ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Dr. Fodor Gábor úrnak
mûvelõdési és közoktatási miniszter
1055. Budapest
Szalay utca 10-14.
Tisztelt Miniszter Úr!
A Nemzeti Színház felépítése érdekében múlt évben, november 22-én
interpellációt intéztem a miniszter úrhoz, amelyre reális választ adott,
kiemelve, hogy rendkívüli fontosnak tartja a Nemzeti Színház felépítését és a
lehetõségek kidoglozására egy Bizottságot felállítanak.
A miniszter úr válaszát abban a remélyben fogadtam el, hogy a Nemzeti
Színház felépítése a holtpontról elmozdul. Mozgás történt, de nem jó irányban.
Ugyanis a miniszter úrnak az az elképzelése - ha a hír megfelel a
valóságnak - hogy amíg a Nemzeti Színház felépül, addig ezt a történelmi
kultúrhivatását több színház látná el, az eredeti célt tévútra vezetheti.
Egyrészt azért, mert ez, a jelenlegi, ideiglenes helyzetet állandósítja,
a felépítési terv megvalósítását lelassítja, sõt a feledésbe tereli, így több
generációt megfoszt attól az élménytõl, amely a fiatalokat egy életre a
nemzeti kultúrának megbecsüléséhez, szeretetéhez köti.
Nem utolsósorban vannak olyan intézmények, amelyeknek mûködése méltó
helyet igényel. Pótolhatatlanok a falusi templomok, de más a hivatása a
Katedrálisnak, ahonnan örök élménnyel távoznak a hívõk.
Három évtizede lerombolt Nemzeti Színház felépítése, különös tekintette a
négy évtizedes elnemzetietlenítési korszakra, szükségünk van.
Tudom, hogy gazdasági helyzetónk súlyos, ezért csak fokozatosan
haladhatunk elõre, de annak nem lehet akadálya, hogy 1996-ban a Nemzeti
Színház alapkövét letegyük. Ez már jó kezdet lenne, és bíztató jel a jövõre,
de addig is, a Nemzeti Színház elõadásai, az ideiglenes helyén is örökértékû
színmûvek tolmácsolója legyen.
Ezért kérdezem a miniszter úrtól, hogy:
1.) 1994. november 22-e óta az említett Bizottság megalakult-e és milyen
tevékenységet végzett?
2.) Helyesli-e a miniszter úr, hogy a Nemzeti Színház alapkövét 1996-ban
az Erzsébet téren, vagy más méltó helyen letegyék?
Budapest, 1995. február 1.
Dr. Varga László (KDNP)