók számára.

A támogatás emellett elõsegíti a kedvezõtlen adottságú

térségekben - ahol a megélhetés forrása alapvetõen a

mezõgazdaságból származik - a földhasznosítási szerkezet

természeti és gazdasági adottságokhoz igazodó átalakítását is.

A törvényben foglalt cél összhangban van az EU országokban

kiterjedten alkalmazott agrár-támogatási rendszerekkel és

megfelel a társulási szerzõdésbõl adódó kötelezettségeknek.

A mezõgazdasági, az erdõgazdálkodási, a vadgazdálkodási, a

halászati, valamint az egyes élelmiszer-feldolgozási

tevékenységek folytatásához szükséges beruházásokat elõsegítõ

támogatások

Az egységes Mezõgazdasági Alap egyik legfontosabb része az

ágazat beruházásainak támogatását biztosító fejezet. Az új

törvény fõként a Mezõgazdasági Fejlesztési Alap célkitûzéseit,

támogatási konstrukcióit vette át bizonyos módosításokkal és

bõvítésekkel. A támogatás célja az átalakult, illetve az újonnan

létrejövõ, életképes méretû agrárvállalkozások

termelõeszközökhöz jutásának elõsegítése, a korszerû

eszközháttér megteremtése.

Fentiekbõl következõen elsõrendû cél a mezõgazdasági-beleértve a

halászatot is - alaptevékenységek folytatásához szükséges

építési jellegû beruházásokhoz, valamint az erdõgazdálkodási

alaptevékenységekhez tartozó beruházások közül az erdõfeltárás

létesítményeihez, az erdõtelepítés és ápolás gépi

berendezéseihez támogatás biztosítása. A mezõgazdasági gépek

beszerzését az Alap nem támogatja, azokat más jogszabály alapján

automatikus kamattámogatás igénybevételével lehet megvásárolni.

Az Alap 1995. évtõl a vadgazdálkodás folytatásához szükséges

beruházások megvalósításához is támogatást kíván nyújtani.

Új célként az Alap támogatást nyújt egyes - a késõbbiekben

meghatározásra kerülõ - élelmiszer-feldolgozási tevékenységek

folytatásához szükséges beruházásokhoz is. Ezen belül fõként a

piacra jutás elõsegítése érdekében indokolt a magasabb és

egyenletes minõséget biztosító, a környezetvédelmi elvárásoknak

megfelelõ, energiatakarékos technológiák megvalósításához,

valamint a csomagolás korszerûsítéséhez szükséges beruházások

támogatása. További fontos cél az Európai Unióhoz való társulás

elõkészítése és ennek során a minõsítési, minõség biztosítási

rendszerek bevezetésének támogatása.

A felsorolt termelõ beruházások funkcióképességének

biztosításához szükséges kiegészítõ infrastrukturális jellegû

fejlesztések szintén támogatásban részesíthetõk az Alapból.

A beruházások megvalósításához, valamint mûködtetéséhez kötõdõ

éven túli lejáratú beruházási, illetve forgóeszköz szükséglet

feltöltéséhez felvett pénzintézeti hitelek kamatterheinek

csökkentéséhez is támogatást biztosít az Alap kamatpreferencia

formájában.

A mezõgazdasági termelés szempontjából fontosnak minõsülõ

összekötõ vagy bekötõút beruházások megvalósításához abban az

esetben nyújt támogatást az Alap, ha ezen beruházások az

Útalapból is támogatásban részesülnek.

Az erdõ felújítását, nevelését, mennyiségi, illetõleg minõségi

védelmét elõsegítõ támogatások

Az erdõ, mint természeti környezetünk meghatározó elemének

fenntartása, az egész emberiség közös érdeke. A nagymértékû

környezeti veszélyeztetettség, a természetes biológiai

erõforrások jelentõségének növekedése az erdõk védelmi és

szociális funkciói iránti igény erõsödése az erdõ szabad

tulajdonlása mellett használatának közérdekû korlátozását, az

erdõk fenntartásának pénzügyi szabályozását és költségvetési

támogatását indokolja.

A szabályozás fontos elemeként a pénzügyi szabályozás már az

1800-as évek végétõl végig kíséri az erdészeti törvényalkotást,

melynek ma is érvényes alapvetõ indokai:

- a fahasználathoz képest idõben késõbb jelentkezõ

közérdekû erdõfelújítás pénzügyi garancia-rendszerének

megteremtése, vagyis az erdõfelújítás megvalósuláshoz kötött

támogatása,

- a különbözeti földjáradék elvén /eltérõ termõhelyi

adottságokon alapuló fatermõképesség/ mûködõ elvonások

erdõfelújítást és erdõfenntartást közvetlenül szolgáló

átcsoportosításának biztosítása,

- az erdõ közszolgáltatásához, erdõvédelemhez /biotikus,

abiotikus károsítások/ erdõfenntartási tevékenységhez

/gazdaságtalan erdõk/ szükséges és indokolt állami támogatás

mûködtetése.

A ráfordítással járó erdõfelújítási munkák a fahasználatból

eredõ árbevételhez képest idõben eltolódva jelentkeznek. Ezt a

jövedelmet mindaddig és addig a mértékig vissza kell forgatni a

kitermelt erdõ felújítására, amig nem biztosított legalább olyan

minõségû és mennyiségû erdõ létrejötte, melyet a jelenlegi

tulajdonos kitermelt. (Törvényjavaslat 97. §)

A támogatás a létrehozott erdõ mennyisége, minõsége és

összetétele, illetve a szükséges munkavégzés körülményeit

kifejezõ normák alapján kell számítani.T/2..sz. melléklet/,

Alapvetõ erdészetpolitikai célkitûzés hogy a hazai erdõ

mennyiségében és minõségében ne csökkenjen, így a megszünõ erdõk

pótlási céllal történõ telepítésének felújítási támogatása

indokolt.

A nagy térségre kiterjedõ közérdekeket veszélyeztetõ karantén

károsítók és veszélyes károsítók elleni károk mérséklése és

felszámolása érdekében esetenként elengedhetetlenül indokolt a

közérdekû védekezés elrendelése és költségeinek viselése.

A nemzetközi egyezmények alapján Magyarország vállalta, hogy

részt vesz az erdei ökoszisztémák megfigyelését célzó "állandó

próbaterek európai hálózatának" kialakításában és

mûködtetésében, amelynek támogatása indokolt.

Az erdei ökoszisztéma védelmét szolgáló erdõvédelmi megelõzõ

tevékenységek, biotikus és abiotikus károk felszámolása, a

tartamos erdõgazdálkodás érvényesítését biztosító hosszútávú

állomány-szabályozási, feladatának ellátása és ennek támogatása

szintén indokolt.

Fentiek alapján az erdõgazdálkodás ágazatából a felsorolt célok

garantált finanszírozásához forrás biztosítása szükséges,

valamint a célzatosan nyújtott állami támogatások

erdõgazdálkodási ágazatba való visszajuttatása. Ezt a célt

szolgálja az erdõgazdálkodásból eredõ bevételek védettsége.

(Törvényjavaslat 98. §)

A vadgazdálkodási tevékenység fejlesztését elõsegítõ támogatások

A vadgazdálkodási tevékenység fejlesztésének támogatását

indokolja, hogy a vadon élõ vadászható állatfajok a Föld

természeti erõforrásainak pótolhatatlan részét képezik, olyan

esztétikai tudományos, kultúrális, rekreációs és gazdasági

értékek hordozói, amelyek megõrzésére a társadalomnak különös

figyelmet kell fordítania.

A vadon élõ vadászható állatfajok és élõhelyük védelme kiemelten

fontos a természet egyensúlyi állapotának megtartása

szempontjából. Ez emberi beavatkozást és anyagi ráfordításokat

igényel. A támogatások körét a javaslat úgy határozza meg, hogy

az összhangban legyen a törvény céljaival. A vadállomány

megfelelõ kezeléséhez tájegységi terveket kell készíteni, melyek

meghatározzák egy-egy térség vadgazdálkodási tendenciáit, az

élõhely kezelési programot. Ugyancsak fontos a vadászati kultúra

ápolásának, elterjesztésének költségeihez való hozzájárulás,

mely többek között a vadász etika betartását segíti.

A vadgazdálkodás fejlesztését szolgáló célok megvalósítására

elsõsorban a vadászok által fizetett díjak biztosítják a

fedezetet, hiszen a vadállomány fenntartásához nekik is érdekük

fûzõdik. Az Alap keretein belül történik a trófeabírálati

tevékenység finanszírozása úgy, hogy a trófeabírálatért fizetett

díjak fedezik a bírálattal járó adminisztratív és anyagi

költségeket is. A trófeabírálat a vadgazdálkodási

szakszerûségének egyik kontrolja, melyen keresztül közvetetten

biztosítható a vadvédelem.

A halgazdálkodási tevékenység fejlesztését elõsegítõ támogatások

A hatályos vízügyi jogszabályok a nagy folyók és tavak

tulajdonjogát állami kezelésben tartják. Ehhez igazodik a

halászati jog, mely szintén az államé. A halászati jogért

fizetett összegek elsõrendû célja, hogy az állam a tulajdonában

lévõ vizekben olyan állapotokat teremtsen, ami megakadályozza a

halak pusztulását, javítsa életterüket és életfeltételeiket.

Az állam célja továbbá az állami értékek megõrzése az

orvhalászat és orvhorgászat megakadályozása révén. Az õrzési

feladatok mûszaki feltételeinek biztosítása állami segítséggel

kell hogy történjék.

Ahhoz, hogy az állam tulajdonában lévõ vizekben élõhal ne

károsodjon, élõhely rehabilitációra van szükség. A

halállománynak fennmaradásához szükség van a nemes halfajok

pótlására. A beavatkozások indokoltságát a törvényjavaslat 103.§

c) pontjában foglalt támogatás célozza.

Az e fejezetben taglalt célokra elkülönített Alap bevételeit

alapvetõen az állam halászati jogának átengedéséért beszedett

hozzájárulás és az állami halász-és horgászjegyek (illeték

jellegû) díja képezi.

A mezõgazdasági alapok összevonása lehetõvé teszi a

Halgazdálkodási Alap bevételeinek növelését más forrásokból.

Az agrárágazatban a szaktanácsadási tevékenység igénybevételének

elõsegítéséhez, valamint annak fejlesztéséhez nyújtott

támogatások

A támogatás általános célja, hogy az agrárágazatban dolgozók

gazdálkodással összefüggõ ismereteinek bõvítéséhez nyújtson

pénzügyi támogatást annak érdekében, hogy ezáltal növekedjék a

termelés biztonsága, gazdaságossága, valamint javuljanak a

piacrajutás esélyei.

Ezt a fentiekben általánosan megfogalmazott célt a javaslat

egyrészt úgy kívánja elérni, hogy a gazdálkodási problémák

megoldásában magasan képzett szakemberek szaktanácsadók állnak

rendelkezésre, akiknek szolgáltatása kedvezményes pénzügyi

feltételek mellett vehetõ igénybe.

A gazdálkodók ismeretbõvítését, a "gazdaképzést" és a

megváltozott körülményekhez való jobb alkalmazkodást hivatott

segíteni az iskolarendszeren kívüli képzés, továbbképzés. Ennek

leghatékonyabb módja a szaktanácsadó igénybevétele, aki a

gazdálkodókkal közvetlen kapcsolatban van, így ismeri az

ismétlõdõ problémáikat, ismeretbeli hiányosságaikat,

továbbképzési programokat szervez számukra - szükség szerint -az

ágazatban elismert oktató, kutató szakemberek bevonásával. Ez a

képzés kedvezményes pénzügyi feltételek mellett valósul meg.

A gazdálkodási ismeretek bõvítésének ugyancsak hatékony módja

lehet, ha az igen nagy kört érintõ kérdésekre a gazdálkodók

különbözõ szakanyagokból, kiadványokból kaphatnak feleletet és

ezek az anyagok kedvezményes pénzügyi feltételek mellett válnak

hozzáférhetõvé.

A problémamegoldás elengedhetetlen feltétele, hogy rendelkezésre

álljanak a szükséges - lehetõleg naprakész -információk. Ennek

biztosítása céljából folyik a szaktanácsadást segítõ információs

rendszer kialakítása, amelynek adatbázisai tartalmazzák a

szükséges technológiai, üzemgazdasági, szabályozási, piaci stb.

információkat. A javaslatban megfogalmazott támogatási cél a

rendszer bõvítését, karbantartását és a hozzáférés lehetõségének

elõsegítését, valamint a szaktanácsadási szolgáltatás

színvonalának emelését szolgálja.

A szaktanácsadói szolgáltatás színvonalának növelése csak akkor

biztosítható, ha támogatjuk a szaktanácsadók továbbképzését,

melynek során elõsegítjük, hogy megismerjék a legkorszerûbb

üzemgazdasági, módszertani, megközelítési módokat, "naprakész"

ismeretekkel rendelkezzenek a biológiai alapokról.

A szaktanácsadói rendszer feladatának tekintjük, az adatgyûjtés

és a kétoldalú információ áramlás támogatását.

A kutatási eredmények (pl. új növény- és állatfajták, hibridek,

korszerû termeléstechnológiák, stb.) hosszú idõ után kerülnek

gyakorlati alkalmazásra, melynek egyik oka, hogy ismertetéséhez,

elterjesztéséhez hiányzik a pénzügyi fedezet. A kutatásra

fordított pénzek gyorsabb megtérülése csak akkor várható, ha az

eredmények megismerhetõk, ezáltal hamarabb alkalmazzák azokat.

A nem biztosítható természeti károk gazdasági hatásának

mérséklését elõsegítõ támogatások

Az ún. katasztrófa méretû mezõgazdasági kockázatokra biztosítás

nem köthetõ. Ugyanakkor a bekövetkezõ károk olyan

nagyságrendûek, amelyek a mezõgazdasági termelõk egzisztenciáján

túl egyes esetekben az exportot, illetve az országos élelmezést

is veszélyeztetik és mérséklésük központi, állami beavatkozást

igényel.

Ilyen jellegû események esetén a kormány az eddigiekben

különbözõ címeken nyújtott támogatást, melynek éves

nagyságrendje 1-3 milliárd forint között mozgott.

Nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az állam mûködõ

piacgazdaságokban is szerepet vállal a mezõgazdasági kockázatok

mérséklésében. Különösen indokolt ez a magyar mezõgazdaság

esetében az átalakulás idõszakában.

A javaslat a Mezõgazdasági Alapból nyújtható támogatásokon belül

kívánja megteremteni e katasztrófa jellegû mezõgazdasági károk

mérséklésének lehetõségét, kizárólag azokon a területeken ahol

biztosítás - a károk mértéke, bekövetkeztének bizonytalansága

stb. miatt - nem köthetõ, nevezetesen aszály, árvíz, és

tavaszi fagykárok esetében.

A megoldás a károk hatásainak enyhítését megosztani javasolja

oly módon, hogy az állam évente a költségvetési törvényben

meghatározott módon és mértékben biztosítja a forrás nagyobbik

részét, míg a kisebbik részét elsõsorban maguk a mezõgazdasági

termelõk vállalják. Természetesen e célra elfogadhatók különbözõ

adományok, segélyek, támogatások is.

A számítások szerint a növénytermesztési és kertészeti termékek

árbevételének egy ezreléke kerülne a vállalkozások által évente

befizetésre, amely nem jelent elviselhetetlen költségemelkedést,

illetve terheket. A mezõgazdasági termelõktõl az Alapból történõ

kifizetések igénybe vehetõsége érdekében a javaslat

megkövetelné, hogy elviselhetõ mértékû általános (alap)

biztosítással rendelkezzenek, vagy önkéntes biztosítási

egyesület tagjai legyenek.

A támogatási feltételek kidolgozásában, illetve az évente

meghozandó döntésekben szükségesnek tartjuk a Magyar Agrárkamara

részvételét és ehhez kapcsolódóan a mezõgazdasági termelõk

részérõl a kamarai tagságot.

A cél rendelkezésére álló források 1995-ben várhatóan mintegy

300 millió forintot érnek el. Ebbõl 200 millió forintot a

költségvetés biztosít, amely nem képezi részét a Mezõgazdasági

Alap céljaira rendelkezésre álló 9 milliárd forint támogatásnak.

1995-ben ez az összeg a számítások szerint mintegy 100 millió

forint termelõi befizetéssel egészülne ki, tehát 1995-ben

katasztrófa méretû kár esetén annak mérséklésében csak

korlátozott szerepet vállalhatnak. Az Alap forrásainak

feltöltése közép távon jelölhetõ ki célként a költségvetés és a

termelõk terhelésének figyelembevételével. Ez természetesen azt

is jelenti, hogy nagyobb mértékû károsodás bekövetkezése esetén

közép távon továbbra is szükséges - a károk mérséklése érdekében

- központi intézkedés, melynek forrását a költségvetés

tartalékainak kialakításánál kell meghatározni.

Záró rendelkezések

A javaslat záró rendelkezései egyrészt tartalmazzák azokat a

szükséges felhatalmazásokat, amelyek alapján a földmûvelésügyi

miniszter az Alap mûködtetését meg tudja szervezni. A záró-

rendelkezésekben ezen túlmenõen számos olyan szakmai jogszabály

kerül módosításra, amely az Alap hatékony mûködését, valamint

rendelkezéseinek az agrár-szakmai joganyaggal való összhangját

biztosítják.

Az erdõtörvény módosítása egyértelmûvé teszi, hogy az önálló

erdõgazdálkodás meglétének feltételeit az erdõfelügyelõség

jogosult megállapítani. E módosítást alapvetõen az

erdõbirtokossági társulatok szervezõdésének eddigi tapasztalatai

indokolták. Miután az erdõfelügyelõség határozaban állapítja meg

a feltételek meglétét, e határozat ellen az általános szabályok

szerinti jogorvoslatot lehet igénybe venni.

Az Alap vadgazdálkodási célra fordítható bevételeit bõvíti a

vadvédelmi bírság összege. A vadvédelmi bírság tényállása

alapvetõen a szakszerûtlen, illetõleg jogosulatlan vadászati

tevékenységhez igazodik. A bírság mértéke pedig többek között a

trófea értékétõl is függ.

Az állattenyésztésrõl szóló törvény módosításával rendelkezni

kell arról, hogy a korábban az +llattenyésztési Alapba

befizetett tenyésztési hozzájárulást, illetõleg az

állattenyésztési bírságot a Mezõgazdasági Alapba kell

teljesíteni.

Az állattenyésztési törvény szerint - többek között -állami

feladatként, költségvetési forrásból gondoskodni kell az

országos adatbank létrehozásáról és fenntartásáról, továbbá az

állatok egységes azonosítási és nyilvántartási rendszerének

kialakításáról és mûködtetésérõl.

Az állami költségvetési keret szûkössége miatt ezeknek a

tevékenységeknek a finanszírozása nem fedezhetõ teljes mértékben

a költségvetésbõl, ezért az Alapból adható támogatási célok

között is szerepelnek. Ezzel összhangban módosítani kell az

állattenyésztési törvénynek az állami feladatok pénzügyi

fedezetére vonatkozó 43. §-át, amely az állattenyésztési

adatbank, valamint az állatok egységes azonosítási és

nyilvántartási rendszerének kialakítását és mûködtetését az

állam által támogatott feladatok közé sorolja.

Új elemként került be a halászati jogi szabályozásba a

halgazdálkodási bírság intézménye, amely azokat a halászatra

jogosultakat kívánja szankcióval sújtani, akik nem tartják be a

halászati jog elõírásait.

/IX. Gazdaságfejlesztési Alap/

115.-117.§-hoz

A törvény 115.§-a részletezi az Alap által ellátandó

gazdaságfejlesztési célokat, illetve feladatokat, így különösen

a kereskedelemfejlesztés, befektetésösztönzés támogatását és a

külön alapból támogatott mûszaki fejlesztés finanszírozásának

elõsegítését.

A 116.§ rendelkezik az Alap forrásairól, ennek részeként a

költségvetési támogatásról és többek között a privatizációs

bevételekbõl származó, a mindenkori költségvetési törvényben

megállapított összegekrõl.

A 117.§ az Alap kezelõjérõl, az Alap felhasználásával

kapcsolatos döntés elõkészítésében résztvevõk körérõl, és

magáról a döntési mechanizmusról rendelkezik.

118.-120.§-hoz

A 118.§ a felhasználás általános szabályait, beleértve a

pályáztatás rendjét, a támogatás felhasználásának egyéb

feltételeinek, illetve a szerzõdésben vállalt kötelezettségek

nem teljesítése esetén alkalmazható szankciók körét határozza

meg.

A 119.§ a támogatásban részesíthetõ gazdálkodó és egyéb

szervezetek körét, valamint az Alap pénzeszközeinek a fõbb

felhasználási területek közötti elõzetes felosztásának rendjét

szabályozza.

A 120.§ a Kormány döntésének megfelelõen lehetõvé teszi az ipari

és kereskedelmi miniszter számára, hogy az Alapból a Központi

Mûszaki Fejlesztési Alap részére mûszaki fejlesztési célra

forrást átadjon.

121.-122.§-hoz

A 121. § döntõen a korábbi Kereskedelemfejlesztési Alap

felhasználási jogcímei szerinti tagolásban rögzíti az Alapból

támogatandó kereskedelemfejlesztési célokat.

A 122.§ a szerkezetátalakítási, technológiafejlesztési és a

korábbi Befektetésösztönzési Alapból "átvett"

infrastrukturafejlesztési célokat határozza meg az Alapból

támogatható felhasználási jogcímekként.

123.§-hoz

A 123.§ a termelõ beruházáshoz és a hozzá kapcsolódó

infrastrukturafejlesztéshez együttesen igényelhetõ támogatás

maximális összegére kettõs korlátot állapít meg. A (2) és (3)

bekezdés szabályozza, összeghatárhoz kötötten az Alapból

átmeneti idõre történõ állami tulajdoni részesedés vásárlás

feltételeit.

Eleje Honlap