A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

KORMÁNYA

T/466.. számú

t ö r v é n y j a v a s l a t

a büntetõ jogszabályok módosításáról

Elõadó: Dr. Vastagh Pál

Budapest, 1995. január

1995. évi ..... törvény

a büntetõ jogszabályok módosításáról

1.§

A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény

(Btk.) 108. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni

vagy büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés

vagy a büntetés célja más módon nem érhetõ el."

2.§

A Btk. 109. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Fiatalkorúval szemben pártfogó felügyelet vádeme-

lés elhalasztása mellett is alkalmazható."

3.§

A Btk. 117.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(2) A próbaidõ tartama egy évtõl két évig terjedhet;

a tartamot években és hónapokban kell meghatározni."

4.§

A Btk. 118.§-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép, és a következõ (5), (6) bekezdéssel egészül

ki:

"(2) A javítóintézeti nevelés tartama egy évtõl három

évig terjedhet.

(3) A bíróság azt, aki a javítóintézetben legalább

egy évet eltöltött, ideiglenesen elbocsátja az intézetbõl,

ha a kiszabott javítóintézeti nevelés felét már letöltötte

és alaposan feltehetõ, hogy az intézkedés célja további ja-

vítóintézeti nevelés nélkül is elérhetõ. Az ideiglenes el-

bocsátás tartama azonos a javítóintézeti nevelés hátralevõ

részével, de legalább egy év.

(4) A bíróság az ideiglenes elbocsátást megszünteti,

ha a javítóintézetbõl ideiglenesen elbocsátott fiatalkorút

az ideiglenes elbocsátás alatt elkövetett bûncselekmény mi-

att szabadságvesztésre ítélik. Ha a fiatalkorúval szemben a

bíróság más büntetést szab ki vagy intézkedést alkalmaz, il-

letve a fiatalkorú a pártfogó felügyelet szabályait megsze-

gi, a bíróság az ideiglenes elbocsátást megszüntetheti.

(5) Az ideiglenes elbocsátás megszüntetése esetén

az ideiglenes elbocsátáson töltött idõ a javítóintézeti ne-

velésbe nem számítható be.

(6) Azt, aki a tizenkilencedik életévét betöltötte,

a javítóintézetbõl el kell bocsátani."

5.§

A Btk. 119.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"119.§ A felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, a

próbára bocsátott, a feltételes szabadságra bocsátott, a ja-

vítóintézetbõl ideiglenesen elbocsátott és az a fiatalkorú,

akivel szemben a vádemelést elhalasztották, pártfogó felü-

gyelet alatt áll."

6.§

A Btk. 120.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(2) Javítóintézeti nevelés és szabadságvesztés ta-

lálkozása esetén összbüntetésként a szabadságvesztést kell

végrehajtani. Ennek tartamát a bíróság legfeljebb egy évvel

meghosszabbíthatja, ha erre a 108. §-ban meghatározott cél

elérése érdekében szükség van. A meghosszabbítás tartama

azonban a javítóintézeti nevelés hátralevõ részét nem érheti

el."

7.§

A Btk. a következõ 120/A. §-szal egészül ki:

"Egységes intézkedés

120/A.§ (1) Ha a bíróság a fiatalkorúval szemben több

olyan javítóintézeti nevelést rendelt el, amelyeket az egy-

séges intézkedés elrendelésekor még nem hajtottak végre,

vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre, a bíróság a fi-

atalkorúval szemben egységes intézkedésként javítóintézeti

nevelést rendel el.

(2) Az egységes intézkedésként elrendelt ja-

vítóintézeti nevelés tartamát úgy kell megállapítani, hogy

az ne legyen rövidebb a legsúlyosabb javítóintézeti nevelés-

nél, de ne érje el az egységes intézkedésként elrendelt ja-

vítóintézeti nevelések együttes tartamát. A javítóintézeti

nevelés tartama ilyenkor sem haladhatja meg a három évet."

8.§

A Btk. a következõ 120/B.§-szal egészül ki:

"Az elõzetes fogvatartás beszámítása

120/B.§ (1) Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe az

elõzetes fogvatartás teljes idejét be kell számítani.

(2) A beszámításnál egy napi elõzetes fogva-

tartás egy napi javítóintézeti nevelésnek felel meg."

9.§

A Btk. 193.§-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a követ-

kezõ rendelkezés lép és a következõ (4)-(5) bekezdéssel

egészül ki:

"(2) A büntetés öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha

a családi állás megváltoztatását a tizennyolcadik életévét

be nem töltött személy eladásával vagy megvásárlásával köve-

tik el.

(3) A büntetés öt évig, a (2) bekezdés esetén két

évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a családi ál-

lás megváltoztatását

a) gyógy- vagy nevelõintézet alkalmazottja foglal-

kozása körében,

b) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy

nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köte-

les személy követi el.

(4) A büntetés öt évtõl tíz évig terjedõ szabadság-

vesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bûncselekményt

a) üzletszerûen,

b) emberkereskedelemmel foglalkozó szervezet kere-

tében követik el.

(5) Ha a gyógy- vagy nevelõintézet alkalmazottja

foglalkozása körében az (1) bekezdésben meghatározott bûn-

cselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig

terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénz-

büntetéssel büntetendõ."

10.§

A Btk. 195.§-a a következõ (3) bekezdéssel egészül

ki:

"(3) Bûntett miatt két évtõl nyolc évig terjedõ sza-

badságvesztéssel büntetendõ az a nagykorú személy, aki adás-

vétel útján hozzá került kiskorú személyt kényszermunkára,

üzletszerû kéjelgésre vagy züllött életmód folytatására bír

rá, vagy rábírni törekszik."

11.§

(1) A büntetõeljárásról szóló 1973. évi I. törvény

(Be.) 296.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelke-

zés lép:

"(1) Elsõ fokon bûntetti eljárásban és másodfokon - a

Legfelsõbb Bíróság kivételével - a bíróság kijelölt tanácsa,

vétségi eljárásban elsõ fokon a kijelölt bíró (mint a fia-

talkorúak bírósága) jár el."

(2) A Be. 296.§-ának (3) bekezdése helyébe a követke-

zõ rendelkezés lép:

"(3) Az elsõ fokú bíróságon a fiatalkorúak tanácsának

egyik ülnöke pedagógus."

12.§

A Be. 297.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(2) A fiatalkorúak bírósága felnõttkorú terhelt

ügyét is elbírálja, ha az a fiatalkorú ügyével összefügg."

13.§

A Be. 298.§-ának a jelölése (1) bekezdésre változik

és a következõ (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A hatóság az alapos gyanú közlésével egyidejûleg

védõt rendel ki, ha a fiatalkorú terheltnek nincs meghatal-

mazott védõje."

14.§

"A" változat:

A Be. 302.§-a a következõ (2)-(5) bekezdéssel egészül

ki, és a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (6) bekezdésre vál-

tozik:

"(2) A fiatalkorú elõzetes letartóztatását

a) javítóintézetben,

b) büntetésvégrehajtási intézetben

vagy rendõrségi fogdában

kell végrehajtani.

(3) A bíróság - a fiatalkorú személyiségére vagy a

terhére rótt bûncselekmény jellegére tekintettel - dönt ar-

ról, hogy az elõzetes letartóztatást hol kell végrehajtani.

(4) Az elõzetes letartóztatás tartama alatt a bíró-

ság az elõzetes letartóztatás helyét az ügyész, a terhelt

vagy a védõ indítványára megváltoztathatja. Errõl - a tár-

gyalás elõkészítése során hozott határozatig - az elõzetes

letartóztatást elrendelõ bíróság, azt követõen az a bíróság

határoz, amelyik elõtt a büntetõeljárás folyik.

(5) Ha a fiatalkorú elõzetes letartóztatását javító-

intézetben hajtják végre és a fiatalkorú büntetés-végrehaj-

tási intézetben vagy rendõrségi fogdában történõ ideiglenes

elhelyezésérõl a bíróság határoz, a bíróság hatáskörére és

illetékességére a (4) bekezdést kell alkalmazni."

"B" változat:

A Be. 302.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ ren-

delkezés lép, a következõ (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, és

a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (6) bekezdésre változik:

"(1) Fiatalkorú elõzetes letartóztatásának a 92.§ (1)

bekezdésében megállapított okok esetében is csak akkor van

helye, ha ez a bûncselekmény különös tárgyi súlya folytán

szükséges.

(2) A fiatalkorú elõzetes letartóztatását

a) javítóintézetben,

b) büntetésvégrehajtási intézetben

vagy rendõrségi fogdában

kell végrehajtani.

(3) A bíróság - a fiatalkorú személyiségére vagy a

terhére rótt bûncselekmény jellegére tekintettel - dönt ar-

ról, hogy az elõzetes letartóztatást hol kell végrehajtani.

(4) Az elõzetes letartóztatás tartama alatt a bíró-

ság az elõzetes letartóztatás végrehajtásának helyét az

ügyész, a terhelt vagy a védõ indítványára megváltoztathat-

ja. Errõl - a tárgyalás elõkészítése során hozott határoza-

tig - az elõzetes letartóztatást elrendelõ bíróság, azt kö-

vetõen az a bíróság határoz, amelyik elõtt a büntetõeljárás

folyik.

(5) Ha a fiatalkorú elõzetes letartóztatását javító-

intézetben hajtják végre és a fiatalkorú büntetés-végrehaj-

tási intézetben vagy rendõrségi fogdában történõ ideiglenes

elhelyezésérõl a bíróság határoz, a bíróság hatáskörére és

illetékességére a (4) bekezdést kell alkalmazni."

15.§

A Be. a következõ 302/A. §-szal egészül ki:

"302/A.§ (1) A vádirat benyújtása elõtt a kényszerin-

tézkedésekkel kapcsolatos eljárásban (379/A-379/B.§) a meg-

hallgatás védõ távollétében nem tartható meg.

(2) A meghallgatásról a törvényes képviselõt

és a gondozót is értesíteni kell."

16.§

A Be. a következõ 302/B.§-szal egészül ki:

"302/B.§ A meghallgatáson a törvényes képviselõ és a

gondozó felszólalhat."

17.§

A Be. 303.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"303.§ A határozatot a törvényes képviselõvel, az

ügydöntõ határozatot és a személyi szabadságot korlátozó

kényszerintézkedésrõl szóló határozatot a gondozóval is kö-

zölni kell."

18.§

A Be. a következõ 303/A.§-szal egészül ki:

"A vádemelés elhalasztása

303/A.§ (1) Az ügyész a vádemelés feltételeinek fenn-

állása esetén öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb bün-

tetéssel büntetendõ bûncselekmény miatt - a fiatalkorú he-

lyes irányú fejlõdése érdekében - a vádemelést, egy évtõl

két évig terjedõ idõre elhalaszthatja.

(2) Az ügyész a vádemelés elhalasztása esetén

megállapítja, hogy a fiatalkorú pártfogó felügyelet alatt

áll.

(3) A vádemelést elhalasztó határozatot a

sértettel, a feljelentõvel és a magánindítványt elõterjesz-

tõvel is közölni kell.

(4) Ha a határozat ellen a fiatalkorú pa-

nasszal él, az ügyész - amennyiben a nyomozás megszüntetésé-

nek feltételei nem állnak fenn - vádat emel.

(5) Ha a fiatalkorút a vádemelés elhalasztá-

sának tartama alatt elkövetett bûncselekmény miatt elítélik

vagy vele szemben a bíróság javítóintézeti nevelést vagy

próbára bocsátást alkalmaz, illetve a fiatalkorú a pártfogó

felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, az

ügyész vádat emel."

19.§

A Be. a következõ 303/B. §-szal egészül ki:

"303/B.§ (1) Ha a vádemelés elhalasztásának tartama

eredményesen eltelt, az ügyész a nyomozást megszünteti.

(2) Az (1) bekezdés esetén a hatóság ugyanab-

ban az ügyben az eljárást nem folytathatja, kivéve ha a

303/A. § (5) bekezdése alapján vádemelésnek van helye."

20.§

A Be. 308.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"A javítóintézetbõl való ideiglenes

elbocsátás megszüntetése

308.§ (1) Ha a javítóintézetbõl való ideiglenes el-

bocsátás megszüntetésérõl a fiatalkorú ellen indult újabb

büntetõeljárásban alkalmazott büntetés vagy intézkedés mi-

att kell határozni, erre az újabb ügyben eljáró bíróság jo-

gosult.

(2) A bûnügyi költséget az állam viseli, ha a

bíróság az ideiglenes elbocsátást nem szünteti meg."

21.§

A Be. a következõ 309.§-szal egészül ki:

"Egységes intézkedés elrendelése

309.§ Több javítóintézeti nevelés helyett egységes

intézkedés kiszabására a Be. 378. és 378/A §-át kell érte-

lemszerûen alkalmazni."

22.§

A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló

1979. évi 11.törvényerejû rendelet (Bv.tvr.) 1.§-ának (2)

bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A megrovás a bírósági határozat jogerõre emelke-

désének bevárása nélkül, a pártfogó felügyelet és a megrovás

az ügyész határozata alapján is végrehajtható."

23.§

A Bv.tvr. 3.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"3.§ A büntetések és az intézkedések végrehajtását a

bíróság rendeli el. Az ügyész által megállapított pártfogó

felügyelet végrehajtásáról az ügyész rendelkezik. A végre-

hajtás a bíróság, a büntetés-végrehajtási szervezet, a ren-

dõrség, valamint az e törvényben meghatározott más szervek

feladata, a végrehajtásban más szervek és szervezetek is

közremûködnek."

24.§

(1) A Bv.tvr. 15.§-ának címe, valamint (1) bekezdése

helyébe a következõ cím, illetve rendelkezés lép:

"Elbocsátás a javítóintézetbõl és

az ideiglenes elbocsátás megszüntetése"

"(1) A javítóintézetbõl ideiglenes elbocsátásra /Btk.

118.§ (3) bekezdés/ a 8.§, a javítóintézetbõl ideiglenes el-

bocsátás megszüntetésének a magatartási szabályok megszegése

miatt történõ elrendelésére a 9.§ rendelkezéseit kell - a

(2)-(4) bekezdésekben szabályozott eltérésekkel -értelemsze-

rûen alkalmazni."

(2) A Bv.tvr. 15.§-ának (4) bekezdése helyébe a kö-

vetkezõ rendelkezés lép:

"(4) A javítóintézetbõl való ideiglenes elbocsátás

megszüntetése iránti eljárásban felmerült bûnügyi költséget

az állam viseli, ha a büntetés-végrehajtási bíró a javítóin-

tézetbõl ideiglenes elbocsátást nem szünteti meg."

25.§

(1) A Bv.tvr. 103.§-a (4) bekezdésének a) pontja he-

lyébe a következõ rendelkezés lép:

(A pártfogolt jelentkezni köteles)

"a) a vádemelés elhalasztása, próbára bocsátás, il-

letõleg felfüggesztett szabadságvesztés esetén a gyámhatóság

felhívására a gyámhatóságnál, illetve a hivatásos pártfogó-

nál;"

(2) A Bv.tvr. 103.§-ának (5) bekezdése helyébe a kö-

vetkezõ rendelkezés lép:

"(5) A pártfogó felügyelet és az ezzel az intézkedés-

sel kapcsolatos rendelkezések nem jegyezhetõk be a fiatalko-

rú személyi igazolványába. A fiatalkorú a pártfogó felügye-

let tartama alatt köteles a ügyész, a bíróság, illetõleg a

gyámhatóság határozatát magánál tartani, és ha a rendõrség

igazoltatja, a határozatot a személyi igazolvánnyal bemutat-

ni."

(3) A Bv.tvr. 103.§-a a következõ (8) bekezdéssel

egészül ki:

"(8) Ha a fiatalkorú pártfogó felügyeletét az ügyész

állapította meg, a külön magatartási szabályok elõírására,

és a magatartási szabályok módosítására az ügyész jogosult."

26.§

A Bv.tvr. 110.§-ának (1) bekezdése helyébe a követ-

kezõ rendelkezés lép:

"(1) Az intézet igazgatója az intézeti tanács javas-

latára zárt jellegû intézeti részlegbe helyezheti a fiatal-

korút, ha a javítóintézet rendjét ismételten és súlyosan

megsértette, vagy újabb bûncselekményt követett el, illetve

az ideiglenes elbocsátását megszüntették."

27.§

A Bv.tvr. 112.§-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a kö-

vetkezõ rendelkezés lép:

"(2) Az ideiglenes elbocsátás véglegessé válik, ha a

fiatalkorú annak tartama alatt betölti a tizenkilencedik

életévét.

(3) Ha a fiatalkorú a tizenkilencedik életévét be-

töltötte, az intézet igazgatója a javítóintézetbõl elbocsát-

ja."

28.§

A Bv.tvr. 116.§-ának (1) bekezdése helyébe a követke-

zõ rendelkezés lép, a következõ (2) bekezdéssel egészül ki,

és a jelenlegi (2)-(5) bekezdés jelölése (3)-(6) bekezdésre

változik:

"(1) Az elõzetes letartóztatást büntetés-végrehajtási

intézetben a tárgyalás elõkészítése során hozott határozatig

az ügyész, ezt követõen a bíróság rendelkezése alapján és

annak megfelelõen kell végrehajtani. Ha a bíróság úgy ren-

delkezik, a fiatalkorú elõzetes letartóztatását javítóinté-

zetben kell végrehajtani.

(2) A fogvatartó intézmény vezetõje értesíti az

ügyészt, ha az elõzetes letartóztatás végrehajtási helyének

megváltoztatása indokolt."

29.§

A Bv.tvr. a következõ 121/A.§-szal egészül ki:

"121/A.§ (1) Az elõzetes letartóztatás javítóintézet-

ben történõ végrehajtására a VIII. Fejezet VIII. Címének

rendelkezéseit kell értelemszerûen alkalmazni, a 106.§ (2)

bekezdése, a 108.§ (4) bekezdése, a 111. és a 112.§ azonban

nem alkalmazható.

(2) Az elõzetes letartóztatásban levõ fia-

talkorú - kivételesen - legfeljebb öt napra, ideiglenesen

akkor is elhelyezhetõ büntetés-végrehajtási intézetben vagy

rendõrségi fogdában, ha az elõzetes letartóztatást javítóin-

tézetben hajtják végre.

(3) Az elõzetes letartóztatásban levõ fia-

talkorú büntetés-végrehajtási intézetben vagy rendõrségi

fogdában történõ ideiglenes elhelyezésérõl, annak tartamáról

a (2) bekezdés keretei között a bíróság határoz. A bíróság-

nak az elõzetes letartóztatásról a tárgyalás elõkészítése

során hozott határozatáig a fiatalkorú - huszonnégy órát

meg nem haladó tartamban - az ügyész rendelkezése alapján is

elhelyezhetõ büntetés-végrehajtási intézetben vagy rendõrsé-

gi fogdában. Errõl az ügyész a bíróságot értesíti."

30.§

(1) E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételé-

vel - a kihirdetését követõ harmadik hónap 15. napján lép

hatályba. Ezzel egyidejûleg a Be. 152. és 293.§-a, 297.§-á-

nak (3) és (4) bekezdése, 306.§-ának (1)-(2) bekezdése, va-

lamint a Bv.tvr. 15.§-ának (3) bekezdése és 106.§-ának (1)

bekezdése hatályát veszti.

(2) A törvény 14.§-ának a Be. 302.§ (2)-(5) bekezdé-

sére vonatkozó rendelkezései, továbbá a 28.§-a és a 29.§-a

1996. január hó 1. napján lépnek hatályba.

(3) Ha az elõzetes letartóztatás javítóintézetben

történõ végrehajtására vonatkozó rendelkezések hatálybalépé-

sekor a fiatalkorú elõzetes letartóztatásban van, a bíróság

a hatályba lépést követõ 30 napon belül rendelkezik az elõ-

zetes letartóztatás végrehajtásának helyérõl.

Általános indokolás

Az Országgyûlés a Gyermek jogairól szóló, New

Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezményt (a to-

vábbiakban: Egyezmény) az 1991. évi LXIV. törvénnyel

kihirdette. Az Egyezmény a Magyar Köztársaságra nézve

1991. október 7-én lépett hatályba.

Az Országgyûlés az Egyezmény és a magyar jog-

rendszer összhangjának megteremtésére több határozatá-

ban kötelezte a Kormányt. /47/1991. (IX. 15.) Ogy.

hat. 55/1992. (X. 1.) Ogy. hat./

A büntetõ jogszabályok gyermek- és fiatalkorúakra

vonatkozó rendelkezései alapvetõen megfelelnek az

Egyezmény követelményeinek, mivel e szabályok módosí-

tása a korábban elfogadott nemzetközi dokumentumok ha-

zai jogrendbe illesztése kapcsán már megtörtént. Így

pl. a büntetõ jogszabályoknak az 1993. évi XVII. tör-

vénnyel elvégzett módosítása számos bûncselekmény bün-

tetési tételét megemelte, illetve több bûncselekmény-

nél minõsítõ körülményként szabályozta azt az esetet,

amikor a sértett gyermek- vagy fiatalkorú.

Léteznek azonban olyan jogszabályi rendelkezések,

illetve vannak olyan - a jogalkalmazásban megnyilvánu-

ló - hiányosságok, amelyek gátolják az Egyezmény köve-

telményeinek gyakorlati megvalósulását. A Javaslat

alapvetõen azokat a módosításokat és kiegészítéseket

tartalmazza, amelyek elõsegítik az Egyezmény elõírása-

inak érvényesülését.

Részletes indokolás

Az 1.§-hoz

Az Egyezmény 37. Cikkének b) pontja értelmében a

gyermekkel szemben szabadságvesztés büntetés kiszabása

csak végsõ eszközként és a lehetõ legrövidebb idõtar-

tammal alkalmazható.

A Javaslat ezen követelmény érvényesülése érdeké-

ben új rendelkezést vezet be a Büntetõ Törvénykönyvrõl

szóló 1978. évi IV. törvénybe (Btk.): érintetlenül

hagyva azt a rendelkezést, hogy a fiatalkorúval szem-

ben büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés al-

kalmazása nem célravezetõ, továbblép és kimondja: az

intézkedések, illetve a büntetések közül elõnyben kell

részesíteni azokat, amelyek nem eredményeznek szabad-

ságelvonást. Tehát a javítóintézeti nevelést meg kell,

hogy elõzze a megrovás és a próbára bocsátás, a végre-

hajtandó szabadságvesztést pedig a pénzbüntetés, az

önálló mellékbüntetés és a szabadságvesztés próbaidõre

történõ felfüggesztése.

A Btk. 108.§ (3) bekezdése azt hivatott biztosí-

tani, hogy a fiatalkorú környezetébõl történõ kiemelé-

sére - különösen szabadságvesztés végrehajtása céljá-

ból - csak kivételesen, végsõ esetben kerüljön sor.

A 2.§-hoz

A Javaslat 18. §-a új jogintézményként vezeti be

az ügyész által alkalmazható vádemelés elhalasztását,

melynek ideje alatt a fiatalkorú pártfogó felügyelet

alatt áll.

A vádemelés elhalasztása a büntetõeljárásról szó-

ló 1973. évi I. törvényben (Be.) szabályozott jogin-

tézmény, amelyet nem bíróság alkalmaz. A vádemelés el-

halasztásához kapcsolódó pártfogó felügyelet alkalma-

zásáról azonban a Btk-nak a fiatalkorúakra vonatkozó

szabályai között is kell rendelkezni.

Ezt tartalmazza a Javaslat 2.§-a, a Btk. 109. §-

ának kiegészítésével.

A 3.§-hoz

A Btk. a fiatalkorúval szemben próbára bocsátás

alkalmazását az általános szabályoknál szélesebb kör-

ben - bármely bûncselekmény elkövetése esetén - lehe-

tõvé teszi. Ugyanakkor a hatályos rendelkezések sze-

rint a próbaidõ tartama minden esetben egy év. A Ja-

vaslat az intézkedés alkalmazásának bõvítését, a dif-

ferenciáltabb elbírálás lehetõségét kívánja biztosíta-

ni, amikor a próbára bocsátás tartamát egy évtõl két

évig terjedõen határozza meg, és azzal, hogy módot ad

a próbaidõ tartamának hónapokban történõ meghatározá-

sára.

A 4.§-hoz

A Javaslat az Egyezmény 37. Cikkének b) pontjában

foglaltakra is figyelemmel módosítja a Btk. 118.§-ában

meghatározott javítóintézeti nevelés szabályait.

A javítóintézeti nevelés a hatályos rendelkezések

szerint határozatlan idejû intézkedés, amely végsõso-

ron addig tarthat, amíg a fiatalkorú tizenkilencedik

életévét be nem tölti. Az intézkedés határozatlan tar-

tama miatt az elõzetes fogvatartásban töltött idõ be-

számítására sincs lehetõség.

Ezért a fiatalkorú számára - különösen akkor, ha

elõzetes letartóztatást töltött - sokszor elõnyösebb,

ha vele szemben rövid tartamú szabadságvesztést szab-

nak ki, mintha a bíróság javítóintézeti nevelést al-

kalmazna, , amelynek tartamába az elõzetes letartózta-

tásban töltött idõ nem számítható be.

A fiatalkorúval szemben a büntetési célok - így

különösen a nevelési célok - eléréséhez a javítóinté-

zeti nevelés rendszerint alkalmasabb, mint a szabad-

ságvesztés.

Javítóintézeti nevelés alkalmazásakor a fiatalko-

rú kikerül ugyan eddigi környezetébõl, de olyan inté-

zetben helyezik el, ahol életkori sajátosságainak meg-

felelõ oktatása-nevelése jobban biztosított, mint a

szabadságvesztés végrehajtása során.

1. A Javaslat a javítóintézeti nevelést határo-

zott idejû intézkedéssé alakítja át: tartamát - az in-

tézkedés nevelõ jellegére tekintettel - egy évtõl há-

rom évig terjedõen határozza meg.

2. A Javaslat új rendelkezéseket tartalmaz a ja-

vítóintézetbõl való ideiglenes elbocsátásról Általános

szabályként rögzíti, hogy az ideiglenes elbocsátásra

csak az intézetben eltöltött egy év után kerülhet sor.

Az közömbös, hogy ezt javítóintézetben végrehajtott

elõzetes letartóztatásban, vagy javítóintézeti neve-

lésként tölti a fiatalkorú. A módosítás lehetõvé te-

szi, hogy az ideiglenes elbocsátást megelõzõen is ele-

gendõ idõ álljon rendelkezésre a javítóintézeti neve-

lés céljainak megvalósulásához.

3. A Javaslat mellõzi a Btk. 118.§-ából az inté-

zeti tanács javaslatára történõ utalást. E tekintetben

nem kíván változtatni a jelenlegi gyakorlaton, amely

szerint az ideiglenes elbocsátásról a büntetés-végre-

hajtási bíró dönt, az elõterjesztést pedig az intézeti

tanács teszi. Az intézeti tanácsra vonatkozó rendelke-

zés azonban nem illeszkedik a Btk. szabályai közé,

egyébként pedig a megfelelõ szabályokat tartalmazza a

büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979.

évi 11. törvényerejû rendelet (Bv.tvr.) 15.§-ának (2)

bekezdése.

4. A Javaslat a Btk. 118.§ (4) bekezdésében meg-

határozza, hogy mikor kötelezõ a javítóintézetbõl tör-

tént ideiglenes elbocsátás megszüntetése, és mely

esetben mérlegelheti a bíróság a megszüntetést.

A 5.§-hoz

A Javaslat 5.§-a a 18.§ által bevezetendõ új

ügyészi intézkedés - a vádemelés elhalasztása - nevelõ

hatását kívánja erõsíteni, amikor a Btk. 119.§-át kie-

gészítve kimondja, hogy az a fiatalkorú, akivel szem-

ben a vádemelést elhalasztották, pártfogó felügyelet

alatt áll.

A 6.§-hoz

A javítóintézeti nevelés átalakítása határozott

tartamú intézkedéssé, valamint a fiatalkorúakkal szem-

ben alkalmazott büntetés vagy intézkedés Btk. 108.§

(1) bekezdése szerinti célja megkívánja a Btk. 120.§

(2) bekezdésében meghatározott összbüntetési rendelke-

zések kiegészítését.

A Javaslat ezért - meghagyva azt a szabályt, hogy

javítóintézeti nevelés és szabadságvesztés találkozása

esetén összbüntetésként a szabadságvesztést kell vég-

rehajtani, melynek tartamát a bíróság legfeljebb egy

évvel meghosszabbíthatja - kimondja, hogy a meg-

hosszabbítás tartama a javítóintézeti nevelés hátrale-

võ részét nem érheti el.

A 7.§-hoz

A javítóintézeti nevelés átalakítása határozott

idejû intézkedéssé szükségessé teszi a több javítóin-

tézeti nevelés elrendelésével kapcsolatos szabályok

kialakítását.

Az összbüntetési rendelkezések között nem lehet

az új szabályokat elhelyezni, mivel a javítóintézeti

nevelés nem büntetés.

A Javaslat ezért a halmazati és összbüntetési

szabályok után a Btk. új 120/A. §-aként írja elõ, hogy

több - még végre nem hajtott, vagy folyamatosan végre-

hajtandó - javítóintézeti nevelés elrendelésekor a fi-

atalkorúval szemben egységes intézkedésként javítóin-

tézeti nevelést kell elrendelni.

A Javaslat az egységes intézkedésként elrendelt

javítóintézeti nevelés alsó és felsõ határát az össz-

büntetés elveinek figyelembe vételével állapítja meg.

A Javaslat egységes intézkedésként alkalmazott javító-

intézeti nevelésnél sem tartja megengedhetõnek, hogy a

javítóintézeti nevelés tartama három évnél hosszabb

legyen.

A 8.§-hoz

A határozott idejû javítóintézeti nevelésbe be

kell számítani az elõzetes fogvatartásban töltött

idõt.

Figyelemmel arra, hogy a javítóintézeti nevelés

- az elõzetes letartóztatáshoz hasonlóan - súlyos sza-

badságkorlátozással jár, a Javaslat akként rendelke-

zik, hogy az elõzetes letartóztatás beszámításánál egy

napi fogvatartás egy napi javítóintézeti nevelésnek

felel meg.

A 9.§-hoz

Az Egyezmény 35. Cikke tiltja a gyermekek elrab-

lását, eladását, illetve a gyermek-kereskedelmet.

E magatartások elkövetõi a Btk. hatályos szabá-

lyai szerint is büntethetõk kényszerítés, személyi

szabadság megsértése, bizonyos feltételek mellett em-

berrablás, zsarolás, kiskorú veszélyeztetése, családi

állás megváltoztatása, valamint nemi erkölcs elleni

bûncselekmények miatt.

A hathatósabb büntetõjogi védelem érdekében azon-

ban a Javaslat a Btk. 193. §-a szerinti családi állás

megváltoztatása bûncselekményét súlyosabban rendeli

büntetni, ha azt tizennyolcadik életévét be nem töl-

tött személy adásvételével követik el.

A gyermek eladásával vagy megvásárlásával elköve-

tett családi állás megváltoztatásánál további súlyo-

sabb büntethetõséget eredményez, ha gyógy- vagy neve-

lõintézet alkalmazottja foglalkozása körében, vagy a

tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelé-

sére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy

követi el a bûncselekményt, illetve , ha a cselekményt

üzletszerûen, vagy emberkereskedelemmel foglalkozó

szervezet keretében valósítják meg.

A 10.§-hoz

A Javaslat az emberkereskedelem áldozatává vált

kiskorú fokozott kiszolgáltatottságára tekintettel a

Btk. 195. §-ában meghatározott kiskorú veszélyeztetése

bûncselekményénél új, súlyosabban büntetendõ tényál-

lást vezet be.

A Javaslat két évtõl nyolc évig terjedõ szabad-

ságvesztéssel rendeli büntetni azt a nagykorú sze-

mélyt, aki adásvétel útján hozzá került kiskorút

kényszermunkára, üzletszerû kéjelgésre vagy züllött

életmód folytatására bír rá, vagy rábírni törekszik.

A 11.§-hoz

A Javaslat 30. §-a a vétségi eljárás szabályai-

nak a bírósági eljárásban való alkalmazása kizárását,

valamint a tárgyalás mellõzésével történõ elbírálást

tiltó büntetõeljárási rendelkezéseket hatályon kívül

helyezi. Ezzel lehetõséget teremt arra, hogy a vétségi

eljárás szabályai a fiatalkorúval szemben a bírósági

eljárásban is alkalmazhatóak legyenek.

A hatályon kívül helyezett szabályok tartalmaz-

nak garanciális elemet, de esetenként ellentétbe ke-

rülhetnek a fiatalkorú érdekeivel: a fiatalkorú a vét-

ségek esetén is szembesülni kényszerül a külsõleg min-

denképpen szigorúbb bûntetti eljárással, illetve magá-

val a bírósági tárgyalással. Számos esetben pedig bo-

nyolultabbá és hosszadalmasabbá teszik az eljárást,

ami ugyancsak nem szolgálja a fiatalkorú érdekét.

1. A Javaslat 11.§-a kiegészíti a Be. 296.§-á-

nak (1) bekezdését és úgy rendelkezik, hogy vétségi

eljárásban is az igazságügy-miniszter által kijelölt

bíró jár el.

2. A fiatalkorúak ügyeiben a bíróság összetétele

sajátos. Az igazságügy-miniszter által kijelölt bíró

jár el, tehát olyan személy, aki rendszeresen foglal-

kozik fiatalkorúakkal. Az egyik ülnök pedagógus szak-

képesítésû. E szabályok biztosítják a szakszerû elbí-

rálást, ezért a Javaslat mellõzi azt a hatályos ren-

delkezést, amely elõírja, hogy a tanács egyik tagja nõ

legyen.

A 12.§-hoz

A Javaslat a Be. 297.§-ának (2) bekezdését a Ja-

vaslat 11.§-ával módosuló 296.§ (1) bekezdéséhez iga-

zítja, amikor a "fiatalkorúak tanácsa" helyett a "fia-

talkorúak bírósága" kifejezést használja.

A 13.§-hoz

Az Egyezmény 37. Cikkének d) pontja értelmében a

szabadságától megfosztott gyermeknek joga van igen rö-

vid idõ alatt "jogsegély"-t igénybe venni. Az Egyez-

mény 40. Cikkének 2/b/II. pontja pedig már a bûncse-

lekmény elkövetésével gyanúsított gyermek alapvetõ jo-

gaként említi, hogy védelme elõkészítéséhez a legrövi-

debb határidõn belül "jogsegély"-ben vagy más alkalmas

segítségben részesüljön.

A gyakorlatban védõ kirendelésére vagy meghatal-

mazására sokszor a büntetõeljárás késõbbi szakaszaiban

kerül sor, annak ellenére, hogy a Be. szabályaiból az

következik, hogy a fiatalkorú ellen folyó büntetõeljá-

rásban kezdettõl fogva kötelezõ a védelem.

A Javaslat 13.§-ának rendelkezése, amely kimond-

ja, hogy az alapos gyanú közlésével egyidejûleg köte-

les a hatóság védõt kirendelni a fiatalkorú részére,

ha nincs meghatalmazott védõje, hivatott biztosítani,

hogy a védõ attól az idõponttól vegyen részt az eljá-

rásban, amikor azt a fiatalkorúval szemben megindítot-

ták.

A 14.§-hoz

Az Egyezmény 37. Cikkének b) pontja azt is ki-

mondja, hogy a gyermek letartóztatása csak végsõ esz-

közként, a lehetõ legrövidebb idõtartammal alkalmazha-

tó.

Magyarországon az elmúlt években sem csökkent az

elõzetes letartóztatásban levõ fiatalkorúak száma,

hosszabbodott a letartóztatásban töltött idõ tartama,

ugyanakkor a fogvatartás körülményei sok esetben nem

felelnek meg a törvényi kívánalmaknak és a nemzetközi

elvárásoknak. Bár a büntetõeljárásról szóló törvény

és a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló

törvényerejû rendelet is szigorú elkülönítési szabá-

lyokat határoznak meg a fiatalkorú elõzetes letartóz-

tatottakra, a tárgyi és a személyi feltételek hiánya

miatt mégis gyakran megsértik e rendelkezéseket.

Az elõzetes letartóztatás közismerten rossz ha-

tással van a fiatalkorúakra: tanulmányaik megszakad-

nak, addig megszokott környezetükbõl hirtelen egy tel-

jesen zárt, bûnözõ közegbe kerülnek.

1. A Javaslat 14.§-a a fiatalkorúakkal szemben

alkalmazandó elõzetes letartóztatás speciális feltéte-

lét egyértelmûbbé teszi, amikor a bûncselekmény külö-

nös súlya helyett a bûncselekmény különös tárgyi sú-

lyát kívánja meg.

A fiatalkorúak ügyeiben kialakult bírói gyakorlat

nem egyértelmû a tekintetben,hogy a cselekmény különös

súlya alatt mit kell érteni. A különös tárgyi súly

megjelölés egyértelmûvé teszi, hogy az általános le-

tartóztatási okok meglétén túl a cselekmény tárgyi

súlyát kell vizsgálni.

A különös tárgyi súly megállapítható abban az

esetben is, ha a fiatalkorú egyenként alacsonyabb bün-

tetési tétellel fenyegetett bûncselekményeket követ el

sorozatosan.

2. A Javaslat lehetõvé teszi, hogy a fiatalkorúak

elõzetes letartóztatását javítóintézetben hajtsák vég-

re.

Az elõzetes letartóztatás végrehajtásának helyé-

rõl a bíróság határoz.

3. A fiatalkorú körülményeinek, valamint a gyanú-

sítás, illetve a vád tárgyának lehetséges változására

tekintettel a Javaslat módot ad a bíróságnak arra,

hogy az elõzetes letartóztatás tartama alatt - az

ügyész, a terhelt vagy a védõ indítványára - megvál-

toztassa a végrehajtás helyét.

A 15.§-hoz

Az Egyezmény 40. Cikkének 2/b/III. pontja szerint

a bûncselekmény elkövetésével gyanúsított gyermeknek

joga van ahhoz, hogy ügyét ügyvédjének, valamint szü-

leinek vagy törvényes képviselõinek jelenlétében bí-

rálják el.

1. A Javaslat az Egyezmény e követelményére, to-

vábbá a 37. Cikk d) pontjára és a 40. Cikk 2/b/II.

pontjára tekintettel - amelyek a védelemhez való jogot

fogalmazzák meg - a Be. új 302/A.§-ának (1) bekezdé-

sében kimondja, hogy a vádirat benyújtása elõtt a

kényszerintézkedésekkel kapcsolatos eljárásban (379/A

- 379/B.§) a meghallgatás védõ távollétében nem tart-

ható meg. A védõi jelenlét nemcsak a gyanúsított meg-

hatalmazott védõjével biztosítható, amint arra a Ja-

vaslat 15.§-ának megfogalmazása is utal.

A Javaslat ezen rendelkezése hozzájárulhat ahhoz,

hogy az a fiatalkorú, akinek letartóztatását indítvá-

nyozták, ténylegesen gyakorolhassa a védelemhez való

jogát. A védõ is nyilván megalapozottabban tud érvel-

ni, amikor jogorvoslati jogával él, ha jelen van a

meghallgatáson.

2. A törvényes képviselõnek a jogai a büntetõel-

járásban általában megegyeznek a védõ jogaival.

A törvényes képviselõ jelenléte a fiatalkorú

helyzetét jelentõsen érintõ eljárási cselekményeknél

kívánatos, ezért a Javaslat kifejezetten elõírja a

törvényes képviselõ értestését a meghallgatásról.

A törvényes képviselõ és a fiatalkorút ténylege-

sen ellátó nem minden esetben azonos, ezért a Javaslat

a gondozó értesítését is elõírja.

A 16.§-hoz

A Javaslat nemcsak a meghallgatáson való jelen-

lét lehetõségét kívánja biztosítani a törvényes kép-

viselõnek és a gondozónak, hanem a felszólalás jogát

is. Errõl rendelkezik a Be. új 302/B. §-a.

A 17.§-hoz

Mivel a Be. új 302/A.§-a szerint (Javaslat 15.§)

a vádirat benyújtása elõtt a kényszerintézkedésekkel

kapcsolatos meghallgatásról a törvényes képviselõt és

a gondozót csak értesíteni kell, elõfordulhat, hogy

nem jelennek meg a meghallgatáson. Ilyen esetben is

fontos érdek fûzõdik ahhoz, hogy a fiatalkorúval szem-

ben alkalmazott, személyi szabadságot korlátozó kény-

szerintézkedésrõl a törvényes képviselõ és a gondozó

is értesüljön.

Ezért a Javaslat a Be. 303.§-át kiegészítve elõ-

írja, hogy a személyi szabadságot korlátozó kényszer-

intézkedésrõl szóló határozatot közölni kell a gondo-

zóval is.

A 18.§-hoz

Az Egyezmény 40. Cikkének 3/b) pontja kimondja,

hogy az Egyezményben részes államok "minden lehetséges

és kívánatos esetben tegyenek intézkedéseket e gyerme-

kek ügyének bírói eljárás mellõzésével való kezelésé-

re, annak fenntartásával, hogy az emberi jogokat és a

törvényes biztosítékokat teljes mértékben be kell tar-

tani."

Tekintettel arra, hogy a megrovás szûk körben al-

kalmazható, a Javaslat a bírósági eljárás mellõzésé-

nek újabb módját vezeti be: a vádemelés elhalasztását.

A fiatalkorú helyes irányú fejlõdése érdekében a

vádemelés egy évtõl két évig terjedõ idõre elhalaszt-

ható az öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb bün-

tetéssel büntetendõ bûncselekmények miatt folytatott

eljárásban, ha a vádemelés feltételei egyébként fenn-

állnak. A vádemelés elhalasztása - a feltételek meglé-

te esetén is - lehetõség az ügyész számára, e tekin-

tetben tehát diszkrecionális jog illeti meg.

Figyelemmel arra, hogy a fiatalkorú a vádemelés

elhalasztásának tartama alatt a törvény erejénél fogva

pártfogó felügyelet alatt áll, ezt az ügyész a vádeme-

lés elhalasztását kimondó határozatában megállapítja.

A Javaslat szerint a vádemelés elhalasztását a

sértettel, a feljelentõvel és a magánindítvány elõter-

jesztõjével is közölni kell. Így e személyek értesül-

nek a fiatalkorú ellen indult büntetõeljárás állásá-

ról, és a bûncselekménnyel okozott kár megtérítése

iránt az általuk szükségesnek tartott intézkedéseket

megtehetik.

A Javaslat a megrovás mellett alkalmazott meg-

szüntetés mintájára kötelezõvé teszi a vádemelést, ha

a nyomozás megszüntetésének egyéb okból nincs helye,

amennyiben a vádemelést elhalasztása ellen a fiatalko-

rú panasszal élt. A Javaslat ezzel az emberi jogok és

alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló Európai Egyez-

mény 6. cikkében foglalt bírói döntéshez való jogot

biztosítja.

Kötelezõ a vádemelés, ha a fiatalkorút a vádeme-

lés elhalasztásának tartama alatt elkövetett bûncse-

lekmény miatt elítélik, vagyis ha a bíróság bûnösségét

megállapítja és büntetést szab ki vele szemben. Az in-

tézkedések közül csak a javítóintézeti nevelés és a

próbára bocsátás váltja ki az ügyész vádemelési köte-

lezettségét, mivel ezek olyan súlyú intézkedések,

amelyek megkívánják a büntetõeljárás lefolytatását.

A 19.§-hoz

Amennyiben a vádemelés elhalasztásának tartama

eredményesen eltelt, rendelkezni kell a nyomozás "le-

zárásáról". Ezért a Javaslat a Be. új 303/B. § (1) be-

kezdésében elõírja az ügyésznek a nyomozás megszünte-

tését.

Szemben a Be. 141.§-ában írt általános sza-

bállyal, ilyenkor az eljárás csak akkor folytatható,

ha a fiatalkorút a vádemelés elhalasztásának tartama

alatt elkövetett bûncselekmény miatt elítélik, vagy

vele szemben a bíróság javítóintézeti nevelést vagy

próbára bocsátást alkalmaz, illetve ha a fiatalkorú a

pártfogó felügyelet magatartási szabályait a vádemelés

elhalasztása idején súlyosan megszegi.

A 20.§-hoz

A Javaslat 20.§-a rendelkezik arról, hogy melyik

bíróság illetékes a javítóintézetbõl való ideiglenes

elbocsátás megszüntetésére abban az esetben, ha errõl

az újabb büntetõeljárásban alkalmazott büntetés vagy

intézkedés miatt kell határozni.

A 21.§-hoz

A Javaslat 7.§-a rendelkezik több javítóintézeti

nevelés találkozása esetén az egységes intézkedés al-

kalmazásáról. A Javaslat 21.§-a az egységes intézke-

déssel kapcsolatos eljárásra az összbüntetésbe fogla-

lásnak, illetve az utólagos összbüntetésbe foglalásnak

a Be. 378. és 378/A.§-ában meghatározott szabályait

rendeli értelemszerûen alkalmazni.

A 22.§-hoz

A Javaslat 30.§-a a Be-nek a javítóintézeti neve-

lés elõzetes végrehajthatóságáról rendelkezõ 306.§ (2)

bekezdését és a Bv.tvr. 106.§-ának (1) bekezdését ha-

tályon kívül helyezi.

Ezzel összhangban módosítja a Javaslat 22.§-a a

Bv.tvr. 1.§-a (2) bekezdését.

Mivel a vádemelés elhalasztása esetén az ügyész

állapítja meg, hogy a fiatalkorú pártfogó felügyelet

alatt áll, ezért a Javaslat a Bv.tvr. 1.§-ának (2) be-

kezdésében kimondja, hogy a pártfogó felügyelet az

ügyész határozata alapján is végrehajtható.

A 23.§-hoz

A Javaslat szerint a vádemelés elhalasztása ese-

tén az ügyész állapítja meg, hogy a fiatalkorú pártfo-

gó felügyelet alatt áll. Célszerû, hogy ilyen esetben

a pártfogó felügyelet végrehajtásáról is az ügyész

rendelkezzen.

Ezt mondja ki a Javaslat, kiegészítve a Bv.tvr.

3.§-át.

A 24.§-hoz

A Javaslat a Bv.tvr. 15. §-ának alcímét, vala-

mint (1) és (2) bekezdését a Javaslat 4.§-ához igazít-

ja, amikor a javítóintézeti nevelés folytatása helyett

az ideiglenes elbocsátás megszüntetésérõl rendelkezik.

A 25.§-hoz

A fiatalkorúak pártfogó felügyeletét a gyámható-

ság látja el a mellette mûködõ hivatásos pártfogó köz-

remûködésével, ezért a Bv.tvr. 103.§ (4) bekezdése

szerint a pártfogolt jelentkezni köteles a gyámható-

ságnál, illetve a hivatásos pártfogónál. E rendelke-

zést egészíti ki a Javaslat 25.§-ának (1) bekezdése,

amikor vádemelés elhalasztása esetén - tekintettel ar-

ra,hogy a fiatalkorú ebben az esetben is pártfogó fel-

ügyelet alatt áll - elõírja a jelentkezési kötele-

zettséget.

A Javaslat a vádemelés elhalasztása esetén az

ügyészt jogosítja fel a külön magatartási szabályok

elõírására és ezek módosítására.

A 26.§-hoz

A Javaslat a Bv.tvr. 110. §-ának (1) bekezdését

akként módosítja, hogy az a fiatalkorú, aki a javító-

intézet rendjét ismételten és súlyosan megsérti, vagy

újabb bûncselekményt követ el, illetve akinek az ide-

iglenes elbocsátását megszüntették, zárt jellegû inté-

zeti részlegben helyezhetõ el.

A hatályos rendelkezések zárt jellegû intézeti

elhelyezést tesznek lehetõvé. Ilyen intézetek azonban

nem mûködnek, a szigorúbb szabályok csak az intézeten

belül kialakított részlegben alkalmazhatók.

A 27.§-hoz

A Javaslat 4.§-ában meghatározott új szabály sze-

rint az ideiglenes elbocsátás tartama azonos a javító-

intézeti nevelés hátralevõ részével, de legalább egy

év. Ebben az esetben az ideiglenes elbocsátás tartamá-

nak lejártával válik véglegessé, ezért errõl külön

rendelkezni nem kell.

Szükséges viszont kimondani, hogy az ideiglenes

elbocsátás véglegessé válik, ha a fiatalkorú tizenki-

lencedik életévét betölti. Errõl rendelkezik a Javas-

latnak a Bv.tvr. 112. §-ának (2) bekezdését módosító

27.§-a.

A Javaslat a fiatalkorúak életkori sajátosságaira

tekintettel nem engedi, hogy a tizenkilencedik évét

betöltött személy tovább a javítóintézetben tartózkod-

jék. Ezért megszünteti azt a lehetõséget, hogy a bíró-

ság ilyenkor az oktatási év végéig elrendelje a javí-

tóintézeti nevelés folytatását.

A Javaslat 27.§-a a fenti szabályozásnak megfele-

lõen módosítja a Bv.tvr. 112.§-ának (3) bekezdését.

A 28.§-hoz

A Javaslat 14.§-a szerint a fiatalkorú elõzetes

letartóztatását - a bíróság döntése alapján - javító-

intézetben kell végrehajtani.

E módosításhoz kapcsolódva egészíti ki a Javaslat

a Bv.tvr. 116.§-ának (1) bekezdését.

Az elõzetes letartóztatás helyének megváltoztatá-

sát a gyanúsított és a védõ mellett az ügyész is in-

dítványozhatja.

A Javaslat a fogvatartó intézmény vezetõjének

elõírja, hogy értesítse az ügyészt, ha a végrehajtási

hely megváltoztatását indokoltnak tartja.

A 29.§-hoz

A Javaslat az elõzetes letartóztatás javítóinté-

zetben történõ végrehajtására általában a Bv.tvr-nek a

javítóintézeti nevelés végrehajtására vonatkozó sza-

bályait (VIII. Fejezet VIII. Cím) rendeli értelemsze-

rûen alkalmazni. Kivételt képeznek azok az elõírások,

amelyek az elõzetes letartóztatás kényszerintézkedés

jellegébõl adódóan nem alkalmazhatóak. Ilyenek: a ja-

vítóintézeti nevelés végrehajtásának felfüggesztésére,

elhalasztására és félbeszakítására; a kimenõre, eltá-

vozásra és szabadságra, valamint a tanulmányok folyta-

tásához szükséges idõ intézeten kívüli töltésére vo-

natkozó rendelkezések.

A Javaslat megengedi, hogy az elõzetes letartóz-

tatást javítóintézetben töltõ fiatalkorút - kivétele-

sen, a bíróság döntése alapján - legfeljebb öt napra,

ideiglenesen büntetés-végrehajtási intézetben vagy

rendõrségi fogdában helyezzék el.

Erre általában az egymást szorosan követõ rendõr-

ségi vagy ügyészségi kihallgatások esetén, illetve ak-

kor kerülhet sor, ha a bíróság az ügyben több napos

tárgyalást tûzött ki, ha a fiatalkorú szállítása a ja-

vítóintézet és a kihallgatás, illetve tárgyalás helye

között a rövid idõközök és a nagy távolság miatt nem

oldható meg.

A Javaslat szerint a bíróságnak a tárgyalás elõ-

készítése során az elõzetes letartóztatásról szóló ha-

tározatáig az ügyész is jogosult dönteni a huszonnégy

órát meg nem haladó tartamú ideiglenes elhelyezésrõl.

Az ügyész ilyenkor köteles értesíteni a bíróságot az

ideiglenes elhelyezésrõl.

A 30.§-hoz

A Javaslat 30. §-a rendelkezik a törvény hatályba

lépésérõl. Az elõzetes letartóztatás javítóintézetben

történõ végrehajtása feltételeinek biztosítása

hosszabb idõt igényel, ezért az erre vonatkozó rendel-

kezések késõbb lépnek hatályba.

A Javaslat 30.§-a a büntetõ jogszabályok egyes

rendelkezéseit hatályon kívül helyezi.

A fiatalkorú érdekeivel ellentétes a Be. 297.§

(3) bekezdésének azon rendelkezése, melynek alapján az

általános szabályok szerint illetékes bíróság jár el,

ha a fiatalkorú és a felnõtt korú terhelt helyi bíró-

sági hatáskörbe tartozó ügyének összefüggése miatt az

ügyész - kivételesen - elõtte emel vádat. Ebben az

esetben nem a fiatalkorúak ügyésze, illetve a fiatal-

korúak bírósága jár el.

A Javaslat ezért a Btk. 297.§-ának (3) és (4) be-

kezdését - és ebbõl adódóan a Btk. 306.§-ának (1) be-

kezdését is - hatályon kívül helyezi. Így a fiatalko-

rúak ügyeiben - a katonai büntetõeljárásra tartozó

ügyek kivételével - minden esetben a fiatalkorúak bí-

rósága jár el.

A Javaslat arra tekintettel, hogy a Btk. módosuló

118.§-ának (4) bekezdése minden, a javítóintézetbõl

való ideiglenes elbocsátást megszüntetõ okot tételesen

felsorol, a Bv.tvr. 15.§-ának (3) bekezdését hatályon

kívül helyezi.

A Javaslat a 30.§ (3) bekezdésben, a fiatalkorú

jogainak és érdekeinek védelmében elõírja a bíróság-

nak, hogy az elõzetes letartóztatás végrehajtási he-

lyérõl - amennyiben a fiatalkorú az elõzetes letartóz-

tatás javítóintézetben történõ végrehajtására vonatko-

zó rendelkezések hatályba lépésekor elõzetes letartóz-

tatásban van - a hatálybalépést követõ harminc napon

belül rendelkezzék.

m A törvényjavaslat költség-kihatásai

1. A Be-t érintõ az a módosítás, hogy a fiatalkorú

ügyében akkor is minden esetben a fiatalkorúak bírósága

jár el, ha ügye felnõtt korú elkövetõ ügyével összefügg, a

megyei (fõvárosi) bíróságokon mûködõ székhelyi bíróságok

munkaterhét megnöveli.

Ezért - az egyébként is leterhelt - székhelyi, helyi

bíróságokon új bírói és ügykezelõi állások létesítése

szükséges. Ez megyénként általában egy új tanács létreho-

zását jelenti. Vannak azonban olyan területek (Balaton

környéke, Fõváros, stb.), ahol a speciális körülményekbõl

adódóan magasabb a bûnelkövetõk száma, így két - a Fõvá-

rosban három - tanács kialakítása indokolt.

Az új állások létesítésének éves költség-kihatása

várhatóan a következõ:

26 helyi bírói állás 89.980,- Ft/fõ/hó 30,1 millió Ft

26 ügykezelõi állás 36.720,- Ft/fõ/hó 12,4 millió Ft

Tb. járulék (44 %) 18,7 millió Ft

Elsõ felszerelés

költsége: 300.000,- Ft/fõ/hó 15,6 millió Ft

Dologi és mûködési

kiadások: 360.000,- Ft/fõ/hó 18,7 millió Ft

2. A Be-t érintõ az a módosítás, hogy a fiatalkorúval

szemben elrendelt elõzetes letartóztatás javítóintézetben

is végrehajtható, a Népjóléti Minisztérium kezelésében le-

võ javítóintézetek átalakítását, illetve új intézmények

létesítését követeli meg.

A Népjóléti Minisztérium közlése szerint a javítóin-

tézetek jelenleg kb. 200 fõ (160 fiú és 40 lány) elõzetes

letartóztatásban levõ fiatalkorú elhelyezését tudnák vál-

lalni. Tekintettel arra, hogy az elõzetes letartóztatotta-

kat bizonyos mértékben elkülönítve célszerû tartani a ja-

vítóintézetben, a meglevõ intézményeket át kell alakítani.

Ez éves szinten az alábbi költségeket jelenti:

Egyszeri dologi költség

(épület átalakítása, berendezés) 143,5 millió Ft

Az új dolgozók éves bére (Tb.járulékkal) 55,3 millió Ft

A mûködtetés dologi többletköltsége 25,0 millió Ft

Az adatok 1994. elejiek, további pontosításukat - a

kialakuló inflációs rátára figyelemmel - az 1996. évi

költségvetés tervezésénél el kell végezni.

A meglevõ férõhelyek 1996. január 1-én az elõzetes

letartóztatására vonatkozó rendelkezések hatálybalépésekor

elegendõek lesznek, de fokozatosan el kell kezdeni az új

intézmények létesítését, illetve a jelenlegi intézmények

bõvítését. (Elõreláthatólag három 60 férõhelyes új intéz-

ményre lesz szükség, vagy a meglevõ intézményeket kell 3 x

60 férõhellyel bõvíteni.)

3. Az elõzetes letartóztatás javítóintézetben történõ

végrehajtása a Belügyminisztériumnak többletköltséget je-

lent, mivel a fiatalkorúak szállítását a rendõrség fogja

végezni.

A Belügyminisztérium költség-kihatásai - egy fõ fia-

talkorúra vetítve, átlagos 30 napos fogvatartást feltéte-

lezve - a következõk:

Szállítási költség:

- átlagosan megtett út: 150 km

- átlagos igénybevétel: 4 nap (2 alkalommal oda-vissza út)

- üzemeltetési költség: 40,-Ft/km

150 x 4 x 40 = 24.000,-Ft

Rendõri kísérés költsége:

- 1 fõ rendõr költsége: 4.750,-Ft/nap (a kísérést minimum

2 fõ végzi 4 napon át, 2 alkalommal oda-vissza)

4.750 x 2 x 4 = 38.000,-Ft

- járulékos költségek:

étkezési költségtérítés: 380,-Ft/fõ/nap

szállásköltség: 1.500/fõ/nap

380 x 2 x 4 = 3.040,-Ft

1.500 x 2 x 2 = 6.000,-Ft

Esetleges nyomozati költség:

(nyomozó kiszállása az intézetbe)

- 30 nap alatt 1 alkalommal (2 nap)

gépjármû használat: 40,-Ft/km

átlagosan megtett út: 150 km

40 x 150 x 2 = 12.000,-Ft

nyomozó költsége: 4.750,-Ft/fõ/nap

4.750 x 2 = 9.500,-Ft

nyomozó járulékos költségei: 1.880,-Ft

Összesen: 94.420,-Ft/fõ/30 nap

1 fõ 1 napra jutó összes költsége: 3.147,-Ft, 900 fõ 90

napra jutó összes költsége: 254.907.000,-Ft, ami megköze-

lítõen 255 millió Ft.

4. A költségek vizsgálatánál figyelembe vettük azt,

hogy évente 8-900 fiatalkorú van elõzetes letartóztatás-

ban. E szám a törvény rendelkezései alapján várhatóan nem

fog növekedni és a letartóztatásoknak csak egy részét fog-

ják végrehajtani javítóintézetben.

Jelenleg egy fiatalkorú elõzetes letartóztatásának

napi költsége a büntetés-végrehajtási intézetben 1.789,-

forint. (Az összeg a bérjellegû kiadásokat, a készletbe-

szerzési, a szolgáltatási költségeket, továbbá a nagy ér-

tékû tárgyi eszközök, berendezések és szükséges felújítá-

sok költségét tartalmazza.)

Az elõzetes letartóztatásban levõ fiatalkorúak nem-

zetközi kötelezettségeinknek és törvényeinknek megfelelõ

elhelyezése a tárgyi és személyi feltételek hiánya miatt

jelenleg nem biztosított a büntetés-végrehajtási intéze-

tekben, még kevésbé a rendõrségi fogdákban.

Ha a Javaslat rendelkezéseinek bevezetésére nem kerül

sor, elengedhetetlen új, a fiatalkorúak elhelyezésére

szolgáló büntetés-végrehajtási férõhelyek létrehozása, il-

letve a meglevõ intézmények korszerûsítése, valamint meg-

felelõ és elegendõ rendõrségi fogda kialakítása, aminek

szintén jelentõs költség-kihatása lenne.

Eleje Honlap