Magyar Köztársaság Kormánya
H/359.. számú
Országgyûlési határozati javaslat
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kinnlévõségeinek rendezésérõl, a
járulékbeszedés, végrehajtás és ellenõrzés egységes rendszerének
kialakításáról
Elõadó:
dr.Békesi László pénzügyminiszter
Budapest, 1994. november hó
2
Országgyûlési határozati
javaslat
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kinnlevõségeinek rendezésérõl,
a járulékbeszedés, végrehajtás és ellenõrzés
egységes rendszerének kialakításáról
Az Országgyûlés a társadalombiztosítási szolgáltatások fedezetének
biztosítása, a fizetési morál drasztikus romlása, a járulékbeszedés és
ellenõrzés szervezettségének az elégtelensége miatt a járuléktartozás
behajtásának, illetve a járulékfizetés eredményesebbé tételének érdekében, az
1975. évi II. törvény 5.§-a, az 1991. évi LXXXIV törvény 21.§ (2) bekezdés b/
pontja és a 24. §-a alapján a következõ határozatot hozza:
1./ Az Országgyûlés felkéri az Egészségbiztosítási Önkormányzatot, hogy
következetesebben éljen az 1975. évi II. törvény 105, 113 és 114 §-aiban
kapott felhatalmazással, s úgy szervezze meg a járulékhátralékok behajtását,
hogy az, 1995. június 30-ig legalább 20 milliárd Ft többletbevételt
eredményezzen a várható, illetve a tervezett folyó járulékbevételhez képest.
Az Egészségbiztosítási Önkormányzat 1995. február 1-jéig hozza nyilvánosságra
azokat az új feltételeket, amelyek alapján az adósok a tartozás rendezésére a
megállapodásokat megköthetik, ideértve a tartozások esetleges átütemezését, a
késedelmi pótlék kezelését, továbbá a tulajdonrészekkel való fizetést is.
Amennyiben mindezek ismeretében az adósokkal megállapodásra nem kerül sor, és
az 1975. évi II. törvényben a társadalombiztosítás számára a végrehajtásra
adott felhatalmazás sem vezetne eredményre, úgy a csõdeljárásról, a
felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvényben
elõírt eljárásokat kivétel nélkül alkalmazni kell.
Ha a munkáltatók és az egyéni vállalkozók továbbra is késlekednek a tartozások
kiegyenlítésével, illetve azok megállapodásos rendezésével, akkor az
Országgyûlés az 1975. évi II. törvényben szabályozott mérséklés és elengedés
felfüggesztését fogja kezdeményezni 1995. II. félévében.
2./ Az Országgyûlés szükségesnek tartja, hogy az Egészségbiztosítási
Önkormányzat és a Nyugdijbiztosítási Önkormányzat 1995. január 15-éig hozza
meg döntését, dolgozza ki és a jogalkotás rendjének megfelelõen terjessze az
Országgyûlés elé - a szükséges jogszabály módosításokkal együtt - a
járulékbeszedés, ellenõrzés olyan átfogó rendszerét, amely alapján a
törvényben elõírt mértékû és bevallott járulék beszedése, ellenõrzése és
behajtása egységes informatikai bázison 1996. január 1-jétõl mûködtethetõ.
Az új informatikai rendszer bevezetéséig valamennyi folyószámla kerüljön
feldolgozásra - a követelések elévülési idõpontjáig visszamenõen - s az új
rendszer már egy korszerû technikai feltétel követelményeinek feleljen meg.
A társadalombiztosítás egységes és közös érdekére, valamint a kötelezõ erejû
költséghatékonyságra tekintettel, az új rendszerben a járulékbeszedés-behajtás
és ellenõrzés feladatait egy szervezetben kell ellátni.
3./ Az Egészségbiztosítási Önkormányzat és a Nyugdijbiztosítási Önkormányzat a
behajtási tevékenység eredményérõl, valamint a 2./ pontban hozott
intézkedéseirõl, az 1994. évi zárszámadásáról szóló törvénnyel egyidõben az
Országgyûlésnek részletesen számoljon be.
4./ Az Országgyûlés felkéri az Egészségbiztosítási Önkormányzatot és a
Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatot, hogy a jogalkotás rendjének megfelelõen
kezdeményezzék a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, az
egyesülési jogról szóló 1990. évi II. törvény, az egyéni vállalkozásról szóló
1990. évi V. törvény, a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról, és a
végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, valamint a cégbejegyzésrõl szóló
13/1989. (XII.16.) IM rendelet, továbbá azoknak az egyéb jogszabályoknak a
módosítását, amelyek a járuléktartozások további növekedését megakadályozzák,
a járulékbeszedési, behajtási és ellenõrzési feladatokat hatékonyabbá teszik.
Indokolás
A társadalombiztosítási önkormányzatok állami felügyeletének ellátása során
tapasztalható volt, hogy a gazdasági életben az elmúlt években bekövetkezett
nagymértékû változások eredményeképpen a munkáltatók száma rendkívüli módon
megnõtt és ezzel együtt megemelkedett a társadalombiztosítási tartozások
nagysága is.
A kinnlévõségek alakulásában nagy szerepet játszik a gazdálkodó szervezetek
ellehetetlenülése és a fizetési fegyelem drasztikus romlása. Ugyanakkor, bár a
társadalombiztosítás területén a behajtási, végrehajtási és az ellenõrzési
szervezet kialakítása is megkezdõdött, a kinnlévõségek növekedési dinamikáját
nem voltak képesek megfékezni a rendelkezésükre álló jogi eszközökkel.
A kinnlévõségek nagymértékû növekedése az eddigieknél szigorúbb és
következetesebb behajtási-végrehajtási tevékenységet igényel. Ezért az
önkormányzatok jövõbeni feladatait úgy kell meghatározni, hogy a
járulékhátrálékok behajtása minél eredményesebb legyen.
A társadalombiztosítási alapok kinnlévõségeinek egyszeri rendezésérõl szóló
törvényjavaslat parlamenti vitája során egyértelmûvé vált, hogy a jelenlegi
folyószámla nyilvántartási rendszer, ami a beszedés, behajtás és ellenõrzés
alapja, nem korszerû. Ezért az e célból 1993-ban felvett világbanki hitel
megfelelõ felhasználásával - figyelemmel a költséghatékonyságra - új rendszert
kell kidolgozni és bevezetni úgy, hogy a járulékbeszedés-behajtás és
ellenõrzés egy szervezetben kerüljön ellátásra.
Az országgyûlési határozati javaslat szerint fel kell kérni az
Egészségbiztosítási Önkormányzatot és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatot,
hogy tekintse át azokat a törvényeket és jogszabályokat, amelyek módosításával
a járuléktartozások növekedése megakadályozható, a járulékbeszedési, behajtási
és ellenõrzési feladatok hatékonyabbá tehetõk, és kezdeményezze azok
módosítását.