A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/466.. számú
t ö r v é n y j a v a s l a t
a büntetõ jogszabályok módosításáról
Elõadó: Dr. Vastagh Pál
Budapest, 1995. január
1995. évi ..... törvény
a büntetõ jogszabályok módosításáról
1.§
A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény
(Btk.) 108. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni
vagy büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés
vagy a büntetés célja más módon nem érhetõ el."
2.§
A Btk. 109. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Fiatalkorúval szemben pártfogó felügyelet vádeme-
lés elhalasztása mellett is alkalmazható."
3.§
A Btk. 117.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) A próbaidõ tartama egy évtõl két évig terjedhet;
a tartamot években és hónapokban kell meghatározni."
4.§
A Btk. 118.§-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép, és a következõ (5), (6) bekezdéssel egészül
ki:
"(2) A javítóintézeti nevelés tartama egy évtõl három
évig terjedhet.
(3) A bíróság azt, aki a javítóintézetben legalább
egy évet eltöltött, ideiglenesen elbocsátja az intézetbõl,
ha a kiszabott javítóintézeti nevelés felét már letöltötte
és alaposan feltehetõ, hogy az intézkedés célja további ja-
vítóintézeti nevelés nélkül is elérhetõ. Az ideiglenes el-
bocsátás tartama azonos a javítóintézeti nevelés hátralevõ
részével, de legalább egy év.
(4) A bíróság az ideiglenes elbocsátást megszünteti,
ha a javítóintézetbõl ideiglenesen elbocsátott fiatalkorút
az ideiglenes elbocsátás alatt elkövetett bûncselekmény mi-
att szabadságvesztésre ítélik. Ha a fiatalkorúval szemben a
bíróság más büntetést szab ki vagy intézkedést alkalmaz, il-
letve a fiatalkorú a pártfogó felügyelet szabályait megsze-
gi, a bíróság az ideiglenes elbocsátást megszüntetheti.
(5) Az ideiglenes elbocsátás megszüntetése esetén
az ideiglenes elbocsátáson töltött idõ a javítóintézeti ne-
velésbe nem számítható be.
(6) Azt, aki a tizenkilencedik életévét betöltötte,
a javítóintézetbõl el kell bocsátani."
5.§
A Btk. 119.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"119.§ A felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, a
próbára bocsátott, a feltételes szabadságra bocsátott, a ja-
vítóintézetbõl ideiglenesen elbocsátott és az a fiatalkorú,
akivel szemben a vádemelést elhalasztották, pártfogó felü-
gyelet alatt áll."
6.§
A Btk. 120.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) Javítóintézeti nevelés és szabadságvesztés ta-
lálkozása esetén összbüntetésként a szabadságvesztést kell
végrehajtani. Ennek tartamát a bíróság legfeljebb egy évvel
meghosszabbíthatja, ha erre a 108. §-ban meghatározott cél
elérése érdekében szükség van. A meghosszabbítás tartama
azonban a javítóintézeti nevelés hátralevõ részét nem érheti
el."
7.§
A Btk. a következõ 120/A. §-szal egészül ki:
"Egységes intézkedés
120/A.§ (1) Ha a bíróság a fiatalkorúval szemben több
olyan javítóintézeti nevelést rendelt el, amelyeket az egy-
séges intézkedés elrendelésekor még nem hajtottak végre,
vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre, a bíróság a fi-
atalkorúval szemben egységes intézkedésként javítóintézeti
nevelést rendel el.
(2) Az egységes intézkedésként elrendelt ja-
vítóintézeti nevelés tartamát úgy kell megállapítani, hogy
az ne legyen rövidebb a legsúlyosabb javítóintézeti nevelés-
nél, de ne érje el az egységes intézkedésként elrendelt ja-
vítóintézeti nevelések együttes tartamát. A javítóintézeti
nevelés tartama ilyenkor sem haladhatja meg a három évet."
8.§
A Btk. a következõ 120/B.§-szal egészül ki:
"Az elõzetes fogvatartás beszámítása
120/B.§ (1) Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe az
elõzetes fogvatartás teljes idejét be kell számítani.
(2) A beszámításnál egy napi elõzetes fogva-
tartás egy napi javítóintézeti nevelésnek felel meg."
9.§
A Btk. 193.§-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a követ-
kezõ rendelkezés lép és a következõ (4)-(5) bekezdéssel
egészül ki:
"(2) A büntetés öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha
a családi állás megváltoztatását a tizennyolcadik életévét
be nem töltött személy eladásával vagy megvásárlásával köve-
tik el.
(3) A büntetés öt évig, a (2) bekezdés esetén két
évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a családi ál-
lás megváltoztatását
a) gyógy- vagy nevelõintézet alkalmazottja foglal-
kozása körében,
b) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köte-
les személy követi el.
(4) A büntetés öt évtõl tíz évig terjedõ szabadság-
vesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bûncselekményt
a) üzletszerûen,
b) emberkereskedelemmel foglalkozó szervezet kere-
tében követik el.
(5) Ha a gyógy- vagy nevelõintézet alkalmazottja
foglalkozása körében az (1) bekezdésben meghatározott bûn-
cselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig
terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénz-
büntetéssel büntetendõ."
10.§
A Btk. 195.§-a a következõ (3) bekezdéssel egészül
ki:
"(3) Bûntett miatt két évtõl nyolc évig terjedõ sza-
badságvesztéssel büntetendõ az a nagykorú személy, aki adás-
vétel útján hozzá került kiskorú személyt kényszermunkára,
üzletszerû kéjelgésre vagy züllött életmód folytatására bír
rá, vagy rábírni törekszik."
11.§
(1) A büntetõeljárásról szóló 1973. évi I. törvény
(Be.) 296.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelke-
zés lép:
"(1) Elsõ fokon bûntetti eljárásban és másodfokon - a
Legfelsõbb Bíróság kivételével - a bíróság kijelölt tanácsa,
vétségi eljárásban elsõ fokon a kijelölt bíró (mint a fia-
talkorúak bírósága) jár el."
(2) A Be. 296.§-ának (3) bekezdése helyébe a követke-
zõ rendelkezés lép:
"(3) Az elsõ fokú bíróságon a fiatalkorúak tanácsának
egyik ülnöke pedagógus."
12.§
A Be. 297.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) A fiatalkorúak bírósága felnõttkorú terhelt
ügyét is elbírálja, ha az a fiatalkorú ügyével összefügg."
13.§
A Be. 298.§-ának a jelölése (1) bekezdésre változik
és a következõ (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A hatóság az alapos gyanú közlésével egyidejûleg
védõt rendel ki, ha a fiatalkorú terheltnek nincs meghatal-
mazott védõje."
14.§
"A" változat:
A Be. 302.§-a a következõ (2)-(5) bekezdéssel egészül
ki, és a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (6) bekezdésre vál-
tozik:
"(2) A fiatalkorú elõzetes letartóztatását
a) javítóintézetben,
b) büntetésvégrehajtási intézetben
vagy rendõrségi fogdában
kell végrehajtani.
(3) A bíróság - a fiatalkorú személyiségére vagy a
terhére rótt bûncselekmény jellegére tekintettel - dönt ar-
ról, hogy az elõzetes letartóztatást hol kell végrehajtani.
(4) Az elõzetes letartóztatás tartama alatt a bíró-
ság az elõzetes letartóztatás helyét az ügyész, a terhelt
vagy a védõ indítványára megváltoztathatja. Errõl - a tár-
gyalás elõkészítése során hozott határozatig - az elõzetes
letartóztatást elrendelõ bíróság, azt követõen az a bíróság
határoz, amelyik elõtt a büntetõeljárás folyik.
(5) Ha a fiatalkorú elõzetes letartóztatását javító-
intézetben hajtják végre és a fiatalkorú büntetés-végrehaj-
tási intézetben vagy rendõrségi fogdában történõ ideiglenes
elhelyezésérõl a bíróság határoz, a bíróság hatáskörére és
illetékességére a (4) bekezdést kell alkalmazni."
"B" változat:
A Be. 302.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ ren-
delkezés lép, a következõ (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, és
a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (6) bekezdésre változik:
"(1) Fiatalkorú elõzetes letartóztatásának a 92.§ (1)
bekezdésében megállapított okok esetében is csak akkor van
helye, ha ez a bûncselekmény különös tárgyi súlya folytán
szükséges.
(2) A fiatalkorú elõzetes letartóztatását
a) javítóintézetben,
b) büntetésvégrehajtási intézetben
vagy rendõrségi fogdában
kell végrehajtani.
(3) A bíróság - a fiatalkorú személyiségére vagy a
terhére rótt bûncselekmény jellegére tekintettel - dönt ar-
ról, hogy az elõzetes letartóztatást hol kell végrehajtani.
(4) Az elõzetes letartóztatás tartama alatt a bíró-
ság az elõzetes letartóztatás végrehajtásának helyét az
ügyész, a terhelt vagy a védõ indítványára megváltoztathat-
ja. Errõl - a tárgyalás elõkészítése során hozott határoza-
tig - az elõzetes letartóztatást elrendelõ bíróság, azt kö-
vetõen az a bíróság határoz, amelyik elõtt a büntetõeljárás
folyik.
(5) Ha a fiatalkorú elõzetes letartóztatását javító-
intézetben hajtják végre és a fiatalkorú büntetés-végrehaj-
tási intézetben vagy rendõrségi fogdában történõ ideiglenes
elhelyezésérõl a bíróság határoz, a bíróság hatáskörére és
illetékességére a (4) bekezdést kell alkalmazni."
15.§
A Be. a következõ 302/A. §-szal egészül ki:
"302/A.§ (1) A vádirat benyújtása elõtt a kényszerin-
tézkedésekkel kapcsolatos eljárásban (379/A-379/B.§) a meg-
hallgatás védõ távollétében nem tartható meg.
(2) A meghallgatásról a törvényes képviselõt
és a gondozót is értesíteni kell."
16.§
A Be. a következõ 302/B.§-szal egészül ki:
"302/B.§ A meghallgatáson a törvényes képviselõ és a
gondozó felszólalhat."
17.§
A Be. 303.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"303.§ A határozatot a törvényes képviselõvel, az
ügydöntõ határozatot és a személyi szabadságot korlátozó
kényszerintézkedésrõl szóló határozatot a gondozóval is kö-
zölni kell."
18.§
A Be. a következõ 303/A.§-szal egészül ki:
"A vádemelés elhalasztása
303/A.§ (1) Az ügyész a vádemelés feltételeinek fenn-
állása esetén öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb bün-
tetéssel büntetendõ bûncselekmény miatt - a fiatalkorú he-
lyes irányú fejlõdése érdekében - a vádemelést, egy évtõl
két évig terjedõ idõre elhalaszthatja.
(2) Az ügyész a vádemelés elhalasztása esetén
megállapítja, hogy a fiatalkorú pártfogó felügyelet alatt
áll.
(3) A vádemelést elhalasztó határozatot a
sértettel, a feljelentõvel és a magánindítványt elõterjesz-
tõvel is közölni kell.
(4) Ha a határozat ellen a fiatalkorú pa-
nasszal él, az ügyész - amennyiben a nyomozás megszüntetésé-
nek feltételei nem állnak fenn - vádat emel.
(5) Ha a fiatalkorút a vádemelés elhalasztá-
sának tartama alatt elkövetett bûncselekmény miatt elítélik
vagy vele szemben a bíróság javítóintézeti nevelést vagy
próbára bocsátást alkalmaz, illetve a fiatalkorú a pártfogó
felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, az
ügyész vádat emel."
19.§
A Be. a következõ 303/B. §-szal egészül ki:
"303/B.§ (1) Ha a vádemelés elhalasztásának tartama
eredményesen eltelt, az ügyész a nyomozást megszünteti.
(2) Az (1) bekezdés esetén a hatóság ugyanab-
ban az ügyben az eljárást nem folytathatja, kivéve ha a
303/A. § (5) bekezdése alapján vádemelésnek van helye."
20.§
A Be. 308.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A javítóintézetbõl való ideiglenes
elbocsátás megszüntetése
308.§ (1) Ha a javítóintézetbõl való ideiglenes el-
bocsátás megszüntetésérõl a fiatalkorú ellen indult újabb
büntetõeljárásban alkalmazott büntetés vagy intézkedés mi-
att kell határozni, erre az újabb ügyben eljáró bíróság jo-
gosult.
(2) A bûnügyi költséget az állam viseli, ha a
bíróság az ideiglenes elbocsátást nem szünteti meg."
21.§
A Be. a következõ 309.§-szal egészül ki:
"Egységes intézkedés elrendelése
309.§ Több javítóintézeti nevelés helyett egységes
intézkedés kiszabására a Be. 378. és 378/A §-át kell érte-
lemszerûen alkalmazni."
22.§
A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló
1979. évi 11.törvényerejû rendelet (Bv.tvr.) 1.§-ának (2)
bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A megrovás a bírósági határozat jogerõre emelke-
désének bevárása nélkül, a pártfogó felügyelet és a megrovás
az ügyész határozata alapján is végrehajtható."
23.§
A Bv.tvr. 3.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"3.§ A büntetések és az intézkedések végrehajtását a
bíróság rendeli el. Az ügyész által megállapított pártfogó
felügyelet végrehajtásáról az ügyész rendelkezik. A végre-
hajtás a bíróság, a büntetés-végrehajtási szervezet, a ren-
dõrség, valamint az e törvényben meghatározott más szervek
feladata, a végrehajtásban más szervek és szervezetek is
közremûködnek."
24.§
(1) A Bv.tvr. 15.§-ának címe, valamint (1) bekezdése
helyébe a következõ cím, illetve rendelkezés lép:
"Elbocsátás a javítóintézetbõl és
az ideiglenes elbocsátás megszüntetése"
"(1) A javítóintézetbõl ideiglenes elbocsátásra /Btk.
118.§ (3) bekezdés/ a 8.§, a javítóintézetbõl ideiglenes el-
bocsátás megszüntetésének a magatartási szabályok megszegése
miatt történõ elrendelésére a 9.§ rendelkezéseit kell - a
(2)-(4) bekezdésekben szabályozott eltérésekkel -értelemsze-
rûen alkalmazni."
(2) A Bv.tvr. 15.§-ának (4) bekezdése helyébe a kö-
vetkezõ rendelkezés lép:
"(4) A javítóintézetbõl való ideiglenes elbocsátás
megszüntetése iránti eljárásban felmerült bûnügyi költséget
az állam viseli, ha a büntetés-végrehajtási bíró a javítóin-
tézetbõl ideiglenes elbocsátást nem szünteti meg."
25.§
(1) A Bv.tvr. 103.§-a (4) bekezdésének a) pontja he-
lyébe a következõ rendelkezés lép:
(A pártfogolt jelentkezni köteles)
"a) a vádemelés elhalasztása, próbára bocsátás, il-
letõleg felfüggesztett szabadságvesztés esetén a gyámhatóság
felhívására a gyámhatóságnál, illetve a hivatásos pártfogó-
nál;"
(2) A Bv.tvr. 103.§-ának (5) bekezdése helyébe a kö-
vetkezõ rendelkezés lép:
"(5) A pártfogó felügyelet és az ezzel az intézkedés-
sel kapcsolatos rendelkezések nem jegyezhetõk be a fiatalko-
rú személyi igazolványába. A fiatalkorú a pártfogó felügye-
let tartama alatt köteles a ügyész, a bíróság, illetõleg a
gyámhatóság határozatát magánál tartani, és ha a rendõrség
igazoltatja, a határozatot a személyi igazolvánnyal bemutat-
ni."
(3) A Bv.tvr. 103.§-a a következõ (8) bekezdéssel
egészül ki:
"(8) Ha a fiatalkorú pártfogó felügyeletét az ügyész
állapította meg, a külön magatartási szabályok elõírására,
és a magatartási szabályok módosítására az ügyész jogosult."
26.§
A Bv.tvr. 110.§-ának (1) bekezdése helyébe a követ-
kezõ rendelkezés lép:
"(1) Az intézet igazgatója az intézeti tanács javas-
latára zárt jellegû intézeti részlegbe helyezheti a fiatal-
korút, ha a javítóintézet rendjét ismételten és súlyosan
megsértette, vagy újabb bûncselekményt követett el, illetve
az ideiglenes elbocsátását megszüntették."
27.§
A Bv.tvr. 112.§-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a kö-
vetkezõ rendelkezés lép:
"(2) Az ideiglenes elbocsátás véglegessé válik, ha a
fiatalkorú annak tartama alatt betölti a tizenkilencedik
életévét.
(3) Ha a fiatalkorú a tizenkilencedik életévét be-
töltötte, az intézet igazgatója a javítóintézetbõl elbocsát-
ja."
28.§
A Bv.tvr. 116.§-ának (1) bekezdése helyébe a követke-
zõ rendelkezés lép, a következõ (2) bekezdéssel egészül ki,
és a jelenlegi (2)-(5) bekezdés jelölése (3)-(6) bekezdésre
változik:
"(1) Az elõzetes letartóztatást büntetés-végrehajtási
intézetben a tárgyalás elõkészítése során hozott határozatig
az ügyész, ezt követõen a bíróság rendelkezése alapján és
annak megfelelõen kell végrehajtani. Ha a bíróság úgy ren-
delkezik, a fiatalkorú elõzetes letartóztatását javítóinté-
zetben kell végrehajtani.
(2) A fogvatartó intézmény vezetõje értesíti az
ügyészt, ha az elõzetes letartóztatás végrehajtási helyének
megváltoztatása indokolt."
29.§
A Bv.tvr. a következõ 121/A.§-szal egészül ki:
"121/A.§ (1) Az elõzetes letartóztatás javítóintézet-
ben történõ végrehajtására a VIII. Fejezet VIII. Címének
rendelkezéseit kell értelemszerûen alkalmazni, a 106.§ (2)
bekezdése, a 108.§ (4) bekezdése, a 111. és a 112.§ azonban
nem alkalmazható.
(2) Az elõzetes letartóztatásban levõ fia-
talkorú - kivételesen - legfeljebb öt napra, ideiglenesen
akkor is elhelyezhetõ büntetés-végrehajtási intézetben vagy
rendõrségi fogdában, ha az elõzetes letartóztatást javítóin-
tézetben hajtják végre.
(3) Az elõzetes letartóztatásban levõ fia-
talkorú büntetés-végrehajtási intézetben vagy rendõrségi
fogdában történõ ideiglenes elhelyezésérõl, annak tartamáról
a (2) bekezdés keretei között a bíróság határoz. A bíróság-
nak az elõzetes letartóztatásról a tárgyalás elõkészítése
során hozott határozatáig a fiatalkorú - huszonnégy órát
meg nem haladó tartamban - az ügyész rendelkezése alapján is
elhelyezhetõ büntetés-végrehajtási intézetben vagy rendõrsé-
gi fogdában. Errõl az ügyész a bíróságot értesíti."
30.§
(1) E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételé-
vel - a kihirdetését követõ harmadik hónap 15. napján lép
hatályba. Ezzel egyidejûleg a Be. 152. és 293.§-a, 297.§-á-
nak (3) és (4) bekezdése, 306.§-ának (1)-(2) bekezdése, va-
lamint a Bv.tvr. 15.§-ának (3) bekezdése és 106.§-ának (1)
bekezdése hatályát veszti.
(2) A törvény 14.§-ának a Be. 302.§ (2)-(5) bekezdé-
sére vonatkozó rendelkezései, továbbá a 28.§-a és a 29.§-a
1996. január hó 1. napján lépnek hatályba.
(3) Ha az elõzetes letartóztatás javítóintézetben
történõ végrehajtására vonatkozó rendelkezések hatálybalépé-
sekor a fiatalkorú elõzetes letartóztatásban van, a bíróság
a hatályba lépést követõ 30 napon belül rendelkezik az elõ-
zetes letartóztatás végrehajtásának helyérõl.
Általános indokolás
Az Országgyûlés a Gyermek jogairól szóló, New
Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezményt (a to-
vábbiakban: Egyezmény) az 1991. évi LXIV. törvénnyel
kihirdette. Az Egyezmény a Magyar Köztársaságra nézve
1991. október 7-én lépett hatályba.
Az Országgyûlés az Egyezmény és a magyar jog-
rendszer összhangjának megteremtésére több határozatá-
ban kötelezte a Kormányt. /47/1991. (IX. 15.) Ogy.
hat. 55/1992. (X. 1.) Ogy. hat./
A büntetõ jogszabályok gyermek- és fiatalkorúakra
vonatkozó rendelkezései alapvetõen megfelelnek az
Egyezmény követelményeinek, mivel e szabályok módosí-
tása a korábban elfogadott nemzetközi dokumentumok ha-
zai jogrendbe illesztése kapcsán már megtörtént. Így
pl. a büntetõ jogszabályoknak az 1993. évi XVII. tör-
vénnyel elvégzett módosítása számos bûncselekmény bün-
tetési tételét megemelte, illetve több bûncselekmény-
nél minõsítõ körülményként szabályozta azt az esetet,
amikor a sértett gyermek- vagy fiatalkorú.
Léteznek azonban olyan jogszabályi rendelkezések,
illetve vannak olyan - a jogalkalmazásban megnyilvánu-
ló - hiányosságok, amelyek gátolják az Egyezmény köve-
telményeinek gyakorlati megvalósulását. A Javaslat
alapvetõen azokat a módosításokat és kiegészítéseket
tartalmazza, amelyek elõsegítik az Egyezmény elõírása-
inak érvényesülését.
Részletes indokolás
Az 1.§-hoz
Az Egyezmény 37. Cikkének b) pontja értelmében a
gyermekkel szemben szabadságvesztés büntetés kiszabása
csak végsõ eszközként és a lehetõ legrövidebb idõtar-
tammal alkalmazható.
A Javaslat ezen követelmény érvényesülése érdeké-
ben új rendelkezést vezet be a Büntetõ Törvénykönyvrõl
szóló 1978. évi IV. törvénybe (Btk.): érintetlenül
hagyva azt a rendelkezést, hogy a fiatalkorúval szem-
ben büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés al-
kalmazása nem célravezetõ, továbblép és kimondja: az
intézkedések, illetve a büntetések közül elõnyben kell
részesíteni azokat, amelyek nem eredményeznek szabad-
ságelvonást. Tehát a javítóintézeti nevelést meg kell,
hogy elõzze a megrovás és a próbára bocsátás, a végre-
hajtandó szabadságvesztést pedig a pénzbüntetés, az
önálló mellékbüntetés és a szabadságvesztés próbaidõre
történõ felfüggesztése.
A Btk. 108.§ (3) bekezdése azt hivatott biztosí-
tani, hogy a fiatalkorú környezetébõl történõ kiemelé-
sére - különösen szabadságvesztés végrehajtása céljá-
ból - csak kivételesen, végsõ esetben kerüljön sor.
A 2.§-hoz
A Javaslat 18. §-a új jogintézményként vezeti be
az ügyész által alkalmazható vádemelés elhalasztását,
melynek ideje alatt a fiatalkorú pártfogó felügyelet
alatt áll.
A vádemelés elhalasztása a büntetõeljárásról szó-
ló 1973. évi I. törvényben (Be.) szabályozott jogin-
tézmény, amelyet nem bíróság alkalmaz. A vádemelés el-
halasztásához kapcsolódó pártfogó felügyelet alkalma-
zásáról azonban a Btk-nak a fiatalkorúakra vonatkozó
szabályai között is kell rendelkezni.
Ezt tartalmazza a Javaslat 2.§-a, a Btk. 109. §-
ának kiegészítésével.
A 3.§-hoz
A Btk. a fiatalkorúval szemben próbára bocsátás
alkalmazását az általános szabályoknál szélesebb kör-
ben - bármely bûncselekmény elkövetése esetén - lehe-
tõvé teszi. Ugyanakkor a hatályos rendelkezések sze-
rint a próbaidõ tartama minden esetben egy év. A Ja-
vaslat az intézkedés alkalmazásának bõvítését, a dif-
ferenciáltabb elbírálás lehetõségét kívánja biztosíta-
ni, amikor a próbára bocsátás tartamát egy évtõl két
évig terjedõen határozza meg, és azzal, hogy módot ad
a próbaidõ tartamának hónapokban történõ meghatározá-
sára.
A 4.§-hoz
A Javaslat az Egyezmény 37. Cikkének b) pontjában
foglaltakra is figyelemmel módosítja a Btk. 118.§-ában
meghatározott javítóintézeti nevelés szabályait.
A javítóintézeti nevelés a hatályos rendelkezések
szerint határozatlan idejû intézkedés, amely végsõso-
ron addig tarthat, amíg a fiatalkorú tizenkilencedik
életévét be nem tölti. Az intézkedés határozatlan tar-
tama miatt az elõzetes fogvatartásban töltött idõ be-
számítására sincs lehetõség.
Ezért a fiatalkorú számára - különösen akkor, ha
elõzetes letartóztatást töltött - sokszor elõnyösebb,
ha vele szemben rövid tartamú szabadságvesztést szab-
nak ki, mintha a bíróság javítóintézeti nevelést al-
kalmazna, , amelynek tartamába az elõzetes letartózta-
tásban töltött idõ nem számítható be.
A fiatalkorúval szemben a büntetési célok - így
különösen a nevelési célok - eléréséhez a javítóinté-
zeti nevelés rendszerint alkalmasabb, mint a szabad-
ságvesztés.
Javítóintézeti nevelés alkalmazásakor a fiatalko-
rú kikerül ugyan eddigi környezetébõl, de olyan inté-
zetben helyezik el, ahol életkori sajátosságainak meg-
felelõ oktatása-nevelése jobban biztosított, mint a
szabadságvesztés végrehajtása során.
1. A Javaslat a javítóintézeti nevelést határo-
zott idejû intézkedéssé alakítja át: tartamát - az in-
tézkedés nevelõ jellegére tekintettel - egy évtõl há-
rom évig terjedõen határozza meg.
2. A Javaslat új rendelkezéseket tartalmaz a ja-
vítóintézetbõl való ideiglenes elbocsátásról Általános
szabályként rögzíti, hogy az ideiglenes elbocsátásra
csak az intézetben eltöltött egy év után kerülhet sor.
Az közömbös, hogy ezt javítóintézetben végrehajtott
elõzetes letartóztatásban, vagy javítóintézeti neve-
lésként tölti a fiatalkorú. A módosítás lehetõvé te-
szi, hogy az ideiglenes elbocsátást megelõzõen is ele-
gendõ idõ álljon rendelkezésre a javítóintézeti neve-
lés céljainak megvalósulásához.
3. A Javaslat mellõzi a Btk. 118.§-ából az inté-
zeti tanács javaslatára történõ utalást. E tekintetben
nem kíván változtatni a jelenlegi gyakorlaton, amely
szerint az ideiglenes elbocsátásról a büntetés-végre-
hajtási bíró dönt, az elõterjesztést pedig az intézeti
tanács teszi. Az intézeti tanácsra vonatkozó rendelke-
zés azonban nem illeszkedik a Btk. szabályai közé,
egyébként pedig a megfelelõ szabályokat tartalmazza a
büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979.
évi 11. törvényerejû rendelet (Bv.tvr.) 15.§-ának (2)
bekezdése.
4. A Javaslat a Btk. 118.§ (4) bekezdésében meg-
határozza, hogy mikor kötelezõ a javítóintézetbõl tör-
tént ideiglenes elbocsátás megszüntetése, és mely
esetben mérlegelheti a bíróság a megszüntetést.
A 5.§-hoz
A Javaslat 5.§-a a 18.§ által bevezetendõ új
ügyészi intézkedés - a vádemelés elhalasztása - nevelõ
hatását kívánja erõsíteni, amikor a Btk. 119.§-át kie-
gészítve kimondja, hogy az a fiatalkorú, akivel szem-
ben a vádemelést elhalasztották, pártfogó felügyelet
alatt áll.
A 6.§-hoz
A javítóintézeti nevelés átalakítása határozott
tartamú intézkedéssé, valamint a fiatalkorúakkal szem-
ben alkalmazott büntetés vagy intézkedés Btk. 108.§
(1) bekezdése szerinti célja megkívánja a Btk. 120.§
(2) bekezdésében meghatározott összbüntetési rendelke-
zések kiegészítését.
A Javaslat ezért - meghagyva azt a szabályt, hogy
javítóintézeti nevelés és szabadságvesztés találkozása
esetén összbüntetésként a szabadságvesztést kell vég-
rehajtani, melynek tartamát a bíróság legfeljebb egy
évvel meghosszabbíthatja - kimondja, hogy a meg-
hosszabbítás tartama a javítóintézeti nevelés hátrale-
võ részét nem érheti el.
A 7.§-hoz
A javítóintézeti nevelés átalakítása határozott
idejû intézkedéssé szükségessé teszi a több javítóin-
tézeti nevelés elrendelésével kapcsolatos szabályok
kialakítását.
Az összbüntetési rendelkezések között nem lehet
az új szabályokat elhelyezni, mivel a javítóintézeti
nevelés nem büntetés.
A Javaslat ezért a halmazati és összbüntetési
szabályok után a Btk. új 120/A. §-aként írja elõ, hogy
több - még végre nem hajtott, vagy folyamatosan végre-
hajtandó - javítóintézeti nevelés elrendelésekor a fi-
atalkorúval szemben egységes intézkedésként javítóin-
tézeti nevelést kell elrendelni.
A Javaslat az egységes intézkedésként elrendelt
javítóintézeti nevelés alsó és felsõ határát az össz-
büntetés elveinek figyelembe vételével állapítja meg.
A Javaslat egységes intézkedésként alkalmazott javító-
intézeti nevelésnél sem tartja megengedhetõnek, hogy a
javítóintézeti nevelés tartama három évnél hosszabb
legyen.
A 8.§-hoz
A határozott idejû javítóintézeti nevelésbe be
kell számítani az elõzetes fogvatartásban töltött
idõt.
Figyelemmel arra, hogy a javítóintézeti nevelés
- az elõzetes letartóztatáshoz hasonlóan - súlyos sza-
badságkorlátozással jár, a Javaslat akként rendelke-
zik, hogy az elõzetes letartóztatás beszámításánál egy
napi fogvatartás egy napi javítóintézeti nevelésnek
felel meg.
A 9.§-hoz
Az Egyezmény 35. Cikke tiltja a gyermekek elrab-
lását, eladását, illetve a gyermek-kereskedelmet.
E magatartások elkövetõi a Btk. hatályos szabá-
lyai szerint is büntethetõk kényszerítés, személyi
szabadság megsértése, bizonyos feltételek mellett em-
berrablás, zsarolás, kiskorú veszélyeztetése, családi
állás megváltoztatása, valamint nemi erkölcs elleni
bûncselekmények miatt.
A hathatósabb büntetõjogi védelem érdekében azon-
ban a Javaslat a Btk. 193. §-a szerinti családi állás
megváltoztatása bûncselekményét súlyosabban rendeli
büntetni, ha azt tizennyolcadik életévét be nem töl-
tött személy adásvételével követik el.
A gyermek eladásával vagy megvásárlásával elköve-
tett családi állás megváltoztatásánál további súlyo-
sabb büntethetõséget eredményez, ha gyógy- vagy neve-
lõintézet alkalmazottja foglalkozása körében, vagy a
tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelé-
sére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy
követi el a bûncselekményt, illetve , ha a cselekményt
üzletszerûen, vagy emberkereskedelemmel foglalkozó
szervezet keretében valósítják meg.
A 10.§-hoz
A Javaslat az emberkereskedelem áldozatává vált
kiskorú fokozott kiszolgáltatottságára tekintettel a
Btk. 195. §-ában meghatározott kiskorú veszélyeztetése
bûncselekményénél új, súlyosabban büntetendõ tényál-
lást vezet be.
A Javaslat két évtõl nyolc évig terjedõ szabad-
ságvesztéssel rendeli büntetni azt a nagykorú sze-
mélyt, aki adásvétel útján hozzá került kiskorút
kényszermunkára, üzletszerû kéjelgésre vagy züllött
életmód folytatására bír rá, vagy rábírni törekszik.
A 11.§-hoz
A Javaslat 30. §-a a vétségi eljárás szabályai-
nak a bírósági eljárásban való alkalmazása kizárását,
valamint a tárgyalás mellõzésével történõ elbírálást
tiltó büntetõeljárási rendelkezéseket hatályon kívül
helyezi. Ezzel lehetõséget teremt arra, hogy a vétségi
eljárás szabályai a fiatalkorúval szemben a bírósági
eljárásban is alkalmazhatóak legyenek.
A hatályon kívül helyezett szabályok tartalmaz-
nak garanciális elemet, de esetenként ellentétbe ke-
rülhetnek a fiatalkorú érdekeivel: a fiatalkorú a vét-
ségek esetén is szembesülni kényszerül a külsõleg min-
denképpen szigorúbb bûntetti eljárással, illetve magá-
val a bírósági tárgyalással. Számos esetben pedig bo-
nyolultabbá és hosszadalmasabbá teszik az eljárást,
ami ugyancsak nem szolgálja a fiatalkorú érdekét.
1. A Javaslat 11.§-a kiegészíti a Be. 296.§-á-
nak (1) bekezdését és úgy rendelkezik, hogy vétségi
eljárásban is az igazságügy-miniszter által kijelölt
bíró jár el.
2. A fiatalkorúak ügyeiben a bíróság összetétele
sajátos. Az igazságügy-miniszter által kijelölt bíró
jár el, tehát olyan személy, aki rendszeresen foglal-
kozik fiatalkorúakkal. Az egyik ülnök pedagógus szak-
képesítésû. E szabályok biztosítják a szakszerû elbí-
rálást, ezért a Javaslat mellõzi azt a hatályos ren-
delkezést, amely elõírja, hogy a tanács egyik tagja nõ
legyen.
A 12.§-hoz
A Javaslat a Be. 297.§-ának (2) bekezdését a Ja-
vaslat 11.§-ával módosuló 296.§ (1) bekezdéséhez iga-
zítja, amikor a "fiatalkorúak tanácsa" helyett a "fia-
talkorúak bírósága" kifejezést használja.
A 13.§-hoz
Az Egyezmény 37. Cikkének d) pontja értelmében a
szabadságától megfosztott gyermeknek joga van igen rö-
vid idõ alatt "jogsegély"-t igénybe venni. Az Egyez-
mény 40. Cikkének 2/b/II. pontja pedig már a bûncse-
lekmény elkövetésével gyanúsított gyermek alapvetõ jo-
gaként említi, hogy védelme elõkészítéséhez a legrövi-
debb határidõn belül "jogsegély"-ben vagy más alkalmas
segítségben részesüljön.
A gyakorlatban védõ kirendelésére vagy meghatal-
mazására sokszor a büntetõeljárás késõbbi szakaszaiban
kerül sor, annak ellenére, hogy a Be. szabályaiból az
következik, hogy a fiatalkorú ellen folyó büntetõeljá-
rásban kezdettõl fogva kötelezõ a védelem.
A Javaslat 13.§-ának rendelkezése, amely kimond-
ja, hogy az alapos gyanú közlésével egyidejûleg köte-
les a hatóság védõt kirendelni a fiatalkorú részére,
ha nincs meghatalmazott védõje, hivatott biztosítani,
hogy a védõ attól az idõponttól vegyen részt az eljá-
rásban, amikor azt a fiatalkorúval szemben megindítot-
ták.
A 14.§-hoz
Az Egyezmény 37. Cikkének b) pontja azt is ki-
mondja, hogy a gyermek letartóztatása csak végsõ esz-
közként, a lehetõ legrövidebb idõtartammal alkalmazha-
tó.
Magyarországon az elmúlt években sem csökkent az
elõzetes letartóztatásban levõ fiatalkorúak száma,
hosszabbodott a letartóztatásban töltött idõ tartama,
ugyanakkor a fogvatartás körülményei sok esetben nem
felelnek meg a törvényi kívánalmaknak és a nemzetközi
elvárásoknak. Bár a büntetõeljárásról szóló törvény
és a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló
törvényerejû rendelet is szigorú elkülönítési szabá-
lyokat határoznak meg a fiatalkorú elõzetes letartóz-
tatottakra, a tárgyi és a személyi feltételek hiánya
miatt mégis gyakran megsértik e rendelkezéseket.
Az elõzetes letartóztatás közismerten rossz ha-
tással van a fiatalkorúakra: tanulmányaik megszakad-
nak, addig megszokott környezetükbõl hirtelen egy tel-
jesen zárt, bûnözõ közegbe kerülnek.
1. A Javaslat 14.§-a a fiatalkorúakkal szemben
alkalmazandó elõzetes letartóztatás speciális feltéte-
lét egyértelmûbbé teszi, amikor a bûncselekmény külö-
nös súlya helyett a bûncselekmény különös tárgyi sú-
lyát kívánja meg.
A fiatalkorúak ügyeiben kialakult bírói gyakorlat
nem egyértelmû a tekintetben,hogy a cselekmény különös
súlya alatt mit kell érteni. A különös tárgyi súly
megjelölés egyértelmûvé teszi, hogy az általános le-
tartóztatási okok meglétén túl a cselekmény tárgyi
súlyát kell vizsgálni.
A különös tárgyi súly megállapítható abban az
esetben is, ha a fiatalkorú egyenként alacsonyabb bün-
tetési tétellel fenyegetett bûncselekményeket követ el
sorozatosan.
2. A Javaslat lehetõvé teszi, hogy a fiatalkorúak
elõzetes letartóztatását javítóintézetben hajtsák vég-
re.
Az elõzetes letartóztatás végrehajtásának helyé-
rõl a bíróság határoz.
3. A fiatalkorú körülményeinek, valamint a gyanú-
sítás, illetve a vád tárgyának lehetséges változására
tekintettel a Javaslat módot ad a bíróságnak arra,
hogy az elõzetes letartóztatás tartama alatt - az
ügyész, a terhelt vagy a védõ indítványára - megvál-
toztassa a végrehajtás helyét.
A 15.§-hoz
Az Egyezmény 40. Cikkének 2/b/III. pontja szerint
a bûncselekmény elkövetésével gyanúsított gyermeknek
joga van ahhoz, hogy ügyét ügyvédjének, valamint szü-
leinek vagy törvényes képviselõinek jelenlétében bí-
rálják el.
1. A Javaslat az Egyezmény e követelményére, to-
vábbá a 37. Cikk d) pontjára és a 40. Cikk 2/b/II.
pontjára tekintettel - amelyek a védelemhez való jogot
fogalmazzák meg - a Be. új 302/A.§-ának (1) bekezdé-
sében kimondja, hogy a vádirat benyújtása elõtt a
kényszerintézkedésekkel kapcsolatos eljárásban (379/A
- 379/B.§) a meghallgatás védõ távollétében nem tart-
ható meg. A védõi jelenlét nemcsak a gyanúsított meg-
hatalmazott védõjével biztosítható, amint arra a Ja-
vaslat 15.§-ának megfogalmazása is utal.
A Javaslat ezen rendelkezése hozzájárulhat ahhoz,
hogy az a fiatalkorú, akinek letartóztatását indítvá-
nyozták, ténylegesen gyakorolhassa a védelemhez való
jogát. A védõ is nyilván megalapozottabban tud érvel-
ni, amikor jogorvoslati jogával él, ha jelen van a
meghallgatáson.
2. A törvényes képviselõnek a jogai a büntetõel-
járásban általában megegyeznek a védõ jogaival.
A törvényes képviselõ jelenléte a fiatalkorú
helyzetét jelentõsen érintõ eljárási cselekményeknél
kívánatos, ezért a Javaslat kifejezetten elõírja a
törvényes képviselõ értestését a meghallgatásról.
A törvényes képviselõ és a fiatalkorút ténylege-
sen ellátó nem minden esetben azonos, ezért a Javaslat
a gondozó értesítését is elõírja.
A 16.§-hoz
A Javaslat nemcsak a meghallgatáson való jelen-
lét lehetõségét kívánja biztosítani a törvényes kép-
viselõnek és a gondozónak, hanem a felszólalás jogát
is. Errõl rendelkezik a Be. új 302/B. §-a.
A 17.§-hoz
Mivel a Be. új 302/A.§-a szerint (Javaslat 15.§)
a vádirat benyújtása elõtt a kényszerintézkedésekkel
kapcsolatos meghallgatásról a törvényes képviselõt és
a gondozót csak értesíteni kell, elõfordulhat, hogy
nem jelennek meg a meghallgatáson. Ilyen esetben is
fontos érdek fûzõdik ahhoz, hogy a fiatalkorúval szem-
ben alkalmazott, személyi szabadságot korlátozó kény-
szerintézkedésrõl a törvényes képviselõ és a gondozó
is értesüljön.
Ezért a Javaslat a Be. 303.§-át kiegészítve elõ-
írja, hogy a személyi szabadságot korlátozó kényszer-
intézkedésrõl szóló határozatot közölni kell a gondo-
zóval is.
A 18.§-hoz
Az Egyezmény 40. Cikkének 3/b) pontja kimondja,
hogy az Egyezményben részes államok "minden lehetséges
és kívánatos esetben tegyenek intézkedéseket e gyerme-
kek ügyének bírói eljárás mellõzésével való kezelésé-
re, annak fenntartásával, hogy az emberi jogokat és a
törvényes biztosítékokat teljes mértékben be kell tar-
tani."
Tekintettel arra, hogy a megrovás szûk körben al-
kalmazható, a Javaslat a bírósági eljárás mellõzésé-
nek újabb módját vezeti be: a vádemelés elhalasztását.
A fiatalkorú helyes irányú fejlõdése érdekében a
vádemelés egy évtõl két évig terjedõ idõre elhalaszt-
ható az öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb bün-
tetéssel büntetendõ bûncselekmények miatt folytatott
eljárásban, ha a vádemelés feltételei egyébként fenn-
állnak. A vádemelés elhalasztása - a feltételek meglé-
te esetén is - lehetõség az ügyész számára, e tekin-
tetben tehát diszkrecionális jog illeti meg.
Figyelemmel arra, hogy a fiatalkorú a vádemelés
elhalasztásának tartama alatt a törvény erejénél fogva
pártfogó felügyelet alatt áll, ezt az ügyész a vádeme-
lés elhalasztását kimondó határozatában megállapítja.
A Javaslat szerint a vádemelés elhalasztását a
sértettel, a feljelentõvel és a magánindítvány elõter-
jesztõjével is közölni kell. Így e személyek értesül-
nek a fiatalkorú ellen indult büntetõeljárás állásá-
ról, és a bûncselekménnyel okozott kár megtérítése
iránt az általuk szükségesnek tartott intézkedéseket
megtehetik.
A Javaslat a megrovás mellett alkalmazott meg-
szüntetés mintájára kötelezõvé teszi a vádemelést, ha
a nyomozás megszüntetésének egyéb okból nincs helye,
amennyiben a vádemelést elhalasztása ellen a fiatalko-
rú panasszal élt. A Javaslat ezzel az emberi jogok és
alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló Európai Egyez-
mény 6. cikkében foglalt bírói döntéshez való jogot
biztosítja.
Kötelezõ a vádemelés, ha a fiatalkorút a vádeme-
lés elhalasztásának tartama alatt elkövetett bûncse-
lekmény miatt elítélik, vagyis ha a bíróság bûnösségét
megállapítja és büntetést szab ki vele szemben. Az in-
tézkedések közül csak a javítóintézeti nevelés és a
próbára bocsátás váltja ki az ügyész vádemelési köte-
lezettségét, mivel ezek olyan súlyú intézkedések,
amelyek megkívánják a büntetõeljárás lefolytatását.
A 19.§-hoz
Amennyiben a vádemelés elhalasztásának tartama
eredményesen eltelt, rendelkezni kell a nyomozás "le-
zárásáról". Ezért a Javaslat a Be. új 303/B. § (1) be-
kezdésében elõírja az ügyésznek a nyomozás megszünte-
tését.
Szemben a Be. 141.§-ában írt általános sza-
bállyal, ilyenkor az eljárás csak akkor folytatható,
ha a fiatalkorút a vádemelés elhalasztásának tartama
alatt elkövetett bûncselekmény miatt elítélik, vagy
vele szemben a bíróság javítóintézeti nevelést vagy
próbára bocsátást alkalmaz, illetve ha a fiatalkorú a
pártfogó felügyelet magatartási szabályait a vádemelés
elhalasztása idején súlyosan megszegi.
A 20.§-hoz
A Javaslat 20.§-a rendelkezik arról, hogy melyik
bíróság illetékes a javítóintézetbõl való ideiglenes
elbocsátás megszüntetésére abban az esetben, ha errõl
az újabb büntetõeljárásban alkalmazott büntetés vagy
intézkedés miatt kell határozni.
A 21.§-hoz
A Javaslat 7.§-a rendelkezik több javítóintézeti
nevelés találkozása esetén az egységes intézkedés al-
kalmazásáról. A Javaslat 21.§-a az egységes intézke-
déssel kapcsolatos eljárásra az összbüntetésbe fogla-
lásnak, illetve az utólagos összbüntetésbe foglalásnak
a Be. 378. és 378/A.§-ában meghatározott szabályait
rendeli értelemszerûen alkalmazni.
A 22.§-hoz
A Javaslat 30.§-a a Be-nek a javítóintézeti neve-
lés elõzetes végrehajthatóságáról rendelkezõ 306.§ (2)
bekezdését és a Bv.tvr. 106.§-ának (1) bekezdését ha-
tályon kívül helyezi.
Ezzel összhangban módosítja a Javaslat 22.§-a a
Bv.tvr. 1.§-a (2) bekezdését.
Mivel a vádemelés elhalasztása esetén az ügyész
állapítja meg, hogy a fiatalkorú pártfogó felügyelet
alatt áll, ezért a Javaslat a Bv.tvr. 1.§-ának (2) be-
kezdésében kimondja, hogy a pártfogó felügyelet az
ügyész határozata alapján is végrehajtható.
A 23.§-hoz
A Javaslat szerint a vádemelés elhalasztása ese-
tén az ügyész állapítja meg, hogy a fiatalkorú pártfo-
gó felügyelet alatt áll. Célszerû, hogy ilyen esetben
a pártfogó felügyelet végrehajtásáról is az ügyész
rendelkezzen.
Ezt mondja ki a Javaslat, kiegészítve a Bv.tvr.
3.§-át.
A 24.§-hoz
A Javaslat a Bv.tvr. 15. §-ának alcímét, vala-
mint (1) és (2) bekezdését a Javaslat 4.§-ához igazít-
ja, amikor a javítóintézeti nevelés folytatása helyett
az ideiglenes elbocsátás megszüntetésérõl rendelkezik.
A 25.§-hoz
A fiatalkorúak pártfogó felügyeletét a gyámható-
ság látja el a mellette mûködõ hivatásos pártfogó köz-
remûködésével, ezért a Bv.tvr. 103.§ (4) bekezdése
szerint a pártfogolt jelentkezni köteles a gyámható-
ságnál, illetve a hivatásos pártfogónál. E rendelke-
zést egészíti ki a Javaslat 25.§-ának (1) bekezdése,
amikor vádemelés elhalasztása esetén - tekintettel ar-
ra,hogy a fiatalkorú ebben az esetben is pártfogó fel-
ügyelet alatt áll - elõírja a jelentkezési kötele-
zettséget.
A Javaslat a vádemelés elhalasztása esetén az
ügyészt jogosítja fel a külön magatartási szabályok
elõírására és ezek módosítására.
A 26.§-hoz
A Javaslat a Bv.tvr. 110. §-ának (1) bekezdését
akként módosítja, hogy az a fiatalkorú, aki a javító-
intézet rendjét ismételten és súlyosan megsérti, vagy
újabb bûncselekményt követ el, illetve akinek az ide-
iglenes elbocsátását megszüntették, zárt jellegû inté-
zeti részlegben helyezhetõ el.
A hatályos rendelkezések zárt jellegû intézeti
elhelyezést tesznek lehetõvé. Ilyen intézetek azonban
nem mûködnek, a szigorúbb szabályok csak az intézeten
belül kialakított részlegben alkalmazhatók.
A 27.§-hoz
A Javaslat 4.§-ában meghatározott új szabály sze-
rint az ideiglenes elbocsátás tartama azonos a javító-
intézeti nevelés hátralevõ részével, de legalább egy
év. Ebben az esetben az ideiglenes elbocsátás tartamá-
nak lejártával válik véglegessé, ezért errõl külön
rendelkezni nem kell.
Szükséges viszont kimondani, hogy az ideiglenes
elbocsátás véglegessé válik, ha a fiatalkorú tizenki-
lencedik életévét betölti. Errõl rendelkezik a Javas-
latnak a Bv.tvr. 112. §-ának (2) bekezdését módosító
27.§-a.
A Javaslat a fiatalkorúak életkori sajátosságaira
tekintettel nem engedi, hogy a tizenkilencedik évét
betöltött személy tovább a javítóintézetben tartózkod-
jék. Ezért megszünteti azt a lehetõséget, hogy a bíró-
ság ilyenkor az oktatási év végéig elrendelje a javí-
tóintézeti nevelés folytatását.
A Javaslat 27.§-a a fenti szabályozásnak megfele-
lõen módosítja a Bv.tvr. 112.§-ának (3) bekezdését.
A 28.§-hoz
A Javaslat 14.§-a szerint a fiatalkorú elõzetes
letartóztatását - a bíróság döntése alapján - javító-
intézetben kell végrehajtani.
E módosításhoz kapcsolódva egészíti ki a Javaslat
a Bv.tvr. 116.§-ának (1) bekezdését.
Az elõzetes letartóztatás helyének megváltoztatá-
sát a gyanúsított és a védõ mellett az ügyész is in-
dítványozhatja.
A Javaslat a fogvatartó intézmény vezetõjének
elõírja, hogy értesítse az ügyészt, ha a végrehajtási
hely megváltoztatását indokoltnak tartja.
A 29.§-hoz
A Javaslat az elõzetes letartóztatás javítóinté-
zetben történõ végrehajtására általában a Bv.tvr-nek a
javítóintézeti nevelés végrehajtására vonatkozó sza-
bályait (VIII. Fejezet VIII. Cím) rendeli értelemsze-
rûen alkalmazni. Kivételt képeznek azok az elõírások,
amelyek az elõzetes letartóztatás kényszerintézkedés
jellegébõl adódóan nem alkalmazhatóak. Ilyenek: a ja-
vítóintézeti nevelés végrehajtásának felfüggesztésére,
elhalasztására és félbeszakítására; a kimenõre, eltá-
vozásra és szabadságra, valamint a tanulmányok folyta-
tásához szükséges idõ intézeten kívüli töltésére vo-
natkozó rendelkezések.
A Javaslat megengedi, hogy az elõzetes letartóz-
tatást javítóintézetben töltõ fiatalkorút - kivétele-
sen, a bíróság döntése alapján - legfeljebb öt napra,
ideiglenesen büntetés-végrehajtási intézetben vagy
rendõrségi fogdában helyezzék el.
Erre általában az egymást szorosan követõ rendõr-
ségi vagy ügyészségi kihallgatások esetén, illetve ak-
kor kerülhet sor, ha a bíróság az ügyben több napos
tárgyalást tûzött ki, ha a fiatalkorú szállítása a ja-
vítóintézet és a kihallgatás, illetve tárgyalás helye
között a rövid idõközök és a nagy távolság miatt nem
oldható meg.
A Javaslat szerint a bíróságnak a tárgyalás elõ-
készítése során az elõzetes letartóztatásról szóló ha-
tározatáig az ügyész is jogosult dönteni a huszonnégy
órát meg nem haladó tartamú ideiglenes elhelyezésrõl.
Az ügyész ilyenkor köteles értesíteni a bíróságot az
ideiglenes elhelyezésrõl.
A 30.§-hoz
A Javaslat 30. §-a rendelkezik a törvény hatályba
lépésérõl. Az elõzetes letartóztatás javítóintézetben
történõ végrehajtása feltételeinek biztosítása
hosszabb idõt igényel, ezért az erre vonatkozó rendel-
kezések késõbb lépnek hatályba.
A Javaslat 30.§-a a büntetõ jogszabályok egyes
rendelkezéseit hatályon kívül helyezi.
A fiatalkorú érdekeivel ellentétes a Be. 297.§
(3) bekezdésének azon rendelkezése, melynek alapján az
általános szabályok szerint illetékes bíróság jár el,
ha a fiatalkorú és a felnõtt korú terhelt helyi bíró-
sági hatáskörbe tartozó ügyének összefüggése miatt az
ügyész - kivételesen - elõtte emel vádat. Ebben az
esetben nem a fiatalkorúak ügyésze, illetve a fiatal-
korúak bírósága jár el.
A Javaslat ezért a Btk. 297.§-ának (3) és (4) be-
kezdését - és ebbõl adódóan a Btk. 306.§-ának (1) be-
kezdését is - hatályon kívül helyezi. Így a fiatalko-
rúak ügyeiben - a katonai büntetõeljárásra tartozó
ügyek kivételével - minden esetben a fiatalkorúak bí-
rósága jár el.
A Javaslat arra tekintettel, hogy a Btk. módosuló
118.§-ának (4) bekezdése minden, a javítóintézetbõl
való ideiglenes elbocsátást megszüntetõ okot tételesen
felsorol, a Bv.tvr. 15.§-ának (3) bekezdését hatályon
kívül helyezi.
A Javaslat a 30.§ (3) bekezdésben, a fiatalkorú
jogainak és érdekeinek védelmében elõírja a bíróság-
nak, hogy az elõzetes letartóztatás végrehajtási he-
lyérõl - amennyiben a fiatalkorú az elõzetes letartóz-
tatás javítóintézetben történõ végrehajtására vonatko-
zó rendelkezések hatályba lépésekor elõzetes letartóz-
tatásban van - a hatálybalépést követõ harminc napon
belül rendelkezzék.
m A törvényjavaslat költség-kihatásai
1. A Be-t érintõ az a módosítás, hogy a fiatalkorú
ügyében akkor is minden esetben a fiatalkorúak bírósága
jár el, ha ügye felnõtt korú elkövetõ ügyével összefügg, a
megyei (fõvárosi) bíróságokon mûködõ székhelyi bíróságok
munkaterhét megnöveli.
Ezért - az egyébként is leterhelt - székhelyi, helyi
bíróságokon új bírói és ügykezelõi állások létesítése
szükséges. Ez megyénként általában egy új tanács létreho-
zását jelenti. Vannak azonban olyan területek (Balaton
környéke, Fõváros, stb.), ahol a speciális körülményekbõl
adódóan magasabb a bûnelkövetõk száma, így két - a Fõvá-
rosban három - tanács kialakítása indokolt.
Az új állások létesítésének éves költség-kihatása
várhatóan a következõ:
26 helyi bírói állás 89.980,- Ft/fõ/hó 30,1 millió Ft
26 ügykezelõi állás 36.720,- Ft/fõ/hó 12,4 millió Ft
Tb. járulék (44 %) 18,7 millió Ft
Elsõ felszerelés
költsége: 300.000,- Ft/fõ/hó 15,6 millió Ft
Dologi és mûködési
kiadások: 360.000,- Ft/fõ/hó 18,7 millió Ft
2. A Be-t érintõ az a módosítás, hogy a fiatalkorúval
szemben elrendelt elõzetes letartóztatás javítóintézetben
is végrehajtható, a Népjóléti Minisztérium kezelésében le-
võ javítóintézetek átalakítását, illetve új intézmények
létesítését követeli meg.
A Népjóléti Minisztérium közlése szerint a javítóin-
tézetek jelenleg kb. 200 fõ (160 fiú és 40 lány) elõzetes
letartóztatásban levõ fiatalkorú elhelyezését tudnák vál-
lalni. Tekintettel arra, hogy az elõzetes letartóztatotta-
kat bizonyos mértékben elkülönítve célszerû tartani a ja-
vítóintézetben, a meglevõ intézményeket át kell alakítani.
Ez éves szinten az alábbi költségeket jelenti:
Egyszeri dologi költség
(épület átalakítása, berendezés) 143,5 millió Ft
Az új dolgozók éves bére (Tb.járulékkal) 55,3 millió Ft
A mûködtetés dologi többletköltsége 25,0 millió Ft
Az adatok 1994. elejiek, további pontosításukat - a
kialakuló inflációs rátára figyelemmel - az 1996. évi
költségvetés tervezésénél el kell végezni.
A meglevõ férõhelyek 1996. január 1-én az elõzetes
letartóztatására vonatkozó rendelkezések hatálybalépésekor
elegendõek lesznek, de fokozatosan el kell kezdeni az új
intézmények létesítését, illetve a jelenlegi intézmények
bõvítését. (Elõreláthatólag három 60 férõhelyes új intéz-
ményre lesz szükség, vagy a meglevõ intézményeket kell 3 x
60 férõhellyel bõvíteni.)
3. Az elõzetes letartóztatás javítóintézetben történõ
végrehajtása a Belügyminisztériumnak többletköltséget je-
lent, mivel a fiatalkorúak szállítását a rendõrség fogja
végezni.
A Belügyminisztérium költség-kihatásai - egy fõ fia-
talkorúra vetítve, átlagos 30 napos fogvatartást feltéte-
lezve - a következõk:
Szállítási költség:
- átlagosan megtett út: 150 km
- átlagos igénybevétel: 4 nap (2 alkalommal oda-vissza út)
- üzemeltetési költség: 40,-Ft/km
150 x 4 x 40 = 24.000,-Ft
Rendõri kísérés költsége:
- 1 fõ rendõr költsége: 4.750,-Ft/nap (a kísérést minimum
2 fõ végzi 4 napon át, 2 alkalommal oda-vissza)
4.750 x 2 x 4 = 38.000,-Ft
- járulékos költségek:
étkezési költségtérítés: 380,-Ft/fõ/nap
szállásköltség: 1.500/fõ/nap
380 x 2 x 4 = 3.040,-Ft
1.500 x 2 x 2 = 6.000,-Ft
Esetleges nyomozati költség:
(nyomozó kiszállása az intézetbe)
- 30 nap alatt 1 alkalommal (2 nap)
gépjármû használat: 40,-Ft/km
átlagosan megtett út: 150 km
40 x 150 x 2 = 12.000,-Ft
nyomozó költsége: 4.750,-Ft/fõ/nap
4.750 x 2 = 9.500,-Ft
nyomozó járulékos költségei: 1.880,-Ft
Összesen: 94.420,-Ft/fõ/30 nap
1 fõ 1 napra jutó összes költsége: 3.147,-Ft, 900 fõ 90
napra jutó összes költsége: 254.907.000,-Ft, ami megköze-
lítõen 255 millió Ft.
4. A költségek vizsgálatánál figyelembe vettük azt,
hogy évente 8-900 fiatalkorú van elõzetes letartóztatás-
ban. E szám a törvény rendelkezései alapján várhatóan nem
fog növekedni és a letartóztatásoknak csak egy részét fog-
ják végrehajtani javítóintézetben.
Jelenleg egy fiatalkorú elõzetes letartóztatásának
napi költsége a büntetés-végrehajtási intézetben 1.789,-
forint. (Az összeg a bérjellegû kiadásokat, a készletbe-
szerzési, a szolgáltatási költségeket, továbbá a nagy ér-
tékû tárgyi eszközök, berendezések és szükséges felújítá-
sok költségét tartalmazza.)
Az elõzetes letartóztatásban levõ fiatalkorúak nem-
zetközi kötelezettségeinknek és törvényeinknek megfelelõ
elhelyezése a tárgyi és személyi feltételek hiánya miatt
jelenleg nem biztosított a büntetés-végrehajtási intéze-
tekben, még kevésbé a rendõrségi fogdákban.
Ha a Javaslat rendelkezéseinek bevezetésére nem kerül
sor, elengedhetetlen új, a fiatalkorúak elhelyezésére
szolgáló büntetés-végrehajtási férõhelyek létrehozása, il-
letve a meglevõ intézmények korszerûsítése, valamint meg-
felelõ és elegendõ rendõrségi fogda kialakítása, aminek
szintén jelentõs költség-kihatása lenne.