ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

K/363..

Kérdés Pál László Ipari-és kereskedelmi miniszter úrhoz

Az elmúlt hetekben az írott és az elektronikus sajtó egyaránt jelentõs

terjedelemben foglalkozott a még hazai kézben lévõ cukorgyárak egységét és

létét veszélyeztetõ törekvésekrõl.

Az Állami Vagyonügynökség 1993. augusztus 5-én pályázatot hirdetett az öt

Cukorgyártó RT az ácsi az ercsi a mezõhegyesi a sarkadi és a sárvári

cukorgyárak egy tömbben és megosztás nélkül történõ értékesítésére.

A meghirdetett pályázatot az Elsõ Hazai Cukorgyártó és Forgalmazó Konzorcium

(EHCFK), mint egyedüli induló nyerte 1993. november 17-én. A különbözõ

politikai és kormányzati értékelésekkel egyezõen igen sikeresnek és elõre

mutatónak értékelhetjük azt a privatizációs gyakorlatot, melyet az öt még

magyar kézben maradt cukorgyár privatizáció során alkalmaztak. Támogatásra

érdemes az a tulajdonosi konstrukció, amely a magyar répatermelõket a gyári

menedzsereket és dolgozókat fogja össze. Ez az öt cukorgyár reprezentálja a

hazai cukortermelést, mely a hazai cukoripar 30-32%-át öleli fel, a többi gyár

különbözõ külföldi érdekeltségû tulajdonosok kezében van. Óriási harc folyik a

répatermelõ területek megszerzéséért az erõõsebb pozíciójú külföldi

tulajdonban lévõ gyárak a megmaradt hazai gyárak bezárását követelik illetve

dönpingáras árversenyt is kilátásba helyeztek.

Megjegyzem, hogy csak az öt hazai cukorgyárnak nincs adókedvezménye, nincs

cukoripari rendtartás, s így kifejezetten piaci hátrányban vannak, ennek

ellenére 1994-ben eredményesen termelnek.

- 2 -

Sajnos pillanatnyilag a konzorcium illetve a konzorciumot képviselõ Ötök kft.

együttmûködésében zavarok mutatkoznak s ezt a pénzintézetek nem veszik

jónéven. A hazai cukorgyártóknak most össze kell fogniuk, ha életben akarnak

maradni, s erre meg van a készségük.

A hazai cukoripar veszélyezteti az 1995-tõl életbelépõ GATT-egyezmény.

Kérdezem a miniszter urat:

-Az élelmiszergazdasági import 1995 évi liberalizációjával összefüggésben

a cukor esetében milyen védintézkedést tervez a kormány tekintettel arra,

hogy a tervezett 80%-os vám várhatóan nem védi meg a hazai ipart?

-Mi az oka annak, hogy a több ezer embert foglalkoztató iparág esetében a

GATT felé nem éltek a nemzeti ajánlat megtételével?

Budapest, 1994. november 29.

Tóth Sándor

Eleje Honlap