1
Magyar Köztársaság Kormánya
T/368..számú
törvényjavaslat
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetésérõl szóló
törvény hatályba lépéséig szükséges egyes rendelkezésekrõl
Elõadó:
dr. Békesi László
Budapest, 1994. december 1.
Törvényjavaslat
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetésérõl szóló
törvény hatályba lépéséig szükséges egyes rendelkezésekrõl
Az Országgyûlés - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak (a továbbiakban:
Alapok) 1995. évi költségvetésérõl szóló törvény hatályba lépéséig - az
Alapokból finanszírozott ellátások átmeneti pénzellátásáról és a
társadalombiztosítási ellátások, szolgáltatások jogszerû feltételeirõl a
következõ törvényt alkotja.
1.§
Az Alapok kezelõi a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi
költségvetésérõl szóló törvény hatályba lépéséig hatályos szabályok szerint
gondoskodnak az Alapokból finanszírozott ellátások, szolgáltatások, valamint a
gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz támogatás folyósításáról.
2.§
(1) A gyógyító-megelõzõ ellátások finanszírozását változatlan rendben a
többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény elõírásainak megfelelõen, az
1995. június 30-ig meghosszabítandó finanszírozási szerzõdések alapján kell
végezni. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) a
szolgáltatások finanszírozására havonta az 1994. évi szintrehozott
elõirányzatok 1/12 részét használja fel, ide nem értve a közalkalmazottak
jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény illetmény elõmeneteli táblázata
elsõ fizetési osztály elsõ fizetési fokozata (A1) mértéke 1995. január 1-jei
emelésének hatását.
(2) Az OEP az egészségügyi szolgálatok dolgozói 13. havi illetményének
kifizetéséhez - kérelemre - január hónapban elõleget folyósíthat. Az elõleget
az OEP - külön szabályozás szerint - hat havi egyenlõ részletben vonja le.
(3) Az OEP - a gyógyszerek fogyasztói ára új társadalombiztosítási támogatási
rendszerének bevezetéséig, a várható termelõi-beszerzõi árnövekedések
hatásának ellensúlyozására, az 1995. évi gyógyszertámogatási elõirányzat
terhére - a forgalmazókkal és a gyártókkal kötött szerzõdések alapján -
havonta 1 milliárd Ft-ot használhat fel árbevétel kiegészítésre.
3.§
(1) Az Alapok igazgatási szerveinek mûködési kiadásaival kapcsolatban a
folyamatos mûködéssel összefüggõ célra felmerülõ kiadások havonta nem léphetik
túl az1994. évi azonos célú, szintrehozott kiadások 1/12 részét, ide nem értve
a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben, vagy egyéb
jogszabályban elõírt kötelezõ juttatásokat.
(2) A folyamatban lévõ világbanki programok és beruházások esedékes költsége
kifizethetõ.
4.§
A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.)
44.§-ának (3), (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az 1988-ban elért keresetet 154,7
százalékkal, az 1989-ben elért keresetet 117,9 százalékkal, az 1990-ben elért
keresetet 79,2 százalékkal, az 1991-ben elért keresetet 42,8 százalékkal kell
növelni, ha az ellátást 1994. december 31-ét követõ és 1996. január 1-jét
megelõzõ idõponttól kell megállapítani.
(4) Ha az igénylõnek az (1) bekezdésben meghatározott idõszak alatt legalább
1.260, illetõleg az 1995. december 31-e utáni idõponttól megállapításra
kerülõ nyugellátás esetén naptári évenként további 180-180 nappal növelt
idõszakra van keresete, a havi átlagkeresetet a tényleges keresetek alapján
kell megállapítani."
A T. 44.§ az alábbi (5)-(6) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (5), (6)
bekezdések számozása (7)-(8) bekezdésre változik:
"(5) Ha az igénylõnek a (4) bekezdésben meghatározott napoknál rövidebb idõre
volt keresete, vagy 1987. december 31-ét követõen a nyugdíj megállapításának
idõpontjáig keresete nem volt, az 1988. január 1-je elõtti idõben elért
kereseteket kell visszamenõleg folyamatosan figyelembe venni. Az 1988. január
1-je elõtti idõben elért keresetbõl annyi napra esõ keresetet kell
beszámítani, ahány napi kereset a (4) bekezdésben meghatározott napok számából
hiányzik. Az 1988. január 1-je elõtt elért kereseteket a havi átlagkereset
számításánál kormányrendeletben meghatározott százalékokkal növelt összegben
kell figyelembe venni.
(6) Ha az (1)-(5) bekezdés szerint az öregségi nyugdíj alapját képezõ havi
átlagkereset nem állapítható meg, illetve kereseteit az igénylõ nem tudja
igazolni, azoknak a napoknak a számát, amelyekre az igénylõnek keresete volt -
a külön jogszabályban általánosan meghatározott - annak a minimális bérnek az
alapul vételével kell 1.260 napra kiegészíteni, amely azt a napot megelõzõ
naptári hónapban érvényes, amelytõl a nyugdíjat megállapítják. A kiegészítés
során a minimális bér változtatás nélküli összegét el kell osztani harminccal
és a hányadost annyival kell megszorozni, ahány nap az elõírt napokból
hiányzik. Ha az igénylõnek egy napra sincs keresete, a havi átlagkeresetnek a
nyugdíjazást megelõzõ hónapban érvényes minimális bér összegét kell
tekinteni."
5.§
A T. 51.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés b/ pontjának alkalmazásánál az 1988. január 1-jét
megelõzõ idõszakban elért keresetet a 44.§ (5) bekezdésében meghatározottak
szerint kell növelni."
6.§
A T. 84.§-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) Ha az 1988. január 1-jét megelõzõ idõszakban elért keresetet is
figyelembe kell venni, a növelés mértékére a 44.§ (5) bekezdésében foglaltak
az irányadók."
7.§
A T. 98.§-ának a (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot Társadalombiztosítási
Igazolvánnyal kell igazolni, amely a következõ adatokat tartalmazza:
a) a jogosult nevét és születésének idõpontját,
b) a társadalombiztosítási azonosító jelet,
c) az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdõ idõpontját,
d) a kiállító szerv bélyegzõlenyomatát és a kiállító személy aláírását,
e) az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság megszûnésének idõpontját."
A T. 98.§-a a következõ (3)- (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen a kiskorú magyar állampolgár,
továbbá az öregségi nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági
nyugdíjban vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követõen hozzátartozói
nyugellátásban részesülõk Társadalombiztosítási Igazolványa a következõ
adatokat tartalmazza:
a) a jogosult nevét és születésének idõpontját,
b) a társadalombiztosítási azonosító jelet,
c) a kiállító szerv bélyegzõlenyomatát és a kiállító személy aláírását.
(4) A (2)-(3) bekezdés szerint adatokat tartalmazó Társadalombiztosítási
Igazolvány közokirat."
8.§
(1) E törvény a kihírdetése napján lép hatályba, a 4-8.§-ait pedig 1995.
január 1-tõl kell alkalmazni.
(2) A T. 44. §-ának az e törvénnyel megállapított (5)-(6) bekezdését 1993.
február 28.-át követõ és 1995. január 1-jét megelõzõ idõponttól megállapított
(megállapításra kerülõ) ellátás tekintetében azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy az öregségi nyugdíj összegét legalább 900 nap alatt elért
keresetbõl kell megállapítani.
(3) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot az 1995. január 1-jét
megelõzõen kiadott érvényes igazolvánnyal is igazolni lehet.
Indokolás
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetésérõl szóló
törvény hatályba lépéséig szükséges egyes rendelkezésekrõl szóló
törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetésérõl szóló
törvényjavaslat elfogadására 1994. december 31-ig nincs már lehetõség.
Elfogadott költségvetés hiányában biztosítani kell a társadalombiztosítási
juttatások zavartalan, jogszerû folyósítását, a gyógyító-megelõzõ ellátáshoz,
a gyógyszerhez és a gyógyászati segédeszközhöz nyújtandó társadalombiztosítási
támogatások finanszírozását. E törvényjavaslat az ehhez szükséges átmeneti
intézkedéseket tartalmazza és rendelkezik a folyamatos nyugdíjmegállapításhoz
szükséges módosításokról, valamint a betegbiztosítási igazolvány jogszerû
használatáról.
Részletes indokolás
1.§-hoz
Az alapokból finanszírozott ellátásokat, szolgáltatásokat, valamint a
gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz támogatást az 1994. december 31-én
hatályos jogszabályok szerint lehet biztosítani e törvény alapján.
2.§-hoz
A gyógyító-megelõzõ ellátások változatlan rendben történõ finanszírozását az
1994. évi szintrehozott elõirányzatok egy havi arányos részével kell
biztosítani. Ezen felül az egészségügyi szolgálatok dolgozói 13. havi
illetményének január havi kifizetését is biztosítják e rendelkezések.
A lakosság év eleji gyógyszer térítési díjai jelentõs növekedésének elkerülése
érdekében e rendelkezés biztosítja - a forgalmazókkal és gyártókkal kötött
szerzõdés alapján - az ehhez szükséges árbevétel kiegészítést, az új
gyógyszertámogatási rendszer bevezetéséig.
3.§-hoz
E rendelkezések biztosítják az igazgatási szervek zavartalan mûködéséhez
szükséges pénzügyi feltételeket.
4.§-hoz
A törvényi elõírások szerint a nyugdíjazást megelõzõ harmadik év elõtt elért
kereseteket a nyugdíjazást megelõzõ második év kereseti szintjére kell emelni.
Ehhez évenként kell a bekövetkezett nettó átlagkereset-növekedésnek megfelelõ
szorzószámokat meghatározni. A javaslat ezt tartalmazza.
Az Alkotmánybíróság 63/1993. (XII.2.) AB határozata szerint alkotmányellenes a
havi átlagkereset kiszámításánál a minimális bér alkalmazása abban az esetben,
ha az igénylõnek az átlagszámítási idõszakot megelõzõ idõben, tehát 1988.
január 1-je elõtt van tényleges keresete. A javaslat ezért a minimális bér
alkalmazását csak akkor teszi lehetõvé, ha az 1988. január 1-je elõtti
idõszakra vonatkozóan sincs tényleges kereset. Ha van tényleges kereset, akkor
azt a kormányrendeletben meghatározott százalékokkal növelten kell figyelembe
venni.
A T. meghatározza, hogy az 1988. január 1-jével kezdõdõ átlagszámítási
idõszakban mennyi napi keresetnek kell lennie ahhoz, hogy a számítások - és
így a nyugdíj alapja az igénylõ tényleges keresete legyen. E napok száma
jelenleg 900. Az átlagszámítási idõszak automatikus növekedése miatt ez a szám
sem maradhat változatlan. Ezért a javaslat kimondja, hogy azoknak a napoknak a
száma, amelyeken elért tényleges keresetbõl a nyugdíj még kiszámítható,
legalább 1.260, és ez az 1995. december 31.-e utáni idõponttól járó nyugdíjak
tekintetében naptári évenként 180 nappal növekszik.
5-6.§-hoz
A javaslat a rokkantsági nyugdíjak és a baleseti rokkantsági nyugdíjak
megállapításánál is az öregségi nyugdíj alapját képezõ keresetre vonatkozó
szorzószámok alkalmazását tartalmazza.
7.§-hoz
A javaslat - az Alkotmánybíróság 29/1994. (V.20.) AB határozata 2. pontjával
összefüggésben - az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultságot
biztosító igazolvány adattartalmának a jogszerûségéhez szükséges
rendelkezéseket tartalmazza.
8.§-hoz
A törvényjavaslat kihírdetése napján lép hatályba, a nyugdíjmegállapításra és
a Társadalombiztosítási Igazolványra vonatkozó szabályokat 1995. január 1-
jétõl kell alkalmazni. Az Alkotmánybíróság határozatának megfelelõen azonban
az 1993. február 28-át követõ és 1995. január 1-jét megelõzõ idõponttól
megállapított azon ellátásokat, amelyeknél a minimális bért alkalmazták, külön
kérelem nélkül, hivatalból az új szabályok szerint át kell számítani. A
javaslat ezt oly módon rendeli el, hogy ezekben az esetekben a nyugdíj
összegét az érintett idõszakban érvényes legalább 900 nap alatt elért
keresetbõl kell kiszámítani.
A javaslat arról is rendelkezik, hogy azok a biztosítottak, akik nem kérik az
1995. január 1-jét megelõzõen kiadott betegbiztosítási igazolványuk
kicserélését, egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultságukat ezzel a
közokirattal is igazolhatják.