A MAGYAR KöZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/265.. számú
t ö r v é n y j a v a s l a t
az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló, Rómában, 1950.
november 4-én kelt Egyezmény kilencedik jegyzõkönyvének kihirdetésérõl
Elõadó: Dr. Vastagh Pál
Budapest, 1994. november 10.
Törvényjavaslat
az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló, Rómában, 1950.
november 4-én kelt Egyezmény kilencedik jegyzõkönyvének kihirdetésérõl
(A Magyar Köztársaság megerõsítésrõl szóló okiratának letétbe helyezése az
Európa Tanács fõtitkáránál 1992.november 5-én megtörtént.)
1.§. Az Országgyûlés az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló,
Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény kilencedik jegyzõkönyvét e
törvénnyel kihirdeti.
2.§. A jegyzõkönyv eredeti angol nyelvû szövege és annak hiteles magyar
fordítása a következõ:
".........................."
3.§. Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. A
jegyzõkönyvben foglaltakat 1994. október 1. napjától kezdõdõen kell
alkalmazni.
Kilencedik jegyzõkönyv az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl
szóló Egyezményhez
Az Európa Tanács tagállamai, az emberi jogok és alapvetõ szabadságok
védelmérõl Rómában, 1950. november 4. napján kelt egyezmény /továbbiakban:
Egyezmény/ e kiegészítõ jegyzõkönyvének aláírói, elhatározván, hogy
továbbfejlesztik az Egyezmény által szabályozott eljárást, a következõkben
állapodtak meg:
1. Cikk
Az Egyezmény azon Szerzõdõ Felei vonatkozásában, amelyeket ez a jegyzõkönyv
kötelez, az Egyezmény a 2-5. cikkekben foglaltak szerint módosul.
2. Cikk
Az Egyezmény 31. Cikkének 2.§-a a következõ:
"2. A jelentést meg kell küldeni a Miniszteri Bizottságnak. Ugyancsak meg kell
küldeni az érdekelt államoknak és, amennyiben az a 25. Cikk szerint
elõterjesztett kérelemmel foglalkozik, a kérelmezõnek is. Sem az érdekelt
államoknak, sem a kérelmezõnek nem szabad a jelentést közzétennie."
3. Cikk
Az Egyezmény 44. Cikke a következõ:
"Ügyet a Bíróság elé csak a Magas Szerzõdõ Felek, a Bizottság, természetes
személyek, nem-kormányzati szervezetek, vagy egyének csoportja terjeszthetnek,
akik, illetve amelyek a 25. Cikk alapján kérelmet nyújtottak be."
4. Cikk
Az Egyezmény 45. Cikke a következõ:
"A Bíróság joghatósága kiterjed a jelen Egyezmény értelmezésére és
alkalmazására vonatkozó minden ügyre, amelyet a 48. Cikk szerint elébe
utaltak."
5. Cikk
Az Egyezmény 48. Cikke a következõ:
"1. Az alábbiak utalhatnak ügyet a Bíróság elé, feltéve, hogy az illetõ Magas
Szerzõdõ Fél, ha csak egy Fél érdekelt, illetve Magas Szerzõdõ Felek, ha több
Fél érdekelt, a Bíróság kötelezõ joghatósága alá tartoznak, vagy ennek
hiányában, az érdekelt Magas Szerzõdõ Fél hozzájárulásával, ha csak egy
érdekelt Fél van, illetve a Magas Szerzõdõ Felek hozzájárulásával, ha több
mint egy érdekelt Fél van:
a. a Bizottság,
b. az a Magas Szerzõdõ Fél, amelynek állampolgára az állítólagos áldozat,
c. az a Magas Szerzõdõ Fél, amely az ügyet a Bizottság elé utalta,
d. az a Magas Szerzõdõ Fél, amely ellen a panaszt tették,
e. az a természetes személy, nem-kormányzati szervezet, vagy egyének
csoportja, amely, illetve aki a Bizottsághoz a panaszt tette."
2. Ha az ügyet csak az 1.e. pont szerint utalták a Bíróság elé, az elõször
egy, a Bíróság tagjaiból álló, három tagú testület elé kerül. Hivatalból tagja
a testületnek az a bíró, akit arra a Magas Szerzõdõ Félre tekintettel
választottak, amely ellen a panaszt benyújtották, ilyen bíró hiányában az ezen
állam által választott személy, aki bírói minõségben vesz részt az ügy
tárgyalásán. Ha egynél több Magas Szerzõdõ Fél ellen tettek panaszt, úgy a
testület összetétele ennek megfelelõen bõvül.
Ha az ügy az Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása szempontjából jelentõs
kérdést nem vet fel és más körülmény sem indokolja az ügyben a Bíróság
eljárását, a testület egyhangúlag úgy határozhat, hogy a Bíróság nem jár el az
ügyben. Ilyen esetben, az Egyezmény 32. Cikke rendelkezéseinek megfelelõen, a
Miniszteri Bizottság dönt arról, hogy megsértették-e az Egyezményt".
6. Cikk
1. Ez a jegyzõkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva
aláírásra, amelyek az Egyezményt aláírták. Ezen államok a jegyzõkönyv
részesévé válhatnak:
a. megerõsítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélküli aláírással, vagy
b. megerõsítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával való aláírással,
amelyet megerõsítés, elfogadás vagy jóváhagyás követ.
2. A megerõsítésrõl, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratot az Európa
Tanács Fõtitkáránál kell letétbe helyezni.
7. Cikk
1. Ez a jegyzõkönyv az azon idõpontot követõ három hónapos idõszak lejárta
utáni hónap elsõ napján lép hatályba, melyen az Európa Tanács legalább tíz
tagállama hozzájárulását fejezte ki ahhoz, hogy a jegyzõkönyv a 6. Cikk
rendelkezéseinek megfelelõen kötelezõ legyen számára.
2. Mindazon tagállamok vonatkozásában, melyek ezt követõen fejezik ki
hozzájárulásukat ahhoz, hogy a jegyzõkönyv kötelezõ legyen számukra, a
jegyzõkönyv az aláírást, vagy a megerõsítésrõl, elfogadásról, vagy
jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezését követõ három hónapos idõszak
utáni hónap elsõ napján lép hatályba.
8. Cikk
Az Európa Tanács Fõtitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait:
a. minden aláírásról,
b. minden megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésérõl,
c. e jegyzõkönyvnek a 7. Cikknek megfelelõen történt hatályba lépése
idõpontjairól,
d. az e jegyzõkönyvre vonatkozó minden más jogcselekményrõl, értesítésrõl vagy
nyilatkozatról.
Ennek hiteléül a kellõen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a
jegyzõkönyvet.
Készült Rómában, 1990. november 6. napján angol és francia nyelven, egyetlen
példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét
nyelvû szöveg egyaránt hiteles.
Az Európa Tanács Fõtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama számára
hiteles másolatot küld.
Indokolás a törvényjavaslathoz
1. Az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl Rómában, 1950. november
4. napján kelt Egyezmény kilencedik jegyzõkönyvét Magyarország az Egyezménnyel
és nyolc jegyzõkönyvével együtt, az Országgyûlés 76/1990. (XI.2.) OGY
határozatának 3. pontja alapján 1990. november 6-án tizenhárom másik európa
tanácsi tagállammal együtt aláírta. A magyar aláírásra az Országgyûlés
utólagos megerõsítésének fenntartásával került sor. Az Országgyûlés 57/1992.
(X.15.) OGY határozatával megerõsítette az Egyezményt és az ahhoz tartozó
kilenc jegyzõkönyvet.
Az Egyezmény és nyolc kiegészítõ jegyzõkönyve már korábban hatályba lépett. A
kilencedik jegyzõkönyv azonban csak 1990. november 6-án nyílt meg aláírásra,
hatályba lépéséhez a jegyzõkönyv 7. cikk (1) bekezdése szerint az szükséges,
hogy az Európa Tanács legalább tíz tagállama hozzájárulását fejezze ki ahhoz,
hogy a jegyzõkönyv a 6. cikknek megfelelõen kötelezõ legyen számára. A tizedik
tagállam csatlakozására csak 1994. június 20-án került sor, így a jegyzõkönyv
7. cikk (1) bekezdésének megfelelõen csak 1994. október 1-én lép hatályba. Ez
volt az oka annak, hogy az Országgyûlés által már közel négy éve megerõsített
jegyzõkönyv nem kerülhetett kihirdetésre az Egyezményt és nyolc jegyzõkönyvét
kihirdetõ 1993. évi XXXI. törvénnyel.
Ahhoz, hogy a jegyzõkönyv a magyar jog részévé váljon, szükséges annak, az
Egyezményhez és nyolc jegyzõkönyvéhez hasonlóan, törvénnyel történõ
kihirdetése.
A kilencedik jegyzõkönyv kibõvíti azokat a jogosultságokat, amelyek az
Egyezményben vállalt kötelezettségek biztosításának céljából létrehozott
Emberi Jogok Európai Bizottsága és Bírósága elõtti eljárásban az emberi jogaik
megsértése miatt ezen szervekhez forduló kérelmezõket megilleti. Az Egyezmény
rendelkezései szerint a Bizottságnak az Egyezmény 31. cikke alapján
elkészített jelentését a Miniszteri Bizottság és az érdekelt államok részére
kell megküldenie. A kilencedik jegyzõkönyv ezt a kört kibõvíti és elrendeli,
hogy a jelentést a Miniszteri Bizottságon és az érdekelt államokon kívül,
amennyiben egyéni panaszügyrõl és nem államok közötti jogvitáról van szó, a
kérelmezõnek is meg kell küldeni. A jelentés bizalmas jellegét a korábbi
szabályozáshoz hasonlóan a jegyzõkönyv továbbra is fenntartja, így sem az
érdekelt államoknak, sem a kérelmezõnek nem szabad a jelentést közzétennie.
Jelentõs újítása a jegyzõkönyvnek, hogy kibõvíti azok körét, akik vagy amely
szervek kérelmére egy ügy a Bíróság elé kerülhet. Az Egyezmény rendelkezései
szerint csak a Magas Szerzõdõ Felek és a Bizottság terjeszthet ügyet a Bíróság
elé. A jegyzõkönyv rendelkezései szerint azon természetes személyek, nem
kormányzati szervezetek és egyének csoportjai, akik, illetve amelyek az
Egyezmény 25. cikke alapján a kérelmet a Bizottság elé terjesztették,
kérhetik, hogy ügyük a Bíróság elé kerüljön. Esetükben azonban a jegyzõkönyv
nem biztosítja ügyüknek a feltétel nélküli Bírósághoz kerülését. A jegyzõkönyv
úgy rendelkezik, hogy az ügy Bíróság elé terjesztésére irányuló kérelmet
elõször a Bíróság tagjaiból álló, három tagú tanács vizsgálja meg. Ha az ügy
az Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása szempontjából jelentõs kérdéseket
nem vet fel és más egyéb körülmény sincs, mely a Bíróság ügyben történõ
eljárását indokolná, a tanács egyhangú határozatával úgy határozhat, hogy az
ügyben a Bíróság nem jár el. Ilyen esetekben a végsõ döntés az Egyezmény 32.
cikkével összhangban a Miniszteri Bizottság feladata lesz. A három tagból álló
tanács létrehozásával a jegyzõkönyv azt kívánja megakadályozni, hogy az
Egyezmény alkalmazása, értelmezése szempontjából jelentéktelen ügyek ne
kerülhessenek az amúgy is igen leterheltté vált Bíróság elé.
A kilencedik jegyzõkönyv megszünteti azt az aligha megmagyarázható helyzetet,
hogy a kérelmezõ, panaszának a Bizottság általi megvizsgálásának befejezését
követõen, megszûnik ügyének urává lenni, és szerepét ezután átveszik tõle
annyiban, hogy a Bizottságtól (vagy a bepanaszolt, tehát ellenérdekû államtól)
függ, hogy az ügy a továbbiakban a Bíróság elé kerül-e, a panaszos pedig
ezután mintegy tanúként vesz csak részt az eljárásban. A kilencedik
jegyzõkönyv azon rendelkezése tehát, mely szerint a kérelmezõ is jogosult az
ügyet a Bírósághoz utalni, kiteljesíti az emberi jogok érvényesítési
lehetõségét, teljesebb garanciát nyújt az emberi jogok védelmére.
2. Idõközben elkészült az Egyezmény tizenegyedik jegyzõkönyve is, melyet a
Kormány megerõsítés céljából az Országgyûlés elé terjesztett. A tizenegyedik
jegyzõkönyv egyesíti (összevonja) az Emberi Jogok Európai Bizottságát és
Bíróságát és egyetlen szervet: az Emberi Jogok Európai Bíróságát hozza létre.
Az egységes Bíróság létrehozatalával értelmét és célját veszíti a kilencedik
jegyzõkönyv, mely a tizenegyedik jegyzõkönyv hatályba lépésekor formálisan is
hatályát veszíti.
Ennek ellenére szükséges a kilencedik jegyzõkönyv kihirdetése. A tizenegyedik
jegyzõkönyv hatályba lépéséig valószínûleg még több év eltelik, s addig a
kilencedik jegyzõkönyvet alkalmazni kell. A törvénnyel történõ kihirdetésre
egyebek mellett azért is szükség van, hogy az érdekeltek megismerhessék a
fentiek szerint megnövekedett jogaikat.
Protocol No. 9
to the Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms
The member States of the Council of Europe, signatories to this Protocol to
the Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms,
signed at Rome on 4 November 1950 (hereinafter referred to as "the
Convention"), Being resolved to make further improvements to the procedure
under the Convention,
Have agreed as follows:
Article 1
For Parties to the Convention which are bound by this Protocol, the Convention
shall be amended as provided in Articles 2 to 5.
Article 2
Article 31, paragraph 2, of the Convention, shall read as follows:
"2. The Report shall be transmitted to the Committee of Ministers. The Report
shall also be transmitted to the States concerned, and, if it deals with a
petition submitted under Article 25, the applicant. The States concerned and
the applicant shall not be at liberty to publish it."
Article 3
Article 44 of the Convention shall read as follows:
"Only the High Contracting Parties, the Commission, and persons, non-
governmental organisations or groups of individuals having submitted a
petition under Article 25 shall have the right to bring a case before the
Court."
Article 4
Article 45 of the Convention shall read as follows:
"The jurisdiction of the Court shall extend to all cases concerning the
interpretation and application of the present Convention which are referred to
it in accordance with Article 48."
Article 5
Article 48 of the Convention shall read as follows:
"1. The following may refer a case to the Court, provided that the High
Contracting Party concerned, if there is only one, or the High Contracting
Parties concerned, if there is more than one, are subject to the compulsory
jurisdiction of the Court or, failing that, with the consent of the High
Contracting Party concerned, if there is only one, or of the High Contracting
Parties concerned if there is more than one:
a. the Commission;
b. a High Contracting Party whose national is alleged to be a victim;
c. a High Contracting Party which referred the case to the Commission;
d. a High Contracting Party against which the complaint has been lodged;
e. the person, non-governmental organisation or group of individuals having
lodged the complaint with the Commission.
2. If a case is referred to the Court only in accordance with paragraph 1.e,
it shall first be submitted to a panel composed of three members of the Court.
There shall sit as an ex-officio member of the panel the judge who is elected
in respect of the High Contracting Party against which the complaint has been
lodged, or, if there is none, a person of its choice who shall sit in the
capacity of judge. If the complaint has been lodged against more than one High
Contracting Party, the size of the panel shall be increased accordingly.
If the case does not raise a serious question affecting the interpretation or
application of the Convention and does not for any other reason warrant
consideration by the Court, the panel may, by a unanimous vote, decide that it
shall not be considered by the Court. In that event, the Committee of
Ministers shall decide, in accordance with the provisions of Article 32,
whether there has been a violation of the Convention."
Article 6
1. This Protocol shall be open for signature by member States of the Council
of Europe signatories to the Convetion, which may express their consent to be
bound by:
a. signature without reservation as to ratification, acceptance or approval;
or
b. signature subject to ratification, acceptance or approval, followed by
ratification, acceptance or approval.
2. The instruments of ratification, acceptance or approval shall be deposited
with the Secretary General of the Council of Europe.
Article 7
1. This protocol shall enter into force on the first day of the month
following the expiration of a period of three months after the date on which
ten member States of the Council of Europe have expressed their consent to be
bound by the Protocol in accordance with the provisions of Article 6.
2. In respect of any member State which subsequently expresses its consent to
be bound by it, the Protocol shall enter into force on the first day of the
month following the expiration of a period of three months after the date of
signature or of the deposit of the instrument of ratification, acceptance or
approval.
Article 8
The Secretary General of the Council of Europe shall notify all the member
States of the Council of Europe of:
a. any signature;
b. the deposit of any instrument of ratification, acceptance or approval;
c. any date of entry into force of this Protocol in accordance with Article 7;
d. any other act, notification or declaration relating to this Protocol.
In witness whereof the undersigned, being duly authorised thereto, have signed
this Protocol.
Done at Rome, this 6th day of November 1990, in English and French, both texts
being equally authentic, in a single copy which shall be deposited in the
archives of the Council of Europe. The Secretary General of the Council of
Europe shall transmit certified copies to each member State of the Council of
Europe.