Dr. Gál Zoltán úrnak
a Magyar Országgyûlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Gazdasági Bizottság 1994. december 07-i ülésén döntést hozott arról,
hogy az alábbi országgyûlési határozati javaslatot terjeszti elõ az "EXPO '96
Budapest" nemzetközi szakkiállítás megrendezése érdekében népszavazás kiírását
célzó aláírásgyûjtés ügyében.
Az Országgyûlés
....../1994. ( ) OGY
h a t á r o z a t a
(javaslat)
népszavazási kezdeményezésrõl
Az orszgágyûlés az "EXPO '96 Budapest" nemzetközi szakkiállítás
megrendezésérõl történõ döntésre irányuló népszavazást a népszavazásról és
népi kezdeményezésrõl szóló 1989. évi XVII. törvény 9.§-ának (1) bekezdése
alapján nem rendeli el.
Indokolás:
Az Országgyûlés 1994. november 8-i ülésnapján úgy döntött, hogy az "EXPO '96
Budapest" nemzetközi szakkiállítás (Világkiállítás) tervezett megrendezését
lemondja. Ezt megelõzõen népszavazási kezdeményezés indult a Világkiállítás
megrendezésének szándékával. A benyújtott több mint százezer aláírásról a
hitelesítési eljárás megállapította, hogy a figyelembe vehetõ aláírások száma
a százezret nem érte el. A népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló
törvény 9. §-ának (1) bekezdése alapján - figyelemmel ugyanezen törvény 8. §-a
(1) bekezdésének d) pontjára és 10. §-ának (1) bekezdésére - népszavazás
elrendelésérõl az Országgyûlés dönt, ha a népszavazást kezdeményezõ hiteles
állampolgári aláírások száma ötvenezer és százezer között van. Jelen esetben
ez a helyzet alakult ki, ezért az ügyben az Országgyûlésnek kell döntenie.
A politikai rendszerváltás részeként a népszavazásról és népi kezdeméynezésrõl
szóló 1989. évi törvény az állampolgárok alapvetõ jogaként vezette be a
népszavazás intézményét mint a közvetlen demokrácia elemét. Lehetõvé vált,
hogy az állampolgárok széles körének kezdeményezésére a szavazáson részt vevõk
többségi szavazatával felülvizsgálják a képviseleti demokrácia mûködése során
az Országgyûlés illetve a helyi önkormányzatok által hozott döntéseket.
Az Országgyûlés elé terjesztett népszavazási kezdeményezést két szempontból
indokolt vizsgálni. Az egyik szempont: olyan kérdésre irányul-e a
kezdeményezés, amelynek tekintetében az országgyûlési döntés népszavazás
általi felülvizsgálata célszerû. A világkiállítás megrendezésének kérdése
gazdasági elõnyök és hátrányok sokrétû elemzését és egybevetését kívánja meg,
viszont a kérdés megfogalmazása még az utalást is mellõzi a megrendezés,
illetve a lemondás gazdasági elõnyeire és terheire nézve. A feltett kérdés
tekintetében ezért a népszavazás általi felülvizsgálat nem látszik
szerencsésnek. Megerõsíti ezt az a körülmény, hogy a népszavazást kezdeményezõ
aláírások benyújtásának idõpontjára a Országgyûlésnek már döntést kellett
hoznia, és ezt követõen a lehetséges népszavazás idõpontjára a budapesti
világkiállítást a Kiállítások Nemzetközi Irodája már törölte.
A második szempont: kifejezõdött-e az aláírásgyûjtés során olyan erõs és
széles körû társadalmi akarat az országgyûlési döntés felülvizsgálatára, amely
indokolná, hogy az érintett kérdésben a népszavazást annak ellenére
megtartsák, hogy a kérdés tartalma illetve a lehetséges népszavazás idõpontja
nem szerencsés. Az a tény, hogy a kezdeményezõk mintegy három hónap alatt
mindössze 125 ezer aláírást tudtak összegyûjteni , melyekbõl kevesebb mint 90
ezer aláírás bizonyult hitelesnek, azt mutatja, hogy noha a társadalom erõsen
megosztott a világkiállítás megrendezésének kérdésében, az országgyûlés
döntésével szemben nem áll erõs és széles körû akarat annak felülvizsgálatára.
Budapest, 1994. december 07.
Tardos Márton
elnök