Magyar Köztársaság Kormánya

T/438. számú

törvényjavaslat

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II.

törvény módosításáról

Elõadó: Dr. Kovács Pál

Budapest, 1994. december 28.

Törvényjavaslat

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi

II. törvény módosításáról

A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény ( a továbbiakban: T. ) a

következõk szerint módosul:

1. §

(1) A T. 10. §-a (1) bekezdésének e/ pontja, helyébe a következõ rendelkezés

lép:

/ E törvény alapján biztosított: /

"e/ a szakmunkástanuló, ha ösztöndíjban (munkabérben) részesül;"

(2) A T. 10. §-a (2) bekezdésének c/ - d/ pontja helyébe a következõ

rendelkezések lépnek:

/ (2) Az (1) bekezdésben említett személyeken túl a biztosítás kiterjed /

" c/ a betéti társaság természetes személy beltagjára, illetõleg

kültagjára, ha a társaság tevékenységében személyesen közremûködik;

d/ a korlátolt felelõsségû társaság tagjára, a közhasznú társaság tagjára,

ha a társaság tevékenységében nem munkaviszony, nem megbízási jogviszony

keretében személyesen közremûködik, munkát végez;"

(3) A T. 10. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A (2) bekezdés rendelkezéseitõl eltérõen nem terjed ki a biztosítás az

egyéni vállalkozóra, továbbá a közkereseti társaság, a betéti társaság, a

korlátolt felelõsségû társaság, a közhasznú társaság, a gépjármûvezetõ-képzõ

munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagjára, az ügyvédi iroda tagjaként

mûködõ ügyvédre és a szabadalmi ügyvivõi munkaközösség tagjára, ha a 118/A. §

szerint kiegészítõ tevékenységet folytatónak minõsül."

2. §

A T. 17. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás tartama alatt, vagy annak

megszünését követõ elsõ, második, harmadik napon keresõképtelenné válik.

(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek fennállása esetén sem jár táppénz

annak, aki a négy százalékos mértékû egészségbiztosítási járulék fizetésére

nem kötelezett."

3. §

A T. 19. § a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem hosszabbítható meg a

táppénzfolyósítás idõtartama annak a biztosítottnak, akinek munkaképessége

tartósan vagy véglegesen megváltozott, továbbá annak, aki rehabilitációs

ellátásként járadékban részesül."

4. §

A T. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az öregségi nyugdíj összege az ennek alapját képezõ havi átlag-keresetnél

több nem lehet."

5. §

A T. 50. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A rokkantsági nyugdíj összege az ennek alapját képezõ havi

átlagkeresetnél több nem lehet."

6. §

A T. 54. § (1) bekezdés c/ pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(Szolgálati idõ ...)

"c) a T. 10. § (1) bekezdés e/ pontja szerinti szakmunkástanuló- viszonyban,

..."

(töltött idõ.)

7. §

(1) A T. 103./A §-a (3) bekezdésének 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

[(3) az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem képez

társadalombiztosítási járulékalapot]

"2. a munkáltató által természetben nyújtott étkeztetés értékébõl, vagy a

kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító ingyenes vagy

kedvezményes utalvány értékébõl a személyi jövedelemadó mentes

kedvezmény,"

(2) A T. 103/A § a következõ (12)-(14) bekezdésekkel egészül ki:

"(12) Az egyéni vállalkozó és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági

társaság természetes személy tagja kérelmére az (5) bekezdésben említett

segítõ családtag után - legfeljebb azonban havi 75.000 ( napi 2.500 ) forint

alapján - engedélyezni kell a magasabb összegû társadalombiztosítási járulék

megfizetését, ha a kérelem benyújtásakor a segítõ családtag nõ a 45., férfi az

50. életévét még nem töltötte be.

(13) E törvény alkalmazásában természetbeni juttatás: a munkáltató

(foglalkoztató) által a 10. § (1) bekezdésének a/ - b/ pontjában, valamint a

(3) bekezdésében említett biztosítottnak részben vagy egészben ellenérték

nélkül adott termék, nyújtott szolgáltatás.

(14) A természetbeni juttatás esetében járulékalapként azt az értéket kell

figyelembe venni, amelyet a biztosított a termék, a szolgáltatás piaci

értékébõl a munkáltatónak nem térít meg. Piaci érték a beszerzési ár, ennek

hiányában az azonos minõségû és rendeltetésû termék, az azonos mértékû

(színvonalú) szolgáltatás értékesítési ára."

8. §

(1) A T. 103/B §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az (1) - (2) bekezdés rendelkezéseitõl eltérõen nem kell

egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni a természetbeni juttatás, a

munkáltató által természetben nyújtott étkeztetés, valamint a kizárólag

fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes

utalvány értéke, illetve ezek pénzbeli megváltása, a tárgyjutalom, az

üdüléshez adott munkáltatói támogatás, illetve annak a munkáltató által

átvállalt összege, költsége, valamint a 103/A. § (10) bekezdésében

meghatározott befizetések, továbbá a munkáltató által viselt, a biztosított

(kedvezményezett) javára kötött biztosítás díja után."

(2) A T. 103/B §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(7) Az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjas,

továbbá a növelt összegû öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesülõ

biztosítottnak a 103. § (2) bekezdése szerinti négy százalékos mértékû

egészségbiztosítási- és hat százalékos mértékû nyugdíjjárulékot nem kell

fizetni."

9. §

A T. 103/C. § a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként szerzett szolgálati idõ

nyugdíjköltségeinek fedezetére a központi költségvetés a nyugdíjbiztosítási

járulékot az érintett személyek havi átlagos létszáma alapján a tárgyév elsõ

napján érvényes minimális bér 30,5 %-ának megfelelõ összegben fizeti. A

részletes szabályokat a Kormány állapítja meg."

10. §

(1) A T. 103/D. § (1) bekezdésének d/ pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

/(1) E törvény alkalmazásában egyéni vállalkozó:/

"d/ a közjegyzõ és az önálló bírósági végrehajtó."

(2) A T. 103/D. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A tevékenységet kezdõ egyéni vállalkozó - a kiegészítõ tevékenységet

folytató (118/A. §) kivételével - a járulékfizetési kötelezettség kezdete

napjától az év december 31. napjáig havonta a (2) - (3) bekezdésben

meghatározott mértékû társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és

nyugdíjjárulékot köteles fizetni a naptári év elsõ napján érvényes

minimális bér összege után."

(3) A T. 103/D. § (5) bekezdésének a/ pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

/ (5) Az egyéni vállalkozó nem köteles járulékot fizetni arra az idõtartamra,

amely alatt: /

"a/ táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,

gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesül, kivéve ha

a gyermekgondozási segély folyósításának idõtartama alatt a vállalkozói

tevékenységét személyesen folytatja."

(4) A T. 103/D. § (7) bekezdésének c/ pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

/ (7) Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási, illetõleg az

egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot/

"c/ az (1) bekezdés d/ pontjában említett közjegyzõ és az önálló bírósági

végrehajtó, a közjegyzõi, illetve az önálló bírósági végrehajtói

szolgálat keletkezésének idõpontjától, annak megszûnéséig"

/köteles fizetni/

(5) A T. 103/D. § a következõ (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A (2) - (4) bekezdésben foglaltaktól eltérõen a társasági adó hatálya

alá tartozó egyéni vállalkozónak nem kell társadalom-biztosítási, illetõleg

egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni a vállalkozás adózás utáni

eredményébõl származó jövedelme után."

11. §

A T. 103/E. § (1) bekezdésének a helyébe a következõ rendelkezés lép:

" (1) E törvény alkalmazásában társas vállalkozás: a közkereseti társaság,

a betéti társaság, a korlátolt felelõsségû társaság, a közhasznú társaság,

az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivõi munkaközösség, a gépjármûvezetõ-

képzõ munkaközösség és az oktatói munkaközösség."

12. §

A T. 105/C. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek,

egyidejûleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

"(1) A társadalombiztosítási tartozásra befizetett összeget elõször a

megtérítendõ ellátásra, a rendbírságra, a késedelmi pótlékra, a végrehajtási

költségre ( az eljárás költségére ), ezt követõen - jogszabályban

meghatározott részarányban - a biztosítottat terhelõ (a biztosítottól levont )

egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, majd a munkáltatót terhelõ

egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási (társadalombiztosítási) járulékra

kell elszámolni. Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a

társadalombiztosítási tartozásra befizetett összeget - az említett

kiegyenlítési sorrend alkalmazásával - elõbb a foglalkoztatott biztosítottak

utáni járulékokra, majd az egyéni vállalkozót vagy a társas vállalkozás tagját

terhelõ egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, ezt követõen az egyéni

vállalkozót, illetõleg a társas vállalkozást terhelõ társadalombiztosítási

járulékra, baleseti járulékra kell elszámolni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseitõl eltérõen a társadalombiztosítási

kifizetõhelyet mûködtetõ munkáltató esetében a kifizetett ellátások összegét

elõször a munkáltatót terhelõ egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási

járulékra, majd a biztosítottat terhelõ egészségbiztosítási és

nyugdíjjárulékra, ezt követõen a baleseti járulékra kell elszámolni.

(3) Az illetékes egészségbiztosítási pénztár a járulékfizetésre kötelezettet

folyószámlájának szeptember 30-ai egyenlegérõl, továbbá a tartozásai után

fennálló késedelmi pótlékról évente, november 15-éig köteles értesíteni. Az

egészségbiztosítási pénztár - a kötelezett (adós) kérelmére - az adatok

egyeztetését a vonatkozó nyilvántartások, elszámolások és a befizetések

bizonylatai alapján köteles elvégezni."

13. §

A T. 110. § (2) - (3) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(2) A késedelmi pótlék mértéke naptári naponként 0,13 százalék.

(3) A késedelmi pótlékot a 104. § megfelelõ alkalmazásával a befizetésre

(átutalásra) elõírt eredeti határnapot követõ naptól kell számítani."

14. §

A T. 118. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"118. § (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult az a személy, aki

a/ az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el és rokkantsági nyugdíjban,

baleseti rokkantsági nyugdíjban, baleseti járadékban, baleseti özvegyi

nyugdíjban, baleseti árvaellátásban, rokkantság miatt megállapított állandó

özvegyi nyugdíjban

b/ öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes nyugdíjat és az elõnyugdíjat

is), az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követõen rokkantsági, baleseti

rokkantsági nyugdíjban

c/ hozzátartozói nyugellátásban és hozzátartozói baleseti nyugellátásban

(kivéve az a/ pontban említett hozzátartozói ellátásban részesülõ)

d/ táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi gyermekágyi segély-

ben,

e/ gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben,

f/ öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegû öregségi,

munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres

szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, rokkantsági járadékban,

g/ nemzeti gondozási díjban ( pótlékban ),

h/ bányászati kereset-kiegészítésben,

i/ rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, gyermeknevelési

támogatásban,

j/ Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettõl nyug-díjban,

k/ munkanélküliek jövedelempótló támogatásában,

l/ hadigondozotti ellátásban

részesül

m/ nevelési- oktatási intézmény és felsõoktatási intézmény nappali tagozatán

tanulmányokat folytató magyar állampolgár - ideértve a Magyarországon állami

szervtõl, nyilvántartásba vett egyháztól, továbbá tartós közérdekû céllal

létrehozott alapítványtól ösztöndíjban részesülõ nappali tagozaton

tanulmányokat folytató külföldi állampolgárt is -,

n/ sorkatonai, (polgári) szolgálatot teljesít,

o/ a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületének tagja,

p/ Magyarországon nyilvántartásba vett egyháznál, felekezetnél egy-házi

személy,

r/ az a/ - p/ pontokban felsorolt személyek eltartott hozzátartozója,

s/ a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel

rendelkezõ kiskorú magyar állampolgár,

t/ a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben

elhelyezett személy ( ide nem értve a külföldi állampolgárt ),

u/ a szociális ellátásról és igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény 54.-55.

§-ai rendelkezései szerint szociális szempontból rászorulónak minõsülõ

személy,

v/ fogva tartott ( õrizetbe vett, elõzetesen letartóztatott, elzárásra utalt,

szabadságvesztés büntetést töltõ személy ).

(2) Az (1) bekezdés d/ - r/ és a t/ - v/ pontjában felsorolt személyek

egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát az (1) bekezdés alapján csak abban

az esetben lehet megállapítani, ha arra a 10. §, vagy a 15. § szerint nem

jogosultak.

(3) Baleseti ellátásra és baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult az a

személy, aki

a/ egyéni vállalkozóként, társas vállalkozás tagjaként kiegészítõ

tevékenységet folytat,

b/ nevelési- oktatási és felsõoktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren

kívüli oktatásban, gyakorlati képzésben ré-szesülõ tanulója ( hallgatója

), ide nem értve a külföldi állampolgárt,

c/ szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, illetõleg

szenvedélybeteg,

d/ fogva tartott ( õrizetbe vett, az elõzetesen letartóztatott, az

elzárásra utalt, a szabadságvesztés büntetést töltõ személy ),

e/ társadalmi munkát végez, különösen, aki életmentés, baleset-, illetõleg

katasztrófa elhárítás, vagy véradás során szenved balesetet, vagy

egészségkárosodást,

f/ közérdekû, közösségi munkát végez."

15. §

A T. 119. § helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"119. § (1) A 118. § (1) bekezdésének b/- c/ pontjaiban említett személyek

utáni járulékfizetési kötelezettség a Nyugdíjbiztosítási Alapot, az e/ - r/ és

t/ - v/ pontjaiban említett személyek utáni járulékfizetési kötelezettség a

központi költségvetést terheli.

(2) A központi költségvetés az (1) bekezdés szerinti járulékot a Magyar

Köztársaság éves költségvetésében meghatározott átalányösszegben téríti.

(3) A 118. § (3) bekezdésében említett személyek ellátásának fedezetére

baleseti járulékot kell fizetni azzal, hogy a b/-f./ pontokban említett

személyek után a járulékfizetési kötelezettség a központi költségvetést

terheli."

16. §

A T. 119/A. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A 103/D. § (5) - (6) bekezdésének rendelkezéseit a kiegészítõ

tevékenységet folytató egyéni vállalkozóra is alkalmazni kell azzal, hogy a

118/A. § (1) bekezdése b/ és d/ pontjában említett kiegészítõ tevékenységet

folytató egyéni vállalkozó az igazolt keresõképtelenség vagy kórházi ápolás

idõtartamára nem köteles járulékot fizetni."

17.§

A T. 119/B. § helyébe a következõ rendelkezés lép:

" 119/B. § A társas vállalkozás a kiegészítõ tevékenységet folytató tagjának a

személyes közremûködés alapján kiosztott jövedelem, de havonként legalább a

tárgyév január 1-jén érvényes minimum bér összege után - ide nem értve a

társas vállalkozás adózás utáni eredményébõl a vállalkozás tagja részére

juttatott jövedelmet - tíz százalékos mértékû baleseti járulékot köteles

fizetni. A baleseti járulékot a tagsági jogviszony megszûnését követõen

kiosztott jövedelem után is meg kell fizetni."

18. §

(1) A T. 119/D § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdésben nem említett és a devizajogszabályok szerint

belföldinek minõsülõ külföldi, vagy külföldinek minõsülõ magyar

állampolgárral (javára), továbbá Magyarországon oktatási intézmény nappali

tagozatán tanulmányokat folytató külföldi állampolgárral - kivéve a 118. §

(1) bekezdés m/ pontjában felsoroltakat-, illetõleg ösztöndíjban részesülõ

külföldi állampolgárral, valamint ezen személyeknek és a 11. § (1) bekezdés

b/ - c/ pontjában felsorolt személyeknek a Magyarországon tartózkodó, és

velük együtt élõ külföldi állampolgárságú házastársával és gyermekével (

javára ) kizárólag egészségügyi szolgáltatásra köthetõ megállapodás."

(2) A T. 119/D. § (5) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"Az a személy, aki nem folytat keresõ tevékenységet, vagy járulékalapként

figyelembe vehetõ keresete nincs, a (4) bekezdés b/ pontjától eltérõen

magasabb összeg, legfeljebb azonban havi 75.000.- forint (napi 2500.-

forint) után is vállalhatja a járulékfizetést, ha a megállapodás

megkötésekor nõ a 45., férfi az 50. életévét még nem töltötte be."

(3) A T. 119/D. § -a (6) bekezdésének e/ pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/ (6) A fizetendõ járulék mértéke ( összege): /

"e/ egészségügyi szolgáltatásra havi 2500 forint."

(4) A T. 119/D. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(7) A (3) bekezdésben említett megállapodás keretében fizetendõ járulék

összege

a/ az oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló hallgatónál és az

ösztöndíjban részesülõ személynél havi 4000 forint,

b/ az a/ pontban nem említett személynél havi 8000 forint."

19. §

(1) A T. 119/E. § (1) bekezdés a/ pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/ (1) A társadalombiztosítási szervek - ideértve a társadalom-biztosítási

feladatokat külön jogszabály alapján ellátó munkáltatókat, illetve egyéb

szerveket - természetes személyrõl

adatokat személyi azonosító jel, illetve a társadalombiztosítási törzsszám

("szakazonosító jel") alkalmazásával /

"a/ a társadalombiztosítási ellátások, illetõleg a társadalombiz-tosítás

szerveinek hatáskörébe utalt más ellátások megállapítása, folyósítása és

ellenõrzése, továbbá"

(2) A T. 119/E. § (2) bekezdés e/ pontja helyébe a következõ bekezdés lép:

/ (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra a társadalombiztosítási

jogszabályban, illetve törvényben meghatározott /

"e/ az egészségi állapotra vonatkozó adatok, amennyiben jog-szabály szerint

a társadalombiztosítási ellátás megállapítása az egészségi állapot

alapján történik,"

/tarthatók nyilván/

(3) A T. 119/E. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,

egyidejûleg a jelenlegi (3) - (9) bekezdések számozása (4) - (10) bekezdésre

változik:

"(3) A társadalombiztosítási igazgatási szervek a jogszabályban elõírt

járulék-elszámolással kapcsolatos bizonylatot, nyilvántartást - ide értve a

mágneses adathordozón rögzített adatokat is - úgy kötelesek kiállítani,

illetve vezetni, hogy az a járulékok alapjának, a járulékok, a késedelmi

pótlék és a rendbírság összegének, továbbá ezek megfizetésének

megállapítására, ellenõrzésére alkalmas legyen."

20.§

A T. 120. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A munkáltatók - ideértve az egyéni vállalkozókat és a társas

vállalkozásokat is - és egyéb szervek a társadalombiztosítás céljait szolgáló

nyilvántartások vezetésére, valamint adatok, így különösen az adószám, a KSH

jelzõszám és a bankszámla szám bejelentésére kötelezhetõk. A nyilvántartások

vezetése, illetve az adatszolgáltatás a társadalombiztosítási igazgatási

szervek által meghatározott esetben és módon mágneses adathordozón

(mágneslemez, mágnesszalag, stb.) is teljesíthetõ."

21. §

A T. a következõ 120/A. §-sal egészül ki:

"120/A. § A munkáltatók és egyéb szervek a nyugellátás, baleseti nyugellátás

megállapítása érdekében kötelesek a külön jogszabályban rendszeresített - a

biztosítottak 1988. január 1-je és 1992. február 29-e közötti kereseti

(jövedelmi) adatait tartalmazó - munkabér-jövedelemigazolást a székhelyük,

telephelyük szerint illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnak

(kirendeltségnek) a vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságának 1996. július

1-je és december 31-e közötti idõszakban megküldeni. A részletes szabályokat a

Kormány állapítja meg."

Vegyes rendelkezések

22. §

(1) Az egyéni vállalkozásról szóló - többször módosított - 1990. évi V.

törvény 5. §-a (1) bekezdésének f/ pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

/(1) Nem kaphat vállalkozói igazolványt:/

" f/ akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát a 14. § (1) bekezdés

c/ - d/ pontjában foglaltak miatt visszavonták, a tartozás

kiegyenlítéséig."

(2) Az 1990. évi V. törvény 14. § (1) bekezdésének d/ pontja helyébe a

következõ rendelkezés lép:

/(1) Az egyéni vállalkozótól vissza kell vonni az igazolványt, ha:/

"d/ tizenkét havi járulékfizetési kötelezettségét meghaladó

járuléktartozása megfizetésének, illetõleg a bejelentési, járulék-

bevallási kötelezettségeinek a társadalom-biztosítási igazgatási

szervek felhívása ellenére a felhívásban megjelölt határidõig sem

tett eleget."

Hatályba léptetõ és átmeneti rendelkezések

23. §

(1) E törvény 1995. március 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény hatályba lépésével egyidejûleg a T. 103/A. § (3) bekezdésének

23., 24., 25., pontja, valamint a (4) bekezdés, a T.103/D. § (2)

bekezdésében és a T. 119/A. § (2) bekezdésében a "hatvan százaléknak

megfelelõ összeg" szövegrész, a T. 118/A. § (2) bekezdése, a T. 119/D. § (2)

bekezdésének d/ pontja, (6) bekezdésének d/ pontja, valamint a T. 119/D §

(4), (6), (9) bekezdéseiben a T. 103/D § (5) bekezdésének d/ pontjában, a T.

103/E § (6) bekezdésének d/ pontjában a T. 119/D § (6) bekezdés d/ pontjára

hivatkozás hatályát veszti.

(3) A T. 92. § (2) bekezdésében. " 44. § (2)-(3) bekezdésében" szövegrész "44.

§ (2)-(3) és (5) bekezdésében" szövegrészre változik, a T. 103/A § (10)

bekezdésben a "25 %-áig" szövegrész "havi 25 százalékáig" szövegre változik,

a (11) bekezdés az "egyesület" szövegrész után " a köztestület, a közhasznú

társaság" szövegrésszel egészül ki, a T. 103/B. § (8) bekezdésében az "1995.

december 31-ig" szövegrész "1996. február 29-ig" szövegrészre változik. A T.

118/A. §. (1) bekezdés b.) pontja "rokkantsági járadékos" szövegrésszel

egészül ki.

24. §

(1) A T. 17. § rendelkezéseit az 1995. február 28-át követõen kezdõdõ

keresõképtelenség esetén kell alkalmazni.

(2) A T. 103/D § (4) bekezdés rendelkezéseit elsõ alkalommal az 1995. évben

kezdõnek minõsülõ egyéni vállalkozóra kell alkalmazni azzal, hogy a január,

február hónapra fizetett járulék elõleget véglegesnek kell tekintetni.

(3) A T. 105/C. § (1), (2) bekezdésének rendelkezését elsõ alkalommal az 1995.

február hónapra vonatkozó elszámolásokra (bevallásokra) kell alkalmazni.

(4) A T. 110. § (2), (3) bekezdésének rendelkezéseit elsõ alkalommal az 1995.

február 28. napját követõen fennálló járuléktartozásra kell alkalmazni.

(5) A T. 119/E § (3) bekezdésének rendelkezéseit 1996. január 1-jét követõen

kell alkalmazni.

(6) A T. 39. § (5) bekezdésében említett külön törvény hatályba lépéséig az

emelt összegû végkielégítésre való jogosultság, valamint a felmondási

(felmentési) korlátozás szempontjából, ahol jogszabály nyugdíjjogosultságot,

öregségi nyugdíjkorhatárt említ, nõi öregségi nyugdíjkorhatárnak a T.39. §-a

(1) bekezdésében meghatározott 55. életévet kell tekinteni.

INDOKOLÁS

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (T.)

módosítására vontakozó törvényhavaslathoz

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A javasolt módosítások

- a társadalombiztosítási alapok 1995. évi költségvetésének pénzügyi

megalapozásához nélkülözhetetlen szigorító intézkedéseket, valamint a

járulékfizetési fegyelem javítása érdekében célszerû, a nyilvántartási,

adatszolgáltatási kötelezettségre is kiterjedõ változtatásokat javasolják,

- az egyéb jogterületeket történ módosítások értelemszerû követését, valamint

a gyakorlatban tapasztalt ellentmondások értelmezési problémák kiküszöbölését

tartalmazzák.

A nyugdíj szakterületen javasolt módosítások érdemi pénzügyi kihatása nincs,

évente néhány ezer fõt érintenek.

A táppénzszabályok módosítása összességében 6-7 Mrd Ft-tal csökkenti az Alapok

terheit.

A járulékfizetéssel kapcsolatban javasolt módosítások összességében az Alapok

bevételeit 8-9 Mrd Ft-tal növelik.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A gazdasági társaságokról szóló törvény módosításával hatályát vesztette a

betéti társaságok beltagjaira vontakozó azon rendelkezés, mely szerint a

társaság tevékenységében személyes közremûködési kötelezettséggel tartoznak.

Ezért szükségessé vált a társadalombiztosítási törvényben is rögzíteni, hogy a

biztosítás a kültaghoz hasonlóan csak akkor terjed ki a beltagra, a ha a

társaság tevékenységében személyesen közremûködik.

A Ptk. módosítása tartalmazza az ún. közhasznú társaságnak a jogrendszerbe

illesztését, ezzel összhangban rendezni kellett a közhasznú társaság tagjainak

társadalombiztosítási jogállását.

A szakképzésrõl szóló jogszabályokkal összhangban pontosítani kell a

szakmunkástanuló társadalombiztosítási jogállását is. A Javaslat ezt

változatlan jogosultsági kör figyelembevételével tartalmazza.

A 2. §-hoz

Az Alapok pénzügyi egyensúlyának biztosítása érdekében eltörlésre kerül a

biztosítást követõ 3. napon túl a táppénzre jogosultság. A biztosítási elv

erõsítése érdekében rögzíteni szükséges, hogy egyéb elõírt feltételek megléte

esetén is csak az egészségbiztosítási járulék fizetésre kötelezett személy

lehet táppénzre jogosult.

A 3. §-hoz

A táppénzfolyósítás idõtartamának hosszabbítási lehetõségét korlátozni

szükséges, nem indokolt olyan esetekben, amikor tartós ellátás biztosítható a

táppénz helyett.

A 4. §-hoz

A hatályos jogszabályok szerint az öregségi nyugdíj összege nem lehet kisebb a

rendszeres szociális járadék összegénél. Az öregségi nyugdíj összegének a

rendszeres szociális járadék összegével való összekapcsolása, miután idõközben

a társadalombiztosítás finanszírozási körébõl is kikerült ez az ellátás,

teljességgel indokolatlan. A nyugdíjak egymás közötti, belsõ arányosságának

érdekében "vissza kell állítani" azt a nyugdíj-megállapítási alapelvet rögzítõ

fõszabályt, hogy a nyudíj összege nem lehet magasabb az alapjául szolgáló

keresetnél.

A 5. §-hoz

A 4. §-ban javasolt - az öregségi nyugdíjakra vonatkozó szabályozást kívánjuk

alkalmazni a rokkantsági ellátásoknál is.

A 6. §-hoz

A szakképzésrõl szóló törvény elõírása alapján a T. 10 §-ban javasolt

pontosításnak megfelelõen módosítani kell a szolgálati idõ meghatározást is.

A 7. §-hoz

A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításával összhangban rendezni

kell a munkáltató által nyújtott étkezési hozzájárulás utáni járulékfizetési

kötelezettséget.

Az egyéni és társas vállalkoztások számának jövekedésével, figyelemmel a

gazdálkodásuk, mûködésük sajátosságaira is, egyre több egyéni vállalkozó és

jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság természetes személyi

tagja él segítõ családtagok foglalkoztatásának lehetõségével. esetükben a

jogszabály jelenleg csak a tárgyév elsõ napján érvényes minimális bér

alapulvételével teszi lehetõvé a járulékok megfizetését, amely minimális bér

egyben a társadalombiztosítási ellátások alapja is. Indokolt a járulékfizetést

magasabb összeg alapján lehetõvé tenni, ami az ellátási alapokban is

megjelenik, azaz azonban, hogy a magasabb összegû járulékfizetési vállalásának

lehetõségét - az alapok védelme érdekében - feltételekhez szükséges kötni. Ez

azt jelenti, hogy a magasabb összegben történõ járulékfizetést a Javaslat csak

akkor teszi lehetõvé, ha az arra irányuló kérelem benyújtásakor a segítõ

családtag még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt megelõzõ tíz évvel

alacsonyabb életkort.

A társadalombiztosítási törvényben is szükséges meghatározni, hogy e törvény

alkalmazása szempontjából fogalmilag milyen juttatások minõsülnek

természetbeni juttatásnak.

A szakképzésrõl szóló törvény elõírásainak megfelelõen pontosításra kerül a

járulékfizetési kötelezettség.

A 8. §-hoz

A hatálybaléptetõ rendelkezésekben foglaltak alapján megszûnik a munkáltatók

járulékfizetési mentessége a tárgyjutalom, az üdüléshez adott munkáltatói

támogatás, valamint a biztosított javára kötött biztosítás díja után. Ezt

azonban a Javaslat nem kívánja érvényesíteni az egyéni egészségbiztosítási és

nyugdíjjárulék esetében.

A törvényjavaslat szerint a továbbiakban nem indokolt fenntartani azt, hogy az

öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjas, továbbá a növelt

összegû öregségi, munkaképtelenségi járadékos biztosítottnak is fizetni

kelljen a 4 %-os mértékû egészségbiztosítási járulékot. Ez azonban egyben azt

is jelenti, hogy az említett személyek keresõképtelenségük esetén nem lesznek

jogosultak táppénzre. (A nyugdíjjárulék fizetés jelenleg sem kötelezõ.)

A 9. §-hoz

Az Alapok védelme érdekében csökkenteni kell a járulékfizetés nélkül

szolgálati idõként beszámítható idõket, illetõleg fokozatosan meg kell

teremteni a nyugdíjbiztosítás (szolgálati idõ) járulékfedezetét. Ennek

érdekében szükséges az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként szerzett

szolgálati idõ nyugdíjbiztosítási költségei fedezetének a biztosítása.

A Javaslat szerint a járulékfizetési kötelezettség az érintett személyi kör

havi átlagos létszámára, a tárgyév elsõ napján érvényes minimális bérre és a

T. 103. §-ában meghatározott 30,5 százalékos járulékmértékre figyelemmel a

központi költségvetést terheli.

(A javaslat kihatása, év 260-300 Mó Ft.)

A 10. §-hoz

A Javaslat rendezi az önálló bírósági végrehajtó társadalombiztosítási

jogállását. E szerint az önálló bírósági végrehajtó a társadalombiztosításról

szóló törvény alkalmazásában - a közjegyzõvel azonos módon - egyéni

vállalkozónak tekintendõ.

A jelenleg hatályos rendelkezések szerint az egyéni vállalkozó - a kiegészítõ

tevékenységet folytatõ és a tevékenységet kezdõnek minõsülõ kivételével - a

tevékenysége kezdete évében járulékelõleget köteles fizetni a tárgyév elsõ

napján érvényes minimális bér hatvan százaléka alapján. a járulékelõleg és a

tényleges járulék közötti különbözet elszámolása az érintett kör, de a

társadalombiztosítási igazgatási szervek számára is sok gondot és jelentõs

többletmunkát jelent, ezért további fenntartása nem célszerû.

Az egyéni vállalkozók járulékalapjának elsõ határát egységesen a tárgyév elsõ

napján érvényes minimálisbér összegében javasoljuk meghatározni.

A törvényjavaslat szerint az egyéni vállalkozó nem köteles járulékot fizetni

arra az idõtartamra, amely alatt gyermekgondozási segély folyósításának

idõtartama alatt a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.

A törvényjavaslat szerint társasági adó hatálya alá tartozó egyéni

vállalkozóknak- a társas vállalkozásokhoz hasonlóan - nem kell járulékot

fizetni az adózás utáni eredménybõl származó jövedelem után.

A 11. §-hoz

A közhasznú társaságok társadalombiztosítási jogállását - a tagokéhoz

hasonlóan - rendezni kell, ezért szükséges a T. 103/E. § (1) bekezdésének a

kiegészítése.

A 12. §-hoz

A T. 105/C. §-ának rendelkezései nem tartalmazzák kielégítõ módon a

társadaombiztosítási tartozásra befizetett összeg elszámolásának részletes

szabályait. A Javaslat pontosan meghatározza, hogy tartozás esetén az arra

befizetett összeget hogyan és milyen sorrendben kell elszámolni. Ezt

szinkronban van a társadalombiztosítási nyilvántartások korszerûsítésére,

illetõleg a nyilvántartások vezetésére vonatkozó jogos köveleményekkel.

A járulékfizetésre kötelezettek az eddigiekben nem mindig értesültek kellõ

idõben a társadalombiztosítási folyószámlájuk egyenlegérõl, tartozás esetén a

tartozás jogcímeirõl és a felszámított késedelmi pótlék összegérõl. Ezért

szükséges a törvényi elõírása annak, hogy a társadalombiztosítási igazgatási

szerv naptári évenként egy alkalomra köteles a járulékfizetõt a folyószámlája

- meghatározott idõpont szerinti - egyenlegérõl értesíteni.

A 13. §-hoz

A társadalombiztosítási, az egészségbiztosítási, a nyugdíjjárulék, valamint a

baleseti járulékfizetési kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes

teljesítése jogkövetkezményeként elõírt késedelmi pótlék mértéke havi négy

százalék. Ezt nem "ösztönzi" kellõen a munkáltatókat arra, hogy a

járulékfizetési kötelezettségüknek "mielõbb" eleget tegyenek és igazságtalan

az 1-2 napi késedelemmel fizetõk számára.

Indokolt ezért a napi késedelmi pótlék számítás bevezetése. Pontosítani

szükséges azt is, hogy a késedelmi pótlékot milyen idõponttól kell számítani.

A 14. §-hoz

A biztosítottakon és eltartott hozzátartozóikon kívül egészségügyi

szolgáltatásra jogosultak körébe tartozó személyek felsorolását pontosítani

kell, mivel - a gyakorlati alkalmazás során - értelmezési problémák merültek

fel, ugyanakkor egységesíteni és egyszerûsíteni célszerû a kiskorú magyar

állampolgárok egészségügyi szolgáltatására vonatkozó szabályokat.

A rendelkezés lehetõvé teszi a gyermek részére a születési anyakönyvi

kivonattal együtt a betegbiztosítási igazolványhoz jutást, amely gyakorlatilag

érvényes a gyermek nagykorúságáig.

a baleseti ellátásra jogosultak körében nem szerepelnek az iskolai szövetkezet

tanuló tagjai, ennek megfelelõen a baleseti járulékfizetési kötelezettségük is

eltörlésre kerül (15. §, 17. §)

A 15. §-hoz

A T. 118. §-ának változásai szerint pontosítani kell a hivatkozásokat.

A 16. §-hoz

A jelenleg hatályos rendelkezések szerint az öregségi, a rokkantsági, a

baleseti rokkantsági nyugdíjasként, nappali tagozatos egyetemi, fõiskolai

hallgatóként kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni vállalkozók arra az

idõre is kötelesek baleseti járulékot fizetni, ha igazoltan keresõképtelen

állományban vannak, vagy kórházi ápolás alatt állnak. Esetükben indokolt -

élethelyzetükbõl is adódóan -, hogy erre az idõtartamra mentesüljenek a

baleseti járulékfizetési kötelezettség alól.

A 17. §-hoz

A kiegészítõ tevékenységet folytatók járulékfizetésének jelenleg nincs alsó

határa. A visszaélések elkerülése, az Alapok védelme érdekében indokolt e

tevékenységeknél is a járuléfizetés alsó határát a minimum bérhez igazodóan

meghatározni.

ezzel egyidejûleg a 14. §-ban foglaltakhoz igazodóan eltörlésre kerül az

iskolaszövetkezeti tagok baleseti járulékfizetési kötelezettsége.

A 18. §-hoz

Korábban a törvény csak a Magyarországon munkát végzõ és ösztöndíjasként

tanulmányokat folytató külföldi állampolgárok részére biztosította, hogy a

megállapodás megkötésével Magyarországon egészségügyi szolgáltatásre

szerezzenek jogosultságot.

Indokolt e lehetõséget a Magyarországon velük együtt élõ házastársra és

gyermekekre is kiterjeszteni.

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére megállapodás alapján jogosultak

havi járulékfizetésének összege módosul a biztosításra nem kötelezett

devizabelföldi magyar állampolgárok, és Magyarországon munkát végzõ külföldi

állampolgárok esetén havi 1.500 Ft-ról 2.500 Ft-ra, az oktatási intézmény

nappali tagozatán tanuló hallgatók és ösztöndíjban részesülõ külföldi

állampolgárok esetén havi 2.000 Ft-rjól 4.000 Ft-ra, továbbá devizakülföldi

magyar állampolgár és a devizabelföldi külföldi állampolgár esetén havi 5.000

Ft-ról 8.000 Ft-ra.

A 19. §-hoz

A társadalombiztosítási törvénynek a nyilvántartási és adatszolgáltatási

kötelezettségekre vonatkozó szabályai nem tartalmaznak egyértelmû rendelkezsét

a társadalombiztosítási igazgatási szervek ilyen irányú feladataira a

járulékkal, a késedelmi pótlékkal, a rendbírsággal, továbbá ezek

ellenõrzésével összefüggésben. A Javaslat ezt a hiányosságot pótolja.

A 20. §-hoz

A munkáltatók és egyéb szervek a társadalombiztosítás céljait szolgáló

nyilvántartások vezetésére, valamint adatok bejelentésére kötelezteõk. az

említettek konkretizálása érdekében szükséges a hatályos törvényi

rendelkezséek pontosítása és kiegészítése.

A 21. §-hoz

Az adatvesztés megelõzése érdekében szükséges, hogy a munkáltatók és egyéb

szervek a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás ellátásohoz közöljék a

biztosítottak 1988. január 1-ja és 1992. feburár 29-e közötti kereseti

(jövedelmi) adatait. Erre jelenleg csak a jogutód nélkül megszûnt munkáltatók

kötelezettek. Az adatszolgáltatás megszervezése és feltételeinek megteremtése

érddekében az a célszerû, hogy az említett adatszolgáltatásra - kellõ idõt

biztosítva a felkészülésre - 1996. július 1-ja és december 31-e közötti

idõszakban kerüljön sor, ennek jogi alapját azonban mielõbb meg kell

teremteni.

A 22. §-hoz

Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény rendelkezései az adó,

illetõleg ilyen jellegû tartozások mellett az egyéni vállalkozói engedély

visszavonása tekintetében nem kellõ súllyal kezelik a társadalombiztosítási

tartozásokat, továbbá nincsenek figyelemmel azokra a társadalombiztosítási

bejelentési és járulék-bevallási, jérulékfizetési kötelezettségekre, amelyek

teljesítéséenk elmulasztása egyrészt lehetetlenné teszi a járulék elõírások

rendezését, másrészt a társadalombiztosítási ellátások alapjául szolgáló

jövedelmek megállapítását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hiányok

pótlása többszöri intézkedésre sem vezetett eredményre, a bírságolás

céltalanná vált, továbbá jelentõs többletköltségek merültek fel. Mindezek

indokolják az egyéni vállalkozásról szóló törvény szabályainak a Javaslat

szerinti módosítását.

A 23. §-hoz

A törvényjavaslat 1995. március 1-jén lép hatályba.

A járulékfizetési kötelezettség - változással összefüggésben hatályon kívül

kell helyezni a T. 103/a. (10), (11) bekezdése és a 103/B. (8) bekezdése

szövegének változtatása.

Szintén pontosítást jelent a magánszemély munkáltatója által az önkéntes

kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára történõ befizetés járulékalapnak

nem minõsülõ havonkénti mértékének meghatározása. A Ptk. módosítására is

figyelemmel szabályozni szükséges a köztestület és a közhasznú társaság

választott tisztségviselõi utáni járulékfizetést.

A 24. §-hoz

A kezdõnek minõsülõ egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségére,

valamint a napi késedelmi pótlék számítására e törvény rendelkezéseit elsõ

alkalommal az 1995. február 28-át követõen kezdõnek minõsülõ egyéni

vállalkozóra, illetõleg a napi késedelmi pótlék számítást az 1995. február 28.

napját követõen fennálló járuléktartozásokra, a társadalombiztosítási

kifizetõhelyet mûködtetõ munkáltatók esetében a kiegyenlítési sorrendre

vonatkozó módosított szabályokat pedig elõször 1995. február hónapra vonatkozó

elszámolásokra (bevallásokra) kell alkalmazni.

A T. 119/E § (2) bekezdésében szerepló nyilvántartások technikai feltételeinek

megteremtéséhez közel 1 év szükséges, ezért ezeket a rendelkezéseket 1996.

január 1-jét követõen kell alkalmazni.

Az Érdekegyeztetõ Tanácsban kötött megállapodásnak megfelelõen - a

munkavállalók érdekében - a javaslat egyértelmûvé teszi a munkajogi

szabályokat oly módon, hogy az emelt összegû végkielégítést, a felmondási

(felmentési) korlátozást, a nyugdíjkorhatárról szóló külön törvény

elfogadásáig - az 55. éves nyugdíjkorhatárhoz viszonyítva kell meghatározni.

Eleje Honlap