Magyar Köztársaság Kormánya
T/446.. számú
T ö r v é n y j a v a s l a t
a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény
módosításáról
Elõadó: Dr. Vastagh Pál
Budapest, 1994. január 5.
T/446.. számú
T ö r v é n y j a v a s l a t
a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény
módosításáról
1. §
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény
(a továbbiakban: Nek.tv.) 55. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következô
rendelkezések lépnek:
"(3) A hazai kisebbségek önazonosságának megõrzését, hagyományai
gondozását, átörökítését, az anyanyelv ápolását, fejlesztését, szellemi és
tárgyi emlékeik fennmaradását, a kisebbségi létbõl fakadó kulturális és
politikai hátrányok mérséklését szolgáló tevékenységek támogatása céljából
közalapítványt kell létrehozni.
(4) A közalapítvány támogatási tevékenysége a kisebbségi célú állami
finanszírozás rendszerének része."
2. §
A Nek.tv. a következõ 55/A. §-sal egészül ki:
"55/A. § (1) Az 55. § (3)-(4) bekezdésében említett közalapítványt
Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány (a továbbiakban:
Közalapítvány) elnevezéssel és budapesti székhellyel a Magyar Köztársaság
Kormánya alapítja.
(2) A Közalapítvány vagyona a részére átadott vagyontárgyakból, valamint
a mindenkori éves költségvetési törvényben megállapított pénzügyi támogatásból
áll.
(3) A Közalapítvány legfõbb döntéshozó szerve a Kuratórium. Ennek tagjai
a következõk:
a) a kisebbségek országos önkormányzatainak - azok közgyûlése által
megválasztott - egy-egy képviselõje, országos önkormányzat hiányában az adott
kisebbség szervezetei által választott személy,
b) az Országgyûlésben képviselõcsoporttal rendelkezõ pártok által
kijelölt egy-egy személy,
c) a belügyminiszter, a külügyminiszter, a mûvelõdési és közoktatási
miniszter, a Gyermek- és Ifjúsági Koordinációs Tanács, valamint a Magyar
Tudományos Akadémia elnöke által kijelölt egy-egy személy.
(4) A Kuratórium elnöke a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal
mindenkori vezetõje.
(5) A Közalapítvány ellenõrzésre jogosult szervének (Felügyelõ Bizottság)
tagjai a következõk:
a) az Országgyûlés elnöke által kijelölt két személy, akik közül legalább
az egyik ellenzéki pártot képvisel,
b) a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára által kijelölt
személy,
c) a pénzügyminiszter által kijelölt személy.
(6) A Felügyelõ Bizottság elnöke a Kormány nemzeti és etnikai kisebbségi
ügyek felügyeletével megbízott tisztségviselõje által kijelölt személy.
(7) A Kuratóriumot és a Felügyelõ Bizottságot - a (3)-(6) bekezdésben
meghatározott személyekbõl - az alapító jelöli ki."
3. §
A Nek.tv. 36. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az országos önkormányzat megszûnése esetén annak vagyona az 55. §
(3) bekezdése szerint létrehozott közalapítványhoz kerül, amely azt
vagyonkezelésbe veszi és gondoskodik annak megõrzésérõl. Abban az esetben, ha
a megszûnt országos önkormányzat ismét megalakul, a közalapítvány köteles
gondoskodni a vagyon visszaadásáról."
4. §
(1) Ez a törvény a kihirdetésétõl számított 8. napon lép hatályba.
(2) Az e törvénnyel érintett - folyamatos ellátást igénylõ - kisebbségi
célú tevékenységek pénzügyi támogatását a Közalapítvány bírósági
nyilvántartásba vételéig a Közalapítvány javára elkülönített költségvetési
forrásból kell biztosítani.
(3) Ha e törvény hatálybalépését követõen a Nek.tv. hatálya alá tartozó
kisebbségek országos önkormányzatai még nem alakultak meg, a kisebbségek a
Közalapítvány Kuratóriumába az 55/A. § (3) bekezdés a) pontjának második
fordulatában foglaltak szerint delegálhatnak tagot.
I n d o k o l á s
a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény
módosítására irányuló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény
(a továbbiakban: Nek.tv.) 55. §-ának (3) bekezdése a kisebbségek, illetõleg az
érdekükben kifejtett tevékenység támogatására - a törvény hatálybalépésétõl
számított egy éven belül - Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alap létrehozását
rendelte el. A Nek.tv. szerint az Alap forrása a központi költségvetés és az
Alapból kell fedezni annak mûködési költségeit. A törvény szabályozta még az
Alap döntéshozó szervét, annak összetételét és - igen szûkszavúan - a
döntéshozatal módját.
A Nek.tv. megalkotása idõpontjában a közalapítvány jogintézménye még nem
létezett, így a kisebbségi célú állami finanszírozás egyik legfontosabb
alrendszerének kialakítására az elkülönített állami pénzalap létrehozásán
kívül - a törvényhozó által választható - más lehetõség nem állt
rendelkezésre. A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról
szóló - az érintett körben 1994. január 1-jén hatályba lépett - 1993. évi
XCII. törvény azonban megteremtette annak lehetõségét, hogy az Országgyûlés, a
Kormány és a helyi önkormányzatok képviselõtestületei közfeladatok folyamatos
ellátásának biztosítására közalapítványt hozzanak létre.
A kisebbségi célú tevékenységek finanszírozására irányuló törvényben
meghatározott állami feladat minden tekintetben legelõnyösebb módon
közalapítványi formában látható el. Az alaphoz képest ugyanis a közalapítvány
a következõ elõnyökkel rendelkezik:
1) Az alap nem jogi személy, jogok és kötelezettségek kizárólag abban a
körben illetik, illetõleg terhelik, amelyet számára a törvény biztosít. Ezzel
szemben a közalapítvány jogi személy, jogalanyisága tehát - a jogi
személyiségébõl következõen - általános és feltétlen. Önálló jogalanyként
aktívabban és hatékonyabban vehet részt a társadalmi kapcsolatokban, nem
utolsó sorban a vagyoni forgalomban. A közalapítvány a számára meghatározott
közcélok megvalósítását az alapra jellemzõ pusztán passzív, elosztó funkció
helyett aktív, szervezõ módon szolgálhatja.
2) Az alap létrehozásához, mûködési feltételeinek megváltoztatásához
törvény szükséges, amely nemcsak az alap rendeltetését, de a bevételi
forrásait és az általa teljesíthetõ kiadások körét is tételesen - jogcímek
szerint - meghatározza. Az alap kizárólag a központi költségvetésbõl nem
finanszírozható, ugyanakkor az alappal végsõ soron az arra feljogosított
miniszter rendelkezik. Az alapok e korlátozott mozgásteréhez képest a Kormány
által létrehozott közalapítvány nemcsak önállóbb, de rugalmasabb szervezeti
forma, amelynél ugyanakkor biztosított a nyilvánosság garanciája, továbbá -
meghatározott körben és módon - az alapítói kontroll lehetõsége is.
3) Az alapból vállalkozási tevékenység nem folytatható, az alap - ha
törvény eltérõen nem rendelkezik - gazdasági társaságot nem alapíthat és abban
részesedést sem szerezhet. Közalapítvány esetén ilyen jellegû korlátozások
nincsenek. Az alapító a számára szükséges garanciális feltételeket az alapító
okiratban határozhatja meg, és ezeket szükség esetén - a törvény által
megengedett körben - módosíthatja is.
4) A közalapítványi forma mind a leginkább érintett kisebbségi
önkormányzatok, mind pedig a civil szervezõdések számára az alap által
nyújthatónál szélesebb, közvetlenebb és egyszerûbb lehetõséget biztosít akár a
döntéshozatalban való részvételre, akár pedig a vagyoni közremûködésre.
A közalapítvány intézményének az elõbbiekben részletezett elõnyös vonásai
egyértelmûvé teszik, hogy a közalapítvány az alapnál jóval alkalmasabb a
magyarországi kisebbségek igényeinek kielégítésére és a kisebbségi érdekek
hatékonyabb szolgálatára. Ezért a törvényjavaslat (a továbbiakban: javaslat) a
kisebbségi célú tevékenységek támogatására - az alap helyett - közalapítvány
létesítését rendeli el. E rendelkezés egyébként összhangban áll azzal a
kormányzati törekvéssel, amely a központi költségvetés igényeinek megfelelõen
az alapok felülvizsgálatára, számuk és szerepük szükség szerinti csökkentésére
irányul.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A javaslat az alap létesítésérõl szóló rendelkezések helyébe lépteti azt
a rendelkezést, amely röviden és tömören - mintegy összefoglaló jelleggel -
meghatározza azokat a tevékenységeket, illetõleg tevékenységcsoportokat,
amelyek támogatására közalapítványt kell létrehozni. E rendelkezés kapcsán
hangsúlyozni kell, hogy a létrehozandó közalapítvány célja alapvetõen a
kisebbségi célú tevékenységek támogatása (sajátos feladat-finanszírozás).
Ebbõl következik például, hogy a közalapítvány nem vállalja át sem a nevelési,
oktatási intézmények kisebbségi célú kiegészítõ normatív támogatását, sem
pedig a kisebbségi önkormányzatok és a kisebbségi szervezetek mûködéséhez
szükséges támogatások (mûködési támogatások) nyújtását, ezek a Nek.tv. 55. §-
ának (2) bekezdésében foglaltak szerint változatlanul az érintett állami
szervek, köztük az Országgyûlés kompetenciájában maradnak. Nem kétséges
azonban, hogy a közalapítvány támogatási tevékenysége szervesen illeszkedik a
kisebbségi célú állami finanszírozás összetett rendszerébe. Ezt az
összefüggést, ugyanakkor a közalapítvány sajátos - e finanszírozási rendszer
egyéb elemeitõl elkülönülõ - támogatási tevékenységét fejezi ki az a
rendelkezés is, amely szerint a közalapítvány az említett célzatú állami
finanszírozás rendszerének részeként tevékenykedik.
A 2. §-hoz
A javaslat szerint a közalapítványt - az annak alapítására egyébként
jogosult - Kormánynak kell létrehoznia. A javaslat meghatározza a kötelezõen
létrehozandó közalapítvány elnevezését, székhelyét, vagyonának és kezelõ
szervezetének - ide értve a kezelõ szerv ellenõrzésére jogosult szervet is -
összetételét. A közalapítvány tevékenységének különös jelentõségére és sajátos
feladataira tekintettel a javaslat az ügydöntõ és ellenõrzõ szerv (Kuratórium
és Felügyelõ Bizottság) tagjainak, tisztségviselõinek meghatározása során a
delegálási elvet követi. Eszerint az említett testületek tagjait és
tisztségviselõit - a közalapítványra vonatkozó szabályozással összhangban - az
alapító jelöli ki ugyan, a kijelölendõ személyek azonban nem lehetnek mások,
mint akiket erre a javaslatban tételesen felsorolt és feljogosított
szervezetek, illetõleg személyek megjelölnek (delegálnak).
A kuratóriumi tagok jelentõs része természetesen elsõsorban a kisebbségek
országos önkormányzatai által választott személyek közül kerül ki. Részt
vesznek a kuratóriumban a kormány azon tagjainak képviselõi is, akik a
kisebbségi politika (ide értve a kisebbségi célú kulturális politikát is)
kialakításában, a kisebbségi célú tevékenységek finanszírozásában a leginkább
érintettek és érdekeltek. A javaslat biztosítja azt is, hogy a kuratóriumban a
tudományos élet és az ifjúságpolitika kérdéseivel legmagasabb szinten
foglalkozó testületek képviselõi is jelen legyenek. Nem feledkezik meg továbbá
arról sem, hogy a többpárti plurális demokrácia szabályainak megfelelõen az
országgyûlésben képviselõcsoporttal rendelkezõ pártok - delegált tagjaik útján
- közvetlenül vehessenek részt a Kuratórium munkájában.
A javaslat gondoskodik arról is, hogy a közalapítvány kuratóriumában
minden kisebbség feltétlenül képviselve legyen. Abban az esetben ugyanis, ha
valamely kisebbség önkormányzata bármely okból nem jönne létre, úgy az
érintett kisebbség szervezeteinek adja meg azt a jogot, illetõleg lehetõséget,
hogy a kuratóriumba tagot delegáljanak.
A 3. §-hoz
A Nek.tv. 36. §-ának (3) bekezdése a kisebbség megszûnt országos
önkormányzata vagyonának megõrzésérõl és - az új önkormányzat megalakulásáig
terjedõ idõszakban - annak átmeneti kezelésérõl szól. A javaslat a törvényben
meghatározott - korábban az alapra bízott - e feladatnak az ellátását is
értelemszerûen az alap helyett létrehozandó közalapítvány feladatává teszi.
A 4. §-hoz
A kisebbségi célú tevékenységek sorában vannak olyanok (pl. a kisebbségi
lapkiadás), amelyek folyamatos támogatást igényelnek. Nyilvánvaló, hogy e
tevékenységek finanszírozásáról a közalapítvány létrejöttéig is - az
eddigieknek megfelelõen - gondoskodni kell. Ezért a javaslat a záró, illetõleg
átmeneti rendelkezései között felhatalmazást ad arra, hogy az ilyen
folyamatos ellátást igénylõ feladatok finanszírozása abból a költségkeretbõl
történhessen, amelyet a költségvetési törvényben a közalapítvány javára
különítettek el.
Elõfordulhat, hogy a törvény hatálybalépését követõen a Nek.tv. hatálya
alá tartozó kisebbségek országos önkormányzatai még nem alakultak meg.
Természetesen a kisebbségek kuratóriumi képviseletét ebben az esetben is
biztosítani kell. Ezért a javaslat - átmeneti rendelkezésként - e
vonatkozásban is annak a szabálynak az alkalmazását rendeli, amely a létre nem
jött országos önkormányzatok esetére rendezi a kisebbségek megfelelõ
kuratóriumi képviseletét.