- 1 -
Törvényjavaslat
a rádiózásról és a televíziózásról
A szabad, független rádiózás és televíziózás biztosítása, valamint a
rádió- és a televízió-mûsorszolgáltatásban a szabad véleménynyilvánítás
jogának, a tárgyilagos, független tájékoztatás és tájékozódás lehetõségének és
a kulturális sokszínûség érvényre juttatásának érdekében az Országgyûlés a
következõ törvényt alkotja:
I. FEJEZET
A TÖRVÉNY HATÁLYA, ÉRTELMEZE RENDELKEZÉSEK
1. §
(1) A törvény hatálya kiterjed:
a/ minden magyarországi rádiós és televíziós mûsorszolgáltatóra, illetve
mûsorszolgáltatásra, az ezzel összefüggõ mûsorelosztásra és -szétosztásra, a
mûsorelosztó és -szétosztó rendszerek tulajdonosaira, üzemeltetõire, valamint
a rádió és televízió vevõkészülékek üzembentartóira;
b/ nemzetközi szerzõdés alapján a nem magyarországi mûsorszolgáltatóra,
illetve mûsorszolgáltatásra.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Magyar Köztársaság felségterületén
kívülrõl származó, de Magyarországon változatás nélkül, egyidejûleg közzétett
mûsorszolgáltatás nem magyarországi mûsorszolgáltatás.
2. §
E törvény alkalmazásában:
(1) Adásidõ: a mûsoridõ és a mûsorszolgáltatás során közzétett egyéb,
mûsorszámnak nem minõsülõ információk idõtartamának összege. Mûsorszámnak nem
minõsülõ információ a mérõjel, a monoszkóp, a mûsorszignál, a szünetjel, a
pontos idõ közlése, a bemondónak a mûsorszámhoz nem kapcsolódó közlése, a
mûszaki hibából eredõ mûsorszünet.
(2) Befolyásoló részesedés:
a/ az olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely a
tulajdonos állampolgárságára vagy székhelyére tekintet nélkül összességében a
vagyoni vagy a szavazati jogok huszonöt százalékát meghaladó mértékû befolyást
biztosit,
b/ az olyan helyzet, mely vállalkozásban vagy alapítványban jelentõs
befolyást tesz lehetõvé, különösen ha:
ba/ a szerzõdés alapján döntõ befolyás gyakorolható az alapítványra,
illetve arra a gazdasági társaságra, amelynek a befolyást gyakorló részvényese
vagy tagja,
bb/ a döntéshozó, ügyviteli és felügyelõ szervei, illetve testülete
tagjainak többségét kinevezheti vagy elmozdíthatja.
(3) Burkolt reklám: Olyan mûsorszám vagy mûsorszámok olyan része, amely
reklámként nincs megnevezve, elkülönítve és semleges információ látszatát
keltõ módon ösztönöz áru vásárlására, illetve igénybevételére ösztönzõ
tájékoztatást tartalmaz.
(4) Elõfizetéses mûsorszolgáltatás: Az a kereskedelmi mûsorszolgáltatás,
amelyet a mûsorszolgáltató a megfelelõ vevõkészüléket üzemeltetõk számára, az
azokkal kötött szerzõdésben meghatározott elõfizetési díj ellenében
szolgáltat.
(5) Európai gyártású mûsorszám: Olyan mûsorszám, amelyet többségében
európai államban lakóhellyel rendelkezõ természetes személy, illetve európai
államban székhellyel rendelkezõ jogi személy, illetõleg ezek jogi
személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társasága (európai gyártó) készített,
és az így létrejött mûsorszámhoz fûzõdõ vagyoni és személyhez fûzõdõ jogok a
joghatóságot gyakorló állam törvénye szerint az európai gyártót illetik meg.
(6) Filmalkotás: Játékfilm, televíziófilm, televízió-játék, televíziós-
játékfilm sorozat, dokumentumfilm, népszerû-tudományos film, animációs film.
(7) Hálózatba kapcsolódás: Különbözõ vételkörzetû mûsorszolgáltatók
alkalmi vagy rendszeres összekapcsolódása távközlési eszközzel vagy más módon,
a kapcsolás idején azonos mûsort terjesztve. Nem minõsül hálózatba
kapcsolódásnak:
a/ ha az ugyanazon hálózatba kapcsolódás nem haladja meg a havi tizenöt
órát, vagy
b/ ha valamely mûsorszolgáltatónak a hálózatokba kapcsolódása együttesen
nem haladja meg a havi harminc órát; illetve
c/ esemény élõ közvetítése.
(8) Hálózatos mûsorszolgáltatás: Az a mûsorszolgáltatás, amelynek során
hálózatba kapcsolódás révén több mûsorszolgáltató egyidejûleg azonos mûsort
terjeszt.
(9) Hálózatos mûsorszolgáltató: Az a mûsorszolgáltató, amelynek mûsora
vagy mûsorszáma hálózatos mûsorszolgáltatásban elosztásra kerül és a
mûsorszolgáltatásért felelõsséggel tartozik.
(10) Helyi mûsorszolgáltatás: Az a mûsorszolgáltatás amelynek
vételkörzete túlnyomó részben egy községi, városi, fõvárosi kerületi
önkormányzat illetékességi területével esik egybe.
(11) Jótékonysági felhívás: A mûsorban pénzbeli vagy más gazdasági
természetû ellenszolgáltatás nélkül közzétett olyan mûsorszám vagy
mûsorszámnak olyan része, amely segítség nyújtására szólít fel természetes
személy, természetes személyek valamely csoportja vagy ezek támogatására
alapított társadalmi szervezet, alapítvány stb. érdekében.
(12) Kereskedelmi mûsorszolgáltató: Az a mûsorszolgáltató, amely
gazdasági nyereség és vagyonszerzés céljából végez mûsorszolgáltatást.
(13) Képernyõ szöveg: Televízió mûsorszolgáltatás mûsoridejének kezdete
elõtt, illetõleg befejezése után -vagy mûsorszámok között, nem a mûsor
részeként- közzétett írás, állókép, számítógépes grafika.
(14) Kiegészítõ mûsorszolgáltatás: Rádió, illetõleg televízió
mûsorszolgáltatással egyidejûleg, kiegészítõ mûszaki megoldás segítségével,
ugyanazon a mûsorelosztó, mûsorszóró csatornán továbbított mûsor.
(15) Korlátozott mûsorterjesztési lehetõség: Mûsorszóró vagy vezeték
nélküli (nemzeti frekvencia gazdálkodás hatálya alá esõ) mûsorelosztó rendszer
használatán alapuló mûsorterjesztési lehetõség.
(16) Körzeti (regionális) mûsorszolgáltatás: Az a mûsorszolgáltatás,
amelynek vételkörzete meghaladja a helyi mûsorszolgáltatás vételkörzetét, de
vételkörzetében az ország népességének kevesebb, mint a fele lakik.
(17) Közérdekû közlemény:
a/ az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve
természetes személy kérésére és közlése szerint közzétett - két percet meg nem
haladó idõtartamú - mûsorszám, mely a lakosság figyelmének felkeltését
szolgálja, különösen az állampolgári jogok gyakorlása, a közbiztonság, az
egészségvédelem, a környezetvédelem, a közoktatás, a rendkívüli állapot, a
szükségállapot és a veszélyhelyzet körében;
b/ nem politikai cél elõmozdítására közzétett olyan mûsorszám, amely
közérdekû cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerûsít,
továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztetõ körülményre hívja fel a
figyelmet.
(18) Közszolgálati mûsorszolgáltató: Az a mûsorszolgáltató, amely az e
törvény rendelkezéseiben meghatározott közérdekû feladatok ellátása céljából,
nem gazdasági nyereség- és vagyonszerzés érdekében végez mûsorszolgáltatást.
(19) Közvetett tulajdon: Egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti
vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban
tulajdoni részesedéssel, illetve szavazatokkal rendelkezõ - egy vagy több -
más vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain,
illetve szavazatain - vagy ezek láncolatán - keresztül történõ birtoklása vagy
gyakorlása, olymódon, hogy ha a tulajdoni hányad és a szavazati hányad eltér,
a nagyobb hányadot kell figyelembe venni. A közvetett tulajdon arányának
megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati
hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban
fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával. Ha a közvetett tulajdonon
természetes vagy jogi személynek többségi tulajdona van, a közvetlen tulajdoni
részt eggyel kell szorozni. Természetes személyek esetében a közeli
hozzátartozók (Ptk. 685. § b/ pont) által birtokolt, illetve gyakorolt
tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.
(20) Külföldre irányuló mûsorszolgáltatás: Az a nem mûholdas
mûsorszolgáltatás, amelynek célzott vételkörzete - a közzétételére felhasznált
mûsorterjesztõ csatornák jellemzõi alapján - túlnyomórészt a Magyar
Köztársaság határain kívülre esik, illetve a Magyarországon kivül esõ
vételkörzetû mûholdas magyarországi mûsorszolgáltatás.
(21) Magyarországi gyártású mûsorszám: Olyan mûsorszám, amelyet
többségében magyarországi lakóhellyel rendelkezõ természetes személy,
magyarországi székhelyû jogi személy vagy ezek jogi személyiséggel nem
rendelkezõ gazdasági társasága (magyarországi gyártó) készített többségében
magyarországi lakóhellyel rendelkezõ - törvényben meghatározott - szerzõk
közremûködésével, és az igy létrejött mûsorszámhoz fûzõdõ - törvényben
meghatározott - vagyoni és személyhez fûzõdõ jogok többsége a magyarországi
gyártót illeti meg.
(22) Magyarországi mûsorszolgáltatás: Az a mûsorszolgáltatás,
a/ amelynek mûsorszolgáltatója magyarországi lakóhellyel rendelkezõ
természetes személy, vagy magyarországi székhelyû, a Magyar Köztársaságban a
bitóság által bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett jogi személy, vagy ezek
jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társasága, vagy
b/ amelynek közzétételére használt mûsorterjesztõ berendezést, hálózatot
a Magyar Köztársaság területén telepítették.
(23) Meghatározó befolyás: Meghatározó a befolyás, ha a tulajdonos a
mûsorszolgáltató gazdasági társaság
a/ vagyona feletti rendelkezési jogot biztosító részvények, üzletrészek,
illetõleg szavazati jogok több mint ötven százalékát megszerezte, vagy
b/ döntéseinek az a/ pontban foglalt jogosítványokkal való rendelkezéssel
azonos súlyú befolyásolására, illetõleg ügyeinek vitelére külön megállapodás
alapján jogot szerzett.
(24) Mûsor (program): Rádió mûsorszámok, illetve televízió mûsorszámok
megszerkesztett és nyilvánosan közzétett sorozata.
(25) Mûsorelosztás: A mûsorszolgáltató által elõállított jelek egyidejû,
változatlan továbbítása vezetékes hálózaton vagy nem mûsorszóró rádiótávközlõ
rendszeren a mûsorszolgáltató telephelyétõl, illetõleg a mûsorszétosztó
hálózat végpontjától az arra jogosult felhasználó vevõkészülékéhez, a tíznél
kevesebb vevõkészülék csatlakoztatására alkalmas hálózat segítségével történõ
jeltovábbítás kivételével.
(26) Mûsoridõ: A mûsorban - valamely meghatározott idõszak folyamán -
közzétett mûsorszámok együttes idõtartama.
(27) Mûsorismertetés: Olyan mûsorszám, amely a mûsorszolgáltató mûsorára,
valamely mûsorszámára hívja fel a figyelmet.
(28) Mûsorsugárzás: Korlátozott mûsorterjesztési lehetõség
felhasználásával mûködõ mûsorszolgáltatás.
(29) Mûsorszám: Hang és/vagy képi információk, illetve ezek
összekapcsolódó - zárt egységet alkotó vagy önálló részekbõl zárt egységbe
szerkesztett - együttese, amelyet az együttes egészét egyiedileg megjelölõ
fõcím, szükség szerint további megkülönböztetõ jelzés, illetõleg a
befejezõdést jelzõ közlés határol.
(30) Mûsorszétosztás: A mûsorszolgáltató által elõállított jelek
vezetékes hálózaton, továbbá földfelszíni, vagy mûholdas - nem mûsorszóró
rádiótávközlõ - rendszeren egyidejû, változatlan eljuttatása rádió és
televízió mûsorszóró adókhoz, illetõleg mûsorelosztó hálózatokhoz.
(31) Mûsorszolgáltatás: Állandó megnevezéssel ellátott rádiómûsor,
illetve televíziómûsor rendszeres szolgáltatása elõzetesen nyilvánosságra
hozott adásidõben, bármely mûsorterjesztõ rendszer meghatározott és
nyilvánosan ismertetett csatornáján, bárki számára, aki megfelelõ
vevõkészüléket üzemeltet.
(32) Mûsorszolgáltató: Az a mûsorszolgáltatásra e törvény szerint
jogosultságot szerzett természetes személy, jogi személy vagy ezek jogi
személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társasága, aki, illetve amely a
mûsorszámok sorozatát megszerkeszti, vagy dönt arról, hogy a mûsorban mely
mûsorszám(ok) szerepeljen(ek), és gondoskodik annak mûsorszolgáltatásként való
nyilvános közzétételérõl.
(33) Mûsorszórás: Földfelszíni vagy mûholdas rendszerrel végzett
egyirányú - megfelelõ vevõkészülékkel rendelkezõ, elvileg korlátlan számú
felhasználónak szánt - rádiótávközlési eljárás hangok, képek vagy egyéb
természetû jelek továbbítására.
(34) Mûsorterjesztés: Mûsorszolgáltató által elõállított jelek
elektronikus úton (mûsorszórással vagy mûsorelosztás útján) egyidejûleg,
változatlanul történõ eljuttatása a felhasználó vevõkészülékéhez.
(35) Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató: Az olyan helyi
mûsorszolgáltató, amely kulturális cél vagy nemzeti, etnikai vagy más
kisebbségi, hátrányos helyzetû csoport szolgálatát vállalja, illetõleg a
lakóhelyi közösség közéleti fórumaként kíván szolgálni, és a
mûsorszolgáltatásból származó - elkülönítetten nyilvántartott - pénzügyi
eredményét kizárólag e mûsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére használja
fel.
(36) Országos mûsorszolgáltatás: Az a mûsorszolgáltatás, amelynek
vételkörzetében az ország népességének legalább ötven százaléka lakik.
(37) Összetett mûsorszám: Több mûsorszám egy fõcímmel jelzett együttese.
(38) Politikai hirdetés: Olyan mûsorszám, amely politikai párt, politikai
mozgalom
a/ választásokon való részvételének, sikeres szereplésének, jelöltjének,
népszavazási kezdeményezésének támogatására felszólít, befolyásol,
b/ nevét, tevékenységét, céljait, jelszavát, emblémáját, a róla alkotott
képet népszerûsíti.
(39) Rádiómûsorszám: Mûsorterjesztõ rendszer révén továbbított
hanginformációkból álló mûsorszám.
(40) Rejtett reklám: Olyan reklám, amelynek közzétételékor - az idõtartam
rövidsége vagy más ok következtében - a mûsorszám nézõjére, hallgatójára a
lélektani értelemben tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb
erõsségû fényhatás, hanghatás keltette inger hat.
(41) Reklám: A mûsorban pénzbeli vagy más gazdasági természetû
ellenszolgáltatásért közzétett olyan mûsorszám, amely megnevezett, ábrázolt
a/ termék, szolgáltatás megvásárlására vagy más módon történõ
igénybevételére felszólít, befolyásol,
b/ termék, szolgáltatás tulajdonságait, használati módját,
megvásárlásának vagy más módon történõ igénybevételének lehetõségét ismerteti,
c/ termelõ. szolgáltató. egyéb gazdasági tevékenységet végzõ személy,
szervezet nevét, védjegyét, emblémáját, a róla alkotott képet népszerûsíti.
(42) Saját gyártású mûsorszám: Olyan mûsorszám, amelyet többségében
a/ a mûsorszolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló
természetes személy, illetõleg
b/ a mûsorszolgáltató által viselt költségek terhére magyarországi
lakóhelyû természetes személy, magyarországi székhelyû jogi személy, vagy ezek
jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társasága készített,
és az így létrejött mûsorszámhoz fûzõdõ - törvényben meghatározott - vagyoni
és személyiséghez fûzõdõ jogok a mûsorszolgáltatót illetik meg.
(43) Szakosított mûsorszolgáltatás: Az a mûsorszolgáltatás, amelynek
mûsorát a napi mûsoridõ legalább nyolcvan százalékában a mûsorszolgáltató
által pályázatban vagy bejelentésben vállalt azonos mûfaji, tartalmi típusú
mûsorszámokból szerkesztenek meg.
(44) Támogatás (szponzorálás): Valamely - reklámnak nem minõsülõ -
mûsorszám elkészítéséhez, nyilvános közzétételéhez a mûsorszolgáltatónak
nyújtott pénzbeli vagy más gazdasági természetû hozzájárulás annak érdekében,
hogy a támogató vagy általa meghatározott harmadik személy nevét, védjegyét,
megkülönböztetõ jelzését, a róla alkotott képet népszerûsítse.
(45) Televízió mûsorszám: Mûsorterjesztõ rendszer révén továbbított kép-,
hang- és írásinformációkból álló mûsorszám.
(46) Teljes idõtartamú mûsorszolgáltatás: Az a mûsorszolgáltatás, amely
egy naptári év átlagában naponta legalább
a/ tizennyolc órányi rádiómûsort, illetve
b/ tizennégy órányi televíziómûsort tesz közzé.
(47) Vételkörzet:
a/ Mûsorszóró rendszer révén végzett mûsorszolgáltatás esetében az a
földrajzilag meghatározható terület, amelyen a mûsor közzétételét megvalósító
mûsorszóró szolgáltatás hasznos jeleinek szintje és az interferenciavédelem
számított mértéke eléri a Nemzetközi Távközlési Egyesület (UIP) érvényes
ajánlásaiban meghatározott minimális értéket.
b/ Vezetékes mûsorelosztó rendszer (kábelhálózat) révén végzett
mûsorszolgáltatás esetében az a lakott terület, amelyen a kábelhálózat
kiépült, és a terület lakosságának lehetõsége van a hálózat gerincvezetékéhez
az adott lakott területen szokásos díj ellenében csatlakozást létesíteni.
c/ Vezeték nélküli mûsorelosztó rendszer révén végzett mûsorszolgáltatás
esetében az a földrajzilag meghatározható terület, amelyen a mûsor
közzétételét megvalósító mûsorelosztó szolgáltatás hasznos jeleinek szintje és
az interferenciavédelem mértéke eléri a mûsorsugárzási szerzõdés szerint az
elfogadható minõségû vételhez szükségesnek kinyilvánított minimális értéket.
d/ Azonos mûsor különbözõ mûsorterjesztõ rendszerekkel történõ
terjesztése esetében az egyes mûsorterjesztõ rendszerek vételkörzeteinek
összessége.
II. FEJEZET
A MÛSORSZOLGÁLTATÁS ALAPELVEI
3. §
(1) A Magyar Köztársaságban a mûsorszolgáltatás - e törvény keretei
között - szabadon gyakorolható.
(2) Magyarországi mûsorszolgáltatás végzésére magyarországi lakhellyel
rendelkezõ természetes személy, a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett
jogi személy, vagy ezek jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társasága
jogosult.
(3) A Magyar Köztársaságban mûsorszolgáltatás útján az információk és
vélemények - e törvény keretei között - szabadon továbbíthatók.
(4) A magyarországi mûsorszolgáltatás nem sértheti az Alkotmányt és a
törvények elõírásait.
(5) A Magyar Köztársaságban bárki szabadon veheti az általános lakossági
vételre szánt bármely magyarországi, külföldi mûsorszolgáltatás mûsorát.
4. §
(1) A mûsorszolgáltató - e törvény keretei között - önállóan és szabadon
határozza meg a mûsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelõsséggel tartozik.
(2) Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, a közrend és a
közbiztonság védelme, valamint külsõ fegyveres csoportoknak Magyarország
területére történõ váratlan betörése, illetve az ország területének a Magyar
Honvédség légvédelmi és repülõ erõivel való oltalmazása esetén a Honvédelmi
Tanács, a Köztársasági Elnök, a Kormány, illetõleg az Alkotmány 19/D. - 19/E.
§-án és 35. §-a (3) bekezdésén alapuló törvényben meghatározott személyek és
szervek kötelezhetik a mûsorszolgáltatót a fennálló állapottal, helyzettel
kapcsolatos közérdekû közleményeknek - az általuk meghatározott formában és
idõben történõ - ingyenes közzétételére. A közzétételkor a forrást
egyértelmûen meg kell nevezni.
(3) A (2) bekezdésben szabályozott esetektõl eltekintve a
mûsorszolgáltató nem utasítható arra, hogy valamely tájékoztatást, mûsorszámot
közzétegyen, illetõleg azt ne közölje.
5. §
(1) A közérdeklõdésre számottartó hazai és külföldi eseményekrõl,
tényekrõl, vitatott kérdésekrõl szóló tájékoztatásnak (hírszolgáltatásnak) - a
kisebbségi álláspontra is kiterjedõen - sokoldalúnak, tárgyilagosnak,
tényszerûnek és kiegyensúlyozottnak kell lennie.
(2) A mûsorszolgáltatásban közzétett mûsorszámok összessége, illetõleg
ezek bármely csoportja nem állhat politikai párt vagy politikai csoportosulás,
illetve ezek nézeteinek, álláspontjának szolgálatában.
(3) A mûsorban közzétett hírekhez fûzött véleményt, értékelõ magyarázatot
(kommentárt) e minõségének és szerzõjének megnevezésével, a hírektõl
megkülönböztetve kell közzétenni.
6. §
(1) A vallási vagy hitbeli meggyõzõdést, az emberi méltóságot
feltételezhetõen sértõ, az erõszakos, vagy más módon a nyugalom megzavarására
alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása elõtt, valamint olyan mûsorszámok
közzétételekor, amelyek tartalma ártalmas lehet a kiskorúak, fiatalkorúak
személyiségére, testi, lelki és erkölcsi fejlõdésére, a közönség figyelmét e
hatások lehetõségére fel kell hívni.
(2) Nem szabad gyermekeknek szánt mûsorszámban félelem, riadalom
keltésére alkalmas, valamint erõszakos magatartást követendõ példaként
megjelenítõ képeket vagy hangokat közzétenni.
(3) A közerkölcsöt nem sértõ szexualitást ábrázoló mûsorszám közzététele
csak huszonhárom óra és öt óra között megengedett. A szexualitást közerkölcsöt
sértõ módon ábrázoló mûsorszám közzététele tilos.
7. §
(1) Választási idõszakban - ide értve az idõközi választást is - az
országgyûlési képviselõk, a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek
választásáról, valamint a társadalombiztosítási önkormányzatok választásáról
szóló törvények szabályai szerint lehet politikai hirdetést közzétenni.
Választási idõszakon kivül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt
népszavazással összefüggésben közölhetõ.
(2) Külföldre irányuló mûsorszolgáltatásban politikai hirdetés
közzététele tilos.
8. §
(1) Ha valamely nyilvános eseményt egy mûsorszolgáltató kizárólagos
joggal közvetített, a közvetítéssel egyidõben, vagy a közvetítés után az
eseményrõl más mûsorszolgáltató mûsora, illetve hírszolgáltatása
szükségleteinek megfelelõen a közvetítés valamely részletét oly mértékben
teheti közzé, amely nem haladja meg a szerzõi jogról szóló törvénynek a
szerzõi mûvek rádióban, illetve televízióban történõ szabad felhasználását.
(2) Ellenkezõ bizonyításáig a közvetítés részletének közzététele akkor
felel meg a mûsor, illetve a hírszolgáltatás szükségleteinek, ha az nem
haladja meg a közzététellel érintett közvetítés (mûsorszám) idõtartamának tíz
százalékát, de közvetítésenként (mûsorszámonként) legfeljebb ötven
másodpercet.
9. §
(1) A reklám nyílt vagy burkolt tényállításaiért - a tudatos félrevezetés
kivételével - a mûsorszolgáltató felelõsséggel nem tartozik.
(2) Tilos a burkolt és rejtett reklám.
(3) Vallási, más lelkiismereti, illetõleg világnézeti meggyõzõdés reklám
útján nem terjeszthetõ.
(4) Nem szabad közzétenni a kiskorúak tapasztalatlanságával, természetes
jóhiszemûségével visszaélõ reklámot. A reklám nem szólíthat fel közvetlen
formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok vásárlására
ösztönözzék.
(5) Reklám nem mutathat gyermekeket erõszakos helyzetben, és nem
buzdíthat erõszakra.
10. §
(1) Nem szabad közzétenni égetett szeszesitalt, dohányárut, fegyvert,
lõszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehetõ
gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást népszerûsítõ, ismertetõ reklámot.
(2) Az egyéb alkohol tartalmú italok reklámozása
a/ nem szólhat kiskorúakhoz és nem ábrázolhat alkoholt fogyasztó
kiskorút,
b/ nem ösztönözhet túlzott alkoholfogyasztásra, és nem ábrázolhatja az
alkoholfogyasztást pozitív, az alkohol fogyasztástól való tartózkodást negatív
megvilágításban,
c/ nem állíthatja, hogy az alkohol tartalmú italok fogyasztásának
bármilyen jótékony egészségügyi hatása lenne.
11. §
Nemzeti ünnepek eseményeirõl, vallási szertartásokról készített
mûsorszámok közlését közvetlenül megelõzõen, illetõleg azt közvetlenül
követõen reklám nem közölhetõ.
12. §
(1) Reklámot, politikai hirdetést, közérdekû közleményt, jótékonysági
felhívást e jellegének a közzétételt közvetlenül megelõzõ és azt követõ
megnevezéssel, továbbá egyéb mûsorszámoktól optikai vagy akusztikus módon, jól
felismerhetõen, elkülönítve kell közölni,
(2) A közérdekû közlemény és a jótékonysági felhívás közzétételekor a
forrást egyértelmûen meg kell nevezni. A közérdekû közlemény és a jótékonysági
felhívás közzétételéért a mûsorszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet.
(3) A mûsorszolgáltató felelõsségét vagy szabadságát érintõ módon nem
befolyásolhatja a mûsor tartalmát, vagy - az idõpont kivételével - a mûsorszám
idõbeli elhelyezését a reklám, a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás
és a politikai hirdetés közzétételének megrendelõje, továbbá az, akinek ezek
közzétételéhez érdeke fûzõdik.
(4) A politikai hirdetés, a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás
tartalmáért a mûsorszolgáltató felelõsséggel nem tartozik.
(5) Pénzügyi ajánlatok (pl. szerencsejáték, biztosítás, bankkölcsön,
jelzálog) reklámozása esetén az ajánlattevõt meg kell nevezni.
13. §
Hír- és idõszerû (aktuális) politikai tájékoztató mûsorszámokban szereplõ
munkatársak (munkavégzésre irányuló jogviszonyuktól függetlenül) sem képben,
sem hangban nem jelenhetnek meg reklámban, illetve politikai hirdetésben.
14. §
(1) A támogatott mûsorszám közzétételét közvetlenül megelõzõen vagy
követõen a támogatót meg kell nevezni. Támogatott mûsorszám nem befolyásolhat
a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy termékének
megvásárlására, szolgáltatásának igénybevételére.
(2) A támogató a mûsorszolgáltató felelõsségét, illetve szabadságát
érintõ módon a mûsor vagy a támogatott mûsorszám tartalmát vagy mûsorbeli
elhelyezését, idõpontját nem befolyásolhatja.
(3) A támogató feltüntetett nevében politikai párt neve, jelszava,
emblémája nem szerepelhet.
15. §
(1) Nem támogatható
a/ nemzeti ünnepek eseményeirõl, vallási szertartásról készített
mûsorszám,
b/ a politikai hír-mûsorszám,
c/ természetes személyek, gazdálkodó szervezetek gazdasági tevékenységét
ismertetõ mûsorszám,
d/ olyan mûsorszám közzététele, amelyben a támogató védjegye,
megkülönböztetõ jelzõje, jelszava megjelenik.
(2) Nem támogathat mûsorszámot
a/ politikai párt, politikai mozgalom,
b/ az olyan természetes személy, jogi személy vagy ezek jogi
személyiséggel nem rendelkezõ társasága, amely a 10. § alapján
alaptevékenységként nem, vagy korlátozottan reklámozható terméket állit elõ,
azt nagykereskedelmi forgalomban értékesíti, illetve alaptevékenységként nem,
vagy korlátozottan reklámozható termékkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt.
(3) A kizárólag áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott
mûsorszolgáltatásra e § nem alkalmazható.
16. §
Kiegészítõ mûsorszolgáltatást csak a mûsorszolgáltatási jogosult
végezhet. Kizárólag kiegészítõ mûsorszolgáltatás végzésére jogosultság nem
adható.
17. §
A jelen fejezetben a reklámozásra, illetve a támogatásra vonatkozó,
továbbá a fogyasztók (nézõk és hallgatók) érdekeit védõ elõírások bármely
mûsorszolgáltató, illetve - az e törvényben meghatározott körben a
mûsorelosztó - általi megsértése, valamint a 19. §-ban és a 25. §-ban
foglaltak megszegése esetén a Testület (55. §) a szolgáltatás megtiltását vagy
feltételhez kötését, továbbá bírság kiszabását indítványozza a
Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõségnek.
A közszolgálati mûsorszolgáltatás alapvetõ szabályai
18. §
(1) A közszolgálati mûsorszolgáltatónak a közérdeket és a közérdeklõdést
egyidejûleg, közérthetõ módon kielégítõ mûsorszolgáltatással, a
mûsorszolgáltató vételkörzetében élõ hallgatók, nézõk lehetõ legátfogóbb - a
kisebbségeket is felölelõ - köreinek a lehetõ legsokrétûbb tájékozódási,
kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit kell szolgálnia,
különösen:
a/ politikai, gazdasági és kulturális tájékoztató mûsorszámok,
b/ mûvészeti alkotást - filmalkotást, irodalmi, zenei és más kulturális
értékeket - bemutató mûsorszámok, közlések,
c/ igényesen és változatosan szórakoztató mûsorszámok,
d/ sportközvetítések,
e/ gyermek- és ifjúsági mûsorszámok,
f/ oktatási és képzési célú ismereteket közlõ mûsorszámok,
g/ a tudományos életet és tevékenységet ismertetõ mûsorszámok,
h/ a mindennapi életet segítõ, az állampolgárok jogi és közéleti
tájékoztatását szolgáló, az egészséges életmódot terjesztõ mûsorszámok,
i/ a környezetvédelmet elõsegítõ ismereteket terjesztõ mûsorszámok,
j/ a hazai nemzetiségi, etnikai kisebbség kultúráját ismertetõ,
anyanyelvét fejlesztõ, ápolását elõsegítõ mûsorszámok,
k/ a környezõ országokban élõ magyar kisebbség kultúráját ismertetõ,
anyanyelvét fejlesztõ, ápolását elõsegítõ mûsorszámok,
l/ a vallási élet és az egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek
hitéleti tevékenységét, a vallásszabadság megvalósulását bemutató, szolgáló
mûsorszámok,
m/ az életkoruk, testi állapotuk, társadalmi körülményük, vagy más okok
következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített
mûsorszámok,
n/ az etikai, viselkedési normák széleskörû ismertetését és terjesztését
elõsegítõ mûsorszámok
rendszeres kínálata által.
(2) A közszolgálati mûsorszolgáltató köteles rendszeresen hírt adni a
közérdeklõdésre számottartó hazai és külföldi eseményekrõl, tényekrõl,
vitatott kérdésekrõl az 5. § (1) bekezdésében foglaltak betartásával. E
feladatok ellátása során gondoskodik a 4. § (2) bekezdésében nem említett
közérdekû közlemények és jótékonysági felhívások nyilvánosságra hozataláról.
(3) A helyi, körzeti közszolgálati mûsorszolgáltató elsõsorban a
vételkörzetében élõ lakosságot érintõ módon köteles az (1) - (2) bekezdésben
meghatározott feladatoknak eleget tenni.
(4) A külföldre irányuló mûsorszolgáltatást végzõ közszolgálati
mûsorszolgáltató mûsorszolgáltatási engedélyében kell elõírni az (1) -
(2) bekezdésekben meghatározott feladatok teljesítésének kötelezettségét.
(5) Szakosított közszolgálati mûsorszolgáltató a 18. § (1) bekezdésének
a/-b/ és e/-m/ pontjaiban meghatározottak egyikének révén is eleget tehet
közszolgálati kötelezettségének. Ezt a körülményt a mûsorszolgáltató
engedélyében fel kell tüntetni.
19. §
(1) A közszolgálati televízió mûsorszolgáltatás - reklám nélkül számított
- évi mûsoridejének legalább ötvenegy százalékát magyarországi gyártású, s
ezzel együtt legalább hetven százalékát európai gyártású mûsorszámokból kell
megszerkeszteni.
(2) Az országos, a külföldre irányuló és a körzeti közszolgálati
televízió mûsorszolgáltatás - filmalkotásokból megszerkesztett évi
mûsoridejének legalább húsz százalékát, a helyi közszolgálati televízió
mûsorszolgáltatás - filmalkotásokból megszerkesztett - évi mûsoridejének
legalább tíz százalékát magyarországi gyártású filmalkotásoknak kell
kitenniük.
(3) A (2) bekezdésben foglalt elõírás nem alkalmazható az olyan
mûsorszolgáltatóra, amely nem mutat be filmalkotásokat.
(4) Az országos, a külföldre irányuló és a körzeti közszolgálati
televízió a teljes mûsoridõ legalább tizenöt százalékát kitevõ mûsort köteles
olyan mûsorkészítõvel készíttetni, vagy olyan vállalkozásból beszerezni,
amelyben a megrendelõ mûsorszolgáltatónak nincs közvetett, sem közvetlen
tulajdoni részesedése, sem a mûsorszolgáltató vezetõjének, vezetõ állású
alkalmazottjának, vagy ezeknek a Ptk. 685. § b/ pontja szerinti közeli
hozzátartozójának munkavégzésre irányuló jogviszonya, sem tulajdoni
érdekeltsége. Az így meghatározott mûsorszámoknak magyarországi gyártásúaknak
kell lenni.
(5) A hálózatba kapcsolódás során bemutatott mûsort a (4) bekezdés
szerinti követelmény teljesülése szempontjából csak a hálózatos
mûsorszolgáltató tekintetében lehet figyelembe venni.
20. §
(1) A közszolgálati mûsorszolgáltatás mûsoridejének egy mûsorórájában a
reklám idõtartama nem lehet több három percnél.
(2) Közszolgálati mûsorszolgáltatásban reklám csak mûsorszámok között,
illetve összetett mûsorszámokban - huszonhárom óra és nyolc óra közötti
idõszakban - a mûsorszámok közötti szünetekben tehetõ közzé.
(3) Az (1) bekezdésben a reklám idõtartamára vonatkozó rendelkezést a
kiegészítõ mûsorszolgáltatásra nem kell alkalmazni.
21. §
A közszolgálati mûsorszolgáltató bevételeit, kiegészítõ kereskedelmi
vállalkozásainak nyereségét kizárólag a közszolgálati mûsorszolgáltatás
folytatására, fejlesztésére használhatja fel.
22. §
Közszolgálati mûsorszolgáltatást csak közalapítvány által létrehozott
mûsorszolgáltató végezhet. A közalapítvány kezelõ szerve határozza meg az
általa létrehozott mûsorszolgáltató jogállását, szervezeti formáját és
felügyeleti rendszerét.
A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatás alapvetõ szabályai
23. §
(1) A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató mûsorában köteles
tárgyilagosan és pártatlanul tájékoztatni a vételkörzetében élõ lakosságot
érintõ helyi eseményekrõl, tényekrõl, vitatott kérdésekrõl.
(2) A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató mûsorszolgáltatásában tilos
közzétenni reklámot.
(3) Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatót társadalmi szervezet, nemzeti
és etnikai vagy más kisebbségi csoport érdekképviselete, vagy lakóhelyi
közösség, kulturális egyesület által létrehozott alapítvány mûködtethet.
A kereskedelmi mûsorszolgáltatás alapvetõ szabályai
24. §
(1) A kereskedelmi mûsorszolgáltató köteles rendszeresen hírt adni a
közérdeklõdésre számottartó hazai és külföldi eseményekrõl, tényekrõl,
vitatott kérdésekrõl az 5. § (1) bekezdésében foglaltak betartásával. E
feladatok ellátása során gondoskodik a 4. § (2) bekezdésében nem említett
közérdekû közlemények és jótékonysági felhívások nyilvánosságra hozataláról.
(2) A helyi, körzeti kereskedelmi mûsorszolgáltató elsõsorban a
vételkörzetében élõ lakosságot érintõ módon köteles az (1) bekezdésben
meghatározott feladatnak eleget tenni.
(3) Szakosított kereskedelmi mûsorszolgáltatót - szakosítási irányának
megfelelõen - kérelmére mûsorszolgáltatási engedélyében mentesíteni kell az
(1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek alól.
25. §
(1) A kereskedelmi mûsorszolgáltatás teljes mûsoridejének egy naptári
hónap átlagában legalább húsz százalékát kell együttesen kitenniük a 18. §
(1) bekezdés b/ és h/ pontjaiban meghatározott mûsorszámoknak.
(2) A szakosított kereskedelmi mûsorszolgáltatót - szakosítási irányának
megfelelõen - kérelmére mûsorszolgáltatási engedélyében mentesíteni kell az
(1) bekezdésben meghatározott kötelezettsége alól.
(3) A kereskedelmi televízió mûsorszolgáltatás - hírek,
sportközvetítések, reklám, vetélkedõk és játékok nélkül számított - teljes
mûsoridejének egy naptári hónap átlagában legalább harminc százalékát
magyarországi gyártású, s ezzel együtt legalább ötven százalékát európai
gyártású mûsorszámokból kell megszerkeszteni.
(4) Szakosított kereskedelmi televízió mûsorszolgáltatás reklám nélkül
számított évi mûsoridejének legalább tizenöt százalékát magyarországi
mûsorszámokból kell megszerkeszteni.
(5) A kereskedelmi televízió mûsorszolgáltatás - filmalkotásokból
megszerkesztett - évi mûsoridejének legalább tizenöt százalékát magyarországi
gyártású filmalkotásoknak kell kitennie.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt elõírás nem alkalmazható az olyan
szakosított mûsorszolgáltatóra, amely nem mutat be filmalkotásokat.
(7) Az országos, a külföldre irányuló és a körzeti kereskedelmi televízió
a teljes mûsoridõ legalább huszonöt százalékát kitevõ mûsort köteles olyan
mûsorkészítõvel készíttetni, vagy olyan vállalkozásból beszerezni, amelyben a
megrendelõ mûsorszolgáltatónak nincs közvetett, sem közvetlen tulajdoni
részesedése, sem a mûsorszolgáltató vezetõjének, vezetõ állású
alkalmazottjának, vagy ezeknek a Ptk. 685. § b/ pontja szerinti közeli
hozzátartozójának munkavégzésre irányuló jogviszonya, sem tulajdoni
érdekeltsége. Az így meghatározott mûsorszámoknak magyarországi gyártásúaknak
kell lenni.
(8) A hálózatba kapcsolódás során bemutatott mûsort a (7) bekezdés
szerinti követelmény teljesülése szempontjából csak a hálózatos
mûsorszolgáltató tekintetében lehet figyelembe venni.
26. §
(1) A kereskedelmi mûsorszolgáltatás mûsoridejének egy órájában a reklám
idõtartama nem lehet több tizenkét percnél.
(2) Nem lehet reklámmal megszakítani:
a/ a harminc percnél nem hosszabb hír- és aktuális politikai tartalmú,
b/ a gyermekekhez, fiatalkorúakhoz szóló,
c/ a vallási tartalmú
mûsorszámokat.
(3) A negyvenöt percnél hosszabb filmalkotások negyvenöt perces
idõszakonként egyszer szakíthatók meg reklámmal. Ha az adott filmalkotás
idõtartama legalább húsz perccel hosszabb kettõ vagy több negyvenöt perces
idõszaknál, akkor további egy esetben megszakítható reklámmal.
(4) A (3) bekezdés szerinti mûsormegszakító reklámok között legalább húsz
perc mûsoridõnek kell eltelnie.
(5) Elõfizetéses kereskedelmi mûsorszolgáltatásban mûsorszámot nem lehet
reklámmal megszakítani.
(6) Az (1) bekezdésben a reklám idõtartamára vonatkozó rendelkezést a
kizárólag áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott
mûsorszolgáltatásra, valamint a kiegészítõ mûsorszolgáltatásra nem kell
alkalmazni.
27. §
(1) Országos, külföldre irányuló és körzeti vételkörzetû kereskedelmi
mûsorszolgáltató részvénytársasági formában mûködhet.
(2) A kereskedelmi mûsorszolgáltató részvényei kizárólag névre szólóak
lehetnek.
III. Fejezet
A MAGYAR RADIO KÖZALAPITVANY ES A MAGYAR TELEVIZIO KÖZALAPITVANY
28. §
Az Alkotmányban a közszolgálati rádióval, illetve televízióval
kapcsolatban meghatározott feladatok teljesítése érdekében - a Magyar Rádió
költségvetési szerv, illetõleg a Magyar Televízió költségvetési szerv egyidejû
megszüntetésével - az Országgyûlés létrehozza
a/ a nemzeti közszolgálati rádió mûsorszolgáltatás biztosításának céljára
a Magyar Rádió Közalapítványt,
b/ a nemzeti közszolgálati televízió mûsorszolgáltatás biztosításának
céljára a Magyar Televízió Közalapítványt.
29. §
(1) A Magyar Rádió Közalapítvány és a Magyar Televízió Közalapítvány (a
továbbiakban együtt: Közalapítvány) alapító okiratát a Kormány terjeszti az
Országgyûlés elé és elfogadásához (módosításához) a jelenlevõ képviselõk
kétharmados többségének szavazata szükséges.
(2) A Közalapítvány nyilvántartásba vételére a Fõvárosi Bíróság jogosult.
A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet az Országgyûlés elnöke nyújtja be.
30. §
(1) A Közalapítvány induló vagyonát az Országgyûlés az alapító okiratban
állapítja meg.
(2) Az e törvény hatályba lépésekor állami tulajdonban és
a/ a Magyar Rádió költségvetési szerv kezelésében lévõ ingó és ingatlan
vagyon, valamint vagyoni értékû jogok a Magyar Rádió Közalapítvány,
b/ a Magyar Televízió költségvetési szerv kezelésében lévõ ingó és
ingatlan vagyon, valamint vagyoni értékû jogok a Magyar Televízió
Közalapítvány,
c/ a Magyar Rádió és a Magyar Televízió költségvetési szervek közös
használatában lévõ vagyon tulajdonjogi megosztását követõen - az alapító
okiratokban meghatározottak szerint - a Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a
Magyar Televízió Közalapítvány
célra rendelt vagyonát képezi.
31. §
A Közalapítvány alapító okiratában meg kell jelölni, hogy a nemzeti
rádió-, illetve televízió közszolgálati mûsorszolgáltatásként meghatározott
cél teljesülése érdekében a Közalapítvány - az e törvényben megállapított
határidõn belül, a Közalapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített
vagyonnal - köteles létrehozni
A. VALTOZAT
a közszolgálati rádió, illetõleg televízió mûsorszolgáltatást végzõ
nemzeti mûsorszolgáltató szervezete(ke)t. A nemzeti rádió, illetve televízió
mûsorszolgáltató(k) önálló jogi személy(ek).
B. VALTOZAT
a Magyar Rádió Részvénytársaságot, illetõleg a Magyar Televízió
Részvénytársaságot, mint nemzeti közszolgálati rádió, illetõleg televízió
mûsorszolgáltatókat.
32. §
(1) A Közalapítvány kezelõ szerve a kuratórium.
(2) A Kuratórium legalább nyolc, legfeljebb tizenkettõ tagból
(kurátorból) áll.
(3) A Kuratórium tagjait az Országgyûlés paritásos eseti bizottsága
jelöli ki. A paritásos eseti bizottság tagjainak felét a kormánypárt(ok),
felét az ellenzéki párt(ok) képviselõcsoportja(i) delegálják úgy, hogy
valamennyi képviselõcsoport legalább egy tagja által képviselve legyen. Ha a
Kuratórium tagjainak kijelölésére a paritásos eseti bizottságban megegyezés
nem születik, a Kuratórium tagjainak felét a kormánypárti
képviselõcsoport(ok), felét az ellenzéki képviselõcsoport(ok) jelölik ki,
biztosítva hogy legalább egy-egy tagot valamennyi képviselõcsoport
kijelölhessen.
(4) A Kuratórium tagjait olyan személyek közül kell kiválasztani, akik
szakmai hozzáértésük és tapasztalataik alapján biztosíthatják a Kuratóriumra e
törvény, valamint az alapító okirat szerint háruló feladatok magas színvonalú
ellátását.
(5) A Kuratóriumnak nem lehet tagja (összeférhetetlenség), aki
a/ a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár,
b/ országgyûlési képviselõ,
c/ (fõ)polgármester, megyei közgyûlés elnöke,
d/ politikai párt tagja,
e/ e törvény szerint tagja a másik Közalapítvány Kuratóriumának,
társadalmi felügyelõ bizottságának,
f/ a nemzeti közszolgálati rádió, illetõleg televízió mûsorszolgáltató(k)
vezetõje (igazgatósági tagja), illetõleg ezen mûsorszolgáltatókkal
munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
g/ a Közalapítvánnyal munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
h/ olyan gazdasági társaságban rendelkezik tulajdonosi részesedéssel,
illetve gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje, vagy felügyelõ bizottsági
tagja, amely a nemzeti mûsorszolgáltatóval rendszeres üzleti kapcsolatban áll,
i/ kereskedelmi mûsorszolgáltatást végez, illetõleg ilyen gazdasági
társaságban rendelkezik tulajdonosi részesedéssel, vagy ilyen gazdasági
társasággal áll munkaviszonyban,
j/ az Országos Rádió-Televízió Testület tagja, illetõleg a Testület
Hivatalával munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
(6) A Kuratórium tagja tevékenysége megkezdése elõtt köteles írásbeli
nyilatkozatot tenni arról, hogy az (5) bekezdésben meghatározott
összeférhetetlenségi okok egyike sem vonatkozik rá, illetõleg a fennálló
összeférhetetlenségi okot tíz napon belül megszünteti.
(7) A Kuratórium tagjainak megbízatása négy évig, de legfeljebb az új
Kuratórium megválasztásáig tart. Az újonnan megválasztott Országgyûlés alakuló
ülését követõ hatvan napon belül ki kell jelölni az új Kuratórium tagjait. A
Kuratórium tagjai újra jelölhetõk.
(8) A Kuratóriumban betöltött tagság megszûnik:
a/ a megbízatási idõtartam leteltével,
b/ lemondással,
c/ összeférhetetlenség megállapításával,
d/ visszahívással.
(9) Ha a Kuratórium tagja az e törvényben, valamint az alapító okiratban
foglalt kötelezettségének tartósan nem tesz eleget, a Kuratórium - tagjainak
kétharmados többségi szavazatával - visszahívására javaslatot tehet az
Országgyûlés paritásos eseti bizottságának, illetõleg a tagot delegáló
országgyûlési képviselõcsoportnak. Az Országgyûlés paritásos eseti bizottsága,
illetõleg az érintett országgyûlési képviselõcsoport dönt a visszahívási
javaslatról.
(10) Ha a Kuratóriumban betöltött tagság a megbízatás idõtartama alatt
megszûnik, a (3) bekezdésben meghatározottak szerint kell új tagot kijelölni.
33. §
(1) A Kuratórium a tagjai közül elnököt és helyettes elnököt választ. A
Kuratórium elnöke képviseli a Kuratóriumot, összehívja és vezeti a Kuratórium
üléseit. A Kuratórium elnökét akadályoztatása esetén a helyettes elnök
helyettesíti.
(2) A Kuratórium tagjai tevékenységükért az Országgyûlésnek tartoznak
felelõsséggel. A Közalapítvány mûködésérõl a Kuratórium elnöke évente egyszer
írásban beszámol az Országgyûlésnek.
(3) A Kuratórium tagjai az államtitkárokkal azonos illetményben
részesülnek.
(4) A Kuratórium feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. Az ülés akkor
határozatképes, ha azon a Kuratórium tagjainak kétharmada, köztük az elnök,
vagy akadályoztatása esetén a helyettes elnök jelen van. A társadalmi
felügyelõ bizottság elnöke tanácskozási joggal vesz részt a Kuratórium
ülésein.
(5) A Kuratórium 36. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben tagjai
kétharmados többségével, egyébként egyszerû szótöbbséggel hozza meg döntéseit.
Szavazategyenlõség esetén az elnök (akadályoztatása esetén a helyettes elnök)
szavazata dönt.
(6) A Kuratórium üléseit havonta, illetve szükség szerint tartja,
ügyrendjét maga határozza meg.
(7) A Kuratórium ügyintézõ, ügykezelõ és ügyviteli teendõit a Kuratórium
Titkársága látja el. A Kuratórium Titkárságának szervezeteire és mûködésére
vonatkozó szabályokat az alapító okirat állapítja meg.
34. §
(1) A Közalapítvány bevételeit képezik:
a/ a Közalapítvány 30. § (1) bekezdése szerinti vagyonának hozadéka,
b/ az üzembentartási díjbevételnek a 112. § (3) bekezdése alapján
megállapított hányada,
c/ a mûsorszolgáltatási díjbevételnek a 110. § (3) bekezdése alapján
megállapított hányad,
d/ a vállalkozási tevékenység bevétele,
e/ az alapítványi célú tevékenység bevételei,
f/ az állami költségvetési támogatás, céltámogatás.
(2) A Közalapítvány kiadásait képezik:
a/ a 31. § alapján létrehozott mûsorszolgáltató(k) mûködési, fejlesztési
költségei,
b/ a vállalkozási tevékenység közvetlen költségei,
c/ a Kuratórium költségei (kiadásai) és az egyéb közvetett költségek
(kiadások).
(3) A Közalapítvány Kuratóriuma az alapító okiratban meghatározott módon
határoz arról, hogy bevételeinek mekkora hányadát fordítja a 30. §
(1) bekezdése szerinti törzsvagyon bõvítéséra, illetve a 31. § alapján
létrehozott mûsorszolgáltató(k) mûködési, fejlesztési költségeinek fedezetére.
(4) A Közalapítvány nyitott, ahhoz bármely magyarországi természetes
személy vagy jogi személy, illetve ezek jogi személyiséggel nem rendelkezõ
gazdasági társasága pénzbeli vagy természetbeni adománnyal, vagyonrendeléssel
csatlakozhat. A csatlakozók a csatlakozás tényével nem válnak alapítókká. A
csatlakozás elfogadásához a Kuratórium jóváhagyása szükséges.
35. §
A Közalapítvány gazdálkodását az Állami Számvevõszék ellenõrzi.
36. §
(1) A Kuratórium hatáskörébe tartozik:
a/ a Közalapítvány éves gazdálkodási tervének elfogadása és mérlegének
megállapítása,
b/ az alapító által a Közalapítványnak juttatott vagyonnal való
gazdálkodás,
c/ a közszolgálati rádió, illetõleg televízió mûsorszolgáltatást végzõ
nemzeti mûsorszolgáltató szervezet(ek) (a Magyar Rádió Részvénytársaság,
illetve a Magyar Televízió Részvénytársaság/ alapítása,
d/ az alapítványi cél érdekében egyéb gazdasági társaság alapítása,
e/ a Közalapítvány által a c/ pont szerint alapított mûsorszolgáltató
szervezet(ek) vonatkozásában az 1988. évi VI. törvény (Gt.) alapján a
közgyûlés jogai,
f/ a Közalapítvány által a d/ pont szerint alapított egyéb gazdasági
társaság vonatkozásában az alapító (részvényes) jogai,
g/ a közszolgálati nemzeti mûsorszolgáltató(k) (a Magyar Rádió Rt.,
illetve a Magyar Televízió Rt.) Közszolgálati Mûsorszabályzatának
megállapítása és közzététele,
h/ döntés javaslattételrõl az Országgyûlésnek az üzembentartási
díjbevétel növelése érdekében,
i/ döntés javaslattételrõl az Országgyûlésnek az állami költségvetési
támogatás, illetve céltámogatás biztosítása érdekében,
j/ döntés a Közalapítványhoz történõ csatlakozás elfogadásáról,
k/ amit e törvény, a Közalapítvány alapító okirata a Kuratórium
hatáskörébe utal.
(2) Az (1) bekezdés c/, d/, e/, f/, g/ pontjaiban meghatározott hatáskör
gyakorlásához a Kuratórium tagjai kétharmados többségének szavazata szükséges.
37. §
(1) Az Országgyûlés megbízottjaként a Közalapítvány Kuratóriumának
tevékenységét Ellenõrzõ Testület ellenõrzi.
(2) Az Ellenõrzõ Testület hat tagból áll.
(3) Az Ellenõrzõ Testület három-három tagját a kormánypárt(ok), illetve
az ellenzéki párt(ok) képviselõcsoportja(i) az országgyûlési képviselõk közül
konszenzussal delegálják.
(4) Az Ellenõrzõ Testület a Kuratóriumra kötelezõ döntést nem hozhat. A
Kuratórium jogellenes döntései, illetve a Közalapítványra rábízott vagyon
felhasználásával kapcsolatos hiányosságok és az alapítványi célok
megvalósítását sértõ vagy veszélyeztetõ döntések esetében értesíti a
Közalapítvány felett törvényességi felügyeletet ellátó Legfõbb Ügyészt,
illetve az Állami Számvevõszéket, valamint az Országgyûlés elnökét. A
Kuratórium éves beszámolóját az Ellenõrzõ Testület véleményével kell az
Országgyûlés elé terjeszteni.
38. §
(1) A Közalapítvány által alapított nemzeti közszolgálati
mûsorszolgáltató(k) (a Magyar Rádió Rt., illetve a Magyar Televízió Rt.)
mûsorszolgáltatási tevékenységét átfogóan, elvi szinten a Társadalmi Felügyelõ
Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) felügyeli.
(2) A Bizottság a Közalapítvány szerveként a Kuratóriumtól függetlenül
mûködik.
(3) A Bizottság az (1) bekezdés szerinti jogkörét testületi
állásfoglalás, javaslattétel útján gyakorolja. Adott mûsorszámmal kapcsolatban
a Bizottság a mûsorszám nyilvános közzététele után gyakorolhatja jogkörét.
(4) A Bizottság állásfoglalását, javaslatát a Kuratórium elnökével közli,
és a közlést követõ negyvennyolc órán belül nyilvánosságra hozza.
39. §
(1) A Bizottság alakuló ülését a Kuratórium elnöke hívja össze és vezeti
le.
(2) A Bizottság alakuló ülésén tagjai közül elnököt választ.
Megválasztásához, illetve felmentéséhez a jelenlevõ tagok kétharmadának
szavazata szükséges.
(3) A Bizottság ülései nyilvánosak. A Bizottság állásfoglalásait,
javaslatait egyszerû többséggel hozza, egyebekben maga határozza meg
ügyrendjét.
(4) A Bizottság évente egyszer - a Kuratóriummal egyidejûleg - írásban
beszámol az Országgyûlésnek a nemzeti közszolgálati mûsorszolgáltató(k) (a
Magyar Rádió Rt., illetve a Magyar Televízió Rt.) közszolgálati
mûsorszolgáltatási tevékenységérõl.
(5) A Bizottság mûködésének tárgyi és személyi feltételeit a
Közalapítvány köteles biztosítani.
40. §
(1) A Bizottság harmincöt tagból áll.
(2) A Bizottságba egy-egy tagot delegálnak:
a/ a megyei és a fõvárosi közgyûlések,
b/ a katolikus, a református, az evangélikus egyházak és az izraelita
felekezet,
c/ a Magyar Tudományos Akadémia,
d/ a magyarországon élõ nemzeti és etnikai kisebbségek országos
szövetségei együttesen,
e/ a munkaadók országos szakmai-, érdekképviseleti szervezetei
együttesen,
f/ a munkavállalók országos érdekképviseleti szervezetei (a
szakszervezetek országos szövetségei) együttesen.
(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívül további hét tagot delegál a
Magyar Kulturális Kamara (Szövetség).
41. §
(1) A Bizottság tagjainak megbízatása a Kuratórium megbízatása idejéig
tart. A megbízatás megújítható.
(2) A Bizottságnak nem lehet tagja (összeférhetetlenség), aki a 32. §
(5) bekezdés értelmében a Kuratóriumnak sem lehet tagja.
(3) A bizottsági tagság megszûnik:
a/ lemondással,
b/ a delegálás idõtartamának leteltével,
c/ a delegáló szervezetek általi visszahívással.
(4) A Bizottság tagjai tevékenységükért anyagi juttatást csak a delegáló
szervezettõl kaphatnak.
42. §
A Közalapítvány mûködésének e törvényben nem szabályozott kérdéseit az
alapító okiratban kell meghatározni.
A. VÁLTOZAT
(A 31. § A. VÁLTOZAT ESETÉN)
A nemzeti közszolgálati mûsorszolgáltatók
43. §
(1) A Közalapítvány a nemzeti közszolgálati rádió, illetõleg televízió
mûsorszolgáltatás feladatainak ellátására zártkörû alapítással
mûsorszolgáltató szervezete(ke)t hoz létre.
(2) A nemzeti rádió, illetve televízió mûsorszolgáltató(k) - az alapító
okiratukban megállapítottak szerint - a Magyar Rádió, illetõleg a Magyar
Televízió költségvetési szervek általános jogutódjai.
(3) A Magyar Rádió, illetõleg a Magyar Televízió költségvetési szervek
megszûnése napján a velük alkalmazásban állók közalkalmazotti jogviszonya
munkaviszonyként jogfolytonos a Közalapítvánnyal, ill. a Közalapítvány által
alapított nemzeti mûsorszolgáltatókkal.
(4) A Közalapítvány Kuratóriuma a nemzeti mûsorszolgáltató(k) alapító
okiratában határozza meg - a vagyonmegosztást követõen - a
mûsorszolgáltató(k) tulajdonába kerülõ vagyont.
(5) A Közalapítvány Kuratóriuma határozza meg a nemzeti közszolgálati
mûsorszolgáltató(k) jogállását, szervezeti formáját és nevezi ki vezetõit
(igazgatósági tagjait).
(Megjegyzés: az A.VÁLTOZAT esetén kimarad e törvény 44-51. §-a)
B. VÁLTOZAT
(A 31. § B.VÁLTOZAT esetén)
A Magyar Rádió Részvénytársaság és a Magyar Televízió Részvénytársaság
43. §
(1) A Közalapítvány a nemzeti közszolgálati rádió, illetõleg televízió
mûsorszolgáltatás feladatainak ellátására zártkörû alapítással megalapítja a
Magyar Rádió Részvénytársaságot (a továbbiakban: MR), illetõleg a Magyar
Televízió Részvénytársaságot (a továbbiakban: MTV).
(2) Az MR-re és az MTV-re - e törvényben foglalt eltérésekkel - a
gazdaságok társaságokról szóló 1988. évi VI.törvénynek (Gt.) az egyszemélyes
részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az MR, illetõleg az MTV részvényei a Közalapítvány kizárólagos
tulajdonában vannak és forgalomképtelenek.
(4) Az MR, illetõleg az MTV - az alapító okiratukban megállapítottak
szerint - a Magyar Rádió, illetõleg a Magyar Televízió költségvetési szervek
általános jogutódjai.
(5) A Magyar Rádió, illetõleg a Magyar Televízió költségvetési szervek
megszûnése napján a velük alkalmazásban állók közalkalmazotti jogviszonya
munkaviszonyként jogfolytonos a Közalapítvánnyal, illetõleg az MR-rel, illetve
az MTV-vel.
(6) A Kuratórium a Közalapítvány vagyonából az MR, illetve az MTV
tulajdonába adja a közszolgálati mûsorkötelezettségek teljesítéséhez szükséges
vagyont és vagyoni értékû jogokat.
44. §
(1) A közgyûlés jogait a Kuratórium gyakorolja.
(2) Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a/ az Alapító Okirat megállapítása és módosítása,
b/ az alaptõke felemelése és leszállítása,
c/ az Igazgatóság, a Felügyelõ Bizottság tagjainak, a könyvvizsgálónak, a
vezérigazgatónak kijelölése, illetve megválasztása, visszahívása, továbbá
díjazásuk megállapítása.
d/ az éves pénzügyi terv és a mérleg megállapítása,
e/ a 300 millió Ft feletti hitelfelvétel és az 500 millió Ft feletti
szerzõdések engedélyezése,
f/ingatlan elidegenítésének engedélyezése,
g/ vagyoni értékû jog elidegenítése, ha a szerzõdés értéke a 100 millió
Ft-ot meghaladja,
h/ döntés mindazon kérdésekben, amelyet a Gt., vagy az Alapító Okirat az
alapító kizárólagos hatáskörébe utal,
i/ mindazon ügyek, amelyek eldöntését az alapító magához vonta, valamint
azok, amelyeket az Igazgatóság vagy a Felügyelõ Bizottság az alapító elé
terjeszt, függetlenül attól, hogy a döntés meghozatala az MR, illetve az MTV
mely szervének a hatáskörébe tartozik.
45. § .
(1) Az MR, illetve az MTV ügyvezetõ szerve az Igazgatóság. Az Igazgatóság
intézi az MR, illetve az MTV ügyeit, képviselõ az MR-t, illetve az MTV-t
bíróságok és más hatóságok elõtt, valamint harmadik személyekkel szemben.
(2) Az Igazgatóság testületként jár el, hatáskörét az igazgatósági ülésen
gyakorolja.
(3) Az Igazgatóság tagja jogosult az MR, illetve az MTV alkalmazottaitól
bármely ügyben felvilágosítást vagy információt kérni, akik azt haladéktalanul
kötelesek megadni.
46. §
(1) Az Igazgatóság hét tagból áll, akiket a Kuratórium jelöl ki négy éves
idõtartamra, nyilvánosan meghirdetett pályázat alapján.
(2) Az Igazgatóság tagjai közül elnököt választ. Az Igazgatóság elnökének
tisztét nem töltheti be az MR, illetõleg az MTV vezérigazgatója és az MR-rel,
illetõleg az MTV-vel munkaviszonyban álló más személy.
(3) Az Igazgatóság tagjainak cseréje, vagy az Igazgatóság új tagokkal
való kiegészítése esetén az új tagok megbízatása az Igazgatóság eredeti
megbízatásának az idõpontjáig szól.
(4) A cégjegyzésrõl az Alapító Okiratban kell rendelkezni.
47. §
(1) Az Igazgatóság:
a/ felelõs az MR, illetve az MTV mûködési körében a saját, illetve az
általa delegált hatáskörben hozott minden döntésért,
b/ jogosult minden olyan döntést a saját hatáskörébe vonni, amely nem
tartozik a Kuratórium hatáskörébe,
c/ e törvény, az Alapító Okirat és a Közszolgálati Mûsorszabályzat
keretei között dönt a mûsorszolgáltató mûsorpolitikájáról, mûsorrendjérõl,
d/ irányítja az MR, illetve az MTV gazdálkodását, meghatározza
fejlesztési koncepcióját,
e/ megállapítja az MR, illetõleg az MTV Szervezeti és Mûködési
Szabályzatát,
f/ a vezérigazgató fölött - a kinevezés, a visszahívás, a díjazás
kivételével - gyakorolja a munkáltatói jogokat,
g/ gondoskodik az MR, illetve az MTV mérlegének, vagyonkimutatásának
elkészítésérõl,
h/ gondoskodik az MR, illetve az MTV üzleti könyveinek szabályszerû
vezetésérõl,
i/ az Alapító Okiratban meghatározott gyakorisággal, de legalább évente
egyszer jelentést készít a Kuratórium részére az MR, illetve az MTV
ügyvezetésérõl, vagyoni helyzetérõl és üzletpolitikájáról,
j/ dönt mindazon hitelfelvételekrõl, ingatlan elidegenítésérõl, illetve
bármilyen más vagyontárgy elidegenítésérõl, valamint vagyon értékû jog
elidegenítésérõl, amely nem tartozik a Kuratórium hatáskörébe,
k/ ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a Gt., az Alapító Okirat az
Igazgatóság hatáskörébe utal.
(2) Az Igazgatóság szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik. Az
Igazgatóság üléseinek rendjét és szabályait az Alapító Okiratban kell
meghatározni, ügyrendjét a Kuratórium hagyja jóvá.
(3) Az Igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha azon öt igazgatósági
tag jelen van.
48. §
(1) A MR, illetve az MTV ügyvezetését a Felügyelõ Bizottság ellenõrzi.
Jogában áll az igazgatóság tagjaitól, az MR, illetve az MTV dolgozóitól
jelentést vagy felvilágosítást kérni, a társaság könyveit, bankszámláját,
iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértõvel az MR, illetõleg
az MTV költségére megvizsgáltatni.
(2) A Felügyelõ Bizottság három tagból áll. Tagjait a dolgozók által
választott tag kivételével a Kuratórium jelöli ki négy évre.
(3) A Felügyelõ Bizottság tagjainak részleges cseréje, vagy a Felügyelõ
bizottság új tagokkal való kiegészítése esetén az új tagok megbízatása a
Felügyelõ bizottság eredeti megbízatásának idõpontjáig szól.
(4) A Felügyelõ Bizottság elsõ ülésén tagjai közül elnököt választ.
(5) A Felügyelõ Bizottság maga állapítja meg mûködésének szabályait,
ügyrendjét a Kuratórium hagyja jóvá.
(6) A Felügyelõ Bizottság határozatképes, ha az ülésen legalább kettõ tag
jelen van.
(7) A Felügyelõ Bizottság köteles megvizsgálni a Kuratórium elé
terjesztendõ minden olyan jelentést, amely a 44. § (2) a/-b/, h/ pontok
hatálya alá tartozik, továbbá az MR, illetve az MTV mérlegét és
vagyonkimutatását.
(8) Az MR, illetve az MTV belsõ ellenõrzési szervezete a Felügyelõ
Bizottság irányítása alatt mûködik, amely azonban nem vonatkozik a munkáltatói
jogok gyakorlására.
(9) A Felügyelõ Bizottság szervezetére, mûködésére egyebekben a Gt. és az
Alapító Okirat elõírásai az irányadók.
49. §
(1) Az MR, illetve az MTV könyvvizsgálóját a Kuratórium jelöli ki négy
évre.
(2) A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét az Alapító Okiratban
kell meghatározni.
50. §
(1) Az MR, illetve az MTV vezérigazgatóját a Kuratórium jelöli ki az
Igazgatóság tagjai közül. A vezérigazgató megbízatása négy év idõtartamra
szól.
(2) Az MR, illetve az MTV napi munkáját és munkaszervezetét a
vezérigazgató irányítja és ellenõrzi a jogszabályok és az Alapító Okirat
keretei között, illetve a Kuratórium és az Igazgatóság döntéseinek
megfelelõen.
(3) A vezérigazgató az MR, illetve az MTV munkaviszonyban álló
alkalmazottja, a munkáltatói jogokat - a Kuratórium hatáskörébe utaltak
kivételével - felette az Igazgatóság gyakorolja.
(4) A vezérigazgató hatáskörébe tartozik mindazon ügyek eldöntése,
amelyek nincsenek a Kuratórium, vagy az Igazgatóság kizárólagos hatáskörébe
utalva, továbbá azon ügyek, amelyeket az Igazgatóság részére delegált. A
vezérigazgató jogosult a hatáskörébe tartozó feladatokat az MR, illetve az MTV
alkalmazottaira átruházni, kivéve, amelyeket a Kuratórium vagy az Igazgatóság
kizárólag reá delegált.
(5) A vezérigazgató gyakorolja az MR, illetve az MTV alkalmazottai felett
a munkáltatói jogokat.
51. §
(1) Az MR, illetve az MTV köteles teljes körû nemzeti közszolgálati
mûsorszolgáltatást végezni, melynek keretében:
a/ teljes körûen eleget kell tennie a 18. §-ban meghatározott
mûsorszolgáltatási elõírásoknak,
b/ a Közalapítvány által rendelkezésre bocsátott frekvenciákon
ba/ az MR köteles legalább három teljes idõtartamú országos közszolgálati
rádió mûsorszolgáltatást, valamint külföldre irányuló közszolgálati rádió
mûsorszolgáltatást végezni, és jogosult körzeti közszolgálati rádió
mûsorszolgáltatás végzésére,
bb/ az MTV köteles legalább két teljes idõtartamú országos közszolgálati
televízió mûsorszolgáltatást végezni valamint jogosult külföldre irányuló
közszolgálati és körzeti közszolgálati televízió mûsorszolgáltatás végzésére.
(2) Az MR, illetve az MTV nem végezhet kereskedelmi mûsorszolgáltatást,
illetõleg helyi közszolgálati mûsorszolgáltatást, kivéve a tizenöt napot meg
nem haladó ideiglenes mûsorszolgáltatást.
52. §
A Közalapítvány céljának megvalósulása és a nemzeti közszolgálati
mûsorszolgáltatók kötelezettségeinek teljesítése érdekében állami feladat a
közszolgálati mûsorszolgáltatások mûsorszórás révén történõ közzétételének
biztosítása.
53. §
(1) A nemzeti közszolgálati mûsorszolgáltató köteles a Kuratórium által
megállapított és közzétett Közszolgálati Mûsorszabályzat elõírásait betartani.
(2) A Közszolgálati Mûsorszabályzatnak tartalmaznia kell:
a/ a politikai pártoktól való függetlenségnek,
b/ a hírek, idõszerû (aktuális) politikai mûsorok sokoldalúságának,
tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések
ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének
megvalósítását szolgáló szabályokat;
c/ a megkülönböztetõ jelzéssel ellátandó mûsorszámok közzétételi
módjának,
d/ a kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezéseknek,
e/ a reklámtevékenységnek, a mûsorszámok támogatásának (szponzorálásának)
elõírásait;
f/ a közérdekû közlemények közzétételének általános szabályait,
g/ az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelményeket,
h/ a kulturális, tudományos és világnézeti sokféleség tárgyilagos
bemutatásának rendszerét, továbbá
i/ az MR-nél, illetve az MTV-nél alkalmazásban álló mûsorkészítõkkel
kapcsolatos etikai szabályok rendszerét.
54. §
(1) A nemzeti közszolgálati mûsorszolgáltató tevékenysége során birtokába
került kulturális értékek és történelmi jelentõségû dokumentumok tartós
megõrzésérõl archívumában gondoskodik, azokat szakszerûen összegyûjti,
tárolja, gondozza. Az archívumra a közgyûjteményre vonatkozó szabályokat
megfelelõen alkalmazni kell.
(2) A nemzeti közszolgálati mûsorszolgáltató birtokában lévõ történelmi
vagy kortörténeti dokumentumok, archív anyagok más mûsorszolgáltató által
történõ felhasználása - kivéve, ha ezt a személyiségi jogok védelme
szükségessé teszi - nem tagadható meg. A felhasználás ellenértéke - a szerzõi
jogi jogosultságokat nem érintve - nem haladhatja meg a fajlagos tárolási
költségek és a másolatkészítési költségek kétszeresét.
IV. FEJEZET
ORSZÁGOS RÁDIÓ-TELEVÍZIÓ TESTÜLET
55. §
(1) A magyarországi mûsorszolgáltatás feltételeinek biztosítására, a
mûsorszolgáltatási feltételek megtartásának ellenõrzésére, a rádió és
televízió mûsorszolgáltatás engedélyezésére, továbbá a mûsorszóró frekvenciák
hasznosítása terén az állam tulajdonosi jogainak érvényesítésére, valamint az
e törvényben felsorolt egyéb feladatok ellátására az Országgyûlés az Országos
Rádió-Televízió Testületet (továbbiakban: Testület) hozza létre.
(2) A Testület és tagjai csak a törvénynek vannak alávetve és
tevékenységük körében nem utasíthatók.
(3) A Testület Hivatala a Testület ügyintézõ, ügykezelõ és ügyviteli
szerve. A Hivatal vezetõje és dolgozói tevékenységüket munkaviszony alapján
végzik. A Hivatal megbízás alapján külsõ szakértõket is foglalkoztathat.
(4) A Testület jogi személy, amely a beszámolási és könyvvezetési
kötelezettségét a számvitelrõl szóló törvénynek a költségvetés alapján
gazdálkodó szervekre elõírt szabályai szerint köteles teljesíteni. A Testület
az éves állami költségvetés önálló fejezetét képezi, gazdálkodását az Állami
Számvevõszék ellenõrzi..
(5) A Testület alapító okiratát a Kormány terjeszti az Országgyûlés elé
és elfogadásához, illetõleg módosításához a jelenlévõ képviselõk kétharmados
többségének szavazata szükséges.
56. §
(1) A Testület nyolc tagból áll.
(2) A Testület tagjait az Országgyûlésnek a 32. §-ban létrehozott
paritásos eseti bizottsága választja meg. Ha a Testület tagjainak
megválasztására a paritásos eseti bizottságban megegyezés nem születik, a
Testület tagjainak felét a kormánypárti képviselõcsoport(ok), felét az
ellenzéki képviselõcsoport(ok) konszenzussal választják meg.
(3) A Testület tagjává az a büntetlen elõéletû magyar állampolgár
választható, aki szakmai hozzáértése és tapasztalata alapján erre alkalmas.
Szakmai tevékenység különösen a rádiózás, televíziózás, tömegtájékoztatás,
frekvenciagazdálkodás, az ezekkel összefüggõ mûszaki, jogi-igazgatási,
szociológiai-közvéleménykutatási, mûvészeti, mûsorszerkesztési és -készítési,
valamint a mûsorszolgáltatással kapcsolatos tudományos, üzleti tevékenység.
(4) A Testületnek nem lehet tagja az, aki a választást megelõzõ két évben
köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, politikai államtitkár,
országgyûlési képviselõ, politikai párt országos vagy területi szervezetének
tisztségviselõje volt. A Testület tagja és a Ptk. 685. §-ának b/ pontja
szerinti közeli hozzátartozója
a/ mûsorszolgáltatóval,
mûsorterjesztõvel,
hetilap vagy napilap kiadójával
nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban,
b/ nem lehet az a/ pontban felsorolt szervezet tulajdonosa (tagja,
részvényese),kuratóriumi, igazgatósági vagy felügyelõbizottsági tagja, továbbá
könnyvizsgálója.
(5) A Testület tagjainak megbízatása négy évig, de legfeljebb az új
Testület megválasztásáig tart. Az újonnan megválasztott Országgyûlés alakuló
ülését követõ hatvan napon belül meg kell választani az új Testület tagjait. A
Testület tagjai újra választhatók.
(6) A Testületben betöltött tagság megszûnik:
a/ a megbízatási idõtartam leteltével,
b/ lemondással,
c/ összeférhetetlenség megállapításával,
d/ visszahívással.
(7) A Testület tagja tevékenysége megkezdése elõtt köteles írásbeli
nyilatkozatot tenni arról, hogy a (4) bekezdésben meghatározott
összeférhetetlenségi okok egyike sem vonatkozik rá.
(8) Ha a Testület tagja ez e törvényben, valamint a Testület alapító
okiratában foglalt kötelezettségeinek tartósan nem tesz eleget, a Testület -
tagjainak kétharmados többségi szavazatával - visszahívására javaslatot tehet
az Országgyûlés paritásos eseti bizottságának, illetõleg a tagot delegáló
országgyûlési képviselõcsoport(ok)nak. Az Országgyûlés paritásos eseti
bizottsága, illetõleg az érintett országgyûlési képviselõcsoport(ok) dönt a
visszahívási javaslatról.
(9) Ha a Testületben betöltött tagság a megbízatás idõtartama alatt
megszûnik, a (2) bekezdésben meghatározottak szerint kell új tagot választani.
57. §
(1) A Testület tagjai közül elnököt és helyettes elnököt választ. A
Testületet az elnök képviseli. A Testület elnökét akadályoztatása esetén a
helyettes elnök helyettesíti.
(2) A Testület tagjai tevékenységükért az Országgyûlésnek tartoznak
felelõsséggel.
(3) A Testület tagja a miniszterekével azonos illetményben és juttatásban
részesül.
(4) A Testület tagja tudományos, oktató, irodalmi, mûvészeti és más
szerzõi jogvédelem alá esõ tevékenység kivételével egyéb keresõ foglalkozást
nem létesíthet; tudományos, oktató, irodalmi, mûvészeti és más szerzõi
jogvédelem alá esõ tevékenységéért mûsorszolgáltatótól díjazást nem fogadhat
el.
58. §
(1) A Testület feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. A Testület
akkor határozatképes, ha annak ülésén tagjainak kétharmada, köztük az elnök,
vagy akadályoztatása esetén a helyettes elnök jelen van.
(2) A Testület a határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlõség
esetén az elnök (akadályoztatása esetén a helyettes elnök) szavazata dönt.
(3) A Testület teljes ülésén határozza meg ügyrendjét, melyet az
Országgyûlésnek bemutat. Az ügyrend tartalmazza a tagok tevékenységével
kapcsolatos, e törvényben és az alapító okiratban nem szabályozott kérdéseket.
(4) Ha e törvény, illetve az alapító okirat másképp nem rendelkezik, a
Testület az ügyrendjében meghatározhatja azokat a kérdéseket, amelyekben a
Testület háromtagú tanácsa határoz.
(5) A Testület teljes ülése jár el a következõ ügyekben:
a/ általános pályázati feltételek meghatározása,
b/ mûsorszolgáltatási pályázat tervezetének és a pályázati feltételeknek
a meghatározása,
c/ mûsorszolgáltatási pályázatok elbírálása,
d/ a 60. § (1) bekezdésének c/ pontjában meghatározott feladat ellátása,
e/ a Nemzeti Frekvencia Tanácsba történõ delegálás,
f/ törvényben meghatározott egyéb esetek.
59. §
A Testület megkeresésére minden állami,önkormányzati és egyéb szerv
tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.
60. §
(1) A Testület feladatai:
a/ védi és elõmozdítja a szólás- és a tájékoztatási szabadságot, a
kulturális sokszínûség érvényre juttatását a mûsorszolgáltatók piacra
lépésének biztosításával, a tájékoztatási monopóliumok lebontásával és újak
létrejöttének megakadályozásával, a mûsorszolgáltatók függetlenségének
biztosításával,
b/ részt vesz a Kormány frekvenciagazdálkodással kapcsolatos döntéseinek
kialakításában és véleményezi a vonatkozó jogszabályok tervezetét,
c/ az általa kijelölt tagja révén képviselteti magát a Nemzeti Frekvencia
Tanácsban, egyetértési jogot gyakorol a frekvenciasávok - mûsorszórási
lehetõségeket és azok kialakítását érintõ - felosztása tekintetében,
d/ meghatározza a mûsorszolgáltatási pályázatok általános feltételeit,
továbbá kiírja és elbírálja az egyes pályázatokat,
e/ ellátja a mûsorszolgáltatási szerzõdésekkel összefüggõ feladatokat,
f/ közhitelû és nyilvános nyilvántartást vezet a mûsorszolgáltatási
szerzõdésen alapuló, illetõleg a nyilvántartásba vett mûsorszolgáltatásokról
(mûsorszolgáltatókról) és mûsorelosztókról,
g/ rendszeresen ellenõrzi a vele kötött mûsorszolgáltatási
kötelezettségek megtartását,
h/ állásfoglalásokat, javaslatokat dolgozz ki a magyar mûsorszolgáltatási
rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan,és részt vesz az e
területtel kapcsolatos kormányzati döntések elõkészítésében.
i/ a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával
kapcsolatos eljárásokat kezdeményezi,
j/ biztosítja a központi költségvetés tervezéséhez és az annak
végrehajtása ellenõrzéséhez szükséges információkat,
k/ ellátja törvényben meghatározott egyéb feladatait.
(2) Az (1) bekezdés b/ pontja szerinti feladata ellátása érdekében a
Testület elnökét a frekvenciagazdálkodási és távközlési kérdések tárgyalásakor
a Kormány üléseire meg kell hívni.
(3) A Testület a Kormány és a minisztériumok (központi államigazgatási
szervek) frekvenciagazdálkodási döntéseivel, jogszabályaival kapcsolatos
véleményét, állásfoglalását jogosult nyilvánosságra hozni.
(4) Az (1) bekezdés g/ pontjában megjelölt feladatát a Testület a mûsor
vétele és rögzítése vagy a mûsorszolgáltató által rögzített mûsor vizsgálata,
illetve hatósági megkeresés útján látja el.
(5) A Testület a mûsorszolgáltatónak és mûsorterjesztõnek a VII.
fejezetbe, illetve a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990.
évi LXXXVI. tv-be /Tpt./ ütközõ magatartása esetén a hatáskörrel rendelkezõ
szervnél eljárást kezdeményez, amelyet le kell folytatni.
61. §
(1) A Testületnek a frekvenciagazdálkodás koncepciója kialakításakor a
közszolgálati, illetve a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatás szükségleteire
tekintettel kell lennie, különösen akkor, ha a mûsorszolgáltatás az adott
társadalmi igény kielégítésének legésszerûbb, gazdaságos formája.
(2) A Testület a Mûvelõdési Közlönyben közzéteszi a frekvenciakészlettel
való gazdálkodásra vonatkozó koncepcióját.
62. §
(1) A Testület minden év március 1-éig az Országgyûlésnek megküldi a
megelõzõ évi tevékenységére vonatkozó beszámolóját. A beszámolóban értékelni
kell azt, hogy
a/ a véleményszabadság, a tájékoztatás kiegyensúlyozottsága, a kulturális
sokféleség biztosított-e,
b/ a mûsorszolgáltatási szükségletek kielégítését a
frekvenciagazdálkodás mennyiben biztosítja,
c/ a mûsorszolgáltatók és az azokhoz e törvény VII. fejezetében
meghatározottak szerint kapcsolódó napilapok, valamint hetilapok tulajdoni
részesedése miként alakul.
(2) A beszámolót a megküldéssel egyidejûleg a Mûvelõdési Közlönyben közzé
kell tenni.
(3) Az Országgyûlés a Testület beszámolójának elfogadásáról a jelenlévõ
képviselõk többségének szavazatával határoz. Ha az Országgyûlés két egymást
követõ évben nem fogadja el a Testület beszámolóját, a Testület tagjainak
megbízatása felmentéssel megszûnik. Ebben az esetben az új testület tagjait -
az 56. §-ban meghatározottak szerint - tizenöt napon belül meg kell
választani.
(4) A (3) bekezdés szerint felmentett tag nem választható újra.
(5) A (3) bekezdés szerint felmentett tag az új Testület megválasztásáig
gyakorolja jogkörét, az 58. § (5) bekezdésben megjelölt ügyek kivételével.
63. §
(1) A tájékoztatás kiegyensúlyozottságának érvényesítésére a Testület
tagjaiból álló háromtagú Panaszbizottság jár el.
(2) A Panaszbizottság ügyrendjét és eljárási rendjét - a felek
egyenlõsége, a nyilvánosság és pártatlanság elvét érvényesítve - a Testület
teljes ülése állapítja meg.
(3) A Testület teljes ülése legalább félévenként megvitatja és értékeli a
benyújtott panaszok ügyében a Panaszbizottság által hozott állásfoglalásokat,
ennek alapján elvi útmutatást ad a panaszok elbírálására.
(4) Az eljáró Panaszbizottság tagjait a Testület teljes ülése bízza meg.
A Panaszbizottság eljáró tagjának kizárására a Polgári Perrendtartás (Pp.) 13.
§-ának rendelkezései megfelelõen irányadók.
64. §
(1) Ha a mûsorszolgáltató a vételkörzet lakosságát foglalkoztató vitatott
társadalmi kérdésben egyoldalúan tájékoztat, különösen ha a vitatott kérdésben
csak egyetlen vagy egyoldalú álláspont megjelenítésére vagy kifejezésére ad
lehetõséget, a kifejezésre nem juttatott, jelentõsséggel bíró álláspont
képviselõje (szervezet esetén annak vezetõje), továbbá akinek jogát az 5. §-
ban foglalt rendelkezések megszegése sérti - a jogszabályban biztosított egyéb
igényeken kívül -, az egyoldalú álláspont megjelenésétõl, többszöri közlés
esetén az utolsó ismétléstõl számított 48 órán belül írásban kérheti a
mûsorszolgáltatótól saját álláspontjának - a már megjelenített állásponthoz
hasonló körülmények közötti - kifejtését vagy megjelenítését (továbbiakban:
kifogás).
(2) Egy álláspont akkor is megjelenítettnek tekintendõ, ha annak bármely
képviselõje lehetõséget kapott az álláspont megjelenítésére.
(3) A mûsorszolgáltató a kifogás elfogadásáról a kifogásolt álláspont
kézhezvételétõl számított 48 órán belül köteles dönteni. A döntésrõl a
kifogást elõterjesztõt rövid úton értesíteni kell.
(4) A kifogást elõterjesztõ a kifogás elfogadására vonatkozó, a
(3) bekezdés szerinti döntés közlésétõl számított 48 órán - értesítés
hiányában a kifogásolt álláspont megjelenítésétõl számított hat napon - belül
a sérelem, a kifogásolt álláspontot megjelenítõ mûsorszám, valamint a
mûsorszolgáltató megnevezésével (azonosításával) írásban benyújtott panasszal
a Testülethez fordulhat, amely az ügy elbírálására eljáró Panaszbizottságot
hoz létre.
(5) Ha a mûsorszolgáltató kifogást elfogadó nyilatkozata ellenére a
megállapított idõpontban a kifogást nem teljesíti, a kifogást elõterjesztõ a
megállapított idõponttól számított 48 órán belül a (4) bekezdés szerinti
panasszal fordulhat a Panaszbizottsághoz.
65. §
(1) A mûsorszolgáltató a Panaszbizottság felhívására haladéktalanul a
Panaszbizottság rendelkezésére bocsátja a vitatott mûsorszámot rögzítõ anyagot
és megadja a Panaszbizottságnak az üggyel kapcsolatban kért felvilágosítást.
(2) A Panaszbizottság a mûsorszolgáltató és panaszos részvételével - a
panasz benyújtásától számított tizenöt napon belül - meghallgatást tart,
amelynek idõpontjáról mind a mûsorszolgáltatót, mind a panaszost értesíti. A
meghallgatásról való távolmaradás az állásfoglalásnak nem akadálya.
66. §
(1) A Panaszbizottság a meghallgatástól számított öt napon belül állást
foglal a panaszban elõterjesztett kérdésekben.
(2) A Panaszbizottság az alaptalan, illetve az e törvényben meghatározott
feltételeknek nem megfelelõen benyújtott panaszt elutasítja.
(3) Amennyiben a Panaszbizottság határozata szerint a mûsorszolgáltató
megsértette a tájékoztatás semlegességére vonatkozó elõírásokat, a
mûsorszolgáltató legfeljebb két percben, a Panaszbizottság által megjelölt
idõpontban és módon kommentár nélkül köteles közölni a Panaszbizottság
állásfoglalását, illetve a kifogás szerint ad lehetõséget az álláspont
megjelenítésére.
(4) A Panaszbizottság állásfoglalásának nem teljesítése a törvény súlyos
megsértésének minõsül.
(5) A Testület az (1) bekezdésben foglalt esetben a Panaszbizottság
állásfoglalását a Mûvelõdési Közlönyben és szükség szerint más módon
közzéteszi.
(6) A Panaszbizottság közlésre kötelezõ határozata ellen a
mûsorszolgáltató keresetet indíthat a Testület ellen.
(7) A bírósági eljárásra a Pp.XXI.fejezete 343. §-ának (2) -
(3) bekezdése, 344-346. §-a alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy amennyiben
a bíróság a keresetet elutasítja, a mûsorszolgáltató a Panaszbizottság
határozatának megfelelõ helyreigazítást köteles két napon belül közzé tenni.
67. §
(1) A Testület az e törvényben meghatározott feladatok eseti
végrehajtására a Hírközlési Fõfelügyeletet annak vezetõjén keresztül kéri fel.
A Testület köteles a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter elõzetes
egyetértését kérni minden olyan feladat megjelöléséhez, amelynek végrehajtása
más távközlési feladat ellátását károsan érintõ erõforrás átcsoportosítását
követelné, vagy más módon veszélyeztetné a Fõfelügyelet feladatainak
végrehajtását.
(2) A Hírközlési Fõfelügyelet - a Testület által megjelölt, a feladat
teljesítéséhez szükséges idõpontra - kidolgozza és a Testület rendelkezésére
bocsátja a mûsorsugárzás lehetõségeinek jegyzékét és az ehhez tartozó
frekvencia-terveket.
(3) A (2) bekezdésben foglalt feladat ellátásához a Testület határozza
meg
a/ a mûsorszórási célú frekvencia-tervezéshez szükséges elvi
szempontokat, különösen a frekvenciahasználat tekintetében,
b/ a mûsorszórási célú frekvencia-tervezésben alkalmazandó
preferenciákat,
c/ a mûsorszórási célú frekvencia-tervezés ütemezését és irányelveit.
(4) A frekvencia-tervnek tartalmaznia kell:
a/ a mûsorszóró adók névleges telephelyeit és a telepítés egyéb mûszaki
követelményeit,
b/ az adókkal várhatóan besugározható ellátottsági körzetet,
c/ a Nemzetközi Rádiószabályzat jelölései szerinti frekvenciasávot.
(5) A Testület a frekvencia-tervet jóváhagyja vagy módosításra
visszaadja.
(6) A frekvencia-tervet a jóváhagyás elõtt a Testület legalább tizenöt
napra közszemlére bocsátja. A közszemlére bocsátásról - annak kezdõnapja elõtt
legalább két héttel - legalább két országos napilapban a Testület felhívást
tesz közzé, amelyben megjelöli a közszemle lezárását követõen a legkorábban
tíz nap múlva megtartandó nyilvános meghallgatás helyét és idõpontját.
(7) A (6) bekezdésben foglalt feltételeket a pályázati kiírásban közölni
kell.
(8) A frekvencia-tervek és tervezés elvi szempontjai nyilvánosak, a
Hírközlési Fõfelügyeletnél bárki számára megtekinthetõk.
V. FEJEZET
MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG
Általános rendelkezések
68. §
(1) Mûsorszolgáltatóként, illetve hálózatos mûsorszolgáltatóként a
Testület által, a törvény szerinti eljárásban feljogosított természetes
személy, jogi személy vagy ezek jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági
társasága (a továbbiakban: jogosult), továbbá a nemzeti közszolgálati
mûsorszolgáltató mûködhet.
(2) Mûsorsugárzást - e törvényben meghatározott kivételekkel - csak
nyilvános pályázati eljárás során létrejött, írásba foglalt szerzõdés alapján
lehet végezni.
(3) Hálózatos mûsorszolgáltatásra csak a hálózatos mûsorszolgáltató
jogosult. A hálózatos mûsorszolgáltatásra a mûsorszolgáltatásra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) A Hírközlési Fõfelügyelet a hálózatba kapcsolódáshoz szükséges
távközlési összekapcsolást csak a mûszaki feltételek hiánya esetén tagadhatja
meg.
69. §
(1) A mûsorszolgáltatónak a mûsorára vonatkozó hiteles dokumentációt -
ideértve a teljes mûsorszolgáltatás kimenõjelének teljes rögzítését - a
közzétételt követõ harminc napig meg kell õriznie, illetve a Testület
felkérésére térítésmentesen haladéktalanul át kell adnia a Testületnek. A
mûsorszolgáltatással kapcsolatosan megindított eljárás, illetve jogvita esetén
a dokumentációt az eljárás jogerõs befejezését követõ egy évig kell megõrizni.
(2) A jogosult a törvény, illetve szerzõdéses kötelezettség alapján
önellenõrzésre, mérésre, adatszolgáltatásra, adattárolásra köteles. Ha
jogszabály másként nem rendelkezik, az önellenõrzés költségeit az
önellenõrzésre kötelezett viseli.
(3) Adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn különösen:
a/ a reklám korlátok és tilalmak, a mûsorszám-támogatási,
mûsorkészíttetési és egyéb mûsorsugárzási elõírások,
b/ a szerzõdésben vállalt kötelezettségek,
c/ a közszolgálati mûsorszolgáltatói kötelezettségek megtartásának
ellenõrzéséhez, továbbá
d/ a VII. fejezetben megjelölt összekapcsolódások megállapításához
szükséges adat tekintetében.
70. §
(1) Nem lehet mûsorszolgáltatásra jogosult személy:
a/ a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a Kormány tagja, az
államtitkár, az országgyûlési képviselõ, az állampolgári jogok országgyûlési
biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosa, az
alkotmánybíró,
b/ a (fõ)polgármester, a megyei közgyûlés elnöke, a (fõ)jegyzõ,
c/ a bíró, az ügyész,
d/ a politikai párt alkalmazottja, országos vagy területi
tisztségviselõje,
e/ a Magyar Rádió Közalapítvány és a Magyar Televízió Közalapítvány
Kuratóriumának, Társadalmi Felügyelõ Bizottságának tagja,
f/ a nemzeti közszolgálati mûsorszolgáltató Igazgatóságának tagja,
illetve az, aki a nemzeti közszolgálati mûsorszolgáltatóval munkavégzésre
irányuló jogviszonyban áll,
g/ a Testület tagja, valamint az, aki a Testülettel munkavégzésre
irányuló jogviszonyban áll,
h/ államigazgatási szerv, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági
Versenyhivatal, az Állami Vagyonügynökség, az Állami Vagyonkezelõ Rt. és az
Állami Számvevõszék vezetõ beosztású tisztségviselõje, a számvevõ, a Gazdasági
Versenytanács tagja,
i/ az, aki a Hírközlési Fõfelügyelettel munkavégzésre irányuló
jogviszonyban áll,
j/ az a/-i/ pontban felsoroltak közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b/
pont).
(2) Nem lehet mûsorszolgáltatásra jogosult szervezet:
a/ a politikai párt, az általa létrehozott jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság,
b/ az állami és államigazgatási szerv, kivéve, ha az Alkotmány 19/D és
19/E §-ában szabályozott esetekben az azok végrehajtására elfogadott törvény
másként rendelkezik,
c/ az a gazdasági társaság, amelyben a magyar államnak befolyásoló
részesedése van,
d/ az a gazdasági társaság, amelyben az (1) bekezdésben, illetõleg a (2)
bekezdés a/ és b/ pontjában felsoroltak bármelyike közvetlen vagy közvetett
tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, illetve döntésének befolyásolására
külön megállapodás alapján vagy egyéb módon, jogot szerzett, vagy a 120. §
szerint tulajdonszerzési korlátozás alá esõ személy, szervezet.
(3) Nem szerezhet jogosultságot az a természetes személy, jogi személy,
vagy ezek jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társasága, aki, illetve
amely a vételkörzetben távközlési szolgáltatást végez, kivéve a mûsorelosztót,
és azt, aki saját mûsorszolgáltatás céljából mûsorszóró adót üzemeltet,
továbbá, aki helyi mûsorszóró adót üzemeltet.
71. §
Nem lehet jogosult a legalább húsz százalékban az önkormányzat területére
esõ vételkörzetû mûsorsugárzásra az a gazdasági társaság, amelynek
igazgatóságában, ügyvezetõi közt vagy felügyelõ bizottságában, továbbá az a
közalapítvány, illetve alapítvány, amelynek kuratóriumában a helyi
képviselõtestület tagja, alkalmazottja, a polgármester (fõpolgármester) vagy
ezeknek a Ptk. 685. § b/ pontja szerinti közeli hozzátartozója vesz részt.
Mûsorsugárzás
72. §
(1) A frekvenciagazdálkodási eljárás során mûsorszórásra vagy vezeték
nélküli mûsorelosztásra kijelölt frekvencián a mûsorszolgáltatási jogosultság
a Testület és a mûsorszolgáltató közötti mûsorsugárzási szerzõdéssel
keletkezik.
(2) A jogosult a pályázati ajánlatában vállalt idõtartamban és adásidõben
az adásidõ-beosztás szerint, saját megkülönböztetõ azonosítási jelét
használva, a vállalt mûsorstruktúrának megfelelõ mûsor sugárzására jogosult és
köteles.
(3) A jogosult ellenszolgáltatásként negyedévenként elõre
mûsorszolgálatási díjat fizet. A mûsorszolgáltatási jog elnyerésekor a díjat
félévre elõre kell megfizetni. A díjfizetés késedelme esetén a Testület a
szerzõdést azonnali hatállyal felmondhatja.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak megszegése a törvény súlyos megsértése.
(5) A szerzõdésszegés miatt kiköthetõ kötbér szerzõdésszegésenként nem
haladhatja meg a mûsorszolgáltatási díj ötven százalékát.
(6) A közszolgálati mûsorszolgáltató, illetve a nem nyereségérdekelt
mûsorszolgáltató mentesül a mûsorszolgáltatási díj fizetésének kötelezettsége
alól. A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatás feltételeinek teljesülésérõl a
mûsorszolgáltató minden év végén, a Testület által megállapított idõpontban a
Testületnek beszámol.
(7) A mûsorsugárzási szerzõdésre pályázó nem nyereségérdekelt
mûsorszolgáltató pályázatában mûsorszolgáltatási díj fizetésére vállalkozhat.
73. §
(1) A Testület nyilvánosságra hozza a mûsorsugárzási szerzõdések
tartalmára és azok elbírálására vonatkozó általános pályázati feltételeket. Az
általános pályázati feltételeket úgy kell meghatározni, hogy érvényesüljön a
tájékoztatás és a kultúra szabadsága és sokszínûsége.
(2) Az általános pályázati feltételekben meg kell határozni különösen:
a/ a tárgyi feltételeket,
b/ a tárgyi feltételek értékelésének szempontjait,
c/ a szerzõdésszegés következményeit, így különösen a kötbért (a
mûsorszolgáltatási díj százalékában), továbbá a mûsorsugárzás legfeljebb
harminc napig terjedõ felfüggesztésének feltételeit,
d/ a mûsorszolgáltató kötelezettségei megtartásának megállapításához
szükséges információk elõállítására, õrzésére, hozzáférhetõ állapotban
tartására és közlésére vonatkozó feltételeket.
(3) A (2) bekezdés a/ pont szerinti tárgyi feltételek különösen:
a/ az üzleti terv,
b/ a mûsorszolgáltató mûködési költségeinek fedezete, legalább a mûködés
elsõ három hónapjára, reklámbevétel nélkül,
c/ a mûszaki feltételek,
d/ a mûsorterv és a mûsor fõbb jellemzõinek bemutatása, kitérve a
tájékoztató és a 18. § (1) bekezdés b/ és h/ pontokban felsorolt mûsorokra és
ezek idõbeli arányára is,
e/ a tervezett mûsoridõ.
(4) A tárgyi feltételeknek az a pályázó tett eleget, aki igazolta, vagy
valószínûsítette a feltételek teljesülését.
74. §
(1) Az általános pályázati feltételek különbséget tehetnek helyi,
körzeti, országos és külföldre irányuló mûsorsugárzásra vonatkozó feltételek
között.
(2) Az általános pályázati feltételek meghatározhatják a helyi
önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni érdekeltségében álló
mûsorszolgáltató társaságban a tulajdonosi jogaihoz kötõdõ szavazati jogok
gyakorlásának mértékét, továbbá az ilyen mûsorszolgáltató vezetõjének
kinevezési (pályázati) feltételeit.
75. §
(1) Akinek az általános pályázati feltételekben szereplõ
mûsorszolgáltatási lehetõséghez jogi érdeke fûzõdik, az általános pályázati
feltételeket a közzétételtõl számított harminc napon belül bíróság elõtt
megtámadhatja. Ez a jog a mûvelõdési és közoktatási minisztert is megilleti. A
megtámadás határideje jogvesztõ.
(2) Az általános pályázati feltételeket akkor lehet megtámadni, ha azok e
törvényben megállapított kivételeken, kötelezettségeken és felhatalmazásokon
túl bárki részére egyoldalú elõnyt vagy indokolatlan hátrányt tartalmaznak.
76. §
(1) A pályázati felhívás tartalmazza a mûsorsugárzási lehetõségekre
vonatkozóan a 67. § (4) bekezdésben felsorolt adatokat.
(2) A pályázati felhívás feltételei az általános pályázati feltételtõl
csak akkor térhetnek el, ha törvény vagy az általános pályázati feltétel ilyen
eltérést megenged. A pályázati felhívás részét képezik az általános pályázati
feltételek.
(3) A pályázatot úgy kell kiírni, hogy az országos és a külföldre
irányuló mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázat benyújtására legalább százhúsz
nap, más pályázati felhívás esetén legalább hatvan nap álljon rendelkezésre.
(4) A Testület a 18. § (1) a/-b/ és e/-i/ pontban felsorolt mûsorszámok
meghatározott arányát vagy a nemzeti kisebbségi és etnikai vagy más kisebbségi
igények meghatározott mértékû szolgálatát pályázati feltételként írhatja elõ,
továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség más törvényben meghatározott
csatornájának biztosítására legalább négy, legfeljebb nyolc órányi mûsoridõben
pályázat nélkül a nemzeti és etnikai kisebbség országos képviselete által
létesített alapítványt, mint nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatót
mûsorszolgáltatásra jogosíthatja, ha a pályázati felhívásban meghatározott
vételkörzetben
a/ a tájékoztatás kiegyensúlyozottsága nem biztosított,
b/ a nemzeti, etnikai kisebbségek anyanyelvû tájékoztatási igényeinek
kielégítése másképp nem biztosítható,
vagy
c/ a tájékoztatás és tájékozódás szabadsága, illetve a kulturális
sokszínûség - valamennyi mûsorszolgáltatást együttesen figyelembe véve - nem
érvényesül.
(5) A Testület a pályázati felhívásban feltételként szabhatja, hogy a
mûsorszolgáltató rendszeresen híreket adjon.
(6) A pályázati felhívásban meg kell határozni a mûsorszolgáltatási díj
alsó értékét, amely alatt az adott eljárásban - a közszolgálati, illetve a nem
nyereségérdekelt mûsorszolgáltató kivételével - a mûsorsugárzási jogosultság
nem ítélhetõ oda.
(7) A pályázati felhívás a mûsorszolgáltatási díj megfizetése alól
legfeljebb egy évre szóló, ötven százalékos mentesítést kínálhat fel.
(8) A pályázati felhívásra ajánlatot tevõ pályázati díjat fizet. A
pályázati díj a meghirdetett évi mûsorszolgáltatási díj öt százaléka. A
pályázati díj nyolcvan százaléka a mûsorszolgáltatási díjba beszámít,
visszautasított pályázat esetében a pályázati díj nyolcvan százaléka a
visszautasítástól számított harminc napon belül visszajár.
(9) A pályázati feltételeknek tartalmazniuk kell azt az idõpontot,
amelyen belül a mûsorsugárzást meg kell kezdeni. Az így meghatározott idõpont
a jogerõs frekvenciakijelölési határozat megszerzésétõl számított egy évnél
késõbbi nem lehet. Ha a sugárzás megkezdésére a jogosultnak felróható okból a
határidõ elteltéig nem kerül sor, a jogosultság megszûnik.
77. §
Az általános pályázati feltételekrõl és a pályázati felhívásról a
Testület tervezetet készít, és azt teljes egészében, indokolással együtt a
Mûvelõdési Közlönyben közzé teszi. A közzétételt követõ tizenöt napon belül az
általános pályázati feltételekre és a pályázati felhívásra bárki írásban - a
Testülethez címzett - észrevételt tehet.
78. §
(1) A pályázati felhívás tervezetének, illetve az általános pályázati
feltételek tervezetének közzétételétõl számított legkevesebb húsz napon túl,
legkésõbb harminc napon belül a Testület nyilvános meghallgatást tart. A
meghallgatáson részt vesz a Hírközlési Fõfelügyelet képviselõje is.
(2) A meghallgatás helyérõl és idõpontjáról legalább a meghallgatást
megelõzõ tíz nappal közleményt kell közzétenni a Mûvelõdési Közlönyben és két
országos napilapban.
(3) A meghallgatáson lehetõséget kell adni arra, hogy valamennyi
érdekelt kifejthesse álláspontját, illetve, hogy a Testület és a hatóságok
képviselõje az érdekeltek kérdéseire válaszolhasson.
(4) A meghallgatást a Testület képviselõje vezeti, és dönt a meghallgatás
megtarthatóságáról.
(5) A meghallgatás vezetõje a jelenlévõk meghallgatása után és az esetleg
elõzetesen közölt napirendre való tekintettel határozza meg a végleges
napirendet.
(6) A meghallgatáson az eljárás tárgyához tartozó kérdéseket bárki
föltehet, és a tárgyhoz tartozó kérdésben - ésszerû és méltányos keretek közt
- álláspontját kifejtheti. A jelenlévõk - a meghallgatás vezetõjén keresztül -
egymáshoz is intézhetnek kérdést.
(7) A meghallgatásról nyolc napon belül jegyzõkönyv készül, amely a
Testület Hivatalában megtekinthetõ.
(8) A meghallgatás után a Testület dönt az általános pályázati
feltételek, illetve a pályázati felhívás véglegesítésérõl. Döntését a
meghallgatást követõ harminc napon belül a Mûvelõdési Közlönyben közzéteszi.
79. §
(1) A mûsorsugárzási szerzõdés létrejöhet:
a/ a Hírközlési Fõfelügyelet által kidolgozott és a Mûvelõdési Közlönyben
elõzetesen nyilvánosságra hozott - a vételkörzet, a frekvenciasáv és más
mûszaki jellemzõk által meghatározott - mûsorsugárzási lehetõségeket
meghirdetõ pályázati felhívásra benyújtott pályázatok közti választással,
illetve
b/ az igénylõ által lefolytatott tervezés eredményeként létrejött - a
Hírközlési Fõfelügyelet ellenõrzõ vizsgálata alapján, a Testület által
jóváhagyott - mûsorsugárzási lehetõségre az e törvényben meghatározottak
szerint.
(2) Az (1) bekezdés b/ pontja szerinti tervezéshez a Hírközlési
Fõfelügyelet - költségtérítés ellenében - adatokat szolgáltat.
(3) A pályázat az (1) bekezdés a/ pont alapján
a/ a Testület által közzétett nyilvános felhívásban megjelölt
határidõig, valamint
b/ az a/ pont szerinti nyilvános felhívásra beérkezett igények elbírálása
után fennmaradt mûsorsugárzási lehetõségekre bármikor benyújtható.
(4) Az (1) bekezdés b/ pontjában foglaltak szerint létrejött
mûsorsugárzási lehetõségre a Testület pályázatot hirdet. A pályázat elbírálása
során az eredeti, a tõrvényes feltételeknek egyébként megfelelõ igénylõvel
kell a mûsorsugárzási szerzõdést megkötni, ha a pályázatban felajánlott
legmagasabb összegû mûsorszolgáltatási díj megfizetését vállalta.
(5) Az (1) bekezdés b/ pontja szerinti eredeti igénylõ a pályázat
nyertesétõl az adatszolgáltatással és a tervezéssel kapcsolatban felmerült
indokolt költségeinek megtérítésére igényt tarthat.
80. §
(1) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a/ a pályázó adatait:
- nevét,
- lakcímét (székhelyét vagy telephelyét),
- cégnyilvántartási vagy bírósági nyilvántartási számát,
b/ annak a büntetlen elõéletû személynek a nevét és lakcímét, aki a
sajtójogi, valamint e törvény szerinti személyes felelõsséget visel majd a
mûsorszolgáltató tevékenységéért,
c/ ha a pályázó gazdasági társaság, a társasági szerzõdését, illetve
alapító okiratát, az esetleges módosításával vagy módosításaival együtt,
d/ a pályázó nyilatkozatát arról, hogy milyen nagyságú közvetlen vagy
közvetett tulajdonosi részesedése van magyarországi hetilapot vagy napilapot
kiadó, továbbá mûsorszolgáltatást végzõ, illetõleg mûsorszolgáltatási
jogosultságot igénylõ más gazdasági társaságban,
e/ a tervezett mûsorsugárzás alapvetõ adatait:
- fajtáját (rádió, televízió),
- vételkörzetét,
- az igénybe venni kívánt mûsorszórási lehetõséget,
- a szolgáltatás adásidejét, adásidõ-beosztását,
- a tervezett kiegészítõ mûsorszolgáltatást,
- a mûsorszolgáltatás állandó megnevezését, emblémáját, illetõleg
szignálját,
f/ a tervezett mûsorszerkezetet, a 18. § (1) bekezdés a/-b/ és e/-i/
pontban meghatározott mûsorszámok sugárzására szánt havi átlagos mûsoridõt, a
napi rendszeres híradásra szánt mûsoridõt, a nemzeti és etnikai vagy más
kisebbségek igényeinek szolgálatára tervezett havi átlagos mûsoridõt,
g/ a pályázati felhívásban megjelölt egyéb adatokat, beleértve a
mûsorszolgáltatási díj mértékére vonatkozó ajánlatot.
(2) Gazdasági társaság pályázatának tartalmaznia kell az arra vonatkozó
adatokat is, hogy a társaságban tulajdonosi részesedéssel rendelkezõknek
milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedése van bármely
magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, továbbá magyarországi
mûsorszolgáltatást végzõ, illetõleg magyarországi mûsorszolgáltatási
jogosultságot igénylõ gazdasági társaságban.
(3) A pályázónak nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a
törvény szerinti kizáró ok, illetve arról, hogy más folyamatban lévõ pályázata
elnyerése esetén nem keletkezne-e ilyen kizáró ok.
(4) A pályázatban szereplõ adatokról a Testület a szerzõdés megkötéséig
harmadik személynek nem adhat tájékoztatást. A szerzõdés megkötését követõen
az (1) bekezdés szerinti adatok - a d/ pontban, valamint a (2) bekezdésben
meghatározottak kivételével - nyilvánosak.
81. §
A 79. § (1) bekezdésének a/ pontja és (4) bekezdése szerinti pályázatok
esetében a Testület köteles a pályázati határidõ lejártát követõ tizenöt napon
belül a Mûvelõdési Közlönyben nyilvánosságra hozni a pályázók nevét, címét, a
tervezett mûsorsugárzás jellegét és vételkörzetét, valamint az igénybe venni
kívánt sugárzási lehetõséget.
82. §
A Testület országos, illetve külföldre irányuló mûsorszolgáltató esetében
a pályázati határidõ lejártától számított kilencven, más esetben hatvan napon
belül elbírálja, hogy
a/ a pályázó nem esik-e a 70. §-ban, 71. §-ban vagy a VII. fejezetben
foglalt korlátozó rendelkezések hatálya alá,
b/ megfelel-e a 80. §-ban, illetõleg a pályázati felhívásban
meghatározott alaki követelményeknek,
c/ megfelel-e a törvényben vagy törvény alapján megállapított pályázati
feltételbe foglalt tárgyi és személyi feltételeknek.
83. §
(1) Ha a pályázó a 82. § szerinti korlátozó rendelkezésekbe ütközik,
vagy ha a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 14. §-ának (1) bekezdése
szerint egyébként nyilvántartásbavétel megtagadási ok áll fenn, a Testület
köteles a pályázatot a 82. §-ban megjelölt határidõn belül az elutasítás okát
megjelölõ és indokolt nyilatkozatban visszautasítani.
(2) Ha a pályázatok közt nincs olyan, mely a 76. § (4) bekezdésben
meghatározott pályázati feltételnek megközelítõen eleget tenne, a Testület
jogosult a pályázatokat úgy elbírálni, mintha a vonatkozó pályázati feltételt
nem hirdette volna meg.
(3) Ha a pályázat a 82. §-ban foglalt követelményeknek nem felel meg, a
Testület azt hiánypótlás, helyesbítés végett a pályázónak visszaadja, aki a
hibát - a visszaadástól számított - tizenöt napon belül kijavítja. A határidõ
jogvesztõ, elmulasztása esetén a Testület a pályázatot visszautasítja.
(4) A pályázatot vissza kell utasítani, ha a pályázat benyújtásával
egyidejûleg a pályázati díjat az erre köteles nem fizette meg.
(5) A pályázat (1) bekezdés szerinti visszautasítása bíróság elõtt
megtámadható. Amennyiben a kereset alapos, a bíróság a Testületet kártérítésre
kötelezi. A perindítás a pályázati eljárás folytatásának nem akadálya.
84. §
(1) Ha a 82. § szerinti vizsgálat alapján egyetlen pályázó felel meg a
törvényes, illetve a pályázati követelményeknek, a Testület megköti a
mûsorsugárzási szerzõdést.
(2) A Testület a 85. §-ban meghatározott eljárást követõen köti meg a
szerzõdést, ha az egymással versengõ pályázatok egyidejûleg nem elégíthetõk ki
a pályázatban feltüntetett módon.
(3) Ha az ajánlat szerint a napi adásidõ nyolc óránál kevesebb, a
fennmaradó adásidõ-lehetõség tekintetében a Testület mással mûsorsugárzási
szerzõdést köthet.
(4) Ha az ajánlat szerint a napi adásidõ a nyolc órát meghaladja, a
jogosult hozzájárulásával a fennmaradó adásidõre a Testület pályázatot írhat
ki.
85. §
(1) Ha a 84. § (2) bekezdése szerinti versengõ pályázatok közül kell
választani, a Testület a 82. §-ban megjelölt idõn belül felszólítja a versengõ
pályázókat, hogy
a/ a felszólítástól számított tizenöt napon belül állapodjanak meg a
megpályázott mûsorsugárzási lehetõségek idõbeli megosztásában, illetve arra,
hogy
b/ amennyiben nem tudnak megállapodni, tegyenek újabb, a korábbi
ajánlatokat meghaladó díjajánlatot.
(2) A nyilvános díjajánlat-tétel idõpontját és helyét a felszólítás
jelöli meg, a felszólítástól számított húsz napon belüli idõpontra. A
díjajánlat-tételre minden pályázót meg kell hívni, de távolmaradásuk a
nyilvános díjajánlat-tételi tárgyalásnak nem akadálya, és eredeti ajánlatuk
fenntartottnak tekintendõ.
(3) A Testület - a díjajánlat-tételt követõ nyolc napon belül - azzal a
pályázati felhívásbeli és a törvényes feltételeknek megfelelõ pályázóval köti
meg a mûsorsugárzási szerzõdést, aki a legmagasabb díjajánlatot teszi.
(4) Ha a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatónak nincs
mûsorszolgáltatási díjajánlata, vagy nem az bizonyult a legmagasabbnak, a
többi díjajánlatra tekintet nélkül a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató -
több ilyen pályázó közül a legmagasabb díjajánlat-tevõ - szerzi meg a
jogosultságot, amennyiben az adott vételkörzet lakosainak nyolcvan százaléka
számára már legalább két kereskedelmi helyi mûsorszolgáltatás elérhetõ,
amelyek közül legalább egy mûsorszórással valósul meg.
86. §
(1) Kérelemre ideiglenes, legfeljebb harminc napra szóló mûsorsugárzási
szerzõdést lehet kötni a pályázati eljárás mellõzésével olyan mûsorsugárzási
lehetõség használatára,
a/ mely a Testület által nyilvánosságra hozott frekvencia-tervben
szerepel, és amelyre pályázati igényt nem nyújtottak be, vagy
b/ amelyre más már mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett, de a
jogosult mûsorszolgáltatása az ideiglenes mûsorszolgáltatás befejezését követõ
hatvan belül nem várható, illetõleg
c/ mely a nyilvánosságra hozott frekvenciatervben nem szerepel, de az
igénylõ és a Hírközlési Fõfelügyelet által elfogadottan bizonyítja, hogy az
ideiglenes mûsorszolgáltatás idején az mások megzavarása és a nemzetközi
elõírások megsértése nélkül igénybe vehetõ.
(2) Ideiglenes sugárzási szerzõdés alapján nem kell mûsorszolgáltatási
díjat fizetni.
(3) A VII. fejezet szerinti vizsgálattól e § alkalmazásában el kell
tekinteni.
87. §
(1) A mûsorszórási célú frekvenciát a Hírközlési Fõfelügyelet a
mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezõ vagy a vele szerzõdött távközlési
szolgáltató számára kijelöli.
(2) A frekvenciaengedélyezési eljárást a Hírközlési Fõfelügyelet a
frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény szerint folytatja le.
(3) A mûsorszóró adó frekvenciakijelölési határozata tartalmazza:
a/ a frekvencia-lekötési díjat,
b/ a mûsorszóró adó üzemeltetésének mûszaki feltételeit és elõírásait.
(4) A mûsorszóró adó frekvenciakijelölési határozatának melléklete
tartalmazza:
a/ a Testület döntésének számát, a döntés meghozatalának idõpontját,
b/ a Testület által meghatározott, a mûsorsugárzásra vonatkozó
feltételrendszert.
88. §
(1) A mûsorszóró adó rádióengedélye tartalmazza:
a/ a 87. § (3)-(4) bekezdéseiben foglaltakat,
b/ a frekvenciahasználati díjat.
(2) A mûsorszóró adó rádióengedélyét a Hírközlési Fõfelügyelet a
mûsorsugárzási jogosultság érvényességi idejének lejártáig adja ki.
89. §
(1) A mûsorsugárzásra jogosult a rádióengedély egy példányát az engedély
kézhezvételétõl számított nyolc napon belül megküldi a Testületnek, és a
mûsorsugárzás megkezdését - azt megelõzõ nyolc napon belül - a Testületnek
írásban bejelenti.
(2) A jogosult köteles a változás keletkezésétõl számított nyolc napon
belül bejelenteni az általa már közölt adatokban bekövetkezett változásokat. A
Testület megtagadja a tudomásulvételt, ha a változás a szerzõdés megkötésének
akadályát jelentette volna, továbbá, ha a változás a VII. fejezetben foglalt
rendelkezések megsértését okozná.
90. §
(1) A mûsorszóró adó üzemeltetõje - a mûsorszolgáltatóval együttmûködve -
köteles folyamatosan vagy meghatározott, naponta ismétlõdõ idõben azonosító
jelet sugározni, vagy azonosító információ bemondásáról gondoskodni. Ha az adó
több mûsorszolgáltató mûsorát sugározza, az azonosító információnak vagy
jelnek megkülönböztethetõnek kell lennie.
(2) A mûsorszóró adó mérõjelet, mérõábrát, állóképet, monoszkópot a mûsor
megkezdése elõtt és után legfeljebb tíz percig, mûsor közben legfeljebb két
percig sugározhat.
(3) Üzemzavar elõfordulásakor mûsorjel hiánya esetén a hiány idõtartamára
a (2) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazható.
(4) Televízió mûsorszóró adó üzemideje alatt a hang- és a képadó nem
mûködtethetõ külön vagy olyan módon, hogy eltérõ vagy egymással nem
kapcsolatos mûsoranyagot sugározzon, kivéve
a/ az elõre bejelentett mérést, vagy kísérleti sugárzást,
b/ állókép, illetve monoszkóp sugárzást, valamint
c/ ha a kép-, vagy hangcsatorna berendezéseinek hibája miatt az
üzemzavart csak a hang- vagy a képcsatornán lehet bejelenteni.
91. §
(1) A mûsorsugárzási jogosultság televízió esetén legfeljebb hét évre,
rádió esetén legfeljebb öt évre szól, és lejártakor a mûsorszolgáltató
kérelmére pályázat nélkül egy ízben hét, illetve öt évre megújítható. A
megújításra vonatkozó igényt a lejárat elõtt tizenkét hónappal a Testületnek
be kell jelenteni.
(2) A Testület az (1) bekezdés szerinti bejelentés hiányában vagy ha
nincs helye a megújításnak, tíz hónappal a jogosultság lejárta elõtt köteles a
76. § szerinti nyilvános felhívást közzétenni.
(3) A jogosultság megújítására irányuló eljárásra az annak létesítésére
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a jogosult a szerzõdést
ismételten vagy súlyosan megszegte.
92. §
(1) Ha a hálózat vételkörzete vagy a mûsor jellemzõi a mûsorsugárzási
jogosultságtól eltérne, a hálózatba kapcsolódás feltétele a
szerzõdésmódosítás.
(2) A tervezett hálózatba kapcsolódást az abba kapcsolódók együttesen
bejelentik a Testületnek. A bejelentésnek tartalmaznia kell a hálózatos
mûsorszolgáltató megnevezését.
(3) Ha a hálózatos mûsorszolgáltató megfelel a 82. §-ban foglaltaknak, a
Testület módosítja a mûsorsugárzási szerzõdéseket, és egyidejûleg
nyilvántartásba veszi a hálózatba kapcsolódást és a hálózatos
mûsorszolgáltatót. Nem módosítható a mûsorsugárzási szerzõdés a hálózatba
kapcsolódó olyan körzeti és helyi mûsorszolgáltató tekintetében, amelynek
fennmaradó saját mûsorszolgáltatása nem éri el naponta a négy órát.
93. §
(1) A mûsorszolgáltatási jogosultság átruházásáról szóló szerzõdés a
Testület hozzájárulásával válik érvényessé.
(2) A Testület megtagadja a hozzájárulást, ha
a/ az, aki a jogosultságot meg kívánja szerezni, az eredeti szerzõdésben
foglalt feltételeknek nem felel meg, vagy
b/ nem szerezhetné meg a jogosultságot, ha a korábbiaktól eltérõ
feltételekkel kívánná folytatni a tevékenységet.
(3) Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató csak nem nyereségérdekelt
mûsorszolgáltatónak ruházhatja át jogosultságát.
94. §
Ha a mûsorszórási tevékenység a jogosultság érvényességi idejének lejárta
elõtt azért nem folytatható, illetve folytatása azért nem ésszerû, mert a
frekvenciagazdálkodás és a technológiai fejlõdés szempontjai a frekvencia más
irányú hasznosítását indokolnák, továbbá mert a rádióengedélyt törvényben
foglaltak alapján a jogosultnak fel nem róható okból visszavonták, a Testület
a rendelkezésre álló lehetõségek alapján a jogosultnak pályázati kiírás nélkül
hasonló feltételekkel cserefrekvenciát kínálhat fel.
95. §
A Testület a szerzõdés módosítását nem tagadhatja meg, ha a vételkörzet a
mûsorelosztó rendszerrel elért lakosszám növekedése miatt nõtt meg, és ennek
folytán változott a helyi mûsorszolgáltató körzeti, a körzeti pedig országos
mûsorszolgáltatóvá, feltéve, hogy a mûsorszolgáltató egyébként eleget tesz az
adott új mûsorszolgáltatóra vonatkozó követelményeknek.
96. §
(1) Ha a mûsorszolgáltató e törvényben, a szerzõdésben, illetve a
rádióengedélyben elõírt feltételeket és elõírásokat nem teljesíti vagy
megsérti, a Testület
a/ felhívja a mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére,
b/ írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést és felhívja a
mûsorszolgáltatót annak megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben
tartózkodjon a jogsértéstõl,
c/ meghatározott idõre, de legfeljebb harminc napra felfüggeszti a
mûsorsugárzási jogosultság gyakorlását,
d/ érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért,
e/ azonnali hatállyal felmondja a szerzõdést.
(2) Az (1) b/, illetve d/ pontjában foglaltak esetén az (1) bekezdésben
foglalt más joghátrány is alkalmazható.
(3) Írásbeli figyelmeztetést kell alkalmazni, ha egy éven belül a
Testület Panaszbizottsága négy ízben - bíróság által hatályon kívül nem
helyezett módon - elmarasztalta a jogosultat. Írásbeli figyelmeztetés a
mûsorsugárzás idõtartama alatt legfeljebb háromszor alkalmazható. Két írásbeli
figyelmeztetés esetén a mûsorszolgáltató jogosultsága a 91. § (1) bekezdés
szerint nem újítható meg.
(4) A figyelmeztetést és a mûsorszolgáltatási jogosultság
felfüggesztésére vonatkozó állásfoglalást a Mûvelõdési Közlönyben közzé kell
tenni.
(5) Azonnal hatállyal fel kell mondani a szerzõdést, ha
a/ a szerzõdést nem lehetett volna megkötni, és a jogsértõ állapot még
fennáll,
b/ a szerzõdés a VII. fejezetben foglaltakat sérti, ha a jogosult a
jogsérelmet a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Testület határozatában
foglaltak szerint száznyolcvan napon belül nem orvosolta,
c/ a szerzõdés megkötése óta negyedszer kellene írásbeli figyelmeztetést
alkalmazni.
(6) A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató esetében a kötbér alapja a
meghirdetett mûsorszolgáltatási díj, kivéve, ha a nem nyereségérdekelt
mûsorszolgáltató mûsorszolgáltatási díjat fizet.
(7) Ha a jelen címben foglaltak, vagy a reklámozásra és támogatásra
vonatkozó elõírások meg nem tartása a nézõk és a hallgatók érdekeit is sérti,
a Testület a szerzõdésszegés jogkövetkezményeinek alkalmazása mellett a
szolgáltatás megtiltását vagy feltételhez kötését, továbbá bírság kiszabását
indítványozhatja a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõségnek.
Mûsorszolgáltatási jogosultság mûsorelosztó rendszeren végzett
mûsorszolgáltatásnál
97. §
(1) Az a mûsorszolgáltató, aki mûsorának terjesztését kizárólag
mûsorelosztó rendszer segítségével végzi, mûsorszolgáltató tevékenységének
megkezdése elõtt legalább harminc nappal köteles a Testületnek bejelenteni:
a/ a 80. § (1) bekezdésének a/-e/, valamint g/ pont és (2) bekezdés
szerinti adatokat,
b/ a tervezett mûsorelosztás vételkörzetét.
(2) Ha a bejelentés tudomásulvételét a Testület kilencven napon belül nem
tagadta meg, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni.
(3) A bejelentés tudomásulvételét meg kell tagadni, ha a bejelentõ
egyébként nem lehetne mûsorsugárzási szerzõdés jogosultja.
(4) Az (1) bekezdés szerinti mûsorszolgáltatót törölni kell a
nyilvántartásból, ha
a/ a nyilvántartásbavétel megtagadásának volna helye,
b/ az üzemeltetõ bejelentette a mûsorszolgáltatás elosztásának
megszüntetését, illetõleg tevékenységét tizenkét hónapon át nem folytatta,
továbbá tizenkét hónapon belül legfeljebb összesen hatvan napon át folytatta,
c/ ha a II. fejezetben foglalt kötelezettségét ismételten súlyosan
megszegte.
Mûsorelosztás
98. §
A vezetékes mûsorelosztó rendszer tulajdonosa, vagy a rendszer
üzemeltetésére jogszabály alapján feljogosított (a továbbiakban együtt:
üzemeltetõ) nyilvántartásbavétel alapján jogosult elosztani bármely
a/ magyarországi mûsorszolgáltatást,
b/ nem magyarországi mûsorszolgáltatást, ha ez nem ütközik törvénybe vagy
nemzetközi szerzõdésbe.
99. §
(1) A nyilvántartásbavételhez az üzemeltetõ az elosztás megkezdése elõtt
harminc nappal a Testületnek bejelenti:
a/ a 80. § (1) bekezdésének a/-e/, valamint g/ pont és a (2) bekezdés
szerinti adatokat az üzemeltetõ tekintetében,
b/ a tervezett mûsorelosztás vételkörzetét,
c/ az elosztani kívánt mûsorszolgáltatások állandó megnevezését,
d/ nem magyarországi mûsorszolgáltatás esetében az annak azonosítását
lehetõvé tevõ egyéb adatokat,
e/ azokat az adatokat, amelyek igazolják, hogy a szerzõi jogok és a
szerzõi joggal szomszédos jogok védelmére szükséges lépéseket a
mûsorszolgáltató megtette,
f/ a kiegészítõ mûsorszolgáltatás végzésére vonatkozó igényt.
(2) Egy vezetékes rendszeren megvalósuló több vezetékes mûsorszolgáltatás
együttesen is bejelenthetõ.
(3) Az üzemeltetõnek minden új mûsorelosztást be kell jelentenie.
(4) Az üzemeltetõ minden évben - legkésõbb február 1-éig - közli a
Testülettel az általa mûsorszolgáltatások elosztása révén ellátott háztartások
számát.
100. §
(1) Ha a bejelentés tudomásulvételét a Testület kilencven napon belül nem
tagadta meg, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni.
(2) A Testület a nyilvántartásbavételt akkor tagadhatja meg, ha
a/ a nem magyarországi mûsorszolgáltatás tervezett elosztása a Magyar
Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásába ütközik,
b/ a nem magyarországi mûsorszolgáltató megtagadta vagy megtiltotta
mûsorának magyarországi elosztását,
c/ a 99. § (1) és (4) bekezdése szerint szükséges adatok nem állnak
rendelkezésre.
(3) Az üzemeltetõt törölni kell a nyilvántartásból, ha
a/ a nyilvántartásbavétel megtagadásának volna· helye,
b/ elmulasztotta a hozzájárulás megfizetését,
c/ bejelentés nélkül osztott el mûsorszolgáltatást,
d/ maga végzett jogosultság nélkül mûsorszolgáltatást,
e/ nem jogosított mûsort osztott el,
f/ nem tett eleget a 102. §-ban foglalt kötelezettségnek,
g/ bejelentette a mûsorszolgáltatás elosztásának megszüntetését,
illetõleg tevékenységét tizenkét hónapon át nem folytatta, továbbá tizenkét
hónapon belül legfeljebb összesen hatvan napon át folytatta, vagy
h/ nem tett eleget a Testület nemzetközi szerzõdésen alapuló,
mûsorszolgáltatás elosztásának szüneteltetésére vonatkozó felszólításának.
(4) A Testület a nyilvántartott adatokról - kivéve azt a
mûsorszolgáltatót, akinek a mûsorát az üzemeltetõ elosztja - harmadik
személynek a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltak szerint adhat
tájékoztatást. A nyilvántartás alapján statisztikai célra a Testület a
mûsorszolgáltató és a mûsorelosztó hálózatot üzemeletetõ személyének
azonosítására alkalmatlan módon szolgáltathat adatot.
101. §
(1) Nem tekinthetõ mûsorszolgáltatónak az üzemeltetõ, ha a
mûsorszolgáltatás elosztását egyidejûleg, a mûsor változtatása nélkül végzi,
feltéve, hogy a Testülethez címzett bejelentése alapján vezetékes
mûsorelosztóként vették nyilvántartásba.
(2) Nem tekinthetõ mûsorszolgáltatónak, aki a nem magyarországi
mûsorszolgáltatótól a mûsor egyidejû, változtatás nélküli elosztása során az
átvett mûsor reklámcélú felhasználásra szolgáló idõrésében - e törvény
reklámelõírásainak megtartása mellett - saját reklámot szolgáltat.
102. §
(1) Az üzemeltetõ köteles rendszere révén elosztani az MR három
közszolgálati rádió mûsorszolgáltatását, illetve az MTV két közszolgálati
televízió mûsorszolgáltatását és a Duna TV mûsorszolgáltatását, továbbá a
vételkörzetében földi mûsorsugárzási vételkörzettel rendelkezõ legalább egy-
egy helyi rádió, illetve televízió közszolgálati mûsorszolgáltatást.
(2) Az elosztás az (1) bekezdésben felsorolt közszolgálati
mûsorszolgáltató számára díjmentes és a közszolgálati mûsorszolgáltató sem
követelhet mûsorai elosztásáért az üzemeltetõtõl ellenszolgáltatást.
103. §
(1) A nyilvántartásbavételért, illetve a nyilvántartásban tartásért a
bejelentõ mûsorelosztási hozzájárulást fizet a Testületnek. A hozzájárulás
mértéke a mûsorelosztó rendszer elõfizetõi díjaiból, vagy ezt helyettesítõ,
más jogcímen a vevõkészülék üzemeltetõtõl származó nettó (általános forgalmi
adó nélküli) árbevétel fél százaléka. A hozzájárulást negyedévenként, a
negyedévet követõ hónap 20-áig kell befizetni.
(2) A mûsorelosztási hozzájárulásról a tárgyévet követõ május 31-éig
bevallást kell adni a Testületnek.
(3) A mûsorelosztási hozzájárulásként fizetendõ összeget a befizetõ
ráfordításként (költségként) számolhatja el.
(4) A mûsorelosztási hozzájárulás megállapítására, bevallására,
megfizetésére, beszedésére és ellenõrzésére - e törvényben meghatározott
eltérésekkel - az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvényt kell
alkalmazni.
104. §
(1) A korlátozott (nemzeti frekvenciagazdálkodás hatálya alá esõ)
mûsorelosztó rendszernek minõsülõ vezeték nélküli mûsorelosztásra a
mûsorsugárzásra vonatkozó rendelkezések irányadók.
(2) Nem korlátozott vezeték nélküli mûsorelosztó rendszerrel mûködõ
mûsorszolgáltatásra a vezetékes mûsorelosztó rendszereken végzett
mûsorszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az eredeti célját
tekintve mûsorszétosztásra szolgáló, de közvetlen vétel útján mûsorelosztást
is megvalósító rendszerre e törvény szempontjából a vezetékes mûsorelosztó
rendszerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A nem korlátozott vezeték nélküli és a vezetékes mûsorelosztó
rendszerek hálózatba kapcsolódását a mûszaki feltételek megléte esetén a
Hírközlési Fõfelügyelet engedélyezi.
(4) A vezetékes mûsorelosztókra egyebekben külön törvény rendelkezései
irányadók.
105. §
(1) A 97-104. § alkalmazásában a Testület államigazgatási ügyben eljáró
szerv, eljárására az e §-okban foglalt eltérésekkel az államigazgatás eljárás
általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell alkalmazni.
(2) A Testület határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs
helye.
106. §
Az ezen cím alapján jogosulatlanul végzett mûsorszolgáltatás, illetve
bejelentés nélkül vagy attól eltérõ módon végzett mûsorelosztás esetén, vagy
ha a mûsorelosztó nem tesz eleget az ezen címben meghatározott kötelességének,
a felelõssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének
megfelelõ, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió
forintig terjedõ bírságot szabhat ki, melyet a Testületnek kell megfizetni.
VI. FEJEZET
A MÛSORSZOLGÁLTATÁS TÁMOGATÁSÁNAK RENDSZERE
107. §
(1) A Testület a közszolgálati mûsorszolgáltatás, valamint a nem
nyereségérdekeltségû mûsorszolgáltatás támogatására, a kulturális értékek
létrehozására, a mûsorok sokszínûségének biztosítására - beleértve a helyi
közösségek, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életének és a
kisebbségi álláspontok valamint kultúrák kifejezését és bemutatását -, az
anyanyelv ápolásának elõsegítése érdekében Mûsorszolgáltatási Alapot (a
továbbiakban: Alap) létesít.
(2) Az Alapot a Testület kezeli. Az Alapot a Testület költségvetésétõl el
kell különíteni.
108. §
(1) Az Alap forrásai: a mûsorszolgáltatási szerzõdési ellenérték (a
továbbiakban: mûsorszolgáltatási díj), a pályázati díj, a mûsorszolgáltatási
szerzõdésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, a vezetékes mûsorelosztó
által fizetett mûsorelosztási nyilvántartási hozzájárulás (a továbbiakban:
mûsorelosztási hozzájárulás), valamint az önkéntes befizetések.
(2) Az Alapba történõ önkéntes befizetés közérdekû
kötelezettségvállalásnak minõsül.
109. §
(1) A 107. § (1) bekezdésében meghatározott célú támogatás a
mûsorszolgáltató folyamatos tevékenységének meghatározott idejére, de
legfeljebb öt évre szóló támogatására is adható.
(2) A helyi és körzeti mûsorszolgáltató által fizetett mûsorszolgáltatási
díj összegének legalább hetven százalékát a helyi-, körzeti-, illetve a nem
nyereségérdekeltségû mûsorszolgáltató magyarországi gyártású, közszolgálati
vagy kisebbségi igényeket kielégítõ mûsorszámai készítésének nyilvános
pályázat alapján történõ támogatására kell fordítani.
(3) A pályázatot a Testület írja ki, és a Testület által összehívott
eseti társadalmi bírálóbizottság értékeli.
(4) A bírálóbizottság tagjait a Testület köztiszteletben álló személyek
közül választja ki a Testület tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi
szabályok megfelelõ alkalmazásával. A bírálóbizottságban a mûsorszolgáltatási
díj fizetésére kötelezettek és a közszolgálati, valamint a nem
nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók szakmai-érdekképviseleti szervezeteinek
képviseletét biztosítani kell.
(5) A bírálóbizottság a javaslatát indokolással együtt - a Testület
döntése elõtt - nyilvánosságra hozza. A pályázatokról a Testület teljes ülése
dönt.
110. §
(1) A magyarországi kereskedelmi mûsorszolgáltató - engedélye
érvényességének idõtartama alatt - mûsorszolgáltatási díjat köteles fizetni.
(2) A díj összegét a mûsorszolgáltatás fajtája szerint megállapított
egységes díjtétel, valamint a mûsorszolgáltatás engedélyezett adásideje és a
vételkörzet népességének száma együttes figyelembevételével kell
megállapítani.
(3) A mûsorszolgáltatási díjtétel nagyságát, a díj kiszámításának és
megfizetésének módját, valamint a díjbevételnek a Magyar Rádió Közalapítvány,
a Magyar Televízió Közalapítvány és a Testület közötti megosztásának mértékét
a Kormány rendeletben állapítja meg.
111. §
(1) Üzembentartási díjat köteles fizetni az, aki televízió vevõkészüléket
üzemeltet.
(2) Az üzembentartási díj fizetésére köteles az is, aki
a/ televíziókészülék forgalombahozatalával, bemutatásával foglalkozik,
üzemegységenként egy,
b/ televíziókészülék bérbeadásával foglalkozik, a tevékenységi körébe
tartozó minden egyes
televíziókészülék után.
112. §
(1) Az üzembentartási díjat az éves költségvetésrõl szóló törvény
állapítja meg.
(2) Az üzembentartási díjat a nemzeti közszolgálati mûsorszolgáltatók
versenyképes és hatékony mûködtetésének, mûsorszolgáltatási rendszerük
fenntartásának és a közszolgálati mûsorok támogatási szükségleteinek
figyelembevételével kell megállapítani.
(3) Az üzembentartási díjbevételt a Magyar Rádió Közalapítványnak és a
Magyar Televízió Közalapítványnak kell megfizetni, harminc és hetven százalék
megosztási arányban.
(4) A díj beszedése állami feladat. A díjbevételre a költségvetés
kezességet vállal. A költségvetés a díjbevételt idõarányosan, negyedévente
elõlegezi.
113. §
Nem kell díjat fizetni
a/ a használó és a vele közös háztartásban élõ személy által a
bejelentésben megjelölt üzembentartási helyen üzemben tartott második és
minden további,
b/ a közegészségügyi és gyermekintézmények,a fegyveres erõk, rendvédelmi
szervek, szanatóriumok, óvodák, oktatási intézmények, diákszállások
(kollégiumok), szociális otthonok ugyanabban az épületben, épületcsoportban
használt második és minden további,
c/ a bérelt,
d/ a legfeljebb tizenöt nap idõtartamra próbára átvett,
e/ a mûsorszolgáltató, a mûsorelosztó, a mûsorszétosztó, a mûsorszóró
rendszer üzemeltetõje, illetõleg a Közalapítvány, a Testület és a Hírközlési
Fõfelügyelet által üzemi, vételmegfigyelési és ellenõrzési célból telephelyen,
illetve vételmegfigyelési helyen és gépkocsiban üzemben tartott,
f/ az ország területén legfeljebb harminc napig tartózkodó külföldi
állampolgár által üzemben tartott,
g/ a diplomáciai képviselet, a konzum képviselet és a nemzetközi
szervezet, valamint ezek tagjai, nem magyar állampolgárságú alkalmazottai és
családtagjaik, valamint egyéb, nemzetközi szerzõdés alapján díjfizetés alóli
mentességre jogosult szervek és személyek által üzemben tartott,
h/ a zárt televíziós rendszerben monitorként üzemeltetett
televíziókészülék után.
114. §
(1) Nem kell üzembentartási díjat fizetniük a következõkben
felsoroltaknak (mentesség):
a/ az egyedül élõ hetven éven felüli személynek,
b/ az önálló háztartásban élõ házaspárnak, illetve az élettársaknak, ha
mindketten hetven éven felüliek,
c/ azon hetven éven felüli személynek, aki önálló nyugdíjjal, keresettel
vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkezõ közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b/
pontja) eltartásáról gondoskodik,
d/ a hadirokkantnak és a hadiözvegynek,
e/ a súlyosan látás- és hallássérültnek, az I. és II. csoportbeli
rokkantnak.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt mentésségre jogosultak helyett az
üzembentartási díjat a Magyar Köztársaság éves költségvetésében, annak
Népjóléti Minisztérium fejezetében átalány formájában kell elõirányozni és azt
idõarányosan, negyedévente kell átutalni a Magyar Rádió Közalapítványnak,
illetve a Magyar Televízió Közalapítványnak.
(3) A mentességre jogosultnak a díjbeszedéssel megbízott szervezethez - a
mentességre való jogosultságának keletkezését követõ nyolc napon belül - a
mentességére vonatkozó nyilatkozatot kell benyújtania. Ez a szabály nem
vonatkozik arra, aki e törvény hatálybalépését megelõzõen szerzett
jogosultságot a mentességre.
115. §
(1) A díjfizetési kötelezettség a televíziókészülék üzemeltetésének
megkezdését követõ hónap elsõ napján kezdõdik és az üzemeltetés megszûnése
hónapjának utolsó napjáig áll fenn.
(2) A díj fizetésére kötelezett és a mentességre jogosult
a/ a televíziókészülék üzemeltetését,
b/ a 111. § (2) bekezdés b/ pontjában meghatározott tevékenységét,
annak megkezdésétõl számított nyolc napon belül a díjbeszedést végzõ
szervezetnek köteles bejelenteni.
(3) Ha a díjfizetésre kötelezett bejelentési, illetve fizetési
kötelezettségének nem tesz eleget, a díjat egyszeri pótdíjjal együtt köteles
megfizetni. A pótdíj összege a fizetendõ egyhavi díj tízszerese.
(4) A bejelentett televíziókészülék mûködõképesnek tekintendõ
felhasználási céljától függetlenül.
VII. FEJEZET
TULAJDONLÁSI SZABÁLYOK
116. §
(1) Az országos, illetve a külföldre irányuló kereskedelmi
mûsorszolgáltatásra jogosult vállalkozásban a magyar állampolgárságú,
magyarországi lakóhelyû természetes személyeknek legalább a szavazati jogok 26
%-ával kell rendelkezniük.
(2) Az országos (hálózatba kapcsolódás nélküli) földi terjesztésû
kereskedelmi televíziós mûsorszolgáltatást végzõ vállalkozásban egy tulajdonos
legfeljebb a szavazati jogok 49 %-ával rendelkezhet.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása során a közvetlen és közvetett
tulajdoni részesedéseket össze kell adni.
(4) Az országos, illetve a külföldre irányuló kereskedelmi
mûsorszolgáltatást végzõ részvénytársaság igazgatóságában a tagok többségének
magyar állampolgárságú, magyarországi lakóhelyû személynek kell lennie.
(5) Országos, illetve külföldre irányuló, valamint körzeti kereskedelmi
mûsorszolgáltatást végzõ részvénytársaság szavazati jogot biztosító részvénye
alapítvány tulajdonában nem lehet.
117. §
(1) Aki szerzõdés vagy bejelentés alapján mûsorszolgáltatásra jogosult,
az egyidejûleg legfeljebb:
a/ egy országos, illetve külföldre irányuló mûsorszolgáltatás,
b/ két körzeti és négy helyi mûsorszolgáltatás, vagy
c/ tizenkét helyi mûsorszolgáltatás
végzésére rendelkezhet jogosultsággal.
(2) Az országos, illetve a külföldre irányuló mûsorszolgáltatásra
jogosult és az abban közvetlen vagy közvetett tulajdonnal rendelkezõk nem
szerezhetnek befolyásoló részesedést más mûsorszolgáltatást végzõ társaságban.
(3) Mûsorszolgáltatásra jogosultban befolyásoló részesedést az (1)
bekezdésben foglalt korlátok között szerezhet meg ugyanaz a tulajdonos.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt mûsorszolgáltatások külön-külön
mûsorszolgáltatási szerzõdés, illetve bejelentés alapján végezhetõk.
118. §
(1) A körzeti és helyi mûsorszolgáltató a mûsor szolgáltatásának
vételkörzetébe esõ más körzeti vagy helyi mûsorszolgáltatást végzõ társaságban
- a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - közvetlen vagy közvetett
tulajdonjogot nem szerezhet.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható, ha
a/ a két mûsorszolgáltató vételkörzete legfeljebb húsz százalékban fedi
át egymást, vagy
b/ a mûsorsugárzási pályázat elbírálása után kihasználatlan adásidõ marad
és új pályázat kiírása mellett a szabadon maradt adásidõre szerzõdést kötnek
az (1) bekezdésben megjelölt mûsorszolgáltatóval, feltéve, hogy az így általa
megszerzett adásidõ a már meglévõ adásidejétõl nyolcvan százalékában eltér, és
egyik adásidõ sem haladja meg a négy órát.
(3) Vezetékes mûsorelosztó hálózat útján végzett körzeti vagy helyi
mûsorszolgáltatás esetén egy mûsorszolgáltató több mûsorszolgáltatásra is
jogosult. Az általa használt rendszerben legfeljebb a magyarországi
mûsorszolgáltatások elosztására szolgáló csatornái egyharmadának megfelelõ
számú csatornát, de legalább egyet vehet saját mûsorszolgáltatására igénybe.
119. §
(1) Ha egy tulajdonos közvetlen vagy közvetett tulajdonnal rendelkezik
egynél több körzeti vagy helyi mûsorszolgáltatásban, az ezek vételkörzetében
élõ lakosságszám nem érheti el az ötmilliót.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott tulajdonos közvetlen avagy
közvetett tulajdonjoga alapján a 117. § (1) bekezdésében megjelölt korlátozás
mértékét meghaladó számú mûsorszolgáltatásban érdekelt, a felsõ határt
meghaladó mûsorszolgáltatóban befolyásoló részesedést nem szerezhet.
120. §
(1) Aki befolyásoló részesedéssel kiadói, illetve alapítói joggal
rendelkezik olyan napilapban, amelynek eladott napi példányszáma legalább tíz
megyében 1000-1000 példányt ér el (országos terjesztésû napilap), vagy
Budapesten eléri a 40.000 példányt, országos (hálózatba kapcsolódás nélkül)
mûsorszórással terjesztett mûsorszolgáltatóban, illetve külföldre irányuló
mûsorszolgáltatást végzõ társaságban nem szerezhet befolyásoló részesedést és
viszont.
(2) Aki befolyásoló részesedéssel kiadói, illetve alapítói joggal
rendelkezik - a mûsorközlõ hetilap kivételével - olyan hetilapban, amelynek
eladott heti példányszáma legalább tíz megyében 500-500 példányt ér el, vagy
Budapesten eléri a 30.000 példányt, országos (hálózatba kapcsolódás nélkül)
mûsorszórással terjesztett mûsorszolgáltatóban, illetve külföldre irányuló
mûsorszolgáltatást végzõ társaságban nem szerezhet befolyásoló részesedést és
viszont.
(3) Aki befolyásoló részesedéssel kiadói, illetve alapítói joggal
rendelkezik olyan nem országos terjesztésû napilapban, amelynek eladott napi
példányszáma a 10.000 példányt eléri, nem szerezhet többségi tulajdont olyan
mûsorszolgáltatóban, amelynek vételkörzete átfedi a lap terjesztési körzetének
nyolcvan százalékát és viszont.
(4) A többségi tulajdonnál kisebb mértékû tulajdont az (1) bekezdésben
meghatározott tulajdonos, illetve kiadó vagy alapító akkor szerezhet, ha az
adott vételkörzet legalább hetven százalékára kiterjedõen már mûködik másik
helyi vagy körzeti mûsorszolgáltató.
121. §
E fejezet alkalmazásában:
a/ a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató a 117. § (1) bekezdésének
korlátai között más mûsorszolgáltatási jogosultságot is csak nem
nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóként szerezhet,
b/ az az üzemeltetõ, aki saját mûsort szolgáltat, nem rendelkezhet
befolyásoló részesedéssel más mûsorszolgáltatást végzõ szolgáltatásban,
illetve mûsorszolgáltatási jogosultságot saját rendszerén kívül nem szerezhet,
c/ a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény szerinti
szervezeti egyesülés és meghatározó befolyásszerzés, ha a jelen fejezetben
foglalt elõírások sérelmével jár, nem engedélyezhetõ,
d/ a befolyásoló részesedés szempontjából a külföldi természetes és jogi
személy vagy ezek közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése
vállalkozásnak minõsül. A befolyásoló részesedés nagyságának megállapításakor
a közvetlen és közvetett tulajdont (összeadással) egybe kell számítani,
e/ a Ptk. 685. § b/ pontja szerinti közeli hozzátartozók tulajdoni
részesedését (összeadással) egybe kell számítani,
f/ a 117. § (2) bekezdésében foglaltak nem vonatkoznak a Magyar Rádió
Közalapítványra és a Magyar Televízió Közalapítványra.
VIII. FEJEZET
VEGYES, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Országgyûlési közvetítés
122. §
(1) Az Országgyûlés - ülései egészének, a kinevezésekkel és jelölésekkel
kapcsolatos nyilvános országgyûlési bizottsági meghallgatásoknak, valamint
szükség szerint az országgyûlési bizottságok üléseinek közvetítésére - 1995.
december 31-éig zártláncú televíziós rendszer létesítését biztosítja.
(2) A zártláncú rendszerbõl kimenõ jelet valamennyi mûsorszolgáltató
számára hozzáférhetõvé kell tenni. A rendszerhez való csatlakozás költségei a
mûsorszolgáltatót terhelik.
(3) A kimenõ jelrõl egy-egy rögzített, bárki számára hozzáférhetõ
példányt az Országgyûlési Könyvtárban, az Országos Széchenyi Könyvtárban, az
MTV, illetve az MR archívumában, továbbá a mûvelõdésügyi miniszter által
rendeletben meghatározott megyei könyvtárakban, illetve közgyûjteményekben
kell elhelyezni. Az Országgyûlési Könyvtár biztosítja a rögzített anyag
megtekinthetõségét, és költségtérítés ellenében arról bárki által szabadon
felhasználható másolatot készít.
(4) Az országgyûlési tevékenység közvetítésének pártatlanságát biztosító
közvetítési rendet a Házszabály mellékleteként 1995. december 31-éig kell
meghatározni.
123. §
(1) Az a mûsorszolgáltató, amely kizárólag az Országgyûlés
tevékenységének bemutatásával, illetve az ehhez kapcsolódó elemzésekkel
foglalkozik, e törvény erejénél fogva közszolgálati mûsorszolgáltatónak
minõsül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti mûsorszolgáltatást a 102. § (1) bekezdése
szerint elsõbbséggel kötelezõ elosztani, függetlenül a mûsorszolgáltató
mûsorsugárzási vételkörzetétõl.
A nemzeti közszolgálati mûsorszolgáltatások
frekvenciakészletének meghatározása
124. §
(1) A Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió költségvetési szervek
által e törvény hatálybalépésekor használt frekvenciakészlet e törvény
erejénél fogva a Magyar Rádió Közalapítványt, illetve a Magyar Televízió
Közalapítványt illeti meg határozatlan idõtartamra.
(2) A nemzeti közszolgálati mûsorszolgáltatók mûsorszolgáltatási
kötelezettségének bõvítése, illetve változása esetén az új frekvencia- és
sugárzási jellemzõkkel meghatározott mûsorszórási lehetõségeket egyeztetés
keretében kell megállapítani.
(3) A (2) bekezdésben említett egyeztetés a Testület vezetésével a
Hírközlési Fõfelügyelet, az érintett Közalapítvány, valamint a mûsorok
szórását végzõ távközlési szolgáltató képviselõi között jön létre.
(4) A nemzeti közszolgálati mûsorszolgáltató külföldre irányuló
mûsorszórási lehetõségeit a Hírközlési Fõfelügyelet a frekvenciahasználatra
vonatkozó érvényes nemzetközi eljárás alapján biztosítja.
Vegyes és átmeneti rendelkezések
125. §
(1) A Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány Alapító
Okiratát a Kormány e törvény elfogadását követõ négy héten belül köteles az
Országgyûlés elé terjeszteni.
(2) A Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar Televízió
Közalapítvány bejegyzésüket követõ harminc napon belül kötelesek létrehozni a
31. § alapján a nemzeti rádió. illetve televízió közszolgálati
mûsorszolgálatókat (a Magyar Rádió Részvénytársaságot, illetve a Magyar
Televízió Részvénytársaságot).
(3) A Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió költségvetési szervek
megszûnése és a 31. § szerinti mûsorszolgáltatók létrehozása közötti
idõszakban a Közalapítvány Kuratóriuma, illetve az általa ideiglenesen
megbízott személy látja el a mûsorszolgáltató szervezet vezetését, a
folyamatos mûködés biztosítása érdekében.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott átmeneti idõszakban a Magyar
Rádiónál, illetve a Magyar Televíziónál korábban közalkalmazotti jogviszonyban
álló alkalmazottak - jogfolytonosan - a Közalapítvánnyal vannak
munkaviszonyban. A munkáltatói jogokat a Kuratórium elnöke, illetve a
Kuratórium által az ideiglenes vezetéssel megbízott személy gyakorolja.
126. §
(1) A DUNA TV Rt. az 1057/1992. (X.9.) Korm.határozattal létrehozott
HUNGÁRIA Televízió Közalapítvány Alapító Okirata, valamint a DUNA TV-EURION
Kulturális és Kommunikációs Szolgáltató Részvénytársaság Alapító Okirata
alapján végez nemzeti közszolgálati mûsorszolgáltatást.
(2) A HUNGÁRIA Televízió Közalapítvány költségvetési támogatásáról az
éves költségvetési törvényben kel1 határozni.
127. §
(1) A Kormány 1995. július 31-éig köteles földi sugárzásra alkalmas
frekvenciakészletet biztosítani egy országos kereskedelmi televízió
mûsorszolgáltató mûködéséhez.
(2) A Testület az (1) bekezdés szerinti mûsorszolgáltatásra 1995.
augusztus 31-éig köteles pályázatot kiírni.
128. §
(1) A határozott idõre szóló helyi stúdió engedélyek a Testület
létrejöttét követõ kilenc hónapig érvényesek. Ezt követõen az engedélyes,
illetve jogutódja e törvény szerinti mûsorszolgáltatóként e §-ban
meghatározottak szerinti mûsorsugárzási szerzõdés alapján mûködhetnek,
feltéve, hogy az engedélyes az engedély szerinti rendszeres mûsorszolgáltatást
megkezdte. Ezt a szabályt kell alkalmazni a jogszabállyal mûsorszolgáltatásra
feljogosítottakra is. A szerzõdéssel keletkezett jogosultság megszûntekor a
91. § (1) bekezdése nem alkalmazható.
(2) Ha a korábbi engedélyes egyébként nem nyereségérdekelt
mûsorszolgáltatónak minõsülne, a Testület az engedélyben foglaltakkal azonos
feltételekkel köteles megkötni a szerzõdést a vételkörzet nagyságára tekintet
nélkül.
(3) Ha a korábbi engedélyes nem esik a (2) bekezdésben foglaltak alá, a
mûsorszolgáltatási szerzõdést vele a korábbi engedélyben foglaltak szerint
azzal a feltétellel kell megkötni, hogy a (8) bekezdés szerinti
mûsorszolgáltatási díjat köteles fizetni.
(4) Az engedélyben nem szabályozottak tekintetében e törvényt kell
alkalmazni.
(5) Ha a mûsorszolgáltatási jogosultságot 1994. június 30-a elõtt,
határozatlan idõre szerezték meg, az a jogosultat az e törvény hatálybalépését
követõ öt évig illeti meg.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott idõpont után határozatlan idõre
szerzett mûsorszolgáltatási jogosultság e törvényben foglalt elõírások szerint
az adott sugárzási lehetõség tekintetében lefolytatott eljárás befejezésének
idõpontjáig gyakorolható.
(7) Az (1) és (5) bekezdés szerint minõsülõ mûsorszolgáltató esetében, ha
e törvény hatálybalépése elõtt legalább egy éven át folyamatosan a törvény
szerinti közszolgálati mûsorszolgáltatóra vonatkozó elõírások szerint
mûködött, a kilenc hónap elteltével közszolgálati mûsorszolgáltatást csak a
22. § alapján végezhet.
(8) A (3) bekezdésben meghatározott díjat a Testület a más hasonló
vételkörzetû mûsorszolgáltatók által fizetendõ díjakra tekintettel állapítja
meg 1995. október 15-éig. A mûsorszolgáltatási díjat elõször a törvény
hatálybalépését követõ naptári év január elsejétõl kell megfizetni.
(9) E törvény hatálybalépésekor a Magyar Rádió költségvetési szerv
tulajdonában, vagy tulajdoni részesedésével mûködõ kereskedelmi
mûsorszolgáltató a Magyar Rádió Közalapítvány tulajdonában, vagy tulajdoni
részesedésével mûködõ kereskedelmi mûsorszolgáltatóként jogosult a
kereskedelmi mûsorszolgáltatás folytatására. E mûsorszolgáltató nyereségét a
Közalapítvány köteles az alapítványi célra fordítani.
Módosító és hatályon kívül helyezõ rendelkezések
129. §
(1) A polgári perrendtartásról szóló 1952.évi III. tv. - a továbbiakban:
Pp. - 343. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(1) Ha a sajtó a helyreigazítási kötelezettségét határidõben nem
teljesíti, a helyreigazítást igénylõ fél az idõszaki lap szerkesztõsége, a
mûsorszolgáltató, a stúdió, a Magyar Távirati Iroda, illetõleg a Filmhíradó
Szerkesztõsége ellen keresetet indíthat."
(2) A Pp. 344. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(1) A perre azoknak az idõszaki lapoknak, amelyeknek a szerkesztõsége
Budapesten van, továbbá a Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt., a DUNA TV
Rt., a Magyar Távirati Iroda és a Filmhíradó Szerkesztõsége esetében a Pesti
Központi Kerületi Bíróság, egyébként az a bíróság illetékes, amelynek a
területén az idõszaki lap szerkesztõsége, a mûsorszolgáltató, illetve a stúdió
székhelye van."
130. §
A belkereskedelemrõl szóló 1978. évi I. törvény 34. §-ának (3) bekezdése
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Tilos a szeszesitalok és dohányipari termékek fogyasztására ösztönzõ
reklám, vagy hirdetés közzététele. Jogszabály e rendelkezés alól a nemzetközi
televíziós láncon közvetített rendezvények, továbbá az idegennyelvû kiadványok
tekintetében kivételt tehet. Törvény a szeszesitalok rádióban és televízióban
történõ reklámozása tekintetében kivételt tehet."
131. §
(1) A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõségrõl szóló 95/1991. (VII. 23)
Kormányrendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következõ i/ ponttal egészül ki:
"A fõfelügyelõség és a felügyelõségek a törvényben meghatározott
feladataik ellátása érdekében ellenõrzik különösen:
i/ a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényben foglalt elõírások
betartását."
(2) Az R. 3· §-a új, (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Mûsorszolgáltatók tekintetében a 2. § e/ és i/ pontjaiban foglaltak
esetében a fõfelügyelõség jár el. A fõfelügyelõség határozata ellen
államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs."
(3) Az R. 4. §-a új, (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A fõfelügyelõség a 2. § e/ és i/ pontjában foglaltak esetében
kizárólag az Országos Rádió- Televízió Testület megkeresésére jár el. A
fõfelügyelõség a megkeresésnek köteles tizenöt napon belül eleget tenni."
(4) Az R. 7. §-a új, (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A fõfelügyelõség a mûsorszolgáltatót jogellenes
reklámtevékenységébõl származó bevételének kétszereséig terjedõ pénzbírsággal
sújthatja. Amennyiben ez az összeg nem állapítható meg, vagy ha az Országos
Rádió-Televízió Testület megkeresésére a mûsorszolgáltató más
fogyasztóvédelmet sértõ magatartása miatt kerül sor, tízezertõl kétszázezer
forintig terjedõ pénzbírság szabható ki. A kötelezett a bírságot az Országos
Rádió-Televízió Testület által kezelt Mûsorszolgáltatási Alapba fizeti be. A
fõfelügyelõség határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye
nincs."
132. §
(1) A sajtóról szóló, többször módosított 1986. évi II. törvény (a
továbbiakban: Stv.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) A sajtószabadság gyakorlása
a/ nem valósíthat meg bûncselekményt vagy bûncselekmény elkövetésére való
felhívást,
b/ nem sértheti a közerkölcsöt,
c/ nem járhat mások személyhez fûzõdõ jogainak sérelmével. "
(2) Az Stv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) Mindenkinek jogában áll sajtóterméket elõállítani és nyilvánosan
közölni. Ezt a jogot törvény a szükséges és arányos mértékben - más alapvetõ
alkotmányos jog érvényesítése érdekében - korlátozhatja."
(3) Az Stv. 12. §-a az alábbi, új (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A fegyveres erõk, fegyveres testületek, rendészeti szervek felett
felügyeletet gyakorló minisztérium (országos hatáskörû szerv) a felsorolt
szervek által belsõ használatra kiadott oktatási, kiképzési vagy nevelési
célokat szolgáló sajtótermékre a nyilvántartásbavétel jogát gyakorolja. "
(4) Az Stv. 15. §-ának (1) és (3) bekezdései helyébe az alábbi
rendelkezések lépnek, illetve az alábbi, új (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:
"(1) Az idõszaki lapot törölni kell a nyilvántartásból, ha a
nyilvántartásba vétel megtagadásának lenne helye.
(3) Az ügyész indítványára a bíróság megtiltja annak a sajtóterméknek,
vagy sajtóterméknek nem minõsülõ iratnak a nyilvános közlését, amely
a/ a 12. § (2) bekezdésébe ütközik,
b/ tartalmánál fogva közvádra üldözendõ bûncselekményt valósít meg,
c/ a közerkölcsöt adott megjelenési formájában sérti, vagy
d/ a Ptk. 85. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint meghalt személy
(megszûnt jogi személy) jó hírnevét sérti, ha a közlés közérdekbe ütközik.
(4) Becsületsértés és rágalmazás sértettje indítványára, ha a jogsértés
súlyos és jóvátehetetlen, a bíróság megtiltja az ilyen tartalmú
sajtóterméknek, vagy sajtóterméknek nem minõsülõ iratnak a nyilvános közlését.
(5) A (3) bekezdés szerinti sajtótermék, vagy irat nyilvános közlését az
ügyész azonnal felfüggesztheti. Az ügyész e határozatát a bíróságnak
haladéktalanul megküldi. Az ügyész nyilvános közlést felfüggesztõ
határozatáról bíróság polgári nemperes eljárásban soronkívül, a
felfüggesztéstõl számított hetvenkét órán belül határoz. Ha a bíróság e
határidõn belül nem erõsíti meg az ügyész felfüggesztõ határozatát, a
felfüggesztés hatályát veszti.
(6) Az ügyész nyilvános közlést felfüggesztõ végzése a nyomozó hatóság
eljárást megtagadó határozatával, illetve a bíróság érdemi határozatának
kihirdetésével hatályát veszi.
(7) A bíróság a nyilvános közlés megtiltásáról polgári nemperes
eljárásban, soron kívül, a sajtótermék vagy irat nyilvános közlésétõl
számított nyolc napon belül határoz.
(8) A nyilvános közlés (5) bekezdés szerinti megtiltása hatályát veszti,
ha a nyomozó hatóság az eljárást megtagadta, illetve ha a (4) bekezdés
szerinti esetben a sértett az erre nyitvaálló idõben a feljelentést
elmulasztotta. "
(5) Az Stv. 20. §-ának a/ pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"a/ sajtó: az idõszaki lap, az Rttv. szerinti mûsorszolgáltató (pl.
rádió, televízió) - e törvény 2. §-ában foglaltak kivételével -, a
hírügynökség és a filmhíradó."
133. §
(1) Az országgyûlési képviselõk választásáról szóló, többször módosított
1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vt.) 11. §-ának (1) bekezdése
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a
választáson jelöltet állító pártok választási felhívását - azonos feltételek
mellett legkésõbb a választást megelõzõ napig - legalább egyszer ingyenesen
közli. Az ingyenes közlési kötelezettség minden mûsorszolgáltatót terhel, a
saját sugárzási körzetében, a jelöltek választási programjára vonatkozóan. A
jelöltet, illetõleg a pártot népszerûsítõ hirdetés csak "Fizetett választási
hirdetés" jelzéssel közölhetõ."
(2) A Vt. 11. §-a új, (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Ha a mûsorszolgáltató a választást megelõzõ harminc napban hírt ad
választási eseményekrõl, a Magyar Rádióra és a Magyar Televízióra vonatkozó
szabályok szerint köteles eljárni. "
134. §
A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI.
törvény 48. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A mûsorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot az Országos Rádió-
Televízió Testület által kezelt Mûsorszolgáltatási Alapba kell megfizetni."
135. §
(1) A társasági adóról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXVI.
törvény (a továbbiakban: Tat.) 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(4) E törvény hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, az Állami
Fejlesztési Intézetre, a Pénzintézeti Központra, az Igazságügyi Minisztérium
felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalatra, a Magyar Rádióra, a
Magyar Televízióra és a Duna Televízióra."
(2) A Tat. 4. §-ának (2) bekezdése a következõ q/ ponttal egészül ki:
"q/ a Mûsorszolgáltatási Alapba történõ önkéntes befizetés, valamint a
rádiózásról és televíziózásról szóló 1994. évi.... törvény szerinti
közszolgálati mûsor támogatására (szponzorálására) közvetlenül fordított
összeg."
136.·§
(1) A távközlésrõl szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.)
6. §-a az alábbi új, (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A mûsorszóró, mûsorszétosztó és mûsorelosztó hálózatok
összekapcsolásának feltételeit törvény állapítja meg."
(2) A Tt. Mellékletének 12., 13., 14. és 17. pontja az alábbiak szerint
módosul:
"12. Mûsorelosztás: A mûsorszolgáltató által elõállított jelek egyidejû,
változatlan továbbítása vezetékes hálózaton, vagy nem mûsorszóró rádiótávközlõ
rendszeren a mûsorszolgáltató telephelyétõl, illetõleg a mûsorszétosztó
hálózat végpontjától az arra jogosult felhasználó vevõkészülékéhez, kivéve a
tíznél kevesebb vevõkészülék csatlakoztatására alkalmas hálózat segítségével
történõ jeltovábbítást.
13. Mûsorszétosztás: A mûsorszolgáltató által elõállított jelek vezetékes
hálózaton, továbbá földfelszíni vagy mûholdas nem mûsorszóró rádiótávközlõ
rendszeren változatlanul történõ egyidejû eljuttatása rádió és televízió
mûsorszóró adókhoz, illetõleg mûsorelosztó hálózatokhoz.
14. Mûsorszórás: Földfelszíni vagy mûholdas rendszerrel végzett egyirányú
- megfelelõ vevõkészülékkel rendelkezõ, elvileg korlátlan számú felhasználónak
szánt - rádiótávközlési eljárás hangok, képek vagy egyéb természetû jelek
továbbítására.
17. Regionális (körzeti) mûsorszórás: Az a mûsorszórás, amelynek
vételkörzete meghaladja a helyi mûsorszórás vételkörzetét, de vételkörzetében
az ország népességének kevesebb mint fele lakik."
137. §
(1) A frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII: törvény (a
továbbiakban: Ftv.) 3. §-ának (1) bekezdés a/ pontja helyébe az alábbi
rendelkezés lép:
"a/ A frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának kidolgozása és - a
jóváhagyott Táblázattal való egyetértés esetén - annak közzététele "
(2) Az Ftv. 5. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép, illetve új, 5/A §-
sal egészül ki:
"(1) Az Országgyûlés a kormányzati és a polgári célú
frekvenciagazdálkodás összhangjának, a polgári frekvenciahasználat területén a
távközlési, mûsorszolgáltatási és egyéb ágazati frekvenciahasználat
kiegyensúlyozott kapcsolatának biztosítására hét tagból álló Nemzeti
Frekvencia Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre.
(2) A Tanács, illetve tagjai csak a törvénynek vannak alávetve, és
tevékenységi körében nem utasíthatók. A Tanács maga választja elnökét.
(3) A Tanács egy tagját az Országos Rádió-Televízió Testület saját tagjai
közül, további hat tagját az Országgyûlés választja, négy évre, a rádiózásról
és a televíziózásról szóló 1994. évi... tv. (Rttv.) 56. §-ában foglaltak
szerinti eljárásban, a honvédelmi és rendészeti kommunikáció, a
frekvenciagazdálkodás, a hírközlés és hírközlési ipari tevékenység elismert
szakemberei közül.
(4) A választott tagokra, illetve a Tanácsra az Rttv. 56. §, 58. § (1)-
(3) bekezdésben foglaltak értelemszerûen alkalmazandók.
(5) A nem testületi tagok illetményére és jogviszonyuk egyéb kérdéseire a
testületi tagokra vonatkozók az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a Tanács
tagjai a testületi tagokat megilletõ illetmény fele illeti meg, és a Tanácsban
ellátott tevékenységért más jogcímen juttatásra nem jogosultak.
(6) A testületi tag a Tanácsban ellátott tevékenységért -
költségtérítésen túl - semmiféle javadalmazásban nem részesülhet.
(7) A Tanács tagja, illetve a Ptk. 685. §-ának b/ pontja szerinti közeli
hozzátartozója
a/ mûsorszolgáltatóval, mûsorterjesztõvel, napilap vagy hetilap
kiadójával, alaptevékenységként frekvenciagazdálkodási és távközlési
szolgáltató tevékenységet folytató szervezettel vagy vállalkozással nem állhat
munkavégzésre irányuló jogviszonyban,
b/ nem lehet ilyen szervezet tulajdonosa (tagja, részvényese),
kuratóriumának tagja.
(8) A (7) bekezdés a/ pontja szerinti összeférhetetlenségi elõírásokat -
a közeli hozzátartozóra vonatkozó korlátozás kivételével - a tagságot követõ
egy évben is alkalmazni kell.
(9) A Tanács tagja pártpolitikai tevékenységet nem folytathat,
pártpolitikai nyilatkozatot nem tehet, politikai pártban vezetõ tisztséget nem
vállalhat.
(10) A Tanács tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyûlés elnöke
elõtt az alábbi szövegû esküt teszi:
"Én, ................, esküszöm, hogy a Nemzeti Frekvencia Tanács
tagjaként az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, az
államtitkot megõrzöm, megbízatásomhoz híven, lelkiismeretesen járok el."
5/A § (1) A Tanács jogi személy, a költségvetési szervek gazdálkodására
vonatkozó jogszabályok szerint mûködik. A Tanács gazdálkodását az Állami
Számvevõszék ellenõrzi. Irodájának feladatait az Országos Rádió-Televízió
Testület Hivatala látja el.
(2) A Tanács a frekvenciagazdálkodásban és távközlésben érdekelt szakmai
és társadalmi szervezetek számára szükség szerint nyilvános meghallgatást
tart. A meghallgatáson lehetõséget kell adni arra, hogy valamennyi érdekelt
kifejthesse álláspontját, illetve, hogy a Tanács tagjai az érdekeltek
kérdéseire válaszolhassanak. A meghallgatáson az eljárás tárgyához tartozó
kérdéseket bárki föltehet, és a tárgyhoz tartozó kérdésben - ésszerû és
méltányos keretek közt - álláspontját kifejtheti.
(3) A Tanács feladatai:
a/ a frekvenciagazdálkodás általános elveinek a társadalmi felhasználási
igények és a gazdasági hatékonyság követelményei alapján történõ
meghatározása, a frekvenciagazdálkodásért felelõs miniszterek
közremûködésével,
b/ a különbözõ rádiótávközlõ szolgálatokra vonatkozó jelenlegi és
jövõbeni szükségleteinek megfelelõ távlati frekvenciagazdálkodási célok
kijelölése és azok rendszeres felülvizsgálata,
c/ a rádiófrekvenciás tartomány igénybevételének összehangolása, polgári
és kormányzati célú megosztása, a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási
Táblázatának jóváhagyása,
d/ részvétel a Kormány frekvenciagazdálkodással kapcsolatos döntéseinek
kialakításában és a vonatkozó jogszabály tervezetek egyeztetésében,
e/ a rádióigazgatási értekezletekre a magyar tárgyalási irányelvek
jóváhagyása,
f/ a polgári és a kormányzati frekvenciagazdálkodás között esetleg
felmerülõ vitás kérdésekben döntési javaslat kidolgozása a Kormány részére,
g/ a Rádiótávközlési Alap felhasználására vonatkozó ajánlások kidolgozása
a miniszter számára.
(4) A (3) bekezdés d/ pontjában foglalt feladat ellátása érdekében a
Tanács elnökét a frekvenciagazdálkodási és távközlési kérdések tárgyalásakor a
Kormány üléseire meg kell hívni.
(5) A Tanács feladatainak teljesítésérõl két évente beszámol az
Országgyûlésnek, ebben értékeli a frekvenciagazdálkodás helyzetét is."
(3) Az Ftv. 6. §-a az alábbiak szerint módosul, illetve az alábbi, új
(3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
"(1) A rádiófrekvenciás tartomány felosztását - az új rádiótávközlõ
eljárások, hálózatok, szolgáltatások bevezetési lehetõségének elõsegítése, az
igények változásának követése érdekében hivatalból, vagy a Kormány
kezdeményezése alapján - szükség szerint, de legalább három évenként a Nemzeti
Frekvencia Tanács felülvizsgálja.
(2) A Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatát a Kormány rendeletben
teszi közzé.
(3) A Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának polgári célú
felosztását tartalmazó részét a miniszter a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási
Táblázatának kiadásával együtt - a kormányzati célú frekvenciagazdálkodási
feladatokat ellátó miniszter elõzetes tájékoztatása mellett - közzéteszi,
szükség esetén módosítja az egyes rádiótávközlési szolgálatok számára
fenntartott és tervezett frekvenciákat, frekvenciasávokat, valamint az
üzemmódra és a mûszaki elõírásokra vonatkozó adatokat tartalmazó
kiegészítéseket.
(4) A Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázata a kiegészítésekkel
együtt érvényes. A közös felhasználású frekvenciák tekintetében a kiegészítést
a miniszter a kormányzati célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó
miniszterrel egyetértésben teszi közzé."
(4) Az Ftv. 9. §-ának (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(3) Mûsorszórási célra frekvenciakijelölést törvényben meghatározott
mûsorsugárzási szerzõdés szerint keletkezett mûsorsugárzási jogosultság
alapján a mûsorsugárzásra jogosult, vagy az azzal a mûsorsugárzás
megvalósítására szerzõdött távközlési szolgáltató részére lehet kiadni."
(5) Az Ftv. 12. §-a új, h/ ponttal egészül ki:
"A rádióengedélyt vissza kell vonni, ha
h/ a mûsorszolgáltatási jogosultság megszûnt."
138. §
Az egységes hírközlési hatósági szerv létesítésérõl, valamint egyes
hírközlést érintõ jogszabályok módosításáról szóló 142/1993. /X..13./ Korm.
rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-a új, v/ ponttal egészül ki:
"A Fõfelügyelet
v/ végzi a mûsorszolgáltatással kapcsolatos, jogszabály által
meghatározott feladatokat."
139. §
(1) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti:
a/ a sajtóról szóló többször módosított 1986. évi II. törvény 2. §-ának
(2)-(3) bekezdése, 4. §-ának (1) bekezdésében "a gazdálkodó szervezetek (Ptk.
685. § c/ pontja)" szövegrész, 9. §-ának (1) és (3) bekezdése, 13. §-a, 14. §-
a, 17. § (2) bekezdése, 19. §-ának (4)-(6) bekezdése, 22. § (3) bekezdésének
"illetõleg engedélyt visszavonó" szövegrésze;
b/ a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar
Televízió és Magyar Távirati Iroda) vezetõinek kinevezési rendjérõl szóló
1990. évi LVII. törvénynek a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnöke,
alelnökei kinevezésérõl szóló rendelkezés;
c/ a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény 3. § (1)
bekezdésének b/, c/, d/ és g/ pontja;
d/ a belkereskedelemrõl szóló 1978. évi I. törvény 18. §-ának (2)
bekezdése;
e/ a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény végrehajtásáról szóló többször
módosított 12/1986. (IV.22.) Mt. számú rendelet 4. §-a, 6. § (1) bekezdésének
a 4/A §-ra utaló szövegrésze, 7. §-ának a/ pontjában a "tárgykörét"
szövegrész, 8. §-a, 11. §-a, 12. §-a, 13. §-ának (1) bekezdésében "az
engedélyt megkapta" szövegrésze, 14. §-ában "az engedély számát" szövegrész,
17. §-a, 18. §-a;
f/ a nem kereskedelmi, helyi rádió- és televízió mûsort készítõ és közlõ
stúdiók alapításának engedélyezésérõl szóló 110/1993· (VII.30.) Korm.
rendelet;
g/ a helyi jellegû önálló rádió- és televízió-mûsort készítõ stúdiókról
szóló 2/1986. (IX.1.) MTH rendelkezés;
h/ a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnöke egyes rendelkezéseinek
hatályon kívül helyezésérõl, illetve módosításáról szóló 1/1993. (I. 22.) MKM
rendelet;
i/ a formanyomtatvány alkalmazásáról szóló 8/1993. (VII.30.) MKM
rendelet;
j/ a helyi rádió és televízió mûsorszóró adók frekvenciakijelölésérõl,
rádióengedélyezésérõl és üzemeltetési feltételeirõl szóló 18/1993. (VII.16.)
KHVM rendelet;
k/ a Magyar Rádióról és a Magyar Televízióról szóló 1047/1974. (IX.18.)
MT határozat.
(2) A sajtóról szóló, többször módosított 1986. évi II. törvény 9. §-ának
(2) bekezdése; a Magyar Televízió mûsora vételének elõfizetési díjáról szóló,
a 32/1993.·(XII.23.) PM rendelettel módosított 33/1991. (XII.18.) PM rendelet,
az árak megállapításáról szóló, többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvény
mellékletének "820-11 A Magyar Televízió mûsora vételének díja
pénzügyminiszter" szövegrésze az e törvény hatályba lépését követõ hatvanadik
napon veszti hatályát.
(3) Az 1009/1993. (II.17.) Korm. határozattal jóváhagyott A Magyar Rádió
Szervezeti és Mûködési Szabályzata és az 1083/1994. (IX.8.) Korm. határozattal
jóváhagyott A Magyar Televízió Szervezeti és Mûködési Szabályzata azon
rendelkezései, amelyek e törvénnyel nem ellentétesek, alkalmazhatók mindaddig,
amíg az ezekben szabályozott kérdésekre e törvény szerint elfogadott
Szervezeti és Mûködési Szabályzat, illetve Közszolgálati Mûsorszabályzat
hatályba nem lép.
140. §
A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a mûsorszolgáltatási díj
nagysága, kiszámításának és megfizetésének módja, valamint a díjbevételnek a
Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és az Országos
Rádió-Televízió Testület közötti megosztása, továbbá az üzembentartási díj
beszedése részletes szabályait e törvény hatályba lépéstõl számított hatvan
napon belül meghatározza.
141. §
E törvény a kihirdetésétõl számított nyolcadik napon lép hatályba.