1
M E G Á L L A P O D Á S
a Magyar Köztársaság és a Kínai Népköztársaság
között a beruházások elõsegítésérõl és kölcsönös védelmérõl
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya
Attól az óhajtól vezetve, hogy az egyik Szerzõdõ Állam beruházóinak a másik
Szerzõdõ Állam területén megvalósuló beruházásait elõsegítsék és védjék, és
kedvezõ feltételeket teremtsenek azok számára mindkét Állam Kölcsönös elõnyére
és gazdasági együttmûködésének fejlesztése céljából,
Az alábbiakban állapodtak meg:
1. cikk
A Megállapodás szempontjából:
1. A "beruházás" kifejezés gazdasági tevékenységgel kapcsolatos mindenfajta
vagyoni értéket jelent, a beruházást a területén fogadó Szerzõdõ Állam
jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban, és magában foglalja
különösen:
a) az ingó és ingatlan tulajdont és az egyéb tulajdonjogokat;
b) a társasági részvényeket vagy az ilyen társaságokban való
érdekeltség egyéb formáit;
c) a pénzre szóló követelést vagy a gazdasági értékkel bíró bármilyen
szolgáltatásra vonatkozó igényt;
d) a szerzõi jogokat, ipari tulajdonjogot, know-how-t és technológiai
eljárást;
e) a törvény alapján nyújtott koncessziókat, ideértve a természeti
erõforrások kutatására vagy kiaknázására vonatkozó koncessziókat.
2. A "beruházó" kifejezés mindegyik Szerzõdõ Állam tekintetében jelenti:
a) azokat a természetes személyeket, akik az egyik Szerzõdõ Állam
jogszabályai szerint annak állampolgárai;
b) azokat a gazdasági társaságokat, amelyeket az egyik Szerzõdõ Állam
jogszabályaival összhangban létesítettek és amelyeknek székhelye ennek
a Szerzõdõ Államnak a területén van.
3. A "jövedelem" kifejezés beruházásból származó összegeket jelent, mint a
nyereség, az osztalék, a kamat, a jogdíj vagy más törvényes bevétel.
2. cikk
1. Mindegyik Szerzõdõ Állam elõsegíti, hogy területén a másik Szerzõdõ Állam
beruházói beruházásokat létesítsenek és jogszabályaival és rendelkezéseivel
összhangban engedélyezi az ilyen beruházásokat.
2. Mindegyik Szerzõdõ Állam támogatást nyújt és könnyítéseket biztosít ahhoz,
hogy a másik Szerzõdõ Állam állampolgára területére szóló vízumot és
munkavállalási engedélyt kaphassanak beruházásokkal vagy az ilyen
beruházásokkal kapcsolatos tevékenységgel kapcsolatban.
3. cikk
1. Az egyik Szerzõdõ Állam beruházóinak beruházásai és a beruházásokkal
kapcsolatos tevékenységek a másik Szerzõdõ Állam területén méltányos
elbánásban részesülnek és védelmet élveznek.
2. Az e cikk 1. bekezdésében említett elbánás és védelem nem lehet
kedvezõtlenebb valamely harmadik Állam beruházóinak beruházásaihoz és az ilyen
beruházásokkal kapcsolatos tevékenységhez nyújtott elbánásnál és védelemnél.
3. Az e cikk 1. és 2. bekezdésében említett elbánás és védelem nem tartalmaz
olyan kedvezményes elbánást, amit a másik Szerzõdõ Állam egy harmadik Állam
beruházóinak beruházásaival kapcsolatban nyújt, vámunió, szabadkereskedelmi
övezet, gazdasági unió, kettõs adóztatás elkerülésérõl szóló megállapodás
alapján vagy a határkereskedelem megkönnyítése céljából.
4. cikk
1. Egyik Szerzõdõ Állam sem sajátítja ki, államosítja vagy veti hasonló
intézkedések alá (a továbbiakban: "tulajdonkorlátozás") a másik Szerzõdõ Állam
beruházói által területén létesített beruházásokat, kivéve, ha a következõ
feltételek teljesülnek:
a tulajdonkorlátozás
a) közérdekbõl;
b) belsõ törvényes eljárás keretében;
c) nem megkülönböztetõ jelleggel;
d) kártalanítás ellenében
történik.
2. Az e cikk 1. bekezdésének d) pontjában említett kártalanításnak el kell
érnie azt az értéket, amit a tulajdonkorlátozás alá vetett beruházások a
tulajdonkorlátozás bejelentésének idején képviseltek, átválthatónak és
szabadon átutalhatónak kell lennie. A kártalanítás indokolatlan késedelem
nélkül fizetendõ.
3. Az egyik Szerzõdõ Állam beruházóit, akik beruházásaik tekintetében kárt
szenvednek a másik Szerzõdõ Állam területén háború, nemzeti szükségállapot,
felkelés, zendülés vagy más hasonló esemény következtében, az utóbbi Szerzõdõ
Állam,ha vonatkozó intézkedéseket tesz, nem részesítheti kedvezõtlenebb
elbánásban, mint amilyenben egy harmadik Állam beruházóit részesíti.
5. cikk
Mindegyik Szerzõdõ Állam biztosítja, jogszabályainak és rendelkezéseinek
fenntartásával, a másik Szerzõdõ Állam beruházói számára az egyik Szerzõdõ
állam területén lévõ beruházásaiknak és jövedelmeiknek az átutalását, ideértve
a következõket:
a) nyereség, osztalék, kamatok és más törvényes jövedelem;
b) beruházással kapcsolatos kölcsönmegállapodás alapján teljesített
fizetések;
d) az 1. cikk 1. bekezdésének d) pontja szerinti jogdíjak;
e) mûszaki segítségnyújtásért járó térítések vagy mûszaki
szolgáltatások díja, igazgatási díj;
f) a másik Szerzõdõ Állam olyan állampolgárainak keresete, akik az
egyik Szerzõdõ Állam területén megvalósuló beruházáson dolgoznak.
6. cikk
1. A Megállapodás 4. és 5. cikkében említett átutalást a beruházást fogadó
Szerzõdõ Államnak az átutalás napján érvényben levõ hivatalos árfolyamán
teljesítik.
2. Ha hivatalos árfolyam nincs érvényben, piaci árfolyamot kell alkalmzni.
7. cikk
Ha az egyik Szerzõdõ Állam vagy annak ügynöksége kifizetést teljesít egy
beruházónak olyan garancia alapján, amelyet ennek a beruházónak a másik
Szerzõdõ Állam területén létesített beruházásához nyújtott, ez a másik
Szerzõdõ Állam elismeri az ilyen beruházó bármely jogának vagy követelésének
átruházását az elõbbi Szerzõdõ Államra vagy annak ügynökségére és elismeri az
elõbbi Szerzõdõ Államnak és ügynökségének jogutódlását az ilyen jogra vagy
követelésre. Az átruházott jog vagy követelés nem lehet nagyobb, mint az
említett beruházó eredeti joga vagy követelése.
8. cikk
A Megállapodást azokra az 1973. január 1. után létesített beruházásokra kell
alkalmazni, amelyeket bármelyik Szerzõdõ Állam beruházói a másik Szerzõdõ
Állam területén hoztak létre annak jogszabályaival és rendelkezéseivel
összhangban.
9. cikk
1. A Szerzõdõ Államok között a Megállapodás értelmezésével és alkalmazásával
kapcsolatban felmerülõ vitákat lehetõség szerint diplomáciai uton folytatott
tanácskozás keretében rendezik.
2. Amennyiben a vitát hat hónapon belül nem sikerül ilyen módon rendezni, azt,
bármelyik Szerzõdõ Állam kérelmére, ad hoc választottbíróság elé terjesztik.
3. Az ilyen választottbíróság három választottbíróból áll. Attól az idõponttól
számított két hónapon belül, amikor az egyik Szerzõdõ Állam kézhez veszi a
másik Szerzõdõ Állam választottbírósági eljárás iránti írásbeli kérelmét,
mindegyik Szerzõdõ Állam kijelöl egy választottbírót. Ez a két választottbíró
további két hónapon belül együttesen megválaszt egy harmadik választottbírót,
aki egy olyan harmadik Állam állampolgára, amelynek mindkét Szerzõdõ Állammal
vannak diplomáciai kapcsolatai. A harmadik választottbírót a két Szerzõdõ
Állam a választottbíróság elnökévé jelöli ki.
4. Ha a választottbíróság a választottbírósági eljárás iránti írásbeli kérelem
kézhezvételétõl számított négy hónapon belül nem alakul meg, bármelyik
Szerzõdõ Állam felkérheti, egyéb megállapodás hiányában, a Nemzetközi Bíróság
Elnökét, hogy jelölje ki azt a választottbírót vagy azokat a
választottbírókat, akit vagy akiket még nem jelöltek ki. Ha az Elnök a
Szerzõdõ Államok egyikének állampolgára, vagy említett feladatának ellátásában
egyébként van akadályozatva, a Nemzetközi Bíróságnak azt a soronkövetkezõ
rangidõs tagját kérik fel a szükséges kijelölés/ek megtételére, aki egyik
Szerzõdõ Államnak sem állampolgára.
5. A választottbíróság maga határozza meg eljárási szabályait. A bíróság a
jelen Megállapodás rendelkezéseivel, a beruházást fogadó Szerzõdõ Állam
jogszabályaival és a nemzetközi jog mindkét Szerzõdõ Állam által elismert
elveivel összhangban hozza meg ítéletét.
6. A bíróság szavazattöbbséggel hozza meg ítéletét. Az ilyen ítélet mindkét
Szerzõdõ Államra nézve végleges és kötelezõ. A választottbíróság bármelyik
Szerzõdõ Állam kérésére köteles ítéletét megindokolni.
7. Mindegyik Szerzõdõ Állam viseli kijelölt választottbírójának és
választottbírósági képviseletének költségeit. Az Elnök és a választottbíróság
költségeit a Szerzõdõ Államok egyenlõ részben viselik.
10. cikk
1. Bármelyik Szerzõdõ Állam és a másik Szerzõdõ Állam beruházója között a
tulajdonkorlátozás kártalanítási összegével kapcsolatos vitát
választottbíróság elé lehet terjeszteni.
2. Az ilyen választottbíróságot, minden egyes egyedi esetben, a következõ
módon alakítják meg: mindegyik vitában álló fél kijelöl egy választottbírót,
és ezek ketten megválasztják az Elnököt egy olyan harmadik Állam állampolgára
személyében, amely államnak mindkét Szerzõdõ Állammal diplomáciai kapcsolatai
vannak. Az elsõ két választottbírót attól számított két hónapon belül kell
kijelölni, hogy a vitában állóegyik fél a választottbíróság tárgyában írásbeli
jegyzéket intézett a másik félhez, és az Elnököt négy hónapon belül kell
megválasztani. Ha a fent megjelölt határidõn belül a választottbíróság nem
alakul meg, a vitában álló bármelyik fél felkérheti a Beruházási Viták
Rendezésének Nemzetközi Központja fõtitkárát a szükséges kijelölések
megtételére.
3. A bíróság maga határozza meg eljárási szabályait. Mindazonáltal a bíróság,
eljárási szabályainak meghatározásánál, útmutatásként figyelembe veheti a
Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Választottbírósági
Szabályzatát.
4. A bíróság szavazattöbbséggel hozza meg döntését. Az ilyen döntés a vitában
álló mindkét félre nézve végleges és kötelezõ. Mindkét Szerzõdõ Állam
kötelezettséget vállal arra, hogy a döntést vonatkozó belsõ jogszabályaival
összhangban végrehajtja.
5. A vitában állómindegyik fél viseli kijelölt választottbírósági tagjának és
a bírósági eljárásokban való képviseletének költségeit. A kijelölt Elnök
költségeit és a fennmaradó költségeket a vitában álló felek egyenlõ részben
viselik.
11. cikk
Ha az az elbánás, amelyben az egyik Szerzõdõ Állam, jogszabályaival és
rendelkezéseivel összhangban, a másik Szerzõdõ Állam beruházóinak beruházásait
vagy az ilyen beruházásokkal kapcsolatos tevékenységét részesíti, kedvezõbb
mint a jelen Megállapodásban elõirányzott elbánás, a kedvezõbb elbánást kell
alkalmazni.
12. cikk
1. A két Szerzõdõ Állam képviselõi idõrõl idõre ülésezni fognak abból a
célból, hogy:
a) áttekintsék a Megállapodás teljesítését;
b) információt cseréljenek a jogszabályokról;
c) beruházásokkal kapcsolatos egyéb kérdéseket tanulmányozzanak.
2. Ha bármelyik Szerzõdõ Állam tanácskozni kíván az e cikk 1. bekezdésében
megjelölt ügyekben, a másik Szerzõdõ Állam azonnali választ ad és a
tanácskozást váltakozva Beijingben és Budapesten tartják.
13. cikk
1. A Megállapodás azt a napot követõ hónap elsõ napján lép hatályba, amikor
mindkét Szerzõdõ Állam kézhez vette a belsõ törvényes eljárásaik
teljesítésérõl szóló írásbeli értesítést. A Megállapodás tíz éves idõszakra
marad hatályban.
2. A Megállapodás továbbra is hatályban marad, ha egyik Szerzõdõ Állam sem
értesíti a másik Szerzõdõ Államot arról, hogy a Megállapodást felmondja az e
cikk 1. bekezdésében megjelölt hatályossági idõszak lejárta elõtt egy évvel.
3. Az elsõ tíz éves idõszak lejárta után bármelyik Szerzõdõ Állam bármikor
felmondhatja a Megállapodást oly módon, hogy errõl legalább egy évvel elõbb
írásban értesíti a másik Szerzõdõ Államot.
4. Azokra a beruházásokra, amelyeket a Megállapodás hatályvesztésének
idõpontja elõtt létesítettek, az 1.-12. cikkek rendelkezései a hatályvesztés
idõpontjától számított további tíz éves idõszakra érvényben maradnak.
Ennek hiteléül a Kormányok kellõ felhatalmazással rendelkezõ képviselõi a
Megállapodást aláírták.
Készült két eredeti példányban Budapesten, 1991. május 29-én, magyar, kinai és
angol nyelven, mindhárom nyelvû szöveg egyaránt hiteles. A Megállapodás eltérõ
értelmezése esetén az angol nyelvû szöveg az irányadó.
A Magyar Köztársaság A Kínai Népköztársaság
Kormánya nevében Kormánya nevében
J E GY Z Õ K Ö N Y V
A Magyar Köztársaság és a Kínai Népköztársaság között a beruházások
elõsegítésérõl és kölcsönös védelmérõl létrejött Megállapodás aláírásával
egyidejûleg alulírottak megállapodtak a következõ rendelkezésben, amely az
említett Megállapodás szerves részének tekintendõ.
Abban az esetben, ha a Kínai Népköztársaság tagja lesz az Államok és más
Államok állampolgárai közötti beruházási viták rendezésérõl szóló,
Washingtonban 1965. március 18-án kelt Egyezménynek (a továbbiakban: "az
Egyezmény"), a két Kormány kiegészítõ megállapodást köt az egyik Szerzõdõ
Állam és a másik Szerzõdõ Állam beruházója közötti olyan viták körére
vonatkozólag, amelyek a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé
terjesztendõk az Egyezmény keretében békéltetõ vagy választottbírósági eljárás
útján való rendezés céljából.
Készült két eredeti példányban Budapesten, 1991. május 29-én, magyar, kínai és
angol nyelven, mindhárom nyelvû szöveg egyaránt hiteles. A Jegyzõkönyv eltérõ
értelmezése esetén az angol nyelvû szöveg az irányadó.
A Magyar Köztársaság A Kínai Népköztársaság
Kormánya nevében Kormánya nevében