Magyar Köztársaság Kormánya
H/399.. számú
Országgyûlési határozati javaslat
az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény keretében kialakított, 1994.
április 15-én Marrakesh-ben aláírt sokoldalú kereskedelmi megállapodások
megerõsítésérõl
Elõadó:
Pál László, ipari és kereskedelmi miniszter
Budapest, 1994. december 9.
- 2 -
I n d o k l á s
az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény keretében kialakított, 1994.
április 15-én Marrakesh-ben aláírt sokoldalú kereskedelmi megállapodások
megerõsítésérõl szóló országgyûlési határozati javaslathoz
Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: GATT) szerzõdõ
felei az uruguay-i Punta del Estében tartott 1986. évi miniszteri
értekezletükön határozták el egy új világkereskedelmi tárgyalássorozat
elindítását. Az Uruguay Forduló néven ismertté vált tárgyalások célja a
nemzetközi kereskedelem szabályrendszerének megerõsítése és kiterjesztése, a
világkereskedelem bõvülését akadályozó korlátozások mérséklése volt.
A hét évig tartó megbeszélések eredményesen zárultak le, az ezeket összegzõ
(egységes csomagot képezõ) megállapodásokat a tárgyalásokon résztvevõ 117
ország képviselõi 1994. április 15-én a GATT marrakesh-i miniszteri
értekezletén írták alá. Az Uruguay Forduló záróokmánya és az elfogadott
sokoldalú kereskedelmi megállapodások angol és magyar nyelvû szövege igen
terjedelmes, közel 1500 oldal. Ezért takarékossági megfontolásokból ezen
anyagok az állandó bizottságok elnökségei titkárságain, továbbá az
Országgyûlés Szervezési és Tájékoztatási Fõosztályán, valamint a Képviselõi
Tájékoztatási Központban állnak rendelkezésre.
Magyarország számára a GATT tárgyalások legfontosabb eredménye, hogy a
jelenleginél kedvezõbb és kiszámíthatóbb nemzetközi kereskedelmi környezet
kialakulását segítik elõ a megállapodások.
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok feltételrendszerének javulása, a
világkereskedelem fellendülése elõsegíti Magyarország erõfeszítéseinek sikerét
a külgazdasági kapcsolatok dinamizálására, a világgazdasági folyamatokba való
beágyazódásra, az európai integrálódás kiteljesítésére. Magyarország és más
hasonló külgazdaság érzékeny kis gazdaságok számára a hatékony nemzetközi
fegyelem biztonságot ad és fellépési lehetõséget teremt érdekeink védelmére.
Az Uruguay Forduló megállapodásainak hatályba lépéséhez az szükséges, hogy az
aláíró országok törvényhozásai azt megerõsítsék. Az aláíró országok a
záróokmányban rögzítették azon szándékukat, hogy a hatályba lépés feltételeit
lehetõleg már 1995. január 1-ig teljesítsék.
A megállapodások fõbb tartalmi elemeinek ismertetése
1. Mezôgazdasági termékek kereskedelme
Az Uruguay Forduló keretében kialakított mezôgazdasági szabályozás a
nemzetközi agrárkereskedelem feltételeinek átfogó javítását célozza. A vámon
kívüli korlátozások megszüntetése révén egységesíti az import elleni
védelemben alkalmazható eszközrendszert, elôirányozza a vámok fokozatos
csökkentését, korlátok közé szorítja az exportszubvenciók és a versenyt
torzító termelési támogatások alkalmazását.
A megállapodás nyomán hatékonyabbá váló nemzetközi fegyelem, illetve
partnereink piacnyitó vállalásai középtávon jelentôs elônyöket adhatnak a
hazai termelôknek. A versenytorzító szubvenciós gyakorlatok keretek közé
szorításával a jelenlegi torz, a tényleges termelési költségek helyett sokszor
a költségvetés helyzetét tükrözô nemzetközi agrárárak elmozdulhatnak
mesterségesen nyomott szintjükrôl. Az így realizálható többlet exportbevétel
mellett a kivitel fokozását segíti a protekcionista adminisztratív
importkorlátozások megszüntetésének általános követelménye.
A nemzetközi rendezés módot ad a hazai termelés megfelelô védettségének
fenntartására. Az importengedélyezési rendszer és az élelmiszeripari termékek
mennyiségi korlátozásának felszámolásával egyidejûleg lehetôségünk nyílik a
jelenleg alkalmazott vámok jelentôs mérvû emelésére. A mezôgazdasági termékek
számtani vámátlaga 20 százalékról mintegy 45 százalékra nô. A hazai
termelésben jelentôs alaptermékeknél az alkalmazható vámok ennél magasabbak
(pl. hús 61-112%; tejtermékek 80%; gabona 50%). Az így kialakuló vámszintet
kell az egyes országoknak a megállapodás szerint hat év alatt összesen 36%-kal
csökkenteniük. Magyarország ettôl némileg elmaradó, átlagban 31%-os
vámcsökkentési kötelezettséget vállalt. A legérzékenyebb termékek esetében a
vámmérséklés csak a minimálisan elôírt 15%-os szintet éri el.
2. Ipari termékek
Az ipari termékeket illetôen a tárgyalások célja a vámok öt év alatti
átlagosan egyharmados csökkentése, a kiugróan magas vámok lefaragása, a
vámlekötések arányának növelése és a vámon kívüli korlátozások lebontása volt.
Ezen felül számos OECD és néhány iparosodott fejlôdô ország vállalta egyes
szektorokban (pl. gyógyszerek, építôipari és mezôgazdasági gépek, orvosi
berendezések, bútorok) a vámok teljes eltörlését, illetve a vegyi termékeknél
a vámok alacsony szinten való harmonizálását. Magyarország ezekhez a
vállalásokhoz nem csatlakozott, de a legnagyobb kedvezmény elve alapján
partnereink vámcsökkentéseinek haszonélvezôjévé válik.
A magyar kötelezettségek kialakításánál figyelembe vettük az Európai Unióval
kötött társulási megállapodás ipari vámlebontásra vonatkozó elôírásait.
Sikerült elérnünk, hogy az érzékeny termékeknél a vámcsökkentéseket a
társulási megállapodás menetrendjéhez igazítva, az elôírt öt év helyett hét év
alatt vezessük be. Néhány terméknél egyáltalán nem vállaltunk vámcsökentési
kötelezettséget, így a magyar ipari vámok átlagosan csak 28%-kal mérséklôdnek.
A GATT keretében vállalt vámcsökkentések az ipari termelés védettségi szintjét
érdemben nem módosítják, hiszen a végrehajtás idôszakában - kétoldalú
megállapodásaink alapján - szabadkereskedelmi partnereinkkel szemben, akik a
behozatal több mint kétharmadát adják, az összes ipari vám teljes mértékben
megszüntetésre kerül.
Külön megállapodás rendelkezik a textil és ruházati áruk kereskedelmérôl. E
szektor kereskedelmét jelenleg a Nemzetközi Textilegyezmény és az annak
alapján megkötött kétoldalú export önkorlátozási megállapodások szabályozzák.
Ez lehetôvé teszi az OECD országok számára az import szelektív korlátozását a
fejlôdô és volt szocialista országokkal szemben. A most kialakított nemzetközi
rendezés elôírja a mennyiségi korlátozások fokozatos, tíz éves periódus alatt
történô felszámolását. Ezen idôszak alatt folyamatosan növelni kell a
korlátozás alá esô országok exportlehetôségeit. E tekintetben az általános
elôírásoknál kedvezôbb elbánást élveznek a kis szállító országok. Mivel a
textil korlátozások megszüntetésérôl az EU-val és EFTA országokkal kötött
megállapodásaink rendelkeznek, a magyar export szempontjából az egyezmény
nyomán az USA és Kanada piacán javulnak a magyar kivitel lehetôségei.
(Tekintettel arra, hogy nyugat-európai partnereink a velünk szemben
fenntartott korlátozásokat 1997-re felszámolják, a más konkurrensekkel
szembeni mennyiségi megkötéseket viszont csak tíz év alatt szüntetik meg,
relatív verseny-helyzetünk az EU és EFTA piacokon átmenetileg javulhat.)
Import oldalon ugyanakkor az elôírt határidôre nekünk is fel kell számolnunk a
textil és ruházati cikkekre jelenleg alkalmazott mennyiségi
importkorlátozásokat.
3. Piacvédelmi intézkedések szabályozása
A GATT Egyezmény nyomán módosulnak a piaczavarási, dömping- és szubvenció
ellenes eljárások szabályai. A piacvédelmi intézkedéseknél pontosabbá válnak a
károkozás megállapítására vonatkozó kritériumok és limitált a védintézkedések
alkalmazásának idôtartama (fô szabályként legfeljebb négy év). A megállapodás
rögzíti, hogy a meghatározott feltételeket kielégítôen meghozott védintézkedés
által érintett felek jogosultak ugyan hasonló értékû, illetve hatású
koncessziók visszavonására, de ezzel az ellen-intézkedéssel csak három év
eltelte után élhetnek.
A dömpingellenes eljárások szabályozása is részletesebbé válik. Exportunk
szempontjából kiemelendô az a rendelkezés, amely szerint bizonyos
dömpingküszöbök alatt, vagy elhanyagolható import nagyságrend esetén az
eljárást azonnal meg kell szüntetni. Az eljárás magyarországi alkalmazása
tekintetében fontos, hogy a vizsgálatot akkor lehet megindítani, ha a
benyújtott panasz ügyében állást foglaló termelôk (akár támogatók, akár
ellenzôk) összes termelésének legalább 50%-át a panaszt támogató termelôk
adják, akik az érintett áru hazai elôállításának legalább 25%-át kell
képviseljék.
A szubvenciókkal kapcsolatos egyezmény a támogatásokat három kategóriába
(tiltott, üldözhetô, megengedett) sorolja. Ugyancsak szigorítja a
szubvenciókkal szemben hozható intézkedések elôírásait. Kiemelendõ, hogy a
megengedett (tehát ellenintézkedéssel nem sújtható) támogatási formák mellett,
a piacgazdasági átalakulást folytató országok hét éves idôszakban az egyébként
tiltott szubvenciós gyakorlatokkal is élhetnek. Ezzel együtt, figyelemmel az
EU társulási megállapodás elôírásaira is, fokozatosan alkalmazkodni kell a
GATT szubvenciós fegyelméhez, illetve át kell venni a kiegyenlítô vámeljárás
alkalmazási szabályait.
4. Kereskedelmi hatású beruházási intézkedések
Az e témában kialakított kompromisszumos megállapodás gyakorlatilag a GATT
meglevô rendelkezéseit erôsíti meg, notifikációs rendszert hoz létre és
kiindulási alapot jelent a téma - OECD országok által erôsen szorgalmazott -
további tárgyalásához. A megállapodás önmagában nem tilalmazza az
exportteljesítmény elôírások alkalmazását, ugyanakkor a GATT szabályokkal
ellentétesnek ítéli az olyan hatósági rendelkezéseket, amelyek elôírják egy
vállalat számára beszerzéseiben a hazai termékek részarányát, vagy amelyek az
importbeszerzés nagyságrendjét az exporthoz kötik. A rendezés így a mûködô
tôke bevonása terén követett politikánkat illetve annak eszközrendszerét
illetôen nem tesz módosítást szükségessé.
5. Szolgáltatások
A szolgáltatások nemzetközi kereskedelmérôl szóló egyezmény elsô ízben teremt
multilaterális szabályozást a világkereskedelem legdinamikusabban növekvô
szektorában. A megállapodás lefekteti a nemzetközi szolgáltatás-kereskedelem
alapvetô szabályait és tartalmazza az egyes résztvevôk által vállalt
kötelezettségek listáját. A hármas fô cél a szolgáltatások kereskedelmét
érintô elôírások diszkriminációmentes alkalmazása, a korlátozás-mentes
piacrajutás és a nemzeti elbánás biztosítása. A feltétel nélküli legnagyobb
kedvezményes elbánás nyújtása alól tíz éves idôszakra felmentés kapható, amely
lehetôséggel Magyarország is - más résztvevôkhöz hasonlóan - élt. A magyar
kötelezettségek a jelenlegi szabályokhoz és gyakorlatokhoz képest nem
jelentenek új piacnyitó lépést vagy többlet terhet.
Az egyezmény a nemzetközi szolgáltatáskereskedelem liberalizálásának kiinduló
pontja, amit a további évek tárgyalásai során lehet majd továbbfejleszteni.
6. Szellemi tulajdonjogok
A szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonzatairól szóló megállapodás a
szellemi tulajdonjogok védelmének átfogó biztosítását célozza. Alapvetô
követelménynek tekinti a szellemi tulajdonjogra vonatkozó nemzetközi
szerzôdések elôírásainak való megfelelést. A szabadalmakat illetôen az
eljárások védelme helyett a termékoltalom kötelezettségét írja elô.
Rendelkezik a szerzôi és kapcsolódó jogokról, a számítógép programokról,
adathordozókról, a bérleti jogokról, védjegyekrôl, a földrajzi megnevezések
oltalmáról. A megállapodás a kormányok kötelezettségévé teszi, hogy hazai
jogszabályaik alapján olyan eljárási és jogorvoslati lehetôségeket nyújtsanak,
amelyek módot adnak a szellemi tulajdonjogok tényleges érvényesítésére.
Az egyezmény lényeges eleme, hogy hatékony nemzetközi vitarendezési eljárást
intézményesít azzal, hogy a szellemi tulajdonjogok védelmével kapcsolatos
vitákat is az Uruguay Forduló eredményeként kialakított egységes vitarendezési
eljárás hatókörébe utalja.
A megállapodás a kötelezettségek teljesítésére átmeneti idôszakot irányoz elô
(fejlett országoknak egy év, fejlôdô és piacgazdasági átalakulást folytató
országok esetében öt év). Ugyanakkor már ebben az idôszakban szigorú
rendelkezéseket ír elô a megkerülô eljárások megakadályozására. A gyógyszerek
és a mezôgazdasági vegyitermékek esetében a hatályba lépéstôl lehetôvé teszi
termékszabadalmi kérelem benyújtását.
7. Világkereskedelmi Szervezet
A Világkereskedelmi Szervezet (a továbbiakban: WTO) létrehozásáról szóló
megállapodás kimondja, hogy a szerezet közös intézményi keretet nyújt a WTO
tagok közötti kereskedelmi kapcsolatok folytatásához. Ennek megfelelôen a
jelenlegi GATT, illetve az Uruguay Forduló egyes megállapodásai a WTO rendszer
szerves részévé válnak és valamennyi WTO tagországra egyaránt vonatkoznak.
A Világkereskedelmi Szervezet egyetlen intézményi "ernyô" alá vonja az
árukereskedelmi, szolgáltatáskereskedelmi és a szellemi tulajdonjogok
kereskedelmi vonatkozásaival foglalkozó megállapodásokat.
A multilaterális kereskedelmi rendszer intézményesülése fokozza a kisebb
országok biztonságát. Különösen jelentôs e téren az egységesített és
szabályaiban szigorúbb vitarendezési eljárásrendszer. Így a jövôben nem lesz
mód a vitarendezési testületek ajánlásainak el nem fogadására. Fellebbviteli
fórum létesül, amelynek döntéseit a feleknek el kell fogadniuk és
végrehajtaniuk. Ennek megszegése esetén az érintett féllel szemben megfelelô
ellenintézkedések hozhatók, mégpedig a WTO égisze alá tartozó bármely
megállapodásban vállalt kötelezettségnek vagy koncessziónak a
felfüggesztésével.