ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Mi lesz veled Budapest-Zajta-vonal?
Dr. Lotz Károly
miniszter úrnak
Interpelláció(!)
Tisztelt Miniszter Úr!
Általánosan elismert, hogy a szélterületek legfõbb baja, hogy távol esnek a
központoktól, leginkább a fõvárostól. Ettõl szenved Szatmár népe is. Innen
volt, hogy 1990-ben elsõ teendõim közt tettem elõterjesztést Siklós Csaba
akkori közlekedési miniszternek, hogy kezdjenek tárgyalást a románokkal és
Zajtán nyissanak új kaput a nemzetközi személy- és teherforgalom elõtt
Szamárnémetin keresztül Nagybánya felé, sõt ha lehet, még tovább a Kárpátokon
túlra, minthogy ez a vonal lehetne a térség gazdasági ütõere.
Rövidesen írásban kaptam ígéretet, nemsokára azonban egy másikk iratot
amely visszavonta. Megvalósult ellenben a Budapest-Zajtai gyors. Ennek is
örültünk. Örömunk csak aegy-két évig lehetett zavartalan. Alamuszi módon, nagy
sundás-bundás leépítették a gyorsot, amennyiben csak Debrecenig maradt gyors,
innen Mátészalkáig sebes, Mátészalkától Zajtáig személy. Egy idõ óta Szalkától
állandóan számlálják az utasokat, és újabban arról hallani, hogy Mátészalkán
túl a vasúti forgalmat is felszámolják.
Kérdezem tehát: normális-e halálra ítélni egy nagy lehetõségeket magában
rejtõ vonalat, egy távoli országrész lakosságát megfosztani a korszerû
közlekedés áldásától? Hogy egyeztethetõ mindez a szociális érzékkel, a
demokráciával és a népbarát politikával?
Budapest, 1994. november 21-én
Kávássy Sándor
FKGP