A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
H/408.. számú
országgyûlési határozati javaslat
az audiovizuális mûvek nemzetközi nyilvántartásáról szóló 1989. évi Genfi
Szerzõdéshez való csatlakozásról
Elõadó: dr.Vastagh Pál
Budapest, 1994. december 15.
H/408.. számú
határozati javaslat
az audiovizuális mûvek nemzetközi nyilvántartásáról szóló 1989. évi Genfi
Szerzõdéshez való csatlakozásról
Az Országgyûlés a Kormány elõterjesztésére
1. elhatározza a Magyar Köztársaság csatlakozását az audiovizuális mûvek
nemzetközi nyilvántartásáról szóló 1989. évi Genfi Szerzõdéshez;
2. felkéri a Magyar Köztársaság elnökét, hogy a csatlakozási okiratot
aláírásával és pecsétjével ellátva adja ki.
I N D O K O L Á S
az audiovizuális mûvek nemzetközi nyilvántartásáról szóló 1989. évi Genfi
Szerzõdéshez való csatlakozásra vonatkozó országgyûlési javaslathoz
A szellemi tulajdon védelmére vonatkozó szabályozásunk átfogó
felülvizsgálatába illeszkedik a Magyar Köztársaságnak az audiovizuális mûvek
nemzetközi nyilvántartásáról szóló 1989. évi Genfi Szerzõdéshez történõ
csatlakozása.
A Genfi Szerzõdést 1989. április 18-án fogadták el az ENSZ szakosított
intézménye, a Szellemi Tulajdon Világszervezete keretében rendezett
diplomáciai értekezleten. A Szerzõdés 1991. február 27-én lépett hatályba. A
Genfi Szerzõdéshez - annak végrehajtásáról szóló - Szabályzat kapcsolódik,
amelyet a Szerzõdéssel együtt fogadtak el, és amelyet egy ízben - 1991.
február 28-án - módosítottak. A Genfi Szerzõdésnek jelenleg tizenkét állam
(Argentína, Ausztria, Brazília, Burkina Faso, Chile, Csehország,
Franciaország, Kolumbia, Mexikó, Peru, Szenegál és Szlovákia) részese. Több
európai ország (köztük pl. Lengyelország) szintén készül a csatlakozásra.
A Genfi Szerzõdés nemzetközi nyilvántartást hoz létre az audiovizuális mûvekre
(pl. filmekre) vonatkozó nyilatkozatok és jogok regisztrálása céljából. A
nemzetközi nyilvántartásban foglaltakat az ellenkezõ bizonyításáig valósnak, a
valósággal megegyezõnek kell tekinteni; a Szerzõdésben részes államoknak a
nyilvántartás közhitelességét - bizonyos kivételektõl eltekintve - el kell
ismerniük.
A hiteles, egységes, központi nemzetközi nyilvántartás révén növelhetõ az
audiovizuális mûvekre vonatkozó ügyletek jogi biztonsága, és ezáltal
elõmozdítható az ilyen mûvekkel kapcsolatos alkotó tevékenység és nemzetközi
kereskedelem. A nyilvántartás jogbiztonságot fokozó hatása hozzájárul az
audiovizuális mûvekkel összefüggõ jogsértések elleni nemzetközi küzdelem
eredményességéhez is.
Magyarország számára a csatlakozás csupán - az elõzõekben ismertetett -
elõnyökkel jár; sem belsõ jogunk megváltoztatását nem igényli, sem pedig
pénzügyi kötelezettségeket nem ró hazánkra (mivel a Szerzõdés alapján létesült
Unió önfenntartó költségvetéssel rendelkezik). Végül meg kell jegyezni, hogy a
nemzetközi nyilvántartás közhitelességének hazai elismerése nemzetközi
magánjogunk szempontjából nem okoz gondot (arra az iparjogvédelem területén ma
is található példa). Nincs szükség ezért arra, hogy hazánk a Szerzõdés 13.
cikkének (2) bekezdésében megengedett fenntartással éljen.
A Szerzõdés és a hozzá kapcsolódó Szabályzat magyar fordítását az indokolás
mellékleteként tájékoztatásul közöljük.
A határozati javaslat mindezekre figyelemmel rendelkezik a Magyar
Köztársaságnak a Genfi Szerzõdéshez való csatlakozása tárgyában.
S Z E R Z Õ D É S
AZ AUDIOVIZUÁLIS MÛVEK NEMZETKÖZI NYILVÁNTARTÁSÁRÓL
/"Film Nyilvántartási Szerzõdés"/,
amely létrejött Genfben, 1989. április 18-án
és
S Z A B Á L Y Z A T
AZ AUDIOVIZUÁLIS MÛVEK NEMZETKÖZI NYILVÁNTARTÁSÁRÓL SZÓLÓ SZERZÕDÉSHEZ
Szerzõdés az audiovizuális mûvek nemzetközi nyilvántartásáról
T A R T A L O M
Preambulum
I. FEJEZET: ANYAGI JOGI RENDELKEZÉSEK
1. cikk : Az Unió létesítése
2. cikk : "Audiovizuális mû"
3. cikk : A nemzetközi nyilvántartás
4. cikk : A nemzetközi nyilvántartás joghatása
II. FEJEZET: IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK
5. cikk : Közgyûlés
6. cikk : Nemzetközi Iroda
7. cikk : Pénzügyek
8. cikk : Szabályzat
III. FEJEZET: A SZERZÕDÉS FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA
9. cikk : A Szerzõdés felülvizsgálata
10. cikk : A Szerzõdés egyes rendelkezéseinek a módosítása
IV. FEJEZET: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
11. cikk : Csatlakozás a Szerzõdéshez
12. cikk : A Szerzõdés hatálybalépése
13. cikk : Fenntartások a Szerzõdéshez
14. cikk : A Szerzõdés felmondása
15. cikk : A Szerzõdés aláírása és nyelvei
16. cikk : Letétbehelyezési funkciók
17. cikk : Értesítések
A Szerzõdõ Államok, attól az óhajtól indíttatva, hogy fokozzák az
audiovizuális mûvekre vonatkozó ügyletek jogbiztonságát, és ezáltal
elõmozdítsák az audiovizuális mûvek megalkotását és nemzetközi forgalmát, és
hogy hozzájáruljanak az audiovizuális mûvek és az azokban felhasznált
alkotások kalózforgalma elleni küzdelemhez, a következõkben állapodtak meg:
I. FEJEZET
Anyagi jogi rendelkezések
1. cikk
Az Unió létesítése
A Szerzõdésben részes államok (a továbbiakban: "Szerzõdõ Államok") Uniót
hoznak létre az audiovizuális mûvek nemzetközi nyilvántartására (a
továbbiakban: "az Unió").
2. cikk
"Audiovizuális mû"
Ennek a Szerzõdésnek az alkalmazásában az "audiovizuális mû" olyan mûvet
jelent, amely rögzített, kapcsolódó képek sorozatából áll, hangok kíséretével
vagy anélkül, amely láthatóvá tehetõ, valamint, ha hang kíséri, hallhatóvá
tehetõ.
3. cikk
A nemzetközi nyilvántartás
(1) (Nemzetközi nyilvántartás létesítése) Az Audiovizuális Mûvek Nemzetközi
Nyilvántartása (a továbbiakban: "a nemzetközi nyilvántartás") ezennel
felállításra kerül az audiovizuális mûvekre vonatkozó nyilatkozatok és jogok -
ezen belül különösen a felhasználásukkal kapcsolatos jogok - nyilvántartása
céljából.
(2) (Nemzetközi Nyilvántartó létesítése és igazgatása) Ezennel felállításra
kerül az Audiovizuális Mûvek Nemzetközi Nyilvántartója (a továbbiakban: "a
Nemzetközi Nyilvántartó") azzal a feladattal, hogy vezesse a nemzetközi
nyilvántartást. A Nemzetközi Nyilvántartó a Szellemi Tulajdon Világszervezete
Nemzetközi Irodájának (a továbbiakban: "a Szervezet" és "a Nemzetközi Iroda")
az igazgatási egysége.
(3) (A Nemzetközi Nyilvántartó elhelyezése) A Nemzetközi Nyilvántartót
Ausztriában helyezik el mindaddig, amíg az Osztrák Köztársaság és a Szervezet
között az erre irányuló szerzõdés hatályban van. Ellenkezõ esetben a
Nemzetközi Nyilvántartót Genfben kell elhelyezni.
(4) (Kérelmek) A nemzetközi nyilvántartásba bármely nyilatkozat csak erre
irányuló kérelem alapján jegyezhetõ be, amelyet a kérelem benyújtására
jogosult természetes vagy jogi személy az elõírt tartalommal, az elõírt
alakban és az elõírt díj megfizetése mellett nyújtott be.
(5) (Kérelmezési jogosultság) a) A b) pont figyelembevétele mellett a
következõk jogosultak kérelem benyújtására:
(i) bármely természetes személy, aki egy Szerzõdõ Állam állampolgára, ottani
illetõséggel vagy ott szokásos lakóhellyel rendelkezik, vagy akinek egy
Szerzõdõ Államban valódi és mûködõ ipari vagy kereskedelmi vállalkozása van;
(ii) bármely jogi személy, amely egy Szerzõdõ Állam jogszabályai szerint
szervezõdött, vagy amelynek egy Szerzõdõ Államban valódi és mûködõ ipari vagy
kereskedelmi vállalkozása van.
b) Ha a kérelem egy már megtörtént bejegyzésre vonatkozik, az a) pont
feltételeinek meg nem felelõ természetes vagy jogi személy is benyújthatja.
4. cikk
A nemzetközi nyilvántartás joghatása
(1) (Joghatás) A Szerzõdõ Államok kötelezettséget vállalnak annak
elismerésére, hogy a nemzetközi nyilvántartásba bejegyzett nyilatkozatokat az
ellenkezõ bizonyításáig valósnak tekintik, kivéve
(i) ha a nyilatkozat az adott Állam szerzõi joga vagy az audiovizuális mûveken
fennálló szellemi tulajdonjogokra vonatkozó más jogszabálya értelmében nem
lehet érvényes, vagy
(ii) ha a nyilatkozat ellentmondásban áll a nemzetközi nyilvántartásba
bejegyzett másik nyilatkozattal.
(2) (A szellemi tulajdonra vonatkozó törvények és egyezmények
figyelembevétele) Ennek a Szerzõdésnek egyetlen rendelkezése sem értelmezhetõ
úgy, hogy érintené bármely Szerzõdõ Állam szerzõi jogát vagy az audiovizuális
mûveken fennálló tulajdonjogokra vonatkozó bármely más jogszabályát, vagy, ha
az adott Állam tagja az irodalmi és mûvészeti alkotások védelmére létesült
Berni Egyezménynek vagy az audiovizuális mûveken fennálló szellemi
tulajdonjogokra vonatkozó más szerzõdésnek, ennek az Államnak az említett
Egyezménybõl vagy más szerzõdésbõl eredõ jogait és kötelezettségeit.
II. FEJEZET
IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK
5. cikk
A közgyûlés
(1) (Összetétel) a) Az Uniónak közgyûlése van, amelyet a Szerzõdõ Államok
alkotnak.
b) Minden egyes Szerzõdõ Állam kormányát egy küldött képviseli, akit helyettes
küldöttek, tanácsadók és szakértõk segíthetnek.
(2) (A küldöttségek költségei) A küldöttségek költségeit a kinevezõ kormány
viseli, kivéve Szerzõdõ Államonként egy küldött utazási költségét és
tartózkodási ellátmányát, amelyet az Unió alapjaiból kell fedezni.
(3) (Feladatok) a) A közgyûlés
(i) foglalkozik az Unió fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos minden
üggyel, valamint gondoskodik a Szerzõdés végrehajtásáról;
(ii) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel ez a Szerzõdés különösképpen
megbízza;
(iii) útmutatást ad a Szervezet fõigazgatójának (a továbbiakban: "fõigazgató")
a felülvizsgálatot célzó értekezletek elõkészítésére vonatkozóan;
(iv) áttekinti és jóváhagyja a fõigazgatónak az Uniót érintõ jelentéseit és
tevékenységét, és ellátja a szükséges utasításokkal az Unió hatáskörébe
tartozó ügyekben;
(v) meghatározza az Unió programját, elfogadja az Unió két évre szóló
költségvetését és jóváhagyja a zárszámadást;
(vi) megalkotja az Unió pénzügyi szabályzatát;
(vii) létrehoz egy tanácsadó bizottságot, amely az érdekelt nem kormányközi
szervezetek és más ilyen bizottságok vagy munkacsoportok képviselõibõl áll, és
idõrõl idõre dönt e bizottság tagsága tekintetében - aszerint, ahogy
megfelelõnek találja az Unió és szervei munkájának elõsegítése érdekében;
(viii) ellenõrzi a díjak rendszerét és mértékét, amelyet a fõigazgató állapít
meg;
(ix) eldönti, hogy mely - a Szerzõdõ Államokon kívüli - államok és mely
kormányközi és nem kormányközi szervezetek vehetnek részt megfigyelõként az
ülésein;
(x) megtesz bármely más megfelelõ intézkedést az Unió céljainak elõmozdítása
érdekében és ellátja a Szerzõdéssel összhangban álló egyéb funkciókat.
b) Olyan ügyek tekintetében, amelyek a Szervezet által igazgatott más Uniókat
is érintik, a közgyûlés a Szervezet Koordinációs Bizottságának meghallgatása
után hozza meg határozatait.
(4) (Képviselet) Minden küldött csak egy államot képviselhet és csak egy állam
nevében szavazhat.
(5) (Szavazati jog) Minden egyes Szerzõdõ Állam egy szavazattal rendelkezik.
(6) (Határozatképesség) a) A Szerzõdõ Államok felének jelenléte szükséges a
határozatképességhez.
b) A közgyûlés határozatképesség hiányában is határozhat, azonban - a saját
eljárására vonatkozó határozatok kivételével - az ilyen határozat csak akkor
válik érvényessé, ha a határozatképesség és a megkívánt többség írásbeli
szavazás útján kialakul.
(7) (Többség) a) A közgyûlés határozatait a leadott szavazatok egyszerû
többségével hozza, a 8. cikk (2) bekezdésének b) pontjában és a 10. cikk (2)
bekezdésének b) pontjában foglaltak kivételével.
b) A tartózkodások nem számítanak szavazatnak.
(8) (Ülések) a) A közgyûlés minden második naptári évben egyszer tart rendes
ülést a fõigazgató meghívása alapján, mégpedig - hacsak különleges körülmények
nem indokolják az ellenkezõjét - a Szervezet közgyûlésével azonos idõben és
helyen.
b) A közgyûlés a fõigazgató meghívása alapján rendkívüli ülést tart: akár a
Szerzõdõ Államok egynegyedének a kérésére, akár a fõigazgató saját
kezdeményezésére.
(9) (Eljárási szabályok) A közgyûlés maga állapítja meg a saját eljárási
szabályait.
6. cikk
A Nemzetközi Iroda
(1) (Feladatok) A Nemzetközi Iroda
(i) a Nemzetközi Nyilvántartó útján ellátja a nemzetközi nyilvántartás
vezetésével járó valamennyi feladatot;
(ii) ellátja a felülvizsgálatot célzó értekezletek, a közgyûlés, a közgyûlés
által létesített bizottságok és munkacsoportok, valamint a fõigazgató által
összehívott más, az Uniót érintõ ügyekkel foglalkozó tanácskozások titkársági
feladatait;
(iii) elvégzi a Szerzõdés, a 8. cikkben említett Szabályzat, illetõleg a
közgyûlés által különösképpen rábízott egyéb feladatokat.
(2) (A fõigazgató) A fõigazgató az Unió legfõbb tisztségviselõje és képviseli
az Uniót.
(3) (Közgyûlésen kívüli ülések) A fõigazgató hívja össze a közgyûlés által
felállított bizottságok és munkacsoportok, valamint az Uniót érintõ ügyekkel
foglalkozó minden egyéb tanácskozás üléseit.
(4) (A Nemzetközi Iroda szerepe a közgyûlésen és más üléseken) a) A fõigazgató
vagy a személyzet általa megbízott bármely tagja részt vehet - szavazati jog
nélkül - a közgyûlés, az általa létesített bizottságok és munkacsoportok
ülésein, valamint a fõigazgató által összehívott és az Uniót érintõ ügyekkel
foglalkozó más tanácskozásokon.
b) A fõigazgató vagy a személyzet általa megbízott tagja hivatalból titkára a
közgyûlésnek, valamint az a) pontban említett bizottságoknak,
munkacsoportoknak és más tanácskozásoknak.
(5) (Revíziós konferenciák) a) A fõigazgató készíti elõ - a közgyûlés
útmutatásainak megfelelõen - a felülvizsgálatot célzó értekezleteket.
b) A fõigazgató az említett elõkészületekrõl tanácskozhat kormányközi és nem
kormányközi szervezetekkel.
c) A fõigazgató és a személyzet kijelölt tagjai - szavazati jog nélkül - részt
vesznek a felülvizsgálati értekezletek tanácskozásaiban.
d) A fõigazgató vagy a személyzet általa kijelölt tagja hivatalból titkára a
felülvizsgálati értekezleteknek.
7. cikk
Pénzügyek
(1) (Költségvetés) a) Az Unió költségvetéssel rendelkezik.
b) Az Unió költségvetése magában foglalja az Unió saját bevételeit és
kiadásait, valamint a Szervezet által igazgatott többi Unió közös költségeihez
történõ hozzájárulást.
c) Az olyan kiadásokat, amelyek nem kizárólag az Uniónak tulajdoníthatók,
hanem a Szervezet által igazgatott egy vagy több más Uniónak is, az Uniók
közös költségének kell tekinteni. Az Uniót ezek a közös költségek olyan
arányban terhelik, amilyen mértékben az Unió érdekelt velük kapcsolatban.
(2) (Összehangolás a többi költségvetéssel) Az Unió költségvetését a Szervezet
által igazgatott más Uniók költségvetéseivel való összehangolás követelményére
megfelelõ figyelemmel kell megállapítani.
(3) (A bevételek forrásai) Az Unió költségvetését a következõ forrásokból kell
fedezni:
(i) nyilvántartási díjakból és a Nemzetközi Nyilvántartó egyéb
szolgáltatásainak díjaiból;
(ii) a Nemzetközi Nyilvántartó kiadványainak eladásából vagy az azokkal
kapcsolatos jogdíjakból származó bevételekbõl;
(iii) adományokból - különösen az audiovizuális mûvek jogosultjainak
szövetségeitõl származó adományokból;
(iv) ajándékokból, hagyatéki juttatásokból és támogatásokból;
(v) bérleti díjakból, kamatokból és egyéb különféle bevételekbõl.
(4) (Önfenntartó finanszírozás) A Nemzetközi Nyilvántartó díjait és
kiadványainak árát úgy kell megállapítani, hogy azok - a többi bevétellel
együtt - fedezzék e Szerzõdés igazgatásának költségeit.
(5) (A költségvetés áthúzódása; tartalékalap) Ha a költségvetést nem fogadják
el az új pénzügyi idõszak kezdetéig, akkor az ugyanolyan szintû legyen, mint
az elõzõ idõszak költségvetése, a pénzügyi szabályzatnak megfelelõen. Ha a
bevételek meghaladják a kiadásokat, a különbséget tartalékalapba kell
helyezni.
(6) (Forgótõke-alap) Az Unió forgótõke-alappal rendelkezik, amelyet az Unió
bevételeibõl kell képezni.
(7) (Könyvvizsgálat) A könyvvizsgálatot egy vagy több Szerzõdõ Állam végzi
vagy külsõ könyvvizsgálók látják el, a pénzügyi szabályzat rendelkezésének
megfelelõen. A könyvvizsgálatot végzõket - hozzájárulásukkal - a közgyûlés
jelöli ki.
8. cikk
Szabályzat
(1) (A Szabályzat elfogadása) A Szerzõdéssel egyidejûleg elfogadott Szabályzat
a Szerzõdés mellékletét képezi.
(2) (A Szabályzat módosítása) a) A közgyûlés módosíthatja a Szabályzatot.
b) A Szabályzat módosításához a leadott szavazatok kétharmada szükséges.
(3) (Ellentét a Szerzõdés és a Szabályzat között) A Szerzõdés és a Szabályzat
rendelkezései közötti ellentét esetén az elõbbi az irányadó.
(4) (Ügyintézési Utasítás) A Szabályzatban rendelkezni kell Ügyintézési
Utasítás bevezetésérõl.
III. FEJEZET
A SZERZÕDÉS FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA
9. cikk
A Szerzõdés felülvizsgálata
(1) (Felülvizsgálati értekezletek) A Szerzõdõ Államok értekezlete
felülvizsgálhatja az Egyezményt.
(2) (Összehívás) A felülvizsgálati értekezlet összehívásáról a közgyûlés
határoz.
(3) (A közgyûlés által is módosítható rendelkezések) A 10. cikk (1)
bekezdésének a) pontjában említett rendelkezéseket akár felülvizsgálati
értekezleten, akár a 10. cikk szerint módosítani lehet.
10. cikk
A Szerzõdés egyes rendelkezéseinek a módosítása
(1) (Javaslatok) a) Bármelyik Szerzõdõ Állam vagy a fõigazgató javaslatot
tehet a Szerzõdés 5. cikke (6) és (8) bekezdésének, 6. cikke (4) és (5)
bekezdésének, valamint 7. cikke (1)-(3) és (5)-(7) bekezdésének módosítására.
b) E javaslatokat a fõigazgató a közgyûlésen történõ megvitatásukat legalább
hat hónappal megelõzõen közli a Szerzõdõ Államokkal.
(2) (Elfogadás) a) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések módosításainak az
elfogadásáról a közgyûlés dönt.
b) Az elfogadáshoz a leadott szavazatok háromnegyede szükséges.
(3) (Hatálybalépés) a) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések módosításai
egy hónappal az után lépnek hatályba, hogy a fõigazgató kézhezvette az olyan
Szerzõdõ Államok háromnegyedének írásos - saját alkotmányos eljárásuknak
megfelelõen tett - jóváhagyó nyilatkozatát, amelyek a közgyûlés tagjai voltak,
amikor az a módosítást elfogadta.
b) Az említett cikkek ily módon történt módosítása kötelezõ mindazokra a
Szerzõdõ Államokra, amelyek Szerzõdõ Államok voltak akkor, amikor a közgyûlés
a módosítást elfogadta.
c) Az a) pont szerint jóváhagyott és hatályba lépett módosítások kötelezik
mindazokat az Államokat, amelyek a módosítás közgyûlési elfogadásának napja
után válnak Szerzõdõ Állammá.
IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
11. cikk
A Szerzõdés részesévé válás
(1) (Csatlakozás) Bármely állam, amely tagja a Szervezetnek, a Szerzõdés
részesévé válhat úgy, hogy
(i) a Szerzõdés aláírását követõen letétbe helyezi ratifikációs, elfogadási
vagy jóváhagyási okmányát, vagy
(ii) letétbe helyezi csatlakozási okmányát.
(2) (Letétbehelyezés) Az (1) bekezdésben említett okmányt a fõigazgatónál kell
letétbe helyezni.
12. cikk
A Szerzõdés hatálybalépése
(1) (Eredeti hatálybalépés) E Szerzõdés annak az elsõ öt Államnak a
tekintetében, amelyek ratifikációs, elfogadási vagy jóváhagyási okmányaikat
letétbe helyezik, három hónappal az ötödik ratifikációs, elfogadási vagy
jóváhagyási okmány letétbehelyezésének napját követõen lép hatályba.
(2) (Az eredeti hatálybalépéssel nem érintett Államok) Azoknak az Államoknak a
tekintetében, amelyekre az (1) bekezdés nem vonatkozik, a Szerzõdés három
hónappal azt a napot követõen lép hatályba, amelyen az adott Állam letétbe
helyezi a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányát,
kivéve, ha a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány
egy késõbbi idõpontot jelöl meg. Az utóbbi esetben a Szerzõdés az említett
Állam vonatkozásában az így megjelölt idõpontban lép hatályba.
13. cikk
Fenntartások a Szerzõdéshez
(1) (Alapelv) A (2) bekezdésben említett kivételtõl eltekintve a Szerzõdéshez
nem fûzhetõ fenntartás.
(2) (Kivétel) Bármely állam, amikor a Szerzõdés részesévé válik, a
fõigazgatónál letétbe helyezett értesítés útján kinyilvánítja, hogy nem fogja
alkalmazni a 4. cikk (1) bekezdését ama nyilatkozatok tekintetében, amelyek
nem érintik az audiovizuális mûveken fennálló szellemi tulajdonjogok
felhasználását. Ha egy állam ilyen nyilatkozatot tesz, azt a fõigazgatónál
letétbe helyezett értesítéssel visszavonhatja.
14. cikk
A Szerzõdés felmondása
(1) (Értesítés) Bármelyik Szerzõdõ Állam felmondhatja a Szerzõdést a
fõigazgatóhoz címzett értesítés útján.
(2) (Hatálybalépés napja) A felmondás egy évvel az után válik hatályossá,
amely napon a fõigazgató kézhezvette az értesítést.
(3) (Felmondási moratórium) Egyik Szerzõdõ Állam sem élhet az (1) bekezdésben
szabályozott felmondási joggal attól az idõponttól számított öt éven belül,
amikor a Szerzõdés az adott Állam vonatkozásban hatályba lép.
15. cikk
A Szerzõdés aláírása és nyelvei
(1) (Eredeti szövegek) A Szerzõdést egy eredeti - angol és francia nyelvû -
példányban kell aláírni; mindkét szöveg egyformán hiteles.
(2) (Hivatalos szövegek) A fõigazgató - az érdekelt kormányokkal történõ
konzultációt követõen - gondoskodik hivatalos szövegek készítésérõl arab,
német, olasz, japán, portugál, orosz és spanyol nyelven, valamint olyan más
nyelveken, amelyeket a közgyûlés még megjelölhet.
(3) (Az aláírás határideje) A Szerzõdés a Nemzetközi Irodánál aláírásra nyitva
áll 1989. december 31-ig.
16. cikk
Letétbehelyezés
(1) (Az eredeti példány letétbehelyezése) A Szerzõdés és a Szabályzat eredeti
példányát a fõigazgatónál kell letétbe helyezni.
(2) (Hiteles másolatok) A fõigazgató a Szerzõdés és a Szabályzat általa
hitelesített két-két másolatát továbbítja a Szerzõdés aláírására jogosult
Államok kormányainak.
(3) (A Szerzõdés nyilvántartásba vétele) A fõigazgató gondoskodik a
Szerzõdésnek az Egyesült Nemzetek Titkárságán történõ nyilvántartásba
vételérõl.
(4) (Módosítások) A fõigazgató két-két hitelesített másolatban megküldi a
Szerzõdõ Államok kormányainak - valamint, kérésre, más államok kormányainak -
a Szerzõdés és a Szabályzat módosításait.
17. cikk
Értesítések
A fõigazgató értesíti a Szervezet tagállamainak kormányait a 8. cikk (2)
bekezdésében, a 10. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint a 11., 12., 13. és
14. cikkben hivatkozott eseményekrõl.
- . -
Készült Genfben, 1989. április 20-án.
S Z A B Á L Y Z A T
AZ AUDIOVIZUÁLIS MÛVEK NEMZETKÖZI NYILVÁNTARTÁSÁRÓL SZÓLÓ SZERZÕDÉSHEZ
Tartalom
1. szabály: Meghatározások
1bis szabály: Kérelmezési jogosultság több
kérelmezõ esetén
2. szabály: A kérelem
3. szabály: A kérelem elintézése
4. szabály: A bejegyzés kelte és száma
5. szabály: Bejegyzés
6. szabály: A Közlöny
7. szabály: Megkeresések
8. szabály: Díjak
9. szabály: Ügyintézési Utasítás
1. szabály
Meghatározások
Ennek a Szabályzatnak az alkalmazásában:
(i) "Szerzõdés": az audiovizuális mûvek nemzetközi nyilvántartásáról szóló
Szerzõdés;
(ii) "nemzetközi nyilvántartás": az audiovizuális mûveknek a Szerzõdéssel
létrehozott nemzetközi nyilvántartása;
(iii) "Nemzetközi Nyilvántartó": a Nemzetközi Iroda igazgatási egysége, amely
a nemzetközi nyilvántartást vezeti;
(iv) "mû": audiovizuális mû;
(v) "mûre vonatkozó kérelem": olyan kérelem, amely egy létezõ vagy jövõbeli
mûvet legalább címe vagy címei szerint megjelöl, és amely igényli, hogy
meghatározott személynek vagy személyeknek a mûvön vagy azzal kapcsolatosan
fennálló érdekeltségére vonatkozó nyilatkozatokat bejegyezzék a nemzetközi
nyilvántartásba; "mûre vonatkozó bejegyzés": mûre vonatkozó kérelem alapján
történt bejegyzés;
(vi) "személyre vonatkozó kérelem": olyan kérelem, amely címe vagy címei
szerint meg nem jelölt, meglévõ vagy jövõbeli - egy vagy több - mûvet legalább
annak a természetes vagy jogi személynek a megjelölésével ismertet, aki,
illetve amely a mûvet készítette, vagy várhatóan elkészíti, vagy akinek,
illetve amelynek a mû a tulajdonában van, és amely igényli, hogy a
kérelmezõnek vagy a kérelemben megjelölt harmadik személynek az érdekeltségére
vonatkozó nyilatkozatokat jegyezzék be a nemzetközi nyilvántartásba;
"személyre vonatkozó bejegyzés": személyre vonatkozó kérelem alapján történt
bejegyzés.
(vii) "kérelem" vagy "bejegyzés": ha nincs mûre vonatkozóként vagy személyre
vonatkozóként megjelölve, egyaránt jelenti a mûre és a személyre vonatkozó
kérelmet vagy bejegyzést;
(viii) "kérelmezõ": az a természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely a
kérelmet benyújtotta; "a bejegyzés jogosultja": a kérelmezõ, azt követõen,
hogy a kérelem szerinti bejegyzés megtörtént;
(ix) "elõírt": a Szerzõdésben, e Szabályzatban vagy az Ügyintézési Utasításban
elõírtat jelenti;
(x) "Tanácsadó Bizottság": a Szerzõdés 5. cikke (3) bekezdésének a) (vii)
pontjában említett tanácsadó bizottság.
1bis szabály
Kérelmezési jogosultság több kérelmezõ esetén
Ha több természetes vagy jogi személy ugyanazt a kérelmet nyújtja be, a
Szerzõdés 3. cikke (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelményeket
teljesítettnek kell tekinteni, ha bármelyikük jogosult a kérelem benyújtására
az említett cikk alapján.
2. szabály
A kérelem
(1) (Formanyomtatvány) A kérelmet az elõírt formanyomtatványon kell
benyújtani.
(2) (Nyelv) A kérelem angol vagy francia nyelvû. Amint a nemzetközi
nyilvántartás pénzügyi szempontból önfenntartóvá válik, a közgyûlés más
nyelveket is megállapíthat, amelyeken a kérelmek benyújthatók.
(3) (A kérelmezõ neve és címe) A kérelemnek - az elõírtak szerint -
tartalmaznia kell a kérelmezõ nevét és címét.
(4) (A kérelemben hivatkozott harmadik személyek neve és címe) Ha a kérelem a
kérelmezõn kívül olyan más természetes vagy jogi személyre vonatkozik, akitõl,
illetve amelytõl a felhasználási jog származik, vagy akire, illetve amelyre
ezt a jogot átruházzák, vagy aki, illetve amely számára e jog alapján
engedélyt adnak vagy azt más módon átengedik, a kérelemben az elõírt módon meg
kell jelölni az ilyen személy nevét és címét.
(5) (A mû címe vagy ismertetése) a) A mûre vonatkozó kérelemben meg kell
jelölni legalább a mû címét vagy címeit. Ha a cím nem angol vagy francia
nyelvû, vagy azt nem latin betûs írásban tüntetik fel, a kérelemhez - szükség
szerint - egy szó szerinti angol fordítást vagy latin betûs átírást kell
mellékelni.
b) A személyre vonatkozó kérelemben ismertetni kell a mûvet vagy a mûveket,
amelyben vagy amelyekben a kérelmezõnek érdekeltsége van. Ennek során meg kell
jelölni legalább azt a természetes vagy jogi személyt, aki, illetve, amely a
mûvet vagy a mûveket készítette, vagy várhatóan elkészíti, vagy akinek,
illetve, amelynek a tulajdonában van vagy várhatólag lesz.
(6) (Utalás korábbi bejegyzésre) Ha a kérelem olyan mûre vonatkozik, amely már
egy meglévõ, mûre vonatkozó bejegyzés tárgya, vagy amelyet egy meglévõ,
személyre vonatkozó bejegyzés már ismertet, az említett kérelemben - ha
lehetséges - meg kell jelölni a korábbi bejegyzés számát. Ha a Nemzetközi
Nyilvántartó úgy ítéli meg, hogy e megjelölésre mód lett volna, de nem történt
meg, maga is feltüntetheti ezt a számot a bejegyzésben, annak megjegyzésével,
hogy a nemzetközi nyilvántartásban feltüntetett szám nem a kérelmezõtõl, hanem
a Nemzetközi Nyilvántartótól származik.
(7) (A kérelmezõ érdekeltsége) a) A mûre vonatkozó kérelemben meg kell jelölni
a kérelmezõ érdekeltségét a meglévõ vagy jövõbeli mûben, illetve mûvel
kapcsolatban. Ha az érdekeltség a mû felhasználásának jogában jelentkezik,
akkor e jog jellegét és a területet, amelyen a kérelmezõt megilleti, szintén
meg kell jelölni.
b) A személyre vonatkozó kérelemben meg kell jelölni a kérelmezõnek az
ismertetett - létezõ vagy jövõbeli - mûvön vagy mûveken, illetve az ilyen
mûvel vagy mûvekkel kapcsolatosan fennálló érdekeltségét, különösen azokat a
jogokat, amelyek a kérelmezõ vagy más személy javára korlátozzák vagy kizárják
a mû vagy mûvek felhasználásának jogát.
c) Ha az érdekeltség idõben korlátozott, a kérelemben fel lehet tüntetni az
ilyen korlátozást.
(8) (A jogok eredete) Ha a mûre vonatkozó kérelem valamely, a mûvön fennálló
jogra vonatkozik, a kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmezõ eredeti
jogosult-e. Ha a jog más természetes vagy jogi személytõl származik, fel kell
tüntetni e személy nevét és címét, valamint a jog megszerzésének jogcímét.
(9) (Kísérõ okmányok és azonosító anyag) a) A kérelemhez csatolni lehet olyan
okiratokat, amelyek alátámasztják a kérelemben foglaltakat. Ha az ilyen okirat
nem angol vagy francia nyelvû, mellékelni kell hozzá egy angol nyelvû
ismertetõt, amely leírja az okirat jellegét és lényegét. Ellenkezõ esetben a
Nemzetközi Nyilvántartó az adott okiratot úgy tekinti, mintha nem csatolták
volna a kérelemhez.
b) A kérelemhez mellékelni lehet egyéb, a mû azonosítására alkalmas -
okiratnak nem minõsülõ - anyagokat.
(10) (Valódisági nyilatkozat) A kérelemnek tartalmaznia kell egy olyan értelmû
nyilatkozatot, amely szerint a kérelemben foglalt nyilatkozatok a kérelmezõ
tudomása szerint megfelelnek a valóságnak, valamint, hogy a kísérõ okirat
eredeti vagy az eredeti okirat hû másolata.
(11) (Aláírás) A kérelmet a kérelmezõnek vagy a (12) bekezdés szerint
megbízott képviselõjének alá kell írnia.
(12) (Képviselet) a) A kérelmezõt vagy a bejegyzés jogosultját egy képviselõ
képviselheti, akit vagy a kérelemben lehet megnevezni, vagy egy meghatározott
bejegyzésre, illetve kérelem benyújtására vonatkozó külön meghatalmazásban
vagy egy általános meghatalmazásban lehet meghatalmazni, amelyet a kérelmezõ
vagy a bejegyzés jogosultja aláírt.
b) Az általános meghatalmazás arra jogosítja a képviselõt, hogy ellássa a
kérelmezõ vagy a bejegyzés jogosultjának képviseletét az általános
meghatalmazást adó személy valamennyi kérelmével és bejegyzésével
kapcsolatban.
c) A képviselõnek adott megbízás visszavonásig hatályos. A visszavonást a
Nemzetközi Nyilvántartó tudomására kell hozni egy hozzá címzett és a
képviseletre megbízást adó személy aláírásával ellátott közléssel. A
képviseleti megbízás hatályát veszti a képviselõ részérõl történõ felmondással
is, amelyet a Nemzetközi Nyilvántartó tudomására kell hozni egy hozzá címzett
és a képviselõ által aláírt közléssel.
d) A Nemzetközi Nyilvántartó e Szabályzat szerint a képviselõhöz intézi a
kérelmezõnek vagy a bejegyzés jogosultjának szánt közléseket; a képviselõhöz
intézett közlésnek ugyanaz a hatálya, mintha azt a kérelmezõhöz vagy a
bejegyzés jogosultjához intézték volna. A Nemzetközi Nyilvántartóhoz a
képviselõ által intézett közlésnek ugyanaz a hatálya, mintha az a kérelmezõtõl
vagy a bejegyzés jogosultjától származna.
(13) (Díjak) A kérelmezõ minden egyes kérelemnél köteles feltüntetni azokat az
elõírt adatokat, amelyek a díj kiszámításához szükségesek, és megfizetni az
elõírt díjat. A díjnak legkésõbb azon a napon be kell érkeznie a Nemzetközi
Nyilvántartóhoz, amelyen az kézhez veszi a kérelmet. Ha a kiszámításhoz elõírt
adatokat közölték a Nemzetközi Nyilvántartóval, és az elõírt díj 30 napon
belül beérkezik attól számítva, hogy a Nemzetközi Nyilvántartó ténylegesen
kézhez vette a kérelmet, akkor a kérelmet azon a napon beérkezettnek kell
tekinteni, amelyen a díj kiszámításához szükséges adatokat tartalmazó közlés,
vagy - ha ez a késõbbi - az elõírt díj a Nemzetközi Nyilvántartóhoz
beérkezett.
3. szabály
A kérelem elintézése
(1) (Helyesbítések) Ha a Nemzetközi Nyilvántartó figyelmetlenségbõl származó
kihagyást, két vagy több nyilatkozat ellentétét, átírási hibát vagy más
nyilvánvaló tévedést észlel a kérelemben, a kérelmezõt helyesbítésre szólítja
fel. A kérelmezõtõl származó helyesbítést csak abban az esetben lehet
figyelembe venni, ha az a helyesbítésre történõ felszólítás keltétõl számított
30 napon beérkezik.
(2) (Lehetõség az ellentmondások kiküszöbölésére)
a) Ha a Nemzetközi Nyilvántartó véleménye szerint a kérelemben foglalt
valamely nyilatkozat ellentétben áll egy korábbi kérelem alapján már
bejegyzett másik nyilatkozattal, a Nemzetközi Nyilvántartó haladéktalanul a
következõ intézkedéseket teszi:
(i) ha a kérelmezõ egyúttal a már létezõ bejegyzés jogosultja, akkor
értesítést küld számára, amelyben felkéri, hogy a kérelemben szereplõ
nyilatkozatot módosítsa, vagy a meglévõ bejegyzésben szereplõ nyilatkozat
módosítása iránt nyújtson be kérelmet;
(ii) ha a kérelmezõ és a meglévõ bejegyzés jogosultja nem ugyanaz a személy,
értesítést küld a kérelmezõ számára, amelyben felkéri, hogy a kérelemben
foglalt nyilatkozatot módosítsa, és egyúttal megkeresi a meglévõ bejegyzés
jogosultját azzal a kérdéssel, hogy - ha a kérelmezõ nem kívánja a kérelmében
foglalt nyilatkozatot módosítani -, akkor kíván-e õ a meglévõ bejegyzésben
foglalt nyilatkozat módosítása iránt kérelmet benyújtani.
A kérelem bejegyzését mindaddig fel kell függeszteni, amíg olyan módosítás be
nem érkezik, amely - a Nemzetközi Nyilvántartó megítélése szerint - elhárítja
az ellentmondást. A felfüggesztés tartama az említett értesítés vagy
értesítések keltének napjától számított 60 napot nem haladhatja meg, kivéve,
ha a kérelmezõ hosszabb idõtartamot kér, ebben az esetben a bejegyzés e
hosszabb idõtartam lejártáig függeszthetõ fel.
(b) Az a tény, hogy a Nemzetközi Nyilvántartó nem észleli a nyilatkozat
ellentmondásos jellegét, nem tekinthetõ úgy, mint amely megszüntetné a
nyilatkozat e jellegét.
(3) (Elutasítás) a) A Nemzetközi Nyilvántartó a következõ esetekben utasítja
el a kérelmet - kivéve az (1) és (2) bekezdés eseteit:
(i) ha kérelem nem tartalmaz olyan nyilatkozatot, amelybõl ránézésre kitûnik,
hogy az eleget tesz a Szerzõdés 3. cikkének (5) bekezdésében foglalt
követelményeknek;
(ii) ha - a Nemzetközi Nyilvántartó megítélése szerint - a kérelem nem
vonatkozik sem egy meglévõ, sem egy jövõbeli mûre;
(iii) ha a kérelem nem tesz eleget a 2. Szabály (2), (3), (4), (5)
bekezdésében, (7) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint (8), (10), (11) és
(13) bekezdésében foglalt követelményeknek.
b) A Nemzetközi Nyilvántartó elutasíthatja a kérelmet, ha az nem felel meg az
elõírt alaki feltételeknek.
c) Az a) és a b) pontokban említetteken kívüli okból kérelem nem utasítható
el.
d) A kérelem e bekezdés szerinti elutasítását tartalmazó határozatot a
Nemzetközi Nyilvántartó írásban közli a kérelmezõvel. A kérelmezõ a közléstõl
számított 30 napon belül írásban kérheti, hogy a Nemzetközi Nyilvántartó
vizsgálja felül határozatát. A Nemzetközi Nyilvántartó a kérelemre annak
kézhezvételétõl számított 30 napon belül válaszol.
(4) (Jegyzet a nemzetközi nyilvántartásban a kérelem beérkezésérõl) Ha a
Nemzetközi Nyilvántartó a kérelem kézhezvételétõl számított három napon belül
bármely okból nem tesz bejegyzést a kérelem alapján, akkor a kérelem lényeges
adatait betáplálja - a nyilvánosság számára hozzáférhetõ - adatbázisába, és
feltünteti a bejegyzés elmaradásának az okát; ha pedig ez az ok kapcsolatban
áll az (1) bekezdéssel, a (2) bekezdés a) pontjával vagy a (3) bekezdés d)
pontjával, megjelöli az e rendelkezések alapján történt intézkedéseket. Ha a
bejegyzés megtörténik, az említett jegyzetet a bejegyzéssel egyidejûleg
törölni kell az adatbázisból.
4. szabály
A bejegyzés kelte és száma
(1) (Keltezés) A Nemzetközi Nyilvántartó mindegyik kérelem esetében - a 2.
szabály (13) bekezdésének figyelembevételével - megállapítja a benyújtás
napját. Ha a kérelmet bejegyzik, a bejegyzés napjaként a benyújtás napját kell
feltüntetni.
(2) (Számozás) A Nemzetközi Nyilvántartó a kérelmet számmal látja el. Ha a
kérelem olyan mûre vonatkozik, amelynek címe szerepel egy mûre vonatkozó
meglévõ bejegyzésben, vagy amelyet egy személyre vonatkozó bejegyzés ismertet,
a számnak magában kell foglalnia e bejegyzés számát is. A bejegyzési szám a
kérelem számával azonos.
5. szabály
Bejegyzés
(1) (Bejegyzés) Ha a kérelmet nem utasítják el, az abban foglalt valamennyi
nyilatkozatot - az elõírtak szerint - be kell jegyezni a nemzetközi
nyilvántartásba.
(2) (Értesítés a bejegyzésrõl és a bejegyzés közzététele) A foganatosított
bejegyzésrõl - az elõírtak szerint - értesíteni kell a kérelmezõt, és azt
közzé kell tenni a 6. szabályban említett Közlönyben.
6. szabály
A Közlöny
(1) (Közzététel) A Nemzetközi Nyilvántartó közlönyt ("a Közlöny") ad ki,
amelyben feltünteti az elõírt adatokat minden bejegyzéssel kapcsolatban. A
Közlöny angol nyelvû, a francia nyelven benyújtott kérelmekkel kapcsolatos
adatokat azonban franciául is közölni kell.
(2) (Árusítás) A Nemzetközi Nyilvántartó ellenérték fejében rendelkezésre
bocsátja a Közlöny éves elõfizetését és a Közlöny egyes példányait is. Az árak
mértékét ugyanolyan módon kell megállapítani, mint ahogy a díjakat a 8.
szabály (1) bekezdése szerint meghatározzák.
7. szabály
Megkeresések
(1) (Információ és másolatok) A Nemzetközi Nyilvántartó az elõírt díj
megfizetése ellenében a bejegyzésekrõl tájékoztatást ad, valamint hiteles
másolatot ad a bejegyzési tanúsítványokról és a bejegyzést érintõ okiratokról.
(2) (Tanúsítványok) A Nemzetközi Nyilvántartó az elõírt díj lerovása ellenében
tanúsítványt állít ki, amelyben - kérdésre - tanúsítja valamely bejegyzéssel
vagy a kérelemhez csatolt valamely okirattal vagy anyaggal kapcsolatos,
meghatározott ügyre vonatkozó nyilatkozatnak a nemzetközi nyilvántartásban
való meglétét.
(3) (Betekintés) A Nemzetközi Nyilvántartó - az elõírt díj megfizetése
ellenében - lehetõvé teszi bármely kérelem és az ahhoz csatolt bármely okirat
vagy anyag megtekintését.
(4) (Figyelõszolgálat) A Nemzetközi Nyilvántartó - az elõírt díj megfizetése
ellenében - az egyes bejegyzések megtörténte után haladéktalanul, írásban
tájékoztatást ad
(i) egy adott mûre vonatkozó valamennyi bejegyzésrõl,
(ii) valamennyi bejegyzésrõl, amely egy adott természetes vagy jogi személyt
érint; ezt a szolgáltatást azonban csak az érintett természetes személy vagy
jogi személy, illetõleg az általuk feljogosított harmadik személy igényelheti.
(5) (Számítógépes tárolás) A Nemzetközi Nyilvántartó számítógépi memóriába
táplálhatja be a Nemzetközi Nyilvántartás tartalmát vagy annak egyes részeit;
és az (1)-(4) bekezdésekben, illetve a 3. szabály (4) bekezdésében említett
szolgáltatások nyújtása során támaszkodhat erre a memóriára.
8. szabály
Díjak
(1) (Díjmegállapítás) A fõigazgató a díjak rendszerének vagy mértékének
megállapítását, illetve a díjak rendszerének vagy mértékének bármely
módosítását megelõzõen konzultál a Tanácsadó Bizottsággal. A közgyûlés
utasíthatja a fõigazgatót a rendszer vagy a díjösszegek - vagy mindkettõ -
módosítására.
(2) (Díjkedvezmény a fejlõdõ országokból származó kérelmezõknek) A díjak
mértékét kezdetben 15 %-kal kell mérsékelni, ha a kérelmezõ egy fejlõdõ ország
állampolgára, vagy egy ilyen ország joga szerint létesült jogi személy.
Fejlõdõ országnak az a Szerzõdõ Állam tekintendõ, amely az ENSZ közgyûlésének
kialakult gyakorlata szerint ilyennek minõsül. A közgyûlés idõrõl-idõre
megvizsgálja annak lehetõségét, hogy az említett díjmérséklés százalékos
mértékét növeljék.
(3) (A díjak módosításának hatálybalépése) A díjak mértékének felemelése nem
lehet visszaható hatályú. A változtatás hatálybalépésének idõpontját a
fõigazgató vagy - ha a változtatás a közgyûlés utasítására történik - a
közgyûlés határozza meg. A hatálybalépés idõpontját meg kell jelölni, amikor a
módosítást közzé teszik a Közlönyben. A közzétételnek legalább egy hónappal
meg kell elõznie a hatálybalépés idõpontját.
(4) (A fizetés pénzneme és módja) A díjakat az elõírt módon és az elõírt
pénznemben vagy, ha több pénznem is elfogadható, a kérelmezõ által választott
pénznemben kell megfizetni.
9. szabály
Ügyintézési Utasítás
(1) (Tárgya) a) Az Ügyintézési Utasítás a Szerzõdés és e Szabályzat
igazgatásával kapcsolatos részletekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.
b) A Szerzõdés vagy e Szabályzat és az Ügyintézési Utasítás rendelkezései
közötti ellentét esetén az elõbbiek az irányadók.
(2) (Megalkotója) a) Az Ügyintézési Utasítást a fõigazgató állítja össze és
módosítja - a Tanácsadó Bizottsággal történõ konzultációt követõen.
b) A közgyûlés utasíthatja a fõigazgatót az Ügyintézési Utasítás módosítására;
ennek a fõigazgató köteles eleget tenni.
(3) (Közzététel és hatálybalépés) a) Az Ügyintézési Utasítást és módosításait
közzé kell tenni a Közlönyben.
b) A közzététel alkalmával meg kell jelölni a közzétett rendelkezések
hatálybalépésének napját. A hatálybalépés napja eltérõ lehet az egyes
rendelkezések tekintetében, azonban egyetlen rendelkezést sem lehet
hatályosnak nyilvánítani a Közlönyben történõ közzétételét megelõzõ idõszakra.