Magyar Köztársaság Kormánya
T/438. számú
törvényjavaslat
a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II.
törvény módosításáról
Elõadó: Dr. Kovács Pál
Budapest, 1994. december 28.
Törvényjavaslat
a társadalombiztosításról szóló 1975. évi
II. törvény módosításáról
A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény ( a továbbiakban: T. ) a
következõk szerint módosul:
1. §
(1) A T. 10. §-a (1) bekezdésének e/ pontja, helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/ E törvény alapján biztosított: /
"e/ a szakmunkástanuló, ha ösztöndíjban (munkabérben) részesül;"
(2) A T. 10. §-a (2) bekezdésének c/ - d/ pontja helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
/ (2) Az (1) bekezdésben említett személyeken túl a biztosítás kiterjed /
" c/ a betéti társaság természetes személy beltagjára, illetõleg
kültagjára, ha a társaság tevékenységében személyesen közremûködik;
d/ a korlátolt felelõsségû társaság tagjára, a közhasznú társaság tagjára,
ha a társaság tevékenységében nem munkaviszony, nem megbízási jogviszony
keretében személyesen közremûködik, munkát végez;"
(3) A T. 10. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A (2) bekezdés rendelkezéseitõl eltérõen nem terjed ki a biztosítás az
egyéni vállalkozóra, továbbá a közkereseti társaság, a betéti társaság, a
korlátolt felelõsségû társaság, a közhasznú társaság, a gépjármûvezetõ-képzõ
munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagjára, az ügyvédi iroda tagjaként
mûködõ ügyvédre és a szabadalmi ügyvivõi munkaközösség tagjára, ha a 118/A. §
szerint kiegészítõ tevékenységet folytatónak minõsül."
2. §
A T. 17. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás tartama alatt, vagy annak
megszünését követõ elsõ, második, harmadik napon keresõképtelenné válik.
(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek fennállása esetén sem jár táppénz
annak, aki a négy százalékos mértékû egészségbiztosítási járulék fizetésére
nem kötelezett."
3. §
A T. 19. § a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem hosszabbítható meg a
táppénzfolyósítás idõtartama annak a biztosítottnak, akinek munkaképessége
tartósan vagy véglegesen megváltozott, továbbá annak, aki rehabilitációs
ellátásként járadékban részesül."
4. §
A T. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az öregségi nyugdíj összege az ennek alapját képezõ havi átlag-keresetnél
több nem lehet."
5. §
A T. 50. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A rokkantsági nyugdíj összege az ennek alapját képezõ havi
átlagkeresetnél több nem lehet."
6. §
A T. 54. § (1) bekezdés c/ pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Szolgálati idõ ...)
"c) a T. 10. § (1) bekezdés e/ pontja szerinti szakmunkástanuló- viszonyban,
..."
(töltött idõ.)
7. §
(1) A T. 103./A §-a (3) bekezdésének 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[(3) az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem képez
társadalombiztosítási járulékalapot]
"2. a munkáltató által természetben nyújtott étkeztetés értékébõl, vagy a
kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító ingyenes vagy
kedvezményes utalvány értékébõl a személyi jövedelemadó mentes
kedvezmény,"
(2) A T. 103/A § a következõ (12)-(14) bekezdésekkel egészül ki:
"(12) Az egyéni vállalkozó és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági
társaság természetes személy tagja kérelmére az (5) bekezdésben említett
segítõ családtag után - legfeljebb azonban havi 75.000 ( napi 2.500 ) forint
alapján - engedélyezni kell a magasabb összegû társadalombiztosítási járulék
megfizetését, ha a kérelem benyújtásakor a segítõ családtag nõ a 45., férfi az
50. életévét még nem töltötte be.
(13) E törvény alkalmazásában természetbeni juttatás: a munkáltató
(foglalkoztató) által a 10. § (1) bekezdésének a/ - b/ pontjában, valamint a
(3) bekezdésében említett biztosítottnak részben vagy egészben ellenérték
nélkül adott termék, nyújtott szolgáltatás.
(14) A természetbeni juttatás esetében járulékalapként azt az értéket kell
figyelembe venni, amelyet a biztosított a termék, a szolgáltatás piaci
értékébõl a munkáltatónak nem térít meg. Piaci érték a beszerzési ár, ennek
hiányában az azonos minõségû és rendeltetésû termék, az azonos mértékû
(színvonalú) szolgáltatás értékesítési ára."
8. §
(1) A T. 103/B §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az (1) - (2) bekezdés rendelkezéseitõl eltérõen nem kell
egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni a természetbeni juttatás, a
munkáltató által természetben nyújtott étkeztetés, valamint a kizárólag
fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes
utalvány értéke, illetve ezek pénzbeli megváltása, a tárgyjutalom, az
üdüléshez adott munkáltatói támogatás, illetve annak a munkáltató által
átvállalt összege, költsége, valamint a 103/A. § (10) bekezdésében
meghatározott befizetések, továbbá a munkáltató által viselt, a biztosított
(kedvezményezett) javára kötött biztosítás díja után."
(2) A T. 103/B §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(7) Az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjas,
továbbá a növelt összegû öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesülõ
biztosítottnak a 103. § (2) bekezdése szerinti négy százalékos mértékû
egészségbiztosítási- és hat százalékos mértékû nyugdíjjárulékot nem kell
fizetni."
9. §
A T. 103/C. § a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként szerzett szolgálati idõ
nyugdíjköltségeinek fedezetére a központi költségvetés a nyugdíjbiztosítási
járulékot az érintett személyek havi átlagos létszáma alapján a tárgyév elsõ
napján érvényes minimális bér 30,5 %-ának megfelelõ összegben fizeti. A
részletes szabályokat a Kormány állapítja meg."
10. §
(1) A T. 103/D. § (1) bekezdésének d/ pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/(1) E törvény alkalmazásában egyéni vállalkozó:/
"d/ a közjegyzõ és az önálló bírósági végrehajtó."
(2) A T. 103/D. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A tevékenységet kezdõ egyéni vállalkozó - a kiegészítõ tevékenységet
folytató (118/A. §) kivételével - a járulékfizetési kötelezettség kezdete
napjától az év december 31. napjáig havonta a (2) - (3) bekezdésben
meghatározott mértékû társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulékot köteles fizetni a naptári év elsõ napján érvényes
minimális bér összege után."
(3) A T. 103/D. § (5) bekezdésének a/ pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/ (5) Az egyéni vállalkozó nem köteles járulékot fizetni arra az idõtartamra,
amely alatt: /
"a/ táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,
gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesül, kivéve ha
a gyermekgondozási segély folyósításának idõtartama alatt a vállalkozói
tevékenységét személyesen folytatja."
(4) A T. 103/D. § (7) bekezdésének c/ pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/ (7) Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási, illetõleg az
egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot/
"c/ az (1) bekezdés d/ pontjában említett közjegyzõ és az önálló bírósági
végrehajtó, a közjegyzõi, illetve az önálló bírósági végrehajtói
szolgálat keletkezésének idõpontjától, annak megszûnéséig"
/köteles fizetni/
(5) A T. 103/D. § a következõ (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) A (2) - (4) bekezdésben foglaltaktól eltérõen a társasági adó hatálya
alá tartozó egyéni vállalkozónak nem kell társadalom-biztosítási, illetõleg
egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni a vállalkozás adózás utáni
eredményébõl származó jövedelme után."
11. §
A T. 103/E. § (1) bekezdésének a helyébe a következõ rendelkezés lép:
" (1) E törvény alkalmazásában társas vállalkozás: a közkereseti társaság,
a betéti társaság, a korlátolt felelõsségû társaság, a közhasznú társaság,
az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivõi munkaközösség, a gépjármûvezetõ-
képzõ munkaközösség és az oktatói munkaközösség."
12. §
A T. 105/C. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek,
egyidejûleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
"(1) A társadalombiztosítási tartozásra befizetett összeget elõször a
megtérítendõ ellátásra, a rendbírságra, a késedelmi pótlékra, a végrehajtási
költségre ( az eljárás költségére ), ezt követõen - jogszabályban
meghatározott részarányban - a biztosítottat terhelõ (a biztosítottól levont )
egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, majd a munkáltatót terhelõ
egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási (társadalombiztosítási) járulékra
kell elszámolni. Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a
társadalombiztosítási tartozásra befizetett összeget - az említett
kiegyenlítési sorrend alkalmazásával - elõbb a foglalkoztatott biztosítottak
utáni járulékokra, majd az egyéni vállalkozót vagy a társas vállalkozás tagját
terhelõ egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, ezt követõen az egyéni
vállalkozót, illetõleg a társas vállalkozást terhelõ társadalombiztosítási
járulékra, baleseti járulékra kell elszámolni.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseitõl eltérõen a társadalombiztosítási
kifizetõhelyet mûködtetõ munkáltató esetében a kifizetett ellátások összegét
elõször a munkáltatót terhelõ egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási
járulékra, majd a biztosítottat terhelõ egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulékra, ezt követõen a baleseti járulékra kell elszámolni.
(3) Az illetékes egészségbiztosítási pénztár a járulékfizetésre kötelezettet
folyószámlájának szeptember 30-ai egyenlegérõl, továbbá a tartozásai után
fennálló késedelmi pótlékról évente, november 15-éig köteles értesíteni. Az
egészségbiztosítási pénztár - a kötelezett (adós) kérelmére - az adatok
egyeztetését a vonatkozó nyilvántartások, elszámolások és a befizetések
bizonylatai alapján köteles elvégezni."
13. §
A T. 110. § (2) - (3) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(2) A késedelmi pótlék mértéke naptári naponként 0,13 százalék.
(3) A késedelmi pótlékot a 104. § megfelelõ alkalmazásával a befizetésre
(átutalásra) elõírt eredeti határnapot követõ naptól kell számítani."
14. §
A T. 118. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"118. § (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult az a személy, aki
a/ az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el és rokkantsági nyugdíjban,
baleseti rokkantsági nyugdíjban, baleseti járadékban, baleseti özvegyi
nyugdíjban, baleseti árvaellátásban, rokkantság miatt megállapított állandó
özvegyi nyugdíjban
b/ öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes nyugdíjat és az elõnyugdíjat
is), az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követõen rokkantsági, baleseti
rokkantsági nyugdíjban
c/ hozzátartozói nyugellátásban és hozzátartozói baleseti nyugellátásban
(kivéve az a/ pontban említett hozzátartozói ellátásban részesülõ)
d/ táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi gyermekágyi segély-
ben,
e/ gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben,
f/ öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegû öregségi,
munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres
szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, rokkantsági járadékban,
g/ nemzeti gondozási díjban ( pótlékban ),
h/ bányászati kereset-kiegészítésben,
i/ rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, gyermeknevelési
támogatásban,
j/ Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettõl nyug-díjban,
k/ munkanélküliek jövedelempótló támogatásában,
l/ hadigondozotti ellátásban
részesül
m/ nevelési- oktatási intézmény és felsõoktatási intézmény nappali tagozatán
tanulmányokat folytató magyar állampolgár - ideértve a Magyarországon állami
szervtõl, nyilvántartásba vett egyháztól, továbbá tartós közérdekû céllal
létrehozott alapítványtól ösztöndíjban részesülõ nappali tagozaton
tanulmányokat folytató külföldi állampolgárt is -,
n/ sorkatonai, (polgári) szolgálatot teljesít,
o/ a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületének tagja,
p/ Magyarországon nyilvántartásba vett egyháznál, felekezetnél egy-házi
személy,
r/ az a/ - p/ pontokban felsorolt személyek eltartott hozzátartozója,
s/ a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel
rendelkezõ kiskorú magyar állampolgár,
t/ a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben
elhelyezett személy ( ide nem értve a külföldi állampolgárt ),
u/ a szociális ellátásról és igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény 54.-55.
§-ai rendelkezései szerint szociális szempontból rászorulónak minõsülõ
személy,
v/ fogva tartott ( õrizetbe vett, elõzetesen letartóztatott, elzárásra utalt,
szabadságvesztés büntetést töltõ személy ).
(2) Az (1) bekezdés d/ - r/ és a t/ - v/ pontjában felsorolt személyek
egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát az (1) bekezdés alapján csak abban
az esetben lehet megállapítani, ha arra a 10. §, vagy a 15. § szerint nem
jogosultak.
(3) Baleseti ellátásra és baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult az a
személy, aki
a/ egyéni vállalkozóként, társas vállalkozás tagjaként kiegészítõ
tevékenységet folytat,
b/ nevelési- oktatási és felsõoktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren
kívüli oktatásban, gyakorlati képzésben ré-szesülõ tanulója ( hallgatója
), ide nem értve a külföldi állampolgárt,
c/ szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, illetõleg
szenvedélybeteg,
d/ fogva tartott ( õrizetbe vett, az elõzetesen letartóztatott, az
elzárásra utalt, a szabadságvesztés büntetést töltõ személy ),
e/ társadalmi munkát végez, különösen, aki életmentés, baleset-, illetõleg
katasztrófa elhárítás, vagy véradás során szenved balesetet, vagy
egészségkárosodást,
f/ közérdekû, közösségi munkát végez."
15. §
A T. 119. § helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"119. § (1) A 118. § (1) bekezdésének b/- c/ pontjaiban említett személyek
utáni járulékfizetési kötelezettség a Nyugdíjbiztosítási Alapot, az e/ - r/ és
t/ - v/ pontjaiban említett személyek utáni járulékfizetési kötelezettség a
központi költségvetést terheli.
(2) A központi költségvetés az (1) bekezdés szerinti járulékot a Magyar
Köztársaság éves költségvetésében meghatározott átalányösszegben téríti.
(3) A 118. § (3) bekezdésében említett személyek ellátásának fedezetére
baleseti járulékot kell fizetni azzal, hogy a b/-f./ pontokban említett
személyek után a járulékfizetési kötelezettség a központi költségvetést
terheli."
16. §
A T. 119/A. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A 103/D. § (5) - (6) bekezdésének rendelkezéseit a kiegészítõ
tevékenységet folytató egyéni vállalkozóra is alkalmazni kell azzal, hogy a
118/A. § (1) bekezdése b/ és d/ pontjában említett kiegészítõ tevékenységet
folytató egyéni vállalkozó az igazolt keresõképtelenség vagy kórházi ápolás
idõtartamára nem köteles járulékot fizetni."
17.§
A T. 119/B. § helyébe a következõ rendelkezés lép:
" 119/B. § A társas vállalkozás a kiegészítõ tevékenységet folytató tagjának a
személyes közremûködés alapján kiosztott jövedelem, de havonként legalább a
tárgyév január 1-jén érvényes minimum bér összege után - ide nem értve a
társas vállalkozás adózás utáni eredményébõl a vállalkozás tagja részére
juttatott jövedelmet - tíz százalékos mértékû baleseti járulékot köteles
fizetni. A baleseti járulékot a tagsági jogviszony megszûnését követõen
kiosztott jövedelem után is meg kell fizetni."
18. §
(1) A T. 119/D § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdésben nem említett és a devizajogszabályok szerint
belföldinek minõsülõ külföldi, vagy külföldinek minõsülõ magyar
állampolgárral (javára), továbbá Magyarországon oktatási intézmény nappali
tagozatán tanulmányokat folytató külföldi állampolgárral - kivéve a 118. §
(1) bekezdés m/ pontjában felsoroltakat-, illetõleg ösztöndíjban részesülõ
külföldi állampolgárral, valamint ezen személyeknek és a 11. § (1) bekezdés
b/ - c/ pontjában felsorolt személyeknek a Magyarországon tartózkodó, és
velük együtt élõ külföldi állampolgárságú házastársával és gyermekével (
javára ) kizárólag egészségügyi szolgáltatásra köthetõ megállapodás."
(2) A T. 119/D. § (5) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Az a személy, aki nem folytat keresõ tevékenységet, vagy járulékalapként
figyelembe vehetõ keresete nincs, a (4) bekezdés b/ pontjától eltérõen
magasabb összeg, legfeljebb azonban havi 75.000.- forint (napi 2500.-
forint) után is vállalhatja a járulékfizetést, ha a megállapodás
megkötésekor nõ a 45., férfi az 50. életévét még nem töltötte be."
(3) A T. 119/D. § -a (6) bekezdésének e/ pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/ (6) A fizetendõ járulék mértéke ( összege): /
"e/ egészségügyi szolgáltatásra havi 2500 forint."
(4) A T. 119/D. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(7) A (3) bekezdésben említett megállapodás keretében fizetendõ járulék
összege
a/ az oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló hallgatónál és az
ösztöndíjban részesülõ személynél havi 4000 forint,
b/ az a/ pontban nem említett személynél havi 8000 forint."
19. §
(1) A T. 119/E. § (1) bekezdés a/ pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
/ (1) A társadalombiztosítási szervek - ideértve a társadalom-biztosítási
feladatokat külön jogszabály alapján ellátó munkáltatókat, illetve egyéb
szerveket - természetes személyrõl
adatokat személyi azonosító jel, illetve a társadalombiztosítási törzsszám
("szakazonosító jel") alkalmazásával /
"a/ a társadalombiztosítási ellátások, illetõleg a társadalombiz-tosítás
szerveinek hatáskörébe utalt más ellátások megállapítása, folyósítása és
ellenõrzése, továbbá"
(2) A T. 119/E. § (2) bekezdés e/ pontja helyébe a következõ bekezdés lép:
/ (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra a társadalombiztosítási
jogszabályban, illetve törvényben meghatározott /
"e/ az egészségi állapotra vonatkozó adatok, amennyiben jog-szabály szerint
a társadalombiztosítási ellátás megállapítása az egészségi állapot
alapján történik,"
/tarthatók nyilván/
(3) A T. 119/E. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,
egyidejûleg a jelenlegi (3) - (9) bekezdések számozása (4) - (10) bekezdésre
változik:
"(3) A társadalombiztosítási igazgatási szervek a jogszabályban elõírt
járulék-elszámolással kapcsolatos bizonylatot, nyilvántartást - ide értve a
mágneses adathordozón rögzített adatokat is - úgy kötelesek kiállítani,
illetve vezetni, hogy az a járulékok alapjának, a járulékok, a késedelmi
pótlék és a rendbírság összegének, továbbá ezek megfizetésének
megállapítására, ellenõrzésére alkalmas legyen."
20.§
A T. 120. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A munkáltatók - ideértve az egyéni vállalkozókat és a társas
vállalkozásokat is - és egyéb szervek a társadalombiztosítás céljait szolgáló
nyilvántartások vezetésére, valamint adatok, így különösen az adószám, a KSH
jelzõszám és a bankszámla szám bejelentésére kötelezhetõk. A nyilvántartások
vezetése, illetve az adatszolgáltatás a társadalombiztosítási igazgatási
szervek által meghatározott esetben és módon mágneses adathordozón
(mágneslemez, mágnesszalag, stb.) is teljesíthetõ."
21. §
A T. a következõ 120/A. §-sal egészül ki:
"120/A. § A munkáltatók és egyéb szervek a nyugellátás, baleseti nyugellátás
megállapítása érdekében kötelesek a külön jogszabályban rendszeresített - a
biztosítottak 1988. január 1-je és 1992. február 29-e közötti kereseti
(jövedelmi) adatait tartalmazó - munkabér-jövedelemigazolást a székhelyük,
telephelyük szerint illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnak
(kirendeltségnek) a vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságának 1996. július
1-je és december 31-e közötti idõszakban megküldeni. A részletes szabályokat a
Kormány állapítja meg."
Vegyes rendelkezések
22. §
(1) Az egyéni vállalkozásról szóló - többször módosított - 1990. évi V.
törvény 5. §-a (1) bekezdésének f/ pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/(1) Nem kaphat vállalkozói igazolványt:/
" f/ akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát a 14. § (1) bekezdés
c/ - d/ pontjában foglaltak miatt visszavonták, a tartozás
kiegyenlítéséig."
(2) Az 1990. évi V. törvény 14. § (1) bekezdésének d/ pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
/(1) Az egyéni vállalkozótól vissza kell vonni az igazolványt, ha:/
"d/ tizenkét havi járulékfizetési kötelezettségét meghaladó
járuléktartozása megfizetésének, illetõleg a bejelentési, járulék-
bevallási kötelezettségeinek a társadalom-biztosítási igazgatási
szervek felhívása ellenére a felhívásban megjelölt határidõig sem
tett eleget."
Hatályba léptetõ és átmeneti rendelkezések
23. §
(1) E törvény 1995. március 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény hatályba lépésével egyidejûleg a T. 103/A. § (3) bekezdésének
23., 24., 25., pontja, valamint a (4) bekezdés, a T.103/D. § (2)
bekezdésében és a T. 119/A. § (2) bekezdésében a "hatvan százaléknak
megfelelõ összeg" szövegrész, a T. 118/A. § (2) bekezdése, a T. 119/D. § (2)
bekezdésének d/ pontja, (6) bekezdésének d/ pontja, valamint a T. 119/D §
(4), (6), (9) bekezdéseiben a T. 103/D § (5) bekezdésének d/ pontjában, a T.
103/E § (6) bekezdésének d/ pontjában a T. 119/D § (6) bekezdés d/ pontjára
hivatkozás hatályát veszti.
(3) A T. 92. § (2) bekezdésében. " 44. § (2)-(3) bekezdésében" szövegrész "44.
§ (2)-(3) és (5) bekezdésében" szövegrészre változik, a T. 103/A § (10)
bekezdésben a "25 %-áig" szövegrész "havi 25 százalékáig" szövegre változik,
a (11) bekezdés az "egyesület" szövegrész után " a köztestület, a közhasznú
társaság" szövegrésszel egészül ki, a T. 103/B. § (8) bekezdésében az "1995.
december 31-ig" szövegrész "1996. február 29-ig" szövegrészre változik. A T.
118/A. §. (1) bekezdés b.) pontja "rokkantsági járadékos" szövegrésszel
egészül ki.
24. §
(1) A T. 17. § rendelkezéseit az 1995. február 28-át követõen kezdõdõ
keresõképtelenség esetén kell alkalmazni.
(2) A T. 103/D § (4) bekezdés rendelkezéseit elsõ alkalommal az 1995. évben
kezdõnek minõsülõ egyéni vállalkozóra kell alkalmazni azzal, hogy a január,
február hónapra fizetett járulék elõleget véglegesnek kell tekintetni.
(3) A T. 105/C. § (1), (2) bekezdésének rendelkezését elsõ alkalommal az 1995.
február hónapra vonatkozó elszámolásokra (bevallásokra) kell alkalmazni.
(4) A T. 110. § (2), (3) bekezdésének rendelkezéseit elsõ alkalommal az 1995.
február 28. napját követõen fennálló járuléktartozásra kell alkalmazni.
(5) A T. 119/E § (3) bekezdésének rendelkezéseit 1996. január 1-jét követõen
kell alkalmazni.
(6) A T. 39. § (5) bekezdésében említett külön törvény hatályba lépéséig az
emelt összegû végkielégítésre való jogosultság, valamint a felmondási
(felmentési) korlátozás szempontjából, ahol jogszabály nyugdíjjogosultságot,
öregségi nyugdíjkorhatárt említ, nõi öregségi nyugdíjkorhatárnak a T.39. §-a
(1) bekezdésében meghatározott 55. életévet kell tekinteni.
INDOKOLÁS
a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (T.)
módosítására vontakozó törvényhavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A javasolt módosítások
- a társadalombiztosítási alapok 1995. évi költségvetésének pénzügyi
megalapozásához nélkülözhetetlen szigorító intézkedéseket, valamint a
járulékfizetési fegyelem javítása érdekében célszerû, a nyilvántartási,
adatszolgáltatási kötelezettségre is kiterjedõ változtatásokat javasolják,
- az egyéb jogterületeket történ módosítások értelemszerû követését, valamint
a gyakorlatban tapasztalt ellentmondások értelmezési problémák kiküszöbölését
tartalmazzák.
A nyugdíj szakterületen javasolt módosítások érdemi pénzügyi kihatása nincs,
évente néhány ezer fõt érintenek.
A táppénzszabályok módosítása összességében 6-7 Mrd Ft-tal csökkenti az Alapok
terheit.
A járulékfizetéssel kapcsolatban javasolt módosítások összességében az Alapok
bevételeit 8-9 Mrd Ft-tal növelik.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A gazdasági társaságokról szóló törvény módosításával hatályát vesztette a
betéti társaságok beltagjaira vontakozó azon rendelkezés, mely szerint a
társaság tevékenységében személyes közremûködési kötelezettséggel tartoznak.
Ezért szükségessé vált a társadalombiztosítási törvényben is rögzíteni, hogy a
biztosítás a kültaghoz hasonlóan csak akkor terjed ki a beltagra, a ha a
társaság tevékenységében személyesen közremûködik.
A Ptk. módosítása tartalmazza az ún. közhasznú társaságnak a jogrendszerbe
illesztését, ezzel összhangban rendezni kellett a közhasznú társaság tagjainak
társadalombiztosítási jogállását.
A szakképzésrõl szóló jogszabályokkal összhangban pontosítani kell a
szakmunkástanuló társadalombiztosítási jogállását is. A Javaslat ezt
változatlan jogosultsági kör figyelembevételével tartalmazza.
A 2. §-hoz
Az Alapok pénzügyi egyensúlyának biztosítása érdekében eltörlésre kerül a
biztosítást követõ 3. napon túl a táppénzre jogosultság. A biztosítási elv
erõsítése érdekében rögzíteni szükséges, hogy egyéb elõírt feltételek megléte
esetén is csak az egészségbiztosítási járulék fizetésre kötelezett személy
lehet táppénzre jogosult.
A 3. §-hoz
A táppénzfolyósítás idõtartamának hosszabbítási lehetõségét korlátozni
szükséges, nem indokolt olyan esetekben, amikor tartós ellátás biztosítható a
táppénz helyett.
A 4. §-hoz
A hatályos jogszabályok szerint az öregségi nyugdíj összege nem lehet kisebb a
rendszeres szociális járadék összegénél. Az öregségi nyugdíj összegének a
rendszeres szociális járadék összegével való összekapcsolása, miután idõközben
a társadalombiztosítás finanszírozási körébõl is kikerült ez az ellátás,
teljességgel indokolatlan. A nyugdíjak egymás közötti, belsõ arányosságának
érdekében "vissza kell állítani" azt a nyugdíj-megállapítási alapelvet rögzítõ
fõszabályt, hogy a nyudíj összege nem lehet magasabb az alapjául szolgáló
keresetnél.
A 5. §-hoz
A 4. §-ban javasolt - az öregségi nyugdíjakra vonatkozó szabályozást kívánjuk
alkalmazni a rokkantsági ellátásoknál is.
A 6. §-hoz
A szakképzésrõl szóló törvény elõírása alapján a T. 10 §-ban javasolt
pontosításnak megfelelõen módosítani kell a szolgálati idõ meghatározást is.
A 7. §-hoz
A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításával összhangban rendezni
kell a munkáltató által nyújtott étkezési hozzájárulás utáni járulékfizetési
kötelezettséget.
Az egyéni és társas vállalkoztások számának jövekedésével, figyelemmel a
gazdálkodásuk, mûködésük sajátosságaira is, egyre több egyéni vállalkozó és
jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság természetes személyi
tagja él segítõ családtagok foglalkoztatásának lehetõségével. esetükben a
jogszabály jelenleg csak a tárgyév elsõ napján érvényes minimális bér
alapulvételével teszi lehetõvé a járulékok megfizetését, amely minimális bér
egyben a társadalombiztosítási ellátások alapja is. Indokolt a járulékfizetést
magasabb összeg alapján lehetõvé tenni, ami az ellátási alapokban is
megjelenik, azaz azonban, hogy a magasabb összegû járulékfizetési vállalásának
lehetõségét - az alapok védelme érdekében - feltételekhez szükséges kötni. Ez
azt jelenti, hogy a magasabb összegben történõ járulékfizetést a Javaslat csak
akkor teszi lehetõvé, ha az arra irányuló kérelem benyújtásakor a segítõ
családtag még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt megelõzõ tíz évvel
alacsonyabb életkort.
A társadalombiztosítási törvényben is szükséges meghatározni, hogy e törvény
alkalmazása szempontjából fogalmilag milyen juttatások minõsülnek
természetbeni juttatásnak.
A szakképzésrõl szóló törvény elõírásainak megfelelõen pontosításra kerül a
járulékfizetési kötelezettség.
A 8. §-hoz
A hatálybaléptetõ rendelkezésekben foglaltak alapján megszûnik a munkáltatók
járulékfizetési mentessége a tárgyjutalom, az üdüléshez adott munkáltatói
támogatás, valamint a biztosított javára kötött biztosítás díja után. Ezt
azonban a Javaslat nem kívánja érvényesíteni az egyéni egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulék esetében.
A törvényjavaslat szerint a továbbiakban nem indokolt fenntartani azt, hogy az
öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjas, továbbá a növelt
összegû öregségi, munkaképtelenségi járadékos biztosítottnak is fizetni
kelljen a 4 %-os mértékû egészségbiztosítási járulékot. Ez azonban egyben azt
is jelenti, hogy az említett személyek keresõképtelenségük esetén nem lesznek
jogosultak táppénzre. (A nyugdíjjárulék fizetés jelenleg sem kötelezõ.)
A 9. §-hoz
Az Alapok védelme érdekében csökkenteni kell a járulékfizetés nélkül
szolgálati idõként beszámítható idõket, illetõleg fokozatosan meg kell
teremteni a nyugdíjbiztosítás (szolgálati idõ) járulékfedezetét. Ennek
érdekében szükséges az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként szerzett
szolgálati idõ nyugdíjbiztosítási költségei fedezetének a biztosítása.
A Javaslat szerint a járulékfizetési kötelezettség az érintett személyi kör
havi átlagos létszámára, a tárgyév elsõ napján érvényes minimális bérre és a
T. 103. §-ában meghatározott 30,5 százalékos járulékmértékre figyelemmel a
központi költségvetést terheli.
(A javaslat kihatása, év 260-300 Mó Ft.)
A 10. §-hoz
A Javaslat rendezi az önálló bírósági végrehajtó társadalombiztosítási
jogállását. E szerint az önálló bírósági végrehajtó a társadalombiztosításról
szóló törvény alkalmazásában - a közjegyzõvel azonos módon - egyéni
vállalkozónak tekintendõ.
A jelenleg hatályos rendelkezések szerint az egyéni vállalkozó - a kiegészítõ
tevékenységet folytatõ és a tevékenységet kezdõnek minõsülõ kivételével - a
tevékenysége kezdete évében járulékelõleget köteles fizetni a tárgyév elsõ
napján érvényes minimális bér hatvan százaléka alapján. a járulékelõleg és a
tényleges járulék közötti különbözet elszámolása az érintett kör, de a
társadalombiztosítási igazgatási szervek számára is sok gondot és jelentõs
többletmunkát jelent, ezért további fenntartása nem célszerû.
Az egyéni vállalkozók járulékalapjának elsõ határát egységesen a tárgyév elsõ
napján érvényes minimálisbér összegében javasoljuk meghatározni.
A törvényjavaslat szerint az egyéni vállalkozó nem köteles járulékot fizetni
arra az idõtartamra, amely alatt gyermekgondozási segély folyósításának
idõtartama alatt a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.
A törvényjavaslat szerint társasági adó hatálya alá tartozó egyéni
vállalkozóknak- a társas vállalkozásokhoz hasonlóan - nem kell járulékot
fizetni az adózás utáni eredménybõl származó jövedelem után.
A 11. §-hoz
A közhasznú társaságok társadalombiztosítási jogállását - a tagokéhoz
hasonlóan - rendezni kell, ezért szükséges a T. 103/E. § (1) bekezdésének a
kiegészítése.
A 12. §-hoz
A T. 105/C. §-ának rendelkezései nem tartalmazzák kielégítõ módon a
társadaombiztosítási tartozásra befizetett összeg elszámolásának részletes
szabályait. A Javaslat pontosan meghatározza, hogy tartozás esetén az arra
befizetett összeget hogyan és milyen sorrendben kell elszámolni. Ezt
szinkronban van a társadalombiztosítási nyilvántartások korszerûsítésére,
illetõleg a nyilvántartások vezetésére vonatkozó jogos köveleményekkel.
A járulékfizetésre kötelezettek az eddigiekben nem mindig értesültek kellõ
idõben a társadalombiztosítási folyószámlájuk egyenlegérõl, tartozás esetén a
tartozás jogcímeirõl és a felszámított késedelmi pótlék összegérõl. Ezért
szükséges a törvényi elõírása annak, hogy a társadalombiztosítási igazgatási
szerv naptári évenként egy alkalomra köteles a járulékfizetõt a folyószámlája
- meghatározott idõpont szerinti - egyenlegérõl értesíteni.
A 13. §-hoz
A társadalombiztosítási, az egészségbiztosítási, a nyugdíjjárulék, valamint a
baleseti járulékfizetési kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes
teljesítése jogkövetkezményeként elõírt késedelmi pótlék mértéke havi négy
százalék. Ezt nem "ösztönzi" kellõen a munkáltatókat arra, hogy a
járulékfizetési kötelezettségüknek "mielõbb" eleget tegyenek és igazságtalan
az 1-2 napi késedelemmel fizetõk számára.
Indokolt ezért a napi késedelmi pótlék számítás bevezetése. Pontosítani
szükséges azt is, hogy a késedelmi pótlékot milyen idõponttól kell számítani.
A 14. §-hoz
A biztosítottakon és eltartott hozzátartozóikon kívül egészségügyi
szolgáltatásra jogosultak körébe tartozó személyek felsorolását pontosítani
kell, mivel - a gyakorlati alkalmazás során - értelmezési problémák merültek
fel, ugyanakkor egységesíteni és egyszerûsíteni célszerû a kiskorú magyar
állampolgárok egészségügyi szolgáltatására vonatkozó szabályokat.
A rendelkezés lehetõvé teszi a gyermek részére a születési anyakönyvi
kivonattal együtt a betegbiztosítási igazolványhoz jutást, amely gyakorlatilag
érvényes a gyermek nagykorúságáig.
a baleseti ellátásra jogosultak körében nem szerepelnek az iskolai szövetkezet
tanuló tagjai, ennek megfelelõen a baleseti járulékfizetési kötelezettségük is
eltörlésre kerül (15. §, 17. §)
A 15. §-hoz
A T. 118. §-ának változásai szerint pontosítani kell a hivatkozásokat.
A 16. §-hoz
A jelenleg hatályos rendelkezések szerint az öregségi, a rokkantsági, a
baleseti rokkantsági nyugdíjasként, nappali tagozatos egyetemi, fõiskolai
hallgatóként kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni vállalkozók arra az
idõre is kötelesek baleseti járulékot fizetni, ha igazoltan keresõképtelen
állományban vannak, vagy kórházi ápolás alatt állnak. Esetükben indokolt -
élethelyzetükbõl is adódóan -, hogy erre az idõtartamra mentesüljenek a
baleseti járulékfizetési kötelezettség alól.
A 17. §-hoz
A kiegészítõ tevékenységet folytatók járulékfizetésének jelenleg nincs alsó
határa. A visszaélések elkerülése, az Alapok védelme érdekében indokolt e
tevékenységeknél is a járuléfizetés alsó határát a minimum bérhez igazodóan
meghatározni.
ezzel egyidejûleg a 14. §-ban foglaltakhoz igazodóan eltörlésre kerül az
iskolaszövetkezeti tagok baleseti járulékfizetési kötelezettsége.
A 18. §-hoz
Korábban a törvény csak a Magyarországon munkát végzõ és ösztöndíjasként
tanulmányokat folytató külföldi állampolgárok részére biztosította, hogy a
megállapodás megkötésével Magyarországon egészségügyi szolgáltatásre
szerezzenek jogosultságot.
Indokolt e lehetõséget a Magyarországon velük együtt élõ házastársra és
gyermekekre is kiterjeszteni.
Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére megállapodás alapján jogosultak
havi járulékfizetésének összege módosul a biztosításra nem kötelezett
devizabelföldi magyar állampolgárok, és Magyarországon munkát végzõ külföldi
állampolgárok esetén havi 1.500 Ft-ról 2.500 Ft-ra, az oktatási intézmény
nappali tagozatán tanuló hallgatók és ösztöndíjban részesülõ külföldi
állampolgárok esetén havi 2.000 Ft-rjól 4.000 Ft-ra, továbbá devizakülföldi
magyar állampolgár és a devizabelföldi külföldi állampolgár esetén havi 5.000
Ft-ról 8.000 Ft-ra.
A 19. §-hoz
A társadalombiztosítási törvénynek a nyilvántartási és adatszolgáltatási
kötelezettségekre vonatkozó szabályai nem tartalmaznak egyértelmû rendelkezsét
a társadalombiztosítási igazgatási szervek ilyen irányú feladataira a
járulékkal, a késedelmi pótlékkal, a rendbírsággal, továbbá ezek
ellenõrzésével összefüggésben. A Javaslat ezt a hiányosságot pótolja.
A 20. §-hoz
A munkáltatók és egyéb szervek a társadalombiztosítás céljait szolgáló
nyilvántartások vezetésére, valamint adatok bejelentésére kötelezteõk. az
említettek konkretizálása érdekében szükséges a hatályos törvényi
rendelkezséek pontosítása és kiegészítése.
A 21. §-hoz
Az adatvesztés megelõzése érdekében szükséges, hogy a munkáltatók és egyéb
szervek a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás ellátásohoz közöljék a
biztosítottak 1988. január 1-ja és 1992. feburár 29-e közötti kereseti
(jövedelmi) adatait. Erre jelenleg csak a jogutód nélkül megszûnt munkáltatók
kötelezettek. Az adatszolgáltatás megszervezése és feltételeinek megteremtése
érddekében az a célszerû, hogy az említett adatszolgáltatásra - kellõ idõt
biztosítva a felkészülésre - 1996. július 1-ja és december 31-e közötti
idõszakban kerüljön sor, ennek jogi alapját azonban mielõbb meg kell
teremteni.
A 22. §-hoz
Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény rendelkezései az adó,
illetõleg ilyen jellegû tartozások mellett az egyéni vállalkozói engedély
visszavonása tekintetében nem kellõ súllyal kezelik a társadalombiztosítási
tartozásokat, továbbá nincsenek figyelemmel azokra a társadalombiztosítási
bejelentési és járulék-bevallási, jérulékfizetési kötelezettségekre, amelyek
teljesítéséenk elmulasztása egyrészt lehetetlenné teszi a járulék elõírások
rendezését, másrészt a társadalombiztosítási ellátások alapjául szolgáló
jövedelmek megállapítását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hiányok
pótlása többszöri intézkedésre sem vezetett eredményre, a bírságolás
céltalanná vált, továbbá jelentõs többletköltségek merültek fel. Mindezek
indokolják az egyéni vállalkozásról szóló törvény szabályainak a Javaslat
szerinti módosítását.
A 23. §-hoz
A törvényjavaslat 1995. március 1-jén lép hatályba.
A járulékfizetési kötelezettség - változással összefüggésben hatályon kívül
kell helyezni a T. 103/a. (10), (11) bekezdése és a 103/B. (8) bekezdése
szövegének változtatása.
Szintén pontosítást jelent a magánszemély munkáltatója által az önkéntes
kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára történõ befizetés járulékalapnak
nem minõsülõ havonkénti mértékének meghatározása. A Ptk. módosítására is
figyelemmel szabályozni szükséges a köztestület és a közhasznú társaság
választott tisztségviselõi utáni járulékfizetést.
A 24. §-hoz
A kezdõnek minõsülõ egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségére,
valamint a napi késedelmi pótlék számítására e törvény rendelkezéseit elsõ
alkalommal az 1995. február 28-át követõen kezdõnek minõsülõ egyéni
vállalkozóra, illetõleg a napi késedelmi pótlék számítást az 1995. február 28.
napját követõen fennálló járuléktartozásokra, a társadalombiztosítási
kifizetõhelyet mûködtetõ munkáltatók esetében a kiegyenlítési sorrendre
vonatkozó módosított szabályokat pedig elõször 1995. február hónapra vonatkozó
elszámolásokra (bevallásokra) kell alkalmazni.
A T. 119/E § (2) bekezdésében szerepló nyilvántartások technikai feltételeinek
megteremtéséhez közel 1 év szükséges, ezért ezeket a rendelkezéseket 1996.
január 1-jét követõen kell alkalmazni.
Az Érdekegyeztetõ Tanácsban kötött megállapodásnak megfelelõen - a
munkavállalók érdekében - a javaslat egyértelmûvé teszi a munkajogi
szabályokat oly módon, hogy az emelt összegû végkielégítést, a felmondási
(felmentési) korlátozást, a nyugdíjkorhatárról szóló külön törvény
elfogadásáig - az 55. éves nyugdíjkorhatárhoz viszonyítva kell meghatározni.