Magyar Köztársaság Kormánya
T/449.. számú
Törvényjavaslat
a Cseh Köztársaság, a Lengyel Köztársaság,
a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti, Közép-Európai
Szabadkereskedelmi Megállapodás kihirdetésérõl
Elõadó: Pál László, ipari és kereskedelmi miniszter
Budapest, 1995. január 17.
1995. évi ..... törvény
a Cseh Köztársaság, a Lengyel Köztársaság,
a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti,
Közép-EurópaiSzabadkereskedelmi Megállapodás kihirdetésérõl
1. §
A Magyar Köztársaság Országgyûlése a Cseh Köztársaság, a Lengyel Köztársaság,
a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között 1992. december 21-én
aláírt Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (a továbbiakban:
Megállapodás), amely 1994. július 1-jén hatályba lépett, e törvénnyel
kihirdeti.
2. §
A Megállapodás magyar nyelvû szövege a következõ:
3. §
Felhatalmasát kap a Kormány, hogy a Cseh Köztársasággal, a Lengyel
Köztársasággal, valamint a Szlovák Köztársasággal kötendõ szerzõdések útján a
Megállapodás egyes, kereskedelmi kedvezményeket érintõ részeit,k úgy mnt a
vámtételek, nem vám jellegû korlátozások, származási szabályok, valamint a
Megállapodás által érintett termékkört módosítsa, illetõleg kiegészítse,
továbbá gondoskodjék a Megállapodás és az azt módosító, kiegészítõ szerzõdések
végrehajtásáról.
4. §
Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
Indokolás
a Cseh Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Magyar Köztársaság és a
Szlovák Köztársaság közötti
Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás kihirdetésérõl szóló
törvényjavaslathoz
A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (a továbbiakban:
Megállapodás) 1992. december 21.-én írtuk alá a Cseh Köztársasággal, a Lengyel
Köztársasággal, valamint a Szlovák Köztársasággal. A Megállapodással
egyidejûleg a Felek egy közös nyilatkozatot is aláírtak, amelyben a
Megállapodás 1993. március 1-jétõl történõ ideiglenes alkalmazásáról
állapodtak meg. A Megállapodás teljes szövege megjelent a Magyar Közlöny 1993.
február 28-i számában, ezért - tekintettel annak terjedelmére - azt a
törvényjavaslat nem tartalmazza.
A Megállapodás de iure hatályba lépéséhez az szükséges, hogy azt a Felek
mindegyike megerõsítse, s a Megállapodás az utolsó ratifikációs okmány letétbe
helyezésétõl számított második hónap elsõ napján lép hatályba. Magyar részrõl
az Országgyûlés a 69/1993. IX. 16. OGY határozatával erõsítette meg a
Megálapodást, s az errõl szóló ratifikációs okmányt a letéteményesnél, azaz a
Legnyel Köztársaság Kormánynál 1994. március 9-én helyeztük letétbe. A szlovák
és a cseh fél 1994. január 10-én, a legynel fél pedig 1994. május 31-én
jelezte a letéteményesnek a megerõsítés megtörténtlt. Ennek megfelelõen a
Megállapodás 1994. július 1-jén de iure is hatályba lépett.
A Megállapodás törvénnyel történõ kihirdetését alapvetõen az indokolja, hogy a
nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27.
törvényerejû rendelet 13. paragrafus (1) bekezdése elõírja, miszerint az
Országgyûlés által megerõsített - a Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatai
szempontjából kiemelkedõ fontosságú - nemzetközi szerzõdéseket törvénnyel kell
kihirdetni.
A Megállapodás részletesen szabályozza a Felek által nyújtott kölcsönös
kedvezményeket. Ezeknek a kedvezményeknek a köre a Felek
gazdaságpolitikájának, gazdasági helyzetének függvényéban változ(ik)hat, annál
is inkább, mivel maguk a Felek egy közös nyilatkozatban deklarálták arra
vonatkozó szándékukat, hogy a liberalizációs folyamatot felgyorsítják. Ennek a
szándéknak a konkrét megnyilvánulása a Megállapodást módosító, 1994. április
29-én aláírt Kiegészítõ Jegyzõkönyv. Az említett változtatásoknak a
végrehajtása rendkívül lelassulna, ha minden esetben a törvény módosításához
kellene folyamodni, s emellett ez az eljárás indokolatlan többletterhet róna
az Országgyûlésre. Erre figyelemmel -hasonlóan az Európai Unióval kötött
társulási megállapodást, továbbá az EFTA-tagállamokkal létrejött
szabadkereskedelmi megállapodást kihirdetõ törvény vonatkozó rendelkezéseihez
- a Kormány az Országgyûlés felhatalmazását kéri a Megállapodás konkrét
kereskedelmi rendelkezéseinek (vámok és vámon kívüli akadályok lebontása,
szállítási kvóták, származási szabályok) kormányközi szerzõdés útján való
módosítására, és ez ezekkel kapcsolatos kötelezettségek végrehajtására. Az
Országgyûlés fentiekkel összhangban álló döntése esetén a már említett, un.
Kiegészítõ Jegyzõkönyv hatályba lépését követõen, annak kormányrendelettel
történõ kihirdetésérõl a Kormány intézkedik.