ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

K/468..

Kérdés:

Dr.Gál Zoltán úrnak

a Magyar Országgyûlés elnökének

Meddig maradhat

gazdaságpolitikai fõszabály:

Húzd meg a nadrágszíjat,

ha baj van?

H E L Y B E N

Tisztelt Elnök Úr!

Az Alkotmány 27.§-a és a Házszabály 91.§-ának (1) bekezdése alapján dr.Békesi

László miniszter úrhoz az alábbi

k é r d é s t

intézem:

Aki olvasta, netán tanulmányozta Széchenyi István mûveit, tisztában lehet

vele, mekkora jelentõsséget tulajdonított a belsõ fogyasztások, az õ

szóhasználatával, a consumptiónak. Mindennek illusztrálására számos

megállapítását, észrevételét idézhetjük. Érjük be ezúttal eggyel. "Britannia

valódi ereje, s boldogsága a belsõ fogyasztáson alapul. Minden termékinek, s

készítményinek háromnegyedét maga fogyasztja el, s csak egynegyede teszi

úgynevezett világi kereskedését." Majd néhány sorral lejebb így folytatja:"A

belsõ consumptió az, mely minden ország kifejtésének palládiuma

(értsd:oltalmazója legfõbb õre)... Ha pedig ez minden országra nézve

áll,...súlya van...magyar hazánkra...(és)... szinte semmi egyéb nem segíthet,

mint a belsõ fogyasztás" (Eddig az idézet a Magyarország képviselõinek

dedikált Stadium 1833-as kiadásának 64-65. lapjáról).

Mindezzel szöges ellentétben áll az a retorika, amely a belsõ fogyasztás

visszafogását, lefaragását hirdeti, holott Széchenyi szavaiból is világos

lehetne, hogy a külsõ piacok elvesztésébõl származó kiesést is a belsõ

fogyasztás fokozásával lehetne pótolni.

- 2 -

Kérdezm ezért, nyilatkoozzék Miniszter Úr, Ön szerint hol a

bûvös határ, amelyen túl feleslegessé, meghaladottá válik a

jelenleg érvényes gazdasági koncepcióban olyannyira kedvelt

és preferált "nadrágszíjpolitika"?

Budapest, 1995. január 23.

Tisztelettel:

Dr. Kávássy

Sándor

FKGP

Eleje Honlap