- 1 -

T/429..

Törvényjavaslat

a rádiózásról és a televíziózásról

A szabad, független rádiózás és televíziózás biztosítása, valamint a

rádió- és a televízió-mûsorszolgáltatásban a szabad véleménynyilvánítás

jogának, a tárgyilagos, független tájékoztatás és tájékozódás lehetõségének és

a kulturális sokszínûség érvényre juttatásának érdekében az Országgyûlés a

következõ törvényt alkotja:

I. FEJEZET

A TÖRVÉNY HATÁLYA, ÉRTELMEZE RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) A törvény hatálya kiterjed:

a/ minden magyarországi rádiós és televíziós mûsorszolgáltatóra, illetve

mûsorszolgáltatásra, az ezzel összefüggõ mûsorelosztásra és -szétosztásra, a

mûsorelosztó és -szétosztó rendszerek tulajdonosaira, üzemeltetõire, valamint

a rádió és televízió vevõkészülékek üzembentartóira;

b/ nemzetközi szerzõdés alapján a nem magyarországi mûsorszolgáltatóra,

illetve mûsorszolgáltatásra.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Magyar Köztársaság felségterületén

kívülrõl származó, de Magyarországon változatás nélkül, egyidejûleg közzétett

mûsorszolgáltatás nem magyarországi mûsorszolgáltatás.

2. §

E törvény alkalmazásában:

(1) Adásidõ: a mûsoridõ és a mûsorszolgáltatás során közzétett egyéb,

mûsorszámnak nem minõsülõ információk idõtartamának összege. Mûsorszámnak nem

minõsülõ információ a mérõjel, a monoszkóp, a mûsorszignál, a szünetjel, a

pontos idõ közlése, a bemondónak a mûsorszámhoz nem kapcsolódó közlése, a

mûszaki hibából eredõ mûsorszünet.

(2) Befolyásoló részesedés:

a/ az olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely a

tulajdonos állampolgárságára vagy székhelyére tekintet nélkül összességében a

vagyoni vagy a szavazati jogok huszonöt százalékát meghaladó mértékû befolyást

biztosit,

b/ az olyan helyzet, mely vállalkozásban vagy alapítványban jelentõs

befolyást tesz lehetõvé, különösen ha:

ba/ a szerzõdés alapján döntõ befolyás gyakorolható az alapítványra,

illetve arra a gazdasági társaságra, amelynek a befolyást gyakorló részvényese

vagy tagja,

bb/ a döntéshozó, ügyviteli és felügyelõ szervei, illetve testülete

tagjainak többségét kinevezheti vagy elmozdíthatja.

(3) Burkolt reklám: Olyan mûsorszám vagy mûsorszámok olyan része, amely

reklámként nincs megnevezve, elkülönítve és semleges információ látszatát

keltõ módon ösztönöz áru vásárlására, illetve igénybevételére ösztönzõ

tájékoztatást tartalmaz.

(4) Elõfizetéses mûsorszolgáltatás: Az a kereskedelmi mûsorszolgáltatás,

amelyet a mûsorszolgáltató a megfelelõ vevõkészüléket üzemeltetõk számára, az

azokkal kötött szerzõdésben meghatározott elõfizetési díj ellenében

szolgáltat.

(5) Európai gyártású mûsorszám: Olyan mûsorszám, amelyet többségében

európai államban lakóhellyel rendelkezõ természetes személy, illetve európai

államban székhellyel rendelkezõ jogi személy, illetõleg ezek jogi

személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társasága (európai gyártó) készített,

és az így létrejött mûsorszámhoz fûzõdõ vagyoni és személyhez fûzõdõ jogok a

joghatóságot gyakorló állam törvénye szerint az európai gyártót illetik meg.

(6) Filmalkotás: Játékfilm, televíziófilm, televízió-játék, televíziós-

játékfilm sorozat, dokumentumfilm, népszerû-tudományos film, animációs film.

(7) Hálózatba kapcsolódás: Különbözõ vételkörzetû mûsorszolgáltatók

alkalmi vagy rendszeres összekapcsolódása távközlési eszközzel vagy más módon,

a kapcsolás idején azonos mûsort terjesztve. Nem minõsül hálózatba

kapcsolódásnak:

a/ ha az ugyanazon hálózatba kapcsolódás nem haladja meg a havi tizenöt

órát, vagy

b/ ha valamely mûsorszolgáltatónak a hálózatokba kapcsolódása együttesen

nem haladja meg a havi harminc órát; illetve

c/ esemény élõ közvetítése.

(8) Hálózatos mûsorszolgáltatás: Az a mûsorszolgáltatás, amelynek során

hálózatba kapcsolódás révén több mûsorszolgáltató egyidejûleg azonos mûsort

terjeszt.

(9) Hálózatos mûsorszolgáltató: Az a mûsorszolgáltató, amelynek mûsora

vagy mûsorszáma hálózatos mûsorszolgáltatásban elosztásra kerül és a

mûsorszolgáltatásért felelõsséggel tartozik.

(10) Helyi mûsorszolgáltatás: Az a mûsorszolgáltatás amelynek

vételkörzete túlnyomó részben egy községi, városi, fõvárosi kerületi

önkormányzat illetékességi területével esik egybe.

(11) Jótékonysági felhívás: A mûsorban pénzbeli vagy más gazdasági

természetû ellenszolgáltatás nélkül közzétett olyan mûsorszám vagy

mûsorszámnak olyan része, amely segítség nyújtására szólít fel természetes

személy, természetes személyek valamely csoportja vagy ezek támogatására

alapított társadalmi szervezet, alapítvány stb. érdekében.

(12) Kereskedelmi mûsorszolgáltató: Az a mûsorszolgáltató, amely

gazdasági nyereség és vagyonszerzés céljából végez mûsorszolgáltatást.

(13) Képernyõ szöveg: Televízió mûsorszolgáltatás mûsoridejének kezdete

elõtt, illetõleg befejezése után -vagy mûsorszámok között, nem a mûsor

részeként- közzétett írás, állókép, számítógépes grafika.

(14) Kiegészítõ mûsorszolgáltatás: Rádió, illetõleg televízió

mûsorszolgáltatással egyidejûleg, kiegészítõ mûszaki megoldás segítségével,

ugyanazon a mûsorelosztó, mûsorszóró csatornán továbbított mûsor.

(15) Korlátozott mûsorterjesztési lehetõség: Mûsorszóró vagy vezeték

nélküli (nemzeti frekvencia gazdálkodás hatálya alá esõ) mûsorelosztó rendszer

használatán alapuló mûsorterjesztési lehetõség.

(16) Körzeti (regionális) mûsorszolgáltatás: Az a mûsorszolgáltatás,

amelynek vételkörzete meghaladja a helyi mûsorszolgáltatás vételkörzetét, de

vételkörzetében az ország népességének kevesebb, mint a fele lakik.

(17) Közérdekû közlemény:

a/ az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve

természetes személy kérésére és közlése szerint közzétett - két percet meg nem

haladó idõtartamú - mûsorszám, mely a lakosság figyelmének felkeltését

szolgálja, különösen az állampolgári jogok gyakorlása, a közbiztonság, az

egészségvédelem, a környezetvédelem, a közoktatás, a rendkívüli állapot, a

szükségállapot és a veszélyhelyzet körében;

b/ nem politikai cél elõmozdítására közzétett olyan mûsorszám, amely

közérdekû cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerûsít,

továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztetõ körülményre hívja fel a

figyelmet.

(18) Közszolgálati mûsorszolgáltató: Az a mûsorszolgáltató, amely az e

törvény rendelkezéseiben meghatározott közérdekû feladatok ellátása céljából,

nem gazdasági nyereség- és vagyonszerzés érdekében végez mûsorszolgáltatást.

(19) Közvetett tulajdon: Egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti

vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban

tulajdoni részesedéssel, illetve szavazatokkal rendelkezõ - egy vagy több -

más vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain,

illetve szavazatain - vagy ezek láncolatán - keresztül történõ birtoklása vagy

gyakorlása, olymódon, hogy ha a tulajdoni hányad és a szavazati hányad eltér,

a nagyobb hányadot kell figyelembe venni. A közvetett tulajdon arányának

megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati

hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban

fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával. Ha a közvetett tulajdonon

természetes vagy jogi személynek többségi tulajdona van, a közvetlen tulajdoni

részt eggyel kell szorozni. Természetes személyek esetében a közeli

hozzátartozók (Ptk. 685. § b/ pont) által birtokolt, illetve gyakorolt

tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.

(20) Külföldre irányuló mûsorszolgáltatás: Az a nem mûholdas

mûsorszolgáltatás, amelynek célzott vételkörzete - a közzétételére felhasznált

mûsorterjesztõ csatornák jellemzõi alapján - túlnyomórészt a Magyar

Köztársaság határain kívülre esik, illetve a Magyarországon kivül esõ

vételkörzetû mûholdas magyarországi mûsorszolgáltatás.

(21) Magyarországi gyártású mûsorszám: Olyan mûsorszám, amelyet

többségében magyarországi lakóhellyel rendelkezõ természetes személy,

magyarországi székhelyû jogi személy vagy ezek jogi személyiséggel nem

rendelkezõ gazdasági társasága (magyarországi gyártó) készített többségében

magyarországi lakóhellyel rendelkezõ - törvényben meghatározott - szerzõk

közremûködésével, és az igy létrejött mûsorszámhoz fûzõdõ - törvényben

meghatározott - vagyoni és személyhez fûzõdõ jogok többsége a magyarországi

gyártót illeti meg.

(22) Magyarországi mûsorszolgáltatás: Az a mûsorszolgáltatás,

a/ amelynek mûsorszolgáltatója magyarországi lakóhellyel rendelkezõ

természetes személy, vagy magyarországi székhelyû, a Magyar Köztársaságban a

bitóság által bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett jogi személy, vagy ezek

jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társasága, vagy

b/ amelynek közzétételére használt mûsorterjesztõ berendezést, hálózatot

a Magyar Köztársaság területén telepítették.

(23) Meghatározó befolyás: Meghatározó a befolyás, ha a tulajdonos a

mûsorszolgáltató gazdasági társaság

a/ vagyona feletti rendelkezési jogot biztosító részvények, üzletrészek,

illetõleg szavazati jogok több mint ötven százalékát megszerezte, vagy

b/ döntéseinek az a/ pontban foglalt jogosítványokkal való rendelkezéssel

azonos súlyú befolyásolására, illetõleg ügyeinek vitelére külön megállapodás

alapján jogot szerzett.

(24) Mûsor (program): Rádió mûsorszámok, illetve televízió mûsorszámok

megszerkesztett és nyilvánosan közzétett sorozata.

(25) Mûsorelosztás: A mûsorszolgáltató által elõállított jelek egyidejû,

változatlan továbbítása vezetékes hálózaton vagy nem mûsorszóró rádiótávközlõ

rendszeren a mûsorszolgáltató telephelyétõl, illetõleg a mûsorszétosztó

hálózat végpontjától az arra jogosult felhasználó vevõkészülékéhez, a tíznél

kevesebb vevõkészülék csatlakoztatására alkalmas hálózat segítségével történõ

jeltovábbítás kivételével.

(26) Mûsoridõ: A mûsorban - valamely meghatározott idõszak folyamán -

közzétett mûsorszámok együttes idõtartama.

(27) Mûsorismertetés: Olyan mûsorszám, amely a mûsorszolgáltató mûsorára,

valamely mûsorszámára hívja fel a figyelmet.

(28) Mûsorsugárzás: Korlátozott mûsorterjesztési lehetõség

felhasználásával mûködõ mûsorszolgáltatás.

(29) Mûsorszám: Hang és/vagy képi információk, illetve ezek

összekapcsolódó - zárt egységet alkotó vagy önálló részekbõl zárt egységbe

szerkesztett - együttese, amelyet az együttes egészét egyiedileg megjelölõ

fõcím, szükség szerint további megkülönböztetõ jelzés, illetõleg a

befejezõdést jelzõ közlés határol.

(30) Mûsorszétosztás: A mûsorszolgáltató által elõállított jelek

vezetékes hálózaton, továbbá földfelszíni, vagy mûholdas - nem mûsorszóró

rádiótávközlõ - rendszeren egyidejû, változatlan eljuttatása rádió és

televízió mûsorszóró adókhoz, illetõleg mûsorelosztó hálózatokhoz.

(31) Mûsorszolgáltatás: Állandó megnevezéssel ellátott rádiómûsor,

illetve televíziómûsor rendszeres szolgáltatása elõzetesen nyilvánosságra

hozott adásidõben, bármely mûsorterjesztõ rendszer meghatározott és

nyilvánosan ismertetett csatornáján, bárki számára, aki megfelelõ

vevõkészüléket üzemeltet.

(32) Mûsorszolgáltató: Az a mûsorszolgáltatásra e törvény szerint

jogosultságot szerzett természetes személy, jogi személy vagy ezek jogi

személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társasága, aki, illetve amely a

mûsorszámok sorozatát megszerkeszti, vagy dönt arról, hogy a mûsorban mely

mûsorszám(ok) szerepeljen(ek), és gondoskodik annak mûsorszolgáltatásként való

nyilvános közzétételérõl.

(33) Mûsorszórás: Földfelszíni vagy mûholdas rendszerrel végzett

egyirányú - megfelelõ vevõkészülékkel rendelkezõ, elvileg korlátlan számú

felhasználónak szánt - rádiótávközlési eljárás hangok, képek vagy egyéb

természetû jelek továbbítására.

(34) Mûsorterjesztés: Mûsorszolgáltató által elõállított jelek

elektronikus úton (mûsorszórással vagy mûsorelosztás útján) egyidejûleg,

változatlanul történõ eljuttatása a felhasználó vevõkészülékéhez.

(35) Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató: Az olyan helyi

mûsorszolgáltató, amely kulturális cél vagy nemzeti, etnikai vagy más

kisebbségi, hátrányos helyzetû csoport szolgálatát vállalja, illetõleg a

lakóhelyi közösség közéleti fórumaként kíván szolgálni, és a

mûsorszolgáltatásból származó - elkülönítetten nyilvántartott - pénzügyi

eredményét kizárólag e mûsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére használja

fel.

(36) Országos mûsorszolgáltatás: Az a mûsorszolgáltatás, amelynek

vételkörzetében az ország népességének legalább ötven százaléka lakik.

(37) Összetett mûsorszám: Több mûsorszám egy fõcímmel jelzett együttese.

(38) Politikai hirdetés: Olyan mûsorszám, amely politikai párt, politikai

mozgalom

a/ választásokon való részvételének, sikeres szereplésének, jelöltjének,

népszavazási kezdeményezésének támogatására felszólít, befolyásol,

b/ nevét, tevékenységét, céljait, jelszavát, emblémáját, a róla alkotott

képet népszerûsíti.

(39) Rádiómûsorszám: Mûsorterjesztõ rendszer révén továbbított

hanginformációkból álló mûsorszám.

(40) Rejtett reklám: Olyan reklám, amelynek közzétételékor - az idõtartam

rövidsége vagy más ok következtében - a mûsorszám nézõjére, hallgatójára a

lélektani értelemben tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb

erõsségû fényhatás, hanghatás keltette inger hat.

(41) Reklám: A mûsorban pénzbeli vagy más gazdasági természetû

ellenszolgáltatásért közzétett olyan mûsorszám, amely megnevezett, ábrázolt

a/ termék, szolgáltatás megvásárlására vagy más módon történõ

igénybevételére felszólít, befolyásol,

b/ termék, szolgáltatás tulajdonságait, használati módját,

megvásárlásának vagy más módon történõ igénybevételének lehetõségét ismerteti,

c/ termelõ. szolgáltató. egyéb gazdasági tevékenységet végzõ személy,

szervezet nevét, védjegyét, emblémáját, a róla alkotott képet népszerûsíti.

(42) Saját gyártású mûsorszám: Olyan mûsorszám, amelyet többségében

a/ a mûsorszolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló

természetes személy, illetõleg

b/ a mûsorszolgáltató által viselt költségek terhére magyarországi

lakóhelyû természetes személy, magyarországi székhelyû jogi személy, vagy ezek

jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társasága készített,

és az így létrejött mûsorszámhoz fûzõdõ - törvényben meghatározott - vagyoni

és személyiséghez fûzõdõ jogok a mûsorszolgáltatót illetik meg.

(43) Szakosított mûsorszolgáltatás: Az a mûsorszolgáltatás, amelynek

mûsorát a napi mûsoridõ legalább nyolcvan százalékában a mûsorszolgáltató

által pályázatban vagy bejelentésben vállalt azonos mûfaji, tartalmi típusú

mûsorszámokból szerkesztenek meg.

(44) Támogatás (szponzorálás): Valamely - reklámnak nem minõsülõ -

mûsorszám elkészítéséhez, nyilvános közzétételéhez a mûsorszolgáltatónak

nyújtott pénzbeli vagy más gazdasági természetû hozzájárulás annak érdekében,

hogy a támogató vagy általa meghatározott harmadik személy nevét, védjegyét,

megkülönböztetõ jelzését, a róla alkotott képet népszerûsítse.

(45) Televízió mûsorszám: Mûsorterjesztõ rendszer révén továbbított kép-,

hang- és írásinformációkból álló mûsorszám.

(46) Teljes idõtartamú mûsorszolgáltatás: Az a mûsorszolgáltatás, amely

egy naptári év átlagában naponta legalább

a/ tizennyolc órányi rádiómûsort, illetve

b/ tizennégy órányi televíziómûsort tesz közzé.

(47) Vételkörzet:

a/ Mûsorszóró rendszer révén végzett mûsorszolgáltatás esetében az a

földrajzilag meghatározható terület, amelyen a mûsor közzétételét megvalósító

mûsorszóró szolgáltatás hasznos jeleinek szintje és az interferenciavédelem

számított mértéke eléri a Nemzetközi Távközlési Egyesület (UIP) érvényes

ajánlásaiban meghatározott minimális értéket.

b/ Vezetékes mûsorelosztó rendszer (kábelhálózat) révén végzett

mûsorszolgáltatás esetében az a lakott terület, amelyen a kábelhálózat

kiépült, és a terület lakosságának lehetõsége van a hálózat gerincvezetékéhez

az adott lakott területen szokásos díj ellenében csatlakozást létesíteni.

c/ Vezeték nélküli mûsorelosztó rendszer révén végzett mûsorszolgáltatás

esetében az a földrajzilag meghatározható terület, amelyen a mûsor

közzétételét megvalósító mûsorelosztó szolgáltatás hasznos jeleinek szintje és

az interferenciavédelem mértéke eléri a mûsorsugárzási szerzõdés szerint az

elfogadható minõségû vételhez szükségesnek kinyilvánított minimális értéket.

d/ Azonos mûsor különbözõ mûsorterjesztõ rendszerekkel történõ

terjesztése esetében az egyes mûsorterjesztõ rendszerek vételkörzeteinek

összessége.

II. FEJEZET

A MÛSORSZOLGÁLTATÁS ALAPELVEI

3. §

(1) A Magyar Köztársaságban a mûsorszolgáltatás - e törvény keretei

között - szabadon gyakorolható.

(2) Magyarországi mûsorszolgáltatás végzésére magyarországi lakhellyel

rendelkezõ természetes személy, a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett

jogi személy, vagy ezek jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társasága

jogosult.

(3) A Magyar Köztársaságban mûsorszolgáltatás útján az információk és

vélemények - e törvény keretei között - szabadon továbbíthatók.

(4) A magyarországi mûsorszolgáltatás nem sértheti az Alkotmányt és a

törvények elõírásait.

(5) A Magyar Köztársaságban bárki szabadon veheti az általános lakossági

vételre szánt bármely magyarországi, külföldi mûsorszolgáltatás mûsorát.

4. §

(1) A mûsorszolgáltató - e törvény keretei között - önállóan és szabadon

határozza meg a mûsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelõsséggel tartozik.

(2) Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, a közrend és a

közbiztonság védelme, valamint külsõ fegyveres csoportoknak Magyarország

területére történõ váratlan betörése, illetve az ország területének a Magyar

Honvédség légvédelmi és repülõ erõivel való oltalmazása esetén a Honvédelmi

Tanács, a Köztársasági Elnök, a Kormány, illetõleg az Alkotmány 19/D. - 19/E.

§-án és 35. §-a (3) bekezdésén alapuló törvényben meghatározott személyek és

szervek kötelezhetik a mûsorszolgáltatót a fennálló állapottal, helyzettel

kapcsolatos közérdekû közleményeknek - az általuk meghatározott formában és

idõben történõ - ingyenes közzétételére. A közzétételkor a forrást

egyértelmûen meg kell nevezni.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott esetektõl eltekintve a

mûsorszolgáltató nem utasítható arra, hogy valamely tájékoztatást, mûsorszámot

közzétegyen, illetõleg azt ne közölje.

5. §

(1) A közérdeklõdésre számottartó hazai és külföldi eseményekrõl,

tényekrõl, vitatott kérdésekrõl szóló tájékoztatásnak (hírszolgáltatásnak) - a

kisebbségi álláspontra is kiterjedõen - sokoldalúnak, tárgyilagosnak,

tényszerûnek és kiegyensúlyozottnak kell lennie.

(2) A mûsorszolgáltatásban közzétett mûsorszámok összessége, illetõleg

ezek bármely csoportja nem állhat politikai párt vagy politikai csoportosulás,

illetve ezek nézeteinek, álláspontjának szolgálatában.

(3) A mûsorban közzétett hírekhez fûzött véleményt, értékelõ magyarázatot

(kommentárt) e minõségének és szerzõjének megnevezésével, a hírektõl

megkülönböztetve kell közzétenni.

6. §

(1) A vallási vagy hitbeli meggyõzõdést, az emberi méltóságot

feltételezhetõen sértõ, az erõszakos, vagy más módon a nyugalom megzavarására

alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása elõtt, valamint olyan mûsorszámok

közzétételekor, amelyek tartalma ártalmas lehet a kiskorúak, fiatalkorúak

személyiségére, testi, lelki és erkölcsi fejlõdésére, a közönség figyelmét e

hatások lehetõségére fel kell hívni.

(2) Nem szabad gyermekeknek szánt mûsorszámban félelem, riadalom

keltésére alkalmas, valamint erõszakos magatartást követendõ példaként

megjelenítõ képeket vagy hangokat közzétenni.

(3) A közerkölcsöt nem sértõ szexualitást ábrázoló mûsorszám közzététele

csak huszonhárom óra és öt óra között megengedett. A szexualitást közerkölcsöt

sértõ módon ábrázoló mûsorszám közzététele tilos.

7. §

(1) Választási idõszakban - ide értve az idõközi választást is - az

országgyûlési képviselõk, a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek

választásáról, valamint a társadalombiztosítási önkormányzatok választásáról

szóló törvények szabályai szerint lehet politikai hirdetést közzétenni.

Választási idõszakon kivül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt

népszavazással összefüggésben közölhetõ.

(2) Külföldre irányuló mûsorszolgáltatásban politikai hirdetés

közzététele tilos.

8. §

(1) Ha valamely nyilvános eseményt egy mûsorszolgáltató kizárólagos

joggal közvetített, a közvetítéssel egyidõben, vagy a közvetítés után az

eseményrõl más mûsorszolgáltató mûsora, illetve hírszolgáltatása

szükségleteinek megfelelõen a közvetítés valamely részletét oly mértékben

teheti közzé, amely nem haladja meg a szerzõi jogról szóló törvénynek a

szerzõi mûvek rádióban, illetve televízióban történõ szabad felhasználását.

(2) Ellenkezõ bizonyításáig a közvetítés részletének közzététele akkor

felel meg a mûsor, illetve a hírszolgáltatás szükségleteinek, ha az nem

haladja meg a közzététellel érintett közvetítés (mûsorszám) idõtartamának tíz

százalékát, de közvetítésenként (mûsorszámonként) legfeljebb ötven

másodpercet.

9. §

(1) A reklám nyílt vagy burkolt tényállításaiért - a tudatos félrevezetés

kivételével - a mûsorszolgáltató felelõsséggel nem tartozik.

(2) Tilos a burkolt és rejtett reklám.

(3) Vallási, más lelkiismereti, illetõleg világnézeti meggyõzõdés reklám

útján nem terjeszthetõ.

(4) Nem szabad közzétenni a kiskorúak tapasztalatlanságával, természetes

jóhiszemûségével visszaélõ reklámot. A reklám nem szólíthat fel közvetlen

formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok vásárlására

ösztönözzék.

(5) Reklám nem mutathat gyermekeket erõszakos helyzetben, és nem

buzdíthat erõszakra.

10. §

(1) Nem szabad közzétenni égetett szeszesitalt, dohányárut, fegyvert,

lõszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehetõ

gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást népszerûsítõ, ismertetõ reklámot.

(2) Az egyéb alkohol tartalmú italok reklámozása

a/ nem szólhat kiskorúakhoz és nem ábrázolhat alkoholt fogyasztó

kiskorút,

b/ nem ösztönözhet túlzott alkoholfogyasztásra, és nem ábrázolhatja az

alkoholfogyasztást pozitív, az alkohol fogyasztástól való tartózkodást negatív

megvilágításban,

c/ nem állíthatja, hogy az alkohol tartalmú italok fogyasztásának

bármilyen jótékony egészségügyi hatása lenne.

11. §

Nemzeti ünnepek eseményeirõl, vallási szertartásokról készített

mûsorszámok közlését közvetlenül megelõzõen, illetõleg azt közvetlenül

követõen reklám nem közölhetõ.

12. §

(1) Reklámot, politikai hirdetést, közérdekû közleményt, jótékonysági

felhívást e jellegének a közzétételt közvetlenül megelõzõ és azt követõ

megnevezéssel, továbbá egyéb mûsorszámoktól optikai vagy akusztikus módon, jól

felismerhetõen, elkülönítve kell közölni,

(2) A közérdekû közlemény és a jótékonysági felhívás közzétételekor a

forrást egyértelmûen meg kell nevezni. A közérdekû közlemény és a jótékonysági

felhívás közzétételéért a mûsorszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet.

(3) A mûsorszolgáltató felelõsségét vagy szabadságát érintõ módon nem

befolyásolhatja a mûsor tartalmát, vagy - az idõpont kivételével - a mûsorszám

idõbeli elhelyezését a reklám, a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás

és a politikai hirdetés közzétételének megrendelõje, továbbá az, akinek ezek

közzétételéhez érdeke fûzõdik.

(4) A politikai hirdetés, a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás

tartalmáért a mûsorszolgáltató felelõsséggel nem tartozik.

(5) Pénzügyi ajánlatok (pl. szerencsejáték, biztosítás, bankkölcsön,

jelzálog) reklámozása esetén az ajánlattevõt meg kell nevezni.

13. §

Hír- és idõszerû (aktuális) politikai tájékoztató mûsorszámokban szereplõ

munkatársak (munkavégzésre irányuló jogviszonyuktól függetlenül) sem képben,

sem hangban nem jelenhetnek meg reklámban, illetve politikai hirdetésben.

14. §

(1) A támogatott mûsorszám közzétételét közvetlenül megelõzõen vagy

követõen a támogatót meg kell nevezni. Támogatott mûsorszám nem befolyásolhat

a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy termékének

megvásárlására, szolgáltatásának igénybevételére.

(2) A támogató a mûsorszolgáltató felelõsségét, illetve szabadságát

érintõ módon a mûsor vagy a támogatott mûsorszám tartalmát vagy mûsorbeli

elhelyezését, idõpontját nem befolyásolhatja.

(3) A támogató feltüntetett nevében politikai párt neve, jelszava,

emblémája nem szerepelhet.

15. §

(1) Nem támogatható

a/ nemzeti ünnepek eseményeirõl, vallási szertartásról készített

mûsorszám,

b/ a politikai hír-mûsorszám,

c/ természetes személyek, gazdálkodó szervezetek gazdasági tevékenységét

ismertetõ mûsorszám,

d/ olyan mûsorszám közzététele, amelyben a támogató védjegye,

megkülönböztetõ jelzõje, jelszava megjelenik.

(2) Nem támogathat mûsorszámot

a/ politikai párt, politikai mozgalom,

b/ az olyan természetes személy, jogi személy vagy ezek jogi

személyiséggel nem rendelkezõ társasága, amely a 10. § alapján

alaptevékenységként nem, vagy korlátozottan reklámozható terméket állit elõ,

azt nagykereskedelmi forgalomban értékesíti, illetve alaptevékenységként nem,

vagy korlátozottan reklámozható termékkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt.

(3) A kizárólag áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott

mûsorszolgáltatásra e § nem alkalmazható.

16. §

Kiegészítõ mûsorszolgáltatást csak a mûsorszolgáltatási jogosult

végezhet. Kizárólag kiegészítõ mûsorszolgáltatás végzésére jogosultság nem

adható.

17. §

A jelen fejezetben a reklámozásra, illetve a támogatásra vonatkozó,

továbbá a fogyasztók (nézõk és hallgatók) érdekeit védõ elõírások bármely

mûsorszolgáltató, illetve - az e törvényben meghatározott körben a

mûsorelosztó - általi megsértése, valamint a 19. §-ban és a 25. §-ban

foglaltak megszegése esetén a Testület (55. §) a szolgáltatás megtiltását vagy

feltételhez kötését, továbbá bírság kiszabását indítványozza a

Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõségnek.

A közszolgálati mûsorszolgáltatás alapvetõ szabályai

18. §

(1) A közszolgálati mûsorszolgáltatónak a közérdeket és a közérdeklõdést

egyidejûleg, közérthetõ módon kielégítõ mûsorszolgáltatással, a

mûsorszolgáltató vételkörzetében élõ hallgatók, nézõk lehetõ legátfogóbb - a

kisebbségeket is felölelõ - köreinek a lehetõ legsokrétûbb tájékozódási,

kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit kell szolgálnia,

különösen:

a/ politikai, gazdasági és kulturális tájékoztató mûsorszámok,

b/ mûvészeti alkotást - filmalkotást, irodalmi, zenei és más kulturális

értékeket - bemutató mûsorszámok, közlések,

c/ igényesen és változatosan szórakoztató mûsorszámok,

d/ sportközvetítések,

e/ gyermek- és ifjúsági mûsorszámok,

f/ oktatási és képzési célú ismereteket közlõ mûsorszámok,

g/ a tudományos életet és tevékenységet ismertetõ mûsorszámok,

h/ a mindennapi életet segítõ, az állampolgárok jogi és közéleti

tájékoztatását szolgáló, az egészséges életmódot terjesztõ mûsorszámok,

i/ a környezetvédelmet elõsegítõ ismereteket terjesztõ mûsorszámok,

j/ a hazai nemzetiségi, etnikai kisebbség kultúráját ismertetõ,

anyanyelvét fejlesztõ, ápolását elõsegítõ mûsorszámok,

k/ a környezõ országokban élõ magyar kisebbség kultúráját ismertetõ,

anyanyelvét fejlesztõ, ápolását elõsegítõ mûsorszámok,

l/ a vallási élet és az egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek

hitéleti tevékenységét, a vallásszabadság megvalósulását bemutató, szolgáló

mûsorszámok,

m/ az életkoruk, testi állapotuk, társadalmi körülményük, vagy más okok

következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített

mûsorszámok,

n/ az etikai, viselkedési normák széleskörû ismertetését és terjesztését

elõsegítõ mûsorszámok

rendszeres kínálata által.

(2) A közszolgálati mûsorszolgáltató köteles rendszeresen hírt adni a

közérdeklõdésre számottartó hazai és külföldi eseményekrõl, tényekrõl,

vitatott kérdésekrõl az 5. § (1) bekezdésében foglaltak betartásával. E

feladatok ellátása során gondoskodik a 4. § (2) bekezdésében nem említett

közérdekû közlemények és jótékonysági felhívások nyilvánosságra hozataláról.

(3) A helyi, körzeti közszolgálati mûsorszolgáltató elsõsorban a

vételkörzetében élõ lakosságot érintõ módon köteles az (1) - (2) bekezdésben

meghatározott feladatoknak eleget tenni.

(4) A külföldre irányuló mûsorszolgáltatást végzõ közszolgálati

mûsorszolgáltató mûsorszolgáltatási engedélyében kell elõírni az (1) -

(2) bekezdésekben meghatározott feladatok teljesítésének kötelezettségét.

(5) Szakosított közszolgálati mûsorszolgáltató a 18. § (1) bekezdésének

a/-b/ és e/-m/ pontjaiban meghatározottak egyikének révén is eleget tehet

közszolgálati kötelezettségének. Ezt a körülményt a mûsorszolgáltató

engedélyében fel kell tüntetni.

19. §

(1) A közszolgálati televízió mûsorszolgáltatás - reklám nélkül számított

- évi mûsoridejének legalább ötvenegy százalékát magyarországi gyártású, s

ezzel együtt legalább hetven százalékát európai gyártású mûsorszámokból kell

megszerkeszteni.

(2) Az országos, a külföldre irányuló és a körzeti közszolgálati

televízió mûsorszolgáltatás - filmalkotásokból megszerkesztett évi

mûsoridejének legalább húsz százalékát, a helyi közszolgálati televízió

mûsorszolgáltatás - filmalkotásokból megszerkesztett - évi mûsoridejének

legalább tíz százalékát magyarországi gyártású filmalkotásoknak kell

kitenniük.

(3) A (2) bekezdésben foglalt elõírás nem alkalmazható az olyan

mûsorszolgáltatóra, amely nem mutat be filmalkotásokat.

(4) Az országos, a külföldre irányuló és a körzeti közszolgálati

televízió a teljes mûsoridõ legalább tizenöt százalékát kitevõ mûsort köteles

olyan mûsorkészítõvel készíttetni, vagy olyan vállalkozásból beszerezni,

amelyben a megrendelõ mûsorszolgáltatónak nincs közvetett, sem közvetlen

tulajdoni részesedése, sem a mûsorszolgáltató vezetõjének, vezetõ állású

alkalmazottjának, vagy ezeknek a Ptk. 685. § b/ pontja szerinti közeli

hozzátartozójának munkavégzésre irányuló jogviszonya, sem tulajdoni

érdekeltsége. Az így meghatározott mûsorszámoknak magyarországi gyártásúaknak

kell lenni.

(5) A hálózatba kapcsolódás során bemutatott mûsort a (4) bekezdés

szerinti követelmény teljesülése szempontjából csak a hálózatos

mûsorszolgáltató tekintetében lehet figyelembe venni.

20. §

(1) A közszolgálati mûsorszolgáltatás mûsoridejének egy mûsorórájában a

reklám idõtartama nem lehet több három percnél.

(2) Közszolgálati mûsorszolgáltatásban reklám csak mûsorszámok között,

illetve összetett mûsorszámokban - huszonhárom óra és nyolc óra közötti

idõszakban - a mûsorszámok közötti szünetekben tehetõ közzé.

(3) Az (1) bekezdésben a reklám idõtartamára vonatkozó rendelkezést a

kiegészítõ mûsorszolgáltatásra nem kell alkalmazni.

21. §

A közszolgálati mûsorszolgáltató bevételeit, kiegészítõ kereskedelmi

vállalkozásainak nyereségét kizárólag a közszolgálati mûsorszolgáltatás

folytatására, fejlesztésére használhatja fel.

22. §

Közszolgálati mûsorszolgáltatást csak közalapítvány által létrehozott

mûsorszolgáltató végezhet. A közalapítvány kezelõ szerve határozza meg az

általa létrehozott mûsorszolgáltató jogállását, szervezeti formáját és

felügyeleti rendszerét.

A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatás alapvetõ szabályai

23. §

(1) A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató mûsorában köteles

tárgyilagosan és pártatlanul tájékoztatni a vételkörzetében élõ lakosságot

érintõ helyi eseményekrõl, tényekrõl, vitatott kérdésekrõl.

(2) A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató mûsorszolgáltatásában tilos

közzétenni reklámot.

(3) Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatót társadalmi szervezet, nemzeti

és etnikai vagy más kisebbségi csoport érdekképviselete, vagy lakóhelyi

közösség, kulturális egyesület által létrehozott alapítvány mûködtethet.

A kereskedelmi mûsorszolgáltatás alapvetõ szabályai

24. §

(1) A kereskedelmi mûsorszolgáltató köteles rendszeresen hírt adni a

közérdeklõdésre számottartó hazai és külföldi eseményekrõl, tényekrõl,

vitatott kérdésekrõl az 5. § (1) bekezdésében foglaltak betartásával. E

feladatok ellátása során gondoskodik a 4. § (2) bekezdésében nem említett

közérdekû közlemények és jótékonysági felhívások nyilvánosságra hozataláról.

(2) A helyi, körzeti kereskedelmi mûsorszolgáltató elsõsorban a

vételkörzetében élõ lakosságot érintõ módon köteles az (1) bekezdésben

meghatározott feladatnak eleget tenni.

(3) Szakosított kereskedelmi mûsorszolgáltatót - szakosítási irányának

megfelelõen - kérelmére mûsorszolgáltatási engedélyében mentesíteni kell az

(1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek alól.

25. §

(1) A kereskedelmi mûsorszolgáltatás teljes mûsoridejének egy naptári

hónap átlagában legalább húsz százalékát kell együttesen kitenniük a 18. §

(1) bekezdés b/ és h/ pontjaiban meghatározott mûsorszámoknak.

(2) A szakosított kereskedelmi mûsorszolgáltatót - szakosítási irányának

megfelelõen - kérelmére mûsorszolgáltatási engedélyében mentesíteni kell az

(1) bekezdésben meghatározott kötelezettsége alól.

(3) A kereskedelmi televízió mûsorszolgáltatás - hírek,

sportközvetítések, reklám, vetélkedõk és játékok nélkül számított - teljes

mûsoridejének egy naptári hónap átlagában legalább harminc százalékát

magyarországi gyártású, s ezzel együtt legalább ötven százalékát európai

gyártású mûsorszámokból kell megszerkeszteni.

(4) Szakosított kereskedelmi televízió mûsorszolgáltatás reklám nélkül

számított évi mûsoridejének legalább tizenöt százalékát magyarországi

mûsorszámokból kell megszerkeszteni.

(5) A kereskedelmi televízió mûsorszolgáltatás - filmalkotásokból

megszerkesztett - évi mûsoridejének legalább tizenöt százalékát magyarországi

gyártású filmalkotásoknak kell kitennie.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt elõírás nem alkalmazható az olyan

szakosított mûsorszolgáltatóra, amely nem mutat be filmalkotásokat.

(7) Az országos, a külföldre irányuló és a körzeti kereskedelmi televízió

a teljes mûsoridõ legalább huszonöt százalékát kitevõ mûsort köteles olyan

mûsorkészítõvel készíttetni, vagy olyan vállalkozásból beszerezni, amelyben a

megrendelõ mûsorszolgáltatónak nincs közvetett, sem közvetlen tulajdoni

részesedése, sem a mûsorszolgáltató vezetõjének, vezetõ állású

alkalmazottjának, vagy ezeknek a Ptk. 685. § b/ pontja szerinti közeli

hozzátartozójának munkavégzésre irányuló jogviszonya, sem tulajdoni

érdekeltsége. Az így meghatározott mûsorszámoknak magyarországi gyártásúaknak

kell lenni.

(8) A hálózatba kapcsolódás során bemutatott mûsort a (7) bekezdés

szerinti követelmény teljesülése szempontjából csak a hálózatos

mûsorszolgáltató tekintetében lehet figyelembe venni.

26. §

(1) A kereskedelmi mûsorszolgáltatás mûsoridejének egy órájában a reklám

idõtartama nem lehet több tizenkét percnél.

(2) Nem lehet reklámmal megszakítani:

a/ a harminc percnél nem hosszabb hír- és aktuális politikai tartalmú,

b/ a gyermekekhez, fiatalkorúakhoz szóló,

c/ a vallási tartalmú

mûsorszámokat.

(3) A negyvenöt percnél hosszabb filmalkotások negyvenöt perces

idõszakonként egyszer szakíthatók meg reklámmal. Ha az adott filmalkotás

idõtartama legalább húsz perccel hosszabb kettõ vagy több negyvenöt perces

idõszaknál, akkor további egy esetben megszakítható reklámmal.

(4) A (3) bekezdés szerinti mûsormegszakító reklámok között legalább húsz

perc mûsoridõnek kell eltelnie.

(5) Elõfizetéses kereskedelmi mûsorszolgáltatásban mûsorszámot nem lehet

reklámmal megszakítani.

(6) Az (1) bekezdésben a reklám idõtartamára vonatkozó rendelkezést a

kizárólag áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott

mûsorszolgáltatásra, valamint a kiegészítõ mûsorszolgáltatásra nem kell

alkalmazni.

27. §

(1) Országos, külföldre irányuló és körzeti vételkörzetû kereskedelmi

mûsorszolgáltató részvénytársasági formában mûködhet.

(2) A kereskedelmi mûsorszolgáltató részvényei kizárólag névre szólóak

lehetnek.

III. Fejezet

A MAGYAR RADIO KÖZALAPITVANY ES A MAGYAR TELEVIZIO KÖZALAPITVANY

28. §

Az Alkotmányban a közszolgálati rádióval, illetve televízióval

kapcsolatban meghatározott feladatok teljesítése érdekében - a Magyar Rádió

költségvetési szerv, illetõleg a Magyar Televízió költségvetési szerv egyidejû

megszüntetésével - az Országgyûlés létrehozza

a/ a nemzeti közszolgálati rádió mûsorszolgáltatás biztosításának céljára

a Magyar Rádió Közalapítványt,

b/ a nemzeti közszolgálati televízió mûsorszolgáltatás biztosításának

céljára a Magyar Televízió Közalapítványt.

29. §

(1) A Magyar Rádió Közalapítvány és a Magyar Televízió Közalapítvány (a

továbbiakban együtt: Közalapítvány) alapító okiratát a Kormány terjeszti az

Országgyûlés elé és elfogadásához (módosításához) a jelenlevõ képviselõk

kétharmados többségének szavazata szükséges.

(2) A Közalapítvány nyilvántartásba vételére a Fõvárosi Bíróság jogosult.

A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet az Országgyûlés elnöke nyújtja be.

30. §

(1) A Közalapítvány induló vagyonát az Országgyûlés az alapító okiratban

állapítja meg.

(2) Az e törvény hatályba lépésekor állami tulajdonban és

a/ a Magyar Rádió költségvetési szerv kezelésében lévõ ingó és ingatlan

vagyon, valamint vagyoni értékû jogok a Magyar Rádió Közalapítvány,

b/ a Magyar Televízió költségvetési szerv kezelésében lévõ ingó és

ingatlan vagyon, valamint vagyoni értékû jogok a Magyar Televízió

Közalapítvány,

c/ a Magyar Rádió és a Magyar Televízió költségvetési szervek közös

használatában lévõ vagyon tulajdonjogi megosztását követõen - az alapító

okiratokban meghatározottak szerint - a Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a

Magyar Televízió Közalapítvány

célra rendelt vagyonát képezi.

31. §

A Közalapítvány alapító okiratában meg kell jelölni, hogy a nemzeti

rádió-, illetve televízió közszolgálati mûsorszolgáltatásként meghatározott

cél teljesülése érdekében a Közalapítvány - az e törvényben megállapított

határidõn belül, a Közalapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített

vagyonnal - köteles létrehozni

A. VALTOZAT

a közszolgálati rádió, illetõleg televízió mûsorszolgáltatást végzõ

nemzeti mûsorszolgáltató szervezete(ke)t. A nemzeti rádió, illetve televízió

mûsorszolgáltató(k) önálló jogi személy(ek).

B. VALTOZAT

a Magyar Rádió Részvénytársaságot, illetõleg a Magyar Televízió

Részvénytársaságot, mint nemzeti közszolgálati rádió, illetõleg televízió

mûsorszolgáltatókat.

32. §

(1) A Közalapítvány kezelõ szerve a kuratórium.

(2) A Kuratórium legalább nyolc, legfeljebb tizenkettõ tagból

(kurátorból) áll.

(3) A Kuratórium tagjait az Országgyûlés paritásos eseti bizottsága

jelöli ki. A paritásos eseti bizottság tagjainak felét a kormánypárt(ok),

felét az ellenzéki párt(ok) képviselõcsoportja(i) delegálják úgy, hogy

valamennyi képviselõcsoport legalább egy tagja által képviselve legyen. Ha a

Kuratórium tagjainak kijelölésére a paritásos eseti bizottságban megegyezés

nem születik, a Kuratórium tagjainak felét a kormánypárti

képviselõcsoport(ok), felét az ellenzéki képviselõcsoport(ok) jelölik ki,

biztosítva hogy legalább egy-egy tagot valamennyi képviselõcsoport

kijelölhessen.

(4) A Kuratórium tagjait olyan személyek közül kell kiválasztani, akik

szakmai hozzáértésük és tapasztalataik alapján biztosíthatják a Kuratóriumra e

törvény, valamint az alapító okirat szerint háruló feladatok magas színvonalú

ellátását.

(5) A Kuratóriumnak nem lehet tagja (összeférhetetlenség), aki

a/ a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár,

b/ országgyûlési képviselõ,

c/ (fõ)polgármester, megyei közgyûlés elnöke,

d/ politikai párt tagja,

e/ e törvény szerint tagja a másik Közalapítvány Kuratóriumának,

társadalmi felügyelõ bizottságának,

f/ a nemzeti közszolgálati rádió, illetõleg televízió mûsorszolgáltató(k)

vezetõje (igazgatósági tagja), illetõleg ezen mûsorszolgáltatókkal

munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,

g/ a Közalapítvánnyal munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,

h/ olyan gazdasági társaságban rendelkezik tulajdonosi részesedéssel,

illetve gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje, vagy felügyelõ bizottsági

tagja, amely a nemzeti mûsorszolgáltatóval rendszeres üzleti kapcsolatban áll,

i/ kereskedelmi mûsorszolgáltatást végez, illetõleg ilyen gazdasági

társaságban rendelkezik tulajdonosi részesedéssel, vagy ilyen gazdasági

társasággal áll munkaviszonyban,

j/ az Országos Rádió-Televízió Testület tagja, illetõleg a Testület

Hivatalával munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

(6) A Kuratórium tagja tevékenysége megkezdése elõtt köteles írásbeli

nyilatkozatot tenni arról, hogy az (5) bekezdésben meghatározott

összeférhetetlenségi okok egyike sem vonatkozik rá, illetõleg a fennálló

összeférhetetlenségi okot tíz napon belül megszünteti.

(7) A Kuratórium tagjainak megbízatása négy évig, de legfeljebb az új

Kuratórium megválasztásáig tart. Az újonnan megválasztott Országgyûlés alakuló

ülését követõ hatvan napon belül ki kell jelölni az új Kuratórium tagjait. A

Kuratórium tagjai újra jelölhetõk.

(8) A Kuratóriumban betöltött tagság megszûnik:

a/ a megbízatási idõtartam leteltével,

b/ lemondással,

c/ összeférhetetlenség megállapításával,

d/ visszahívással.

(9) Ha a Kuratórium tagja az e törvényben, valamint az alapító okiratban

foglalt kötelezettségének tartósan nem tesz eleget, a Kuratórium - tagjainak

kétharmados többségi szavazatával - visszahívására javaslatot tehet az

Országgyûlés paritásos eseti bizottságának, illetõleg a tagot delegáló

országgyûlési képviselõcsoportnak. Az Országgyûlés paritásos eseti bizottsága,

illetõleg az érintett országgyûlési képviselõcsoport dönt a visszahívási

javaslatról.

(10) Ha a Kuratóriumban betöltött tagság a megbízatás idõtartama alatt

megszûnik, a (3) bekezdésben meghatározottak szerint kell új tagot kijelölni.

33. §

(1) A Kuratórium a tagjai közül elnököt és helyettes elnököt választ. A

Kuratórium elnöke képviseli a Kuratóriumot, összehívja és vezeti a Kuratórium

üléseit. A Kuratórium elnökét akadályoztatása esetén a helyettes elnök

helyettesíti.

(2) A Kuratórium tagjai tevékenységükért az Országgyûlésnek tartoznak

felelõsséggel. A Közalapítvány mûködésérõl a Kuratórium elnöke évente egyszer

írásban beszámol az Országgyûlésnek.

(3) A Kuratórium tagjai az államtitkárokkal azonos illetményben

részesülnek.

(4) A Kuratórium feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. Az ülés akkor

határozatképes, ha azon a Kuratórium tagjainak kétharmada, köztük az elnök,

vagy akadályoztatása esetén a helyettes elnök jelen van. A társadalmi

felügyelõ bizottság elnöke tanácskozási joggal vesz részt a Kuratórium

ülésein.

(5) A Kuratórium 36. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben tagjai

kétharmados többségével, egyébként egyszerû szótöbbséggel hozza meg döntéseit.

Szavazategyenlõség esetén az elnök (akadályoztatása esetén a helyettes elnök)

szavazata dönt.

(6) A Kuratórium üléseit havonta, illetve szükség szerint tartja,

ügyrendjét maga határozza meg.

(7) A Kuratórium ügyintézõ, ügykezelõ és ügyviteli teendõit a Kuratórium

Titkársága látja el. A Kuratórium Titkárságának szervezeteire és mûködésére

vonatkozó szabályokat az alapító okirat állapítja meg.

34. §

(1) A Közalapítvány bevételeit képezik:

a/ a Közalapítvány 30. § (1) bekezdése szerinti vagyonának hozadéka,

b/ az üzembentartási díjbevételnek a 112. § (3) bekezdése alapján

megállapított hányada,

c/ a mûsorszolgáltatási díjbevételnek a 110. § (3) bekezdése alapján

megállapított hányad,

d/ a vállalkozási tevékenység bevétele,

e/ az alapítványi célú tevékenység bevételei,

f/ az állami költségvetési támogatás, céltámogatás.

(2) A Közalapítvány kiadásait képezik:

a/ a 31. § alapján létrehozott mûsorszolgáltató(k) mûködési, fejlesztési

költségei,

b/ a vállalkozási tevékenység közvetlen költségei,

c/ a Kuratórium költségei (kiadásai) és az egyéb közvetett költségek

(kiadások).

(3) A Közalapítvány Kuratóriuma az alapító okiratban meghatározott módon

határoz arról, hogy bevételeinek mekkora hányadát fordítja a 30. §

(1) bekezdése szerinti törzsvagyon bõvítéséra, illetve a 31. § alapján

létrehozott mûsorszolgáltató(k) mûködési, fejlesztési költségeinek fedezetére.

(4) A Közalapítvány nyitott, ahhoz bármely magyarországi természetes

személy vagy jogi személy, illetve ezek jogi személyiséggel nem rendelkezõ

gazdasági társasága pénzbeli vagy természetbeni adománnyal, vagyonrendeléssel

csatlakozhat. A csatlakozók a csatlakozás tényével nem válnak alapítókká. A

csatlakozás elfogadásához a Kuratórium jóváhagyása szükséges.

35. §

A Közalapítvány gazdálkodását az Állami Számvevõszék ellenõrzi.

36. §

(1) A Kuratórium hatáskörébe tartozik:

a/ a Közalapítvány éves gazdálkodási tervének elfogadása és mérlegének

megállapítása,

b/ az alapító által a Közalapítványnak juttatott vagyonnal való

gazdálkodás,

c/ a közszolgálati rádió, illetõleg televízió mûsorszolgáltatást végzõ

nemzeti mûsorszolgáltató szervezet(ek) (a Magyar Rádió Részvénytársaság,

illetve a Magyar Televízió Részvénytársaság/ alapítása,

d/ az alapítványi cél érdekében egyéb gazdasági társaság alapítása,

e/ a Közalapítvány által a c/ pont szerint alapított mûsorszolgáltató

szervezet(ek) vonatkozásában az 1988. évi VI. törvény (Gt.) alapján a

közgyûlés jogai,

f/ a Közalapítvány által a d/ pont szerint alapított egyéb gazdasági

társaság vonatkozásában az alapító (részvényes) jogai,

g/ a közszolgálati nemzeti mûsorszolgáltató(k) (a Magyar Rádió Rt.,

illetve a Magyar Televízió Rt.) Közszolgálati Mûsorszabályzatának

megállapítása és közzététele,

h/ döntés javaslattételrõl az Országgyûlésnek az üzembentartási

díjbevétel növelése érdekében,

i/ döntés javaslattételrõl az Országgyûlésnek az állami költségvetési

támogatás, illetve céltámogatás biztosítása érdekében,

j/ döntés a Közalapítványhoz történõ csatlakozás elfogadásáról,

k/ amit e törvény, a Közalapítvány alapító okirata a Kuratórium

hatáskörébe utal.

(2) Az (1) bekezdés c/, d/, e/, f/, g/ pontjaiban meghatározott hatáskör

gyakorlásához a Kuratórium tagjai kétharmados többségének szavazata szükséges.

37. §

(1) Az Országgyûlés megbízottjaként a Közalapítvány Kuratóriumának

tevékenységét Ellenõrzõ Testület ellenõrzi.

(2) Az Ellenõrzõ Testület hat tagból áll.

(3) Az Ellenõrzõ Testület három-három tagját a kormánypárt(ok), illetve

az ellenzéki párt(ok) képviselõcsoportja(i) az országgyûlési képviselõk közül

konszenzussal delegálják.

(4) Az Ellenõrzõ Testület a Kuratóriumra kötelezõ döntést nem hozhat. A

Kuratórium jogellenes döntései, illetve a Közalapítványra rábízott vagyon

felhasználásával kapcsolatos hiányosságok és az alapítványi célok

megvalósítását sértõ vagy veszélyeztetõ döntések esetében értesíti a

Közalapítvány felett törvényességi felügyeletet ellátó Legfõbb Ügyészt,

illetve az Állami Számvevõszéket, valamint az Országgyûlés elnökét. A

Kuratórium éves beszámolóját az Ellenõrzõ Testület véleményével kell az

Országgyûlés elé terjeszteni.

38. §

(1) A Közalapítvány által alapított nemzeti közszolgálati

mûsorszolgáltató(k) (a Magyar Rádió Rt., illetve a Magyar Televízió Rt.)

mûsorszolgáltatási tevékenységét átfogóan, elvi szinten a Társadalmi Felügyelõ

Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) felügyeli.

(2) A Bizottság a Közalapítvány szerveként a Kuratóriumtól függetlenül

mûködik.

(3) A Bizottság az (1) bekezdés szerinti jogkörét testületi

állásfoglalás, javaslattétel útján gyakorolja. Adott mûsorszámmal kapcsolatban

a Bizottság a mûsorszám nyilvános közzététele után gyakorolhatja jogkörét.

(4) A Bizottság állásfoglalását, javaslatát a Kuratórium elnökével közli,

és a közlést követõ negyvennyolc órán belül nyilvánosságra hozza.

39. §

(1) A Bizottság alakuló ülését a Kuratórium elnöke hívja össze és vezeti

le.

(2) A Bizottság alakuló ülésén tagjai közül elnököt választ.

Megválasztásához, illetve felmentéséhez a jelenlevõ tagok kétharmadának

szavazata szükséges.

(3) A Bizottság ülései nyilvánosak. A Bizottság állásfoglalásait,

javaslatait egyszerû többséggel hozza, egyebekben maga határozza meg

ügyrendjét.

(4) A Bizottság évente egyszer - a Kuratóriummal egyidejûleg - írásban

beszámol az Országgyûlésnek a nemzeti közszolgálati mûsorszolgáltató(k) (a

Magyar Rádió Rt., illetve a Magyar Televízió Rt.) közszolgálati

mûsorszolgáltatási tevékenységérõl.

(5) A Bizottság mûködésének tárgyi és személyi feltételeit a

Közalapítvány köteles biztosítani.

40. §

(1) A Bizottság harmincöt tagból áll.

(2) A Bizottságba egy-egy tagot delegálnak:

a/ a megyei és a fõvárosi közgyûlések,

b/ a katolikus, a református, az evangélikus egyházak és az izraelita

felekezet,

c/ a Magyar Tudományos Akadémia,

d/ a magyarországon élõ nemzeti és etnikai kisebbségek országos

szövetségei együttesen,

e/ a munkaadók országos szakmai-, érdekképviseleti szervezetei

együttesen,

f/ a munkavállalók országos érdekképviseleti szervezetei (a

szakszervezetek országos szövetségei) együttesen.

(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívül további hét tagot delegál a

Magyar Kulturális Kamara (Szövetség).

41. §

(1) A Bizottság tagjainak megbízatása a Kuratórium megbízatása idejéig

tart. A megbízatás megújítható.

(2) A Bizottságnak nem lehet tagja (összeférhetetlenség), aki a 32. §

(5) bekezdés értelmében a Kuratóriumnak sem lehet tagja.

(3) A bizottsági tagság megszûnik:

a/ lemondással,

b/ a delegálás idõtartamának leteltével,

c/ a delegáló szervezetek általi visszahívással.

(4) A Bizottság tagjai tevékenységükért anyagi juttatást csak a delegáló

szervezettõl kaphatnak.

42. §

A Közalapítvány mûködésének e törvényben nem szabályozott kérdéseit az

alapító okiratban kell meghatározni.

A. VÁLTOZAT

(A 31. § A. VÁLTOZAT ESETÉN)

A nemzeti közszolgálati mûsorszolgáltatók

43. §

(1) A Közalapítvány a nemzeti közszolgálati rádió, illetõleg televízió

mûsorszolgáltatás feladatainak ellátására zártkörû alapítással

mûsorszolgáltató szervezete(ke)t hoz létre.

(2) A nemzeti rádió, illetve televízió mûsorszolgáltató(k) - az alapító

okiratukban megállapítottak szerint - a Magyar Rádió, illetõleg a Magyar

Televízió költségvetési szervek általános jogutódjai.

(3) A Magyar Rádió, illetõleg a Magyar Televízió költségvetési szervek

megszûnése napján a velük alkalmazásban állók közalkalmazotti jogviszonya

munkaviszonyként jogfolytonos a Közalapítvánnyal, ill. a Közalapítvány által

alapított nemzeti mûsorszolgáltatókkal.

(4) A Közalapítvány Kuratóriuma a nemzeti mûsorszolgáltató(k) alapító

okiratában határozza meg - a vagyonmegosztást követõen - a

mûsorszolgáltató(k) tulajdonába kerülõ vagyont.

(5) A Közalapítvány Kuratóriuma határozza meg a nemzeti közszolgálati

mûsorszolgáltató(k) jogállását, szervezeti formáját és nevezi ki vezetõit

(igazgatósági tagjait).

(Megjegyzés: az A.VÁLTOZAT esetén kimarad e törvény 44-51. §-a)

B. VÁLTOZAT

(A 31. § B.VÁLTOZAT esetén)

A Magyar Rádió Részvénytársaság és a Magyar Televízió Részvénytársaság

43. §

(1) A Közalapítvány a nemzeti közszolgálati rádió, illetõleg televízió

mûsorszolgáltatás feladatainak ellátására zártkörû alapítással megalapítja a

Magyar Rádió Részvénytársaságot (a továbbiakban: MR), illetõleg a Magyar

Televízió Részvénytársaságot (a továbbiakban: MTV).

(2) Az MR-re és az MTV-re - e törvényben foglalt eltérésekkel - a

gazdaságok társaságokról szóló 1988. évi VI.törvénynek (Gt.) az egyszemélyes

részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az MR, illetõleg az MTV részvényei a Közalapítvány kizárólagos

tulajdonában vannak és forgalomképtelenek.

(4) Az MR, illetõleg az MTV - az alapító okiratukban megállapítottak

szerint - a Magyar Rádió, illetõleg a Magyar Televízió költségvetési szervek

általános jogutódjai.

(5) A Magyar Rádió, illetõleg a Magyar Televízió költségvetési szervek

megszûnése napján a velük alkalmazásban állók közalkalmazotti jogviszonya

munkaviszonyként jogfolytonos a Közalapítvánnyal, illetõleg az MR-rel, illetve

az MTV-vel.

(6) A Kuratórium a Közalapítvány vagyonából az MR, illetve az MTV

tulajdonába adja a közszolgálati mûsorkötelezettségek teljesítéséhez szükséges

vagyont és vagyoni értékû jogokat.

44. §

(1) A közgyûlés jogait a Kuratórium gyakorolja.

(2) Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a/ az Alapító Okirat megállapítása és módosítása,

b/ az alaptõke felemelése és leszállítása,

c/ az Igazgatóság, a Felügyelõ Bizottság tagjainak, a könyvvizsgálónak, a

vezérigazgatónak kijelölése, illetve megválasztása, visszahívása, továbbá

díjazásuk megállapítása.

d/ az éves pénzügyi terv és a mérleg megállapítása,

e/ a 300 millió Ft feletti hitelfelvétel és az 500 millió Ft feletti

szerzõdések engedélyezése,

f/ingatlan elidegenítésének engedélyezése,

g/ vagyoni értékû jog elidegenítése, ha a szerzõdés értéke a 100 millió

Ft-ot meghaladja,

h/ döntés mindazon kérdésekben, amelyet a Gt., vagy az Alapító Okirat az

alapító kizárólagos hatáskörébe utal,

i/ mindazon ügyek, amelyek eldöntését az alapító magához vonta, valamint

azok, amelyeket az Igazgatóság vagy a Felügyelõ Bizottság az alapító elé

terjeszt, függetlenül attól, hogy a döntés meghozatala az MR, illetve az MTV

mely szervének a hatáskörébe tartozik.

45. § .

(1) Az MR, illetve az MTV ügyvezetõ szerve az Igazgatóság. Az Igazgatóság

intézi az MR, illetve az MTV ügyeit, képviselõ az MR-t, illetve az MTV-t

bíróságok és más hatóságok elõtt, valamint harmadik személyekkel szemben.

(2) Az Igazgatóság testületként jár el, hatáskörét az igazgatósági ülésen

gyakorolja.

(3) Az Igazgatóság tagja jogosult az MR, illetve az MTV alkalmazottaitól

bármely ügyben felvilágosítást vagy információt kérni, akik azt haladéktalanul

kötelesek megadni.

46. §

(1) Az Igazgatóság hét tagból áll, akiket a Kuratórium jelöl ki négy éves

idõtartamra, nyilvánosan meghirdetett pályázat alapján.

(2) Az Igazgatóság tagjai közül elnököt választ. Az Igazgatóság elnökének

tisztét nem töltheti be az MR, illetõleg az MTV vezérigazgatója és az MR-rel,

illetõleg az MTV-vel munkaviszonyban álló más személy.

(3) Az Igazgatóság tagjainak cseréje, vagy az Igazgatóság új tagokkal

való kiegészítése esetén az új tagok megbízatása az Igazgatóság eredeti

megbízatásának az idõpontjáig szól.

(4) A cégjegyzésrõl az Alapító Okiratban kell rendelkezni.

47. §

(1) Az Igazgatóság:

a/ felelõs az MR, illetve az MTV mûködési körében a saját, illetve az

általa delegált hatáskörben hozott minden döntésért,

b/ jogosult minden olyan döntést a saját hatáskörébe vonni, amely nem

tartozik a Kuratórium hatáskörébe,

c/ e törvény, az Alapító Okirat és a Közszolgálati Mûsorszabályzat

keretei között dönt a mûsorszolgáltató mûsorpolitikájáról, mûsorrendjérõl,

d/ irányítja az MR, illetve az MTV gazdálkodását, meghatározza

fejlesztési koncepcióját,

e/ megállapítja az MR, illetõleg az MTV Szervezeti és Mûködési

Szabályzatát,

f/ a vezérigazgató fölött - a kinevezés, a visszahívás, a díjazás

kivételével - gyakorolja a munkáltatói jogokat,

g/ gondoskodik az MR, illetve az MTV mérlegének, vagyonkimutatásának

elkészítésérõl,

h/ gondoskodik az MR, illetve az MTV üzleti könyveinek szabályszerû

vezetésérõl,

i/ az Alapító Okiratban meghatározott gyakorisággal, de legalább évente

egyszer jelentést készít a Kuratórium részére az MR, illetve az MTV

ügyvezetésérõl, vagyoni helyzetérõl és üzletpolitikájáról,

j/ dönt mindazon hitelfelvételekrõl, ingatlan elidegenítésérõl, illetve

bármilyen más vagyontárgy elidegenítésérõl, valamint vagyon értékû jog

elidegenítésérõl, amely nem tartozik a Kuratórium hatáskörébe,

k/ ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a Gt., az Alapító Okirat az

Igazgatóság hatáskörébe utal.

(2) Az Igazgatóság szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik. Az

Igazgatóság üléseinek rendjét és szabályait az Alapító Okiratban kell

meghatározni, ügyrendjét a Kuratórium hagyja jóvá.

(3) Az Igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha azon öt igazgatósági

tag jelen van.

48. §

(1) A MR, illetve az MTV ügyvezetését a Felügyelõ Bizottság ellenõrzi.

Jogában áll az igazgatóság tagjaitól, az MR, illetve az MTV dolgozóitól

jelentést vagy felvilágosítást kérni, a társaság könyveit, bankszámláját,

iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértõvel az MR, illetõleg

az MTV költségére megvizsgáltatni.

(2) A Felügyelõ Bizottság három tagból áll. Tagjait a dolgozók által

választott tag kivételével a Kuratórium jelöli ki négy évre.

(3) A Felügyelõ Bizottság tagjainak részleges cseréje, vagy a Felügyelõ

bizottság új tagokkal való kiegészítése esetén az új tagok megbízatása a

Felügyelõ bizottság eredeti megbízatásának idõpontjáig szól.

(4) A Felügyelõ Bizottság elsõ ülésén tagjai közül elnököt választ.

(5) A Felügyelõ Bizottság maga állapítja meg mûködésének szabályait,

ügyrendjét a Kuratórium hagyja jóvá.

(6) A Felügyelõ Bizottság határozatképes, ha az ülésen legalább kettõ tag

jelen van.

(7) A Felügyelõ Bizottság köteles megvizsgálni a Kuratórium elé

terjesztendõ minden olyan jelentést, amely a 44. § (2) a/-b/, h/ pontok

hatálya alá tartozik, továbbá az MR, illetve az MTV mérlegét és

vagyonkimutatását.

(8) Az MR, illetve az MTV belsõ ellenõrzési szervezete a Felügyelõ

Bizottság irányítása alatt mûködik, amely azonban nem vonatkozik a munkáltatói

jogok gyakorlására.

(9) A Felügyelõ Bizottság szervezetére, mûködésére egyebekben a Gt. és az

Alapító Okirat elõírásai az irányadók.

49. §

(1) Az MR, illetve az MTV könyvvizsgálóját a Kuratórium jelöli ki négy

évre.

(2) A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét az Alapító Okiratban

kell meghatározni.

50. §

(1) Az MR, illetve az MTV vezérigazgatóját a Kuratórium jelöli ki az

Igazgatóság tagjai közül. A vezérigazgató megbízatása négy év idõtartamra

szól.

(2) Az MR, illetve az MTV napi munkáját és munkaszervezetét a

vezérigazgató irányítja és ellenõrzi a jogszabályok és az Alapító Okirat

keretei között, illetve a Kuratórium és az Igazgatóság döntéseinek

megfelelõen.

(3) A vezérigazgató az MR, illetve az MTV munkaviszonyban álló

alkalmazottja, a munkáltatói jogokat - a Kuratórium hatáskörébe utaltak

kivételével - felette az Igazgatóság gyakorolja.

(4) A vezérigazgató hatáskörébe tartozik mindazon ügyek eldöntése,

amelyek nincsenek a Kuratórium, vagy az Igazgatóság kizárólagos hatáskörébe

utalva, továbbá azon ügyek, amelyeket az Igazgatóság részére delegált. A

vezérigazgató jogosult a hatáskörébe tartozó feladatokat az MR, illetve az MTV

alkalmazottaira átruházni, kivéve, amelyeket a Kuratórium vagy az Igazgatóság

kizárólag reá delegált.

(5) A vezérigazgató gyakorolja az MR, illetve az MTV alkalmazottai felett

a munkáltatói jogokat.

51. §

(1) Az MR, illetve az MTV köteles teljes körû nemzeti közszolgálati

mûsorszolgáltatást végezni, melynek keretében:

a/ teljes körûen eleget kell tennie a 18. §-ban meghatározott

mûsorszolgáltatási elõírásoknak,

b/ a Közalapítvány által rendelkezésre bocsátott frekvenciákon

ba/ az MR köteles legalább három teljes idõtartamú országos közszolgálati

rádió mûsorszolgáltatást, valamint külföldre irányuló közszolgálati rádió

mûsorszolgáltatást végezni, és jogosult körzeti közszolgálati rádió

mûsorszolgáltatás végzésére,

bb/ az MTV köteles legalább két teljes idõtartamú országos közszolgálati

televízió mûsorszolgáltatást végezni valamint jogosult külföldre irányuló

közszolgálati és körzeti közszolgálati televízió mûsorszolgáltatás végzésére.

(2) Az MR, illetve az MTV nem végezhet kereskedelmi mûsorszolgáltatást,

illetõleg helyi közszolgálati mûsorszolgáltatást, kivéve a tizenöt napot meg

nem haladó ideiglenes mûsorszolgáltatást.

52. §

A Közalapítvány céljának megvalósulása és a nemzeti közszolgálati

mûsorszolgáltatók kötelezettségeinek teljesítése érdekében állami feladat a

közszolgálati mûsorszolgáltatások mûsorszórás révén történõ közzétételének

biztosítása.

53. §

(1) A nemzeti közszolgálati mûsorszolgáltató köteles a Kuratórium által

megállapított és közzétett Közszolgálati Mûsorszabályzat elõírásait betartani.

(2) A Közszolgálati Mûsorszabályzatnak tartalmaznia kell:

a/ a politikai pártoktól való függetlenségnek,

b/ a hírek, idõszerû (aktuális) politikai mûsorok sokoldalúságának,

tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések

ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének

megvalósítását szolgáló szabályokat;

c/ a megkülönböztetõ jelzéssel ellátandó mûsorszámok közzétételi

módjának,

d/ a kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezéseknek,

e/ a reklámtevékenységnek, a mûsorszámok támogatásának (szponzorálásának)

elõírásait;

f/ a közérdekû közlemények közzétételének általános szabályait,

g/ az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelményeket,

h/ a kulturális, tudományos és világnézeti sokféleség tárgyilagos

bemutatásának rendszerét, továbbá

i/ az MR-nél, illetve az MTV-nél alkalmazásban álló mûsorkészítõkkel

kapcsolatos etikai szabályok rendszerét.

54. §

(1) A nemzeti közszolgálati mûsorszolgáltató tevékenysége során birtokába

került kulturális értékek és történelmi jelentõségû dokumentumok tartós

megõrzésérõl archívumában gondoskodik, azokat szakszerûen összegyûjti,

tárolja, gondozza. Az archívumra a közgyûjteményre vonatkozó szabályokat

megfelelõen alkalmazni kell.

(2) A nemzeti közszolgálati mûsorszolgáltató birtokában lévõ történelmi

vagy kortörténeti dokumentumok, archív anyagok más mûsorszolgáltató által

történõ felhasználása - kivéve, ha ezt a személyiségi jogok védelme

szükségessé teszi - nem tagadható meg. A felhasználás ellenértéke - a szerzõi

jogi jogosultságokat nem érintve - nem haladhatja meg a fajlagos tárolási

költségek és a másolatkészítési költségek kétszeresét.

IV. FEJEZET

ORSZÁGOS RÁDIÓ-TELEVÍZIÓ TESTÜLET

55. §

(1) A magyarországi mûsorszolgáltatás feltételeinek biztosítására, a

mûsorszolgáltatási feltételek megtartásának ellenõrzésére, a rádió és

televízió mûsorszolgáltatás engedélyezésére, továbbá a mûsorszóró frekvenciák

hasznosítása terén az állam tulajdonosi jogainak érvényesítésére, valamint az

e törvényben felsorolt egyéb feladatok ellátására az Országgyûlés az Országos

Rádió-Televízió Testületet (továbbiakban: Testület) hozza létre.

(2) A Testület és tagjai csak a törvénynek vannak alávetve és

tevékenységük körében nem utasíthatók.

(3) A Testület Hivatala a Testület ügyintézõ, ügykezelõ és ügyviteli

szerve. A Hivatal vezetõje és dolgozói tevékenységüket munkaviszony alapján

végzik. A Hivatal megbízás alapján külsõ szakértõket is foglalkoztathat.

(4) A Testület jogi személy, amely a beszámolási és könyvvezetési

kötelezettségét a számvitelrõl szóló törvénynek a költségvetés alapján

gazdálkodó szervekre elõírt szabályai szerint köteles teljesíteni. A Testület

az éves állami költségvetés önálló fejezetét képezi, gazdálkodását az Állami

Számvevõszék ellenõrzi..

(5) A Testület alapító okiratát a Kormány terjeszti az Országgyûlés elé

és elfogadásához, illetõleg módosításához a jelenlévõ képviselõk kétharmados

többségének szavazata szükséges.

56. §

(1) A Testület nyolc tagból áll.

(2) A Testület tagjait az Országgyûlésnek a 32. §-ban létrehozott

paritásos eseti bizottsága választja meg. Ha a Testület tagjainak

megválasztására a paritásos eseti bizottságban megegyezés nem születik, a

Testület tagjainak felét a kormánypárti képviselõcsoport(ok), felét az

ellenzéki képviselõcsoport(ok) konszenzussal választják meg.

(3) A Testület tagjává az a büntetlen elõéletû magyar állampolgár

választható, aki szakmai hozzáértése és tapasztalata alapján erre alkalmas.

Szakmai tevékenység különösen a rádiózás, televíziózás, tömegtájékoztatás,

frekvenciagazdálkodás, az ezekkel összefüggõ mûszaki, jogi-igazgatási,

szociológiai-közvéleménykutatási, mûvészeti, mûsorszerkesztési és -készítési,

valamint a mûsorszolgáltatással kapcsolatos tudományos, üzleti tevékenység.

(4) A Testületnek nem lehet tagja az, aki a választást megelõzõ két évben

köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, politikai államtitkár,

országgyûlési képviselõ, politikai párt országos vagy területi szervezetének

tisztségviselõje volt. A Testület tagja és a Ptk. 685. §-ának b/ pontja

szerinti közeli hozzátartozója

a/ mûsorszolgáltatóval,

mûsorterjesztõvel,

hetilap vagy napilap kiadójával

nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban,

b/ nem lehet az a/ pontban felsorolt szervezet tulajdonosa (tagja,

részvényese),kuratóriumi, igazgatósági vagy felügyelõbizottsági tagja, továbbá

könnyvizsgálója.

(5) A Testület tagjainak megbízatása négy évig, de legfeljebb az új

Testület megválasztásáig tart. Az újonnan megválasztott Országgyûlés alakuló

ülését követõ hatvan napon belül meg kell választani az új Testület tagjait. A

Testület tagjai újra választhatók.

(6) A Testületben betöltött tagság megszûnik:

a/ a megbízatási idõtartam leteltével,

b/ lemondással,

c/ összeférhetetlenség megállapításával,

d/ visszahívással.

(7) A Testület tagja tevékenysége megkezdése elõtt köteles írásbeli

nyilatkozatot tenni arról, hogy a (4) bekezdésben meghatározott

összeférhetetlenségi okok egyike sem vonatkozik rá.

(8) Ha a Testület tagja ez e törvényben, valamint a Testület alapító

okiratában foglalt kötelezettségeinek tartósan nem tesz eleget, a Testület -

tagjainak kétharmados többségi szavazatával - visszahívására javaslatot tehet

az Országgyûlés paritásos eseti bizottságának, illetõleg a tagot delegáló

országgyûlési képviselõcsoport(ok)nak. Az Országgyûlés paritásos eseti

bizottsága, illetõleg az érintett országgyûlési képviselõcsoport(ok) dönt a

visszahívási javaslatról.

(9) Ha a Testületben betöltött tagság a megbízatás idõtartama alatt

megszûnik, a (2) bekezdésben meghatározottak szerint kell új tagot választani.

57. §

(1) A Testület tagjai közül elnököt és helyettes elnököt választ. A

Testületet az elnök képviseli. A Testület elnökét akadályoztatása esetén a

helyettes elnök helyettesíti.

(2) A Testület tagjai tevékenységükért az Országgyûlésnek tartoznak

felelõsséggel.

(3) A Testület tagja a miniszterekével azonos illetményben és juttatásban

részesül.

(4) A Testület tagja tudományos, oktató, irodalmi, mûvészeti és más

szerzõi jogvédelem alá esõ tevékenység kivételével egyéb keresõ foglalkozást

nem létesíthet; tudományos, oktató, irodalmi, mûvészeti és más szerzõi

jogvédelem alá esõ tevékenységéért mûsorszolgáltatótól díjazást nem fogadhat

el.

58. §

(1) A Testület feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. A Testület

akkor határozatképes, ha annak ülésén tagjainak kétharmada, köztük az elnök,

vagy akadályoztatása esetén a helyettes elnök jelen van.

(2) A Testület a határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlõség

esetén az elnök (akadályoztatása esetén a helyettes elnök) szavazata dönt.

(3) A Testület teljes ülésén határozza meg ügyrendjét, melyet az

Országgyûlésnek bemutat. Az ügyrend tartalmazza a tagok tevékenységével

kapcsolatos, e törvényben és az alapító okiratban nem szabályozott kérdéseket.

(4) Ha e törvény, illetve az alapító okirat másképp nem rendelkezik, a

Testület az ügyrendjében meghatározhatja azokat a kérdéseket, amelyekben a

Testület háromtagú tanácsa határoz.

(5) A Testület teljes ülése jár el a következõ ügyekben:

a/ általános pályázati feltételek meghatározása,

b/ mûsorszolgáltatási pályázat tervezetének és a pályázati feltételeknek

a meghatározása,

c/ mûsorszolgáltatási pályázatok elbírálása,

d/ a 60. § (1) bekezdésének c/ pontjában meghatározott feladat ellátása,

e/ a Nemzeti Frekvencia Tanácsba történõ delegálás,

f/ törvényben meghatározott egyéb esetek.

59. §

A Testület megkeresésére minden állami,önkormányzati és egyéb szerv

tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.

60. §

(1) A Testület feladatai:

a/ védi és elõmozdítja a szólás- és a tájékoztatási szabadságot, a

kulturális sokszínûség érvényre juttatását a mûsorszolgáltatók piacra

lépésének biztosításával, a tájékoztatási monopóliumok lebontásával és újak

létrejöttének megakadályozásával, a mûsorszolgáltatók függetlenségének

biztosításával,

b/ részt vesz a Kormány frekvenciagazdálkodással kapcsolatos döntéseinek

kialakításában és véleményezi a vonatkozó jogszabályok tervezetét,

c/ az általa kijelölt tagja révén képviselteti magát a Nemzeti Frekvencia

Tanácsban, egyetértési jogot gyakorol a frekvenciasávok - mûsorszórási

lehetõségeket és azok kialakítását érintõ - felosztása tekintetében,

d/ meghatározza a mûsorszolgáltatási pályázatok általános feltételeit,

továbbá kiírja és elbírálja az egyes pályázatokat,

e/ ellátja a mûsorszolgáltatási szerzõdésekkel összefüggõ feladatokat,

f/ közhitelû és nyilvános nyilvántartást vezet a mûsorszolgáltatási

szerzõdésen alapuló, illetõleg a nyilvántartásba vett mûsorszolgáltatásokról

(mûsorszolgáltatókról) és mûsorelosztókról,

g/ rendszeresen ellenõrzi a vele kötött mûsorszolgáltatási

kötelezettségek megtartását,

h/ állásfoglalásokat, javaslatokat dolgozz ki a magyar mûsorszolgáltatási

rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan,és részt vesz az e

területtel kapcsolatos kormányzati döntések elõkészítésében.

i/ a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával

kapcsolatos eljárásokat kezdeményezi,

j/ biztosítja a központi költségvetés tervezéséhez és az annak

végrehajtása ellenõrzéséhez szükséges információkat,

k/ ellátja törvényben meghatározott egyéb feladatait.

(2) Az (1) bekezdés b/ pontja szerinti feladata ellátása érdekében a

Testület elnökét a frekvenciagazdálkodási és távközlési kérdések tárgyalásakor

a Kormány üléseire meg kell hívni.

(3) A Testület a Kormány és a minisztériumok (központi államigazgatási

szervek) frekvenciagazdálkodási döntéseivel, jogszabályaival kapcsolatos

véleményét, állásfoglalását jogosult nyilvánosságra hozni.

(4) Az (1) bekezdés g/ pontjában megjelölt feladatát a Testület a mûsor

vétele és rögzítése vagy a mûsorszolgáltató által rögzített mûsor vizsgálata,

illetve hatósági megkeresés útján látja el.

(5) A Testület a mûsorszolgáltatónak és mûsorterjesztõnek a VII.

fejezetbe, illetve a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990.

évi LXXXVI. tv-be /Tpt./ ütközõ magatartása esetén a hatáskörrel rendelkezõ

szervnél eljárást kezdeményez, amelyet le kell folytatni.

61. §

(1) A Testületnek a frekvenciagazdálkodás koncepciója kialakításakor a

közszolgálati, illetve a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatás szükségleteire

tekintettel kell lennie, különösen akkor, ha a mûsorszolgáltatás az adott

társadalmi igény kielégítésének legésszerûbb, gazdaságos formája.

(2) A Testület a Mûvelõdési Közlönyben közzéteszi a frekvenciakészlettel

való gazdálkodásra vonatkozó koncepcióját.

62. §

(1) A Testület minden év március 1-éig az Országgyûlésnek megküldi a

megelõzõ évi tevékenységére vonatkozó beszámolóját. A beszámolóban értékelni

kell azt, hogy

a/ a véleményszabadság, a tájékoztatás kiegyensúlyozottsága, a kulturális

sokféleség biztosított-e,

b/ a mûsorszolgáltatási szükségletek kielégítését a

frekvenciagazdálkodás mennyiben biztosítja,

c/ a mûsorszolgáltatók és az azokhoz e törvény VII. fejezetében

meghatározottak szerint kapcsolódó napilapok, valamint hetilapok tulajdoni

részesedése miként alakul.

(2) A beszámolót a megküldéssel egyidejûleg a Mûvelõdési Közlönyben közzé

kell tenni.

(3) Az Országgyûlés a Testület beszámolójának elfogadásáról a jelenlévõ

képviselõk többségének szavazatával határoz. Ha az Országgyûlés két egymást

követõ évben nem fogadja el a Testület beszámolóját, a Testület tagjainak

megbízatása felmentéssel megszûnik. Ebben az esetben az új testület tagjait -

az 56. §-ban meghatározottak szerint - tizenöt napon belül meg kell

választani.

(4) A (3) bekezdés szerint felmentett tag nem választható újra.

(5) A (3) bekezdés szerint felmentett tag az új Testület megválasztásáig

gyakorolja jogkörét, az 58. § (5) bekezdésben megjelölt ügyek kivételével.

63. §

(1) A tájékoztatás kiegyensúlyozottságának érvényesítésére a Testület

tagjaiból álló háromtagú Panaszbizottság jár el.

(2) A Panaszbizottság ügyrendjét és eljárási rendjét - a felek

egyenlõsége, a nyilvánosság és pártatlanság elvét érvényesítve - a Testület

teljes ülése állapítja meg.

(3) A Testület teljes ülése legalább félévenként megvitatja és értékeli a

benyújtott panaszok ügyében a Panaszbizottság által hozott állásfoglalásokat,

ennek alapján elvi útmutatást ad a panaszok elbírálására.

(4) Az eljáró Panaszbizottság tagjait a Testület teljes ülése bízza meg.

A Panaszbizottság eljáró tagjának kizárására a Polgári Perrendtartás (Pp.) 13.

§-ának rendelkezései megfelelõen irányadók.

64. §

(1) Ha a mûsorszolgáltató a vételkörzet lakosságát foglalkoztató vitatott

társadalmi kérdésben egyoldalúan tájékoztat, különösen ha a vitatott kérdésben

csak egyetlen vagy egyoldalú álláspont megjelenítésére vagy kifejezésére ad

lehetõséget, a kifejezésre nem juttatott, jelentõsséggel bíró álláspont

képviselõje (szervezet esetén annak vezetõje), továbbá akinek jogát az 5. §-

ban foglalt rendelkezések megszegése sérti - a jogszabályban biztosított egyéb

igényeken kívül -, az egyoldalú álláspont megjelenésétõl, többszöri közlés

esetén az utolsó ismétléstõl számított 48 órán belül írásban kérheti a

mûsorszolgáltatótól saját álláspontjának - a már megjelenített állásponthoz

hasonló körülmények közötti - kifejtését vagy megjelenítését (továbbiakban:

kifogás).

(2) Egy álláspont akkor is megjelenítettnek tekintendõ, ha annak bármely

képviselõje lehetõséget kapott az álláspont megjelenítésére.

(3) A mûsorszolgáltató a kifogás elfogadásáról a kifogásolt álláspont

kézhezvételétõl számított 48 órán belül köteles dönteni. A döntésrõl a

kifogást elõterjesztõt rövid úton értesíteni kell.

(4) A kifogást elõterjesztõ a kifogás elfogadására vonatkozó, a

(3) bekezdés szerinti döntés közlésétõl számított 48 órán - értesítés

hiányában a kifogásolt álláspont megjelenítésétõl számított hat napon - belül

a sérelem, a kifogásolt álláspontot megjelenítõ mûsorszám, valamint a

mûsorszolgáltató megnevezésével (azonosításával) írásban benyújtott panasszal

a Testülethez fordulhat, amely az ügy elbírálására eljáró Panaszbizottságot

hoz létre.

(5) Ha a mûsorszolgáltató kifogást elfogadó nyilatkozata ellenére a

megállapított idõpontban a kifogást nem teljesíti, a kifogást elõterjesztõ a

megállapított idõponttól számított 48 órán belül a (4) bekezdés szerinti

panasszal fordulhat a Panaszbizottsághoz.

65. §

(1) A mûsorszolgáltató a Panaszbizottság felhívására haladéktalanul a

Panaszbizottság rendelkezésére bocsátja a vitatott mûsorszámot rögzítõ anyagot

és megadja a Panaszbizottságnak az üggyel kapcsolatban kért felvilágosítást.

(2) A Panaszbizottság a mûsorszolgáltató és panaszos részvételével - a

panasz benyújtásától számított tizenöt napon belül - meghallgatást tart,

amelynek idõpontjáról mind a mûsorszolgáltatót, mind a panaszost értesíti. A

meghallgatásról való távolmaradás az állásfoglalásnak nem akadálya.

66. §

(1) A Panaszbizottság a meghallgatástól számított öt napon belül állást

foglal a panaszban elõterjesztett kérdésekben.

(2) A Panaszbizottság az alaptalan, illetve az e törvényben meghatározott

feltételeknek nem megfelelõen benyújtott panaszt elutasítja.

(3) Amennyiben a Panaszbizottság határozata szerint a mûsorszolgáltató

megsértette a tájékoztatás semlegességére vonatkozó elõírásokat, a

mûsorszolgáltató legfeljebb két percben, a Panaszbizottság által megjelölt

idõpontban és módon kommentár nélkül köteles közölni a Panaszbizottság

állásfoglalását, illetve a kifogás szerint ad lehetõséget az álláspont

megjelenítésére.

(4) A Panaszbizottság állásfoglalásának nem teljesítése a törvény súlyos

megsértésének minõsül.

(5) A Testület az (1) bekezdésben foglalt esetben a Panaszbizottság

állásfoglalását a Mûvelõdési Közlönyben és szükség szerint más módon

közzéteszi.

(6) A Panaszbizottság közlésre kötelezõ határozata ellen a

mûsorszolgáltató keresetet indíthat a Testület ellen.

(7) A bírósági eljárásra a Pp.XXI.fejezete 343. §-ának (2) -

(3) bekezdése, 344-346. §-a alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy amennyiben

a bíróság a keresetet elutasítja, a mûsorszolgáltató a Panaszbizottság

határozatának megfelelõ helyreigazítást köteles két napon belül közzé tenni.

67. §

(1) A Testület az e törvényben meghatározott feladatok eseti

végrehajtására a Hírközlési Fõfelügyeletet annak vezetõjén keresztül kéri fel.

A Testület köteles a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter elõzetes

egyetértését kérni minden olyan feladat megjelöléséhez, amelynek végrehajtása

más távközlési feladat ellátását károsan érintõ erõforrás átcsoportosítását

követelné, vagy más módon veszélyeztetné a Fõfelügyelet feladatainak

végrehajtását.

(2) A Hírközlési Fõfelügyelet - a Testület által megjelölt, a feladat

teljesítéséhez szükséges idõpontra - kidolgozza és a Testület rendelkezésére

bocsátja a mûsorsugárzás lehetõségeinek jegyzékét és az ehhez tartozó

frekvencia-terveket.

(3) A (2) bekezdésben foglalt feladat ellátásához a Testület határozza

meg

a/ a mûsorszórási célú frekvencia-tervezéshez szükséges elvi

szempontokat, különösen a frekvenciahasználat tekintetében,

b/ a mûsorszórási célú frekvencia-tervezésben alkalmazandó

preferenciákat,

c/ a mûsorszórási célú frekvencia-tervezés ütemezését és irányelveit.

(4) A frekvencia-tervnek tartalmaznia kell:

a/ a mûsorszóró adók névleges telephelyeit és a telepítés egyéb mûszaki

követelményeit,

b/ az adókkal várhatóan besugározható ellátottsági körzetet,

c/ a Nemzetközi Rádiószabályzat jelölései szerinti frekvenciasávot.

(5) A Testület a frekvencia-tervet jóváhagyja vagy módosításra

visszaadja.

(6) A frekvencia-tervet a jóváhagyás elõtt a Testület legalább tizenöt

napra közszemlére bocsátja. A közszemlére bocsátásról - annak kezdõnapja elõtt

legalább két héttel - legalább két országos napilapban a Testület felhívást

tesz közzé, amelyben megjelöli a közszemle lezárását követõen a legkorábban

tíz nap múlva megtartandó nyilvános meghallgatás helyét és idõpontját.

(7) A (6) bekezdésben foglalt feltételeket a pályázati kiírásban közölni

kell.

(8) A frekvencia-tervek és tervezés elvi szempontjai nyilvánosak, a

Hírközlési Fõfelügyeletnél bárki számára megtekinthetõk.

V. FEJEZET

MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG

Általános rendelkezések

68. §

(1) Mûsorszolgáltatóként, illetve hálózatos mûsorszolgáltatóként a

Testület által, a törvény szerinti eljárásban feljogosított természetes

személy, jogi személy vagy ezek jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági

társasága (a továbbiakban: jogosult), továbbá a nemzeti közszolgálati

mûsorszolgáltató mûködhet.

(2) Mûsorsugárzást - e törvényben meghatározott kivételekkel - csak

nyilvános pályázati eljárás során létrejött, írásba foglalt szerzõdés alapján

lehet végezni.

(3) Hálózatos mûsorszolgáltatásra csak a hálózatos mûsorszolgáltató

jogosult. A hálózatos mûsorszolgáltatásra a mûsorszolgáltatásra vonatkozó

rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A Hírközlési Fõfelügyelet a hálózatba kapcsolódáshoz szükséges

távközlési összekapcsolást csak a mûszaki feltételek hiánya esetén tagadhatja

meg.

69. §

(1) A mûsorszolgáltatónak a mûsorára vonatkozó hiteles dokumentációt -

ideértve a teljes mûsorszolgáltatás kimenõjelének teljes rögzítését - a

közzétételt követõ harminc napig meg kell õriznie, illetve a Testület

felkérésére térítésmentesen haladéktalanul át kell adnia a Testületnek. A

mûsorszolgáltatással kapcsolatosan megindított eljárás, illetve jogvita esetén

a dokumentációt az eljárás jogerõs befejezését követõ egy évig kell megõrizni.

(2) A jogosult a törvény, illetve szerzõdéses kötelezettség alapján

önellenõrzésre, mérésre, adatszolgáltatásra, adattárolásra köteles. Ha

jogszabály másként nem rendelkezik, az önellenõrzés költségeit az

önellenõrzésre kötelezett viseli.

(3) Adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn különösen:

a/ a reklám korlátok és tilalmak, a mûsorszám-támogatási,

mûsorkészíttetési és egyéb mûsorsugárzási elõírások,

b/ a szerzõdésben vállalt kötelezettségek,

c/ a közszolgálati mûsorszolgáltatói kötelezettségek megtartásának

ellenõrzéséhez, továbbá

d/ a VII. fejezetben megjelölt összekapcsolódások megállapításához

szükséges adat tekintetében.

70. §

(1) Nem lehet mûsorszolgáltatásra jogosult személy:

a/ a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a Kormány tagja, az

államtitkár, az országgyûlési képviselõ, az állampolgári jogok országgyûlési

biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosa, az

alkotmánybíró,

b/ a (fõ)polgármester, a megyei közgyûlés elnöke, a (fõ)jegyzõ,

c/ a bíró, az ügyész,

d/ a politikai párt alkalmazottja, országos vagy területi

tisztségviselõje,

e/ a Magyar Rádió Közalapítvány és a Magyar Televízió Közalapítvány

Kuratóriumának, Társadalmi Felügyelõ Bizottságának tagja,

f/ a nemzeti közszolgálati mûsorszolgáltató Igazgatóságának tagja,

illetve az, aki a nemzeti közszolgálati mûsorszolgáltatóval munkavégzésre

irányuló jogviszonyban áll,

g/ a Testület tagja, valamint az, aki a Testülettel munkavégzésre

irányuló jogviszonyban áll,

h/ államigazgatási szerv, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági

Versenyhivatal, az Állami Vagyonügynökség, az Állami Vagyonkezelõ Rt. és az

Állami Számvevõszék vezetõ beosztású tisztségviselõje, a számvevõ, a Gazdasági

Versenytanács tagja,

i/ az, aki a Hírközlési Fõfelügyelettel munkavégzésre irányuló

jogviszonyban áll,

j/ az a/-i/ pontban felsoroltak közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b/

pont).

(2) Nem lehet mûsorszolgáltatásra jogosult szervezet:

a/ a politikai párt, az általa létrehozott jogi személy vagy jogi

személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság,

b/ az állami és államigazgatási szerv, kivéve, ha az Alkotmány 19/D és

19/E §-ában szabályozott esetekben az azok végrehajtására elfogadott törvény

másként rendelkezik,

c/ az a gazdasági társaság, amelyben a magyar államnak befolyásoló

részesedése van,

d/ az a gazdasági társaság, amelyben az (1) bekezdésben, illetõleg a (2)

bekezdés a/ és b/ pontjában felsoroltak bármelyike közvetlen vagy közvetett

tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, illetve döntésének befolyásolására

külön megállapodás alapján vagy egyéb módon, jogot szerzett, vagy a 120. §

szerint tulajdonszerzési korlátozás alá esõ személy, szervezet.

(3) Nem szerezhet jogosultságot az a természetes személy, jogi személy,

vagy ezek jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társasága, aki, illetve

amely a vételkörzetben távközlési szolgáltatást végez, kivéve a mûsorelosztót,

és azt, aki saját mûsorszolgáltatás céljából mûsorszóró adót üzemeltet,

továbbá, aki helyi mûsorszóró adót üzemeltet.

71. §

Nem lehet jogosult a legalább húsz százalékban az önkormányzat területére

esõ vételkörzetû mûsorsugárzásra az a gazdasági társaság, amelynek

igazgatóságában, ügyvezetõi közt vagy felügyelõ bizottságában, továbbá az a

közalapítvány, illetve alapítvány, amelynek kuratóriumában a helyi

képviselõtestület tagja, alkalmazottja, a polgármester (fõpolgármester) vagy

ezeknek a Ptk. 685. § b/ pontja szerinti közeli hozzátartozója vesz részt.

Mûsorsugárzás

72. §

(1) A frekvenciagazdálkodási eljárás során mûsorszórásra vagy vezeték

nélküli mûsorelosztásra kijelölt frekvencián a mûsorszolgáltatási jogosultság

a Testület és a mûsorszolgáltató közötti mûsorsugárzási szerzõdéssel

keletkezik.

(2) A jogosult a pályázati ajánlatában vállalt idõtartamban és adásidõben

az adásidõ-beosztás szerint, saját megkülönböztetõ azonosítási jelét

használva, a vállalt mûsorstruktúrának megfelelõ mûsor sugárzására jogosult és

köteles.

(3) A jogosult ellenszolgáltatásként negyedévenként elõre

mûsorszolgálatási díjat fizet. A mûsorszolgáltatási jog elnyerésekor a díjat

félévre elõre kell megfizetni. A díjfizetés késedelme esetén a Testület a

szerzõdést azonnali hatállyal felmondhatja.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak megszegése a törvény súlyos megsértése.

(5) A szerzõdésszegés miatt kiköthetõ kötbér szerzõdésszegésenként nem

haladhatja meg a mûsorszolgáltatási díj ötven százalékát.

(6) A közszolgálati mûsorszolgáltató, illetve a nem nyereségérdekelt

mûsorszolgáltató mentesül a mûsorszolgáltatási díj fizetésének kötelezettsége

alól. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatás feltételeinek teljesülésérõl a

mûsorszolgáltató minden év végén, a Testület által megállapított idõpontban a

Testületnek beszámol.

(7) A mûsorsugárzási szerzõdésre pályázó nem nyereségérdekelt

mûsorszolgáltató pályázatában mûsorszolgáltatási díj fizetésére vállalkozhat.

73. §

(1) A Testület nyilvánosságra hozza a mûsorsugárzási szerzõdések

tartalmára és azok elbírálására vonatkozó általános pályázati feltételeket. Az

általános pályázati feltételeket úgy kell meghatározni, hogy érvényesüljön a

tájékoztatás és a kultúra szabadsága és sokszínûsége.

(2) Az általános pályázati feltételekben meg kell határozni különösen:

a/ a tárgyi feltételeket,

b/ a tárgyi feltételek értékelésének szempontjait,

c/ a szerzõdésszegés következményeit, így különösen a kötbért (a

mûsorszolgáltatási díj százalékában), továbbá a mûsorsugárzás legfeljebb

harminc napig terjedõ felfüggesztésének feltételeit,

d/ a mûsorszolgáltató kötelezettségei megtartásának megállapításához

szükséges információk elõállítására, õrzésére, hozzáférhetõ állapotban

tartására és közlésére vonatkozó feltételeket.

(3) A (2) bekezdés a/ pont szerinti tárgyi feltételek különösen:

a/ az üzleti terv,

b/ a mûsorszolgáltató mûködési költségeinek fedezete, legalább a mûködés

elsõ három hónapjára, reklámbevétel nélkül,

c/ a mûszaki feltételek,

d/ a mûsorterv és a mûsor fõbb jellemzõinek bemutatása, kitérve a

tájékoztató és a 18. § (1) bekezdés b/ és h/ pontokban felsorolt mûsorokra és

ezek idõbeli arányára is,

e/ a tervezett mûsoridõ.

(4) A tárgyi feltételeknek az a pályázó tett eleget, aki igazolta, vagy

valószínûsítette a feltételek teljesülését.

74. §

(1) Az általános pályázati feltételek különbséget tehetnek helyi,

körzeti, országos és külföldre irányuló mûsorsugárzásra vonatkozó feltételek

között.

(2) Az általános pályázati feltételek meghatározhatják a helyi

önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni érdekeltségében álló

mûsorszolgáltató társaságban a tulajdonosi jogaihoz kötõdõ szavazati jogok

gyakorlásának mértékét, továbbá az ilyen mûsorszolgáltató vezetõjének

kinevezési (pályázati) feltételeit.

75. §

(1) Akinek az általános pályázati feltételekben szereplõ

mûsorszolgáltatási lehetõséghez jogi érdeke fûzõdik, az általános pályázati

feltételeket a közzétételtõl számított harminc napon belül bíróság elõtt

megtámadhatja. Ez a jog a mûvelõdési és közoktatási minisztert is megilleti. A

megtámadás határideje jogvesztõ.

(2) Az általános pályázati feltételeket akkor lehet megtámadni, ha azok e

törvényben megállapított kivételeken, kötelezettségeken és felhatalmazásokon

túl bárki részére egyoldalú elõnyt vagy indokolatlan hátrányt tartalmaznak.

76. §

(1) A pályázati felhívás tartalmazza a mûsorsugárzási lehetõségekre

vonatkozóan a 67. § (4) bekezdésben felsorolt adatokat.

(2) A pályázati felhívás feltételei az általános pályázati feltételtõl

csak akkor térhetnek el, ha törvény vagy az általános pályázati feltétel ilyen

eltérést megenged. A pályázati felhívás részét képezik az általános pályázati

feltételek.

(3) A pályázatot úgy kell kiírni, hogy az országos és a külföldre

irányuló mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázat benyújtására legalább százhúsz

nap, más pályázati felhívás esetén legalább hatvan nap álljon rendelkezésre.

(4) A Testület a 18. § (1) a/-b/ és e/-i/ pontban felsorolt mûsorszámok

meghatározott arányát vagy a nemzeti kisebbségi és etnikai vagy más kisebbségi

igények meghatározott mértékû szolgálatát pályázati feltételként írhatja elõ,

továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség más törvényben meghatározott

csatornájának biztosítására legalább négy, legfeljebb nyolc órányi mûsoridõben

pályázat nélkül a nemzeti és etnikai kisebbség országos képviselete által

létesített alapítványt, mint nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatót

mûsorszolgáltatásra jogosíthatja, ha a pályázati felhívásban meghatározott

vételkörzetben

a/ a tájékoztatás kiegyensúlyozottsága nem biztosított,

b/ a nemzeti, etnikai kisebbségek anyanyelvû tájékoztatási igényeinek

kielégítése másképp nem biztosítható,

vagy

c/ a tájékoztatás és tájékozódás szabadsága, illetve a kulturális

sokszínûség - valamennyi mûsorszolgáltatást együttesen figyelembe véve - nem

érvényesül.

(5) A Testület a pályázati felhívásban feltételként szabhatja, hogy a

mûsorszolgáltató rendszeresen híreket adjon.

(6) A pályázati felhívásban meg kell határozni a mûsorszolgáltatási díj

alsó értékét, amely alatt az adott eljárásban - a közszolgálati, illetve a nem

nyereségérdekelt mûsorszolgáltató kivételével - a mûsorsugárzási jogosultság

nem ítélhetõ oda.

(7) A pályázati felhívás a mûsorszolgáltatási díj megfizetése alól

legfeljebb egy évre szóló, ötven százalékos mentesítést kínálhat fel.

(8) A pályázati felhívásra ajánlatot tevõ pályázati díjat fizet. A

pályázati díj a meghirdetett évi mûsorszolgáltatási díj öt százaléka. A

pályázati díj nyolcvan százaléka a mûsorszolgáltatási díjba beszámít,

visszautasított pályázat esetében a pályázati díj nyolcvan százaléka a

visszautasítástól számított harminc napon belül visszajár.

(9) A pályázati feltételeknek tartalmazniuk kell azt az idõpontot,

amelyen belül a mûsorsugárzást meg kell kezdeni. Az így meghatározott idõpont

a jogerõs frekvenciakijelölési határozat megszerzésétõl számított egy évnél

késõbbi nem lehet. Ha a sugárzás megkezdésére a jogosultnak felróható okból a

határidõ elteltéig nem kerül sor, a jogosultság megszûnik.

77. §

Az általános pályázati feltételekrõl és a pályázati felhívásról a

Testület tervezetet készít, és azt teljes egészében, indokolással együtt a

Mûvelõdési Közlönyben közzé teszi. A közzétételt követõ tizenöt napon belül az

általános pályázati feltételekre és a pályázati felhívásra bárki írásban - a

Testülethez címzett - észrevételt tehet.

78. §

(1) A pályázati felhívás tervezetének, illetve az általános pályázati

feltételek tervezetének közzétételétõl számított legkevesebb húsz napon túl,

legkésõbb harminc napon belül a Testület nyilvános meghallgatást tart. A

meghallgatáson részt vesz a Hírközlési Fõfelügyelet képviselõje is.

(2) A meghallgatás helyérõl és idõpontjáról legalább a meghallgatást

megelõzõ tíz nappal közleményt kell közzétenni a Mûvelõdési Közlönyben és két

országos napilapban.

(3) A meghallgatáson lehetõséget kell adni arra, hogy valamennyi

érdekelt kifejthesse álláspontját, illetve, hogy a Testület és a hatóságok

képviselõje az érdekeltek kérdéseire válaszolhasson.

(4) A meghallgatást a Testület képviselõje vezeti, és dönt a meghallgatás

megtarthatóságáról.

(5) A meghallgatás vezetõje a jelenlévõk meghallgatása után és az esetleg

elõzetesen közölt napirendre való tekintettel határozza meg a végleges

napirendet.

(6) A meghallgatáson az eljárás tárgyához tartozó kérdéseket bárki

föltehet, és a tárgyhoz tartozó kérdésben - ésszerû és méltányos keretek közt

- álláspontját kifejtheti. A jelenlévõk - a meghallgatás vezetõjén keresztül -

egymáshoz is intézhetnek kérdést.

(7) A meghallgatásról nyolc napon belül jegyzõkönyv készül, amely a

Testület Hivatalában megtekinthetõ.

(8) A meghallgatás után a Testület dönt az általános pályázati

feltételek, illetve a pályázati felhívás véglegesítésérõl. Döntését a

meghallgatást követõ harminc napon belül a Mûvelõdési Közlönyben közzéteszi.

79. §

(1) A mûsorsugárzási szerzõdés létrejöhet:

a/ a Hírközlési Fõfelügyelet által kidolgozott és a Mûvelõdési Közlönyben

elõzetesen nyilvánosságra hozott - a vételkörzet, a frekvenciasáv és más

mûszaki jellemzõk által meghatározott - mûsorsugárzási lehetõségeket

meghirdetõ pályázati felhívásra benyújtott pályázatok közti választással,

illetve

b/ az igénylõ által lefolytatott tervezés eredményeként létrejött - a

Hírközlési Fõfelügyelet ellenõrzõ vizsgálata alapján, a Testület által

jóváhagyott - mûsorsugárzási lehetõségre az e törvényben meghatározottak

szerint.

(2) Az (1) bekezdés b/ pontja szerinti tervezéshez a Hírközlési

Fõfelügyelet - költségtérítés ellenében - adatokat szolgáltat.

(3) A pályázat az (1) bekezdés a/ pont alapján

a/ a Testület által közzétett nyilvános felhívásban megjelölt

határidõig, valamint

b/ az a/ pont szerinti nyilvános felhívásra beérkezett igények elbírálása

után fennmaradt mûsorsugárzási lehetõségekre bármikor benyújtható.

(4) Az (1) bekezdés b/ pontjában foglaltak szerint létrejött

mûsorsugárzási lehetõségre a Testület pályázatot hirdet. A pályázat elbírálása

során az eredeti, a tõrvényes feltételeknek egyébként megfelelõ igénylõvel

kell a mûsorsugárzási szerzõdést megkötni, ha a pályázatban felajánlott

legmagasabb összegû mûsorszolgáltatási díj megfizetését vállalta.

(5) Az (1) bekezdés b/ pontja szerinti eredeti igénylõ a pályázat

nyertesétõl az adatszolgáltatással és a tervezéssel kapcsolatban felmerült

indokolt költségeinek megtérítésére igényt tarthat.

80. §

(1) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a/ a pályázó adatait:

- nevét,

- lakcímét (székhelyét vagy telephelyét),

- cégnyilvántartási vagy bírósági nyilvántartási számát,

b/ annak a büntetlen elõéletû személynek a nevét és lakcímét, aki a

sajtójogi, valamint e törvény szerinti személyes felelõsséget visel majd a

mûsorszolgáltató tevékenységéért,

c/ ha a pályázó gazdasági társaság, a társasági szerzõdését, illetve

alapító okiratát, az esetleges módosításával vagy módosításaival együtt,

d/ a pályázó nyilatkozatát arról, hogy milyen nagyságú közvetlen vagy

közvetett tulajdonosi részesedése van magyarországi hetilapot vagy napilapot

kiadó, továbbá mûsorszolgáltatást végzõ, illetõleg mûsorszolgáltatási

jogosultságot igénylõ más gazdasági társaságban,

e/ a tervezett mûsorsugárzás alapvetõ adatait:

- fajtáját (rádió, televízió),

- vételkörzetét,

- az igénybe venni kívánt mûsorszórási lehetõséget,

- a szolgáltatás adásidejét, adásidõ-beosztását,

- a tervezett kiegészítõ mûsorszolgáltatást,

- a mûsorszolgáltatás állandó megnevezését, emblémáját, illetõleg

szignálját,

f/ a tervezett mûsorszerkezetet, a 18. § (1) bekezdés a/-b/ és e/-i/

pontban meghatározott mûsorszámok sugárzására szánt havi átlagos mûsoridõt, a

napi rendszeres híradásra szánt mûsoridõt, a nemzeti és etnikai vagy más

kisebbségek igényeinek szolgálatára tervezett havi átlagos mûsoridõt,

g/ a pályázati felhívásban megjelölt egyéb adatokat, beleértve a

mûsorszolgáltatási díj mértékére vonatkozó ajánlatot.

(2) Gazdasági társaság pályázatának tartalmaznia kell az arra vonatkozó

adatokat is, hogy a társaságban tulajdonosi részesedéssel rendelkezõknek

milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedése van bármely

magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, továbbá magyarországi

mûsorszolgáltatást végzõ, illetõleg magyarországi mûsorszolgáltatási

jogosultságot igénylõ gazdasági társaságban.

(3) A pályázónak nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a

törvény szerinti kizáró ok, illetve arról, hogy más folyamatban lévõ pályázata

elnyerése esetén nem keletkezne-e ilyen kizáró ok.

(4) A pályázatban szereplõ adatokról a Testület a szerzõdés megkötéséig

harmadik személynek nem adhat tájékoztatást. A szerzõdés megkötését követõen

az (1) bekezdés szerinti adatok - a d/ pontban, valamint a (2) bekezdésben

meghatározottak kivételével - nyilvánosak.

81. §

A 79. § (1) bekezdésének a/ pontja és (4) bekezdése szerinti pályázatok

esetében a Testület köteles a pályázati határidõ lejártát követõ tizenöt napon

belül a Mûvelõdési Közlönyben nyilvánosságra hozni a pályázók nevét, címét, a

tervezett mûsorsugárzás jellegét és vételkörzetét, valamint az igénybe venni

kívánt sugárzási lehetõséget.

82. §

A Testület országos, illetve külföldre irányuló mûsorszolgáltató esetében

a pályázati határidõ lejártától számított kilencven, más esetben hatvan napon

belül elbírálja, hogy

a/ a pályázó nem esik-e a 70. §-ban, 71. §-ban vagy a VII. fejezetben

foglalt korlátozó rendelkezések hatálya alá,

b/ megfelel-e a 80. §-ban, illetõleg a pályázati felhívásban

meghatározott alaki követelményeknek,

c/ megfelel-e a törvényben vagy törvény alapján megállapított pályázati

feltételbe foglalt tárgyi és személyi feltételeknek.

83. §

(1) Ha a pályázó a 82. § szerinti korlátozó rendelkezésekbe ütközik,

vagy ha a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 14. §-ának (1) bekezdése

szerint egyébként nyilvántartásbavétel megtagadási ok áll fenn, a Testület

köteles a pályázatot a 82. §-ban megjelölt határidõn belül az elutasítás okát

megjelölõ és indokolt nyilatkozatban visszautasítani.

(2) Ha a pályázatok közt nincs olyan, mely a 76. § (4) bekezdésben

meghatározott pályázati feltételnek megközelítõen eleget tenne, a Testület

jogosult a pályázatokat úgy elbírálni, mintha a vonatkozó pályázati feltételt

nem hirdette volna meg.

(3) Ha a pályázat a 82. §-ban foglalt követelményeknek nem felel meg, a

Testület azt hiánypótlás, helyesbítés végett a pályázónak visszaadja, aki a

hibát - a visszaadástól számított - tizenöt napon belül kijavítja. A határidõ

jogvesztõ, elmulasztása esetén a Testület a pályázatot visszautasítja.

(4) A pályázatot vissza kell utasítani, ha a pályázat benyújtásával

egyidejûleg a pályázati díjat az erre köteles nem fizette meg.

(5) A pályázat (1) bekezdés szerinti visszautasítása bíróság elõtt

megtámadható. Amennyiben a kereset alapos, a bíróság a Testületet kártérítésre

kötelezi. A perindítás a pályázati eljárás folytatásának nem akadálya.

84. §

(1) Ha a 82. § szerinti vizsgálat alapján egyetlen pályázó felel meg a

törvényes, illetve a pályázati követelményeknek, a Testület megköti a

mûsorsugárzási szerzõdést.

(2) A Testület a 85. §-ban meghatározott eljárást követõen köti meg a

szerzõdést, ha az egymással versengõ pályázatok egyidejûleg nem elégíthetõk ki

a pályázatban feltüntetett módon.

(3) Ha az ajánlat szerint a napi adásidõ nyolc óránál kevesebb, a

fennmaradó adásidõ-lehetõség tekintetében a Testület mással mûsorsugárzási

szerzõdést köthet.

(4) Ha az ajánlat szerint a napi adásidõ a nyolc órát meghaladja, a

jogosult hozzájárulásával a fennmaradó adásidõre a Testület pályázatot írhat

ki.

85. §

(1) Ha a 84. § (2) bekezdése szerinti versengõ pályázatok közül kell

választani, a Testület a 82. §-ban megjelölt idõn belül felszólítja a versengõ

pályázókat, hogy

a/ a felszólítástól számított tizenöt napon belül állapodjanak meg a

megpályázott mûsorsugárzási lehetõségek idõbeli megosztásában, illetve arra,

hogy

b/ amennyiben nem tudnak megállapodni, tegyenek újabb, a korábbi

ajánlatokat meghaladó díjajánlatot.

(2) A nyilvános díjajánlat-tétel idõpontját és helyét a felszólítás

jelöli meg, a felszólítástól számított húsz napon belüli idõpontra. A

díjajánlat-tételre minden pályázót meg kell hívni, de távolmaradásuk a

nyilvános díjajánlat-tételi tárgyalásnak nem akadálya, és eredeti ajánlatuk

fenntartottnak tekintendõ.

(3) A Testület - a díjajánlat-tételt követõ nyolc napon belül - azzal a

pályázati felhívásbeli és a törvényes feltételeknek megfelelõ pályázóval köti

meg a mûsorsugárzási szerzõdést, aki a legmagasabb díjajánlatot teszi.

(4) Ha a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatónak nincs

mûsorszolgáltatási díjajánlata, vagy nem az bizonyult a legmagasabbnak, a

többi díjajánlatra tekintet nélkül a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató -

több ilyen pályázó közül a legmagasabb díjajánlat-tevõ - szerzi meg a

jogosultságot, amennyiben az adott vételkörzet lakosainak nyolcvan százaléka

számára már legalább két kereskedelmi helyi mûsorszolgáltatás elérhetõ,

amelyek közül legalább egy mûsorszórással valósul meg.

86. §

(1) Kérelemre ideiglenes, legfeljebb harminc napra szóló mûsorsugárzási

szerzõdést lehet kötni a pályázati eljárás mellõzésével olyan mûsorsugárzási

lehetõség használatára,

a/ mely a Testület által nyilvánosságra hozott frekvencia-tervben

szerepel, és amelyre pályázati igényt nem nyújtottak be, vagy

b/ amelyre más már mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett, de a

jogosult mûsorszolgáltatása az ideiglenes mûsorszolgáltatás befejezését követõ

hatvan belül nem várható, illetõleg

c/ mely a nyilvánosságra hozott frekvenciatervben nem szerepel, de az

igénylõ és a Hírközlési Fõfelügyelet által elfogadottan bizonyítja, hogy az

ideiglenes mûsorszolgáltatás idején az mások megzavarása és a nemzetközi

elõírások megsértése nélkül igénybe vehetõ.

(2) Ideiglenes sugárzási szerzõdés alapján nem kell mûsorszolgáltatási

díjat fizetni.

(3) A VII. fejezet szerinti vizsgálattól e § alkalmazásában el kell

tekinteni.

87. §

(1) A mûsorszórási célú frekvenciát a Hírközlési Fõfelügyelet a

mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezõ vagy a vele szerzõdött távközlési

szolgáltató számára kijelöli.

(2) A frekvenciaengedélyezési eljárást a Hírközlési Fõfelügyelet a

frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény szerint folytatja le.

(3) A mûsorszóró adó frekvenciakijelölési határozata tartalmazza:

a/ a frekvencia-lekötési díjat,

b/ a mûsorszóró adó üzemeltetésének mûszaki feltételeit és elõírásait.

(4) A mûsorszóró adó frekvenciakijelölési határozatának melléklete

tartalmazza:

a/ a Testület döntésének számát, a döntés meghozatalának idõpontját,

b/ a Testület által meghatározott, a mûsorsugárzásra vonatkozó

feltételrendszert.

88. §

(1) A mûsorszóró adó rádióengedélye tartalmazza:

a/ a 87. § (3)-(4) bekezdéseiben foglaltakat,

b/ a frekvenciahasználati díjat.

(2) A mûsorszóró adó rádióengedélyét a Hírközlési Fõfelügyelet a

mûsorsugárzási jogosultság érvényességi idejének lejártáig adja ki.

89. §

(1) A mûsorsugárzásra jogosult a rádióengedély egy példányát az engedély

kézhezvételétõl számított nyolc napon belül megküldi a Testületnek, és a

mûsorsugárzás megkezdését - azt megelõzõ nyolc napon belül - a Testületnek

írásban bejelenti.

(2) A jogosult köteles a változás keletkezésétõl számított nyolc napon

belül bejelenteni az általa már közölt adatokban bekövetkezett változásokat. A

Testület megtagadja a tudomásulvételt, ha a változás a szerzõdés megkötésének

akadályát jelentette volna, továbbá, ha a változás a VII. fejezetben foglalt

rendelkezések megsértését okozná.

90. §

(1) A mûsorszóró adó üzemeltetõje - a mûsorszolgáltatóval együttmûködve -

köteles folyamatosan vagy meghatározott, naponta ismétlõdõ idõben azonosító

jelet sugározni, vagy azonosító információ bemondásáról gondoskodni. Ha az adó

több mûsorszolgáltató mûsorát sugározza, az azonosító információnak vagy

jelnek megkülönböztethetõnek kell lennie.

(2) A mûsorszóró adó mérõjelet, mérõábrát, állóképet, monoszkópot a mûsor

megkezdése elõtt és után legfeljebb tíz percig, mûsor közben legfeljebb két

percig sugározhat.

(3) Üzemzavar elõfordulásakor mûsorjel hiánya esetén a hiány idõtartamára

a (2) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazható.

(4) Televízió mûsorszóró adó üzemideje alatt a hang- és a képadó nem

mûködtethetõ külön vagy olyan módon, hogy eltérõ vagy egymással nem

kapcsolatos mûsoranyagot sugározzon, kivéve

a/ az elõre bejelentett mérést, vagy kísérleti sugárzást,

b/ állókép, illetve monoszkóp sugárzást, valamint

c/ ha a kép-, vagy hangcsatorna berendezéseinek hibája miatt az

üzemzavart csak a hang- vagy a képcsatornán lehet bejelenteni.

91. §

(1) A mûsorsugárzási jogosultság televízió esetén legfeljebb hét évre,

rádió esetén legfeljebb öt évre szól, és lejártakor a mûsorszolgáltató

kérelmére pályázat nélkül egy ízben hét, illetve öt évre megújítható. A

megújításra vonatkozó igényt a lejárat elõtt tizenkét hónappal a Testületnek

be kell jelenteni.

(2) A Testület az (1) bekezdés szerinti bejelentés hiányában vagy ha

nincs helye a megújításnak, tíz hónappal a jogosultság lejárta elõtt köteles a

76. § szerinti nyilvános felhívást közzétenni.

(3) A jogosultság megújítására irányuló eljárásra az annak létesítésére

vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a jogosult a szerzõdést

ismételten vagy súlyosan megszegte.

92. §

(1) Ha a hálózat vételkörzete vagy a mûsor jellemzõi a mûsorsugárzási

jogosultságtól eltérne, a hálózatba kapcsolódás feltétele a

szerzõdésmódosítás.

(2) A tervezett hálózatba kapcsolódást az abba kapcsolódók együttesen

bejelentik a Testületnek. A bejelentésnek tartalmaznia kell a hálózatos

mûsorszolgáltató megnevezését.

(3) Ha a hálózatos mûsorszolgáltató megfelel a 82. §-ban foglaltaknak, a

Testület módosítja a mûsorsugárzási szerzõdéseket, és egyidejûleg

nyilvántartásba veszi a hálózatba kapcsolódást és a hálózatos

mûsorszolgáltatót. Nem módosítható a mûsorsugárzási szerzõdés a hálózatba

kapcsolódó olyan körzeti és helyi mûsorszolgáltató tekintetében, amelynek

fennmaradó saját mûsorszolgáltatása nem éri el naponta a négy órát.

93. §

(1) A mûsorszolgáltatási jogosultság átruházásáról szóló szerzõdés a

Testület hozzájárulásával válik érvényessé.

(2) A Testület megtagadja a hozzájárulást, ha

a/ az, aki a jogosultságot meg kívánja szerezni, az eredeti szerzõdésben

foglalt feltételeknek nem felel meg, vagy

b/ nem szerezhetné meg a jogosultságot, ha a korábbiaktól eltérõ

feltételekkel kívánná folytatni a tevékenységet.

(3) Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató csak nem nyereségérdekelt

mûsorszolgáltatónak ruházhatja át jogosultságát.

94. §

Ha a mûsorszórási tevékenység a jogosultság érvényességi idejének lejárta

elõtt azért nem folytatható, illetve folytatása azért nem ésszerû, mert a

frekvenciagazdálkodás és a technológiai fejlõdés szempontjai a frekvencia más

irányú hasznosítását indokolnák, továbbá mert a rádióengedélyt törvényben

foglaltak alapján a jogosultnak fel nem róható okból visszavonták, a Testület

a rendelkezésre álló lehetõségek alapján a jogosultnak pályázati kiírás nélkül

hasonló feltételekkel cserefrekvenciát kínálhat fel.

95. §

A Testület a szerzõdés módosítását nem tagadhatja meg, ha a vételkörzet a

mûsorelosztó rendszerrel elért lakosszám növekedése miatt nõtt meg, és ennek

folytán változott a helyi mûsorszolgáltató körzeti, a körzeti pedig országos

mûsorszolgáltatóvá, feltéve, hogy a mûsorszolgáltató egyébként eleget tesz az

adott új mûsorszolgáltatóra vonatkozó követelményeknek.

96. §

(1) Ha a mûsorszolgáltató e törvényben, a szerzõdésben, illetve a

rádióengedélyben elõírt feltételeket és elõírásokat nem teljesíti vagy

megsérti, a Testület

a/ felhívja a mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére,

b/ írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést és felhívja a

mûsorszolgáltatót annak megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben

tartózkodjon a jogsértéstõl,

c/ meghatározott idõre, de legfeljebb harminc napra felfüggeszti a

mûsorsugárzási jogosultság gyakorlását,

d/ érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért,

e/ azonnali hatállyal felmondja a szerzõdést.

(2) Az (1) b/, illetve d/ pontjában foglaltak esetén az (1) bekezdésben

foglalt más joghátrány is alkalmazható.

(3) Írásbeli figyelmeztetést kell alkalmazni, ha egy éven belül a

Testület Panaszbizottsága négy ízben - bíróság által hatályon kívül nem

helyezett módon - elmarasztalta a jogosultat. Írásbeli figyelmeztetés a

mûsorsugárzás idõtartama alatt legfeljebb háromszor alkalmazható. Két írásbeli

figyelmeztetés esetén a mûsorszolgáltató jogosultsága a 91. § (1) bekezdés

szerint nem újítható meg.

(4) A figyelmeztetést és a mûsorszolgáltatási jogosultság

felfüggesztésére vonatkozó állásfoglalást a Mûvelõdési Közlönyben közzé kell

tenni.

(5) Azonnal hatállyal fel kell mondani a szerzõdést, ha

a/ a szerzõdést nem lehetett volna megkötni, és a jogsértõ állapot még

fennáll,

b/ a szerzõdés a VII. fejezetben foglaltakat sérti, ha a jogosult a

jogsérelmet a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Testület határozatában

foglaltak szerint száznyolcvan napon belül nem orvosolta,

c/ a szerzõdés megkötése óta negyedszer kellene írásbeli figyelmeztetést

alkalmazni.

(6) A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató esetében a kötbér alapja a

meghirdetett mûsorszolgáltatási díj, kivéve, ha a nem nyereségérdekelt

mûsorszolgáltató mûsorszolgáltatási díjat fizet.

(7) Ha a jelen címben foglaltak, vagy a reklámozásra és támogatásra

vonatkozó elõírások meg nem tartása a nézõk és a hallgatók érdekeit is sérti,

a Testület a szerzõdésszegés jogkövetkezményeinek alkalmazása mellett a

szolgáltatás megtiltását vagy feltételhez kötését, továbbá bírság kiszabását

indítványozhatja a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõségnek.

Mûsorszolgáltatási jogosultság mûsorelosztó rendszeren végzett

mûsorszolgáltatásnál

97. §

(1) Az a mûsorszolgáltató, aki mûsorának terjesztését kizárólag

mûsorelosztó rendszer segítségével végzi, mûsorszolgáltató tevékenységének

megkezdése elõtt legalább harminc nappal köteles a Testületnek bejelenteni:

a/ a 80. § (1) bekezdésének a/-e/, valamint g/ pont és (2) bekezdés

szerinti adatokat,

b/ a tervezett mûsorelosztás vételkörzetét.

(2) Ha a bejelentés tudomásulvételét a Testület kilencven napon belül nem

tagadta meg, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni.

(3) A bejelentés tudomásulvételét meg kell tagadni, ha a bejelentõ

egyébként nem lehetne mûsorsugárzási szerzõdés jogosultja.

(4) Az (1) bekezdés szerinti mûsorszolgáltatót törölni kell a

nyilvántartásból, ha

a/ a nyilvántartásbavétel megtagadásának volna helye,

b/ az üzemeltetõ bejelentette a mûsorszolgáltatás elosztásának

megszüntetését, illetõleg tevékenységét tizenkét hónapon át nem folytatta,

továbbá tizenkét hónapon belül legfeljebb összesen hatvan napon át folytatta,

c/ ha a II. fejezetben foglalt kötelezettségét ismételten súlyosan

megszegte.

Mûsorelosztás

98. §

A vezetékes mûsorelosztó rendszer tulajdonosa, vagy a rendszer

üzemeltetésére jogszabály alapján feljogosított (a továbbiakban együtt:

üzemeltetõ) nyilvántartásbavétel alapján jogosult elosztani bármely

a/ magyarországi mûsorszolgáltatást,

b/ nem magyarországi mûsorszolgáltatást, ha ez nem ütközik törvénybe vagy

nemzetközi szerzõdésbe.

99. §

(1) A nyilvántartásbavételhez az üzemeltetõ az elosztás megkezdése elõtt

harminc nappal a Testületnek bejelenti:

a/ a 80. § (1) bekezdésének a/-e/, valamint g/ pont és a (2) bekezdés

szerinti adatokat az üzemeltetõ tekintetében,

b/ a tervezett mûsorelosztás vételkörzetét,

c/ az elosztani kívánt mûsorszolgáltatások állandó megnevezését,

d/ nem magyarországi mûsorszolgáltatás esetében az annak azonosítását

lehetõvé tevõ egyéb adatokat,

e/ azokat az adatokat, amelyek igazolják, hogy a szerzõi jogok és a

szerzõi joggal szomszédos jogok védelmére szükséges lépéseket a

mûsorszolgáltató megtette,

f/ a kiegészítõ mûsorszolgáltatás végzésére vonatkozó igényt.

(2) Egy vezetékes rendszeren megvalósuló több vezetékes mûsorszolgáltatás

együttesen is bejelenthetõ.

(3) Az üzemeltetõnek minden új mûsorelosztást be kell jelentenie.

(4) Az üzemeltetõ minden évben - legkésõbb február 1-éig - közli a

Testülettel az általa mûsorszolgáltatások elosztása révén ellátott háztartások

számát.

100. §

(1) Ha a bejelentés tudomásulvételét a Testület kilencven napon belül nem

tagadta meg, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni.

(2) A Testület a nyilvántartásbavételt akkor tagadhatja meg, ha

a/ a nem magyarországi mûsorszolgáltatás tervezett elosztása a Magyar

Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásába ütközik,

b/ a nem magyarországi mûsorszolgáltató megtagadta vagy megtiltotta

mûsorának magyarországi elosztását,

c/ a 99. § (1) és (4) bekezdése szerint szükséges adatok nem állnak

rendelkezésre.

(3) Az üzemeltetõt törölni kell a nyilvántartásból, ha

a/ a nyilvántartásbavétel megtagadásának volna· helye,

b/ elmulasztotta a hozzájárulás megfizetését,

c/ bejelentés nélkül osztott el mûsorszolgáltatást,

d/ maga végzett jogosultság nélkül mûsorszolgáltatást,

e/ nem jogosított mûsort osztott el,

f/ nem tett eleget a 102. §-ban foglalt kötelezettségnek,

g/ bejelentette a mûsorszolgáltatás elosztásának megszüntetését,

illetõleg tevékenységét tizenkét hónapon át nem folytatta, továbbá tizenkét

hónapon belül legfeljebb összesen hatvan napon át folytatta, vagy

h/ nem tett eleget a Testület nemzetközi szerzõdésen alapuló,

mûsorszolgáltatás elosztásának szüneteltetésére vonatkozó felszólításának.

(4) A Testület a nyilvántartott adatokról - kivéve azt a

mûsorszolgáltatót, akinek a mûsorát az üzemeltetõ elosztja - harmadik

személynek a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok

nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltak szerint adhat

tájékoztatást. A nyilvántartás alapján statisztikai célra a Testület a

mûsorszolgáltató és a mûsorelosztó hálózatot üzemeletetõ személyének

azonosítására alkalmatlan módon szolgáltathat adatot.

101. §

(1) Nem tekinthetõ mûsorszolgáltatónak az üzemeltetõ, ha a

mûsorszolgáltatás elosztását egyidejûleg, a mûsor változtatása nélkül végzi,

feltéve, hogy a Testülethez címzett bejelentése alapján vezetékes

mûsorelosztóként vették nyilvántartásba.

(2) Nem tekinthetõ mûsorszolgáltatónak, aki a nem magyarországi

mûsorszolgáltatótól a mûsor egyidejû, változtatás nélküli elosztása során az

átvett mûsor reklámcélú felhasználásra szolgáló idõrésében - e törvény

reklámelõírásainak megtartása mellett - saját reklámot szolgáltat.

102. §

(1) Az üzemeltetõ köteles rendszere révén elosztani az MR három

közszolgálati rádió mûsorszolgáltatását, illetve az MTV két közszolgálati

televízió mûsorszolgáltatását és a Duna TV mûsorszolgáltatását, továbbá a

vételkörzetében földi mûsorsugárzási vételkörzettel rendelkezõ legalább egy-

egy helyi rádió, illetve televízió közszolgálati mûsorszolgáltatást.

(2) Az elosztás az (1) bekezdésben felsorolt közszolgálati

mûsorszolgáltató számára díjmentes és a közszolgálati mûsorszolgáltató sem

követelhet mûsorai elosztásáért az üzemeltetõtõl ellenszolgáltatást.

103. §

(1) A nyilvántartásbavételért, illetve a nyilvántartásban tartásért a

bejelentõ mûsorelosztási hozzájárulást fizet a Testületnek. A hozzájárulás

mértéke a mûsorelosztó rendszer elõfizetõi díjaiból, vagy ezt helyettesítõ,

más jogcímen a vevõkészülék üzemeltetõtõl származó nettó (általános forgalmi

adó nélküli) árbevétel fél százaléka. A hozzájárulást negyedévenként, a

negyedévet követõ hónap 20-áig kell befizetni.

(2) A mûsorelosztási hozzájárulásról a tárgyévet követõ május 31-éig

bevallást kell adni a Testületnek.

(3) A mûsorelosztási hozzájárulásként fizetendõ összeget a befizetõ

ráfordításként (költségként) számolhatja el.

(4) A mûsorelosztási hozzájárulás megállapítására, bevallására,

megfizetésére, beszedésére és ellenõrzésére - e törvényben meghatározott

eltérésekkel - az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvényt kell

alkalmazni.

104. §

(1) A korlátozott (nemzeti frekvenciagazdálkodás hatálya alá esõ)

mûsorelosztó rendszernek minõsülõ vezeték nélküli mûsorelosztásra a

mûsorsugárzásra vonatkozó rendelkezések irányadók.

(2) Nem korlátozott vezeték nélküli mûsorelosztó rendszerrel mûködõ

mûsorszolgáltatásra a vezetékes mûsorelosztó rendszereken végzett

mûsorszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az eredeti célját

tekintve mûsorszétosztásra szolgáló, de közvetlen vétel útján mûsorelosztást

is megvalósító rendszerre e törvény szempontjából a vezetékes mûsorelosztó

rendszerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A nem korlátozott vezeték nélküli és a vezetékes mûsorelosztó

rendszerek hálózatba kapcsolódását a mûszaki feltételek megléte esetén a

Hírközlési Fõfelügyelet engedélyezi.

(4) A vezetékes mûsorelosztókra egyebekben külön törvény rendelkezései

irányadók.

105. §

(1) A 97-104. § alkalmazásában a Testület államigazgatási ügyben eljáró

szerv, eljárására az e §-okban foglalt eltérésekkel az államigazgatás eljárás

általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell alkalmazni.

(2) A Testület határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs

helye.

106. §

Az ezen cím alapján jogosulatlanul végzett mûsorszolgáltatás, illetve

bejelentés nélkül vagy attól eltérõ módon végzett mûsorelosztás esetén, vagy

ha a mûsorelosztó nem tesz eleget az ezen címben meghatározott kötelességének,

a felelõssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének

megfelelõ, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió

forintig terjedõ bírságot szabhat ki, melyet a Testületnek kell megfizetni.

VI. FEJEZET

A MÛSORSZOLGÁLTATÁS TÁMOGATÁSÁNAK RENDSZERE

107. §

(1) A Testület a közszolgálati mûsorszolgáltatás, valamint a nem

nyereségérdekeltségû mûsorszolgáltatás támogatására, a kulturális értékek

létrehozására, a mûsorok sokszínûségének biztosítására - beleértve a helyi

közösségek, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életének és a

kisebbségi álláspontok valamint kultúrák kifejezését és bemutatását -, az

anyanyelv ápolásának elõsegítése érdekében Mûsorszolgáltatási Alapot (a

továbbiakban: Alap) létesít.

(2) Az Alapot a Testület kezeli. Az Alapot a Testület költségvetésétõl el

kell különíteni.

108. §

(1) Az Alap forrásai: a mûsorszolgáltatási szerzõdési ellenérték (a

továbbiakban: mûsorszolgáltatási díj), a pályázati díj, a mûsorszolgáltatási

szerzõdésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, a vezetékes mûsorelosztó

által fizetett mûsorelosztási nyilvántartási hozzájárulás (a továbbiakban:

mûsorelosztási hozzájárulás), valamint az önkéntes befizetések.

(2) Az Alapba történõ önkéntes befizetés közérdekû

kötelezettségvállalásnak minõsül.

109. §

(1) A 107. § (1) bekezdésében meghatározott célú támogatás a

mûsorszolgáltató folyamatos tevékenységének meghatározott idejére, de

legfeljebb öt évre szóló támogatására is adható.

(2) A helyi és körzeti mûsorszolgáltató által fizetett mûsorszolgáltatási

díj összegének legalább hetven százalékát a helyi-, körzeti-, illetve a nem

nyereségérdekeltségû mûsorszolgáltató magyarországi gyártású, közszolgálati

vagy kisebbségi igényeket kielégítõ mûsorszámai készítésének nyilvános

pályázat alapján történõ támogatására kell fordítani.

(3) A pályázatot a Testület írja ki, és a Testület által összehívott

eseti társadalmi bírálóbizottság értékeli.

(4) A bírálóbizottság tagjait a Testület köztiszteletben álló személyek

közül választja ki a Testület tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi

szabályok megfelelõ alkalmazásával. A bírálóbizottságban a mûsorszolgáltatási

díj fizetésére kötelezettek és a közszolgálati, valamint a nem

nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók szakmai-érdekképviseleti szervezeteinek

képviseletét biztosítani kell.

(5) A bírálóbizottság a javaslatát indokolással együtt - a Testület

döntése elõtt - nyilvánosságra hozza. A pályázatokról a Testület teljes ülése

dönt.

110. §

(1) A magyarországi kereskedelmi mûsorszolgáltató - engedélye

érvényességének idõtartama alatt - mûsorszolgáltatási díjat köteles fizetni.

(2) A díj összegét a mûsorszolgáltatás fajtája szerint megállapított

egységes díjtétel, valamint a mûsorszolgáltatás engedélyezett adásideje és a

vételkörzet népességének száma együttes figyelembevételével kell

megállapítani.

(3) A mûsorszolgáltatási díjtétel nagyságát, a díj kiszámításának és

megfizetésének módját, valamint a díjbevételnek a Magyar Rádió Közalapítvány,

a Magyar Televízió Közalapítvány és a Testület közötti megosztásának mértékét

a Kormány rendeletben állapítja meg.

111. §

(1) Üzembentartási díjat köteles fizetni az, aki televízió vevõkészüléket

üzemeltet.

(2) Az üzembentartási díj fizetésére köteles az is, aki

a/ televíziókészülék forgalombahozatalával, bemutatásával foglalkozik,

üzemegységenként egy,

b/ televíziókészülék bérbeadásával foglalkozik, a tevékenységi körébe

tartozó minden egyes

televíziókészülék után.

112. §

(1) Az üzembentartási díjat az éves költségvetésrõl szóló törvény

állapítja meg.

(2) Az üzembentartási díjat a nemzeti közszolgálati mûsorszolgáltatók

versenyképes és hatékony mûködtetésének, mûsorszolgáltatási rendszerük

fenntartásának és a közszolgálati mûsorok támogatási szükségleteinek

figyelembevételével kell megállapítani.

(3) Az üzembentartási díjbevételt a Magyar Rádió Közalapítványnak és a

Magyar Televízió Közalapítványnak kell megfizetni, harminc és hetven százalék

megosztási arányban.

(4) A díj beszedése állami feladat. A díjbevételre a költségvetés

kezességet vállal. A költségvetés a díjbevételt idõarányosan, negyedévente

elõlegezi.

113. §

Nem kell díjat fizetni

a/ a használó és a vele közös háztartásban élõ személy által a

bejelentésben megjelölt üzembentartási helyen üzemben tartott második és

minden további,

b/ a közegészségügyi és gyermekintézmények,a fegyveres erõk, rendvédelmi

szervek, szanatóriumok, óvodák, oktatási intézmények, diákszállások

(kollégiumok), szociális otthonok ugyanabban az épületben, épületcsoportban

használt második és minden további,

c/ a bérelt,

d/ a legfeljebb tizenöt nap idõtartamra próbára átvett,

e/ a mûsorszolgáltató, a mûsorelosztó, a mûsorszétosztó, a mûsorszóró

rendszer üzemeltetõje, illetõleg a Közalapítvány, a Testület és a Hírközlési

Fõfelügyelet által üzemi, vételmegfigyelési és ellenõrzési célból telephelyen,

illetve vételmegfigyelési helyen és gépkocsiban üzemben tartott,

f/ az ország területén legfeljebb harminc napig tartózkodó külföldi

állampolgár által üzemben tartott,

g/ a diplomáciai képviselet, a konzum képviselet és a nemzetközi

szervezet, valamint ezek tagjai, nem magyar állampolgárságú alkalmazottai és

családtagjaik, valamint egyéb, nemzetközi szerzõdés alapján díjfizetés alóli

mentességre jogosult szervek és személyek által üzemben tartott,

h/ a zárt televíziós rendszerben monitorként üzemeltetett

televíziókészülék után.

114. §

(1) Nem kell üzembentartási díjat fizetniük a következõkben

felsoroltaknak (mentesség):

a/ az egyedül élõ hetven éven felüli személynek,

b/ az önálló háztartásban élõ házaspárnak, illetve az élettársaknak, ha

mindketten hetven éven felüliek,

c/ azon hetven éven felüli személynek, aki önálló nyugdíjjal, keresettel

vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkezõ közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b/

pontja) eltartásáról gondoskodik,

d/ a hadirokkantnak és a hadiözvegynek,

e/ a súlyosan látás- és hallássérültnek, az I. és II. csoportbeli

rokkantnak.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt mentésségre jogosultak helyett az

üzembentartási díjat a Magyar Köztársaság éves költségvetésében, annak

Népjóléti Minisztérium fejezetében átalány formájában kell elõirányozni és azt

idõarányosan, negyedévente kell átutalni a Magyar Rádió Közalapítványnak,

illetve a Magyar Televízió Közalapítványnak.

(3) A mentességre jogosultnak a díjbeszedéssel megbízott szervezethez - a

mentességre való jogosultságának keletkezését követõ nyolc napon belül - a

mentességére vonatkozó nyilatkozatot kell benyújtania. Ez a szabály nem

vonatkozik arra, aki e törvény hatálybalépését megelõzõen szerzett

jogosultságot a mentességre.

115. §

(1) A díjfizetési kötelezettség a televíziókészülék üzemeltetésének

megkezdését követõ hónap elsõ napján kezdõdik és az üzemeltetés megszûnése

hónapjának utolsó napjáig áll fenn.

(2) A díj fizetésére kötelezett és a mentességre jogosult

a/ a televíziókészülék üzemeltetését,

b/ a 111. § (2) bekezdés b/ pontjában meghatározott tevékenységét,

annak megkezdésétõl számított nyolc napon belül a díjbeszedést végzõ

szervezetnek köteles bejelenteni.

(3) Ha a díjfizetésre kötelezett bejelentési, illetve fizetési

kötelezettségének nem tesz eleget, a díjat egyszeri pótdíjjal együtt köteles

megfizetni. A pótdíj összege a fizetendõ egyhavi díj tízszerese.

(4) A bejelentett televíziókészülék mûködõképesnek tekintendõ

felhasználási céljától függetlenül.

VII. FEJEZET

TULAJDONLÁSI SZABÁLYOK

116. §

(1) Az országos, illetve a külföldre irányuló kereskedelmi

mûsorszolgáltatásra jogosult vállalkozásban a magyar állampolgárságú,

magyarországi lakóhelyû természetes személyeknek legalább a szavazati jogok 26

%-ával kell rendelkezniük.

(2) Az országos (hálózatba kapcsolódás nélküli) földi terjesztésû

kereskedelmi televíziós mûsorszolgáltatást végzõ vállalkozásban egy tulajdonos

legfeljebb a szavazati jogok 49 %-ával rendelkezhet.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása során a közvetlen és közvetett

tulajdoni részesedéseket össze kell adni.

(4) Az országos, illetve a külföldre irányuló kereskedelmi

mûsorszolgáltatást végzõ részvénytársaság igazgatóságában a tagok többségének

magyar állampolgárságú, magyarországi lakóhelyû személynek kell lennie.

(5) Országos, illetve külföldre irányuló, valamint körzeti kereskedelmi

mûsorszolgáltatást végzõ részvénytársaság szavazati jogot biztosító részvénye

alapítvány tulajdonában nem lehet.

117. §

(1) Aki szerzõdés vagy bejelentés alapján mûsorszolgáltatásra jogosult,

az egyidejûleg legfeljebb:

a/ egy országos, illetve külföldre irányuló mûsorszolgáltatás,

b/ két körzeti és négy helyi mûsorszolgáltatás, vagy

c/ tizenkét helyi mûsorszolgáltatás

végzésére rendelkezhet jogosultsággal.

(2) Az országos, illetve a külföldre irányuló mûsorszolgáltatásra

jogosult és az abban közvetlen vagy közvetett tulajdonnal rendelkezõk nem

szerezhetnek befolyásoló részesedést más mûsorszolgáltatást végzõ társaságban.

(3) Mûsorszolgáltatásra jogosultban befolyásoló részesedést az (1)

bekezdésben foglalt korlátok között szerezhet meg ugyanaz a tulajdonos.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt mûsorszolgáltatások külön-külön

mûsorszolgáltatási szerzõdés, illetve bejelentés alapján végezhetõk.

118. §

(1) A körzeti és helyi mûsorszolgáltató a mûsor szolgáltatásának

vételkörzetébe esõ más körzeti vagy helyi mûsorszolgáltatást végzõ társaságban

- a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - közvetlen vagy közvetett

tulajdonjogot nem szerezhet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható, ha

a/ a két mûsorszolgáltató vételkörzete legfeljebb húsz százalékban fedi

át egymást, vagy

b/ a mûsorsugárzási pályázat elbírálása után kihasználatlan adásidõ marad

és új pályázat kiírása mellett a szabadon maradt adásidõre szerzõdést kötnek

az (1) bekezdésben megjelölt mûsorszolgáltatóval, feltéve, hogy az így általa

megszerzett adásidõ a már meglévõ adásidejétõl nyolcvan százalékában eltér, és

egyik adásidõ sem haladja meg a négy órát.

(3) Vezetékes mûsorelosztó hálózat útján végzett körzeti vagy helyi

mûsorszolgáltatás esetén egy mûsorszolgáltató több mûsorszolgáltatásra is

jogosult. Az általa használt rendszerben legfeljebb a magyarországi

mûsorszolgáltatások elosztására szolgáló csatornái egyharmadának megfelelõ

számú csatornát, de legalább egyet vehet saját mûsorszolgáltatására igénybe.

119. §

(1) Ha egy tulajdonos közvetlen vagy közvetett tulajdonnal rendelkezik

egynél több körzeti vagy helyi mûsorszolgáltatásban, az ezek vételkörzetében

élõ lakosságszám nem érheti el az ötmilliót.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott tulajdonos közvetlen avagy

közvetett tulajdonjoga alapján a 117. § (1) bekezdésében megjelölt korlátozás

mértékét meghaladó számú mûsorszolgáltatásban érdekelt, a felsõ határt

meghaladó mûsorszolgáltatóban befolyásoló részesedést nem szerezhet.

120. §

(1) Aki befolyásoló részesedéssel kiadói, illetve alapítói joggal

rendelkezik olyan napilapban, amelynek eladott napi példányszáma legalább tíz

megyében 1000-1000 példányt ér el (országos terjesztésû napilap), vagy

Budapesten eléri a 40.000 példányt, országos (hálózatba kapcsolódás nélkül)

mûsorszórással terjesztett mûsorszolgáltatóban, illetve külföldre irányuló

mûsorszolgáltatást végzõ társaságban nem szerezhet befolyásoló részesedést és

viszont.

(2) Aki befolyásoló részesedéssel kiadói, illetve alapítói joggal

rendelkezik - a mûsorközlõ hetilap kivételével - olyan hetilapban, amelynek

eladott heti példányszáma legalább tíz megyében 500-500 példányt ér el, vagy

Budapesten eléri a 30.000 példányt, országos (hálózatba kapcsolódás nélkül)

mûsorszórással terjesztett mûsorszolgáltatóban, illetve külföldre irányuló

mûsorszolgáltatást végzõ társaságban nem szerezhet befolyásoló részesedést és

viszont.

(3) Aki befolyásoló részesedéssel kiadói, illetve alapítói joggal

rendelkezik olyan nem országos terjesztésû napilapban, amelynek eladott napi

példányszáma a 10.000 példányt eléri, nem szerezhet többségi tulajdont olyan

mûsorszolgáltatóban, amelynek vételkörzete átfedi a lap terjesztési körzetének

nyolcvan százalékát és viszont.

(4) A többségi tulajdonnál kisebb mértékû tulajdont az (1) bekezdésben

meghatározott tulajdonos, illetve kiadó vagy alapító akkor szerezhet, ha az

adott vételkörzet legalább hetven százalékára kiterjedõen már mûködik másik

helyi vagy körzeti mûsorszolgáltató.

121. §

E fejezet alkalmazásában:

a/ a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató a 117. § (1) bekezdésének

korlátai között más mûsorszolgáltatási jogosultságot is csak nem

nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóként szerezhet,

b/ az az üzemeltetõ, aki saját mûsort szolgáltat, nem rendelkezhet

befolyásoló részesedéssel más mûsorszolgáltatást végzõ szolgáltatásban,

illetve mûsorszolgáltatási jogosultságot saját rendszerén kívül nem szerezhet,

c/ a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény szerinti

szervezeti egyesülés és meghatározó befolyásszerzés, ha a jelen fejezetben

foglalt elõírások sérelmével jár, nem engedélyezhetõ,

d/ a befolyásoló részesedés szempontjából a külföldi természetes és jogi

személy vagy ezek közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése

vállalkozásnak minõsül. A befolyásoló részesedés nagyságának megállapításakor

a közvetlen és közvetett tulajdont (összeadással) egybe kell számítani,

e/ a Ptk. 685. § b/ pontja szerinti közeli hozzátartozók tulajdoni

részesedését (összeadással) egybe kell számítani,

f/ a 117. § (2) bekezdésében foglaltak nem vonatkoznak a Magyar Rádió

Közalapítványra és a Magyar Televízió Közalapítványra.

VIII. FEJEZET

VEGYES, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Országgyûlési közvetítés

122. §

(1) Az Országgyûlés - ülései egészének, a kinevezésekkel és jelölésekkel

kapcsolatos nyilvános országgyûlési bizottsági meghallgatásoknak, valamint

szükség szerint az országgyûlési bizottságok üléseinek közvetítésére - 1995.

december 31-éig zártláncú televíziós rendszer létesítését biztosítja.

(2) A zártláncú rendszerbõl kimenõ jelet valamennyi mûsorszolgáltató

számára hozzáférhetõvé kell tenni. A rendszerhez való csatlakozás költségei a

mûsorszolgáltatót terhelik.

(3) A kimenõ jelrõl egy-egy rögzített, bárki számára hozzáférhetõ

példányt az Országgyûlési Könyvtárban, az Országos Széchenyi Könyvtárban, az

MTV, illetve az MR archívumában, továbbá a mûvelõdésügyi miniszter által

rendeletben meghatározott megyei könyvtárakban, illetve közgyûjteményekben

kell elhelyezni. Az Országgyûlési Könyvtár biztosítja a rögzített anyag

megtekinthetõségét, és költségtérítés ellenében arról bárki által szabadon

felhasználható másolatot készít.

(4) Az országgyûlési tevékenység közvetítésének pártatlanságát biztosító

közvetítési rendet a Házszabály mellékleteként 1995. december 31-éig kell

meghatározni.

123. §

(1) Az a mûsorszolgáltató, amely kizárólag az Országgyûlés

tevékenységének bemutatásával, illetve az ehhez kapcsolódó elemzésekkel

foglalkozik, e törvény erejénél fogva közszolgálati mûsorszolgáltatónak

minõsül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mûsorszolgáltatást a 102. § (1) bekezdése

szerint elsõbbséggel kötelezõ elosztani, függetlenül a mûsorszolgáltató

mûsorsugárzási vételkörzetétõl.

A nemzeti közszolgálati mûsorszolgáltatások

frekvenciakészletének meghatározása

124. §

(1) A Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió költségvetési szervek

által e törvény hatálybalépésekor használt frekvenciakészlet e törvény

erejénél fogva a Magyar Rádió Közalapítványt, illetve a Magyar Televízió

Közalapítványt illeti meg határozatlan idõtartamra.

(2) A nemzeti közszolgálati mûsorszolgáltatók mûsorszolgáltatási

kötelezettségének bõvítése, illetve változása esetén az új frekvencia- és

sugárzási jellemzõkkel meghatározott mûsorszórási lehetõségeket egyeztetés

keretében kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdésben említett egyeztetés a Testület vezetésével a

Hírközlési Fõfelügyelet, az érintett Közalapítvány, valamint a mûsorok

szórását végzõ távközlési szolgáltató képviselõi között jön létre.

(4) A nemzeti közszolgálati mûsorszolgáltató külföldre irányuló

mûsorszórási lehetõségeit a Hírközlési Fõfelügyelet a frekvenciahasználatra

vonatkozó érvényes nemzetközi eljárás alapján biztosítja.

Vegyes és átmeneti rendelkezések

125. §

(1) A Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány Alapító

Okiratát a Kormány e törvény elfogadását követõ négy héten belül köteles az

Országgyûlés elé terjeszteni.

(2) A Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar Televízió

Közalapítvány bejegyzésüket követõ harminc napon belül kötelesek létrehozni a

31. § alapján a nemzeti rádió. illetve televízió közszolgálati

mûsorszolgálatókat (a Magyar Rádió Részvénytársaságot, illetve a Magyar

Televízió Részvénytársaságot).

(3) A Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió költségvetési szervek

megszûnése és a 31. § szerinti mûsorszolgáltatók létrehozása közötti

idõszakban a Közalapítvány Kuratóriuma, illetve az általa ideiglenesen

megbízott személy látja el a mûsorszolgáltató szervezet vezetését, a

folyamatos mûködés biztosítása érdekében.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott átmeneti idõszakban a Magyar

Rádiónál, illetve a Magyar Televíziónál korábban közalkalmazotti jogviszonyban

álló alkalmazottak - jogfolytonosan - a Közalapítvánnyal vannak

munkaviszonyban. A munkáltatói jogokat a Kuratórium elnöke, illetve a

Kuratórium által az ideiglenes vezetéssel megbízott személy gyakorolja.

126. §

(1) A DUNA TV Rt. az 1057/1992. (X.9.) Korm.határozattal létrehozott

HUNGÁRIA Televízió Közalapítvány Alapító Okirata, valamint a DUNA TV-EURION

Kulturális és Kommunikációs Szolgáltató Részvénytársaság Alapító Okirata

alapján végez nemzeti közszolgálati mûsorszolgáltatást.

(2) A HUNGÁRIA Televízió Közalapítvány költségvetési támogatásáról az

éves költségvetési törvényben kel1 határozni.

127. §

(1) A Kormány 1995. július 31-éig köteles földi sugárzásra alkalmas

frekvenciakészletet biztosítani egy országos kereskedelmi televízió

mûsorszolgáltató mûködéséhez.

(2) A Testület az (1) bekezdés szerinti mûsorszolgáltatásra 1995.

augusztus 31-éig köteles pályázatot kiírni.

128. §

(1) A határozott idõre szóló helyi stúdió engedélyek a Testület

létrejöttét követõ kilenc hónapig érvényesek. Ezt követõen az engedélyes,

illetve jogutódja e törvény szerinti mûsorszolgáltatóként e §-ban

meghatározottak szerinti mûsorsugárzási szerzõdés alapján mûködhetnek,

feltéve, hogy az engedélyes az engedély szerinti rendszeres mûsorszolgáltatást

megkezdte. Ezt a szabályt kell alkalmazni a jogszabállyal mûsorszolgáltatásra

feljogosítottakra is. A szerzõdéssel keletkezett jogosultság megszûntekor a

91. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

(2) Ha a korábbi engedélyes egyébként nem nyereségérdekelt

mûsorszolgáltatónak minõsülne, a Testület az engedélyben foglaltakkal azonos

feltételekkel köteles megkötni a szerzõdést a vételkörzet nagyságára tekintet

nélkül.

(3) Ha a korábbi engedélyes nem esik a (2) bekezdésben foglaltak alá, a

mûsorszolgáltatási szerzõdést vele a korábbi engedélyben foglaltak szerint

azzal a feltétellel kell megkötni, hogy a (8) bekezdés szerinti

mûsorszolgáltatási díjat köteles fizetni.

(4) Az engedélyben nem szabályozottak tekintetében e törvényt kell

alkalmazni.

(5) Ha a mûsorszolgáltatási jogosultságot 1994. június 30-a elõtt,

határozatlan idõre szerezték meg, az a jogosultat az e törvény hatálybalépését

követõ öt évig illeti meg.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott idõpont után határozatlan idõre

szerzett mûsorszolgáltatási jogosultság e törvényben foglalt elõírások szerint

az adott sugárzási lehetõség tekintetében lefolytatott eljárás befejezésének

idõpontjáig gyakorolható.

(7) Az (1) és (5) bekezdés szerint minõsülõ mûsorszolgáltató esetében, ha

e törvény hatálybalépése elõtt legalább egy éven át folyamatosan a törvény

szerinti közszolgálati mûsorszolgáltatóra vonatkozó elõírások szerint

mûködött, a kilenc hónap elteltével közszolgálati mûsorszolgáltatást csak a

22. § alapján végezhet.

(8) A (3) bekezdésben meghatározott díjat a Testület a más hasonló

vételkörzetû mûsorszolgáltatók által fizetendõ díjakra tekintettel állapítja

meg 1995. október 15-éig. A mûsorszolgáltatási díjat elõször a törvény

hatálybalépését követõ naptári év január elsejétõl kell megfizetni.

(9) E törvény hatálybalépésekor a Magyar Rádió költségvetési szerv

tulajdonában, vagy tulajdoni részesedésével mûködõ kereskedelmi

mûsorszolgáltató a Magyar Rádió Közalapítvány tulajdonában, vagy tulajdoni

részesedésével mûködõ kereskedelmi mûsorszolgáltatóként jogosult a

kereskedelmi mûsorszolgáltatás folytatására. E mûsorszolgáltató nyereségét a

Közalapítvány köteles az alapítványi célra fordítani.

Módosító és hatályon kívül helyezõ rendelkezések

129. §

(1) A polgári perrendtartásról szóló 1952.évi III. tv. - a továbbiakban:

Pp. - 343. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(1) Ha a sajtó a helyreigazítási kötelezettségét határidõben nem

teljesíti, a helyreigazítást igénylõ fél az idõszaki lap szerkesztõsége, a

mûsorszolgáltató, a stúdió, a Magyar Távirati Iroda, illetõleg a Filmhíradó

Szerkesztõsége ellen keresetet indíthat."

(2) A Pp. 344. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(1) A perre azoknak az idõszaki lapoknak, amelyeknek a szerkesztõsége

Budapesten van, továbbá a Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt., a DUNA TV

Rt., a Magyar Távirati Iroda és a Filmhíradó Szerkesztõsége esetében a Pesti

Központi Kerületi Bíróság, egyébként az a bíróság illetékes, amelynek a

területén az idõszaki lap szerkesztõsége, a mûsorszolgáltató, illetve a stúdió

székhelye van."

130. §

A belkereskedelemrõl szóló 1978. évi I. törvény 34. §-ának (3) bekezdése

helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Tilos a szeszesitalok és dohányipari termékek fogyasztására ösztönzõ

reklám, vagy hirdetés közzététele. Jogszabály e rendelkezés alól a nemzetközi

televíziós láncon közvetített rendezvények, továbbá az idegennyelvû kiadványok

tekintetében kivételt tehet. Törvény a szeszesitalok rádióban és televízióban

történõ reklámozása tekintetében kivételt tehet."

131. §

(1) A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõségrõl szóló 95/1991. (VII. 23)

Kormányrendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következõ i/ ponttal egészül ki:

"A fõfelügyelõség és a felügyelõségek a törvényben meghatározott

feladataik ellátása érdekében ellenõrzik különösen:

i/ a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényben foglalt elõírások

betartását."

(2) Az R. 3· §-a új, (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Mûsorszolgáltatók tekintetében a 2. § e/ és i/ pontjaiban foglaltak

esetében a fõfelügyelõség jár el. A fõfelügyelõség határozata ellen

államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs."

(3) Az R. 4. §-a új, (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A fõfelügyelõség a 2. § e/ és i/ pontjában foglaltak esetében

kizárólag az Országos Rádió- Televízió Testület megkeresésére jár el. A

fõfelügyelõség a megkeresésnek köteles tizenöt napon belül eleget tenni."

(4) Az R. 7. §-a új, (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A fõfelügyelõség a mûsorszolgáltatót jogellenes

reklámtevékenységébõl származó bevételének kétszereséig terjedõ pénzbírsággal

sújthatja. Amennyiben ez az összeg nem állapítható meg, vagy ha az Országos

Rádió-Televízió Testület megkeresésére a mûsorszolgáltató más

fogyasztóvédelmet sértõ magatartása miatt kerül sor, tízezertõl kétszázezer

forintig terjedõ pénzbírság szabható ki. A kötelezett a bírságot az Országos

Rádió-Televízió Testület által kezelt Mûsorszolgáltatási Alapba fizeti be. A

fõfelügyelõség határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye

nincs."

132. §

(1) A sajtóról szóló, többször módosított 1986. évi II. törvény (a

továbbiakban: Stv.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) A sajtószabadság gyakorlása

a/ nem valósíthat meg bûncselekményt vagy bûncselekmény elkövetésére való

felhívást,

b/ nem sértheti a közerkölcsöt,

c/ nem járhat mások személyhez fûzõdõ jogainak sérelmével. "

(2) Az Stv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) Mindenkinek jogában áll sajtóterméket elõállítani és nyilvánosan

közölni. Ezt a jogot törvény a szükséges és arányos mértékben - más alapvetõ

alkotmányos jog érvényesítése érdekében - korlátozhatja."

(3) Az Stv. 12. §-a az alábbi, új (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A fegyveres erõk, fegyveres testületek, rendészeti szervek felett

felügyeletet gyakorló minisztérium (országos hatáskörû szerv) a felsorolt

szervek által belsõ használatra kiadott oktatási, kiképzési vagy nevelési

célokat szolgáló sajtótermékre a nyilvántartásbavétel jogát gyakorolja. "

(4) Az Stv. 15. §-ának (1) és (3) bekezdései helyébe az alábbi

rendelkezések lépnek, illetve az alábbi, új (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az idõszaki lapot törölni kell a nyilvántartásból, ha a

nyilvántartásba vétel megtagadásának lenne helye.

(3) Az ügyész indítványára a bíróság megtiltja annak a sajtóterméknek,

vagy sajtóterméknek nem minõsülõ iratnak a nyilvános közlését, amely

a/ a 12. § (2) bekezdésébe ütközik,

b/ tartalmánál fogva közvádra üldözendõ bûncselekményt valósít meg,

c/ a közerkölcsöt adott megjelenési formájában sérti, vagy

d/ a Ptk. 85. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint meghalt személy

(megszûnt jogi személy) jó hírnevét sérti, ha a közlés közérdekbe ütközik.

(4) Becsületsértés és rágalmazás sértettje indítványára, ha a jogsértés

súlyos és jóvátehetetlen, a bíróság megtiltja az ilyen tartalmú

sajtóterméknek, vagy sajtóterméknek nem minõsülõ iratnak a nyilvános közlését.

(5) A (3) bekezdés szerinti sajtótermék, vagy irat nyilvános közlését az

ügyész azonnal felfüggesztheti. Az ügyész e határozatát a bíróságnak

haladéktalanul megküldi. Az ügyész nyilvános közlést felfüggesztõ

határozatáról bíróság polgári nemperes eljárásban soronkívül, a

felfüggesztéstõl számított hetvenkét órán belül határoz. Ha a bíróság e

határidõn belül nem erõsíti meg az ügyész felfüggesztõ határozatát, a

felfüggesztés hatályát veszti.

(6) Az ügyész nyilvános közlést felfüggesztõ végzése a nyomozó hatóság

eljárást megtagadó határozatával, illetve a bíróság érdemi határozatának

kihirdetésével hatályát veszi.

(7) A bíróság a nyilvános közlés megtiltásáról polgári nemperes

eljárásban, soron kívül, a sajtótermék vagy irat nyilvános közlésétõl

számított nyolc napon belül határoz.

(8) A nyilvános közlés (5) bekezdés szerinti megtiltása hatályát veszti,

ha a nyomozó hatóság az eljárást megtagadta, illetve ha a (4) bekezdés

szerinti esetben a sértett az erre nyitvaálló idõben a feljelentést

elmulasztotta. "

(5) Az Stv. 20. §-ának a/ pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"a/ sajtó: az idõszaki lap, az Rttv. szerinti mûsorszolgáltató (pl.

rádió, televízió) - e törvény 2. §-ában foglaltak kivételével -, a

hírügynökség és a filmhíradó."

133. §

(1) Az országgyûlési képviselõk választásáról szóló, többször módosított

1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vt.) 11. §-ának (1) bekezdése

helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a

választáson jelöltet állító pártok választási felhívását - azonos feltételek

mellett legkésõbb a választást megelõzõ napig - legalább egyszer ingyenesen

közli. Az ingyenes közlési kötelezettség minden mûsorszolgáltatót terhel, a

saját sugárzási körzetében, a jelöltek választási programjára vonatkozóan. A

jelöltet, illetõleg a pártot népszerûsítõ hirdetés csak "Fizetett választási

hirdetés" jelzéssel közölhetõ."

(2) A Vt. 11. §-a új, (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a mûsorszolgáltató a választást megelõzõ harminc napban hírt ad

választási eseményekrõl, a Magyar Rádióra és a Magyar Televízióra vonatkozó

szabályok szerint köteles eljárni. "

134. §

A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI.

törvény 48. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A mûsorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot az Országos Rádió-

Televízió Testület által kezelt Mûsorszolgáltatási Alapba kell megfizetni."

135. §

(1) A társasági adóról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXVI.

törvény (a továbbiakban: Tat.) 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(4) E törvény hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, az Állami

Fejlesztési Intézetre, a Pénzintézeti Központra, az Igazságügyi Minisztérium

felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalatra, a Magyar Rádióra, a

Magyar Televízióra és a Duna Televízióra."

(2) A Tat. 4. §-ának (2) bekezdése a következõ q/ ponttal egészül ki:

"q/ a Mûsorszolgáltatási Alapba történõ önkéntes befizetés, valamint a

rádiózásról és televíziózásról szóló 1994. évi.... törvény szerinti

közszolgálati mûsor támogatására (szponzorálására) közvetlenül fordított

összeg."

136.·§

(1) A távközlésrõl szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.)

6. §-a az alábbi új, (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A mûsorszóró, mûsorszétosztó és mûsorelosztó hálózatok

összekapcsolásának feltételeit törvény állapítja meg."

(2) A Tt. Mellékletének 12., 13., 14. és 17. pontja az alábbiak szerint

módosul:

"12. Mûsorelosztás: A mûsorszolgáltató által elõállított jelek egyidejû,

változatlan továbbítása vezetékes hálózaton, vagy nem mûsorszóró rádiótávközlõ

rendszeren a mûsorszolgáltató telephelyétõl, illetõleg a mûsorszétosztó

hálózat végpontjától az arra jogosult felhasználó vevõkészülékéhez, kivéve a

tíznél kevesebb vevõkészülék csatlakoztatására alkalmas hálózat segítségével

történõ jeltovábbítást.

13. Mûsorszétosztás: A mûsorszolgáltató által elõállított jelek vezetékes

hálózaton, továbbá földfelszíni vagy mûholdas nem mûsorszóró rádiótávközlõ

rendszeren változatlanul történõ egyidejû eljuttatása rádió és televízió

mûsorszóró adókhoz, illetõleg mûsorelosztó hálózatokhoz.

14. Mûsorszórás: Földfelszíni vagy mûholdas rendszerrel végzett egyirányú

- megfelelõ vevõkészülékkel rendelkezõ, elvileg korlátlan számú felhasználónak

szánt - rádiótávközlési eljárás hangok, képek vagy egyéb természetû jelek

továbbítására.

17. Regionális (körzeti) mûsorszórás: Az a mûsorszórás, amelynek

vételkörzete meghaladja a helyi mûsorszórás vételkörzetét, de vételkörzetében

az ország népességének kevesebb mint fele lakik."

137. §

(1) A frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII: törvény (a

továbbiakban: Ftv.) 3. §-ának (1) bekezdés a/ pontja helyébe az alábbi

rendelkezés lép:

"a/ A frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának kidolgozása és - a

jóváhagyott Táblázattal való egyetértés esetén - annak közzététele "

(2) Az Ftv. 5. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép, illetve új, 5/A §-

sal egészül ki:

"(1) Az Országgyûlés a kormányzati és a polgári célú

frekvenciagazdálkodás összhangjának, a polgári frekvenciahasználat területén a

távközlési, mûsorszolgáltatási és egyéb ágazati frekvenciahasználat

kiegyensúlyozott kapcsolatának biztosítására hét tagból álló Nemzeti

Frekvencia Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre.

(2) A Tanács, illetve tagjai csak a törvénynek vannak alávetve, és

tevékenységi körében nem utasíthatók. A Tanács maga választja elnökét.

(3) A Tanács egy tagját az Országos Rádió-Televízió Testület saját tagjai

közül, további hat tagját az Országgyûlés választja, négy évre, a rádiózásról

és a televíziózásról szóló 1994. évi... tv. (Rttv.) 56. §-ában foglaltak

szerinti eljárásban, a honvédelmi és rendészeti kommunikáció, a

frekvenciagazdálkodás, a hírközlés és hírközlési ipari tevékenység elismert

szakemberei közül.

(4) A választott tagokra, illetve a Tanácsra az Rttv. 56. §, 58. § (1)-

(3) bekezdésben foglaltak értelemszerûen alkalmazandók.

(5) A nem testületi tagok illetményére és jogviszonyuk egyéb kérdéseire a

testületi tagokra vonatkozók az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a Tanács

tagjai a testületi tagokat megilletõ illetmény fele illeti meg, és a Tanácsban

ellátott tevékenységért más jogcímen juttatásra nem jogosultak.

(6) A testületi tag a Tanácsban ellátott tevékenységért -

költségtérítésen túl - semmiféle javadalmazásban nem részesülhet.

(7) A Tanács tagja, illetve a Ptk. 685. §-ának b/ pontja szerinti közeli

hozzátartozója

a/ mûsorszolgáltatóval, mûsorterjesztõvel, napilap vagy hetilap

kiadójával, alaptevékenységként frekvenciagazdálkodási és távközlési

szolgáltató tevékenységet folytató szervezettel vagy vállalkozással nem állhat

munkavégzésre irányuló jogviszonyban,

b/ nem lehet ilyen szervezet tulajdonosa (tagja, részvényese),

kuratóriumának tagja.

(8) A (7) bekezdés a/ pontja szerinti összeférhetetlenségi elõírásokat -

a közeli hozzátartozóra vonatkozó korlátozás kivételével - a tagságot követõ

egy évben is alkalmazni kell.

(9) A Tanács tagja pártpolitikai tevékenységet nem folytathat,

pártpolitikai nyilatkozatot nem tehet, politikai pártban vezetõ tisztséget nem

vállalhat.

(10) A Tanács tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyûlés elnöke

elõtt az alábbi szövegû esküt teszi:

"Én, ................, esküszöm, hogy a Nemzeti Frekvencia Tanács

tagjaként az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, az

államtitkot megõrzöm, megbízatásomhoz híven, lelkiismeretesen járok el."

5/A § (1) A Tanács jogi személy, a költségvetési szervek gazdálkodására

vonatkozó jogszabályok szerint mûködik. A Tanács gazdálkodását az Állami

Számvevõszék ellenõrzi. Irodájának feladatait az Országos Rádió-Televízió

Testület Hivatala látja el.

(2) A Tanács a frekvenciagazdálkodásban és távközlésben érdekelt szakmai

és társadalmi szervezetek számára szükség szerint nyilvános meghallgatást

tart. A meghallgatáson lehetõséget kell adni arra, hogy valamennyi érdekelt

kifejthesse álláspontját, illetve, hogy a Tanács tagjai az érdekeltek

kérdéseire válaszolhassanak. A meghallgatáson az eljárás tárgyához tartozó

kérdéseket bárki föltehet, és a tárgyhoz tartozó kérdésben - ésszerû és

méltányos keretek közt - álláspontját kifejtheti.

(3) A Tanács feladatai:

a/ a frekvenciagazdálkodás általános elveinek a társadalmi felhasználási

igények és a gazdasági hatékonyság követelményei alapján történõ

meghatározása, a frekvenciagazdálkodásért felelõs miniszterek

közremûködésével,

b/ a különbözõ rádiótávközlõ szolgálatokra vonatkozó jelenlegi és

jövõbeni szükségleteinek megfelelõ távlati frekvenciagazdálkodási célok

kijelölése és azok rendszeres felülvizsgálata,

c/ a rádiófrekvenciás tartomány igénybevételének összehangolása, polgári

és kormányzati célú megosztása, a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási

Táblázatának jóváhagyása,

d/ részvétel a Kormány frekvenciagazdálkodással kapcsolatos döntéseinek

kialakításában és a vonatkozó jogszabály tervezetek egyeztetésében,

e/ a rádióigazgatási értekezletekre a magyar tárgyalási irányelvek

jóváhagyása,

f/ a polgári és a kormányzati frekvenciagazdálkodás között esetleg

felmerülõ vitás kérdésekben döntési javaslat kidolgozása a Kormány részére,

g/ a Rádiótávközlési Alap felhasználására vonatkozó ajánlások kidolgozása

a miniszter számára.

(4) A (3) bekezdés d/ pontjában foglalt feladat ellátása érdekében a

Tanács elnökét a frekvenciagazdálkodási és távközlési kérdések tárgyalásakor a

Kormány üléseire meg kell hívni.

(5) A Tanács feladatainak teljesítésérõl két évente beszámol az

Országgyûlésnek, ebben értékeli a frekvenciagazdálkodás helyzetét is."

(3) Az Ftv. 6. §-a az alábbiak szerint módosul, illetve az alábbi, új

(3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A rádiófrekvenciás tartomány felosztását - az új rádiótávközlõ

eljárások, hálózatok, szolgáltatások bevezetési lehetõségének elõsegítése, az

igények változásának követése érdekében hivatalból, vagy a Kormány

kezdeményezése alapján - szükség szerint, de legalább három évenként a Nemzeti

Frekvencia Tanács felülvizsgálja.

(2) A Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatát a Kormány rendeletben

teszi közzé.

(3) A Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának polgári célú

felosztását tartalmazó részét a miniszter a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási

Táblázatának kiadásával együtt - a kormányzati célú frekvenciagazdálkodási

feladatokat ellátó miniszter elõzetes tájékoztatása mellett - közzéteszi,

szükség esetén módosítja az egyes rádiótávközlési szolgálatok számára

fenntartott és tervezett frekvenciákat, frekvenciasávokat, valamint az

üzemmódra és a mûszaki elõírásokra vonatkozó adatokat tartalmazó

kiegészítéseket.

(4) A Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázata a kiegészítésekkel

együtt érvényes. A közös felhasználású frekvenciák tekintetében a kiegészítést

a miniszter a kormányzati célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó

miniszterrel egyetértésben teszi közzé."

(4) Az Ftv. 9. §-ának (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(3) Mûsorszórási célra frekvenciakijelölést törvényben meghatározott

mûsorsugárzási szerzõdés szerint keletkezett mûsorsugárzási jogosultság

alapján a mûsorsugárzásra jogosult, vagy az azzal a mûsorsugárzás

megvalósítására szerzõdött távközlési szolgáltató részére lehet kiadni."

(5) Az Ftv. 12. §-a új, h/ ponttal egészül ki:

"A rádióengedélyt vissza kell vonni, ha

h/ a mûsorszolgáltatási jogosultság megszûnt."

138. §

Az egységes hírközlési hatósági szerv létesítésérõl, valamint egyes

hírközlést érintõ jogszabályok módosításáról szóló 142/1993. /X..13./ Korm.

rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-a új, v/ ponttal egészül ki:

"A Fõfelügyelet

v/ végzi a mûsorszolgáltatással kapcsolatos, jogszabály által

meghatározott feladatokat."

139. §

(1) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti:

a/ a sajtóról szóló többször módosított 1986. évi II. törvény 2. §-ának

(2)-(3) bekezdése, 4. §-ának (1) bekezdésében "a gazdálkodó szervezetek (Ptk.

685. § c/ pontja)" szövegrész, 9. §-ának (1) és (3) bekezdése, 13. §-a, 14. §-

a, 17. § (2) bekezdése, 19. §-ának (4)-(6) bekezdése, 22. § (3) bekezdésének

"illetõleg engedélyt visszavonó" szövegrésze;

b/ a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar

Televízió és Magyar Távirati Iroda) vezetõinek kinevezési rendjérõl szóló

1990. évi LVII. törvénynek a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnöke,

alelnökei kinevezésérõl szóló rendelkezés;

c/ a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény 3. § (1)

bekezdésének b/, c/, d/ és g/ pontja;

d/ a belkereskedelemrõl szóló 1978. évi I. törvény 18. §-ának (2)

bekezdése;

e/ a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény végrehajtásáról szóló többször

módosított 12/1986. (IV.22.) Mt. számú rendelet 4. §-a, 6. § (1) bekezdésének

a 4/A §-ra utaló szövegrésze, 7. §-ának a/ pontjában a "tárgykörét"

szövegrész, 8. §-a, 11. §-a, 12. §-a, 13. §-ának (1) bekezdésében "az

engedélyt megkapta" szövegrésze, 14. §-ában "az engedély számát" szövegrész,

17. §-a, 18. §-a;

f/ a nem kereskedelmi, helyi rádió- és televízió mûsort készítõ és közlõ

stúdiók alapításának engedélyezésérõl szóló 110/1993· (VII.30.) Korm.

rendelet;

g/ a helyi jellegû önálló rádió- és televízió-mûsort készítõ stúdiókról

szóló 2/1986. (IX.1.) MTH rendelkezés;

h/ a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnöke egyes rendelkezéseinek

hatályon kívül helyezésérõl, illetve módosításáról szóló 1/1993. (I. 22.) MKM

rendelet;

i/ a formanyomtatvány alkalmazásáról szóló 8/1993. (VII.30.) MKM

rendelet;

j/ a helyi rádió és televízió mûsorszóró adók frekvenciakijelölésérõl,

rádióengedélyezésérõl és üzemeltetési feltételeirõl szóló 18/1993. (VII.16.)

KHVM rendelet;

k/ a Magyar Rádióról és a Magyar Televízióról szóló 1047/1974. (IX.18.)

MT határozat.

(2) A sajtóról szóló, többször módosított 1986. évi II. törvény 9. §-ának

(2) bekezdése; a Magyar Televízió mûsora vételének elõfizetési díjáról szóló,

a 32/1993.·(XII.23.) PM rendelettel módosított 33/1991. (XII.18.) PM rendelet,

az árak megállapításáról szóló, többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvény

mellékletének "820-11 A Magyar Televízió mûsora vételének díja

pénzügyminiszter" szövegrésze az e törvény hatályba lépését követõ hatvanadik

napon veszti hatályát.

(3) Az 1009/1993. (II.17.) Korm. határozattal jóváhagyott A Magyar Rádió

Szervezeti és Mûködési Szabályzata és az 1083/1994. (IX.8.) Korm. határozattal

jóváhagyott A Magyar Televízió Szervezeti és Mûködési Szabályzata azon

rendelkezései, amelyek e törvénnyel nem ellentétesek, alkalmazhatók mindaddig,

amíg az ezekben szabályozott kérdésekre e törvény szerint elfogadott

Szervezeti és Mûködési Szabályzat, illetve Közszolgálati Mûsorszabályzat

hatályba nem lép.

140. §

A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a mûsorszolgáltatási díj

nagysága, kiszámításának és megfizetésének módja, valamint a díjbevételnek a

Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és az Országos

Rádió-Televízió Testület közötti megosztása, továbbá az üzembentartási díj

beszedése részletes szabályait e törvény hatályba lépéstõl számított hatvan

napon belül meghatározza.

141. §

E törvény a kihirdetésétõl számított nyolcadik napon lép hatályba.

Eleje Honlap