ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Békesi László pénzügyminiszter úrnak
Interpelláció!
A magyar szélhámosokat csak külföldön büntetik?
Tisztelt Miniszter Úr!
1994. október 25-dikén interpelláltam Önhöz az idõközben az egész világon
hírhedté vált Gerõ László egyik szélhámosságának ügyében. Emlékeztetes, hogy a
magyar bankrendszer kellõ fedezet nélkül folyósított Gerõ Lászlónak, illetve
cégének 120 millió dollár kölcsönt, melynek megfizetésére már akkor sem volt
reális esély.
Ön az interpellációra adott válaszában elismerte: tény, hogy a
hitelnyújtás nem volt kellõen elõkészítve és az igaz, hogy a bank a
követelésének csak az egyik részét kapta vissza, tehát a bankot veszteség
érte. Ön ugyanakkor arra hivatkozott, hogy a Gerõ László által elkövetett
deviza bûntett a jogszabályi változások folytán idõközben deviza
szabálysértéssé szûkûlt, ez pedig elévült, ezért az ügyben további hatósági
intézkedések nem lehetségesek.
Pénzügyminiszter Úr válasza kitért arra is, hogy a 120 millió dollár
kölcsön visszafizetése helyett a bank hosszú évek múltán csak néhány olajkutat
vehetett birtokába, melyeket azután 1993 márciusában értékesített.
Ahhoz, hogy a Miniszter Úr válasza közérthetõvé váljék, szükséges lenne
tudnunk, hogy Gerõ László megtévesztõ magatartása következményeként az
országot tõkében és kamatveszteségben együttesen mennyi kár érte. Tény
ugyanis, hogy a megtévesztéssel okozott kár közismerten csalásnak minõsül. A
Büntetõ Törvénykönyv a csalási részét illetõen a Csemegi Kódex meghozatala
óta, tehát több mint 100 éve érdemben alig változott. A 120 millió dollár
értékben károkozó cselekmény ezért a különösen nagy kárra elkövetett csalás
bûntettének alapos gyanúját veti fel.
Ezek után a Független Kisgazdapárt Országgyûlési Képviselõcsoportja elõtt
nem világos, hogy milyen pénzügyi megfontolások vezetnek oda, hogy néhányezer
forintos ügyletekben megindulnak az eljárások, s ugyanakkor a hozzávetõlegesen
20 milliárd forint értékû kárt okozó csalást illetõen pedig a hatóságok
kibúvókat találnak az elkövetõ számára.
Kérdéseim:
1.) Mennyi kár érte az országot a Gerõ-féle szélhámosság kapcsán tõkébe,
kamatban és együttesen?
2.) Miniszter Úr mint az ország pénzügyeinek legfõbb felelõs gazdája,
kívánja-e büntetõ eljárás lefolytatását, miután az elmúlt években az
állampolgári szorgalmazásra indult eljárások az elévülést
megszakíthatták.
Tisztelõje:
(Dr. Torgyán József)
FKGP
Budapest, 1994. november 17.