Dr. Gál Zoltán úrnak
a Magyar Országgyûlés elnöke
HELYBEN Tárgy: Interpelláció a föld-
mûvelésügyi miniszter úrhoz
az állattenyésztés ügyében,
a magyar mezõgazdaság húzó-
ágazatáról
Tisztelt Miniszter Úr!
Interpellációs kérdésem célja a magyar mezõgazdaság egyik fõ ágazata az
állattenyészés gyors fellendítése, ezen belül a sertés és szarvasmarha
állományt értem. Elöljáróban szeretném elmondani, hogy nagyra értékelem a
minisztériumnak azt a támogatását, amit a genetikai jótulajdonságok
fejlesztésére ad a tenyésztõknek.
De megmondom õszintén, hogy ez kevés, lassú és nagyon bonyolult támogatás.
Nagyon sokan nem tudják, hogy van ilyen fejlesztés egyáltalán. Nincs az
újrakezdõknek készpénze, hogy 25-30.000. Ft-ot adjon egy anyakocáért, nincs
60-70.000 Ft vemhes üszõre. Így nem fog fellendülni az állattenyésztés.
Mi azt javasoljuk a minisztériumnak, hogy hirdessék meg a kocasüldõ akciót,
mégpedig úgy, hogy elõlegezzék meg a kocasüldõt a gazdának, hogy a
szaporulatából adja vissza majd, mint kész hízót abba a súlyba, amibe a
tenyészállatot kapta.
Én meg vagyok róla gyõzõdve, hogy így másfél év alatt fel fog szaporodni a
sertésállomány. Persze csak akkor, ha megfelelõ gazdaságos tenyésztést tud
biztosítani a minisztérium, így tisztességes haszonra tud szert tenni a gazda.
Ugyanígy a szarvasmarha állományt is fel kell fejleszteni, sajnos itt 6-7 év
is kell, hogy felfejlesztésre a megfelelõ létszámszintre kerüljön, úgy ahogy a
háború elõtti idõkben volt. Az optimális szám minden harmadik hektár föld után
egy hámos állat volt, ez a szám megfelelõ.
Tisztelt miniszter úr!
Valamikor úgy volt, hogy a magyar mezõgazdaság Kelet-Európa éléskamrája volt.
Most meg behozatalra van szükség sertés és marhahúsból. Én tudom, hogy ez nem
az Ön hibája, hanem az elõzõ kormányoké, akik olyan intézkedést hoztak, ami
ezt a helyzetet teremtette.
A drága pénzen megépült istállók, ólak üresen állnak kihasználatlanul.
Ugyanakkor itt lettek legtöbben munkanélküliek, továbbá a gyönyörû legelõk és
édesfüvek nincsenek legeltetve, lekaszálva, kihasználatlanul állnak, a nagy
lehetõség semmibe vész! Mennyi tejet és húst lehetne termelni rajtuk. Ezt a
lehetõséget kihagyni bûn!
A szántóföldi takarmánytermesztés, a pillangósvirágú növényke, a talajban
felgyülemlett nitrogének, a talaj élõvilágát rendbe teszik. E termények után,
mûtrágya és vegyszer nélkül is kiváló gabonatermést lehet elérni. De ha nincs
állat, akkor minek termelni?
Vetésforgók kialakítását lehetne tervezni. Az abban rejlõ tõkét vétek lenne
elveszni hagyni. Világpiacra csak akkor tudunk kijutni, ha minden természeti
adottságot kihasználunk. Ha nincs állat, ami a terményt felegye, akkor a
terménynek nincs piaca. A megtermelt kukoricának még a hazai piaca sem kell,
mert nincs állat, ami elfogyasztaná.
Kérdezem a miniszter urat, hogy mit tesz annak érdekében, hogy a gyönyörû
tenyészállatokat ne vágják le, gondolok itt a tenyészállatnak való üszõkre,
tejelõ tehenekre?
Mit kíván tenni miniszter úr a törvények betartása érdekében, gondolok itt az
állattenyésztési alapokról szóló törvényekre.
Köszönöm a figyelmet, várom válaszát.
Tisztelettel:
Budapest, 1994. november 14.
Barkóczy Gellért
FKGP
országgyûlési képviselõ