A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/355.. számú
t ö r v é n y j a v a s l a t
a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának az Egyesült
Nemzetek Közgyûlése XLIV. ülésszakán, 1989. december 15-én elfogadott Második
Fakultatív Jegyzõkönyve kihírdetésérõl
Elõadó: Dr. Vastagh Pál
Budapest, 1994. november 21.
IGAZSÁGÜGYMINISZTER
38.080/1994.IM.
E l õ t e r j e s z t é s
a Kormány részére
a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya Második Fakultatív
Jegyzõkönyvének kihirdetésérõl
1994. október
I.
Az Országgyûlés 70/1993. (IX.16.) OGY határozata alapján a Magyar
Köztársaság külügyminisztere 1994. február 24-én letétbe helyezte az Egyesült
Nemzetek Fõtitkáránál a Magyar Köztársaság csatlakozási okiratát a Polgári és
Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a halálbüntetés eltörlésérõl
szóló Második Fakultatív Jegyzõkönyvéhez.
A jegyzõkönyv a 8. cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelõen a
csatlakozási okirat letétbe helyezését követõen 3 hónappal, azaz 1994. május
24-én lépett hatályba Magyarország vonatkozásában.
A jegyzõkönyvet ahhoz, hogy a belsõ jog részévé váljon, ki kell hirdetni.
A jegyzõkönyvben szabályozott kérdés - a halálbüntetés eltörlése - alapvetõ
emberi jogot érint, ezért azt törvénnyel szükséges kihirdetni.
Kérem a Kormányt az alábbi határozati javaslat elfogadására.
B u d a p e s t, 1994. október 20.
Dr. Vastagh Pál s. k.
II.
HATÁROZATI JAVASLAT
A Kormány megtárgyalta és elfogadta az elõterjesztést és elrendeli az 1.
számú mellékletben szereplõ törvényjavaslatnak az Országgyûléshez való
benyújtását.
Törvényjavaslat
a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának az Egyesült
Nemzetek Közgyûlése XLIV. ülésszakán, 1989. december 15-én elfogadott Második
Fakultatív Jegyzõkönyve kihirdetésérõl
(A Magyar Köztársaság csatlakozási okiratának letétbe helyezése az Egyesült
Nemzetek Fõtitkáránál 1994. február 24-én megtörtént. A Jegyzõkönyv a Magyar
Köztársaságra nézve 1994. május 24. napján lépett hatályba.)
1. §. Az Országgyûlés a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi
Egyezségokmányának a New York-ban, 1989. december 15-én elfogadott, Második
Fakultatív Jegyzõkönyvét e törvénnyel kihirdeti.
2. § A Jegyzõkönyv eredeti angol nyelvû szövege és annak hiteles magyar
fordítása a következõ:
"...................................................."
3. §. Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. A
Jegyzõkönyv rendelkezéseiben foglaltakat 1994. május 24. napjától kezdõdõen
kell alkalmazni.
Indokolás a törvényjavaslathoz
Az Országgyûlés 70/1993. (IX.16.) OGY határozatában egyetértett azzal,
hogy a Magyar Köztársaság részesévé váljon az Egyesült Nemzetek Közgyûlése
XLIV. ülésszakán, 1989. december 15-én elfogadott, a halálbüntetés
eltörtlésérõl szóló, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya
Második Fakultatív Jegyzõkönyvének. A jegyzõkönyvhöz a Magyar Köztársaság
csatlakozásáról szóló okiratát a külügyminiszter 1994. február 24-én letétbe
helyezte az Egyesült Nemzetek Fõtitkáránál. A jegyzõkönyv a 8. cikk (2)
bekezdése rendelkezéseinek megfelelõen a csatlakozásról szóló okirat letétbe
helyezését követõen 3 hónappal, azaz 1994. május 24-én lépett hatályba
Magyarország vonatkozásában.
A jegyzõkönyvet ahhoz, hogy a belsõ jog részévé váljon, ki kell hirdetni.
A jegyzõkönyvben szabályozott kérdés - a halálbüntetés eltörlése - alapvetõ
emberi jogot érint, ezért azt törvénnyel szükséges kihirdetni.
A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának
a halálbüntetés eltörlésére irányuló Második Fakultatív
Jegyzõkönyve
A jelen Jegyzõkönyv részes államai meggyõzõdve arról, hogy
a halálbüntetés eltörlése hozzájárul az emberi méltóság
erõsítéséhez és az emberi jogok fokozatos fejlõdéséhez,
hivatkozással az 1948. december 10-én elfogadott Emberi
Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 3. cikkére és az 1966.
december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok
Nemzetközi Egyezségokmányának 6. cikkére, megjegyezve, hogy
a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának
6. cikke olyan rendelkezésekkel utal a halálbüntetés
eltörlésére, amelyek erõteljesen sugallják az eltörlés
kívánatos voltát, meggyõzõdve arról, hogy a halálbüntetés
eltörlésére tett minden intézkedés elõrehaladás az élethez
való jog kiteljesedésében, kívánatosnak tartva ezáltal
nemzetközi kötelezettség vállalását a halálbüntetés
eltörlésére, megállapodtak az alábbiakban:
1. cikk
1. A jelen Jegyzõkönyv részes államainak joghatósága alá
tartozó személyeken nem szabad halálbüntetést végrehajtani.
2. Joghatósága körében minden részes állam megteszi a
szükséges intézkedéseket a halálbüntetés eltörlésére.
2. cikk
1. Ezen Jegyzõkönyvhöz nem lehet fenntartást tenni, kivéve
amegerõsítéskor vagy csatlakozáskor tett azon fenntartást,
amely a halálbüntetés alkalmazását háború idején, a háború
alatt elkövetett legsúlyosabb katonai természetû
bûncselekményekben való bûnösség megállapítása miatt
lehetõvé teszi.
2. A részes állam, mely ilyen fenntartást tesz a
megerõsítéskor vagy csatlakozáskor, köteles írásban közölni
az Egyesült Nemzetek Fõtitkárával a háború idején
alkalmazandó nemzeti törvényeinek megfelelõ rendelkezéseit.
3. Az a részes állam, mely ilyen fenntartást tett, köteles
értesíteni az Egyesült Nemzetek Fõtitkárát valamennyi, a
területén lévõ háborús állapot kezdetérõl vagy
befejezésérõl.
3. cikk
E Jegyzõkönyv részes államai az Egyezségokmány 40. cikke
szerint az Emberi Jogok Bizottságának elõterjesztendõ
jelentéseikben tájékoztatást adnak a Jegyzõkönyvben
foglaltak megvalósítása céljából tett intézkedéseikrõl.
4. cikk
Az Egyezségokmány azon részes államai tekintetében, amelyek
a 41. cikk alapján nyilatkozatot tettek, az Emberi Jogok
Bizottságának olyan bejelentések átvételére és
megvizsgálására való illetékessége, amelyben valamely
részes állam azt állítja, hogy egy másik részes állam nem
teljesíti kötelezettségeit, kiterjed ezen Jegyzõkönyv
rendelkezéseire is, hacsak az érintett részes állam nem
tett ellentétes nyilatkozatot a megerõsítéskor vagy
csatlakozáskor.
5. cikk
Az 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai
Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya elsõ Fakultatív
Jegyzõkönyvének részes államai tekintetében az Emberi Jogok
Bizottsága illetékessége arra, hogy átvegyen és
megvizsgáljon a részes állam joghatósága alatt álló
személyektõl származó bejelentéseket, kiterjed e
Jegyzõkönyv rendelkezéseire is, hacsak az érintett részes
állam a megerõsítéskor vagy csatlakozáskor nem tett
ellentétes nyilatkozatot.
6. cikk
1. E Jegyzõkönyv rendelkezéseit az Egyezségokmány
kiegészítõ rendelkezéseiként kell alkalmazni.
2. Az e Jegyzõkönyv 2. cikke szerinti fenntartás
lehetõségének sérelme nélkül a Jegyzõkönyv 1. cikkének 1.
bekezdésében biztosított jogot az Egyezségokmány 4. cikke
alapján nem lehet korlátozni.
7. cikk
1. E Jegyzõkönyv aláírásra nyitva áll minden állam részére,
mely az Egyezségokmányt aláírta.
2. Ez a Jegyzõkönyv az Egyezségokmányt megerõsítõ, vagy
ahhoz csatlakozó minden állam részérõl megerõsítésre
szorul. A megerõsítõ okiratot letétbe kell helyezni az
Egyesült Nemzetek Fõtitkáránál.
3. E Jegyzõkönyv csatlakozásra nyitva áll minden olyan
állam részére, amely megerõsítette az Egyezségokmányt, vagy
csatlakozott ahhoz.
4. A csatlakozás a csatlakozási okiratnak az Egyesült
Nemzetek Fõtitkáránál történõ letétbe helyezésével
történik.
5. Az Egyesült Nemzetek Fõtitkára értesít minden államot,
amely a jelen Jegyzõkönyvet aláírta, vagy ahhoz
csatlakozott, az egyes megerõsítõ vagy csatlakozási
okiratok letétbehelyezésérõl.
8. cikk
1. Ez a Jegyzõkönyv a tizedik megerõsítõ vagy csatlakozási
okiratnak az Egyesült Nemzetek Fõtitkáránál történt letétbe
helyezését követõ három hónap múlva lép hatályba.
2. Annak az államnak a vonatkozásában, mely a tizedik
megerõsítõ vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése után
erõsíti meg a Jegyzõkönyvet, vagy csatlakozik ahhoz, a
Jegyzõkönyv a megerõsítõ vagy csatlakozási okiratának
letétbe helyezését követõ három hónap múlva lép hatályba.
9. cikk
A jelen Jegyzõkönyv rendelkezései a szövetségi államok
minden részére bármiféle korlátozás vagy kivétel nélkül
kiterjednek.
10. cikk
Az Egyesült Nemzetek Fõtitkára minden olyan államot,
amelyre az Egyezségokmány 48. cikk 1. bekezdése hivatkozik,
tájékoztatja az alábbiakról:
a. A Jegyzõkönyv 2. cikke szerinti fenntartásokról,
közlésekrõl és értesítésekrõl:
b. a Jegyzõkönyv 4. vagy 5. cikke szerinti
nyilatkozatokról:
c. a Jegyzõkönyv 7. cikke szerinti aláírásokról,
megerõsítésekrõl, csatlakozásokról:
d. a Jegyzõkönyvnek a 8. cikk alapján történõ
hatálybalépése idõpontjáról.
11. cikk
1. A jelen Jegyzõkönyvet, amelynek arab, angol, francia,
kínai, orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles, az
Egyesült Nemzetek levéltárában kell elhelyezni.
2. Az Egyesült Nemzetek Fõtitkára a jelen Jegyzõkönyv
hiteles másolatát megküldi az Egyezségokmány 48. cikkében
említett valamennyi államnak.