- 1 -
_________________
T370ered.DOC
T/370.. számú
Törvényjavaslat
a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.
évi IV. törvény módosításáról
1. §
A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 16/A §-a (1) bekezdésének helyébe
a következõ rendelkezés lép:
"(1) A munkaadó részére a foglalkoztatásból eredõ közvetlen költség 70
százalékáig terjedõ mértékû támogatás nyújtható személyenként, folyamatosan
legfeljebb egy évi idõtartamra, ha
a) a lakosságot vagy a települést érintõ közfeladat ellátása érdekében,
b) a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását
vállalja munkaviszony keretében úgy, hogy
c) ezzel a foglalkoztatással a foglalkoztatottainak számát a
foglalkoztatás megkezdését megelõzõ havi átlagos statisztikai állományi
létszámhoz képest bõvíti, és
d) a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtõl
díjazásban nem részesül."
(2) Az Flt. 16/A. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel
egyidejûleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre
változik:
"(2) Az (1) bekezdés c) pontjában említett megelõzõ havi átlagos
statisztikai állományi létszámba nem számít be az a munkavállaló, akinek
foglalkoztatása az (1) bekezdésben meghatározott támogatással történt."
2. §
(1) Az Flt. 20. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) A 14-19. §-ban meghatározott támogatások nyújtásának további
feltételeit, a támogatások odaítélésének és visszakövetelésének, valamint a
Foglalkoztatási Alap kezelésének és a foglalkoztatási válsághelyzetek
kezelésére elkülönített pénzügyi keret (44/A. §) felhasználásának részletes
szabályait, továbbá a képzõ intézmények kiválasztására vonatkozó szempontokat
- a Munkaerõpiaci Bizottság véleményének meghallgatásával - a munkaügyi
miniszter állapítja meg."
3. §
(1) Az Flt. 27. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"Az elõbbiekben meghatározott négy éves idõtartam meghosszabbodik:
a) a sor- valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári
szolgálat,
b) a keresõképtelenséggel járó betegség,
c) a beteg gyermek ápolására táppénzes állomány,
d) a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a
gyermekgondozási segély, a gyermekgondozásra kapott egyéb fizetés nélküli
szabadság,
e) a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítása,
f) az elõzetes letartóztatás, a szabadságvesztés, a javító-nevelõ munka,
a szigorított javító-nevelõ munka, és az elzárás büntetés,
g) a közeli hozzátartozó (1992. évi XXII. törvény 139. § (2) bek.)
ápolása, valamint a családi ház építése céljából kapott fizetés nélküli
szabadság,
h) az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása
idõtartamával, valamint
i) az (5) bekezdésben meghatározott idõtartammal, ha a munkanélküli
állapot ezen idõtartam alatt is fennállt."
4. §
(1) Az Flt. 28. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[28. §. (1) Meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását, ha a
munkanélküli]
"a) a munkaügyi központ által felajánlott megfelelõ munkahelyet vagy
térítési kötelezettséggel nem járó képzési lehetõséget nem vállalja el,
illetve a munkaviszony létrejötte neki felróható okból meghiúsul,"
(2) Az Flt. 28. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[28. § (1) Meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását, ha a
munkanélküli]
"c) keresõ tevékenységet folytat, kivéve a (4) bekezdésben, valamint a
29. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltakat."
(3) Az Flt. 28. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Nem szüntethetõ meg a munkanélküli járadék folyósítása, ha a
munkanélküli
a) a keresõ tevékenységet megbízási jogviszony keretében folytatja, és
b) az abból származó jövedelme havonta nem haladja meg a kötelezõ
legkisebb munkabér 50 %-át, továbbá
c) bejelentési kötelezettségének eleget tett (8. § (7) bek.), valamint
d) együttmûködési kötelezettségét (25. § (3) bek.)változatlanul
teljesíti."
5. §
Az Flt. 29. §-ának (1) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki:
[(1) Szüneteltetni kell a munkanélküli járadék folyósítását, ha a
munkanélküli]
"f) rövid idõtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó keresõ
tevékenységet folytat feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének (8. § (7)
bek.) eleget tett."
6. §
Az Flt. 39. § helyébe a következõ rendelkezés lép:
"39. § (1) A 43. § (3) bekezdésben meghatározott kifizetések fedezetére a
munkaadó és a munkavállaló a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja (továbbiakban
Szolidaritási Alap) javára járulékot fizet.
(2) A Szolidaritási Alapot terhelõ kiadások közül az állam
kötelezettséget vállal a munkanélküli járadék, a pályakezdõk munkanélküli
segélye, az elõnyugdíj, a 31. §-ban meghatározott költségtérítés, a képzési
támogatásként fizetett keresetpótló juttatás, valamint a 27. §(5) bekezdésében
meghatározott idõtartamra, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II.
törvény 103/C. § (5) bekezdése alapján fizetendõ társadalombiztosítási és
nyugdíjjárulék kifizetésére."
7. §
Az Flt. 40. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"40. § (1) A munkaaadó a munkavállaló részére adott munkaviszonyból
származó bruttó kereset 4,2 %-át köteles munkaadói járulékként fizetni.
(2) A költségvetési szervek munkavállalóinak keresete után fizetendõ
munkaadói járulékot - az éves költségvetési törvényben foglaltaknak
megfelelõen - a központi költségvetés átalányösszegben folyósítja."
8. §
Az Flt. 58. §-a (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A hatálybalépést követõen munkanélkülivé vált munkavállaló
munkanélküli járadékra való jogosultságánál 1996. december 31-ig
járulékfizetési idõként a munkanélkülivé válást megelõzõ négy éven belüli
munkaviszony idõtartamát kell figyelembe venni. Ebben az esetben a
munkanélkülivé válást megelõzõ négy éves idõtartam a 27. § (1) bekezdésének
második mondatában meghatározott idõtartamok közül azokkal az idõtartamokkal
hosszabbodik meg, amelyek alatt a munkaviszony nem állt fenn."
9. §
(1) Ez a törvény a - 4-5. §-a kivételével - kihírdetésének napján lép
hatályba. A 3. §-ban foglalt rendelkezést a folyamatban lévõ ügyekben is
alkalmazni kell.
(2) A törvény 4-5. §-a a kihírdetését követõ 91. napon lép hatályba.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. évi IV. törvény 1991. márciusában történt hatálybalépése óta eltelt
idõszak alatt a munakerõpiaci helyzet megváltozott.
A nyilvántartott munkanélküliek számának 1991-tõl történõ emelkedése az
1993. februári 705 ezer fõs csúcspontot követõen fokozatosam mérséklõdött, az
elhelyezkedési esélyek romlása miatt azonban a munkanélküliek között egyre
nagyobb a már hosszabb ideje munka nélkül lévõk, a tartós munkanélküliek
aránya.
Jogi szabályozás útján is meg kell teremteni a lehetõséget a
munkaerõpiacra történõ visszavezetésükre, elõ kell segíteni a mielõbbi - akár
rövid idõre is szóló - munkavállalásukat.
A munkanélküli ellátásokat finanszírozó Szolidaritási Alap pénzügyi
helyzete leheõséget nyújt arra, hogy - az ellátások folyamatos kifizetésének
szavatolása mellett - az alap bevételét képezõ munkaadói járulék mértéke az
Érdekegyeztetõ Tanácsban történt megállapodás alapján csökkenjen.
A foglalkoztatási törvény jelenlegi módosítása csak azokat a legfontosabb
szabályokat tartalmazza, melyek 1995. január 1-étõl történõ bevezetését
egyrészt az Érdekegyeztetõ Tanács megállapodásában foglaltak, másrészt a
törvény egyes rendelkezéseinek 1995. évi alkalmazhatósága teszi különösen
idokolttá.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §-hoz
A Javaslat áttekinthetõbbé és gyértelmûbbé teszi a közhasznú munkavégzés
támogatásának szabályait.
A hatályos szabályozás szerint a közhasznú munkavégzés támogatásának egyik
feltétele, hogy a munkaadó a foglalkoztatással a foglalkoztatottainak számát a
foglalkoztatás megkezdését megelõzõ havi átlagos statisztikai állományi
létszámához képest bõvítse. A támogatás e feltételeinek teljesítése a
munkaadók számára nehézséget okozott abban a tekintetben, hogy az elõzõ havi
átlagos statisztikai állományi létszámba az a munkavállaló is beszámított,
akinek foglalkoztatásáért a munkaadó e § alapján támogatásban részesült. Ezért
a Javaslat úgy rendelkezik, hogy az ilyen munkavállalót az elõzõ havi átlagos
statisztikai állományi létszámba nem kell beszámítani.
2. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint a munkaügyi miniszter a törvény 14-19. §-
ában meghatározott támogatásokkal kapcsolatos eljárási szabályokat
állapíthatja meg. A munkaügyi központok gyakorlati tapasztalatai alapján
szükséges, hogy a törvény a munkaügyi miniszter számára a jelenleginél
szélesebb körben adjon lehetõséget a támogatásokkal kapcsolatos szabályok
megállapítására. Ezért a Javaslat felhatalmazást tartalmaz a munkaügyi
miniszter számára, hogy meghatározza a támogatások nyújtásánal további
feltételeit, a támogatások odaitélésének és visszakövetelésének, valamint a
Foglalkoztatási Alap kezelésének és a foglalkoztatási válsághelyzetek
kezelésére elkülönített pénzügyi keret felhasználásának részletes szabályait,
továbbá a képzõ intézmények kiválasztására vonatkozó szempontokat.
3. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint a munkanélküli járadékra való jogosultság
egyik feltétele, hogy a munkanélküli a munkanélkülivé válását megelõzõ négy
éven belül legalább egy év munkaviszonnyal rendelkezzen. A foglalkoztatási
törvény 27. §-ának (1) bekezdése szerint az elõbbiekben említett négy évbe
bizonyos idõtartamok (pl. sorkatonai szolgálat, polgári szolgálat,
gyermekgondozási szabadság, stb.) nem számítanak be, azaz ezekketl az
idõtartamokkatl a négy évet meg kell hosszabítani. A Javaslat ezen idõtartamok
körét kibõvíti a közeli hozzátartozó ápolása, a családi ház építése céljából
kapott fizetés nélküli szabadság, továbbá a gyermeknevelési támogatás,
valamint az ápolási díj folyósításának idejével.
4-5. §-hoz
A hatályos szabályozás szerit meg kell szüntetni a munkanélküli járadék
folyósítását - többek között - ha a munkanélküli a munkaügyi központ által
felajánlott képzési lehetõséget nem vállalja el. A munkaügyi központ a
munkanélküli részére térítési kötelezettséggel járó, illetõleg térítésmentes
képzési lehetõséget ajánlhat fel. A Javaslat a hatályos szabályozás által
tartalmazott igazságtalanságot szünteti meg azzal, hog ya munkanélküli járadék
megszüntetését csak a térítésmentes képzési lehetõség visszautasítása esetén
írja elõ.
A munkanélküli, a munaknélküli járadék folyósítása mellett, a munkaügyi
központ által felajánlott munkahelyen keresõ tevékenységet folytathat, ha az
ebbõl származó jövedelem havonta nem éri el a mindenkori minimális bér
összegét. A Javaslat a munkanélküli járadék folyósítása mellett folytatott
keresõ tevékenységbõl származó jövedelem mértékét csökkenti, és azt a kötelezõ
legkisebb munkabér 50 %-ában határozza meg. Ugyanakkor elõírja, hogy a
munkanélküli járadék folyósítása esetén keresõ tevékenység csak megbízási
jogviszony keretében folytatható.
A Javaslat a munkanélküliek elhelyezkedési szándékát kívánja erõsíteni
azzal a szabállyal, hogy rövid idõtartamú legfeljebb 90 napig tartó keresõ
tevékenység folytatása esetén a munkanélküli járadék folyósításának nem a
megszüntetését, hanem szüneteltatését, hanem szüneteltetését írja elõ.
6-7. §-hoz
A Javaslat a szociális partnerekkel történt érdekegyeztetés eredményeként
módosítja a foglalkoztatási törvénynek a Szolidaritási Alapot terhelõ
kiadásokra vonatkozó állami kötelezettségvállalást tartalmazõ rendelkezését.
Eszerint az állam a munkanélküli ellátások, a 31. §-ban szabályozott
költségtérítés, valamint a képzési támogatásként kifizetett keresetpótló
juttatás és a törvény 27. §-a (5) bekezdésében meghatározott idõtartamra
fizetendõ társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék kifizetésére vállal
kötelezettséget. Ugyancsak a szociális partnerekkel történt egyeztetésnek
megfelelõen a törvényjavaslat a munkaadói járulék mértékét 5 %-ról 4,2 %-ra
csökkenti.
A Javaslat speciális szabályt állapít meg a költségvetési szerveket
terhelõ munkaadói járulék befizetésének módjára vonatkozóan. A költségvetési
szervek mûködése anyagi fedezetének biztosítása végsõ soron ugyanabból a
forrásból, az állami költségvetésbõl történik. Ebbõl következõen a Javaslat
úgy rendelkezik, hogy a költségvetési szerveket terhelõ munkaadói járulékot a
központi költségvetés - a költségvetési törvényben foglaltaknak megfelelõen -
átalányösszegben folyósítja.
8. §-hoz
A foglalkozatási törvény szerint a hatálybalépését követõen
munkanélkülivé vált személy munkanélküli járadékra való jogosultságánál a
hatálybalépést követõ négy évig (azaz 1995. március 1-éig) járulékfizetési
idõként a munkanélkülivé válást megelõzõ négy éven belüli munkaviszony
idõtartamát kell figyelembe venni. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják,
hogy a járulékfizetési idõ megállapítása nehézségekbe ütközik, ezért a
Javaslat a törvényben meghatározott idõtartamot 1996. december 31-ig
meghosszabbítja.
9. §-hoz
A Javaslat annak érdekében, hogy az általa javasolt módosítások
gyakorlati alkalmazásának elõkészítésére megfelelõ idõ álljon rendelkezésre,
egyes rendelkezéseinek hatálybelépését késõbbi idõpontban állapítja meg.