Dr.Gál Zoltánnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök úr!
Kérdést kívánok feltenni a Miniszterelnök Úrhoz,
"A tömeges ózdi kilakoltatások ügyében".
A kérdést azért a Miniszterelnök Úrnak kívánom feltenni, mert bár igaz, hogy
formailag a belügyminiszter illetékessége lenne a kézenfekvõ, de a
Miniszterelnök Úr az Országgyûlési Képviselõi Választások elõtt különleges
ígéreteket tett Ózdnak, melynek pont az ellenkezõje következett be és ezért
fontos lenne a Miniszterelnök Úrtól közvetlenül hallani, hogy Ózd kérdésében
ma miként vélekedik, és különösképpen miként vélekedik az embertelen
kilakoltatások ügyében.
A választ megadását szóban az Országgyûlés színe elõtt kérem megadni.
Budapest, 1994. november 7.
Tisztelettel:
Dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária
országgyûlési képviselõ
2
Kérdés a Miniszterelnök Úrhoz!
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Életem talán legszörnyûbb emléke marad, hogy harmincnyolc évvel ezelõtt, 1956.
november 4-én hajnalban milyen döbbenten riadtam fel a magyar forradalmat és
szabadságharcot vérbefojtó ágyúdörgésre, az idegen katonai nagyhatalmak
legmodernebb harci eszközeit felvonultató támadás kíméletlen hangjaira.
Akkor és azóta is számos alkalommal gondoltam arra, hogy talán egyszer eljön
egy olyan világ Magyarországra is, ahol soha többé nem kell a rettegés
pillanataira ébrednünk.
És végre eljött 1990. május 2-dika az elsõ szabadon választott Országgyûlés
hivatalba lépésének napja, az a nap, amelyrõl azt hittem a borzalmak és a
félelem megszûnésének napja.
De ez a nap elmúlt és jött 1994. november 3-dikáról 4-dikére és 1994.
november 4-dikérõl 5-dikére virradó hajnal, az ózdi tömeges kilakoltatások
hajnala.
Vajon hogy ébredhettek Ózdon azok az ártatlan munkáscsaládok, amelyek bár
igaz, hogy nem ágyúdörgésre, de talán még annál is kegyetlenebb dörömbölésre,
a békés életüket szinte jóvátehetetlenül feldúló kilakoltatott teherautó
dübörgéssel és karhatalmi zajokkal vegyes durva zajaira riadtak, mely szörnyû
zajok a munkahely elvesztése után a lakás és az állami gondozásba vett
gyermekek elvesztését is jelentette.
A Független Kisgazdapárt az ISTEN-HAZA-CSALÁD eszmeiségének pártja sohasem fog
belenyugodni az ilyen támadásba, a CSALÁD, mint a HAZA bázisának szétverését
jelentõ hajnalokban. Még akkor sem, ha Ózdot nem a Független Kisgazdapárt,
hanem az MSZP bázisának tartják, vagy legalábbis tartották, amikor az
Országgyûlési Képviselõi Választások elõtt ott Horn Gyula és az Ózdnak tett
ígéreteit után jártam.
Ezek után a kérdéseim:
1.) Mit tartott be eddig a Miniszterelnök Úr az Ózdnak tett ígéreteibõl?
Várom a felsorolását!
2.) Mit kíván tenni az önhibájukon kívül rászoruló kilakoltatásra embertelen
intézménye visszaszorítására, netán megszüntetésére és az ózdiak emberi
körülmények közé juttatása érdekében.
Várom a Miniszterelnök Úr válaszát.
Budapest, 1994. november 7.
Dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária
országgyûlési képviselõ