Miért nem lehet Nagyvárad és a többi 1918. elõtt Magyarországhoz tartozó

település magyar nevét bemondani, amikor a Nyugatiban vagy más központi

pályaudvarokon menetrendi tájékoztatást adnak?

Kérdés(!)

Dr. Lotz Károly

miniszter úrnak

K/313..

B u d a p e s t

Tisztelt Miniszter Úr!

Nem tudom, ki hogy van vele, a magam részérõl mindig fejcsóválva és

furcsálkodva hallgatom, amikor a Nyugatiban vagy más központi pályaudvarokon

úgy adnak menetrendi tájékoztatást, hogy az egykor hozzánk tartozott városokat

csupán mai hivatalos nevükön mondják be, így valahogy: Gyorsvonat Budapest,

Szolnok, Püspükladány Orádeára 15 órakor indul: Nem tudom, nem értem, miért

nem lehet Orádeát Nagyváradnak mondani, vagy ha már mindenáron

internacionalisták akarunk lenni, Nagyvárad-Orádeá névkettõzéssel beolvasni.

Azt mondják, nemzetközi megállapodás tiltja, illetve írja elõ a kifogásolt

eljárást. Hitem szerint, minden megállapodásnál, nemzetközi szerzõdésnél

magasabb fórum a józan ész és a jóizlés.

A józan ész pedig azt diktálja, amit e tárgyban a névhasználat kérdésérõl

Niederhauser Emil akadémikus fejt ki. "Mindenki a maga nyelvén" - szögezi le

elvi álláspontként. Majd így folytatja: "Magyar nyelven mindig a megfelelõ

magyar névalakot használni, más nyelven az annak megfelelõt, teljesen

függetlenül attól, hol fekszik ma az illetõ helység, illetve milyen

szuverenitás alatt."

Miért nem lehet hát a józan ész szavára hallgatni? Miért kell avítt,

életidegen, végeredményében komikus és ízetlen szabályokat erõszakolni, akkor

is, ha netán nemzetközi szerzõdés vagy megállapodás írja elõ?

Budapesten, 1994. november 17-én

Dr. Kávássy Sándor

FKGP

Eleje Honlap